Veszprémi Független Hirlap, 1897 (17. évfolyam, 1-51. szám)

1897-04-24 / 17. szám

Veszprém, 1897. Veszprémi Független Hírlap. Szombat, ápril. 24 hogy számos képviselő szokta a nyarat, itt tölteni, lehetne egy kis tiók parlamentet nyitni, Dániel mi­niszteren kívül, Wlasics vallás és 1 özoktatás ügyi miniszter- ur vett ki állandó lakást, tudomásomra jutott azomban, hogy Darányi fo d- müvelésügyi miniszter ur is el fog hozzánk, ha rövid idrőe is látogatni. B.-fflred fürdő nagyon szép és tisztán pH már ki, ami az illető vezető és derék férfiak ügybuzgóságát docu­ment álja; most már csak eleven és pezsgő élet hiányzik, mit az üdülni és nyaralni jövő publikum vatva magával hozni,. A hajók mind vizen vannak és hova tovább felavatásra kerülne , most már a lawu-fennis pályák készítéséhez fogtak, hogy a20* a már esetleg uem sokára érkező tagok ál al használatba etethessenek. J Május elsején megindul a gőzhajód ha ciak egyszer is napjában, már ezzel is sokkal nagyobb^ é éukebb lesz az itteni élet, hát még juniushób n, mikor naponta többször fog a hajó járni. . J Vasút ügyüuk azomban ugylátszik újból a feledés stádiumába jutott, persze ha annak idején nem azt kiá tozfák volna, hogy: „E jeo Kosuih nem kell vasút* . bát talán, már ftityfilne is az a kávémasina, mert nagyobbat úgy is alig kapnánk, de ez is megtenné. Nautikus. van bi­de és MUkedvelok Ősiben. (S.iját tudósítónktól.) ősi ápril. 23. Mióta a halasi szinielőadás meg­történt, | színművészet iránti ér­deklődés az egész országban mélyebh gyökeret vert. Kiindulási pontul szolgált az amatőrök egész seregé­nek. Mig eddig csak az intelligens elem monopóliumát képezte egy-egy jótékonyczélu előadás szinreliozása, ma már az szélesebb kör tu ajdona; I társadalom alsóbb osztálya se vonja magát vissza azon íactorlól, mely a magyarság egyik igazi hir­detője. Ez alkalommal Ő-i község rakott tüzet Thalia oltárán. Az iparos ifjak e hó 19-én a községben felállítandó« u'czai éjjeli lámpák javára fáncz- ínulatságga! egybekötött műkedve­lői szinelóadást rendezett, mely al­kalommal sziure került Bodnár Gás­pár „Vissza a műhelybe* czimü színmüve. Az előadás kitünően si­került a Szereplők derekasan meg- álllák helyöket. Különösen kitűnt Hlancz József, továbbá Szabad Ma­riska és Töltési Róza kisasszonyok, kiket nagy rotinjukért zajosan meg­tapsolt a közönség. Köszőnetemet kell ki iejeznem Schmidt Lajos ispán urnák, a ka­szinó elnökének, ki úgy inteligen- cziája, mint humánus érzelmei ál­tal vezettetve, minden lehetőt el­követett, hogy a darabnak erkölcsi, valamint az anyagi sikert is bizto­sítsa. A tánczmulatságon, melyen a köz­ség és a környék előkelősége részt vett, a következők voltak jélen : Leányok : Seid el manó Mariska, Bohner Róza, Kolbenchauer Margit, Brand Margit, és Vilma, HöhlÍDg Mariska, Glancz Józefin, Szabó ír m, Medgyesy Mariska, Szűcs Julcsa és Mariska, Pethó Zsófi ka, (Ősi) — Szabad Mariska és Lina, Töltési Róza (Várpalota) — Magyar Emillia, Krau8z Juliska (Veszprém) Dudich Lenke (Peremarton.) Asszonyok : Schmidt Lajosné, Ru- tor Istvánná, Rendler Mátyásné, Höhling Imréné, Kapossy József né, özv. Firtl Antalné, Glancz Ignáczcé, Szabó Antalné, Kutsera Jánosné, Medgyesy Istvánná, Brand Lajosné, Hajas Józsefné, özv. Fanná, Kiss Zsigmondné. (Ősi) Dudich Gyuláné, (Peremarton) Weisz Manóné, (Vesz­prém) Varsányi Jánosné (Pétk) Buj- tár Ágostonná, Szabad Ignáczné, Töltési N.