Veszprémi Független Hirlap, 1897 (17. évfolyam, 1-51. szám)
1897-11-13 / 46. szám
v eszprem, 1897. Veszprémi Független Hírlap. Szombat, nov* 13. szeri'»- megszűnőinek s nzon való- bnu s/orcticsés helyzet. állana elő, bi'fi)' az alispán és f őstől ga bírák - kai ezek minden egyes jegyzővel és községi bíróval, cseudúrörsel, g áltálén az összes hatóságokkal s hivatalokkal élőszóval közvetlenül s gyorsan érintkezhetnének. A vármegyei telefonhálózat létesítése tehát égyik nagy I fontos feladata a vármegyének. Igaz ugyan, hogy a hivatkozott leirat azt mondja, hogy a vármegyei telefon a közönség megterhelése nélkül létesíthető, ha t. i. erre van vulamely felhaszoáható alap, a miként igaz másfelöl az is, hogy a telefon berendezése s fenntartása költséges. Ámde tudjuk, hogy a kor egy vívmányát sem lehet ingyen megszerezni | közhasznú létesítmények miodig pénzbe kerülnek. Egyedüli szempont e dolognál ez nem lehet. A jó közigazgatás érdekében mi áldozat sem lehet nagy, erre a viszonyok már megtanitot- tak bennünket s azt hisszük, szívesen viselne a közönség egy kevéssel több terhet is, ha ennek a nagy czélnak megközelítését elérné. Ha arra várunk, Imig telefon czélra valami alapnak lesz — nem leeod nálunk soha telefon. Itt igenis a vármegye közönségének kell áldozatot hozni, s mi az ügyet oly fontosnak s oly sürgősnek tartjuk, bogy a vármegyének erélyesen' kell intézkednie a távbeszélóhálózat létesítése ügyében s talán legczélsze- rübb volna egy bizottság kiküldése, melybe a vármegyei közigazgatás kórén kívül álló férfiak is bevo nnndók volnának. S nem gondoljuk ngy a dolog végrehajtását, hogy most hanyat- bomlok csináljuk meg minden községben a telefont. Nem. A bizottság készítsen a gyakorlati szükséghez mérten tervezetet arra nézve, hogy elsősorban mely községek kötendők össze telefonnal s évente mennyiben fejlesztendő a hálózat, így egy pár év alatt az egész vármegye a telefon előnyeit élvezhetné. A létesítési programnál arra volna mindig súly he yezendó, hogy a közlekedés tekintetében mely járás van kedvezőtlenebb helyzetben s igy hol kell leginkább segíteni. Elsőrangú kérdést a költségek képezvén, ennek viselését több évre lehetne elosztani s meg vagynnk győződve, hogy folyton szaporodó ileklrotechnikai vállalataink között akadna olyan, mely hosszabb törlesztés mellett elvállalná a telefon kiépítését, ha ez neki több évre szerződésileg biztosittatIk. De köoy- nyen lehet, hogy a telefon létesítési, de mindenesetre a fenntartási kő Légek fedezhetők, ha a telefon használatát a nagy közönség számári megengedjük. Kereskedők, iparosok, gazdák üzleti, általán a közönség magánügyeiben igénybe venné a telefont, kivált ha megismerkedik ennek nagy előnyeivel. A vármegyei távbeszélő-hálózat létesítése tehát közigazgatási s köz- gazdasági érdekből Dagy fontossággal bir. A sertésvesz a vármegyében. (Saját tudósítónktól.) Veszprém nov. 12. A sertésvész a pápai járásnak egy pár és a devecseri járásnak néhány községét kivéve, vármegyénk* ben még a muH két év alatt végigment; nem oly hirtelen tehát, mint, sok más vármegyében, mert annak gátat vetett nálunk az erre kötelezett összes tényezők buzgalma, de végre is a ragály erejének az uj járványoknál szokásos hevessége és a kihágások számtalan nemei jobb több eredményt elérni nem engedtek A folyó 1897. évben már másodszor fölkereste a sertésvész a mi vármegyénket i s és pedig mos tanig 39 községet (4 községben harmadszor is), de ezúttal már többnyire lényegtelenebb károsodással, mert a hanyagságban és egyébb kihágásokban részesek folytonos üldözése és büntetése miatt a betegség föllépésének