Veszprémi Független Hirlap, 1897 (17. évfolyam, 1-51. szám)
1897-05-15 / 20. szám
Veszprém, 1897. Veszprémi Függeten Hírlap Szombat, május 15. át az evőt szívta. Csoda-e ■ aztán ha azok, a kiknél az egyéni jólét által teremtett optimizmusnál erősebb a hazafiul érzés, könnyű szerrel reá tudnak mutatni arra a hanyatlásra, melyet a ragyogó máz s a terjesz- ki dő luxus pompája sem bireltakarni? Közvolt ményünk eléggé lassan, eléggé lomhán, dekezdállástfoglalni. Torda-Aranyos indítja meg az akciót s példáját követik mások. Legutóbb Somogy közgyűlésén Szalay Imre tett a földadó leszállására vonatkozó indítványt 1 az állandóan rossz, sót jijból hanyatló gabonaárak nem fogják engendi, hogy e kérdést elaltassuk. Megoldása nem is olyan nehéz, mint azt sokan hiszik és feltűntetni óhajtják. Állami költség- vetésünk hemzseg a legalább is fölösleges kiadási tételekről és mi egyátalán nem tartjuk megengedhetőnek, hogy ha a magyar államnak nincs ereje arra, hogy a földművelőkön segítsen — Salonikiban és isten tudja hol üzleteket tartson fönn a magyar kereskedés nagyobb dicsőségére. Minek avatkozik olyan dolgosba, melyek a magán tevékenység által oldadók meg, ha nicsen ereje arra sem, hogy polgárai millióinak kifogástalan adórendszert biztosítani I Miért halmoz el bizonyos rétegeket kedvezésekkel, mikor a nemzet nagy tömegével szemben a ki/.sákmányló adózás szégyenétől sem bírja magát tisztára mosni ,!.- . ■ Ilyen politikát lehet egy darabig követni, de örökké büntelenül nem. A baj csak az, hogy itt nem a bilnösek, hanem az ártatlanok isszák meg a mulasztások levét. megbetegedett, már a vétel napján is betegek voltak. Adász-Tevel nagyközségben Péter Károly házaló sertéskereskedő udvarában 6 db. általa Somogyvár- fnegyéból hozott sertése között 4 db. vészben találtatott. * Teleki községnek Nagy-Tarcs kisbéri államménesbirtok pusztáján a sertésvész állapíttatott meg a budapesti állatorvosi akadémia távirata szeriut, ahová 1 i. a beteg szervek a birtok igazgatósága által vizsgá- : latra felküldettek. Aukciók, közraktárak. A sertésvész njabb kitörése a vármegyében. Veszprém, májas 13, Bánd, Herend és Városlód községekben a sertésvész állapíttatott meg e héten. Egy adászteveli házaló ser-J tésbereskedő 55 drbot hozott ésl adott el ezen községekben, amelyek-1 bői több db. már a megvételkor I betegnek látszott, de az eladó azt! hazudta nekik, hogy Kaposvárról hozta őket és fáradtak: másnapra már a fele beteg volt: azóta pedig csaknem mind és eddig a 3 helyen összesen elhallott 20 db. Az állami állatorvos Adász-Tevel községhez felvilágosító és az eladót fenyegető levelet intézvén, ez az elhullottaknak árát visszafizette és az ezutániakat is megfogja fizetni. I lana a szövetkezeti közraktárak előmozdításával. A kereskedelemügyi minisztériumnak az aukczió intézményével I sem a hazai termelés értékesitésé- I nek az előmozdítása a czélja, hanem a nemzetközi nagykereskedelemnek óhajt szolgálatot tenni akkor, a midőn Budapesten és Zi* monyban óriási közraktárak építését tervezi, a melyek jövedelmezőleg, csak akkor működhetnek, ha külföldi Arukat hoznak forgalomoa. Ez a czélzat pedig kész veszedelmet rejt a magyar mezőgazdaságra nézve I a azért a magyar mezőgazdaság szempontjából a kereskedelemügyi | minisztérium e tervei ellen a legerélyesebben kell tiltakoznunk. A magyar -kereskedelmi politiká-. nak nem szabad túlterjeszkednie ■ a magyar mezőgazdaság igényein. Minden oly irányzat, a mely a külföldi nyerstermények értékesítését mozdítja elő, öngyilkos politika, mert a külföld