-né (V. Palota). r. 1. | szabadkómivmég­Miként viselkedik a szab. köm. szöv. az állam és egyházzal széniben? Irta: dr. Henne'Ottó. •• Az embernek az Istenhez való viszo- ' nyából származik a vallás, a világhoz való ▼iszonyából a politika. A vállas fogalma csupán az emberiség isteni, a politikáé csak világi ügyeinek összességét karolja fel. A szabad kőművesek tehát kénytelenek vallási és politikai dolgokkal foglalkozni; mert különben kerülnék mindazt, a mi az emberi életnek mély tartalmat kölcsö­nöz ; hiszen nem maradna számukra semmi, ha.eltaszitanák maguktól „az emberi élet legszentebb és legnagyobb érdekeit, a val­lási és hazafiul érdekeket.w (ELottinger) Foglalkoznak tehát ép úgy isteni, mint világi dolgokkal; de nem tíznek politi­kát s nem el»pitanak uj hitfelekezetet, nem működnek sem mint politikai, ,sem mint felekezat-part, szövetségüknek inás czélja van : humanitásos intézmény vagy „férfiakat humanitásra nevelő intéz­mény* (Bíuntschli.) A szab. köm. szövetség tagjait .bizo­nyos vallásra nem kényszeríti; ki-ki Bza- budon köv theti meggyőződését. A log- kflíömbözőbb vállasok és hitelvek követői felvehetők szabadkőműveseknek, « valódi kőművesek vallási meggyő/.ődese vagy hováhirtozósága minit tjóhirű szabad fér­fin',“ ha a szövetségbe való felvételére jelenkezik, nem fognak visszautasítani A kőműves-szövetség maga is azt akarja hogy tagjai vallásosok legyenek — min­iden Ünnepélyes gyűlésük imával kezdődik már í es végződik, — e kifejezetten jóváhagyja, hogy tagjai hűek legyenek azon feleke- zethez, a melyben a legtöbb igazságot ta­lálják, de azt is kívánja, hógy a huma­nitás sarkalatos elvét ne téveszszék szem elől, ne feledjék a katholikus és protes­táns meggyőződés miatt a keresztényt, keresztény zsidó stb. miatt az embert, s hogy tagjai nem az ludiff rentizmust, ha nem az igazi yallási türelmet gyakorolják. A szabadkőműves-szövetségnek vannak I bi>ebb 8 mindiukabb fogyó töredékei, kik I azon nézőinek hódolnak, hogy csupán keresztények vehetők fel szabudkőinüve-j seknek. hi felfogas azonban ellentmond a szabadkőművesség szellemének s eredetét azon hiedelemnek köszönheti, mintha a humanitás tisztán és teljesen csakis ke­resztény alapón volna elérhető. A tiszta keresztényig kétségkívül megfelel a tiszta humanitásnak: de a tiszta kereszténység| épen csak mint eszmény létezik, mig a valódi kereszténység külömböző feleke­zetikből áll, melynek főczóljuk külön val- lasiiézeteik elismertetése, s a melyek en­nélfogva a humanitást eszményi tisztasá­gában Uem tartalmazzák. Habír a szab. köm. szövetség nem ir elő vallási elveket, mindazáltal feltételez bizonyos igazságokat, melyek az emberi J termé-zetben gyökereznek, s melyek azl emberi ész által elismerhetők, anélkül, hogy ez azért magát egy idegen tekintély­ének alávetni kénytelen volna. Ez alap­igazságok az Istenség létezése, a lélek hu hitutlansága s az erény szükségessége. Isten létezése a szabadkőműves-szövet­ség mint ilyt-n által annyiban ösmertetik el, hogy az Istenben a „Világegyetem na; y építőmesterét s fen tar tóját“ tiszteli, Ja világ szellemé*, melytől minden testi, sz lie mi erkölcsi élet kindul 8 a kihez min den koron ismét visszatér. A szövetség minden cselekedete „a vi- ]ág-'gyetcm nagy építőmestere nevében* tör*ellik. E mellett azonban a szövetség tagjait nem akadályozza, hogy a világ len dete és kormányzata felől maguknak azon fogalmat alkothassak, melyec lelki­ismer e tők sugalmaz. A szövetség senkire sem kényszerít bizonyos fogalmakat a teruiészet-fölötLiröl. A. lélek halhatatlansága felőli meggyő­ződést a szab. kőm. szövetség a kedely- nyugalom ‘megőrzése, s a szeuvedésbenB való vigasz lényeges kellékének tekinti. A kedéiylyel bíró ember nem képzelheti magának egy önérzetes gondolkodó lény teljes megsemmiöülését, s a szabadkőmű­ves a világosság forrását érti, mert ez számukra keletről jő. De itt is megemlí­tendő, hogy u szövetség tagjaira a túl- Ivilágban való hitet ép oly kevéssé oct- royálja, s ép oly kévéssé követel tőlük erről, mint a lót utolsó okáról, meghatá­rozott fogalmat. Az erény szüksége-sége mélyen gyöke­redzik a szab. kőinüvesség lényegében, s czéljával elválhutlanul egybe van tűzve. A mi az erényt sérti, az a szabadkőmű­vességgel is összeférhetleu, mert ez csak az erényben látja az emberiség üdvének, szerencséjének, mit elérni igyekszik, útját; a bűnben ellenben utálja a testi és anyagi romlás okozóját, a megelégedettség, sze­rencse s lelkinyugalom megrontóját. „A mit. minden ember keres s elérni igyekszik, — mondja Marbach — az nem ez vagy amaz a dolog, hanem szive boldogitésa s melynek megvalósítása neki ezen boldogságot Ígéri. S bármily csodálatosan haladnak az emberek az élet­ben öesze-vissza, mégis csak egyetlen pó­lusok van, melyhez járműveiket irányít­ják s .szi vők mind an pillanatban megsúgja nekik, hogy attól jobbra vagy balra tér­nek-e el, közelednek, vagy távolodnak-e tőle. T. i. az ember, az Istenség fe'é forda1, az ígéret földe felé, e haza felé, mely vonzu,* A szabadkőműves-szövetségnek az egy­házhoz való viszonyából következik, hogy az minden egyházat elismer s e szerint úgy egyes egyházak ps emberek üldözése meggyőződésük miatt: szabadkőművesség s a szabadkőművesség szellemével tök He­tes ellentétben van. De mert » szab. kőm . szövetség egyik egyháznuk sem ád előnyt, mert hiszen latta, miként az egyházak egymássali ver­sengéséből ösidőkiől fogva csak viszály, s véres harezok keletkeztek s ezért a val­lás-pártok felett áll, kiknek kibékülését a szeretet s jóindulat szellemében óhajtja, tartózkodik minden beavatkozástól az egy­házak és felekezetek ügyeibe s minden difccussiótól vallási tételek fölött, mi csak megzavarná a belsejében honoló békét, mire eszméi keresztülvitele czéljáből oly nagy szüksége van. Egyik felekezeteb sem ösmeri tehát el, mint az egyedüli igazat, hanem mindegyi­ket tiszteli lényegében, ha a humanitás alapelvének hódol. „A szab. kőmüvesség lényege* — mondja Seydel Rudolf sz. k. iró — nem áll dogmatikus állításokban, vagy tagadásokban I tagjaitól azért nem is követeli valamely hitvallás elfogadását vagy tagadásai, hanem a mint minden vallás híveit külömbség nélkül kebelébe fogadja, úgy Öleli át Jáncza a legkülön­bözőbb meggyőződések képviselőit is.* „A szövetség legjobb s leghívebb tag­jai között* teszi hozzá, „lehetnek ép úgy olyanok, kik valamely egyház egyetlen tételén kétkednek, valamint olyanok is, kjk egyetlen tételén sem kétkednek, valamint.olyanok is, kik egyetlen téte­lében sem hisznek.* Ép ezért különböző időkben a szövet­ség tagjai voltak minden vallásfelekezet papjai is, valamint a legkülönbözőbb val­lási, és pbilosophiai irányok kővetői. Hasonlóan miként az egyházhoz, úgy viözonylik a szabadkőműves-szövetség az államhoz is. Mint ilyen nem avatkozik az allamalkotmany éz kormányzat f letfci számtalan vitába. A szövetség elvei a po­litikai pártokon felül állanak, s azok szél­sőségéit igyekeznek szigorú igazságosság alul kiegyenlíteni: karhozta'nak minden erőszakosságot politikai ügyekb n A szö­vetségnek tellát nem szabad semmiféle politikai forradalmakban részt venni vagy ilyet előidézni. Engedelmesen aláveti ma­gát azon állam törvényeinek, a melyben működik és saját feloszlásának sem sze- ül ellene, ha ez az állam kormánya ál­tal »lreudeltelik. Sőt a szövetség egyes osztályaiuük elismerését » az állam en­gedélyétől teszi függővé. Evzel összhang­ban a szövetség gyűléséiből minden a politikai szenvedélyeket felkorbácsoló tár­gyalások számüzvek. Miután a szab. köm. szövetség az egész emberi'ógé, összes égé ben ép oly kevéssé tüntet ki egyes politikai pártot, egyes nemzetiséget, egyes nópiőrzset, mint egyes ást vagy felé keze tét. Miként azonban egyes tagjáuuk hűségét azon vallás iránt, melyben neveltettek vagy önmaguk vá­lasztottak, helyesli, úgy nemcsak hogy ép oly kifejezetten helyesli Nzeretetük t gaszkodá-ukat hazájukhoz e »úriak törvényei- s kormányához, hanem minden illő alkalommal azt ő maga is lelkűkre kő i. Tágjai között tehat minden időben legkülönbözőbb pártáruyalatu államfér­fiak voltak a legszigorúbb absolutisinin hívétől és legitimistától kezdve a legtü- sebb demokrata es szocziajistáig, vala­mint nagyszámú uralkodók 8 máig is mini e felsorolt irányok képviselői és államfők sorai közölt találhatók. jA szabadkőművesség irtózik minden fajgyűlölettől, a pártok és nemzetiségek minden elnyomatása és üldöztetésétől, ép Úgy azouban minden jogtalan követelés exclnsi vitás tói ezek részéről, s igy minden háború és hódítástól, valamiüt természetesen a rabszolgaságtól. Nem felel tehát meg a szabadkőmüvesi elveknek épen úgy valakitől politikai meggyőző­dése, nemzetisége vagy faja miatt a szö­vetségbe való felvételt megtagadni, mint a szabadkőművességet egyes párt vágyj nemzetiség előnyére, vagy egy másik! hátrányára kihasználni. A mondottakból kiviláglik, hogy a sza- badkőmüves-szövétség sem a vallás, sem az államra nézve veszélyes nem lehet, mert sem egyiket, s^ui másikát, som lété­ben, sem szervezeteben uem támadja meg, sőt ellenkezőleg elismeri és tiszteli. Tü­relmetlen vallás és zsarnoki államforma ismertető jele volt mindig, ha azok a szabadkőműves szövetséget üldözték, ellen­ben türelmes és humánus vallás és szabad fel világosodott állam jele, ha azok a sza­badkőművességet oltalmaztak, vagy leg­alább nem háborítottak. Csak a félelem gyöngesége, vagy vad fanatizmus tagadhatja a szabadkőművesség létjogát. Kívánatos volna, hogy minden állam és egyházi hatóság oly fogékony legyen a szabadkőmüvesi alapelvek iránt, mint Am­sterdam varos hatósága. Midőn itt a 18-ik század harminczas éveiben >z*b id kő műves páholyok keletkeztek, ezek egy alaptalan vad következtében beszüntettek. A test­vérek erre készeknek nyilatkoztak a vá­rosi tanácsosok közül egyet felvenni, ki aztán meggyőződést sz erezhet arról, 7 aj jón társulatunk államellenes-e? A városi ta­nács tényleg kiküldte titkárát, ki a szö- vetségbs Elvetetett s hatóságának oly kedvezően referált, hogy a tanácsbelink nemcsak, hogy ujjólag megengedték a