Veszprémi Független Hirlap, 1897 (17. évfolyam, 1-51. szám)
1897-10-30 / 44. szám
V eszprém, 1897« füsttel együtt száljon fel égig ezerek ajkéról: Kölcsey örök szép Hymnusa. Fordítsuk le e dalt németre, oláhra, tótra, í'áczrn, hadd énekelhesse azt minden ajkú nép együtt velünk, az Isten minden nyelven megérti, s bizonyára lesz itt e földön foga- uatja, ha kezet fog velünk a rác/, oláh, német, a tót és a magyarul együtt dalolja: Isten áldd meg | magyart I Azután vonuljunk el a városháza előtt, a hol 50 év előtt Rottenbil er polgármester kijelentette az erkeI?: röl, hogy a főváros magáévá teszi a 12 pontban foglalt kívánságoké . Végezzük ott, a hol a nemzet újjá ébredése kezdetét vette vonuljunk » nemzeti muzeum e . A muzeum falai vették vissza 50 év előtt a lelkes hangok hullámait — visszhangozzák nios múlva ugyanazon falak a nemzet örömrivalgását. ... L. Kérjük fel »*>kati ,a ** élnek a nagy napok szónokai közül — s ugyanott, a hol akkor lelke «tették a nemzetet — beszéljene most 60 esztendő múlva a nemzethez újra. ... Azután táborba szállva, örüljön egymásnak az ur és a nép — végződjék az egész egy hatalmas népmulatsággal. Létrehozni ezt nem lenne nehéz. Ha a vidék e tervet mágáévá teszi, alakítson akkor minden megye egy bizottságot, szedje össze a legcsi- nosabb menyecskéket, leányokat, a legdelibb férfiakat — a megyéjükben divó érdekesebb parasztiogatobat, __ szervezze a népcsoportot, s érin tkezésbe lépve az e czélra alakulandó központi bizottsággal, gondoskodjék {elszállításokról. S hogy ez se essen a megyék terhére, meg- kőnuyithetné az ideszállitást a magyar kormány mérsékelt áru vasúti jegyek engedélyezésével. Az utazás, valamint az itt tartózkodás költségeit a központi bizottságnak nem kerülne nagy fáradságába megszerezni. Nem kétlem, hogy a főváros örömmel engedélyezné a tribune- jogot a város azon részén, a hol a menet elhaladna: oly módoD, hogy a nép utazására, élelmezésére, barakk- szállások, istállók felállítására stb. fordítandó költségek a tribune-jegyek d’jaiból fedeztetnének. Ily módon minden megerőltetés nélkül rendezhetnénk olyan menetet, a mily érdekeset, tekintettel a népviseletre, melyben hazánk meg mindig igen gazdag, Európa egyetlen müveit állama sem tudna felmutatni. Eltekintve ezen menetnek érdekes hatásától, azon számtalan érv közül, a melyek mellette szólauak, csak kettőről akarok még megemlékezni. Egy az, hogy a népviseletnek ilyetén bemutatása és dédelgetése talán lenne némi conservaló hatással a mindinkább pusztuló népviseletre és népiparra. , Az egyszerű nép azt látva, hogy a városok lakói, a kiket o okosabb- gondol, másféle ruhákban járnak, szégyeneim kezdi az ó eredeti gúnyáit és iparkodik azt .módos*-abba) felcserélni. Ez pedig nBgy baÍ> zetgazdászati, de különösen erkölcs, szempontból is, mert a nép ruhá- za iának és szokásainak eredetiségét elvesztve, azzal együtt erkölcseinek eredeti tisztaságát is vesztem szokta. Es még fontosabb érv, a nemzetiségi lü^rdés« Ha nem oldjuk is meg egy ünnepéllyel, az igaz; de hogy a külöobözó nemzetisé güekre igen jo hatással lenne, az bizonyos. Sok apró dologban nyilatkozó jóakarat nagy ügyeket vitt már dűlőre. • • Hozzuk fel a különböző nemzetiségű népeinket, vegyenek Tészt ami nagy ünnepünkön, s mondják el otthon, mit tapasztaltak. A magyar faj mindezidáig inkább presiige-ével, mint erejével araikor dott a többi népek felett. Lássák meg most is, mire ment a magyar 1000 esztendő óta. Lássák a magyarnak fényét, hatalmát, dicső fővárosát — s vigyék birttl az ottnon valóknak. Fogadjuk őket szívesen, hiszen a mi országunk hü népei ők, vendégeljük meg téuyesen, hogy mondják el otthon, hogy amikor ünnepet ül a nemzet, keblére öleli akkor a népet az ur, keblére öleli az idegen- ajkút a magyar. Vigye hírül az ország mioden része felé, i ki e menetben részt veeudett, hogy nincs idegen egjr sem ez országban, testvéréül tekinti mindegyiket a magyar, s a mint ók osztoztak velünk bánatunkban, úgy osztozzunk mi velük örömünkben. Mutassunk be egy második népvándorlást, mint a hogy bevándorolt a nemzet; nadseregei ólén asszonyaival, gyermekeivel, hogy országot, helyet foglaljon magának e világrészben, egy ezredév után, megbe- külve az itt lakó népekkel, most azokkal együtt jelenti be Európának, hogy országuk helyet akar foglalni a műveltség és előrehaladás világában. Matassuk meg a világnak, hogy a mint védte az uralkodó elem, a magyar, e hu lakói életét, hitét s a mint a kiküzdött szabadság áldásait minden népeire egyaránt .árasztotta, úgy egyaránt részesíti őket ünnepében is. Örüljön a magyarok ünnepén minden nép, a mely e hon határain belül lakik és vigyék hírül mindenfelé, hogy: „A hol a magyarok laknak. Ott a tBbbi népek is vigadnak“. Budapest, október havában. Feszty Árpád. rikatót . . . Talán azt, hogy majd ö hagyja itt a lányát nemsokára . . . Hogy ngy hívogatja, csalogatja az a kis zöld halon:, az a két jávorfu ott a kert vé-. gib»n. De kinyílott az ajtó. Gedö Pista lépett be. — Adjon Isten szerencsés jó estét! Emberségesen köszönt, levette a kalapját, ngy állott oda az öreg Péter elé. — Isten hozott, fiam . . . — Az, az akarok lenni, Péter bácsi, a kigyelmed fia. Támasza, gyámolitója, gondviselője, öreg napjaira. Ugy-e Zsuzsikám? ... ZsuzBÍka csak a földre nézett, ügy intett a fejével. S az öreg fölemelkedett. Szemibe nézett a legénynek, aztán látta annak az arczán, hogy becsületes jó szívvel beszél. — Isten segítsen benneteket, édes gyermekeim 1 Csak ennyit mondott, de ebben aztán benne volt az egész szerető, öreg, apai szive. Nem teketóriáztak, nem parádéztak. Elbeszélgették még az időt alkonyatig. Úgy lesz, a hogy Pista mondta. Majd ősszel, ha útra kel a daru, gólya, ha majd az eresz alatt flres marad a fecskefészek, akkor megütik a lakodalmat, e az öreg erdei házba beköltözik a fiatal pár, fiatal kedvvel, édes reménnyel, szeretettel. Gedö Pista aztán elbacsuzott ; Zsuzsika — a piros selyem kendővel a nyakán, elkísérte a kenderáztatóig, addig, a meddig ezelőtt régen őt kisérgette Pista az iskolából. A juhok lassan tipegtek előre, sorjában, egymásután, Pista meg bokrétát kötött Zsuzsikának friss mezei illatos virágokból. Azután, hogy az alkony kezdett leszállani, elváltak . . . Pista ment a nyáj után, ZsuzBÍka meg visszafordult az erdő felé. Kezében a tavasz illatos virágai tar- kállottak, nyakában a Pista selyem kendője piroslott, mig fiatul, ártatlan szivében a jövendő boldogság édes reményei ébredeztek. Léptei alatt elsimult a frise, üde rét harmatos füve, a Zsuzsika szelíden mosolyogva nézett hátra a mező felé. A távolból Gedö Piéta árvalányhaj- bokrétás kalapjával integetett bocsát; előtte az erdő lombjai közt nótáé madarak esti imádságot csicseregtek . . . Lörinczy György. A nyomor ellen. Nekünk, magyaroknak, különböző ázsiai erényeink között nem utolsó az sem, hogy rendesen csak akkor gondolunk komoly cselekvésre, mikor már valami a körmünkre égett; mikor már a foganatos intézkedésre ütött a tizenkettedik óra. A lapokból is, meg a közvetlen tapasztalatokból is, meggyőződést meríthettünk például ez idó szerint arra nézve, hogy a legközelebbi télen — akár szigorú lesz az, akár enyhe — egy kis Ínségnek,' egy kis nyomornak nézhetünk eléje. Gabona kevés termett. Az ara meglehetősen felszökött. Földmivelő gazdáink jól értékesíthették termé- söket, az igaz; vittek is a piacira gabonát, mert annak árából fedezniük kellett azokat a szükségleteket, amik halasztást nem tűrtek. De ebből meg azután beáll az a körülmény, hogy a tél vége felé és tavasz folytán nem lesz sem kenyérnek, sem vetőmagnak valójuk s részben a lisztet, , részben a maggabonát majd csak uzsora- utján szerezhetik be. Azok a szegényebb emberek, akiknek földjük nincs, akiknek készpénzen kell megvásárolnak az éle- lemrevalót, már most is érzik a I beállott drágaságot. A napilapokból tudjuk, hogy a főváros szegényebb munkás-osztályánál már is beköszöntött a nyomor. Előrelátható, hogy ez az ínség ott a tél beálltával csak növekedni fog, sót kiterjed majd egyes vidéki városok, később falvak szegényebb, földtelen néposztályára is. ' A fővárosban minden ilyen Ínséggel szemben vigasztalást nynjt annak tjudata, hogy ott részint a humanitárius egyesületek, részint a Veszprém Független Hírlap. nyomort közvetlenül tapasztaló sor mány is meg szokták tenni s most is bizonyára meg fogják tentii a szükséges intézkedéseket. Mi azonban a vidéken egészen másként vagyunk. Aki a nép között nem él, vagy azzal közvetetlenebbül nem érintkezik, el sem tudja képzelni, hogy most már éveken át milyen nyo- morgással élt ez a mi szegény népünk. ... Igazán, csak a magyar fajban meglevő rendkívüli szívósságnak, a minden nyomorral, nélkülözéssel daczol ni tudó kitartásnak és a^ végtelen hazaszeretetnek lehet köszönni, hogy a mi munkás-néposztályunk egész tömegben nem vándorolt ki. Ez a nyomor a beálló tél foly- tán talán már tetőfokra hág. A nép között élók ezt nagyon jól tudják; hallunk is tőlük keserves, szánakozó sóhajtásokét; a fejleményeket azonban valami megmagyarázhatatlan rezignáczióval a Jó;Isy tenre bizzák. * ■ Pedig ha a növekvő drágasággal beköszönt a nagyobb mértékű és magasabb fokú nyomor, a megyék a kormánytól csak igen kis mértékű támogatást várhatnak, mert az onijan nyerhető segély-összég __ tekintve az egész országban ura lkodó állapotokra — igen-igen föl fog részelödni. Nekünk nem marad más hátra, mint a társadalmi szövetkezés, vagyis egy oly humanitárius szövetkezés megteremtése megyeszerte, melynek működése a vármegye minden legkisebb zugára is kiterjedjen. . Vármegyénknek majdnem minden városában vannak jótékony egyesületek; ezeknek működése azonban az alapszabályok szerint na-' äjyon is határolt, amennyiben jótékonyságuk gyakorlása az ille|ő záros területén túl nem terjedhet. Épen azért nagyon is szükséges volna egy megyei jótékonysági egye- lületet szervezni, mely a vármegye ninden községéből tagokul nyerné neg a kedvezőbb anyagi viszonyok tűzött élő egyéneket kivétel nélkü'. k tagsági dijakat nem kellene m* jasra szabni, hanem csak Olyan ösz- izegre, hogy kisebb foldbirtokq, de - a földtelen és házatlan egyé- íekhez képest — mégis kedvező viszonyok közt élő fóldmives-gazd^k s tagjaivá lehetnének, híég olyan-, -épen is lehetne szervezni ezt a ótékonysági egyesületet, hogy a tajw sági dijakat birtok vagy jövedelem irányában lehetne megállapítani. A oelépés teljesen önkéntes lévén, ninden ember abba a tagsági dij«- Bsztályba iratkoznék be bizonyára, ímely jövedelmének teljesen megölelne. V'V'V Ily módon azután a vagyonbsabb- osztály megfelelő ar.ínyban kivétel nélkül hozzájárulna a nyomor enyhítéséhez és vármegyénkben körülbelül eleje vétetnék minden olyan veszedelemnek, mely a nyomorral járni szokottAzt szokták mondani, hogy a harag rossz tanácsadó. Igaz! . D? van. még annál rosszabb Janácsadp is. A nyomor, az Ínség ! Az éhező ember végső kétségbeesésében nem válogat sem a módban, sem az eszközökben. Elsötétült lelke nem mérlegel, nem Ítél, nem következtéit; nem válogat, nem különböztet. Csak borzasztó éhségét érzi és égő, üszkös szemekkel nézi azt, - aki jóllakott. hfSg. talán úgy egyes ember csak elviseli valahogy az éhínséget minden lázadás nélkül. Ha koldulni nem. akar vagy nem tud, véget vet életének. De: mikor' egész csáládökT. tehetetleu aggok, ártatlan gjteím*«? kék úsznak, vonaglanak az éhinség kínjaiban: az már beleüti a telkekbe a lázadás üszkét. És a föl Iá* zadt éhes emberek nem jogot követelnek már, hanem kenyeret. És olyankor már, ha jóllaktak is kenyérrel, viézi, ragadja őket tovább a vad szomjúság, amivel a boszu égeti leiköket. Nem! az ilyen állapotot nem szabad bevárni Tenni kell valamit a * 12-edik óra előtt. Hisszük, hogy vármegyénk irány- ■ idő körei foglalkozni fognak ezzel . íz eszmével és módot adnak a va- | jyonoaabb osztálynak arra, hogy ezt I íz eszmét nemesen fölkarolva, annak | gyakorlati foganatosításához járul- I janak, hogy áldozatkészségükkel elsimítani igyekezzenek az élet, a sors nagy aránytalanságait. Ez nem puszta frázis. Ezt meg kell tenni. Ha meg nem tesszük, mulasztásunkat a fejlemények iszonyúan meg fogják boszulni. Elóleges színházi jelentés. Tisztelettel értesítem Veszprém- város és vidéke közönségét arról, hogy 30 tagból álló jól szervezett dráma, vígjáték, népszínmű és operette társulatommal előadásaim sorozatát 1897. november hó 10 én 'megkezdem. Saját zenekarommal társulatom a vidéki színészet jobb erőiből ngy van szervezve, hogy a magasabb igényeknek is teljesen tn egfelel. Műsorom Bud.pe-t összes színházainak legkedveltebb darabjaiból van össze áUitva. Nagyérdemű közönség! Hangzatos ígéretekkel nen halmozom el a n. érdemű közönséget, ígéretül csupán annyit, hogy mindent elkövetek, hogy pontos előadások szinrehozataiáuál kegyüket és pártfogásukat kiérdemeljem a miért is eiőlegesen esedezem. Műszaki személyzet. Fekete Béla, ’főrendező. Bánfalvy Béla, titkár és rendező- Bellái Nándor, rendező,. Sólyom Lajos, operette rendező. Lendvai lgnács, karmester, Varadi Dezső, ügyelő. Alszegi Ilon, súgó. Bánfalvy Béláné, pénz- tárnoknö. Szene»« Lajos, szertáros 2 segéddel. Nagy Gyula, szabó. Varga Lajos, díszítő. Társulatom személyzete. Férfiak-. Fekete Béla, igazgató és komikus; Bánfalvy Béla, jellem komikus; Sólyom Lajos, operette tenor ; Baranyai Ferencs, népszínmű bariton; Heltai _ N<*»• dór, dramaturg s társalgási színész; Lendvay lgnács, karmester; Veselényi Antal, cselszörő apa; Balmi Jenő, sze-. relmee; Pétre Ferencs, segéd apa ; Fórod« Dezső, társalgási színész; Szene»» Zoltán, Somogyi,J Mészáros, Makai Eltmir, segéd színészek, kardalosok. Nők: Fekete Béláné, népszínmű és operette énekesnő; Gönczi Piroska, coloratur és népszínmű énekesnő; Bomókai Ella, drámui hősnő; B. Varadi Bósa, társalgási .színésznő; Bánfalvy Etelka, Halva, társalgási szende és éuekesuő; Völgyiné Teréz, drámai anya; Erdei Berta, komika Bomolainé, társalgási anya; Csillag .Jfa-.. ,-iska, Vida Katalin, Szenesiné, Szilágyi, Márt, Váradiné, segéd színésznők; Alszegi Ilon, sugónő. Előadandó müvek. Vasember, Trilby, Lövés után, Rókámból, Béni bácsi, Gar»sos Alispán, Végrehajtó, Nagyzás hóbortja, Két tacskó, Nióbe, Nők az alkotmányban, Ördög pirulái, s7Ínmüvek. Kékasszony, bzép Heléna, Czigány vér, Szegény Jonathan, Bocacció, Czigánybéró, Üdvöske, Boszorkányvár, Három légyott, operettek. Gésák, a magyar színház legújabb énekes vígjátéké: Diplomás kisasszonyok, Két Kén» Aggszüzek (Trilbih), Géléi kis király, énekes darabok. Bérletek eszközlésével és minden igazgatósági ügyek elintézésével, Bánfalvi Béla titkárom van megbízva. A n. érdemű közönség kegyes pártfogását tisztelettel kérem Fekete Béla színigazgató. K tt 1 ö n f é 1 é k. — Higiénikus czipök. A régi görögök, ikikre nem oknélkül fognak rá annyi jót is rosszat, technikai tudásban is előszói rezették nyomra az emberiséget. A XIX. izázad büszkesége az elektromosság nem •ejlett fölfedezetlenül a borostyánkőben, görögök „elektronjában. amely ma jepeket hajt, világit, ir és beszél. De nem rolt ismeretlen két ezredévvel ezelőtt s jövő“ ásványa sem: a világos zöld szín«, ■ostos szálas selyemfényű^ asbeet., amely- lek kitűnő tulajdonságait már az ókoi ilasszikus népei felfedezték. Maga a bzc is görög, annyit jelent, hogy eléghetetlen, á nagy halottak holttestét födjék be vele i babonás félelemmel állották körül, az myészettel daczoló szemfődelet. Mindénl i halottaknak ! — volt az ókori nép kegyeletei életfilozófiája. Mindont az élők- lek t — jelszava a mostani világnak [gy került az asbest is a kutatók és fel- fedezők laboratóriumába. A középkot Mák kuriózumképpen használta fel az isbest rejtelmes tűzálló szövetét, V-vKá- cojy csá-zár azzal .mulattatta vendég sít tiogy asbestból készült, vagyont érő a-z eltérítőjét minden vendégség. után a tflzbe dobatta, ahonnan persze sértetlenül kerülvén ki, o vendégeknek volt mit bá- pnulniuk. De hát nem az ásbest volt ti kiskorú emberiség első játékszere, amiből idők folyamán komoly nélkülözhetetlen eszköze lett a technikának. Nagy gyárak keletkeztek az osbestnek, mint tűzbiztos szövetnek értékesítésére, de a mesebeli ásvány minden jó tulajdonságát csak most a legutóbbi evekben kezdték kiaknázni és kamatoztatni. Az asbesttel való kísérletezés közber jutott rá dr. Hőgyes arra a korszakot felfedezésre, hogy ez az ásvány fog vége vetni mindeu czipőmizeriának. Eddig ifi tudtuk, hol szorított a czipőnk, de kény nyiteni rajta nem volt módunkban. A czipőtnlp ostromállapotban finoman elkészítve, lehet, hogy csemegének kelletne de a mindennapi életben borzalmasat érezteti, hogy niuca meg az igazi egész séges átmenet egyéniségünk vége és az utczák burkolata között. A legtöbb orvos megegyezik abbaD, hogy a láb akkor teljesiti legszabályszerttbben feladatát, ha mezítelen talppal puszta földön jár, de a mostani begombolkozott világban már csak a színpadon vannak mezítlábas Tril- byk s az ember, ha rövid a czipője, kénytelen megtoldani egy lépéssel. A talp bőre megkeményedik, izzad, ég, dagad és nedveBedik,' meleg ágya' lesz a tyukazeI meknek és hidegágya a dermedésnek — ' hanem a ezivilizácziénak megadtuk, ami a czirilizécziéé. Hőgyes doktort áldjuk érte, hogy megadhatjuk ezentúl az egészségnek is ami az egészségé. Asbestből olyan anyagot konstruált ugyanis, amely mégakadályoz minden láb- bajt e amelyet szakemberek, orvosolt, a legmelegebben ajánlanak minden gye- ( logjáró talpára. -Ha a csípő, talpbélése ( asbestből van, a járás benne könnyít, rugalmas. Fokózza a képességet a gyaloglásra,. kizár minden lábbántnlmat » a tynkszemképződést gyökeresen elfojtja. A hadsereg már kipróbálta — körülbelül 40.000 ilyen asbest bélést rendelvén meg s a bakák pompásan masíroznak benne. I De nemcsak a hadsereg vezérkara, hanem a nemzetközi higiénikus kongresszus is a legnagyobb elragadtatással nyilatkozott a Hőgyes-féle bűvös czipőről, amely modern kiadása a mesékből jól ismert mért- földjáró csizmának. — Tizenhárom évig sötétben. Egy putai atyafi állított he a napokban a rendőrséghez. Neki ereszkedett zsíros kalapját ősi szokás szerint forgatta kicserepesedett tenyerében és alázatosán hajlongva „rninf közönségesen“ kedves egékégére kívánta a rendőrségnek áz éjszakai nyugodalmat — ha ugyan a rendőrségnek nyngadalma egyátalán lehet. Aztán hajlott dereka ki-_ egyenesedett egészen és nagy hangop ennyit mondott: —' Baj van kérem átoeságal I — P *•» «*» "■ ■ _ Mert, hogy elment az asszojy., _ Majd visszajön.— vélte a redőreég. — N em tudom biz' én — »»ól az atyafi és kételkedve ráztá deresedő ffejét — mert már Tizenhárom esztendeje' meg valahány hónapja, hogy ■.elment..;,.,. — Az ördögöt? , i-ji : — Dehogy az ördöghöz ment. — Hát hová mént az asszony ?-— Gyertyáért meg mániáéért a sarki zsidóhoz,’ azóta nem- jött: vissza és én azóta «ötétben vagyok. — Hát miért nem gyújtotta meg kend a lámpát? — Ej — kedvetlekádétt á polgár, —- nem úgy értem. Hanem aziránt' vagyok sötétbe-, hogy él-e hal-e az asszony, mert hogy szeretnék megházasodni. A rendőrség arcza derű« mosolyra ráa- dult, mire az atyafi méltatlankodva, fordult kifelé, dé az ajtóból még egyszer megszólalt a nevetésre. Hiszen könnyű maguknak nevetni, mert maguknak vagy van feleségük vagy nincs; de. én azt sem .tudom, van-é, nincs-é. VESZPRÉMI P0L6. J AHVAKÖHYV Házasságot kötöttek. Okt. 24. Rozman Jáoos vasúti kalauz róm. kath. és Kper Marist, róin. kath. Okt. 36. Hegedűs, István molnár róm. kath. és ffeiffer Anna róm. kath. , _ Okt 27. Széli Gyula molnár róm. kath. és Fenyő Teréz róm. kath. Okt. 28. Kovács Viktor gépgyári munkás róm. kath. es Leposa Julianna róm. kath. Születtek: Okt. 23. Orbán József és neje Szabó Anna fia János róm'. katlj. — Vajas Gyula városi rendőr és neje Lenner Erzsébet fia Gyula róm. kath. ! _ , Okt. 25. Dobner Vilma magánzó fia Ferencz Károly Ignácz evang. reform. . Okt. 26. Bossáoyi Gyula posta- és távírda s. tiszt és neje Jónás Róza leánya Sarolta Róza rom, kath. — Pátkai András fuvaros és neje Farkas Terézia fia Lajos róm. kath. Okt. 28. ’ Vozih’ny Jánok kocsigyártó és neje Hegyei Erzsébet leánya Erzsébet róm. kath. — Rosenthal Imre betegsegélyzópénztári ellenőr és neje Lengyel Mária leánya Erzsébet izraelita. Okt. 29. Hutvagnér József városi rendőr és néje Pirher Katalin fia Ferencz József róm. kath. Meghaltak : Okt; -23. Tolnai Mária 2 hónapos róm. kath. tüdóhüdéa. — Ozv. Óhegyi Pálnő szül. Hári Erzsébet 81 éves róm. kath. városi szegény szivhüdés. Okt. 26. Czejzer Anna 17 hónapos róm. kath. szivhüdés. TÖRVÉNYSZÉK. Végtárgyalások a veszprémi kir. törvényszéknél 1897. november hó 2-án: Megvesztegetés miatt vádolt Gerl Károly elleni bűnügyben. Nyilvános rágalmazás miatt- vádolt Kiss György és társai elleni bűnügyben. Három rendbeli okirat hamisítás miatt vádolt Noszlopi Sándor elleni '' bűnügyben. November hó 3-án: Lopás és orgazdaság miatt vádolt Kollos Ferencz és társai elleni bűnügyben. Szombat, okt. 30. Gondatlanság által okozott tűzvész miatt vádolt Szabó Iklódi - Sándor elleni bűnügyben. Lopás miatt vádolt Varga Károly elleni bűnügyben. í NiévéVnber hó . 5-én: . Lopás bflqtette miatt vádolt Cse- ; gedi János elleni bűnügyben. ÚJDONSÁGOK, — A veszprémmegyei szabadelvű párt szervezése ügyében a múlt hetekben több értekezletet tartottak a megyei liberális képviselők s .a Központban lakó pártvezérek. Á szervezést legközelebb végre is hajtják. A megyebeli nagy liberális elem egyöntetű tömörítése, bizonyára züllött társadalmi viszonyainkra is üdvös kihatással lesz s már régésrég. égető szükség volt erre. ; — A régi takarékpénztárról, r^T ? gebben jeleztük,, hogy’p leropnóptt-,kt ügyész Szabó. Imre prsz. képviselő , helyébe , dr.- .óvdry Ferencz- arsz., . képviselő ur, a város s megye, egyjk -. legszeretettebb s népszerűbb .vezér«,., férfia ■ választatott meg. Megválasztatását minden körben -a legnagyobb,, rokpnszenvvel fogadták s már. él is foglalta ebbéli uj , tisztét ...... ..... — El költözött fóur. Üres maradt, , a devecseri várkastély a hétén., Gróf Esterházy Fprepcz, a devecseri..vár ura, mujt héten szerdán, . csajádjáyal együtt állandó..tartóz- kodásra Tatára utazott. Ä fáma a%t beszéli, hogy a. devecseri uradal- - mat» gróf Esterházy Ferencz fivére., Sándor, pillái földbirtokos veszi még s Devecserbe jön .lakni. Bár. úgy > lenne! Devecser bizonyára sokat nyerne gróf Esterházy Sándorban. Mint jótékony főur ismeretes. — Pompás uj balatoni fürdőt épi most egy angol konzorczium. :■ Lelje mellett, a túlsó Balatonpar- toD. Megvették az ottani Zichy-fóle ; 200 holdas parti fenyvest s egy millió forinton-óriási fürdótelepet s bérvillákat épitnek ott Helyes; csak folyjon a balatoni verseny! így majd csak fellendül a legszebb s legkiocsesebb nemzeti eszmény — a Balatonkultusz! — Szép kitüntetésben részesítette az „Adria-* m. kir. tengerhajózási.. társaság . Kompolthy. Jób ■ tengerész- Ä hadnagyot. Kinevezte 4 ik kapitány. .- nak s a fiume-braziliai vonalra ko -,, mandierozta. Az ifjú tengerésztiszt. e. vonalon már több évig hajózott, - mint akkori tisztjelölt , — A veszprémi szabadkőmüve-. sek uj páholyáról egyik helybeli fiatal laptársunk meglehetős ki* csinylóleg nyilatkozik * az egész intézményt „elavult* fölösleges dolognak mondja. Erről táa fölösleges. dissertálni, különösen veszprémi, embereknek, kik, az 1887 szept 4-iki.és az 1893 ápril 13— 14-iki tűzvészek után ez „elavult* intézmény, által inaugnrált gyűjtésekből igen sok ezer-frtnyi segélyhez jutottak. Hát ejvek és izlésrfil sokféle a fo- galpm. — a halottak emlékünnepe alkalmából sirkerteink szép rendbe hozattak, A,, kegyeletes polgárság, már most kezdi' szeretteik sírjai díszítését s a temetők napestig mindig. ,lá,to«,. gatottak. - ,., |k Vj> Ja- -■ BP — Balatonföldvár fellendülése. A ki az idei nyarat Balatonföld- váron töltötte és a jövő tavasszal visszajő e kies fürdőhelyre az alig fog reá ismerni, annyi változáson megy az keresztül. Nem kevesebb, mint 32 villa épül B.-Főldváron, melyek a jövő tapaszig mind lakhatók lesznek. Ily gyorsan még egv- balatonparti fürdőhely sem len»' t dőlt föl, mint B.-Főldvár, mely 1—2 év alatt versenyez Siófok és B.-Füreddel. Még ez évben hozzá fognak egy 60 szobás szálloda építéséhez, melyet az áldozatkész gróf Széebenyi Viktor építtet és házilag kezeltet igen jutányos áron. Jövőre a gőzhajóknak rendes állomása is lesz B.-Földvár, a kikötőt most épitik. Szóval gróf Széchenyi Viktor elérte máris czélját, midőn • B.-Föld- várból egy elsőrangú fürdőhelyet alkotott. — Kinevezés. Tragor Béla helybeli telekkönyvvezetői alkalm ázott, az újonnan rendszeresitett enyingi telekkönyvhöz Írnokká neveztetett ki. — Az almádi nagyvendéglöt ma . vette át a társaság Zsák József eddigi bérlőtől s azt ideiglenesen K o t s 1 s volt vendéglősre bízta. Állandó bérlőül e héten R ő r i c h, a bfüredi „Kisfaludy* vendéglő jóhirü vendéglőse jelentkezett. — Ami kis blczikli-vasutunkai addig-addig csufolta-nevette a kÖ* zönség, mig most egyszerre csak , kisül, hogy a fránya kis portéka a
