Veszprémi Független Hirlap, 1897 (17. évfolyam, 1-51. szám)

1897-09-25 / 39. szám

Veszprém, 1897. Veszprémi Független Hírlap. Szombat, szept, 25. olyan irányba terelendő, hoey ke- nyérkeresö ’pályákra való tovább­képzést tegyen lehetővé s a nőnek nyújtson alkalmat arra, hogy ne legyen kénytelen a szőlői háznál bevárni a jó szerencsét egy becsü­letes házastárs képében. De a küzdő fiatalság is nagyobb bizalommal fog közeledni olyan nő felé; aki hozományul nemcsak szép­séget és szerelmet, de diplomát, vagy kenyéradó hivatalt visz a férje házához s megosztja annak küzdelmeit, fáradozásait. Ez a felfogás még egy kissé le­het idegenszerü s lehet sok ro«sz éleznek az alapja, de a dolog azért mégis nagyon komoly és okos. A nőkérdés ilyen irányú megol­dása áldás lesz a társadalomra. Keresi és iparkamaránk A belföldi komlótermelés fejlesztése és a belföldi komló jobb értékesítése végeit Segesváron komlószövetkezet ala­kult, amely es év szeptember végén Segesváron nyilvános komlóárverést tart. A * *». kir. államvasutak igazgatósága az 1898■ évben összegyűlő üres bordók eladása tárgyában, a m. á. v. kolozs­vári üzletvezetősége kavics szállítása iránt hirdetnek pálgázatot. Ezen pá­lyázatokra vonatkozó közelebbi részletek, és feltételek a kamara irodájában meg­tudhatók. Győr, 1897. szeptember 20. A keresk. és iparkamara. Ki akar vinczellér lenni ? (Pályázati hirdetmény.) A ménesi m. kir. vinczellér islco- Iánál szervezett és f. évi dcczember hó 1-én kezdődő egy éves tanfo­lyamra való fel vétel iránt ezennel pályázat hirdettetik. A tanfolyamnak czélja, hogy az elpusztult szőlők felújításának összes munkálataiban, kiváltképen azonban | szőlóoltványok készítésében, (fás és zöldoltás) az oltványok ültetésé­ben, a kész oltvány szőlők kezelé­sében, a homoki szőlő művelésben, a szőlöbetegségek elleni védekezés­ben p a bor kezelésben, továbbá a gyiimölcsfaju tenyésztésben főleg gyakorlatilag képzett és jár­tas egyének neveltessenek, kik maj­dan mint vinczellértk vagy munka­vezetők alkalmazhatók legyeDek, avagy saját szőlőiket okszerűen ke­zelhessék. Ezen czélra szolgál az iskola 18 holdas szőlője, faiskolája és pinezéje, továbbá § szomszédos szőlőtelepek. Az elméleti oktatás cmk télen és azután oly időben történik, a mikor künn a szőlőben nincs dolog, vagy nem lehet dolgozni, mert az isko:a szőlőjét maguk a tanulók kötelesek megmunkálni | egyáltalán az összes szőlő zeti munkákat elvégezni. E tanfolyamra, mely folyó évi deczem- ber hó 1-én kezdődik, csak oly egyének vétetnek fel: 1. Munkára alkalmas elég erős testalkattal bír­nak, tényleges katonai szolgálati kö­telezettségüknek eleget tettek, vagy a katonai szolgálat alól felmentettek. 2. írni és olvasni tudnak. 3. Fedd- hetlen előéletüket községi erkölcsi bizonyitványal igazolják. Azon folya­modók, kik szőlő munkával már fog­lalkoztak, a felvételben előnyben részesülnek. A tanulók mind ben- laknak az intézetbe", vagy teljesen | ingyenes,. vagy pedig saját költsé­ges, esetleg fél fizetéses ellátással. | Az ingyenes ellátással felvett tanu­lók díjtalanul kapnak lakást, fűtést, világítást és élelmezést, azonkívül egy öltözet téli és egyöltözet nyári ruhát, továbbá ágyneműt is. Fehér­nemű mosásról mindegyik tanuló j maga tartozik gondoskodói. A félfi- I zetéses és saját költséges tanulók ! ugyan olyan ellátásban részesülnek mint az ingyenes helyre felvettek, azonban az élelmezési költség fejé­ben a saját költségesek egy évre 120 frtot, a félfizetésesek 60 irtot negyedévi előzetes részletekben kö­telesek az igazgatóságnál befizetni. A felvételért folyamodók — akár pedig fizetéses helyre 50 kros bélyeg­gel ellátott és kellően felszerelt fo­lyamodványaikat 1 nagyméltóságu f'öidmivelésügyi m. kir. ministeri- umhoz czimezve, legkésőbb novern- | bér hó 1-ig a ménesi m. kir. vin­czellér iskola igazgatóságához tar­toznak benyújtani. A folyamodváuyhoz melléklendő: 1. A folyamodó életkorát tanusitó bizonyítvány (keresztlevél, katona­könyv vagy az életkor tanusitó köz­ségi bizonyítvány.) 2. Községi er­kölcsi bizonyítvány, melyben a folya­modó eddigi foglalkozása is kitün­tetve legyen. 3. Iskolai bizoriyitvány. 4. Az esetbeD, ha a folyamodó a katonai szolgálatra alkalmatlannak találtatott, egészséges és munkaké­pes testalkatról orvosi bizonyítvány. Ménes (u. p.) Gyorok. Aradmegye szeptember hó. A m kir. vinczellériskola igazgatósága. A kartelek eltiltása. Veszprém, szept. 25. A kereskedelemügyi miniszter végre rászánta magát, hogy komolyan fog­lalkozzék az agrárprogram egy lé­nyeges!) pontjával, a kartelek el tiltásával. A nagy tőke azonban nem szívesen adja ki kezéből az uzsora-gazdálkodásának ezt a fegy­verét s igy el lehetünk rá készülve, hogy sok oldalról fognak föllépni, a gazdasági fejlődés e vészes hajtásait niegvédelmezni. A megkérdezett ka­marák közül egy már védelmére is kelt a jeles közgazdasági intéz­ménynek. A pécsj kamara, melyről szó van, még nem érzi a kartellek hatását. Ez nem jelent pást, minthogy a kamara nem ért a gázdasági kér­dések mélyebb megítéléséhez, mert hiszen a ki belát az árképzés rej­telmeibe, igen jól tudja, hogy min­den fogyasztási czikkünkhöz régóta hagyja a kartel, mely vagy a ter­melők, vagy a fél gyártmányok ké­szítői, vagy a gyárosok, vagy a ke­reskedők között jött létre, drágító nyomait Hogy a kamara ezt nem veszi észre, az talán annak is tulajdonít­ható, hogy nagyon is elmerültünk a nagy tőkének ebbe az uzsora-gaz­dálkodási rendszerébe. De ha hir- telenében megszűnnének az összes kartelek, a szabad verseny árleszorit- hatása nyomán képződött árakon majd megismerné a pécsi kamara is azt a nagyon érezhető külömbséget, melyet a kartelekkel a fogyasztók hátrányára a nagy tőke elér. A pécsi kereskedelmi és iparka­mara hétfőn tartotta a nyári szünet I után első rendes ülését L i 11 k e József elnöklésével. Az ipari kartel­ekkel szemben való állásfoglalás ügyében a kamara a kereskedelem­ügyi miniszter által véleménynyilvá­nításra hivatván föl, a közgyűlés arra az álláspontra helyezkedett, hogy nálunk a kartelek hatása még nem igen érezhető. A fölterjesztés részletesen kifejti, hogy a kartelek itt-ott tapasztalt elfajulhatására nálunk nincsenek meg a szükséges elóföl- tételek, különben is a kartelek az eddigi tapasztalatok szerint sehol huzamosabb ideig fentarthatók nem voltak. A karteleknek törvényhozási szabályozása ellenben ennek a nagy tőke szaporítására irányuló intéz­ménynek általános elterjedését és állandóvá tételét segítené elő. A kartelekkel szemben alkalmazandó tiltó rendszabályoknak — mint azt Amerikában látjuk — nálunk sem lenne foganatja. A kamara a kartelek meghonosodásának megakadályozá­sára elégségesnek tartja, ha kimon­datnék, hogy a kartel szerződésekben megállapított kötelezettségek telje­sítésére irányuló keresetek bírói el­járás tárgyai nem lehetnek, továbbá a kartelben álló vállalatok semmi­féle állami kedvezméyekben nem részesülnek. Az országban minden verseny nélkül álló kartelek alakítá­sának megakadályozására a kamara a behozatali vámtarifa illető tételé­nek leszállításában, vagy megszün­tetésében igen alkalmas eszközt lát. Mivel azonban egy elsőrendű élet- szükséglet: a kenyér, igen alkalmas helyi kartelek kötésére, kívánatosnak tartja a kamara, ha a pékiparra vonat­kozólag is olyan rendelkezések álla­píttatnának meg, mint az ipartörvény 58. §-ában a mészárosiparra, hogy igy szükség esetén a kenyérnemüek ára is hatóságilag állapíttathassák meg-. A Hold pedig metsző fényességgel tű­zött arra a darab papírra: „Szerencsétlen lennél egész életedre, ha egy ily-.‘ii tudatlan, műveletlen teremtés­sel osztod azt meg.“ Tudatlan, műveletlen teremtés . . . * Megl< hetösen erős kéz kellett ahhoz, hogy a parttól eloldott, csónakot odabb lökje a viz szélétől. Keményen nekife- szitette az evezőt és a kopott, jdőrou- tóttá jármű ott lebegett a hullámok fölött. Hatalmasan parkolta a nagy lapát a fodros vizet. Szilárd elhatározás aczé- Jozta űzi a gyönge kart. Ham;ir<-san parthoz ért. Kikötötte a csónakoL és határozott léptekkel indalt. a fehérre meszelt házacska felé, a mely­nek barna ablakrámái meilett buján fut föl a ho>.s%uéletü repkény. Csak mikor az ajtóhoz ért, akkor fogta el a félelem. Gyöngén kopogott az ajtón. Belülről szelíd öreg férfihang felelt: — Lépj be. — Dicsérhessék. — Mindörökké. Mi jót hozasz, Eszter lányom ? A leány bátran adta elő jövetelének okát. Pedig nem volt az oJy«tn egyszeril dolog, » mi idehozta, de teljes bizalom­mal fordult kérésével az öreg paphoz. Négy éven át volt oktatója ott. a fa­lusi kis i.« kólában. Kedves tanítványa volt neki Eszti s nem egyRzer mondo­gatta : — Bizony kár, hogy fia nem lett be­lőled, mert emberré tett volna a fogé­kony eszed. Kos, hat ha adott neki az Isten ész­beli ajándékot, csak akarat keli hozzá, hogy megszerezzen valamit abból a tu­dásból, a mint k most teljesen híján van. Aztán nem mondhatják, hogy műveletlen, tudatlan ti remtés. És aztan nem lenne szeren esetlen »’gesz életére az,, a ki mondta: „Várjon rám. Visszajövök . . . $/; rnyut ad ;* kedvező szél a viz fö­lött 1. begó csónaknak. Ez u rövid Kút mondat egész életen át rep tet*® volna azt a parányi sajkát, a melyen ott benn, a lélek hullamain az ük* fuUrw keit útra. — Szép elhatározás tőled, Eszter lá­nyom és én kész örömest tunitluk meg 1 mindenre, a mire lelked vágyakozik. Az 1 iskolába nem járhatsz á sok együgyű I pyr-rcnek közé, de eljössz ide hozzám, a mikor csak módját éji heted, mentöl gyak- 1 rabban, annal jobb. Van hozzá tehetsé- I ged s úgy kiművelheted a lelkedet, mint akármelyik előkelő urinő. De hát mikor jöhetsz ? — Akár minden nap, tisztelendő uram. Naponta áthozom a faluba a halakat, a miket atyám fog. Egy órai késedelem nem tesz különbséget odahaza. Annyira megtetszett az öreg lelkipász­tornak, hogy az az egyszerű leány igy éhezik a szellemi táplálékra, hogy még könyvekkel is ellátta. Otthon nem merte elárulni, hogy mibe kezdett, c>ak úgy suttyómba tanult. Hisz uz ő fajtájú szegény leánynak unosun- tig elégséges, ha a betűhöz meg a be- iüve.éshez ért valamelyest. Regenten, mi­kor még igazabbak voltak az emberek, annyi se kellett. így aztán, ha senki se Iá Ha, megbújt valahol az erdőben és háromszor annyit is megtanult, mint a mi föladata volt. Egy ev se telt el es már két osztály tantárgyát elnyelte az az élénk elme. A szive jött segítségére az cszenek s mi­kor ez a kettő együtt jur, akkor a leg­jobb csapáson halad az a belső ember. Egyszer az történt, hogy egy jómódig gazdának a fia kopogott be a halász gunyhójaba, a mely a sok szegénység közepeit drága kincset rejtett-. A szépsé­ges-szép; Eszter az a drágaság, a melyért csereben Ünnep Feri fölajánlotta apja kövér földjeit, sőt az etrész jómódot., a mit rája testál az öreg Ünnep Peter. Gát ez olyan szereocse, a milyenre aligha számíthat egy szegény halász leány a. Es Eszter szépen megköszönte Ünnep Ferinek a hozza való jószándékát, de nagy bámulatára és szomorúságára az éd^s apjának, azt felelte, hogy nem lesz a felesége. Ha nem lett volna Mihály bácsi olyan szelíd természetű, mint a milyen volt, tán még parancsszóval is kiveszi Eszter­ből az igent, de igy cBak elállott a sokára tört ki belőle a szava es nagy keserűség. — Megőrültél, Eszter fiam!? ... El­dobni magadtól ekkora szerencsét!? — A szerencsétlenséget kergetem^ el maiamtól azzal, ha nem leszek az Ün­nep Feri felesége, — felelt bátran Eszier. — Dj édes lányom, gondold meg, — próbálta szelíd szóval rávenni az anyja. Odalépett az anyjához. Úgy nézett a szemébe, mintha a lelkét akarná beleöu- teni az anyai lélekbe. — Lett volna az apám felesége, édes anyám, ha nem szereti őt; és lett volna-e a más felesége, mikor az apamat sze­rette ? — Gát azért nem lehetsz ennek a be­csületes, derék legénynek a felesége, mert mást szeretsz ? — Azért, — felelt jtíi^fcter az apja szavára. — Kit? — A kit várok; a ki el fog jönoi. Két esztendeig kell várnom. Már csak egy van hátra. Élszörnyüködbek a jámbor öregok. jLz a Nzegény teremtés elvesztette az eszet. Két év múltán várja vissza ? . . . Ez a leáuy Pataki urra vár! ... Ki hitte volua, hogy ilyen szerencsétlenségre for­duljon a dolog? Ki hitte volna, hogy ez a leány még gondolni is merjen efé- lére ! ? . . . Szelíd szóra fogta Mihály bácn : — jüdes lányom, hisz ez lehetetlen: egy ilyen nagy ur és te szegény semmi, teremtés . . • — Megígérte. Hiszek neki. Egyetlen gyermekük Eszter. Ezért vol­tak vele olyan gyöngék. Más szülök tán kemény szóval próbálták volna más útra terelni leányuk gondolatait, de Mihály bácsi és hitvestársa csak mélységes bá­natba borulva ismételgették magukban — Ki hitte volna, hogy az a jóképű nrfi ilyen lelketlen bir lenni. így meg- tréfálta ezt a bolond lányt és ez ko­molyra fogta, a mi csak nagyúri tréfebe- széd volt. A szülők csak szánni tudták a józan eszükkel. Eszter pedig nyugodtan várt a bízó szivével. És megint elmúlt egy esztendő. A ; A gazdasági marhavásár. Budapest, szept. 25. .A gazdasági marhavásáriutézményt csak Budapesten tartják egy ugyan- I abban es időben és egy ugyanazon a helyén, a hol a vágómarha,vásárt tartják. Nagyobb fölhajtásu vágó- marhavásárral biró városok elterel­ték a gazdasági marhavásárt nem­csak az előbbinek környékéről, de még a városból is, valamely közel­fekvő más községbe, vagy távolabb fekvő vasu'i gőcpootra. A vágómar- havásárral való érintkezés kikerü­lése szempontjából az alsó ausztriai helytartóság Ponzingben rendezi a tehén vásárt és a hizlalók n fogni való sertést elterelték Steinftldbe Wiener Neustadtba, mert ott a le- I ölésre szánt kész áruval még egy egyetemleges rakodón sem ériutkezik. I Budapesten kétféle gazdasági raar- j havásár van. Itt tartják az igavonó ! marhavásárt és szintén együttesen a I vágómarhavásárral a tehénvásárt is. i Mindkét vásárnak csütörtöki fölhuj- tásával a főváros közelében gazdál­kodók vásárolják és többnyire iábou hajtják gazdaságaikba. Világos dolog, hogy a legkönnyeb­ben ezek az állatok inficiálhatják a gazdaságok egész marhaállományát, mert egy vasúti rakodón, egy vásá­ron, utón, talajon csoszognak, egy takarmányon élnek, egy elbánásban részesülnek az elbajtás alatt is, mint a vágómarha vásárra főihajtott neri mindig kifogástalan egészségű vágó- marh t. A múlt heti marhavásáron 270 darab szerbiai eredetit szarvasmar­hát zártak ki a forgalomból, mert ezeken a ragadós száj- és köröm­fájást állapították meg. Fejvesz- teten jártak el az állategészségügy hivatott őrei, kik a vásárnak teljes beszüntetése után jelentést tettek a főváros közélelmezése ügyosztályá­hoz és utasítást kértek egy oly fó­rumtól, mely épp oly kevéssé ille­tékes ilynemű intézkedésekre, mint a marhavásár igazgatósága és mely épp oly kevéssé tudta, mit csináljon, mint a jelentést tevő állatorvos. Tovább adták tehát a telefou ü-e netet a földmivelési minisztérium­hoz, hol az egyedül czéUzertt intéz­kedést rögtön el is rendelték. A be­teg és gyanús állatokat kizárták a forgalomból és a vásár tovább foly­hatott. Körülbelül 2000 szerbiai szar­vasmarha maradt vesztegzár alatt. A milyen megnyugtató volt ez az intézkedés a piacz kivitel képessé­gének megóvása szempontjából épp oly szűk és könnyelmű az állatte­nyésztés és I gazdaság szempontjából Egy >ly módon gyanús és folyto­nosan veszélyeztetett piaczra sem most, sem később gavdasági marhát fölhajtani nem szabad. A gazdák leg­féltettebb kincsükért, állatállomá­nyukért reszketnek, hi a budapesti piacion tehenet vagy igavonót kell vásárolűiok. Ennek a körülménynek lány azt az évet is úgy töltötte, mint a másikat Szorgalmasan tanult. Olvasga­tott. Volt foganatja. Ha odabenn a lelke arczát látta volna most valaki, rá nem ismer még a tulajdon édes anyja Bem. A két esztendő is elmúlt. — Hát várod-e még, Eszter lányom, azt, a ki igy megtrófalt ? — Várom. Es várt. Ni poota ott állongált s folyó partján, a fatörzshöz támaszkodva. Né­zett a szemmel át nem törhető mesz- szeséghe. Ismét a folyó felé lépdelt. Útközben le-lehajolt a mosolygó virá­gokhoz. Valamit suttogtak neki. Szakí­tott mindegyikből. Nem értette meg a szavukat, de látta a szeműkből, hogy hozzá szólnak. Mit mondhatnak ? Odatámaszkodott a fatörzshöz. Nézett. Nézett . . . Nézett. Nézett . . . Talán az a hosszú, merő bámulás kápráztatta meg a sze­meit. Mert azt hitte, hogy káprázott. Gyönge szél támadt, a mely meglebeg­tette a nemzeti színű lobogót a kis pi­ros csónak orrán. KönDyedén játszott a pajkos szél a zászlócskával. Mintha szár­nyat bontott volna a kis jármű, gyorsan röpült a csapkodó hullámok közt. — Eszter! Eszter 1 Egy kis távolságból hozta a hangot a nagy csenden keresztül a lágy szellő. A leány nézett . . . nézett . . . né­zett . .. * Es nézett a szegény halász is, mikor Pataki Andor, a kiből azóta délezeg férfi lett, megállt előtte és szilárd, lélekből fakadt hangon szólt: — A lányáért jöttem, Miska bácsi. Adja nekem feleségűi. ♦ És nagyot nézett Pataki János is, mi­kor akaratával daczolva apjának házához vitte fiatal feleségét Andor. — Megtréfáltál, gonosz fiú; hisz ez nem a bárdolatlan, alantos sorsú halász leány. — Nem, édes atyám. Rangot, lelket, szellemet adott neki a tiszta szeretet Kövér Ilma. köszönjük, ha a tenyész- és a ha­szonállatok forgalma nem lendül föl és1 kisebb méreteiben is csak az élel­mesebb közvetítők kezében marad, a közvetlen érintkezést psdig ter­meid1 és vásárló között teljesen ki­zárja. Régen hangoztatják már a főváros környékén gazdálkodó mezőgazdák, hogy a haszon állati, a gazdasági állatvásárt nemcsak időre, hanem területre nézve is el kell a vágó marhavásártól különíteni. A földmi­velési minisztérium, ha föladata ma­gaslatán áll, nem tűrheti ezeknek a tarthatatlan állapotoknak föntartását és a főváros által épített külön is­tállók által való megörökítését. Ezt a tanulságot méltóztassék a múlt heti vásártéri incidensből le­vonni. Éretlen püspök. Veszprém, szept. 25. Ha éretlen kápánból püspököt rögtönöznek, annak mindig az egy­ház vallja kárát. Ilyen veszedelmes rögtönzésnek vált tárgyává a római szentszék ke­gyelméből gróf Mailáth Gusztáv,‘a Molnár János komáromi plébáni­ájának adminisztrátora. Az utódlási jogát számára úgy kellett a Vati­kánnak kizsaroloi, mikor a haldokló Löuhart mellé koadjutori meghívást kapott. A magyar kormány heroikus ellentállást fejtett ki az ó utódlási joga ellen; agy látszik, ismerte éretlen szellemét, zöld fanatizmusát, a mely országos veszedelmet támaszthat., ha püspöki hatalommal valamely egy­házmegye élére kerül. A gyermek­püspök még meg sem melegedett székében, s már is sietett igazolni a kormánynak legsötétebb aggodal­mait. Hóbortos allotriái egymást érik s mindenre alkalmasak, csak arra nem, hogy a felekezetközi békét előmozdítsák és a püspöki tekintélyt öregbítsék. A püspök ur legújabban egy cso­dálatos stilgyakorlatot követett el, a melynek korlátoltságával csak a tapintatlansága vetekedhetik. A kezdődő iskolai év alkalmával pász­torlevelet intézett a tanítókhoz, a melynek aggressziv tartalma kinos ' feltűnést fog országszerte kelteni. A püspök ur ebben a levélben a rágalmazás terére lép, a mi pedig, ha jól tadjuk, nem tartozik a ke- j resztéoy világnak általában s a papi rendnek különösen az erényei közé. Amit a püspök ur megrágalmaz, az hát természetesen Dem lehet más mint a liberálizmus. Ráfogja ugyanis a szabadelvflségre, hogy „Istent- nevetség és megvetés tárgyává óhajtja tenni“, s hogy az ifjúság fogékony lelkét „már az is­kolában meg akarja mérgezni.“ Ki is mondja nyíltan a zsenge korú püspök, hogy a liberálizmus semmi egyéb, mint az észnek és a szívnek Isten ellen való utáhtos forradalma, amely az embert magasabb rendű állattá aljasitja. Hát nehéz az efiéle kirohanással szemben a hidegvért megtartani. A nemzet többségének politikai hitvallását ilyen módon megbélye­gezni, ahhoz már nem elegendő a papi vakbuzgóság, arisztokratikus dölyf kell már ahhoz! A fiatal gróf urnák a gondviselés sok mindent tett a bölcsőjébe, de azt a jogot nem, hogy a nemzet ma­gaválasztotta erkölcsi irányát gőgjé­nek magaslatáról ekként leszólja. Tessék a gróf urnák pontifikái ni, jámbor életet folytatni s egyházme­gyéjét buzgón igazgatni. Mindez elég dolgot ád egy fiatal embernek, aki­nek egyébb érdeme sincs ezen a vi­lágon annál az egynél, hogy szüleit jól válogatta meg. De azt a morális irányt, amelyet az állam alkotmányos tényezői kö- vetnek, ne illesse rágalmakkal az ó kiskora bírálata. Hiába, csak kiderül, hogy az infala épp oly kevéssé való gyerek fejére, mint a beretva nem való gyerek kezébe. VESZPRÉMI P0L6.$ ANYAKÖNYV Házasságot kötöttek. Szept. 18. Eperjesi Ferencz kocsis róm. kath. és Jankó Ágnes róm. katholikus. Születtek; Szept. 18. Stumpfhauser kőmives és neje Nagy leánya róm. kath. Szept. 19. Sörfőző József bérkocsis és neje Sál Katalin fia József róm. kath. — ,Galambos József földbirtokos és nteje Volein Mária leánya Erzsébet'Zsófia róm. kath. — Bankó Gábor, czipész segéd és neje Herczeg Márialeánya Terézia evang. reform. — Szemenyei Já­nos ácssegéd és neje Lódor Mária leánya Terézia róm. kath. . Ssept. 21. Velner József juhász és neje Horváth Erzsébet leánya Rozália róm. kath. Szept. 22. Ventzl Vendel molnár segéd és neje Drexler Teréz fia József róm. kath. Szept. 24. Nagy János honvéd őr­mester és neje Tóth Erzsébet fia Sándor róm. kath. meghaltak : Szept. 22. Faskó Mária 20 éves róm. katb. tüdóbűdés. Szept. 23. Rados Mária 1 hónapos róui. kath. szivhúdés. Lőrincz Alojzia TÖRVÉNYSZÉK. Végtárgyalások a veszprémi kir. törvényszéknél Szeptember hó 28 - á n: Hamis tannzás miatt vádolt Szalay Dezső elleni bűnügyben. Lopás büntette miatt vádolt Csepregi István elleni bűnügyben. Hatóság elleni erőszak miatt vádolt Közi Vajda István elleni bűnügyben. Szeptember hó 29-én. Lopás büntette miatt vádolt özv. Ziska Jánosné elleni bűnügyben. Súlyos testi sértés büntette miatt vádolt Keller Ferencz elleni bűn­ügyben. Súlyos testi sértés büntette miatt vádolt Zsoldos Gábor elleni bűn­ügyben. ÚJDONSÁGOK. — Vidéki t. előfizetőinket tisztelettel kérjük, szíveskedjenek az uj évnegyed alkalmából elő­fizetéseiket megújítani, illetőleg hátralékaikat beküldeni, hogy vi­szont mi is eleget tehessünk kö­telezettségeinknek. — A herczegprimás Budapesten. Vaszary Kolos bibornok herczeg- primás folyó hó 15-én délután fél 2 órakor titkára dr. Kohl Medárd kíséretében Pannonhalmáról Buda­pestre érkezett. — Kinevezések. A pénzügyminisz­ter Zay Bálint aradi pénzügyi segéd- titkárt a veszprémi pénzügyigazga­tósághoz pénzügyi titkárrá végleges minőségben kinevezte. — Az igaz­ságügyminiszter dr. Schick Ferencz ügyvédet a veszprémi kir. törvény­székhez jegyzővé nevezte ki. — A nagykőrösi polgármester Veszprémben. Nagykőrös szab. kir. város főpolgármestere Páka Kálmán és Somogyi Károly főmérnök városuk közönsége megbízásából a héten 3 napig városunkban tartózkodtak a vízvezetéki művelet és az acetylen vilá­gítás tanulmányozása czéljábó'. Vesz­prém rend. tanácsú város képvisele­tében Benkő István városi tanácsos fogadta és kalauzolta őket. A kikül­döttek nem győzték eléggé dicsérni a vízvezetéki mü jóságát, hasznossá­gát és szépségét, úgy az acetylen vi­lágítás páratlan voltát ; kifejezték abbeli reményüket, hogy otthon si­kerülni fog a tapasztalták előadása után mindkét közintézményt megva­lósítani, amelyben Veszprémváros fö­lötte áll Nagykőrösnek. Eltávozásukkor Benkő Istvánnak hálás köszönetüket nyilvánították a tanulságos kalau­zolásért. — Szüret a Somlyón. Kissé korai­nak hangzik ugyan, hogy ez időszerint a Somlyón már szüretelnek, mert a Somlyói szüret rendesen csak okt. 15-én kezdődik. Az idén azonban már megkezdték néhányan a Somlyón a szüretet; azok a szőlőbirtokosok, akiknek amerikai fajú szőlőjük van. Oka e korai szüretnek az, hogy az amerikai vesszőn, a szőlőfürtök a; idén a szőlő kacsánál száradni kezdtek s a fürtök lehullottak. — A vármegyei jegyzői nyugdíj választmány 1897. évi szeptember 23-án d. e. 10 órakor Koloss,7áry József megyei alispán elnöklete alatt ülést tartott, s ezen megállapította a vármegye közgyűlése elé terjesz­tendő évi jelentését, mely szerint az alap várható évi jövedelme 4095 lorint, kiadása pedig 1850 forint. Hangar Tivadar kislódijegyző nyug­díj igényét, — özv. Csajági. Jánosné nyugdij igényét, — özv. Ombőline örökösei nyugdij igényét megállapi-

Next

/
Thumbnails
Contents