Veszprémi Független Hirlap, 1897 (17. évfolyam, 1-51. szám)

1897-04-03 / 14. szám

Veszprém, 1897. HivÉegrjelen. minden «(ombaton. A lap ára: Egész évre 12 korona. Fél évre 6 korona. Negyedévre 8 korona. Egyes száín ára 80 fii. Kapható Szemerey J. és ílorczeg L. urak üzleteiben. KIADÓHIVATAL: Szabadi utcza 514. sz. XVII. évfolyam. 14. szám. Szombat, ápril. 8. Előfizetési felhívás a„VESZPRÉMI FÜGGETLEN HÍRLAP“1 ápril—júniusi folyamára. Az uj évnegyed küszöbén tisztelet- | tel kérjük t. közönségünketj hogy elő­fizetéseiket megujjitani szíveskedjenek. A hírlap liberális iránya, szóki­mondó nyíltsága, bő híranyaga egy­aránt nagy elterjedeltséget biztosítot­tak a „ Veszprémi Független Hírlap“ - nak, mely ezután is csak az igazi közérdekeket fogja szolgálni, habár ez okon ,iz önérdek vadászok. nyílt és alattomos dühével all is ál­landó harcéban. Jó, tartalmas szerkesztésű újságot adunk olvasóink kezébe s a viszonos támogatást megszolgáljuk gondos, lel­kiismeretes újságírói rutinnal. „A Veszprémi Független Hírlap* ára : Negyedévre (ápril-junius) i jrt 50 kr. April-deczemberre ... 4 frt 50 kr. A hírlap irodája. A veszprémi holt kéz a képviselő-házban. Azon helyzetben vagyunk, hogy Polqnyi Géza függetlenségi 48-as országos képviselőnek a képvise ő- házban 1897. évi márczius hó. 16-án a veszprémi püspökség birtok összehará­csolása tárgyában tartott beszédét szó­ró l-szór a közölhetjük «? országgyűlési tudósitó feljegyzései alapján. Érdekes a dologban, hogy Po- lónyi Géza a < Veszprémid Független Hírlapnak‘ 1896. évi julus hó 18-ik számában m egjelent óriási szenzáliós hirt, mely szerint .a veszprémi róm. kath. püspökség 2 millió iorintnvi tö­két tíz évi kamatmentességgel, köl­csön ad váltóra főleg zsidókézen el- adósult keresztény polgároknak és hogy ezenfelül a házi kezelésben levő tőidéiből több ezer holdat bérbe ad ki 5 —10 —25 hold iáviilszegény polgárok­nak telepítési ezé ;ból holdanként 3 írt­jával“ I— ezen burleszk s itt álta­lános derültséget okozott valótlansá­got Polónyi Géza készpénznek vette, annak felült és dicsérte a veszprémi róm. kath. püspökséget nemes inten- liójáért, a telepítés és olcsóbérletért. íme az érdekes beszéd: .T. ház, a holtkézről kell még és pe­dig nagyon röviden megemlékeznem. A t. miniszter ur már a múlt alkalommal mondta, hogy egy tekintetben esetleg törvényhozási intézkedésre lesz szükség, te­hát esetleg törvényjavaslat benyújtását is kilátásba helyezte. Miután a codificátlónál tartunk, a t. ház kegyeskedjék megen­gedni, hogy ezen nagyon fontos pontra nézve néhány rövid észrevétellel aposzt­rofáljam a dolgot és első sorban figyel­meztessem a t. minister urat, hogy ke­Szerkesztői iroda: Veszprém Saabsdi-ntoaa 514 EEircLetéseUs : (z hathasábos petitsor vágj annak tere) Az első oldalon . . ao fillér. A 3-ík s 3*ik oldalon 16 fillér. A 4-jjc oldalon . . . ia fillér Anyil térben .... 40 fillér Kincstári illeték .. 