Veszprémi Független Hirlap, 1897 (17. évfolyam, 1-51. szám)

1897-03-27 / 13. szám

Szombat, márcz. 27 Veszprém, 1897. Veszprémi Független Hírlap. Valami a gazdasági ismétlő iskoláról­Irta: íaiahj Béla Körein s/. Titelt karlársaimat szivesked- j, n-k eluéxiii •nunkamnak eme cziroét, mert igazán csat valami, az. ‘Ígért mun- kából. N'iu a kariam nagyobb sz.abáau di>lL>nzaHnl az én kidves kartarsaiin fi- gyi-lmét farasztaui; hiazpn nem csak I heti, de még | napi l»p"k is sokat, fog­lalkoznak az újabb idöb-n a gazda. )3- méilö lakóiéval Az -gyik lap minden szépet és jót ez iskolától var ea a köz* népnek boldogságát c uk ia ez áltál hiszi elérhetővé; a ma-ik meg ngy tfln- teti föl, mint nesze semmi fogd meg jól és fejtegetésében úgy nyilatkozik, hogy I h*gvek sok vnjudas n án egeret tzöl- t-k. Síig p| ogyhz. lapok a gazdaság) almi untukkal egyetemben; a vallási is­meretek fejleszté-ét sürgetik. Maga az ev. n* piskola lap ia közöl hosszabb c/tkket Kuud Sun utói, ki u gazdasági stúdiumok melle oda sorozza a lermé- szet'aTii és fö.dr.jzi ismereteket, szám és mértant. ®pv , Mudegyik szolgál sok jo tanac>8f«l, bölcs utasitásokkel, hogyan es ruit kell- jen a*on sajnálatra méltó tani’óknak, — kik szerjnc ésök voltak a gazds. szektHU- folvamnak hallgatói lenni, a gazds. is- mé'ló iskolában cselek«-dniökf Sajna1 at ra méltóknak mondom azért őket magúmat is ideéltie, — mert á rendes iskola mel­lett nincs elegendő idvj.ük a gazdasági ismétlő i kolaval foglalkozni. Avagy n m olvasták 0 szerelfltt k;.r- táisaim a miniszter urnák a gazds. w- métlő iskolára kibocsátott rendijeiét. Ügy e minő szép rendben vannak ott be- osztva évenkint a giöds. ?znk udomanyok ^ ismertetése! Gsak egyről hallgat e r»n-r delet ás. hallgatunk a lapok, mig P'dig ez egyről az állam vagy a kimegy nem intézkedik; addig a guzd . ismétlő is­kola komoly tényezővé és iskola számba nem vebe'ő. S *ez az egy a tanítónak eme fáradságáért j ró jutalmazása. Az ideálizmus mellett ott kell lenni testvér­ként. a materializmusnak is. Mig körül nem lészen Írva, hogy kik és mennyit fognák a tani!óknak e mun­kájukért fizetni; addig a fiegyek csak egereket fognak szülni. Hiszen ez újabb teherrel a tanító min­den szabad idejétől lesz megfosztva. Nemi nézhet gazdasaga után, azoknak gondo­zásával nem foglalkozhatik. Ha tehát a földmi vés vagyouosodását ak»rja az ál­lam előmozdítani; biztosítsa a tani l ók anyagi helyzetét. Nehogy a sok teendő mellett a mindennapi kenyérért is kell­jen nekik küzdeniük. A materializmus e világában a munkát érteke szerint min­denütt megfizetik ; fizessék meg a taní­tóknak is emez ujubb, de fárasztó mun­káját. No de most már e rövid kitérésért en-| gedelmet kérve, visszatérek munkám czi- mére „Valami az ismétlő iskoláról.* I Azon intencziórpl, melyet vallás és közoktatásügyi miniszter urunk a gazds. ismétlő iskolával elérni Qkar., II A gazdasági szaktanfolyamokról. III A gazdasági ismétlő iskoláról. A legnemesebb intenczió vezette val­lás és közoktatásügyi miniszterünket a gazds. ismétlő iskolák fe állításában ki­bocsátott rendeletében. A mai zilált gazdasági helyzet, a gabna kereskedés pangása, az ulc-ó gabna árak,r— minő árak mellett a föld mi vés­nék meg neki kell rá fizetni, mert ponfl ttpgiUni, midőn a helyesebb gazdálkodás módj v l akarja földmives népünket még­is-m-n»-5 ni, bogy az által nem csak megélhetés de a gyarapodás feltételei is biztosi ra legyenek szamunkru. A kül f 'ld: anglia. poroszország sőt franczia ország példáját követve, beakarja vezetni a gaz'l '^ági ismétlő iskolák által gazda- közőnvgünker. amaz ismeretekbe, miként Kelljen oksz rüen gazdálkodni, hogy az öle 6 gabnaárak mellett is megélhessen. S h szempontból tekintve a miniszter ur iu é/.kedésél, a földmives csak bálá­val tartozik- érlej ha annak hord erejét jövőben való hatását, észszel felfogni tudná. Pedig te.