bejelentése é.s igy a rendészet alkalmazása most már elég gyors. Legjobb volt a rend megtartása és a kihágóknak büntetés nélkül ki nem siklása tekintetében a devecseri és enyingi járás, s mondhatni, hogy e miatt a devecseri jáiás községeiben csak fele volt a kár más járás községeihez képest, ami pedig sok ezer forintot jelent, de azért akár az egész országnak példán! szolgáló rend uralgott valamennyi szolgabiránk intézkedéseiben ; a büntetések nagysága tekintetében ezek legszigoruab- bak voltak az enyingi és zirczi járásokban, 8 valóban ez lényeges elfojtó intézkedés, mert a kihágásnak elnézése uj és több kihágás elkövetésére ösztönöz, s általa csak a hitványság jutalmaztatik meg, a jó- ravaló gazda pedig megbüntettetik, mert az állategészségügybeni kihágás okvetlenül mindig valakinek, de rendesen sokaknak megkárosításával jár ; legnagyobb volt a küzdelem és legtöbb a pápai járásban mert a házaló sertéskereskedők által 6lavóniáliól és más kevésbé rendtartó vidékekről Pápára a heti vásárra heten kint hozott sok ragálya- zott sertés a pápai járást már a Iá bon való keresztül-hajtás által is sokszor megfertőzte, pedig számos község sok bajtól menekedett meg az által, bogy a Pápán vásárolt sertést a tapaszt latokon tanultakból foiyólag néhány napon át a közlege,őre nem bocsájtotta, mert ez által a járványos elterjedés meg lett gátolva. Egyszóval nálunk a szolgabirák es megyei állatorvosok buzgalma és erélye folytán a sertésvész kiveszőben van, épen csak Litér, Béb (először), Lovászpatoua, Vecse (először) s Oroszi (először) községekben áll fönn és ha a kanászoknak a be nem jelentésbeni s saját külön járvány- tudományukbani okoskodása egészen megtörik, a mi vármegyénkből nem hordhatják szét a házalók és károsodok a betegeket és ragályozotta- kat, a czigányok pedig a hullákat. Kívülről jövő ragályozás ellen azonban nem lehetünk biztosítva, azért a községeknek és nagyobb gazdáknak jó tudni a földmivelósügyi minister által kiadott azon hirdetményt, hogy bár a vészbeteg sertések gyógyítására speeifikns gyógyszer niocs, mégis van már olyan szer, amelv az egészséges vagy a betegség első napjaiban levő sertésbe ojtva, ókét a"megbetegedéstől illetőleg a már betegeket az elhullástól megmenti, de kezesség ma még nem adatik róla. Ezen szer a vészből kigyógyult sertés véréből előállított vérsavó, amelyet az ál- latorvo-i akadémia Budapesten és az erdélyi gazdasági egylet Kolos- várott csak állatorvosoknak eladásra készen tart, amiből a sertések darabjára körülbelül 20 krban számi- tátik ; községekben kis gazdák sertésein való ojtást a minisztériumnál tett kívánságra állami állatorvos teljesíti a minisztérium által viselendő napi dij mellett, sőt egy pár állami állatorvos azzal is meg van bízva, hogy a vérsavót alkalmas sertés létében a helyszínén maga állíthatja elő. A veszprémin, állami állatorvos. A házaló ügynökök megrend- szabályozása. A vidéket vándorsáska módjára ellepő házaló ügynökök ellen nagyón sok a panasz. Nemcsak a vidéki iparosoknak és kereskedőknek okoznak kárt azzal, hogy vevőiket különféle árukkal tulárasztják, hanem a vásárló közönséget is rászedik, amikor az előmutatott mintával nem egyező, selejtés árukat küldenek a megrendelőknek. A sok visszaélés korlátozása czél- jából a kereskedelemügyi miniszter törvényjavaslatot szándékozik a törvényhozás elé terjeszteni az ipartörvény 5o-ik szakaszának megfelelő módosítása tárgyában. Megelőzőleg a kerületi kereskedelmi- és iparkamarákhoz a következő leiratot intézte: »A kereskedőknek és iparosoknak az ipartörvény 50. §-ában biztosított azon jog, hogy maguk vagy megbízottaik minták előmutatása mellett is bárhol, bárkinél megrendeléseket j gyűjthetnek, régóta panasz és fel- ! szólalás tárgyát képezi már úgy a törvényhatóságok, mint a kereskedelmi- és iparkamarák és más érdekelt tényezők részéről. Kétségtelen tény, hogy ezen jog ily korlátozatlan gyakorlat sok visszaélések kút- forássává s emellett főleg a vidéki iparosság és kereskedelem kárára is vált. Tekintettel tehát arra, hogy a kereskedelmi utazók jogköre legutóbbiidőben külföldön is több irányban szabályoztatott s tekintettel arra is, hogy hazai viszonyaink szintén indokolttá teszik, hogy a kereskedelmi utazók működési köre a ienn- forgó szükségleteknek megfelelőleg szabályoztassék, illetve korlátoztassék: ennélfogva az ipartörvény említett rendelkezését a mellékelt törvényjavaslati tervezet szerint törvényhozási utón módosítani szándékozom. Felhívom a czimet, hogy a törvényjavaslat-tervezetben foglaltakra tegyen hozzám kimerítően indokolt véleményes jelentést.« Az ipartörvény 50. § ának a mi- niszter által tervbe vett módosítás igy hangzik: I- §: Az 1884. XVII. t. -ez. 50. § ának azon rendelkezése, melynél fogva minden iparosnak joga van úgy saját, mint mások készítményeire _ nemcsak lakhelyén, hanem azon kivül bárhol és bármikor megrendeléseket gyűjteni vagy gyüjtetni, oda módosittatik, hogy iparosok, kereskedők, vagy ezek megbízottai az iparos vagy kereskedő lakóhelyén vagy azonkívül, mintával vagy minta nélküli megrendelések gyűjtése czél jából csak oly személyeket keres hetnek fel ezek lakásán vagy üzleti helyiségében, kiknek üzletkörében a megrendelésre kínált áru üzleti rendeltetéssel bír. a. §. Addig is, mig a vándor módon űzhető iparok és a házalásügy törvény utján szabályoztatni fognak, a kereskedelemügyi miniszter a felmerült szükséghez képest bizonyos 'áruezikkek tekintetében rendeleti utón kivétel gyanánt megengedheti, hogy azok házalási engedély alapján közvetlenül maguknál a fogyasztóknál is megrendelésre ajánlhatók legyenek. 3. §. E törvény 1. §-ábart foglalt korlátozó rendelkezés áthágása kihágásnak minősíttetik, mely az ipar! törvény 158 § ában megállapított j büntetéssel sújtandó. E kihágások j elbírálására az ipartörvényben előirt eljárás alkalmazásával az iparhatósá- I gok illetékesek. 4. §. Jelen törvény végrehajtásával a kereskedelemügyi magyar királyi miniszter bizatik meg. A protekezió. (G.) Egyike azoknak az idegen nyelvű szörnyetegeknek melyek, hogy, hogy nem, — befurakodtak a magyar társadalom erkölcseibe s ott a legszemérmetlenebbül pusztítanak minden téren. Annyi bizonyos, hogy nem magyár nyavalya, de a magyar társadalom nyiit szive, őszinte bizalma, mind nki iránt és gavallér kuunyenhivese kellett hozzá, hogy ennyire be tudja magát fészkelni mindan rétegébe a társadalmi életnek. Ne tagadjuk el, hogy van valami ehhez hasonló vonás a régi magyar megyei életben is. Az atyafiság rendszere uralkodott a megyékben mindenütt s még ma is rá tuduánk mutatni egy-egyre, ahol hűségesen fenn tadta magát tartani a mai napig. , Csakhogy ez a rendszer védekezés volt az ismeretlen jövevények ellen. A tábliihiró már zsenge ifjúságában oda ültette fiát a megye asztalához 8 ott várt egész serege a tiszteletbeli hivatalnokoknak az üresedésre. Mind a nemes osaládhoz tartozott s a jövő fejében szolgálta a nemes vármegyét bajnszserkenésig! Ez tehát nem volt az, amit ma protekeziónak nevezünk. Az a szemérmeden tolakodás, a mit e néven nevezünk, andorrai nak durva füttyentéseit, ott hagyva azt a késsel vágható füstös városi levegőt, visszavonultam a Sierra Nevadák belsejébe, hogy ismét szívhass am azt az Isten adta tiszta szabad levegőt, hogy