60 fillér zenibe jutott a » Veszprémi Független Hir- lap < egy száma egy levél kíséretében* a melyben a * Veszprém* czimü lapra való utalással beküldtek hozzám egy jegyzéket és egy panäszlratot, a melyből meltóz- tftík meggyőződést szerezni arról, hogy Veszprémben a mennyiben ezen adatok valók, valóságos expropriated van folya­matban a holtkéz javára; nem kevesebb, mint 56 esetet sorol fel telekkönyvileg a „Veszprémi Független Hírlap* a legutóbbi időkből, hogy Veszprém városa területén a holtkéz czimén a yeszprémipiispok ennyi ingatlant szerzett meg. Még pedig nagyon drágán megfizette, sőt többet mondok,ha én ennek a lapnak a másik oldalára tekintek, úgy azn látom hogy a veszprémi püspököt ezen kisajáV titásoknál a legnemesebb, leg hazafiasabb" szándék vezérelte. (Teheneuin? Idegen te­lepítés?) ezt szívesen koncedálom és el­ismerem, de maga a tény itt fekszik és lehetséges nem hazafi is czélsattal látni e kisajátítást. Már most minő stádiumba jutott ez a dolog a t. minister urnák legutóbbi nyi­latkozatával ? Azt mondja t. minister ur hogy igaz. hogy a kúria egy teljes ülési döntvényt hozott, de ez még az életbe nem ment át, maid figyelemmel fogja ki­sérni és ha szüksége fog felmerülni, ak­kor fog törvényjavaslatot benyújtani. Mit jelent ez t. ház ? Mindnyájan tud­juk az 1881. XIX. t. cz.-nek azt az intéz­kedését, a mely szerint a kúriának tel­jesülési döntvényei addig, mig azok meg­változtatva nincsenek, a kir. táblák és az első fokú törvényszékek és bíróságok ítélkezésében feltétlenül irányadók Már most ha törvényjavaslat nem hozatik be tiszta és világos, hogy be kell következ­nie annak az állapotnak, hogy a kúriai teljesülési döntvénye minden bíróság által respectáltatni fog. Mit jelent ez az ál­lapit ? Jelenti azt, hogy ha törvény ál­tal külön intézkedés nem történik, a holt­kéznek és minden egyháznak ingatlan vagyon szerzési jogát korlátlanul fenn­tartja minden íelségengedély nélkül. Vagy jelenthet egy másikat és eredményezhet a t. miniszter urnák felszólalása egy má­sik dolgot; eredményezheti azt, hogy az ő felszólalása folytán, hogy az első bíró­ságok a töivény világos rendelete elle­nére renitensek lesznek a curiával szem­ben, vagyis nem fogják respectálni az ott hatályon kívül helyezett tilalmat, hanem továbbra is fentartottnak fogják azt te­kinteni. így kétféle praxis keletkezhetik. Az egyik biró azt fogja mondani, hogy én követem a curiát, a másik azt fogja mondani, hogy én követem a minisztert. Miután e tárgyban legális interpelláló nem keletkezett és miután én egy uj. nagy és talán hosszú idők számára kellemetlen és nagyon veszélyes consequentiákat maga után. vonható confliktust látok fenforogni egyház és állam közt, nem tehetek egye­bet, miután arra való tekintettel, hogy pártom arányainál fogva arról, hogy egy határozati javaslatom elfogadtassék, le kell mondanom, — tehát figyelmeztetnem kell a t. házat arra. hogy ezen a téren a lehető legsürgősebben utasittasék a kormány e kérdésnek megoldására, mert magából ebből a dologból, hogy a curia a holtkezet a tilalom alól felmentette be­következik az, a mit bekövetkezni nem szabad engedni, a holtkézen levő, milli­óra menő holt területet képező ingatlan szaporodni fog és ezzel fokozatosan nőni fog a socialis kérdés minden veszélye, De nemcsak a holtkéz, hanem a többi TARCZA. I _^_d.xiárL. (Saját tudósitóuktól.) Cirkvenica, 1897. márcz. h6 25: Az évad tető pontját érte el. A Fiume körül fekvő kastélyok, nyaralók és kiiuiu- tikai gyógyhelyek benépesedtek mintegy varázsszóra. Az ismert Abb zia és a fes­tői szép Lussin legnagyobb vonzerőt gya­korolnak az „elegáns világra.