-sék elhinni, bogy anuak a földmive8.iek, miszerint tisztességesen megélh-8800; kell hogy ismerje az aiy i fő djét, abban rejlő táp erőt ős a növé­nyeknek megfelelő táplálékot. Mert ha azt n- m ismeri: jó gazda, ki a földnek táplale' at kellőleg és okszerűen ki zsák- manyo'hassu; soha sem lesz. Ha nem törekszik arra, hogy a mostam olcsó ghbia árak mellett, a mesterséges ta- kurmány termelése által inkább az allat- tenyétz ésben keresse gazdaságának jövö- delimt; ba nem igyekszik gazdaságát b 'lieij-issé tenni; bizony bizony sok, földja mellett is szükséget lát-,^ Íme nagy méltóságú vallás és közokta­tásügyi miniszter, ü;unkát ama nemes e</me .Segítsünk, földmives gazdaközőn- e egünkön“ vezette, az országban való gazdasági ismétlő iskolák felállítására. Halival tartoznék érte gazda közönsé­günk, hu miniszter urunknak e bölcs in iá/, kedését méltányolni tudná Majd a serdíilő s jövőben élő nemzedék fogja e nemes törekvésnek üdvös voltát beis­merni. Azonban a miniszter urnák a gazda- {•áyi ismétlő iskolát s annak felállítását ül előleg legyen szabad azon szerény meg- j-py/.est lennem, hogy kibocsátott ren­del ie c-ak távolról körvonalozza a ta­nítónak ez újabb fáradtságos munkájáért őt. megillető jutalmát, Pedig mig meg h »tirozva nem lesz, hogy kik és raeny- i)7ír fognak fizetni a tanítóknak e téren vedhez vitt szorgalmukért; addig a gaz­dasági ismétlő iskolák komoly szátiii- tas’»a nem jöhetnek. Még azt is elhibázott dolognak tar­tom, hogy e fizetése a tanítónak az orsz. tamtói nyugdíjba nem lesz beszámítva. Har e munkája a tanítónak nem oly fon- to se a nemzőt jövő boldogságát illető­iig, mint az *—á betűk ismertetetése és a reál tudományok elsajátítása végett ta­nú itott szorgalma ? Tan a miniszter ur ő n úgy méltósága nem akarja a tanítónak ez 11 a nemzetre nézve hasznos munká­ja! a kántori teendőkhöz sorozni. 11 A gazdasági szaktanfolyamok. 15 szaktanfolyamnál a négy heti szor­galmi idő, határozottan kevés; mert nem elegendő a stúdiumok magyarázatára, roé* kevésbé az ismeretek elsajátítására. H a gyakorla'ra szánt időt honnan fog­ják megtakarítani? Pedig a régi köz­mondással elve „gyakorlat teszi az em­bert mesterre“. Maga közoktatásügyi mi­niszterünk is belátta ennek szükségét s a négy keti szaktanfolyamok a jelen évben már hat h-íti terjedelműek lesznek. Azonban nem osztom egyesek. azon nézetét, hogy e szaktanfolyamok a gaz­dasági termények kezelését illetőleg több időközökre osztassanak, például tavaszi] / és őszire. Igaz ugyan, hogy az eszmei helyes, de sok nehézségekbe ü közik. I jElnő sorban a rendes tankötelesek <zor- I galjoi idejéből venne el a tanító, másod­tos számicás mellett magáoak a terme-^ lőnek esik gabnájának métermázsája 5 irt 10 krba. Az állat állományban even-1 kint előforduló veszteség kivitelünknek lezárása, vagy nagyon is körülzárása ; mind-mind ezek szomorú tényezői an­nak, hogy földmives népünk elszegé­nyedve a megélhetés édes reményével siet ki Amerikába az nj Eldorálóba. Ezen szomorú állapoton