gyönyörködhessem a kristály tiszta patakok ártatlan csörgedezésében, hogy hallhassam a szebbnél-szebb tollazata madarak csicsergését, Isten szabad természetének ez ntánozhatlan fenséges zenéjét. És a kapzsi emberiséget megutált, lelkében elfáradt ember, pihenésre alkalmasabb helyet az egész fGldöa nem találhat, mint itt a hatalmas Sierrák közepette, a Yosemite völgyében. Köröskördl hatalmas, égnek meredező komor szikla ormok, melyeken dnsan tenyészik a növényzet legnemesebb fajta, itt vannak szemem előtt a világ legmagasabb nynlánk ezer éves ezédrus fái ; csak egy kis séta ée éhes szemeim ott csüngnek Isten legmagaeztosabb adományán, a Bridal vízesésen, mely előtt a nagy Niagara csak kis iskoláé gyermek, amennyiben a Merced folyó 2040 lábnyi magasságról znhan le a tátongó mélységbe, nem ügyen oiy nagy víztömeggel mint a hires Niagara, de a látvány sokkal nagyszerűbb, meglepőbb, koloezáli- sabb. Éeil-e ennél nagyszerűbb panoráma, kívánhat e halandó e helynél szebb képet, óhajthat | faradt utas kellemesebb pihenő helyet ? 1 A patakok beazennyezetlen tiazta vize pisztrangdns, az őserdők sűrűje tele van szarva-ok ée medvékkel, a köszirte- ken karcsú zergék járják a czirknsz tán- ezot, a fák ágainak sűrűjében a legszebb éneklő madarak tanyáznak, az égboltozat mindég felhőtlen és tiszta azúrkék, a virágok kellemes illatja árasztja el a rrleket, a balz tamps levegő újjá szülötte alakítja az enyhülést keresőt. Mindezen ritka természeti adományok da- cza n. n őst az egyszer nem találom he- lyema', nyugtaim vagyok, testem levert, lelkem beteg, hiányzik valakim, kinek aroäjtgubau ezelőtt oly kellemes* órábat töltöttem el esténként az alkotó ezen félre esó csendes kertjében. Volt társam, elment a folyó túlsó partjára, honnan nincs többé visszatérés, hideg tetemei ott nyugosznak a czédrnsfák legöregebbik ének árnyékában, a környék lakói takarították el őszinte részvét mellett. Fáj szivemnek, hogy temetésén nem lehettem jelen, mikor idejöttem, már egy hónapja pihent a csendes patak partján, a nagy czédrns alatt. Szegény, egy vérszomjas indus bosznjának lett az áldozata, a bestia akkor követte el az orvtámsdást, mikor áldozata aludt Megjövendölte a szegény, hogy egy indns fogja meggyilkoló!, jóslata beteljesedett, nyugodjék békében az idegen hant alatt. Tisztelt olvasó, alkalmasint azt hiszed, hogy volt társam vagy szerető leányka, vagy pedig hitvesem volt. Egyik sem. Társam, kiről fent szóltam, Lenkey János 48-as magyar honvéd volt Ezelőtt nyolez évvel ismerkedtem meg vele a Sierrák ős erdei között és egész véletlenöl, azóta szoros barátságban vol- tnnk. Az öreg Lenkey végig harczolta a magyar Bzabudság-harczot. A hatvanas években jött ki Amerikába, az ember áramlat Lenkeyt Culiforniába sodorta, hol először a városokban volt foglalkozva, mint pinezér, későbben a hegyek közé vetődött, aranyat keresni. A szerencse nem igen szolgált Lenkeynek s ebbeli elkeseredésében elhatározta, hogy soha többé nem tér vissza a zajos világi éleibe. Hasz évvel ezelőtt épitett magának egy kabint (kunyhót) n melyből csak akkor mozdult ki, ha vadászni, vagy indián sírokat bontani ment. Lenkey János, vagy a mint a környéken neveztette magát John Lambert, később .Old John Lembert*, komáromi szöletésü volt, családjáról nem igen eze- retett beszélni, magas iskolai képzettsége megmaradt élete alkonyatáig, beszélt latinul, görögöl, francziávul és németöl folyékonyan, magyarul, ha volt kivel, különösen saeretett beszélni és azt egész hibátlanul bírta. 