Veszprémi Független Hirlap, 1897 (17. évfolyam, 1-51. szám)
1897-06-19 / 25. szám
Veszprém, 1897. XVII. évfolyam. 25. szám. Szombat, jun. 19, I^ogrioloaa. ninden iioabeton. JL. la.p ára: Egész évre 12 korona. Pél évre 6 korona. Nf)«yedévre 3 korona. Cgyee szám ára 30 fii. Kapható Ssemerey J. it Jarcxeg L. urak üzleteiben. KIADÓHIVATAL: Szabadi ntcza 514. bz. ____ petítsor vágj ann ak tue) Az első oldalon • ao fillér. A z-ik s 3-ilcoldalon i6 fillér. A 4-ik oldalon . . • n fifllér A nyi!térben . ... 40 fillér -Kincstári illeték .. 60 fillér A kitbolikus választások. Veszprém, jun. 19. A katholtkus autonómia tárgyában megtartandó kongresszusra már meg- j indultak a választási mozgalmak itt is, ott is. ' Nagyon természetes, hogy ez a különös nagy és sok tekintetben az egész nemzeti közszellemre kiható ügy most még kizárólag a katholikus körök ügye. Nekik kell igazán elfogulatlanul Ítélni meg mindent, s olyan mederbe terelni ezt a mozgalmat, melyben az egész kath. hitéletre termékenyítő, megszilárdító hatással lehet. Most kezökben van az alkalom arra, hogy a világi elemekben erősen; meglazult hitbuzgalmat, a vallás ügyei iránt megcsappant érdeklődést megint kedvezőbb színvonalra emeljék és megizmositsák. Papi körökben igen sokszor lehetett hallani azt a jogos panaszt, hogy a róm. kath. hívek világi eleme részéről olyan elszomorító hitközöny- nyel lehet találkozni, aminő egyetlen mis vallásfelekezetnél sem tapasztalható. Igen sokszor hallottunk hivatkozást a protestáns felekezetekre, az izraelitákra, a mely felekezeteknél a világi elem mindig a legnagyobb érdeklődéssel vesz részt a vallás ügyét érintő dolgokban: mig ellenben a világi róm. katholikusok sohasem teszik magukévá a vallásukat érintő ügyeket: mindent a papokra hagynak: vesződjenek, küzdjenek azok : nekik az a kenyerök. Ez a panasz jogos : elismerjük. De vájjon nem természetes folyománya volt e mindig ez a bizonyos fokú közönyösség annak a valláskormányzati szervezetnek, mely a róm. katholikusoknál fennállott? Lehetett e várni azoktól a világi egyénektől — kik vallásuk ügyeit illetőleg soha semmiféle beleszólási jogot nem élveztek : kik a vallási kormányzat terén mindig árkontuli hegymesterek voltak — hogy a saját vallási nyugalmuk megszerzésén és fentartásán kívül mással is törődjenek, ha különben még oly jó, hithü katholikusok voltak is ? Az autonómiát a róm. kath. hitélet szempontjából éppen azért tartjuk rendkívül fontosnak, mert ez hivatva lesz a világi elemnek is olyan tért nyitni a vallási kormányzat szervezetében, mely természetszerűleg élénk érdeklődést ébreszt minden irányban. Az érdeklődésnek első kibontakozása okvetlenül tapasztalható lesz már abban a mozgalomban is, mely a kongresszusra küldendő képviselők választását czélozza. Hogy azután ez az érdek\Ődés ! olyan arányúvá növekszik és izmo- | sodik-e, mely valóban nagyobb len- I dületet adhat a hit belső ereje ki - j fejlődésének: teljesen attól függ, ! hogy minő szellemben vezettetnek a választási mozgalmak : hogy mily arányban nyittatik tér már most a világi elem befolyásának, akarata érvényesülésének. Már papi körökben tartottak itt- ott nagyon bizalmas jellegű, úgy is mondhatnék, hogy titkos tanácskozást, melyekből annyi mégis ki