akar nemes és fenkölb gondolkozása miniszterünk a földmiveléoi miniszter úrral egyetemben az ajtót, agy hogy az egész ház resz­ket belé.J A kis asszonyka térdre esik az ajtó mellett. Arczát kezeibe temeti és zokog 2okog. Hűvös friss levegő csapja meg a fiatal ember arczát. Hirtelen feleszmél. Tizenkét óra van és a hivatalszolga feltárja az ablakokat. I Feláll és homlokát törli. Istenem, mit nem tesz egy ilyen át­dőzsölt éj ! A bor mámoritó hatasa, az álmatlanság ólomnehéz bódítása! Tíz óra volt, mikor a pörira'ot másolni kezdte. Az első fél ivet leírta, ott kiérett a tolla kezéből és kegyetlen ténta foltot ejtett a fehér papírra. Most dél van. Mindenki az ebédhez siet. De ö neki nincs étvágya. A „katzen- jAmmer* okozója-e vagy az a bolondos, zűrzavaros álma? Fel 8 alá kezd járkálni, az ablakhoz megy, fejét dörzsöli, de az a szegény védtelen, gyönge kis asszony csak nem megy ki a gondolataiból. Szeretné felkeresni öt, segíteni néki az ellen a durva vad férfi ellen, — és a homlokára üt! Hisz talán nem is igaz, hogy szép, nem is igaz, hogy gyönge, vagy tilán nem is igaz abból semm sem, amit a férje ellen vadul felhoz. L' hét kifejezéstelen, közönséges arcza, ravasz gondolkodása menyecske, aki csak azért kíván megszabadulni férjétől, gyáva, közönséges, flegmatikus embertől, mert egy talán ő nála gazdagabb, csinosabb fiatal emberkével akarja magát elvétetni ! Bosszúsan vállára akasztja köpenyét. Milyen c unya gondolatai is vannak egy ilyeu összézüzött-, összetört fejnek ! Először durva férfi, aztán rosszlelkü női Végül még az egész világot pokol­nak látja és egyedül ő.marad a jó! Nem, ez igy nem lehetséges! Hazakéit merni, lefeküdni, kialudni magat, — és aoha> soha többé káveházból még fél marooroan az irodába menni! Még utoljára beleszeretne a modern fiatal ember egy maga alkotta, nem is létező ideálba! Iszor otthoni gazdasági viszonyai sem en­gedik meg, hogy egy évben kétszer tá­vozzon hazulról. Es végtl a szükséges ism re*eket és gyakorlatokat megszerez­heti a tanító a szaktanfolyam egy foly­tában is, csak legyen arra elegendő idő. Ds ha a magas miniszter ur ügy osz­tana be, hogy a szaktanfolyamot megsza­kítana; czé'tszerü lenne azt két évre ki­terjeszteni pl. egyik éven kertészet és szölőmivelés, a másik évben pedig a többi gazds. ismeretek megszerzése. Hogyha a múlt évben a gazdasági in­tézetek tanárai által előadott stádiumok egy gazds. tankönyvben összegezve lesz­nek; akkor a hat heti tanfolyam is ele­gendő léazen. A múlt évi gazds. szaktan­folyamon küzdenünk kellett a kezdet ne­hézségével a papai gazds. tanintézetne] alkalmazott jeles tanerők, még maguk sem vóvtak teljesen tisztában, miként le­hetne a négy heti időtartam alatt az ösz- szes gazds. tantárgyakat előadni. Fárad- hatiau szorgalmuk s jó igyekezetük mel­lett alighogy elvégezhettek, a kitűzött tantárgyak magyarázását. De hát a hall­gatók hogyan tették sajátukká az isme­reteket? Bizony csak hiányosan. De ha lesz egy megfelelő gazds. tankönyv, mely magában foglalja a növénytermelést, gyű- mölc.