szabadkőművesek gyülekezései!, hanem valamennyien felvétették migukat a szö­vetségbe. Milyen lesz az idei termés ? Az idén korán kezdődőit a tavasz. Folyton változik az idő, hol eső, hol meg szél vagy vihar befolyásolja a vetések normális fejlődését, főkép pedig a mezőgazdasági munkálatokat. Az utóbbi napokban különösen sze­les és viharos időjárásunk volt és az eső is gyakran megeredt, de az idő­járás mégis kedvezőbb, mint a múlt hetekben. Károk csak sporadikusan s kis területen tapasztalhatók : a meg- megujuló eső azonban S-. hirteleii utánna következő napos idő szüli á rozsdát, amely, ha már ilyenkor lép fel, nem marad meg a szárban, ha­nem felkapaszkodik a kalászba i^, ahol azután nagyon kellemetlen nyo mot hagyhat hátra. A repczeterüle- tek szintén megérezték már a sok nedvességet, de tartós szép meleg napok mellett ismét színhez juthatnak. Németországban túlnyomóan jól állanak a vetések, csak némi fé­lelemmel kisérik azok buja állását, mert ha esetleg ismét fagy állana be, az káros nagy hatással lenne. Déloroszországban erős fagyok vol­tak, de ezeket ismét enyhe időjárás váltotta fel. A vetések állásáról Oroszországban még teljes képet nem lehet alkotni. F r a n c z i a- országban kedvezőtlen idő járt a téli búza elvetésekor, ezáltal ke­vesebb lett elvetve: ezen különbözet a nyári búza elvetésében sem tu­dott kiegyenlődni. Belgium és Hol­landia túlnyomóan igen jó híreket jelentenek, a vetések állásáról. Ame­rikából egyes napokon fagykárokat jelente nek, de úgy látszik, hogy ezek a hírek csak egyszerű ismétlések, melyek képtelenek voltak a más vi­YESZPRÉMI P0LG.1 ANYAKÖNYV Házasság nem köttetett. Születtek; April. i7. Schnelbach József és neje Bauer Erzsébet leánya, Mária róm. kath. — Mérvéi Ignácz és neje Grün Erzsébet leánya, Julianna róm. kath. April, m Kocsis Imre és neje Csák Erzsébet fia, Pál róm. kath. Ápril. 20. Deutsch Móricz és neje Krausz Netti fia, Sándor izr. — Bauer -Mária leánya, Ilona róm. kath. dékekről érkező igen jó híreket el­lensúlyozni. Washington mezőgazda sági hivatala szerint, a világ leg­utóbbi búzatermése 2.42$, millió bus helre vág az 1895 év 2.54b milliónyi termésével szemben. Az őszi búza át!agos állása 1885 óta a legrosszabb a mennyiben az idei átlagos állása ^35%’ I tavalyi 87% kai szemben. Az indiai uj aratással meg vannak elégedve, természete azonban, hogy az idei kisebb vetés után nagy eredmény éppenséggel nem várható. A gabnaüzletben az időjárás az | idén jóval előbb érvényesítette be- I folyását, mint mádkor, miután a spe- I kuláczió, amely reményeit csakis H utolsó aratás gyenge készleteire alapította, most ezt a poziczióját és régebbi vállalkozásait feladja, a mi­hez hozzájárul az a körülmény is, hogy a vetések állásáról minden­ünnen túlnyomóan jó hirek érkeznek. A spekuláczió már azon oknál fogva is feladja régi álláspontját, hogy az uj terméssel szab: d keze legyen; mezei hírekre azonban ez időszerint nagy súlyt fektetni nem lehet, mert még korai volna arra alapítani, a mennyiben az idő még nem annyira előre halladótt és a vetéseknek sok viszontagságon kell még keresztül menni. Azonkívül nagy szerepet ját­szik még a tavalyi készletek folyto­nos csökkenése is. A világpiaczon e héten is igen vontatott volt a gabona forgalom és többszöri ingadozások után az irány­zat igen lanyha maradt. A kereslet a múlt héthez képest tetemes apa­dást tüntet fel. A fogyasztás csak kis igényeket támaszt és a múlt év utolsó hónapjaiban beszerzett áru most kerül a fogyasztó országok rendelkezésére. A vármes terméski­látások is nyomasztólag hatottak és minthogy India, ahoi tudvalevő­leg a rósz termés miatt éhínség volt, Angliában a nyári hónapokban való szállítási kötelezettséggel na gyobb eladásokat eszközölt, a ha­nyatló ármozgás és a baisse mozga­lom a készlet összetöpörödése da­czára sem maradhatott el. A rendel­kezésre álló készletek Amerikában a múlt hónap végén, az Anglia felé úszó rakományokat is belevonva — 0,472.000 quartert tettek, 1896. ban pedig 12,902.000-t, két év előtt 15.956.000 t, a külömbség tehát iga­zán óriási! Mindez a/onban nem vál toztat azon, hogy az árak, apró, jelentéktelen emelkedéseket leszá­mítva, folyton csökkentek. A búzá­nak az olcsó kukoricza veszedelmes konkurencziát csinál most. Amerika a múlt évben rengeteg sok kuko- riczát termelt és ez oly olcsó, hogy a szegényebb nép n igyobb mérv­ben fogyasztja, mint más esztendő­ben. A knkoricza iránt a kereslet rendkívül élénk. A mai kukori czakivitel csaknem háromszor akkora, mint a búza kivitele ; néhány év előtt éppen megfordítva volt. Ezen rendkívül erős kukoriczakivitel azért hat nyomasztólag a buzaüzletre, mert a gazda közönség Nyugat-Európába is rendkívül nagy mennyiségekben hozatja hizlalási és etetési ez élokra és helyette inkább eladja a teljes búzát, melyet előbbi években etetési czélokra fordított. A gabnakészletek, amint a hivatalosan ellenőrzött rak­tárak forga1 mából kitűnik, nagyon változnak | a búzakészlet jelentéke­nyen csökkent is. Készletben vö t április 5 én: Búza 38,612.000 bushel mult héten 39,023.000 bushel. Ten­geri 25,318.000 bushel, mult héten 25.25.000 bushel. A mi piaezunkon nagy üzlettelen- ség uralkodik és a beállott reakezió sókkal huzamosabb ideig tart, mint azt a legvérmesebb baissisták remélni merték volna. A kedvező termés kilátások eladásra késztetik a spe- kulácziót, ami kapcsolatban a fogyasz­tás tartózkodásával, különösen kenyér magvakban nagyobb árcsökkenést idézett elő. A többi gabonaczikkek- ben is ellanyhult az irányzat, a forga­lom pedig minimálisra csökkent. Újhelyi Manó. Meghaltak Ápril. 17. Siky Mihály, 76 éves, róm. kath. szivhüdés. Ápril. 19. Bezsó Mártonná szül : Vig julianna, 32 éves, róm. kath. tüdő- hüdés. —Tóth István, 87 éves, róm. kath. tüdőhüdés. •— özv. Göncz Gáborné szül: Bregovits Rozália, 84 éves, tóm. kath. szivhüdés. — Szilvay János, 60 éves, róm. kath. szivhüdés. — Keserű Mihály, 65 éves, róm. kath.’ tüdőhüdés. April. 2i. özv. Büky Jánosné szül: Vig Anna, 88 éves, róm. kath. szivhüdés. — Paulicsek József, 2 hónapos, róm. kath. szivhüdés. Ápril. 22. Glück József, 21 éves, róm. kath. agyroncsolásból származó agyhüdés. April. 23. Gyursánszky Gáspár, 78 éves róm. kath. szivhüdés. — Csincsy Jószef, 4 éves, róm. kath. tüdőhüdés. TÖRVÉNYSZÉK. Végtárgyalások a veszprémi kir. törvényszéknél Ápril. hó 27. onditlanság által elő idézett em­berölés miatt Kántor Lajos el­leni bűnügyben. Hatóság elleni erőszak miatt vá­dolt Főzi Sándor elleni bü lügyben. Á p r i 1 h ó 2 8-á n. Lopás büntette miatt vádolt Ko­lompár I-tván elleni bűnügyben. Súlyos testisértés vétsége miatt vá­dolt Nagy Marton elleni bűn­ügyben. Zsarolás vétsége miatt vádolt I r- □ á z i Péter és Viktor Gyula elleni bünügybeu. Keresk. és iparkamaránk közzétételei. A komáromi kir. törvényszék elnöke pályázatot hirdet a szoljjaszemélyzet 1897. évi nyári és téli egyenruhák szállítására. Az ajánlatok f. évi májún hój 1-vig nyúj­tandó be. A Rilo-kolohtor (Bulgáriában) gazda­sági iiitózősége erdőkivágasr-i hirdet pá­lyázatot. Az erdősig 2544 hektár és 230.000 köbméter f aanyagot szolgáltát. A munkálat hét évre adatik ki. Bővebb fel­világosítást nyújt a kamara irodája. Győr, 1897. april 17. A következő szállítási vállalatok, u. m. a Hamburg-Americkanbche Pucketiahrt- Actien-Ge^elbchaft, a brémai északnámet L'oyd, a R ied-Srar-Line és a / rotterdami Lloyd elhatározták, hogy az Észak-Am - rikai Egyesült-Államokba irányított kül­deményekre vonatkozó szállítási tarifákat hatályún kívül helyezik es a szállítási díjtételeket további rendelkezésig eset­ről esetre állapítják meg. A in. kir. államvasutak igazgatósága a vonalai részére a jövő 1898. és a követ­kező években a mar biztosítva levő mennyisében felül meg szükséges talpfák szallitasának biztosítása érdekében pályá­zatot hirdet. A kér. keresk. és iparkamara. ÚJDONSÁGOK. — Véghely Dezső halála. A vár- megye jóieikü alispánja halálának hire mult cmtörtök délelőtt, mikor a halálhírt meghozta Abbáziából a táviró I hírlapunk gyászberetü rend­kívüli kiadása azt tudatta a közön­séggel, végtelen megdöbbenést kel­tett minden felé. Hiszen ép az utóbbi napokban jobban érezte ma­gát a nagy beteg, s egyik utolsó levelében, mit hírlapunk szerkesz­tőjéhez intézett, | maga Írja igy: „Jó órában lesyen mondva — határozottan jobban érzem maga­mat !“ Husvétkor Kálmán fia és veje Cseresnyés dr. nejével, vala­mint Benkő István tanácsos s Bu­dapestről Szeredai Leó, a „Magyar Ujs%“ igazgatója is felkeresték, i pár vidám napot töltöttek körében. Még csak nem is sejtették a szörnyű vég ily váratlan beálltát. Aztán csütörtök reggel nyolczadfél órakor meghasadt a szive s meghalt. A gyáoz megyeszerte általános. A mé­lyen sújtott család ma szombat éj­jel érkezik meg; az elhunyt ko­porsója ipedig holnap, vasárnap dél­előtt H 10 órakor érkezik Vesz­prémbe. A temetés, melyet a Czol- Ien8tein féle pompfunebre-vállalat rendez nagy pompával, hétfőn dél­után | órakor lesz a vármegyeház­ból 8 azt ms. Antal Gábor ref. püspök I ft. Demjén Márton lelkész fogják celebrálni. A gy űl ésterem feketével van bevonva, középen áll az óriási ravatal, melyre a ko­porsó helyeztetik. A megye-katonák állandó diszór8éget fognak átlani a tetem mellett. A részvét-táviratok ,záma már az 500-at meghaladja s eddig már 69 koszom érkezett a ravatalra. Az egész megye, sőt a szomszéd törvényhatóságok is kép­viselve lesznek a végtiszteaégtételen. A megboldogult az alsóvárosi sir- bertben, a családi kriptában fog öröknyugalomra helyeztetui. Béke Isten kegyelme 1 a kegyelet örök emléke virasszou áldott hamvai fölött! — Bérmálás Keszthelyen. Báró Hornig Károly megyés püspök ez év folyamán fogja feladni a bérmá­lás szentségét Keszthelyen. A bér- má'ás határideje még nincs meg­állapítva s mint értesülünk, csak az ősz felé fog megtartatni. — Bírky Károly kitüntetése. Hír­lapunk volt az első, mely megem­lékezett arról, hogy Berky Károly kir. törvényszéki biró, 40 évi hűséges és igaságos és önfeláldozó szogálat után nyugalomba vonul. Az ország első és legfőbb bírája, a koronáio't apostoli király sem feledkezett meg a .jeles tulajdonságokkal bővelkedő köztisz- teletü tszéki. bíróról, amennyiben a vaskorona rend lovag-keresztjével tün­tette ki, nyugalomba vonulása al­kalmából. Május elsején fogja elhagyni hivatalát és állását Berky Károly, midőn is a bírói és ügyvédi kar fogja meglepni tisztelete és ragasz­kodása jeleivel, Kevesen szolgáltak reá úgy a kitüntetésre és elismerésre, mint Berky Károly, ki az igazságos, méltányos, előzékeny, őszinte és finom, tudományos bíráknak példaképe volt. Szívesen és őremmel gratulálunk mi is a megérdemelt legfelsőbb kegyhez, melynek fényéből a veszprémi kir. tszékre is esik jó rész. — Uj vasúti állomás. Az állam- VAsutak igazgatóságának értesítése szerint a kereskedelmügyi miniszter rendeletéből a pápa csornai hely- érdekű vasúton Pápa és Marczaltó állomások között Ihász megálló- rakodóhelyet márczius hó 4-én a személy, podgyász és rakományt teheráru-forgalomra megnyitották. — Egyházi kinevezések. Mltgs. báró Hornig Károly megyés püs­pök ur Perényi Antal árvaházi igazgatót és Lukacsek János ugodi plébánost szentszéki ülnökökké ne­vezte ki. A két derék pap kitttn- ,tettetéséhez mi is őszintén gratu­lálunk. — A húsvéti ünnepek nagy élénk­séget hoztak a városra. Readkivül sok látogató volt az itteni családok körébeiij ünnep másnapján pedig hegyen völgyön lakodalom volt; . bál minden vendéglőben s a községek fogadóiban. Itt-ott persze verekedési balesetek is megestek, igy pl. Rá- tóthon, f hol vagy 5—6 ittas le­gényt lepedőben vittek haza a bálból. — Uj alispán jelöltekről beszél és korteskedik ma már midenki, pedig még sírba sem tették a ‘megye el­hunyt jólelkü vezérét. Nem- tartjuk a tisztes kegyelettel megegyezhető- uek e korai kombináczjókről még csak meg is emlékezni; annálkeve- sebbé a neveket kiírni. Majd a temetés után referálunk, mikor az uj alispánválasztás határnapját mely május 21-ikre terveztetik, szintén biztosan fogjuk jelezhetni. — Az ugodi kerületben erősen foly a korteskedés. A függetlenségi, párt jelelölte Borbély Károly bpesti ügyvéd Eötvös Károly pártvezér kí­séretében már bejárta a kerületet^ úgy a szabadéivüpárti Bauer is,‘ ki Bánfiy jelöltje. Orbán néppárti pa­tikus is házal mindenfelé, mig utóbb is neki | lesz szüksége flastromra s nem a kerületnek. Szerdán lesz a választás, Fenyvessy elnöklete alatt. — Csatári búcsú. A csatári kereszt feltalálási bucsn május 2-án tartatik meg. — Eljegyzés. Molnár Gyula urad. erdész, hírlapunk széptollu volt munkatársa, Enyeden eljegyezte ma­gának Müller Irén kisasszonyt. Bol­dogságot kívánunk az ifjú pár sziv- frigyére ! — Megyénk küldöttsége Székes­fehérvárott. Kedden, ápril.. 27-én lesz meg az installAtióia báró Fiáth Pál fejérmegyei föispának. A be- igtatási ünnepélyen Veszprémmegye is képviselve lesz. A hivatalos kül­döttség tagjai: Vajda Ödön, Hunkár Dénes, Koldsváry Kálmán, dr. Jánosv Ágoston, dr. Óváry Férencz, Bibó Dines, Szalatkay Istváp, Kenessey Miklós, Jankovieh József, Barthalos István, Szabó Imre, Ihász Lajos, Takács Ádám és Fenyvessy Ferencz. A küldöttség tagjai kedden reggel utaznak el Székesfehérvárra. — Kossuth Ferencz ma, szombat délután több képviselővel az ugodi kerületbe érkezett, a Borbély pártot segiteni. A kerületben marad a vá­lasztásig. — A veszprémi legközelebbi országos vásár f. évi május 3-áu ! lesz, a papok vásárterén.

Next

/
Thumbnails
Contents