versenyét saját piaczainkon és saját áldozataink árán igyekszik érvényesíteni. Kelet kereskedelmét nem Magyarország, nem Budapest és nem Zimony hivatott lebonyolítani, mert a tengeri ut mindig olcsóbb lesz, mint a kontinentális. Magyarország mezőgazdasági állam, az is fog maradni. S ez a törekvés a mely Magyarországot nagy kereskedelmi állammá akarja átalakítani, egy meg nem valósítható utópia, a mely azonban sok áldozatába kerül az országnak, a mellett, hogy a külföldi verseny mesterséges utón való elősegítésével és fokozásával a magyar mezőgazdaságnak milliókra menő kárt okoz. —a. (A. É.) A kereskedelemügyi miniszter felbuzdulva a gyapjuaukcziók eredményein, az aukcziók intézményét egyéb nyersterményekre is óhajtaná kiterjeszteni. Intencziói megvalósítása előtt aj budapesti kereskedelmi és iparkamarához fordult véleményezés végett, a hol azonban ez inteDCziók legkevésbbé sem találtak s találhattak vissz- j hangra, mert hisz az aukcziók intézménye épp a közvetítés kiküszöbölését czélozza. A miniszter tehát nem az illetékes helyre fordult véleményért, mert előre el lehetett készülve, hogy az aukcziók intézménye a budápösti kereskedelmi kamaránál nein fog kedvező fogadtatásra találni, a mint higy a kereskedelem a gyapjuaukcziók intézményét is állandó ellenszenvvel kiséri. A mily örvendetes a kereskedelemügyi miniszternek az aukezió intézményét fölkaroló szándéka, épp oly veszedelmes a czélzat, mely az aukcziók intézményének meghonosítása mögött rejtőzik. Kereskedelmi politikánk mindig helytelen irányban mozgott, a menynyiben czélul nem a magyar mezőgazdaság érdekeinek az istápolá- sát tűzte ki, hanem a kereskedel-J met önczéllá fejlesztette. A monarchia fogyasztásának az emelkedése fölöslegessé tette a termények kivitelét, mig a forgalmi eszközök terjedése és tökéletesedése a belforgalmat könnyítette meg, a mi által a termelő és fogyasztói közvetlenebb érintkezésbe jutott. El közvetlenebb érintkezés, valamint az általános műveltség terjedése a fogyasztó és termelő osztályokban Pápa városban Zsömlyevics István udvarában Ferenczy dabronyi házaló 8ertéskereskedőtől a pápai piaczou vásárolt 20 db. slavoniai éredétü sertése között a vész lépett föl. * Adász-Tevel nagyközségben Pados József udvarában Ferenczy dabronyi házaló sertéskereskedőtói a pápai heti piaczou vásárolt 2 db. slavoniai eredetű sertése, vészben a szövetkezés szükségességének érzetét ébresztette fel. Sajnos, hogy ezen helyes irány az irányadó körökben viszhangra nem talált, nem pedig azért, mert kereskedelmi politikánk helytelen alapokból indul ki. Kereskedelmi minisztériumunk a nagykereskedelem érdekeit szolgálja s ott is, a hol erre már egyáltalán szükség nincs, mesterséges eszközökkel fokozza és segíti elő a közvetítést, a helyett, hogy a változott viszonyoknak megfelelőleg a szövetkezeti eszme szolgálatába álGazdasági előadások. Veszprém, májas 14. Bott Miklós ur | múlt héten is előadásokat tartott Szt.-király-szabadján és Vörös-Berényben. Mindkét helyen eléb a faiskolákat vizsgálta meg. Gondos felügyelet alatt vamjalf, de Szabadi□ niucs figyelem fordítva a szakszerű csemete beosztásra. Előadó a faiskolákban utasítások, visz- szametszések által bemutatta az eljárást, miként lehet jó erős törzsű oltványokat nevelni. Szabadin a szarvasmarha tenyésztésről értekezett. Az iskolában népes gyülekezet előtt összehasöalifást tett a sza- badi-i és bonyhádi szarvasmarha állomány között. Kimutatta, hogy a nagyigényü állatok a rósz gondozás és táplálás következtében fokról- fokra miként korcsosulnak el. — Kellő megválasztás, gondozás, okos és jő táplálás következtében pedig 4—5 generatión át egy erős és dúsan jövedelmező állatfajt nyerünk, így jött létre a bonyhádi faj, melyből egy két Jéves bikának 300 írt. az ára, mely összegen Szabadin ma két czimeres ökröt lehet venni. — Különösen lelkesített az okszerű takarmány termelésre, mely nélkül haszonhajtó állattenyésztés nem képzelhető. Beszélt a fiatal és tejelő ál- I latok táplálásáról, a táplálékot aránylag az állat súlyához és hogy mindent czélszerüen és rendes időben végezzünk : mert az állat etetésével a rendetlenség: 1 legtöbb állatbe- tőségnek, elsatnyulásnak és helyrehozhatatlan károknak forrása. — Ismertette a szurcsap használást módját. Gyakran megtörténik, hogy felfúvódik az állat. Ilyenkor a leggyorsabb segélyre van szükség. Biztos eszköz erre a szurcsap. E?en nikelböl készült tőr alakú csőt a felpuffadt állat bal éhgödrébe — ott hol a domborodás legmagasabb ] — kell szúrnunk, erős ütéssel do rékszög alakban, hogy semmi nemes szervet ne érintsen. Ezen a lég bendöbői kimegy. A sebet kátrány nyal bekenjük. Minden községbe ajánlatos ez eszköz beszerzése és kéz néltartása. Berényben a talajmüvelésről, ve tés forgatásról hallottunk előadá A lelkész ur vidéki vendégei a köz! ség tanítója-, az elölj írók, az ifj gazdanemzedékkel együtt zsúfolásig megtöltötték a nagy iskolatermet, nem is hiába; mert gazdasági is méreteink bővitésével tértünk meg hajlékainkhoz. Kifejtette előadó, hogy fekete ugart ne hagyjunk, mert bár az a földnek nem rossz, de a talajt nem is javítja, mivel a földnek semmit nem ád. De ha elvetjük ló herrel, az a talajt is javitja, nekünk igy is nagy hasznot hajt. — Itt aztán beszélt a növény életfa náról. — A levegőből a növény sok légenyt vesz fel, ezt a gyökérben vissza hagyja és az ily ugarban mindig jobb és drágább vetés lesz mint a fekete ugarban. Sok helyen — mert rögtön nem, sikerül idegenkednek a takarmánytermeléstől. Ott van Vámos. Itt is úgy volt. Ma 400 hold lóhervetés van s ez biztosan elöbre viszi állattenyésztését. A vetésforgatásnál azt mondja; vagy egyszer vagy háromszor szántunk, mert a kétszeri szántással elrontjuk termőföldünket. Tavaszi szárazság alkalmával hengereljünk és VESZPRÉMI P0LG.Ä ÄNYÄKÖNYY fogasoljunk. Itt megmagyarázta a Haj szálcső vess é g ismeretének nagy hasznát a földmivelésben s a talaj- nedvesség felhasználását. Ha a gazda fogasolja a búzát, hátra □e nézzen ; mert ha hátranéz, félbe hagyja a munkáját. — Minden kitépett gabnaszál tízszeresen kárpótolva lesz a fogasolás által. A rozsot azonban soha nem szabad fogasolni, csak hengerelni. Szivünkre kötötte, hogy folyton miveljük magunkat a gazdasági ismeretek terén, mert az okos és müveit gazdaembernél nincsen hasznosabb tagja a társadalomnak — mig a tudatlan gazdák mellett a nép anyagilag elszegényedik, erkölcsileg lesülyed. Végül kijelentette, hogy a műtrágya beszerzésének közvetítését dijnélkül elvállalja. Az érdekes előadások a legjobb hatással voltak ránk és köszönetét mondtunk érte előadó urnák. —n— Házasságot kötöttek. Máj. 9. Kukonya József v. rendőr és Vági Mária róm. kath. — Zsidó Károly bpesti rendőr és Bodetz Mária ev. ref. — Török János napszámos1, róm. kath. és Varga Julianna ev. ref. — Steigler Antal czipész és Huber Mária róm. kath. Máj. 10. Király Béla bolti szolga és Büky Mária róm. kath. Máj. n. Legát János hivatal szolga és Bóday Eleonora róm kath. Születtek: Máj 9. Ánhoffer Ferencz és neje Vingliman Borbála leánya, Katalin róm. kath. Máj. 10. Nagy János és neje Leszsz Mária leánya, Mária róm. kath. Máj. 11. Madlovics József és neje Tamásovits Mártha leánya Terézia, róm. kath. Máj. 12. Kelemen Péter és neje Füs tös Terézia fia, Ferencz róm. kath Máj. 13. Lengyel István és neje Bábos Mária leánya, Mária róm, kath. — Kandier Ferencz és neje Hanusz Katalin fia, István róm, kath. — Ambrus Lajos és neje Szendék Mária leánya, Mária róm. kath. Meghaltak: Máj. 8. Gerlits Károly 73 éves, róm, kath. szivhüdés. Máj. ii. Horváth József 1 hónapos róm. kath. szivhüdés. — Horváth Ferencz 1 hónnpos, róm. kath. szivhüdés. Máj. 12. Korpáczy István 51 éves, róm. kath. szivhüdés. Máj 14. Szakács Sándor 8 hónapos, róm. kath. szivhüdés. TÖRVÉNYSZÉK. Végtárgyalások a veszprémi kir. törvényszéknél 1897. május hó 18-án. Orgazdaság miatt vádolt Verrasztó János elleni bűnügyben. Lopás büntette miatt vádolt Kolompár József elleni bűnügyben. Lopás büntette miatt vádolt Kiss Pál elleni bűnügyben. Több rendbeli lopás miatt vádolt Pingiczer József elleni bűnügyben. Május hó 19-én Lopás büntette miatt vádolt Roth Móricz és neje elleni bűnügyben. Szándékos emberölés büntete miatt Szokody József és társai elleni bűnügyben. Vallás elleni vétség büntette miatt vádolt Kiss István elleni bűnügyben. Május hó 21-én Lopás büntette miatt vádolt Zsengel- lér Pál elleni bűnügyben. ÚJDONSÁGOK. rend lovag- keresztjét a kitüntetetett és nyugalomba vonuló bírónak a a birói és ügyvédi kar jelenlétében. Azt hisszük, hogy abban a tanácsteremben ilyen m e gh a t ó és emlékezetes jelenet még nem játszódott le, melyen C 3 e n k e y Gézánéés Köves Jánosné és több más úrnőt is ott láttunk. Csenkey Géza egyszerű és őszinte, üdvözlő és búcsúzó szavai oly mély benyomást keltettek, hogy Berky Károly csak néhány szóval tudott a megindultság közepette válaszolni együtt könnyezett vele az egész közönség. A tiszteletére tervbe vett búcsú lakoma az ünnepéit kértére elmarad.- Perczel Sándor, az Agrárbank derék főtisztviselőjét, a nevezett országos intézet, dunántúli szőllőszefi" főfelügyelőjévé nevezte ki, Veszprém székhelylyel. Az uj főfelügyelő augusztus elsején foglalja el hivatalát Veszprémben. A megyeszerte közbecsült derék ifjú tisztviselőt, szívből üdvözöljük falaink között! Eljegyzés. Máj er Benő, szombathelyi ifjú gyufagyáros a napokban jegyezte el magának a szép s nagy- tehetségű kedves írónőt, Kadelburg Margit kisasszonyt, hírlapunk szeretetreméltó munkatársát. Az ég minden áldása kísérje a szerető ifjú pár boldogságát ! — Gázvilágitás Veszprémben. Az acetylenrgázgyári részvénytársaság a héten lerakatta a csöveket a megy eházi, fő és szabadaágtóren b„ a- jövő héten már a lámpákat is felállítják. Több kávéház és étterembe is bevezetik egyúttal az uj s pompás világítást. Két hét múlva már égni fognak az acetylen-lángok. — Balatonfüredi levelezőnk jelenti hogy a lakások legnagyobb része már ki van bérelve, s napról napra jönnek lakásrendelések. Almádi is jórészt ki van bérelve. Almádi lakások iránt készséggel ad felvilágosítást a „Veszprémi Függet len Hírlap“ irodája. ^ — A megyei tisztujitásra, mely valószínűleg e hó utolsó hétiőjén lesz meg, s melyre a meghívók legközelebb szétküldetnek, a megállapodás ugylátszik már létrejött a megyebizottság tagjai közt. Eszerint alispánná választják Kolossváry József főjegyzőt; helyébe főjegyzővé Koller Sándor árvaszéki ülnököt fognák megválasztani. Első aljegyzővé megválasztják Bélák Lajos de- vecseri szolgabirót, másod aljegyzővé pedig, ha Huszár József Deve- cserbe szolgabirónak megy, Véghely Kálmánt. Az ez állások betöltése után létrejövő üresedések betöltése iránt még nem tisztázódtak a kombicziók I igy ezekről még nem is referálhatunk. — Menetrend változás a Balatonon. A Balatonbavi gőzhajózási részvénytársaság igazgatósága hírlapunk utján ezennel közhírré teszi, hogy f. évi május hói 9-é n (szerdán) a gőzhajó d. e. 11 óra helyett d. u. 2 órakor indul Siófokról—Balaton- füredre. Balaton-für« dröl a hajó a rendes időben, vagyis d. u. 3 órakor indul vissza Siófokra. és félelmes ember lesz belőlünk mindazok előtt, kiket haté éazbeli okokkal nem tudtunk meggyőzni. A legjobb logika j Az a nagy praxis, a mit a tehetség előtt való feltétlen meghajlásról hallottnak, testet ölt egy bipzyklista jő kifejlett lábikráival szemben. Jé, is az előtt meghajolni, aki már annyit hajlongott, hajlott, hajtott, mert az szakember. Hajtsunk .mi is gyorsabban, mert nem étjük el a biczyklisnőt. Jói van, elértük, és mert nőről van szó, bát siessünk. Sjl minden keserűségem mellett is leszélok — ah még a biczykliröl is. A sngár-ut főtéri bejáratánál végzi bámulatos fordulatait. Tiszteletteljesen csinálja mindenki a ,bőgnikat‘ derekával, nyakával, lábaival, sőt E de ez már a természet művészété — néhány orr is bizton (utánozza a kerék merész kanyarulatait. persze, a néző közönség a java rész. Egy szegény varrőleány, aki egész napon át, a gép mellet görnyed, kinek megszórt njjából csak piros savó képes kicsordulni, aki szintén boldogító mozdulatokat kénytelen a lábaival végezni, keserűen sóhajt fel és kis öcséhez, a ki valamely gazdag nrnőtől, a ruha árak dolgában Urea kézzel bocsátatott ej, fájdalmasan szól : — „Látod fiacskám, ezek az arak; azt teszik, a mi nem muszáj ; igazi urak, mert olyat cselekszenek, a minek semmi haszna és valódi urak leginkább azért, mert e szegény leány nem utánozhatja őket, annak nincs annyi péDze, araenyi megvédhetné a nyelvektől, adnak nincs bátorsága, hogy kerékpárról provokálja a világ ítéletét. Csak kellene neki hajtani az én varrógépemet, a melyre még most is tartozom', csak kellene keserves munka után hetekig szaladgálni a nyomorúságos bérért és csak kellene neki a világ igazságtalan, vérig sértő előítéletévé] léptea- nyomon találkoznia, mint a vsz-gény és becsületes vartóleánynak, akkor nem volna kedve igy iliegétni magát. Menjünk fiacskám, elront meg vagy felbaragit. Szegény varrőleány í ne keseregj; mert egyszer majd meghallod, hogy biczykli megrontotta amazt. A helyett, hogy egészségessé tette volna, egyszerűen kifestett. Ne irigyeld őt; a te varrógépednek egyhangú zakatolása csak egyszerűségre int, az ő. gépének csöndes surranása nagyon emlékeztet az olálkodó becsületre. Az a gördülékeny Safety megbotlik egy kié kőben is, de csak a gazdája bukik . . . Mégis jól van ez a világ megteremtve, hogy a palota olyan magas és olyan halk ' a jajnak szava ] nem balja ezt, csak aki köztük jár, akinek ép úgy fáj, mert az azt is hallja, a mit közbe ver szive verése. Palotát magasat és spaléttát jól zárót, hogy ne hald ne lásd a- nyomort, meg a — biczyklit. Amott egy másik, urasabb csoport; jól öltözött urfiak, behorpadt mellel, meg- görbedt gerincz-oszloppal. A por, a mit a biczykli felver, oly jól illik ezekhez a b padt arezokhoz és oly illedelmes ez a por, hogy azokra az arezokra száll leg- szivesebbeu, a melyek állandó bálétársai neki. Hogy ez a por nem juttatja annak a társaságnak eszébe, hogy az a sok enyelgés, a mivel ők másokat elárasztanak, az a sok dicséret, a melylyel őket elhalmozzák, éppen annyit érnek, mint ezek a porszemek ; ha a napsugár rájuk esik és távol vagyunk tőlük, örömmel nézük őket, de egy kis légáramlás aztán közelünkbe hozza, s mi befogjuk szemeinket, szájunkat, orrunkat. De bát mit is beszél a fővezérük ? —■ „Igaza van ennek a leánynak, miért ébreszszen bennünk bűnös gondolatokat, miért tegyen minket bűnösökké; elárul, egyébbkent féltre rejtegetett idomaiból ép annyit, a mennyit a mi élvsóvár, büu- hajhfászó, tönkretett idegrendszerünk, elviselni képes és magára veszi a mi bününlt súlyát. Valóságos megváltó! A minthogy minden faluban van egy-egy kő-szent, bár úgy lenne minden utczánkban ilyen megváltó.* No .ez legalább őszinte beszéd, — ha illetlen is. Ha emanczipatio, hát akkor legyen olyan, hogy szakítson conventioval, előítélettel, szeméremmel. Ifjú barátom te Tégy a legjobb moralista, mert szereted a ((leplezetlen igazságot. Miért maradsz bát akkor nálunk és miérté nem mégyez Kamerunba, ott a te ideális állami ős erkölcsi tervezeted már szépen virit. Oda gyűl az utczágyerek, néhány menyecske, leány, lányos mama. — .„Lássa,- Frau von X, én is tanitr tatom majd a lányomat, milyen fesph á costüme, milyen pifos lesz tőle az ábrázat, lányom ugyan nem vérszegény, (dehogy néni) dé hát egy' kis circnlatio nem árt a vérnek. * Szegény asszony, te még most sem ismered a századvégi vércircnlatiőt Kérdezd meg az unokádat; az majd egész tudományosan fogja tárgyalni. Meg aztán minek is busáinál szegény asszony! Hát- azt hiszed, bogy tán a biczycii árt? Ko- rántse hidd! Az a levegő, mely lányodat röptiben végig simogatja; a por, a mi a tüdőre száll az ártalmas, de neked ez nem fájhat, mert te jámbor lélek még nem tudod, hogy az a körülenyelgő levegő : az mi társalgási légkörűnk, a miazmás, pestises férfitársaság és tüdőre ülepedő por: az a szenny, a mi a nevedhez, híredhez tapad, a mit az ocsmány férfi mosdatlan szájából öntöz reád; mert tanuld meg jő lélek, bogy ha a mai fiatalság úrnőről beszél, pocsolyába merül előbb, mintha önnön mocskát akarná igazolni. A teremtés koronája a férfi, az Istennek remeke, a legveszedelmesebb fenevadak, a férfiak, önhitükben elvakultan, addig gúnyolják a nőt, mig szuzi erénye ősi hagyományát előítéletként ledobja és akkor kicsinylő mosolylyal nézik önbünüknek aljas eszközéül. Keressünk egy másik csoportot. Ott van már. Egykori tanárom elmélyedve hallgatja házi orvosunk magyarázatait. — „Higyje meg tanár ur, én még mai napig eem tudom felfogni, pedig régi praxisom van már, hogy miért biczykhz- neka nők közül olyan — kevesen. Ha tudnák, hogy milyen érzésekért kárpótolja őket, tán az erkölcsök sem hanyatlaná- nak annyira, talán meg lehetne sokat menteni a . . . — „Kérem doctor nr, az Istenért ne beszéljen igy ; ne biczyklivel kúrálja az erkölcsi betegségeket, hagyja a biczyklit a férfiaknak és a nőket na kényszerítse szervezetük, alkatuk ellenére a biczyklire. A nő hivatása megjelölt böreben legyen nővé, de ne biczyklizzen, ne csak testét óvja a tespedéstől, munkátalanságtől, hanem lelkét szabadítsa az elposványo- Sodastól j de kár. volt magának doctor ur megnősülni * { Egy kövér könycsepp, ült ki. tanárom pilláira: a kőnyőrület, a szánalom és a kétségbeesés könnyűje. Lám, lám, mi mindent felforgat a biczykli. Végre majd azt is kisütik, hogy a biczyklizéa a jónevelés elengedhetetlen kelléke, vagy mondjuk ezt olyan szóval, a mi manapság mindenkinek kedves, hogy junlctimot képez a jó neveléssel ; no igen (mert ez is bedreB szó) bifurkaciot ne csináljunk, mert veszedelmes a fiatal leányok szervezetbeli gerjedelmeit (ismét egy közkeletű sző) blokirozni mindenféle erkölcsös, Marmortel-féle mesékkel. Hgy-ngy, csak imádjatok faragott isteneket, csak térjetek el igazi hivatásotoktól, igy legbiztosabban sikerhez juttatjátok a tudomány fáradságos munkáját. Csak biczyblizzetek. A világért se hagyjatok fel vele í Nem ér semmit a lombos, árnyas pálma. Mire jutsz egy ártatlan gyermeteg játszi kedélylyel ? Mit érsz, ha romlatlan lelked nagy ée nemes hivatásának élsz ? Ne élj magadnak, élj a világnak, de feledd el a világot! Biczyklire! Kgy gyorsabban éred el a! czélodat. Buknod lehet elégszer, de legalább élhettél. A hajdani bolond világot ne utánozd 1 Örülj, mulass, tagadd meg az erényit és légy élhetetlen. Rohauj a gyönyör után és essél el! Sebaj; a biczykli újra kiemel és rohanhatsz újabb po- csétába, Kabos Jenő. — Az ugodi választás múlt csütörtökön ment végbe, s mint azt a választás napján kiadott rendkívüli hírlapunk is jelezte, a liberális pártok fényes győzelmével végződött. A zelenyákfajok lázitottak ezúttal is minden községben, sőt Lepsényi páter is kiszállt Marczaltőn, hogy az asszonyokat felbőszítse liberális férjeik ellen; de Ruston ottani derék nagybirtokos kiparancsolta a szent vigéczet a faluból, ki aztán eszenélkül el is rohant onnét. A fényes győzelem megyeszerte általános örömet keltett. Gróf Eszterházy Móricz val. bel. tit. tan. Veszprémmegye főispánja ez alkalomból köv. táviratot intézte Tatáról dr. Fenyvessy Ferencz orsz. képviselőhöz a választás elnökéhez: „Önnek és mindazoknak, a kik távollétemben a szabadelvűsig győzelmére oly fényesen közreműködtek : köszönetemnek, elismerésemnek és hazafias örömömnek adok kifejezést Eszterházy. A választás után Fenyvessy Ferencz adott estélyt az uj ügodi képviselő tiszteletére. — Csatári búcsú múlt vasárnap tartatott meg. Nem volt annyi látogatója, mint az előző években lenni szokott. — Berky ünnepély. Múlt vasár nap, május hó 9-én búcsúzott el Berky Károly kir. tszéki bíró az ügyvédi és birói kartól ünnepélyesen és ugyan az nap délelőtti 10 órakor nyújtotta át a kir. tszék tanács termében ünnepélyesen Csenkey Géza tszéki elnök szép és megható beszéd kíséretében a Ferencz-József— A Somlyóról. A tavaszi munkálatok a somlyóhegyen már befejeztettek. Az idei gyenge tél semmi nyomott sem hagyott a szőlőkben. Az időjárás eddig kedvező volt, e héten azonban nagy szelek voltak, de kárt nem ; okozott. A s zőllőve- nyigék kevés kivétellel szépen néznek ki s meglehetős termés mutatkozik ha valami1 elemi csapás nem éri a Somlyót. Eddig a cserebogártól féltek a szőllös gazdák mely tengernyi mennyiségben mutatkozott 1 ellepték a gyümölcs fákat, de a mostanában beköszöntött hideg idő és esővel számuk igen megfogyott 1 igy remélhető hogy a gyümölcsfák is megmenekednek e pusztító férgektől. A múlt évi termésű borok már jól kifogynak a Somlyón ; árak 23—35 írtig. 0 borokban azonban kevés a kereslet. — Csékuton f. hó 9-én az ág. ev. népiskolában vizsgaünnepély tartatott, melyen Tamaska Antal esperes Var- gyas Endre kir. tanfelügyelő és Dr. Ováry Ferencz orsz. képv. is megjelentek. ügy az egyházi mint a világi tanhatóság a vizsga befejezténél (3 óráig tartott) legnagyobb elismerésének adott kifejezést. A tanulók által adott szabatos és értelmes feleletekért. Különösen kitűntek a gazdasági ismétlő iskolások 23 fiú és 16 leány kik a practicus gazdálkodás, kertészkedés és baronfi tenyésztésből kitűnő feleleteket adtak. — A vizsga befejesztével a vármegye kir. tanfel- ügyelője buzdító szavak kíséretében adta át Pataki Béla tanítónak a földhitelintézet által a községi egészség ügyi viszonyainak megjavítására tett