észetet, állattenyésztést, kis gazda­ságok berendezését stb. akkor az illető tanító urak odahaza is bővíthetik isme­reteiket. Az én szerény véleményem, hogy a múlt évben előadott ismeretekből a ma­gas miniszter ur egy öntetü egészet al­kottasson. A iö irányadó az legyen, hogy az elmagyarázott ismeretek elsajá­títására gyakorlatilag minél több idő bo­csa jtasbéa a tanító árnak rendelkezésére. Mi, kik a múlt évben volt kedves ta­náraikkal egyetemben tehetségünk sze­rint igyekeztünk a magas kormány által elérni óhajtott nemes czél megvaű^ulá- i sához; egész határozottan elmondhatják, hogy e gazds. szaktanfolyamok c,ak agy vezetnek teljes eredményre, ha az isme­ret m gyarazatru fordított időt megha­ladja a gyakorlatra szánt idő. Vélemé­nyem, hogy a magyarázatra naponta 4 óra idő el gendő, a többi forditassék gyakorlatra, mert a tanítók ismereteiket a szaktanfolyam után is gyarapithatjak ; de. a gyakorlatot hol szerezzek meg, ha a tanfolyam alatt azt el nem SHjati- tották? Voltak múlt évi társaim között a gaz­daságot illetőleg, kik a földmivelés ál­lattenyésztéshez annyit értettek, mint a f lusi bak ter a harang öntéshez. Pedig jeles készültségü tanítók voltak, csak­hogy a szerencse annyira kedvezett ne­kik, hogy városi tanítók lehettek; tehát a nyomorsBág nem kény szeritette őke kisgazdává lenni. Voltak közöttünk gyümölcsészetben olyan járatlanok, hogy kedves kartarsaim maguk is megmoso­lyogták voina az ő ügyetlenségüket, mint hogy nem volt s^m alkalmuk sem pedif szükségük ez ismereteknek gyakorlatilag való elsajátítására. Tehát egész őszintén elmondhatom, hogy a gazda sziiktonfolyamok csak úgy fe lelnek meg a hozzájuk fűzött várako* zásnak, ha az elméletre szánt időt 1 gyakorlat mug kétszerezi. De legyen elég ennyi a gazds. szak tanfolyamokról; menjünk gondolataink ha­tárában egy lépéssel tovább és emlékez­zünk meg néhány szóban 111 A gazdasági ismétő iskolákról. Ez az, mely mint minden újítás sok Összeütközésbe jő és sok ellenséget sze­rez magának. Én a -ki a lefolyt tanév­ben küzdöl t'-m a kezdet nehézsége vei. szóiba! ok már auia bajokról, melyek a nép eleiébe oly igen bele Ülő gazda­sági ismétlő iskolákat nem egy hamar eng« dik virágzóvá lenni. Pedig az én kis községem lakóiban meg van ezen iskola iránt az érdeklődés sőt mondhatnám az előszeretet is, mert kis községem tőle teihetőleg hozzá járult a gazds. ismétlő iskola felállításához. Adott gazdasági ezéira 3 hold földet és pedig egy hóidat kony­hakertészet, egy holdat szölőmivelés; és egy holdat gyümölcsészet tenyésztésére és ezek munkáltatására 50 frtot meg­szavazott. Mégis nyíltan elmondhatom azon aka­dályokat, melyek az iskola felvirágzásá­nak utjab-io állanak, ezek pedig a föld­mi vesek részéről a közönyösség a községi elöljáróságnak minden újítás ellen való ross akarata és végre a tehetetlenség. Lesz alkalmuk a taniió uraknak tapasz­talni, hogy a hol ez iskola felállításához meg van a jó akarat; ott hiányzik a te­hetség és viszont. De ne fessük mindjárt a falra az ör­dögöt, úgy buzgó« ággal mindezeket 1 i le­het győzui, lassankint a tanulók által a szülőkkel is meg lehet kedveltetni az esténkinti felolvasás által az érdeklődést fel lehet kelteni. Hu a jelen tanévben az állattenyész­tést, h asz nos és káros állatok ismertetését valamint a baromfi tenyésztést adtam elő és midőn az állattenyésztésnél odáig jutottam, hogy az élő marhának súlyát a mázsa segítsége nélkül is kilehet szá­mítani ; tapasztaltam, hogy a tanulók füzeteiből a szülők is nem csak olvasgat­nak ; hanem az előadott leczkéket ők is sajátukká teszik. Édes öröm árasztotta el keblemet, midőn a közönség részéről az érdeklődést tapasztaltam ; ez volt fá­radtságomért a szülők részéről az er­kölcsi jutalmazás. Bizony ez anyagi vi­lágban némelyeknek vajmi kevés vigasz­talást vagy kárpótlást nyújt az