8aját vallomása szerint 12 év óta én voltam az egyedöli a kivel anyanyelvén beszélt. Kunyhója a Tuolumne fensikon, 9000 labnyira a tenger szine felett, a Sierrák között, a hires Tosemite völgy fölött volt építve. Mindannak daczára, hogy az indusok sirrablónak nevezték, az öreg Lenkey ártatlan foglalkozással töltötte el húsz évi ott létét. Bogarászott, bota- nizált és a legritkább fajtája pillangókat űzte, ezekből egész gyűjteménye volt. Ezeket bekflldte a Smithsonian múzeumba Washingtonba a miért neki a muzeum igazgatósága mindég köldöft osekély összegűt. ügy másik foglalkozása az öreg Urnák az volt, hogy az indasok sírjait felbontogatta, nem ugyan azért, mintha a halottakat akarta volna rabolni, de csupán, hogy elvigye az eltemetett indiánok csecsebecséit, melyeket szintén a meghalt indussal a sírba temetnek. E tárgyakat Lenkey ugyancsak a Smithsonian múzeumba küldte, ezek ott nagy értéket képviselnek, s ilyen tárgyakért az öreg ur mindég nagyobb összeget kapott. Lenkey nagyon jól tudta, hogy a halálos ítélet ki van mondva rá, ha az indusok észre veszik, hogy őseik sírjait bolygatja, azért e munkát mindég éjjel végezte, különösen esős időben, akkor biztos volt, hogy - veszedelmes munkájában senki nem fogja háborgatni. Egyszer azonban rajta veszett. Az indusok rájöttek, bogy a airokat valaki bontogatja, őrt állítottak a temetőbe, egy fiatal indust. Lenkeynek pénzmagra volt szSkége s elindult a veszedelmes mainkéra. Az éj meglehetős sötét volt, a holdvilág olykor-olykor halvány fényével a megszaggatott felhőkön át megvilágította Lenkeyt borzalmas munkája közepette. Egyszer a felhők nagyon elszakadtak egymástól s a hold teljes féinyóvel megvilágította az _egéez könnyeket, Lenkey feltekintett s vére megakadt, az őrt álló indus szikrázó szemeivel találkozott tekintete ; tudta hogy napjai meg vannak számlálva. Haza ment a rendbe hozta a rendbe hozandőkat. Történt ezelőtt egy évvel. A fenti esemény után vagy egy héttel találkoztam vele. Levert volt, elbeszélte a vele történteket, csak ennyit szólt: „Meglátja uram öcsém, hogy én k1 vagyok jelölve ezek a vadak altat, ni* gyón ismerem n Yosemite indus fajts aia'tomos és vérengző, a kit egyszer kijelölnek boszujuk áldozatául, auoak meg kell halni, ha az Egyesült Államok elnöke volna is. Azokat a szemeket, melyeket az a fiatal indus a temetőben rám meresztett, soha nem tudom elfelejteni, s bizonyos vagyok benne, hogy az első kínálkozó alkalomkor meg fog gyilkolni.“ Vigasztaltam az öreg urat, hogy ne képzelje oly sötétnek helyzetét, hogy tekintse az egészet egy rossz álomképnek, — nem hasznait, ő már a halál jelöltjének képzelte magát. Egy hónup múlva érzékeny búcsú vétel után elhagytam a vidéket, elmentem délnek, majd később északnak, három héttel ezelőtt tértem vissza régi tanyámra, a hol aztán a környékbeli lakások mondták meg, hogy az Old John Lembertet kabiojaban at lőtt fejjel találták. Az indus jól végezte véres munkáját. Megmutattak a sírját az óriási ezédrusfa alatt, egy kis pálmát, az 6 kedvencz növényét ültettem feje fölé, az az ő fejfája. A .gyenge szellő mely végig járja e kis völgyet, bű bájos nyelvén susogja el a viharos múltú öreg ur élettörténetét. A hely, mely eddig második otthonomat képezte, a hová oly szívesen jöttem megpihenni, nem bir rám többé vonzerővel, megyek tovább, e csak a jó Isten megmondhatója, hol állapodom meg. Csornay Imre. tölt el minden jó érzésű embert, — mert valósággal komikum számba megy már a dolog, — ha nem volna tényleg olyan szomorú. A szomorú oldal az, hogy az igaz tehetség, mely érzi a saját jelentőségét 9 az önérzetnek egy bizonyos mértéke fölött is rendelkezik, nem megy bele a vásárba, I mert üres protekezió révén nem akar I kapaszkodni. A legtöbbször pedig a mindenünnen kikopott, inegférhetetlen, tehetségtelen firmák koptatják a protekezió kilincsét zsíros szinekurák, olcsó hivatalok, vagy jővödélinező küldetések után sóvárogva; — miután már saját vagyonukkal, vagy tán már a másokéval is végeztek. Mindenféle fórumon ugyanaz a jeleoség. Apró szolgai állásokat, dijnoki helyeket, közigazgatási és bírói gya- kornokságot csak egy sereg protekezió árán lehet megszerezni. Mert a tultengésnek maguk a hivatalvezetők az okai. A minisztériumokból indult ki a dolog, ahol a képviselő protektorok valóságos sáskejárást vittek véghez a jelöltjeik érdekében. Aztán elragadt az alsóbb hivatalokra, a kereskedelemre 8 most igazán úgy áll a dolog, hogy magas képzettség, jó bizonyítvány, önérzet és szerénység már nem elégséges ajánlatok, mert többet ér egy magasraugu protéktor a jeles diplománál. Akik látjuk mindennap ezt' a harezot, már mosolygunk rajta. LáttunV alakokat, akik magás, magasabb, legmagasabb protekezió- val kopogtattak egy hivatalban. A főnök elég erélyes volt nem adni semmit az ilyenekre, a mert ismerte a protezsét, nem alkalmazta. Ez azonban nem csüggedt, hanem egy hét alatt kijárt magának egy legeslegmagasabb protekeziót, nem miniszterit, oh nem, — főherczegit, s azzal kopogtatott A hivatal főnöke nem hitt a saját szemeinek. De nehogy önmágát keljen dezavuálnia s a vezetésére bízott ügynek kárt okoznia, elhatározta, hogy fölkeresi a fenséges nr udvarát. Ott a fenséges ur fóudvarmesterét informálta az ajánlott felől s megkérdezte, hogy most is óhajtják-e még kinevezését. Természetesen nagyon megköszönték az ÍDformáczió- kát s.azt a választ kapta, hogy teljesen áz ügy érdeke szerint kell cselekeduie. Ez megtörtént eset s illnsztrácziónl említjük fel. Igen de, hány olyan hivatalfónök van, aki erélyes lépésre magát elszánni képes ? Hány százat vesz le lábáról egy magas mosoly, egy kéz- szoritás, egy ígéret és sok-sok érdek mely még a jó hivatalnoktól sem maradhat távol. Valóságos bombaként csap le ilyen körülmények között Wlassics kultuszminiszternek a leirata a protekezió ellen, melyet osakhamar követett Erdély és Lukács pénzügy- miniszteré is. Annál nagyobb feltűnést kelt a dolog, mert éppen a miniszteri bürök ajtai előtt hemzsegnek a ki- lincskoptatók legnagyobb számban s legnagyobb szívóssággal. Akinek egy képviselő ismerőse van, az lépést se tesz addi.', mig be uem nro- texsáltatta magát. Örülünk, hogy most ismét Wlassics miniszternek egy jó tényét jegyezhetjük tel a krónikának emlékezetűi s mindenkinek megszivle- lésül. Baross halála óta ez az első erélyes bang s jól esik nemcsak nekünk, de sok ezer önérzetes embernek, akik eddig szomorúan ballagtak hátul a protekeziót hajszolók hossza gárdája mögött. Azt reméljük, hogy a miniszterek éré yes szava a protekezió hajszolás ellen nem log elhangzani hatás nélkül. Üdvözöljük a protekezió megrend- szabályozóit az igazak nevében ! Kenyér és burgonya. (A. E.) A fölületesség néha nagyon becses dolog. Biztosítja álmaink nyugalmát még akkor i», mikor az ellenkezőre volna ok. Az ébredés, annak a konstalálása, hogy a szép szin mögött csúnya dolgok játszódnak le, annál keservesebb aztán. Ilyen keserű ébredést élt át pár nap előtt a főváros és vele azok, a kikben van érzék a közügyek iránt s a kik tadják, hogy ha a nép rosszul táplálkozik, az milyen bajoknak, betegségeknek s a nemzeti eró apadásának forrása lehet. Balló Mátyás, a főváros kémikusa, hivatalosan kimutatta, hogy a‘fővárosi lakosság által fogyasztott kenyeret nagy mértékben hamisítják és nem egyszer fordul elő iaz, hogy egy kiló kenyérben csakis 250 gram liszt van. A bizottság,' hol ez szőnyegre került, azt kívánta, hogy terjesztessék be egy kimutatás a fővárosban fogyasztott kenyerek összetételéről. Reméljük ez mielőbb megtörténik és akkor, bár. tiéh’ány elvessített illúzióval szegényebben, de tisztán látjuk majd az okokat, a melyek a sütő és pék urak szemében a dús aratás esztendejévé avatják szokat az éveket, midón a búza ára emelkedőben van, a kenyéré esik és a becsületes pékek mellüket verve utalnak arra, milyen ügyes emberek ók, hogy a fogyasztókra nézve ennyire kellemes helyzetet bírnak teremteni. 1 ■ * Jó volna e tekintetben a vidéken is a dolgok fenekére nézni, mert annak a nagy halandóságnak,'mely szerte az országban mutatkozik, kétségkívül meg vannak a maga okai. A házi kenyérsütés napról-napra háttérbe szorul, a sütők és pékek üzlete mind nagyobb jelentőségre emelkedik. Ebből foiyólag emelkedni és szigorúbbá kell válni velük szemben a hatósági ellenőrzésnek is, hiszen a közegészség, nagy mértékben attól függ, milyen minőségű és milyen módon előállított kenyeret eszik a nép. A középkorban a csaló pékeket vízbe mártották és igy a közmegvetésnek és nevetségnek tették ki. A szigorú büntetés ma is helyén van, főleg a nagy városokban, hol a lakosság túlnyomó része a pékek kenyerét eszi. De érdekében áll ez a gazdáuak is, mert hiszen mekkora csalás az az ő rovására, ha szűk esztendőkben, a minő a mostani, a magas búzaárakra, hivatkozva, azökkentik föl a kenyér árát ? A nóta azonban a régi marad. A gazda tárad, munkájának mégis alig van gyümölcse. A fogyasztó azt érzi, hogy keresete, emelkedvén az árak vagy szaporodván a szükséglét, mind kevesebbre elég. Középen áll a közvetítő és szedi a tejfölt. Szert tesz csaknem hihetetlen bevételre, építi palotákat, mig azok, akiknek fillérjeiből ez történik, nem egyszer egészségükkel és minden esetben kizsarolt erszényükkel fizetik meg a társadalmi és jogi rendnek azt a Zseniális berendezését, mely a helyett, hogy a küzdőket és táradóbat jutalmazná, 'a ravaszok, tisztesség érzet nélkül valók és lelkiismeretlenek számára biztosítja a haladás pálmáját és az anyagi emelkedés előnyeit. De vájjon ma, midőn a tiszta liszt helyett jóförmán minden téren ilyen Őrölt burgonyát tálalnak elénk, lehet-e remélni, hogy a ravasz pékeket elérje az ö büntetésük ? Vederemo! A szerencsétlen Schnellbach-család részére, felhívásnak folytán, e héten több adomány folyt be. Megnyugvással és elismeréssel jelezzük, hogy e felhívás ‘megjelente után Kováts Imre polgármester ur azonnal intézkedett, miszerint a szegény család addig is, ‘ mig lakást kaphat valahol, a városi Bubim laktanya egy üres szobájában elhelyex- tessék, ahol fával is elláttatja őket A beérkezett adományok ezek: Lichter Ella k. a. . , . ■ . —-45 kr. Stern József . ■ . . . . —.20 „ Joannovieh v. végrehajtó . —.30 , Pfeiffer Miklósáé Urnó . .' —.50 ■ továbbá 1 kenyér s több ruha. Rittmüller Károly (Ajkáról) Is— • Link József . . . . . . —20 * Fehér Gyula (Gyalnról, Erdély) 2.— „ (Az utalvány szelvényein í „Mig a jó veszprémiek jobban megsegítik e szegény családot,' hadd enyhitse Ínségüket epár forint.“) * Fülöp Katalin — 50 „ Vajki Gizella . . ,. ... —.30 » Kelemen Imre ".. .' . • ■ ■ —30 . Összesen 5 frt 75 kr. több ruha s 1 kenyér. Ez adományokat a városi rendőrség utján átszolgáltattuk a szegény családnak. További szives adományokét elfogadnak, nyugtatunk s szívesen közvetítünk. VESZPRÉMI POLG. J ANYAKÖNYV Házasságot kötöttek. Nov. 6. Pap Szilveszter róm. katb. csapó segéd <és Bodó Terézia róm. kath. Nov. 7. Floigl -János róm. kath. czipész segéd iSs Segesdy Julianna róm. kath. Vógbeli Sándor