“ Ki pedig jobban szereti az Ocean csen­des zúgását, mint a fényűzést a színhá­zakat a bálokat; — ki inkább szereti a természet szépségeit bámulni, mint magát bámultál ni; — ki örömest meséltet ma­gának költői és nevezetes időkből szár­mazó rombadölt várak és vadregényes tájakról ; — a ki szívesen lemond h világ tájáról és gyermeki kedélyt akar terem­teni magénak: az Czirkvenica egyik csen­des rejtett zugába húzódjék, hol min dezt bízvást felleli. Az előkelő világ azonban, a Montema- gíore alján fekvő Kis-Pari/sbau találkozik Az élet itt pezsgőbb és könyebbea szö­vődik mi'it másutt mondjuk fényűzéssel, elátott lakosztályokat, étkező-, kavózó- billiard- és gyógytermeket illeti, úgy az a Cirkvenicai „József főherczeg után elnevezett, tündérpalotában szint úgy megtaláljuk mint Abbáziában, mely csak az élni és élvezni vágyó társaság gyu- pontjátj ' jépezi. A pompás a tengerpartig elterülL-park babér illat-du9 u.tain a gyönyörű ten as9on-levő elé festői látvány nyílik az Adrián elhaladó gőzösök, vitor­lásak és naszádokra, itt sétál az előkelő közönség érvényre juttatva a legújabb „tavaszi* divat szépségeit és különb­ségeit. Pálmák és babérok (közötti) napos he­lyeken vidám úri c-oportok mulatnak, oly fesztulennül, mintha szalonjaikban vol- . náuak. A gyenge Zephir száruyáu (uiely- l egyháznak is szereznek, t. ház. már most i azt az állapotot inaugurálni egy ország­ban. hogy legyen bíróság, a mely a kú­riának Ítéletét respectálva, minden egy­háznak megengedi s szerezést, továbbá legyen e«ry bíróság, a mely a katholi- kus egyháznak nem engedi meg a szer­zést de a többinek megengedi, ez me­rőben tarthatatlan állapot s azért nem tehetek egyebet, mint a kérdés fontos­ságára való utalással arra kérni a t. igazságügyi kormányt, fontolja meg ezen kérdés horderejét és súlyát és tekin­tettel arra, hogy semmi kilátás sem le­het arra, hogy a Curia saját döntvényé­től rövid idő ala't eltérjen, nem látok más megoldást, mint a megfelelő tör­vényjavaslat sürgős benyújtását, a mely­ben a felekezetek közti teljes egyenjo­gúság és viszonyosság mellett az egyhá­zak egyenlő módon ttltassanak el attól, hogy Je lse % engedély nélkül ingatlan va­gyont szerezettek. De t. há', azt az ál­lapotot azután hogy Magyarországon min­denkinek a töröknek, a zulukaffereknek a mohamedánok és a nazarénusnak és akárkinek, mindenkinek lehesen ingat­lan birtokot szerezni, csak a katholikus püspöknek nem, ezt az állapotot jogi szempontból sem tartanám helyesnek, az egyenjogúság szempontjából pedig egye- j nesen veszélyesnek. Ép ezért azokat a t. képviselőtársai­mat, a kik a papság és egyházak szá­mára való ingatlan vagyonszerzés tekin­tetében azon állásponton vannak, hogy az az állam számára veszélyt rej\ magában, arra kérem, különösen a túlsó oldalon: szövetkezzenek annak a kérésnek és kö-\ vetélésnek a támogatására, hogy ez a dolog mentül előbb törvényjavaslattal oltassék meg. (Helyeslés a szélső baloldalon,) (SzóA nokot számosán üdvózlik.) Polonyi Gé/a beszédét mindenben osztjuk és helyéseljük, csak abban a részben nem, hogy a veszprémi róm. kath. püspökség hazafias in-1 tencziobót és telepítési czélokra sza-1 poritja veszprémi birtokait; oh nem ! Ezt kormányzója, Rainprecht Antal minden cselekvése, minden szava, minden eljárása határozottan meg-1 I czáfolja, A veszprémi róm. kath. püspök-1 ség — igaz — tetepitett ide idegen I egyéneket, azonban fóldmiveseket nem birtokait Veszprémben árendába nem adja, sőt szegény emberektől eláren- dál ő. Hol itt a hazafias és nemes szándékés ezélzat ? J! ? Yeszprémráos pénzalapjai. (A tan. és gazd. bizottság jelentése szerint.) 