ilyetén való m égj utal m ázás ; de nekem meghozta az erkölcsi jutalmat ama tudat, hogy fáradtságos muukára, nemcsak a tanulók, de a szülők kebelében is termő talajra tálalt. Tudom, hogy vannak községek a hol a gazda közönség az ő és gyermekeik jól fel fogott érdekében mindent elkö­vetnek, hogy a gazdasági iskolák az óhajtott eredményre vezessenek; de azt is elmerem mondani, hogy vannak köz­ségek hol a gazdaközönség csökönyössé­gén meg az ügybuzgó tanítónak szor- I galma is megtörik. D j az ilyenek rósz akarata ne hülse le ez ügy iránt való buzgóságuukat Hisz a vallas és közok­tatásügyi miniszter ur ezen intézkedésé­nek üdvös eredményét, c<ak is a taní­tóknak hivatásukban mindenkor tanúsított fai adhatlan szorgalmához és kitartásához feltételezi. Mutassuk meg hát szeretett kartársaim, hogy a nemzet jövő boldog­sága érdekének azon sziuvonilán állunk, miszerint a nagy méltóságú minister ur ezen üdvös intézkedése mielőbb az óhaj­tott eredme'nyt meghozza; rajtuuk nem múlik. íme szeretett kartársaim, ezekben vol­tam bátor szerény észrevételeimet ós ta­pasztalatimat a gazds. ismétlő iskolákról, úgy általánosságban, mint részleteiben tudomásukra hozni. Tudom, hogy e mun­kám a hozzá íú.ött várakozásnak meg nem felel; de mint mindig úgy a jelen­ben is szives elnézésükéi, kérem, mert a legjobb szándék és akarat vezetett a munkám elkészítésében és ha szeretett kartarsaim figyelmet pár pillanatra is si­került e tárgyban lekötnöm; akkor mar e munkámért gazdagon jutalmazva vagyok. Mégis ha egy és más kimaradt volna toliamból, szives elnézésüket és jó indu­latukat kéri Csókát 189?. Pataky Béla ev. tanító. A gazda baja. Forog az idők kereke feltartóz- katatlaoul,.folyton újabb meg újabb alakulásokat teremtve, elgázolván mindenkit, ki a tegnaphoz való görcsös ragaszkodásában nem tud alkalmazkodni a mai nap változott viszonyaihoz. Régi törvény, hogy a kultúra haladása soks or csak oly- tormáu gyarapíthatja a nagy soka­ság hasznát, ha bizonyos kisebbsé­get eddig elfoglalt állásából kisa­játít: milliók jóléte gyakran ezer meg ezer apró exisztenczia meg­semmisülése árán valósulhat meg. A vasuf, mely megnövesztvén vala­mely elhagyott vidék földjének és termékeinek értékét, a favaros zsellér kézéből kiveszi a gyeplöt és meg­fosztja a kis gazdát szokott mellék- keresetétől. A gép, mely lángelméjü szerkezetével lehetővé teszi, hogy gyenge gyermek is, egyszerű kéz­mozdulattal | egy óra alatt több erős embernek napi munkáját vé­gezze : kiszorítja a kézművest a fiatal korában tanult 'mesterségéből. S mint az egymást hajtó találmá­nyuk során feltűnnek egyes nj iparágak! mások ismét veszendőbe mennek, és mint pl. a takácsok, inkább csak az emlékezetben élnek. Ez az általános átalakulás, mikor a megszokott régi módot helyette­síti a kétesnek látszó, mert még szokatlan uj mód — a gazdaembert sem kímélte. Az ő életviszonyai szintén nagyot változtak, mint vál­tozott a földgolyó ábrázata is a folyton szaporodó ujább meg újabb forgalmi vonalak einpárjaivl. Az egyszerű (őldmúveiő szintén kény­telen lépést tartani a koV haladá- sával, különben hátra mára dotl sása yszerem ind vesztér is jelenti. Meg kell küzdenie a változott viszo­nyokkal és beletörődnie abba, hogy Európa többé nem Magyarországhoz ilyamodik elsősorban, ha gaboná­ban szűkölködik, s hogy a magyar iszt a világ legjelentősebb piaczain versenyen ki vili áll. Sőt a szom­széd államok terményeinket nagy vámokkal