szivárgott, hogy a választások vezetésével, irányzásával olyan jelleget akarnak adni a kongresszusnak, mely a liberális gondolkozást és felfogást abból téljesen kizárja. Az ily szellemben vezetett választás azután nagyon természetesen igen sok, vallásához ragaszkodó róm. katholikust. kizárna a kongresszusból, a kiknek összes bünük az, hogy nem néppárti szellemben éreznek és gon dolkoznak. Pedig azok a liberálisan gondolkozó hivek talán sokkal oda- adóbb küzdői lennének vallásuk ügyeinek, mint azok, akik szemforgatással farizeus-képpel mutatnak szent jámborságot, őszinte bensőség nélkül. Az a törekvés, hogy a katholikus kongresszusba minden áron klerikális szellemet vigyenek be, nem lesz hasznára a vallás érdekeinek és nem I igen biztosit eredményt a kongresz- szusnak sem, miután a magyar ka- tholikus autonómia ssakis minden tekintetben elfogulatlan felfogással, a nemzeti érdekeket is mérlegető liberális irányban valósítható meg. Azok tehát, akik a kongresszusi választásokba is bele akarják vinni a kierikalizmust: akik a liberálisan gondolkozó magyar katholikusok előtt el akarják zárni az utat: nem gondolják meg, hogy ezzel egy szemernyit sem lenditenek a vallás érdekein : az autonómia kibontakozásának pedig egyenes útját állják. A ki vallásának őszinte hive : a ki az autonómiát komolyan akarja: a valóban hithü katholikus nem fog rabjául esni a titkos tanácskozások ez irányzatának. ben gyorsan érvényesülő pályakört, szertelen előítéleteink zárnak el. Jó, gyakorlatias pályát választani nehéz és sok szülőnek feje fáj miatta. S mivel e gondok a szülőre szakadtak, sok közüle — és mondjuk meg, nem minden alap nélkül — az iskolát vádolja. A vád az, hogy .az elemi és középiskola versenyeznek egymással a gyermekek agyának megterhelésével. Ki-encz ti* éves fiuk nehéz filozófiai definicziókkal, pbliti- kai földrajzzal, pragmatikus históriával és még számos elmélettel foglalkoznak. A ki a száraz theoriákkal nem tud megbirkózni, az előtt bezáródik a tudomány csarnoka. Az iskola a szülőket, azok viszont az iskolát vádolják. S egyik sem látja meg a maga hibáját. Az apa j egész nap töri, zúzza magát a kenyérért, ő nem ér rá gyermeke nevelésére, az anya folytosan a gyermekkel van, vele szemben makacsabbak, követelőbbek. Az apa azt hiszi, hogy atyai kötelességeinek megfelelt, ha fiáért a tandíjat megfizeti, a könyveket megveszi, de ez az apai kötelességnek csak félig való teljesítése: résen kell reskedőkre és iparosokra van első sorban szüksége. Majd ha ilyen osztályunk lesz, akkor az ország gazdag lesz és zavartalanul fejlődhetik a tudomány. ! De más hibája van a középiskolai túlterhelésnek, a 17 — 18 éves fiatal emberek szellemi csömört kapnak s innét sokasodnak meg az ősjogonezok, ősorvosnö vendékek, a pályavesztettek. Valóban itt az ideje, hogy az irányadó körök behatóbban elmélkednének közoktatásunk állapota fölött. Nem elégednének meg a külső felszínnel, hanem a mélyére, gyökerére hatolnának a tanügy összes kérdéseire. Hiszen a haza jövő nemzedékéről : s/ere‘ett gyermekeinkről van szó. Ki akar vasutas lenni? Yakácziöra — utravalö. Veszprém, jón. 19. Megújul igy ugorkaérés táján, az iskola ajtóinak bezárásával a szülők két oldalú sopánkodása. Egyik nehéz szülői gond a pályaválasztás. A latainer pálya nemcsak nehezen elérhető, de nincsen tövisek nélkül. Egy az életlenni s - a tanulás körül ellen kell őrizni a gyermeket. Igazat kell adnunk a tanárnak, tanítónak, a ki az öntudatos gondol- J kozásra fejlés-.t és ha hosszú megfigyelés után tehetséghiányt tapasztal, még kellő időben más pályára utasít. A baj azonban a eziezomás anya, a söröző férj és a paedogiában járatlan, eset'eg Darwinimussal telitett tanárban van, az ilyen szülők s az ilyen tanárok nevelik a mai léha társadalmat. Ha mindenki, szülők és iskola tel- j jesitenék kötelességeiket, akko r a j mostani rendszer mellett se.n lenne baj. Nem a rendszer rósz, de a mód, mellyel végrehajtják. Ámbátor egy kis tananyag-reduk- cziónak immár bekeverték következnie. Hallgassunk végig egy érettségi vizsgálatot. Szinte bámuljuk az ifjú agyat. Ennek anyaga, a mit az érettségin követelnek, bátran lehetne az egyetem tananyaga. Három, illetőleg öt nyelv grammatikája, stilisztika, poétika és retoika, a pragmatikus világtörténelem, mindezek filozófiai magaslaton követelve. Ezért dőlnek ki tanulóink a középiskola derekán, ezért a bukott diákok asyluma: a kereskedő meg az iparos pálya. Lássuk be, hogy Magyarországnak nem tudósokra, hanem intelligens, tanult, széles lát- körü európai műveltséggel biró keÉvről évre mind nagyobb szám- mal vannak érettségi vizsgálatot tett ifjaink közül azok, akik tanulmányukat tovább uem folytatják, hanem érettségi bizonyítványuk alapján gyakorlati pályára lépnek. Ilyen pályák egyike a vasúti tiszti szolgálat, melyhez azonban előzőleg megkivántatik a vasúti tisztképző tanfolyam elvégzése. E tanfolyamra vonatkozólag kellő tájékoztatót nyújt a tanfolyam igazgatósága részéről kiadott alábbi ismertetés: A vasúti tanfolyamon elöadatik szakszempontból heti 30 órán : építmények és berendezések, távirda szolgálat, forgalmi szolgálat, kereskedelmi szolgálat, földrajz, a vasutak fejlődésének története, jog és törvényisme, vasúti egészségügyi szolgálat, számtan és könyvvitel, anyag és áruisme. A német és franczia nyelv a heti 30 órában bennfog- laltatik oly módon, hogy a német nyelvi előadások hallgatása sziutén kötelező heti 2 órán azokra nézve, kik e nyeltből a vasúti szolgálat szempontjából elegendő ismeretekkel nem bírnak; mig a franczia oktatás csak azoknak nyujtatik, kik ezt óhajtják. Tanfolyami hallgatókul oly egyének vétetnek fel, kik eredeti vagy közjegyzőileg hitelesitstt okmányokkal igazolják, hogy 1. megfelelő elméleti képzettséggel bírnak ; 2. 18-ik életévüket betöltötték, vagy a tanév végéig, illetőleg a képesítő vizsgák időpontjáig betölteni fogják; , 3. magyar állampolgárok ; 4. a hivatalos magyar nyelvet szóban és í írásban tökéletesen bírják ; 5. feddhetlen elóéletüek, mi a tanulmá- yoknak netán már korább történt befejezte óta eltelt időre nézve hatóságilag megerősített foglalkozási bizonyítványokkal igazolandó; 6. a vasúti szolgálatra testileg teljesen alkalmasak, minek bizonyítására a vasúti vállalatok orvosai és a közhatósági orvosok hivatvák. Ami az elméleti előképzettséget illeti, hallgatókul azok vétetnek fel, kik valamely iógymnasiumot, vagy íőrcáltanodát vagy azokkal egyenlő rangban á'ló felső kereskedelmi iskolát (amilyen vármegyénkben a z.-egerszegi államilag egélyezett községi és a nagy-kanizsai izr. felsó kereskedelmi iskola), vagy katonai tanintézetet sikerrel végeztek | az előirt érettségi, vagy zárvizsgát megfelelő eredménynyel letették; valamint azok, kik a cs, és kir. hadsered, vagy a m. kir. honvédség tényleges állományában (beleértve a számvivó hadnagyokat is) szolgáltak 1 a tiszti vizsgát sikerrel letették, úgy a tartalékos tisztek is. Felvétetnek továbbá azon gyógysze részek is, akik a vallás-és közoktatás- ügyi minisztériumnak 35222/87. sz. a. kelt, 1888. év jana r hó 1-én életbe lépett reudelete értelmében 6 gymnasialis osztály elvégzése és 3 évi gyakornokoskodás után a kinevezett állami vizsgáló bizottságok előtt tették le a gyakornoki vizsgát, mig ellenben azon gyógyszerészek, kik a régi rendszer sze rint 4 gymDasialis osztályt végeztek, csak azon esetben vehetők fel ha az egyetemi gyógyszerészeti tan folyamot is jó sikerrel végezték, Szintúgy felvételi vizsgálat nélkül felvételt nyernek azon horvát-szla- von gyógyszerészek is, kik a gyógyszerész gyakornokok minősültsége tárgyában 1889. évi szeptember 22-én legfelsőbb helyen jóváhagyott szabályzat szerint a gyógyszerészeti tanfolyamba felvétetvén, a szigorlatokat sikerrel letették. Önként értetik, hogy az imént körülírt szabványos készültségnél magasabbat kimutatni képes (felsőbb tanintézetet látogatott) egyének szintén felvétetnek; de a kik huzamosb időn (több éven) át tanulmányokkal már egyáltalán nem foglalkoztak, felvételre nem számíthatnak. A tanév szeptember 1-én kezdődik és egyhuzamban 10 hónapig tart. A tanév befejeztével a tanfolyamnak távozási bizouyitvánnyal I ellátott hallgatói a hazai vasutak- I hoz osztatnak be, és három hónapig tartó gyakorlati próbaszolgálat Nehány vízvezetéki kút vas- és kőanyag csövek closettek, ólomcsövek s más vízvezeték és csatorna berendezési árak beszerzési áron eladók. Berdenich Győző mérnök veszprémi vállalati irodájában.Hirdetmény. A veszprómmegyei takarékpénztár részvénytársaság (alapszabályainak 17. §-ában felvett intézkedések alapján) elhatározta, hogy a kereskedői, ipari, iparvállalati s mezőgazdasági érdekek- | előmozdítás czéljából a fővárosi na gyobb pénzintézetek módjára saját kebelében kölcsönösségen alapuló hitel-egyletet alakit. mely hitel-egylet tagjai részére gyors, ! könnyű és előnyös váltó-hitelt nyújt. Minthogy pedig a hitel-egyletbe való felvételre már ez ideig is oly számban történt a jelentkezés, hogy a hitel- egylet végleges megalakítása tovább halasztást nem szenvedhet, ennélfogva I a hitel-egyleti szabályzat 29. §-ában foglalt intézkedésekhez alkalmazkodva, a hitel-egylet alakuló közgyűlését 1897. évi junius hó 28. napjának d. u. 4 órájára inléeetünk hivatalot helyiségébe kitüeeük, arra a felvételre már eddig jelentkezett, valamint a még jelentkező tagokat ezennel meghívjak. As alakuló kösggülétnak tárgyát a hitel-egyleti bizottság és bizottsági elnök megválasztása képezendi. Végül az alakuló közgyűlésen már reszt venni kívánó tagok tájékoztatása czéljából tudatjuk, hogy a hitel-egyletbe való felvételre a jelentkezések 1897. évi junius hó 28. napjának déli 12 órájáig az intézet hivatalos helyiségében a hivatalos órák alatt elfogadtatnak I hogy ugyanott a jelentkezőknek a hitel-egyleti szabályok rendelkezésükre is bocsáttatnak. Veszprém, 1897. évi junius hő 17-én. A vcssprémmegyei takarékpénztár r.-társaság igazgatósága 'Üfc Texxrxészet. Imádva borulok kebledre, természeti Nincs a templomoknak ily orgona sípja; Midőn a jegenyék magas sudaráról Száz-meg száz madárdal az eget hasítja. * Az én gyónószékein: a te lombos erdőd; Itt sóhajtom én el titkaimnak titkát . . . Csevegő csermelyedsuttogó fuvalmad, A szivem, a lelkem szeretni tanítják. Hitem árboczára zászlót emel itten. A puszták peremén lehajtó szivárvány; Aki 'összetörve, aki meggyötörve Bolygom e világot, elhagyottonit árván. Tört reményeimnek szétdult omladékin Ismét édes álmok tündérvára épül. . . Harmat hintő éjed csillagsátorából Vezér fáklyát gyújtasz, ha utam só|tétül. Kelő hajnalodban, zugó viharodban Itt nyilatkozik meg előttem az Isten : Ki a szenvedések megkinzó keresztjét Egyik Golgotháről a másikra vittem . .. A te nagy templomod oly dicsó, magasztos ! E csodás fenségnél eltörpül az ember; Mint repülő szárnyak alá hulló pelyhe, Amidőn, dagályát emelt a tenger. •• • A te nagy templomod áhítattal járom Es — legszentebb benne előttem a fészek : — Ez oltár papjának ez az én oltárom, Mindenkor imádó hallgatója lészek. SOÓS LAJOS.- Ifjú szerelem, ragyogó su0 pompázó tűzijáték, legszebb érzése vagy a*Aemberi szívnek 1 Színesebb, mint a szivárvány, lobogóbb, mint a fenyőtűz, lángja petzselöbb, mint a julin-i nap, lnl- kesitőbb, mint a forrásvíz és illutosubb, mint a rezeda. Barancsy Jani versben irta meg ezt a felső haji ást, sziláit fővel nézett ki á kéri lakás ablakán az esti harmatban fürdő orgonalombokra s a csillagos égre. Azt kellene hiuoünk, az ifjú poéta lelke himbálózik az első és boldog szerelem fodrOvS hullámain, 3 tele van a szive a minden gyöuyörü-égek édességével. Ba- raucsy Jani azonban félre teszi a megirt költeményt, kegyetlenül nagyot sóhajt, s beleköuyököl egy inénkü vastag könyvbe, a melyből szapora szóval ismételgeti : a római birtokvedelemuek két nevezer.es faja van, az inlerdictum utrubi és az úti po8*idilis, hogy az ördög vigye, el, két hét múlva vizsgáznom kell és még csak a hetvenedik lapon vagyok, bej Jolán, Jolán 1 Az ifjú ar újból fülsóhajtott 8 becsapta a könyvet. Nagyot ütött rája az öklével s nagy nekibusulassul kiáltotta: a szerelem, a szerelem, a szerelem sötét verem, benne római jog nem terem. Ennek ugyan nincs én értelme, de kifejező. Jani megsimogatta kitüzesült homlokát és Jolánra gondott: a fekete kis ördögre, a ki az ő húsz esztendős szivébe belelopakodott s most ott zsarnokoskodik, mint egy kis király. Egy pillanatra azt gondolta Jani, nincs gyűlöletre méltóbb, mint egy ilyen kis leány, a kinek még a vállszalagja is nevet s a czipőcskéjenek a sarka is ngy kopog, mintha muzsika volna. Elővette a költeményt s folytatta tovább versben, mi közben szerfölött boldogtalannak erezte magát: — Itjn szerelem, té lágyabban ringatod a szivet, mint rózsaszirmoknak ki- párolgó illata a himes lépőt; te édesebb mámorba szédíted a lelket, mint egy an- gyal-sugta álom*. . . Most már köny szökött a szemébe és most már végkép szerencsétlennek érezte magát, mert úgy van az, hogy a költészetbe belemerült lelkek akkor írják a fájdalom dalait, a mikor a szivük njong a gyönyörűségtől s akkor istenítik a szerelem lobogását, a mikor az sebeket éget rajtuk. — Minő sz^p verset írok,— sóhaj lotta Barancsy Jani — s megbukom a római jogból; héj Jolán fra I Jolánkat úgy képzelte el ebben a pillanatban, mint egy babouáző és sziveket tépdeső boszorkát; hanem a másik pillanatban egyszerre csuk kidomborodott előtte a kis leány kép*, fekete bujával és fehér orczájával, k»*rek vállávul és hajladozó termetével. Ellágyult a szive, valami édes melegség áradt le reá és kikönyökölt az ablakon. — uhj én drága kicsim, — zokogta s bele nézett a hold kerek tányérjába — bocsáss vidám fényt reá s építs csillogó tündérpalotát az álomképeibe. Jolánka azonbuu ott, a harmadik utcabeli, zöld sulugáteros házban nem aludt. Hanykódott fehér ágyacskajában s nem tudta, mi bántja. Zsibongott kerülte a világ s némelykor azt hitte, hogy röpülni tudna, bár igen nehéznek érezte magát. Egyszer elpattant a szalonban egy húr a zongorában. Hangja átzugott hozzá és ott kóválygott a füle körül. j£z egyetlen hang eszébe juttatott egy dalocskát, a mit ezzel a hanggal kell megkezdeni. Ebből az egy hangból kiépült előtte az egész dalocska s ott zsoDgott-bongott a fülében. Szivére rászállott az az édes érzés, az a forróság, a mikor Jani a szék támasz- tékán k er észtül odahajtotta fejét a vállához, s előbb csak suttogott a fülébe, hogy szinte az ajka érintette, aztán halkan, de lágyan dúdolta : Szeretlek én egyetlenegy virágom . . . j Ettől a percztől fogva nincs dalma. Hogy hajtotta le lángba j arczát, hogy akart volna a két védekezni, de az a Jani hajlott s egyszer csak megcsókolta. — Oh, az a gazember Jani! I togta, — hogy megkinzott ezzel a csókkal. Főjét hát rávetette a párnán. Nyitott j szemmel nézett az éj szaki sötétségbe és i ellágyultan sóhajtotta: I — Oh, az a kedves, édes Jani. j Az ablakfflggönyt meglibentette a szellő és a támadt résen hirtelen beözönlött a i hold egy sugárkévéje. nyugoborult kezével tovább sutII. Jaui megmagyarázta Jolánkának, hogy nincs más számukra, mint egyesülni a halálban. A magyar költészetnek ugyan a meteorhullása lesz ez; de ő föláldozza örök dicsőségét szerelmének. — Megkell halnunk, édes arany virágom. Jolánka is belátta, hogy nem lehet máskép. Ennyi önfeláldozással szemben ő sem lehet kislelkü. A jövő évi jogás?- bál királynője fog ugyan szétpattanni idő előtt, mint egy tündöklő csillag, s a legszebb keringő feltalálója örök gyászt ölthet ugyan magára, de nem bánja. — Jani, meg kell halnunk ! Egymás melle ültek a kerti pádon és sóhajok és könyek közt beszélték meg a kivitelt. — Mind a ketten egy csillagra fogunk tekinteni, — mondotta Jolánka szt psgve, — de nagyon arra kell néznünk, ne vegyük le a tekintetünket egy pillanatra sem. Az a csillag ránk ragyog s ugyan- egy pillanatban röpül bele egyesült lelkünk. — Bizonyos benne, Jolánka ? — Bizonyos. A Flóra néni kün járt egyszer a Gábor bácsival Kairóba, ott tanulta ezt egy industő!. A délutáni napfény ott tánczolt a lábuk előtt a kerti ut kavicsán, 3 fejük fölött fáradtan suhogott árnyékba egy galambpár. — Hátba mindketten egy szerelmes galambpárra vetnők utolsó tekintetünket: akkor azokba röppen no a lelkünk, az volna csak a jő, — válaszolta Jani, mindig cső-, kolnám magát, Jolánka. Jolánka lehorgasztotta a fejét, mint a vízzel szembecsapott hattyú s eltüaődött. Egyszer csak ijedten kapta föl a fejét. — Hab! az borzasztó lenne, a dada mindennap egy töltött galambot ebédel. Jani, Jani, galambra ne nézzünk. Olyan j fekete foga van dadának. 1 Jani azt ajánlotta, hogy ő inagáho2 • veszi (Ellopja, ezt gondolta), az apja | párbaj pisztolyait s este, itt a kertben, . mihelyt Jolánka a vacsorától elszökhetik, egymás szivére illesztik a pisztolycsöt, meg egy csők, az utolsó, üdvözítő csők, & pisztoly egyet durran s lelkűk összeölelkezve röpül az eslhajnali csillagba. A kis leány azt mondta: jó .lesz, Jani lenye8btt a föléjük bajlő vadgesztenyéről két ágacskát, összemérte 8 egyenlő hosszúságra vágta. — Előkészületeket kell tennünk. Sőt j próbát kell tartanunk. Nézd, drágám, ez | uz egyik pisztoly. Körülbelül ennél a büty- kőnél van a ravasza, igy fogja meg, .— | jaj edes, minő szép fehér kezecskéje vau ! — mikor azt mondom : hopp, akkor megrántja a ravaszt, a mutatóujjával. Most illessze a szivemnek. Hallja ? már is mint dobog! A. két gyerek egymás szivének illeszti a gesztenyeágat. — Imádkozzunk előbb, Jani! Imádkozzunk, édes. Elsápadt., reszkető ajakkal imádkozik mind a kettő, s öatw-erezdül uz egész va- lójuk. — Most az utolsó csók ! — sóhajtja Jani, s hűjük a kislányhoz. A gesztenye&g azonban akadályozta az összehajlást. — Ez igy nem Ioj-z jó. Előbb kell összeforrnunk égy üdvözítő cőkban, azután emeljük föl a pisztolyt. Jani ledobta a gos-ztenyeágat, s átölelte Jolankát, a ki lehajtotta uedvessé vált arczát 0 Jani vállára. Érzem, J..n:, hogy igy megtudnék halni | A szomszéd bokor mellett gúnyos ka. czagás c-pndü-t meg. — Kriszlu>kám ! A Gizi! — széppént meg Jolánka, — ez rögtön elárul a mi- mának, Jaui újra ái kapra a Jolán derekát határozottnak és hősnek érezte magát — N-m engedhetem az anyai fegyelem megtorlása alá. Oa iipiu mehet többé haza! Nem is bocsátóul ! Hanem most mindjárt megvalósítjuk tervünket. Karikába vágódott íj dt szemekkel, ré mülteu nézett a lány uz ifjúra. — Mint gondol ? — Fölmegyüuk a Szarvaskőre, nézzen oda, a legszélső, kiugró sziklára, urra lé pünk, átöleljük egymást szorosan és röpülünk a mélységbe. Oh, Jaui í — Neui érzi a gyönyörűségét ennek röpülésnek ? S.iv a szivén, ajk az ajkon — Jani, az nem lehet! — sirt a leány-»— Maga nem szereti álnok teremtés Berdenich Győző mérnök, veszprémi vízvezetéki, csatornázási és gázberendezési üzletét eladni szándékozik. Az üzlet vezetését és műszaki ellenőrzését esetleg továbbra is elfogadja. — Előnyös feltételek. Bővebbet megtudhatni f. hő 19 — 22-éig személyesen a megye- ház-ulcza 524. sz. házban létező irodában. Szabadkézből eladó azonnal, kedvező feltételekkel a cserliát-utczai 388 sz. ház. melyben 7 szoba, 3 konyha, pincze stb. van. Az épület két utczára szolgál. Értekezhetni Hetyey János jjj háztulajdonossal 0 0 0 0 0 5 a o o o Q Veszprémben, (Korona-szálloda.) 0 Í^000s090999000^ll — Elveszett 5000 frt ajándékpénz! és pedig a püspök kormányzói laktól, a varbetirezi- dencziaig vezető utón. Kéretik a becsületes megtaláló, aztavárosi vízvezetéki kaszának, mint jogos tulajdonosnak, atadnt, hal is a városi polgárság hálás elismerése jutalmában részesülend.. Sssrelmi dráma.