1. Közpénztári számadás: bevétel 805.622 frt 57Y2 kr,; kiadás 286.816 frt 49 kr.; péntéri maradvány tehát 1^.806 frt 081/* kr. volna; minthogy azonban ezen szá­madásnál a vízvezetéki kölcsönösszeg ő* a vízvezetékre fordított eddigi kiadások is felvétettek és a mérték hitelesítési felszerelési költségnek a múlt évben ese­dékessé vált összege sem fizettetett ki, a 18.806 frt 08l/2 kr. maradványból kifize­tendő lesz vízvezetéki kiadásokra 16.651 I frt. 51 kr., mértékjiitelesitósi költségekre i 445 frt 98 kr. Összesen 17.097 frt 49 kr. 8 igy a valóságos pénztári maradvány lessz 1.708 frt 591/* kr. 2. A közpénztárakban kezelt letétekre vonatkozólag: 1895. évről maradt 52 947 frt 15 kr. 1896, évi bevétel 20 890 frt. 54 kr. 1895. évi pénztári ma­radvány ............................. 189 6, évi kamat . . 14 frt 68 kr. H frt. 62 kr. 73.837 frt 69 kr. 29.421 frt 02 kr. 16 öl kő 379 „ „ 395 öl kő Összes bevésel 1896. évi kiadás Pénztári maradvány 1896 óv végén 44,416 frt. 67. kr. 3. A kőbánya 1896. évi *z «ráadását illetőleg. Bevétel: 1895. évről maradt 1896, évben fj te tett Összes bevétel Kiadás: Pénztári számadás szerint Készpénzért eladatott 187 1/l Utalványokra kiadatott 151 , , Összes kiadás S381/* öl kő mely ........ 3381/2 ölet a . ........................... 395 öl köböl lev onva maradt 1896 év végén......................56l/t öl kő. A v árosi pénztárban kezelt alapok és alapítványokra vonatkozólag 4. Mozgósítottak segély alapja 1895. évi maradvány 1116 frt 20 kr. 1896. „ bevétel 1048 frt 90 || Kiadás nem volt, alápáll aga 15 frí. 30 kr. 13. Ipar Alap. 1895. évi pénztári ma­radvány ....................... 233 frt 16 kr. 1896. évi kamat . . 10 frr. 59 kr. Kiadás nem volt, alapállaga 243 frb 75 kr. 14. Liszkalner Antal által tett .. zegeny alapítvány. 1895. évi pénztári ma­radvány . '.................. 439 frt 10 kr. 189 6. évi kamat :. , 19 frt 10 kr. öl kő Összesen Kiadá* 2165 frt 10 kr. 1000 frt — kr. Maradvány 1165 frt 10 kr. 5 Somogyi Lászlóné kereszt, alapja 1895. évi maradvány 169 frb 46 kr. Takarékpénztári kamat 1896 évről.................. 7 frt 69 kr. Öss zes bevétel Kiadás 458 frt 20 kr. 19 frt 10 kr. Alapállaga 439 frt 10 kr. 15. Dr. Pillibz Benő kő házi üdülő be­tegeket segélyzö alapítványa. 1895. évi pénztári ma­radvány ....................... 1069 frt — kr. 189 6. évi kamat jöve­delem 45 frt 49 kr. 150 frt 07 kr. 6 frt 02 kr, Összes bevétel Kiadás 1114 frt 49 kr. 69 frt — kr, Maradvány 1045 frt 49 kr. 16. Kisded ovoda alap. 1895. * évi pénztári ma­radvány ....................... 4082 frt 57 kr. 189 6. évi bevetői . . 4998 frt 17 kr. Összes bevétel 9080 frt 74 kr. Kiadás 4146 frt 75 kr. Pénztári maradvány 4933 frt 99 kr- melyhez a városnál kölcsön levő . . . 15.000 forintot, Kiadás nem volt, alapállaga 177 frt 15 kr. 6. Mészárolok ipariskolai alapítványa 1895. évi pénztári ma­radvány . , . . ,, . . 257 frt 39 .kr. 1896. évi kamat . . 11 frt 69 kr. Kiadás nem volt.alapállaga 269 frt 08 kr. 7. Közegészségügyi alap 1895. évi pénztári ma­radvány .........................102 frt 01 kr. 1896. év i kamat . . 4 frt 12 kr. Kiadás nem volt, alapállaga 106 frt 13 kr. 8 Állategészségügyi alap. 1895. évről pénztári maradvány...................196 frt 39 kr. 1896. évi bevétel . . 27 frt 68 kr. Kiadás nem volt, alapállaga 224 írt 07 kr* . 9- Járvány kórház alap. 1895, évről maradvány 1349 frt 51 kr. 1896. évi bevétel . . 1650 frt 46 kr. hozzá adva. alapállaga 19933 frt 99 kr. 17. béta ut és szépészeti alap. 1895. évi pénztári maradvány . . . . . . 62 frt 57 kr. 1996. évi bevétel . . 12 frt 50 kr. Kiadás nem volt. alapállaga 75 frt 07 kr. 18. Temető alapok. 1895. évi pénztári ma­radvány ......................... 2675 frt 71 kr. 189 6. évi bevétel . . 3604 frt 73 kr. Összes bevétel 6280 frt 44 kr. Kiadás 2904 frt 55 kr. Készpénz maradvány 3375 frt 89 kr. 19. Szegényház alap. 1895. évi pénztári maradvány .... 13.107 frt 25 kr. 1896. évi be,vétel 11.746 frt 95 kr. 1895. évről pénztári maradvány .................. 189 6. évi kamat . . Kiadás nem volt, alapállaga 156 frt 09 kr. 23. Tűzkár segélyalap. 1895. évről pénztári maradvány ..... 1952 frt 98 kr. 1896. évben bevétel . 5688 frt 07 kr. Összes bevétel 7641 fit 05 kr. Kiadás 3750 frt — kr. Maradvány 3891 frt 05 kr. 24; Kezdőiparosokat segélvző Kopácsi* féle alapítvány. 1895. évről pénztári maradvány.................. 4589 frt 99 kr. 189 6. évi bővé tel . , 198 frt 02 kr. összes bevétel 4788 frt 01 kr. Kiadás 200 frt. — ebhez jön tőkeköve­telés . .139 frt 18 kr; Kamatkö­vetelés . 58 frt 80 kr. 197 frt 98 kr. 197 frt 98 kr Összes bevétel Kiadás 24.854 frt 20 kr. 10.530 frt 49 kr. Összesen Kiadás 2999 frt 97 kr. 1350 frt — kr. Maradvány 1649 frt 97 kr. 10. Tuszkan Mayer kórházi alapítványa 1895. évi pénztári ma­radvány .......................... 539 frt 58 kr. A kamatokat az özv. nő élvezi. 11. Tallián Pál né hűséges cselédek ju­talmazására tett alapítványok. 1895. évi pénztári ma­radvány ...... 232 frt 69 kr. 1896. évi kamat jöve­delem 101 frt 77 kr. Maradt 1896. évvégé­vel az alupállaga . . 14.323 frt 71 kr# j 20. Husvéth Jáno-. és neje iparos ta- I noncz iskolai ösztöndíj alapítványa. | 1895. évről pénztári Összesen Kiadás 2429 fri 46 kr. 101 frt 77 kr. Maradvány 2327 frt 69 kr, 12. Csermák síremléke gondozására tett alap. maradvány 1896. évi kamat jöve­delem .............................. . 1020 frt — kr. 40 frt — kr. Összes bevétel 1060 frt — kr. Kiadás 40 frt — kr. Alapállaga 1020 frt — kr. 21 Ipar engedélyi dijak elszámolása. 1895. évről pénztári maradvány........... 309 frt 48 kr. 189 6. év bevétel . . 849 frt 35 kr. Összes bevétel 658 frt 83 kr. Kiadás 309 frt 48 kr. | ről itt azt regélik, hogy dühöngő „bóra8 | j is lehet belőle,) eljut hozzájuk a gyógy- ■ teremben felhangzó zene halk melódiája. A fürdöző közönség nagyon el van ké­nyeztetve. Fiatal asszonyok és leánykák mindenesetre bánczolnak, nem törődve az­zal, hogy ott t&lálkozniók kell ama h ö I- gyecskékkel és ipar lovagok­kal, kik egy valóban előkelő fürdőhely­ből vagy gyógyhelyről soha sem hiányoz­nak, mert a társaságot minden fürdőhelyen a véletlen állítja össze a legkülönbözőbb | elemekből. Angol szépségek vakitpap átlátszó ajrez- színükkel dm szöszke bajukkal és ké­nyelmes fesztelen ruhájukban feltűnést keltenek és sokszor utánzókra találnak. A most itt meg honosított „Kneip“ gyógymód folytán a tengerparton nem ritkán finom, arisztokratikus lábikrákat lehet látni, a nedves parti homokon lép­delni és bevárni egy-egy nagyobb hullá­mot., melynek boldog habja megtörik az útjukat álló parányi lábikrában. A legérdekesebb látvány, úgy beszélik nekem, — a fürdés ideje alatt kínálko­zik, persze ha az idő erre alkalmas. Az idegen hölgyek és urak bámulják azon majdnem művészi finomságot, melylyel a franczia nők viszik a kaczérsagot. A für- | dözök kosztümjeiket mindennap változtat- I ják és mindanyiszor egész sereg néző ta­lálkozik, kik majd megbíráló, majd to­lakodó mohó tekintettel kisérik a fürdeni készülő szép hölgyeket, kik ez esetben va­gyon is kihivólag psigázzák a nézők ér­deklődést. Ügyesek selyem harisnyában és atlaszczipökben, tartják szükségesnek a ső'habok közé szállani, melyeknek frisitő és élvet adó ingere pótolja mind azt, amit a test és idegzettől a fárasztó élet megvont. A mellett rózsa virít mindén arezon, vidám fény sugárzik a szemekből és azon forró óhaj ég mindegyik szemében, hogy ö legyen a győztes a szépségek ez elke­seredett harczábun. Mangold Gusztáv. Egy lovaglás ember. Irta: Bársony István. M kor Dombi Dani megbízásod ott, mindnyájan megosküdtüűk, hogy ennél | boldogabb összeköttetés nincs több a földi hátán. Dani azt a leányt vette el, akiért agyon akarta magát lőni: s a leány viszont bizonyosan leugrott volna az emeletről, ha hozzá nem adják Danihoz. Pompás egy pár volt, annyi szent. J\z eipber azok közül való, akiken a sors yalpsággal végig önti kegyét. Első látásra mindenki megszerette ? semmi különös fáradságába sem került hogy az egész világnak a szivéhez férkőzzék. Az asszony ugyanaz a fajta, csakhogy erényes kia­dásban. Dani félig-m eddig bizony el volt rontva: holmi kis kalandból soha se csi­nált valami nagy dolgot s akik jól ős- mérték, azt állították róla, hogy ebbén a részben javi thatatlan. Mondhatom, bogy a következmények fényesen megczáfolták a pesszimistákat. Igazán épületes volt azt a határtalan megelégedést látni a mi e fiatal párt esz­tendőkön át körülvette. Az édes karc-u, fiatal nő kezdett a nagy nyugalomba megtelni, neki go rab oly öd ni : az embernek egy hófehér töltött galamb jutott eszébe róla. így csak azok az asszonyok híznak akiknek semmi legkisebb bánatuk, sem pedig aggodalmuk. Micsoda bársonyos, puha melegségek si­mogathatták Dani*, amikor ez a kicsattanó aro'/t) egészséges asszony szereim sen psszeölelgette! . . , Svkszor meglátogattam őket. Az asszony dólelőttönkint jól tartott porhanyó pogá­csával, az ura meg a szilvóriumrói gon­doskodott hozzá. Jöttem-mentem mikor nekem tetszett: olyan otthon voltam ná­luk, mint egy véu házibutor. Egyszer Daninak hivatalosan elkeltett utaznia és nagyon a lelkemre kötötte, hogy azalatt, amíg oda lesz megnézzem a háza tájékát. Másnap délelőtt el is mentem. Amint benyitok, az asszony ott áll az ura íróasztala előtt holtsápad tan, remegve, előtte egy marok mindenféle Iringy-rongy papiros. Ijedten kérdeztem: „az ist*n*rb mi I lelte ?“ Merőn bámult rám, mintha nem ismerne, Azután szivszakgatón sík oltott föl és jó- tékouy, lelket enyhítő zápora a könyök­nek áradt a szeméből. — Vége ! vége { mondogatta, min­dé du k vége 1 Megrendültem. Mi történhetett itt? . — Nézze, kiáltott szegény barátnőm, itt Vannak a bizonyítékok, itt van minden, Dani megcsal engem I Szó nélkül vettem a kezembe a papiros rongyokat. Biz' azok szerelmes levelek voltak. Ré­gibbek és újabbak ; >őt — isten bocsássa meg legújabbak. Volt köztük olyan, a melyről még a pajtásom legény korából tudtam valamit, de akadt csupáu néhány nappal ezelötről keltezett is. Ügy látszik* a szerencsétlen embert utolérte végre a nemézis. Ostoba mániája, hogy zsákszámra 87.’rette gyűjtögetni a gyöDgédtermészetű okmányokat, most kegyetlenül megbo- szulta magát. Indiskréczió volt, hogy betekintettem a levelekbe, de éreztem, hogy e pillanat^ ban az orvos kötelessége hárul ram. Már pedig hogyan gyógyítsak, ha nem tudom a betegség természetét okát-fokát ? ! A veszély érzetéből fakadó Ösztönnel s ennek megfelelő gyorsasággal kapkod­tam össze a leveleket s tájékozódni igye­keztem ebben a tömkelegben. Sokkal ha­marabb. mint amennyi idő alatt elmon­dani lehet, apróra tisztába jöttem azzal, hogy még is a pesszimistáknak volt ig-zok s Dani egy közönséges bitang, aki ilyen ragyogó feleség mellett is egyre-másra köti és oldja a viszonyokat. Azalatt az öt vagy hat esztendő alatt, amióta meg­házasodott, a szorosan vett mézesheteket leszámítva, mindén időből voltak benne a bűnös gyűjteményben levelek. Rózsaszí­nűek, kékek, lilák és sárgák : s az illa­toknak annyi változata keseredett össze felettük, hogy szédülés volt ott még lólek- zeni is. 4785 frt 99 kr. 333 frt 83 kr. 2805 frt — kr. 7347 frt 59 kr. 36 269 frt — kr. 56 frt 87 kr. 3876 frt 19 kr. 50.688 frt 48 kr. 1035 frt 86 kr. 250 frt — kr. 6662 frt 37 kr. 229 frt 30 kr. 10.700 frt 77 kr. és igy az alapállaga 25. A kórházi alap. Pénztári maradvány készpénzben.... Értékpapírokban . Ápolási dij követe­lésekben .................. Köt elezvényekben Kamatban .... Takarékpénztári be­tétekben ..... Vagyon állaga 1896. év végén . , . . . 26. Lázár ház alap. Pénztári maradvány készpénzben .... Értékpapír . . . Adóslevelekben . . Kamat követelés . Takarékp. könyvek­ben elhelyezve . . . A vagyon állaga 18.878 frt 30 kr. 27. A gyámpénztar 1896. évi száma­dását illetőleg. Az árvapénztár fe­dezete . . . ... 236.281 frt 10 kr. Gyámoltak és gond­nokoltak követelése 234.899 frt 05 kr. 1896, évi nyeremény tehát 1382 frt 05 kr. mely a tartalék alaphoz lesz csatolandó. 28. A gyámpénztár tartalék alapját illető számadásra vonatkozólag. Pénztári maradvány 1895. decz. 31. . . . 3973 frt 77 kr 1895. évi tiszta nyere­remény ...... 1274 frt 98 kr. Takarékp. kamat jöved. 160 frt 52 kr. Tartalék alap állaga 1896. decz. 31. . . . 5409 frt 27 kr. melyhez majd az 1896. évi tiszta nyere­mény 1382 frt 05 kr. hozzá csato­landó lessz. Fejérvdry József bizotts. elnök. Vikár Lajos főjegyző. Alapállaga 349 frt 35 kr. 22. Tüzkárosultak vasúti szállítási dij térülmények elszámolása, — No lássa édesem, szólottám végre kenetesen és roszhiszemüleg, éppen ez bizonyítja legtökéletesebben a kedves ura ártatlanságát. Ei a sok levél ni: ez a sok felöl való levéltömeg. Futó, múló osto­baságok ezek ; úgy látszik, Dani még nem forrta volt ki magá^ egészen, amikor megházasodokt . . . Ne beszéljen; egy szót se szóljon többé, sikoltott a barátom feleség«*, kü­lönben azt kell hinnem, kogy egy húron pendül vele. Nem forrta ki magát?! Ah én mellettem ! Fehér öklöcskéjével a mellét verte s nekem úgy tetszett, bogy a szeme láng­jától mindjárt szénné kell perz«elődnöm. E pillanatban meg tudtam volna ölni a komisz Danit. Nem tagadhatom, hogy zavarban voltam. Ereztem hogy védelmeznem kellene a jó barátomat, de ilyen asszony hütelen urát nem lehet védelmezni. Öreges bargyuság- gal sóhajtottam : haj-baj ! bizony-bizony 1 — Ha tudná, hogy mennyire szerettem; j milyen igaz, hű felesége voltam! — kezd­te a menyecske, tökéletesen uralkodva a kényes helyzeten. Nem volt soha egyetlen kívánsága sem, amelyet készséggel, azon­nal ne teljesítettem volna . . . nem is gyötörtem*, mint más asszony az urát: mehetett-jöhetett, megbíztam bonne min­d g. Most is csak éppen meg akartam lepni, rendbe akartam hozni ezt a lomtárt, ezt a sok mindenféle kardot, pisz olyt puskát s a töltény tartóit. Ebben a patro- nos ládában voltak & levelek egy csomó kilőtt patron alatt. Gyönyörű töltények mondhatom 1 . . . Tehát igaz, sóhajtottam magamban, hogy nem lehet jól elbújni ezen a vilá­gon. Az isten akarata mindenüvé elér. — De lássa édesem, szavamra mondom esküszöm, hogy Dani a legjobb ember a földkerekségén és magát őrülten imádja. Ez a kalandozás gyöngéje volt neki min­denkor: betegség, ez amiből nagyon ne­héz az embert kigyógyit&ni. De nincs az ilyennek semmi veszedelme . . . — S maga azt hi«ziy hogy én ezzel beérem ? hogy egy török pasa mellett megmaradok ? Ha csak a régi dologról A nép s az erkölcs. Veszprém, ápril. 2. Az Alföld egyik legnépesebb vá­rosában, HódmezŐ-Vásárhelyen egy por végtárgyalása foly, mely mind a benne szereplő személyek, mind lenne szó, talán még szemet t-ndnék hunyni; de ide nézzen, itt van egy most is, aki „aranydadámnak8 nevezgeti, aki igy írja magát alá; „a te kis anynezid !* Ezt nem lehet megczáfolni. Onkényte- lenul is ökölbe szorítottam a markomat, ulyan szívből, de olyan igazán hátba tudtam volna csapni Danit. S mintha a sors teljesíteni kívánta volna a vágyamat, nagy sebbel-lobbal nyílt az ajtó s Dani röppent be rajta. — Visszatáviratozott az államtitkár, — kezdte, — de nyomban elhallgatott. Ar- cza má fél araszra nyalt s ő maga oly­képpen zsugorodott össze, mint & csiga­biga, amikor behúzza a szarvát. — de mit csináltok ti itt? hebegte megrendülve s szeme a jól ösmert levelekre meredt. E pil l&natban ismét tapasztalnom kel­lett ,hngy az asszonyok: ritkán okosak válsíg idején. Ha ez a fiatal nő, akin igazi méltatlanság esett, jogos bánatával visszavonul s bennüuket szótlanul ma­gunkra hagy: elmondhattam volna az igazat Daninak, s ő maga hintett volna hamut a fejér *. De tán lehetetlen is ennyi önuralmat kivá uni a teli vér Éváktól. Dombiné fékteleu szenvedéllyel markolta fel az ura szerelmes leveleit s úgy vágta földhöz hogy szinte fuv&lom támadt tőle a szobában. Csak egy pár halványkék, összegyűrt lapot tartott a kezébe, azt, mintha aczélrugőból lett volna a karja, odamutatta Daninak. Megösmertem a pa­pirosokat. A legújabb kaland emlékei voltak. — Ki ez a bestia ?! kérdezte fennhé- jázón, megalázón mint egy királynő. Dani meghökkent és kiegyenesedett. Sápadt volt, de már nem félt, mint az imént. — Az egy tisztességes asszony! ne illesd sértő szóval, — mondta követelőn. — Tisztességes asszony ! . . . Ti-ztea- séges asszony 1 ismételte a felesége, előbb keserűen, aztán gúnyosan, és a féktelen haragból, amitói szinte remegett, átment az iudulata valami kínos viditnságba, Felksczagott és kaczagott sokáig, hogy szinte magam is idegeskedni kezdtem tő Lói

Next

/
Thumbnails
Contents