sujtják, mig az árt le- zorilja a mértéktelen konkurrenczia. i fogyasztó pedig csak azt nézi, kitől kapj i olcsóbban a búzát; ke­veset bánja, vájjon Indiából vagy Oroszországból, Amerikából vagy akár Ausztráliából hozta a bajó. így született meg az általános panasz: nincs ára többé a gabonának. OU csóbbau kell termeszteni és többet, ha boldognlni akarunk. Előáll a kényszerűség, hogy felhagyjunk a primitiv gazdálkodással, melyet apá­inktól tanultunk. Mert jgényeiuk is nőttek, az élvezetből is nagyobb részt óhajtunk kivenni mint a régi világban. A „ kézből szájb'a* való gazdálkodás koráuak már vége; a földészembernek manapság olyan tényezőkkel is kell számolnia, me­lyeket csak pénzzel lehet győzni. Hiszen már a kü önböző czimti adók f-jében követelnek rajta pénzértékre átszámított Dyers jövedelmének egy nem csekély hányadát. Kék bori- téku könyvecskéje tele vau firkálva számtalan rovási czimletekkel: föld­adó, házadó, személyes kereseti adó saját feje, valamint családtagjai meg cselédei után, aztán jövedelmi pót­adó, az az adó melyet fizet azért, mert már meg van róva adóval hozzájárul ehez külön pótadó be- tegápo'ási alapra, katonai elszállá­solásra, útadó, községi pótadó, is­kolai járulék stb. stb., és ha nem állít be hűségesen a pénzzel minden negyedévben, hát majd beállít ő Lozzá a végrehajtó, hogy lefoglaljon és árverezzen. Hanem az állim, mely a gazda­ember rés éröl annj i forintra és krajezárra tart igényt, nem igen törődik a gazdaember jogosult igé­nyeivel s c?ak ritkán, esetleg a költségvetési vita alkalmával fel­hangzik a parlamentben egy-két szó a földművelők érdekében. De. szó is i tárád többnyire a pasztában kiáltó hang. A földművelési mi- I Dísztér rendszerint, akárki légyen is az, áradozik a jó akarattól a kis­gazda iránt, de ez csak szóban nyil­vánul, egyébbként annak mos'oha sorsa a régi marad, bár a súlyosbodó megélhetési viszonyok folytán uj terheket raknak a vállaira. És bár a kisbirtokos sokkal nehezebben bírja el aránylag súlyosabb terhét, mint a nagybirtokos, a kormány- intézkedések mégis inkább annak támogatását veszik czélba. Pedig épen a kisbirtok volna hivatva a társadalmi rend fentartása érdeké­ben védbástyául szolgálni a szo- czializmas ellen. Ep ezért az állam­nak minden figyelmét a kisbirtokos osztály gyarapítására kellene irá­nyítania, és egyrészt ép úgy meg­akadályoznia azt, hogy a latifundi­umok a kisebb parasztbirtokokat el- Dye jék, valamint másrészt azt is, hogy a kisebb földek örök osztoz­kodás u'ján annyira szétdarabol- tassanak, hogy többé nem biztosít­hatják a megélhetést. Mert ez csak növeli a paraszt pioletáriátust, melyet pedig iukább apasztani le­hetne a nagyobb birtoktestek ész szerű feltagolásával. A megélhetés iránti nehéz tusá­ban azonban támogatni lehetne a gazdaembert még máskép is, és pedig könynyüszerrel. 0 .juk meg elsősorban attól a sok élúsditől, mely rajta hizik. Eleget kell szen­vedni a tőzsdén folyó spekulácziók által teremtett árviszonyok által tg eleget kell adóznia a közvetítő ke­reskedelem javára, melynek segé­lyére rászorul. Védelmezzük meg a parasztot a takarékpénztárak ellen, melyek uzsoráskodásukkal töukre teszik. Teremtsünk olcsó és gyors hitelt. Miért fizessen a kisgazda ember a felvett tkö'csön után 8°/o kamatot és azonkívül 2—3% irás- j dijat vagy egyébb járulékokat a takarékpénztárnak, mely kölcsön­tőkéit a nagy intézetektől 4% és 4'/s% kamat árán szerzi ! Az olcsó hitel a tőldmüves gazdálkodásában olyannyira fontos tényező, hogy az állam bűnt követ el, ha a kis ta­karékpénztárak uzsora üzelmeit c-ak hallgatva tűri, taí.'áü azért, mert a takarékpénztári igazgatók ezt a jó­akaratot a válxsztások alkalmával hathatós kortesszolgálatokkal viszo­nozzák. —S­1 Aláírási felhívás az 1897 május 33—29-ig V eszprém—Fiume—Abbázia—- Volencze — Triest—Miramar—Adelsbergbe i vissza, rendezendő tarsas kirándulásra. Az illető vasúti 1 teng>r hajó­zási vállalatokká1, úgy a szállodák tu­lajdonosaival, mint az Adelbergi bar­langot admiuistráló városhatósággal kötött egyezmények immár lehetővé teszik, hogy az a rendkívül érdekes kirándulás, a lehető legolcsóbb áron létrejöhet; amenyiben nz összes uta­zási s ellátási árakat, a rendes ár­nak c-iaknem egy negyedére sikerűit leszállítani. Az úti programm s utirend a következő : Indulás Veszprémből Május 23-án d. u. 4 óra 46 perczkor a Máv. sze­mélyvonata II. osztályán Székesfe- héivárra. Onnan továbbindulás este 9 óra 18 perczkor a Déli va-ut gyorsvonatai! osztályán, Kraj- nán 1 Karintbiáu át. Megérkezés Fiúméba 24-én hétfőn reggel 10 óra­kor pontban. Elszállásolás a Hotel Deák s Ho­tel de la ville-ben. A város meg­tekintése; Reggeli, ebéd table-d’hote délután kirándulás Abbáziába; va­csora. 25-én reggeli 4 órakor elutazás Velenczébe, a Magyar Horvát ten­gerhajózási társaság „Liburoia* ten- gerigözöséD. A hajóu reggeli, társas- ebéd. Megérkezés Velenczébe délu­táni a órakor. Kikötés a Piazza San Marco mólóján. Elszállásolás a Hotel Cavalletto és Hotel Danieli- ben (Előbbi a Kanal grande-oo, utóbbi a Márk-tér közelében van.) A város ama részéuek megtekintése, mely gondolák nélkül lehetséges. Pársas vacsora. Másnap 26-án cice- ronok vezetése alatt a főbb neve- ! zetességek megtekintése. Társas ebéd. Délután vaporetto-n kirándulás a Lidóra, fürdés a tengeri fürdőben. Társas vacsora. 27-én reggeli 4 órakor indulás Trieatbe. A hajón reggeli. Megérke­zés d. e. 11 órakor. Ellszáláso ás az »Európa“ és »Al buon pastore“ szál­lodákba : társas ebéd ; a város meg­tekintése, kirándulás Miramar ki­rályi kéjlakba. Este társasvacsora. 28 áu reggel | ójra 55 perczkor indulás Tri.-szböl a Déli vasút sze- mélyvonatáu Adelsbergbe; megér­kezés d. u. 1 óra 07 perczkor; tár­sasebéd ; Délután 3—6 óráig a kivi­lágított világhírű barlang megte­kintése. Tovább indulás a D. V. gyorsvonat II. osztályán este 10 óra 44 perc-.kor Székesfejér vár felé. Vissza' rkezés Veszprémbe 29-én délelőtt 10 óra 52 perczkor. Minden kiránduló csak egy fcézi- bóröndőt vihet magával. Meleg fel­öltő, az adelsbergi barlang megte­kintésekor mellózhetlen. Az összes utazási szállás és el- lási dij személyenkint 48 frt 50 krba kerül. Ez összegből az aláírás­kor 8 frt í'O kr. fizetendő, 20 frt május 1-én fizetendő s az utolsó 20 frt az összes jegyfüzetek átvétele­kor május 16 áu fizeteudó le. A kirándulásb in legalább 75 s legfelebb 96 személy vehet részt. A mielőbbi jelentkezés azon előnynyel jár, hogy azok részére a lehető legkényelmesebb elszállá­solás már biztosítva van. Aláírási iv van letéve Szemerey János veszprémi főüsletében s hír­lapunk irodájában. E kedvező kirándulás elsősorban a ves'/prémi s a balatonvidéki kö­zönség részére rendeztetik s igy más megyékből a csatlakozók csak helymaradtán vehetnek abban részt. Minden egyéb részlet iránt fel­világosítást ad a »Veszprémi függet­len Hírlap“ irodája mint a kirán­dulás rendezősége. Születtek: Márcz. 20. Oszvald István és neje Horváth Júlia leánya Mária róm. kath. — Szauber József és neje Boronyai Mária leánya Mária róm. kath. Márcz. 21. Beke János és neje Lánsa Anna leánya Mária róm. katb. — Eisenpart János és neje Paor Mária leánya Róza róm. kath. — Fejes Károly és neje Legény Mária fia József ág. hitv. evang. Márcz. 23. dr. Csomasz Béla és neje Pap Irén leánya Katalin Irén Julianna róm. kath. Márcz. 24. Molnár Sándor és neje Pintér Ida leánya Mária róm. kath. — Horváth Anna leánya Róza róm. kath. — Sípos Antal és neje Bors Mária fia Károly róm. kath. Mire'. 26. Róka Henrik ós neje Koszler Anna leánya Hona róm. kath. Keghaltak: Márcz. 21. Németh Sándorné szül: Viederman Mária 47 éves róm. kath. t.üdőhüdés. — Kozma Anna 9 hónapos róm. kath. tüdőhüdés. — Eszes János 17 hónapos .rém. kath. szivhüdés Márcz. 22. özv. Pekarek Venczelné szül : Krotmár Adél 69 éves róm. kath. szivhüdés. Márcz. 23. Vjrtl Lajos 27 éves róm. kath. szivhüdés. Márcz. 24. Molnár Mária 6 napos róm. kath. véleszű letett gyen­geség. — özv. Steigler Józsefné szül: Vingelman kataliu 70 éves róm. kath. szivhüdés. Márcz. 25. Boros József 6 hónapos róm. kath. görcsök. TÖRVÉNYSZÉK. Végtárgyalások a veszprémi kir. törvényszéknél Márczius hó 30 á n. Súlyos testisértés büntette miatt vádolt Horváth Kehe István elleni büuügyhen. Lopás bűntette miatt vádolt Farkas Imre elleni bűnügyben. Lopás bü.u.tette miatt vádolt Szita Jánosné elleni bűnügyben. Hatóság ellem erőszak miatt vádolt Sós Pál e leni bűnügyben. Márczius b ó 3 l é d. Erős felindulásból okozott ember­öléssel vádolt Hudi István elleni bűnügyben. Súlyos testisértés miatt vádolt Szabó János elleni bűnügyben. ÚJDONSÁGOK. VESZPRÉM POL«. § AMA KÖM! .Házasságot kötöttek: Márcz. 20. Keglovics Sándor Dé­nes róm. katb. posta tiszt és Kleczár Mária Gizella róm. kath. — Személyi hir. Véghely Dezső kir. tanácsos alispán, megrendült egészsége helyreállítása végett csa­ládjával együtt ma r ggel. néhány heti tartózkodásra Abbáziába utazó t. Reméljük, hogy az enyhe jó tengeri levegő mielébb meghozza néki teljes erejét, egészségét. Az. alispáni teen­dőket, távollétében Kolozsváry Jó­zsef megyei főjegyző látja el. — Hűlt kéz. Jövő heti számunk­ban Csemegi Károly értekezését és P o 1 o n y i Géza beszédét fog­juk hozni a „h 0 1 t kéz“ tárgyában azon reményben, hogy az illeté­kes faktorok szemei felnyílnak ezek hatása alatt, a Rainprech- ti s m u s megszüntetésére. — Uj jogtudor Patthy László, a devecseri kir. járásbíróság derék és szorgalmas aljegyzője a múlt hé­ten a budapesti tudomány-egyete­men a jogtudományokból tudorrá avattatott.^Gratulálunk a fényes si­kerhez ! — Hangversenyek. Városunk kö­zönségének az a része, amely gyö­nyörködni tud az igazi magas mű­vészetben, rendkívüli élvezetben fog gyönyörködhetni a jövő hónap kö­zepe táján. Előkelő művészek fogják meglátogatni városunkat és .minden izében klasszikus hangversenyeket tartanak a vármegyeház nagytermé­ben. Az egyik hangversenyben részt- vesznek: Liedl Ferencz az opera konczert mestere, Futtakyné Pewny Irén a királyi opera egyik legbájo- sab hangú primadonnája,Mosshammer Román az opera hárfamüvésze és Vincze Zsigmond zongoraművész. E jeles művész társaság itt kezdi meg, idei nyári körútját.— A má­sik hangversenyre Jászay Mari a legnagyobb magyar tragi ka, Szilágyi Arabella a m. kir. operaház tagja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents