Veszprémi Független Hirlap, 1897 (17. évfolyam, 1-51. szám)
1897-08-28 / 35. szám
r Veszprém, 189?« ‘W. Veszprémi Független Hírlap. Szombat^ aagnsz tus 28. pros katholikus gyűlésnek tartozik felelősséggel. A főpapi párt még azzal is növeli ezen igazgató-tanács mindenhatósá- <?át, hogy alsóbb hivatalnokainak, az osztályfőnököknek kinevezését egyenesen csak is rájok bízza, nem ugy, mint a kisebbség, mely erre nézve az országos kath. gyűlés beleegyezését is kívánják. V. A közoktatás és nevelési ügyben is a kisebbség czélszerübben óhajtott rendelkezni, részint az által, hogy az oktatás és nevelés ügye^ a kellő egyöntetűséget nyelje, részint az által, mert akarta, hogy szakértő emberekre bizassék. Az egyöntetűség, az összhangzás érdekében óhajtotta, hogy a nevelési, tanügyi intézkedések az autonómiai legfelsőbb s felelős közegeinek hatáskörébe tartozzanak, s az alsóbb fokozatú autonómiai testületek s hatóságok kötelezve legyenek ezen ügyekben is a felsőbb rendeletek szerint eljárni, s eljárásuk felett rendes számadást adni; óhajtotta, hogy az önkormányzati leiügyelet minden kath intézet felett a központból felelős szakértők által gyakoroltassák; hogy a kath. vallásoktatás, mely a papság hatáskö rébe tartozik, ugy adassák elő, és a leendő papok akképen neveltessenek és müyeltessenek, htjgy a kor igényeinek megfelelhessenek, s képesek legyenek a nép szellemi, úgymint anyagi jólétét előmozdítani és hazánk szabadelvű haladására közreműködni. £ czélból óhajtott e párt befolyást a seminariumi és zárdái nevelésre is, igen jól tudván a tapasztalásból, mily lerde és félszeg sok papnöveldében és sok zárdában a papnevelés. VL Az utolsó pontig eljutottunk. A kisebbség azt is óhajtotta, hogy szabad legyen az autonómiai orszá- gos gyűlésnek, mint a magyarországi katholikusok törvényes képviseletének kérelmeznie is, akár az egyház fegyelmi, akár az isteni tiszteletet illető ügyekben, akár pedig oly körülmények között, midőn arról van szó, hogy valamely tan, mely eddig még hitczikkely nem volt, hitczikelylyé emeltessék. < Azt óhajtotta a párt, hogy ily esetekben szabad legyen kérvényt benyújtani a pápához, vagy a ma gyár püspöki karhoz. A lőpapi párt ezt sem engedte meg. Pedig Mátyás király idejében is megtörtént, hogy Erdélyből, Geréb László püspöksége alatt, a hívek azon kérvénynyel járultak a királyhoz, hogy ezentúl a keresztelés, a bérmálás, esketés, avatás, utolsó kenet, házasság kiszolgáltatása magyar s ne latin imák kíséretében történjék, mert a hivek buzgalma csak ugy ébred fel, ha megértik azon imákat, melyeket a pap felettök .elmond. Mátyás király ezen ügyben a püspökökkel A magyarosodást ■ ebben e megyében senki nálánál jobban nem propagálta. Ám hálával fog rá ero . lékezni mindenha Veszprém és Pá’pa városok közönsége is, hol az ő Ír ksdatlan ügybuzgósága a polgá ri s felsőbbkereskedelmi iskolát, ar nőtt tanítóképzőt, íöldmivesiskolát tr írem- tett s a megyében számos államiiskolát s kisdedóvót rendszeresített s ez intézméuyeknek szép épületeket, a központokon palotákat építtetett. A mi hálánk soha nem 87.ünó lesz ez érdemes férfiúval szemben, aki ezenfelül a helyi sajtórák is szorgalmas munkása volt a szellemi propagandájával, k közönyt áldásos tevékenységre sarkalta minden kulturális téren'. Fogadja igaz szívből jött Isten hozzádunkat s adja az ég, hogy uj otthonában ép oly igaz szeretet vegye körül, mint amilyennel mi áldoztunk az ó nemes feukölt lelkének, hazafias inteotióinak s fára datlan vasszorgalmának ! Tanfelügyelőnk távozása. Veszprém, aug 38. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Vargyas Endre vesvpréravármegyei kir. tanfelügyelőt, a ki tiz éven át vezette vármegyénk uépok- tatásügyét, eddigi hasznos szolgálatainak elismerése mellett, saját kérelmére Esztergomvármegyébe helyezte át, ahol uj állását szeptember hó 1-én fogja elfoglalni. Ekkor lép nyugalomba Bartal Betti esztergomvármegyei kir. tanfelügyelő, akit még báró Eötvös József nevezett ki mindjárt a népoktatási törvény életbe léptekor s hu- szonnyolez évig vezette először Pozsony vármegyében, 1876-tól fogva oedig Esztergomvármegyében a népoktatás ügyét. Veszprém-vármegye népoktatás ügyének vezetésével a miniszter Pap Sándor pozsooyvármegyei kir. aegédtaníelügyelőt bízta meg, hasonló minőségben. ITgyanc-ak a minister vármegyénk tantelügyelőségénél ezzel az alkalommal tolluoki állást is szervezett s erre az állásra Vezér László csoog- rádvármegyei kir. tanfelügyelőségi tollnokot helyezte át, aki állását már el is foglalta s a szabadságon levő kir. tanfelügyelő távollétében az irodai teendőket végzi. Vargyas Endre távozását bizonyára vármegyénk egész intelligent tiája, a tanügy s fókint a magyarosodás hazafias ügyének barátai, fájlalva v-szik tudomásul. A megyének évtizeden át elhanyagolt népnevelésügyét Vargyas vasszigora s rátermettsége lendítette föl elismerésreméltó virágzásra s egyúttal drákói kérlelhetienséggel tisztította meg számos nemzetiségi községeink iskoláit a hazafiatlan sváb és tót tanítóktól. Hegyei gazd. egyesület. meghívó. A , Ve rzprémmegyei gazdasági egyesület* Veszprémben, 1897. évi szeptember hó 5-ik napján délelőtt 10 órakor, saját helyiségében rendkívüli közgyűlést tart, melyre az egyesület összes tagjai tisztelettel meghivatnak. Tárgyak: A f. évi május hóban közbejött akadályok miatt meg nem tarthatott közgyűlésről elmaradt tárgyak is pedig: az egytsület j. évi költségelőirányzata. — A módosított alapszabályokra miniszteri leirat. — Intézkedés a pápai fóldmives-iskolánál levő alapítványi helyek betöltésiről stb. — Folyó ügyek. Veszprémben, 1897. aug. hó 19-én. A gazd. egyesület elnöksége. Odaégett gyújtogatok. (A. É ) Furcsa dolog esett a gabona- piaczok baisse spekulánsam. Addig gyújtogatták a gazda reménységét,: érdekeit, jogos követeléseit, a míg ez idén mamik is ndaéutük. dinmában a népesség újabb és újabb rétege jut a gabona élvezetéhez, melyet eladdig magas ára miatt egyéb, silányab táplálékkal volt kénytelen helyettesíteni. Eunek követ keztében a. kivánat nagyobb lesz és mikor a természetes áralakulás megtalálta az egyensúlyt a rendelkezésre lévő mennyiség és az ár között, akkor természetszerűleg megállapodnék az ár is. De azért börzemanö- verekkel a baissierk még miodig nyomhatják az árakat, aminthogy nyomni is szokták okkor, mikor a gazda a búzáját eladja, ellenben a haussenak is szabad tere nyilhatik az árak mesterséges emelésére, aminthogy azt mégis szokta tenni, mikor ő .az eladó. A tu'termelés soha sem lehet olyan nagr mértékű, hogy ennek a mesterséges áralakításnak határt szabjon, egyrészt mert egy ■ évben csak bő termés lehet a az ennek, következtében előállott áresés ; sok földet von ki a szemtermelés [ alól, ,.s igy a túltermelés soha sem lehet lényeges, másrészt .pedig a nagyobb menyuyiségü termés soha shto"túltermelés addig, a mig a népek milliói nem jutDak hozzá a gabonakenyérhez. Ha a termelés és fogyasztás körülbelül egyenlő mértékű, akkora börzék érzékenysége csaknem végtelen. Akkor a börzéken minden legkisebb híresztelés, manőver képes befolyásolni az árakat. Úgy a baisse, mint • hausse megszerzi magának a maga jó napjait. Sokat egyik se nyer, mert mikor a haussier vásárlásai nagyon fölverik az árakat, akkor mindjárt ott ólálkodik a hausse árnyéka, a realizáczió, vagyis maga a hausse rontja az álláspontját azzal, hogy a biankó eladások fedezésére is elég volna. Ez volt az eset az idén. Es a merkantilista sajtó büszkén mutat rá, hogy no lám, milyen ártatlan egy intézmény ez a börze, hiszen a pspirbuza ez idén nem nyomta az árakat, hiszen az ezüst folytonos rohamos áresése nem gátolta meg a gabona áremelkedését, hiszen ezek a világtrustökké egyesült börzespekulánsok nem verték le az árát akkor, mikor a gazda eladja búzáját. Igaz, mert nem voltak rá képesek ; mert a börzén is meg van mindennek a határa, mert mikor abszo lute nincs termés, akkor a vakkal sem lehet elhitetni, hogy tulterme^ lés van, mert a kik elbizakodottságukban azt hitték, hogy a teremtésnek is fölötte állanak, a kik el- kapatottságnkbau magukkal is el hitették, hogy ők a papírral képesek helyettesíteni a búzát, azokat rendreutasitotta a természet, azok odaégtek spekulácziójukban, s be kellett’ látniok, hogy még a börzének sem szabad mindent megkocz- káztatnia. Igenis, a baisse a világ összes piaczain csódött mondott az idén A teljes elégtelen termés, mely Magyarországot, Olaszországot, Ausztráliát, a Balkáut csaknem teljesen megfosztja kivitelétől, Angliát, Fran- cziáórszágot stb. beviteli országokat fokozottabb bevitelre szorítja, lehetetlenné tette a baisse párt boldogulását és saját manővereivel kergeti a fizetésképtelenségbe. Érdekes az amerikai börzetudósításokból kiszemlélni s kontreminórök próbálkozásait. Napról-napra jön a I De egészen másképpen áll a do- . | log, ha a gabonatermés rossz, ha annyira rossz, hogy a szükségletet nem képes kielégíteni. Akkor hiába minden ijesztgetés, akkor minden manőver csütörtököt mond, az árak tartós leszorítása lehetetlen, s az a börzespekuláns, a ki a helyzetet nem tudta idejekorán fölfogni, s a szokott árayomó koatremiiire adja magát, menthetetlenül odaég spekulációjával, mert eladásait neip képes fedeznj, mprt a gabona a fogyasztás Kielégítésére sem elég, nemhogy a vett árut., természetesen papírárut eladja, hogy a nyereségét kihúzza spekulác/.iójából s ezzel maga nyomja e az árakat. Ha pedig a baisse a gakona árát túlságosan lenyomta eladásaival, akkor meg az ö speku- lác lóját kell kompenzálnia fedezéssel, vagyis azzal, hogy az előre eladott búzát tényleg meg is vegye lehetőleg alacsony áron, s igy vásárlásaival a nagyobb kereslet folytán saját maga emeli az árakat. így kompenzálódik normális időben a börze ; forgalma. Sokat- nem igen nyernek a bórzések, de fizetésképtelenné is kevesen lesznek, mert fedezni mindig lehet, s a realizáló haussier is talál mindig vevőt búzájára A börzével tulajdonképpen tj9m igen lehet pzczkázni. Avagy jobban mondva ott is meg vau mindennek a maga határa. Mert a börzének, mint minden éló szervezetnek, meg v^n a maga élettana. Addig, a mig egy évben a világ gabonatermése több mint a fogyasztási igénye, bátran nyomhatják le a baissierk az árakat, a maguk tetszése szerint mondjuk, mert a túltermelés okozta árdepressziónak is meg vannak a határai. Mert ha több a gabona és az ára ennek következtében természetes utón hanyat- j lik, akkor a hanyatlás minden stájelentés, hogy a baissierk, az erős hausseszal szemben reakczióra vágynak s a mint a nap kisüt az amerikai farmok felett, teiisdedteti vannak a legjobb reményekkel. De híreszteléseiket csakhamar tönkre teszi a tényleges gabonaforgalom alakulása, a külföldi kereslet emelkedése, a rossz terméshirek stb. Amerikai jelentések szerint a biankó-kötések, vagyis a papiroson eladott, de nem létező gabona óriási mértéket ölt. Mikor azután a baissierk ezt a meg nem vett, de eladott gabonát fedezui akarják, az a tokozott kereslet miatt ismét a hausse örömnapja. Améri- kában a biankó-kötések számi oly nagy, bogy a baisse párt feltétlen megtörése után, mert arról szó zehn lehet, hogy a kötéseket olcsóbban fedezzék, milliókra meg milliókra fog menni a bukott kontremin passzívája. Érdekes különben a német börzék szerepét is megnézni, a mostani hanssenál. Ki ne ismerné a német börzék harczát a gazdákkal. A harcban a gazdák győztek. A börzét erélyesen megreformálta az állam. De a börzének ez nem volt ínyére. Sztrájkra fogták a dolgot, feloszlottak, nem vetették alá magukat a reformnak s telefonon csinálják ki,. »duóm diját, — lelrázott álmomból. Kérem doctor nr olvaaeon tovább, valóságos jótétemény reám nézve, ba csak pár pereiig ia szunyadhatok. Jü navak után ismét visszadob párnáivá és szépen tovább aludt. .< Dr. Macpheraon kétsegbeesetten felvette az újságot és folytatta felolvasását. Az olvasás közben azonban észrevétlenül elővett zsebéből egy kis opiumos üreget s vigyázva öntött belőle jókora adagot, a pohárkák egyikébe. Amint az öreg félóra múlva ismét felugrott, hogy azt a bizonyos aranyat átnyújtsa orvosának, ez megl öltötte a két pohárkát whisky vei és odányujtá az egyiket a lordnak. — Most én ajánlok önnek egy pohárkával ebből a felséges italból e ha megengedi én is iszom még egy csöppet. Lord Feel örömmel fogadta ezen ajánlatot, éi kiitta a néki nyújtott pohárkát. Aztán viasszá feküdt pamlagjára és pár perez múlva mély álomba merült: Dr. Macpheraon fellélegzett. Az opium megtel le a maga hatását es ó régre megszabadulhatott kellemetlen betegjétől. Gyorsan felvette bundáját, meggynjtotta az asztalon álló gyertyát s kiaompolygott a szobából. Az utczára érre, nem tudta, hogy hol van, de megszabadulása feletti örömében, nem is törödött ezen njabb kellemetl-mséggel, hanem gyors léptekkel haladt előre. Szerencsére találkozott két munkással, kik a varos felé tartottak. Csatlakozott hozzájuk és ezek elkísérték a legközelebbi bérkocsi állomásra. Onnét egyenesen haza kajtatott. Midőn kapujához ért, az átélt izgalmaktól fáradt éa álmos volt. Fclzarta az ajtót I felaieteti szobájába. Mikor a baló szekrényén levő gyertyát meggynjtotta, iszonya látvány tárult Bze- mei elé. Szekrényei fel voltak törve, bu- toraiból alig volt egy-két darab a Szobában. Kets-'gbe esetten futott be könyvtárszobájába . A könyvszekrények és állványok mind üresek voltak. Az ott álló W rheim-szekrény tárva, nyitva, — nem maradt benne egy fillér sem, az abban rj-ett nagy vagyonából. Drága orvosi r.erszaniai ea szere is hiányoztak egytöl- < gyig, szóval kirabolták hazát teljesen. Dr. Al-_ephanon alig bírt magéhoz térni szörnyű meglepetéséből. A rendőrséghez futott, hol eló adván panaszát, égr telítették, hogy rövid idd alatt, ó már a harmadik orvo*, kit ily módon kifosztanak. A rendőrség bár megmozgatott mindent, nem képes a tetteseket megtalálni. £ kijelentés hallatéra dr. Macpherson tisztában volt elránt, hogy miért nam akart az ő betege elaludni ég értesítette a rendőrfőt, bogy mi történt sej# az éjjel. A rögtön kiküldött rendőrök, az t>fjos — bár fogyatékos — adatai folytán még aj éjjel ráakadtak a rejtélyes nyaralóra és ott találták az ál-lordot a pamlagon ki még melyen aludt a bevett ópiumtól. Az egyik ezinkos kéjre kerítése, a többi- nek is csakhamar nyomára vezetett, úgy hogy reggelre már nagy szekerek«# szállíthatta haza dr, Macphsrson elrabolt kin* seit és értékes bútoréit. Irta; Solti Vilma. Ma kilencz hónapsa (ettem, Teljes tudatában vagyok anuuk a nagy átmeneti kornak, melyet ma elértem. Hiszen egy csecsemő életében ez egy igen fontos időpont és én egészen méltányosnak és helyesnek találom mama tanácskozásait részint a doktor bácsival, részint meg öreg Zsuzsimmal. Hogyne, mikor arról van szó hogy felváltják az eddig esapán csak sterilizált tejből készült eledeleimet más, és remélem izlétesebb, változatosabb ételekkel. Bn természetesen legnagyobb érdeklődéssel hallgatom a hosszas konferansziakat, melyek a Nestlé féle gyermekliszt a tápsók és a jó Isten tudja még milyen kotyvalék vagyobb tápértékéról szólnak. Kifejezést is adok néhu-néha helyeslésemnek vagy rosszalásomuak egyik-másik megjegyzésnél, de fájdalom, félreértenek vagy éppenséggel nem értenek meg — éa gyügyögésuek vagy pláne nyafognának minősítik az én meggondolt, egyéni nézeteimnek kifejezését. Istenem, mi lesz ebből, ha majd később sem értenek meg, miadaa várható beszéli képességem daczára I Úgy tadom, jb#gy • félreértés nem ritka dolog éa sajnoe/már rólam i* kell, hogy tapasztaljam. Hiszen nincs kürü'őttem egy érző lélek sem, amely engem megértene. Mindenki csak kicsi, érzésr és gon<)o)atnél|ftlli élő -bábnak tart — holott én egy felvilágosodott müveit, századvégi csecsemő vagyok . és hogy ezek egészen külön válnak, egész, i más spéciéit képeznek, mint az eddigi hagyományos kisdedek — ezt talán felemlíteni is s7ükségtelen. Mi már, ami észbeli tehetségeinket ,il* leti, kész embernek születünk és csak a természet egy különös és boszantő. játékának ke}l tekintenünk, hogy annak nem adhatunk méltó kifejezést. Sokat gondolkoztam e fölött és arra a konklúzióra jutottam, hogy abban az arányban, hogy nő testünk, fogy szellemünk, — mert hiába, csak mostoha a természet és félti titkui, [ Clodáj felderítését és átért korlátot,, de néha még milyen sjJJk korlátot, szab az emberi észnek | Mázként nem is értjystő, - hogy miért lesz abból a sok okos o-oda- gyermekből annyi buta, együgyfl, — és fényes múltjának emlékezetében — oly beképzelt ember! En tudom magamról, hogy a legjobb szivü, legelnezőbb cse- { csemő vagyok a ezéles világon — és azért ' mennyi kritizálni valót találok már csak [ ß környezetemben. Mamával még hagyján, fí lebilincsel vendfeivflli frvftnffóilaÁtvÁVAl ejtve, karján körültánc'.oltatot1’. a szó- bábun. Évkor bejött a p-ip-i ég ruiqtáq velem sapkás sj-rint egy ki08!'- játszadozott, hirtelen odahajolt es megcsókolta Juliska árosát. Ea nekem mondhatom egy őse- pet sem tetszett ez a dolog, mert én a milyen fiatal vagyok még, — vagy talán épen azért, — nagyon igazságos és objektív szeretek lenni. Uát az öreg Zsuzsim nem-e százszorta inkább érdemelné meg a papa elismerését, mint az a hanyag Juliska ? 1 Igazán nem értem a papát. A múltkor is, mikor nagy ügyetlenül összetörte a drága velenczei tükröt, -3 minek következtében a mányi majdnem síró görcsöket kapott — a papa egész nyugodtan vigasztalta, hogy a tükör már úgyis homályos vqlt, ő neki már szándékában volt mást venni, pedig a papa nem mindig olyan bőkezt}. Emlékszem még, milyen heves szóváltás tár» gvát képezte, mikor u mama nekem egy plüs köpenyt akart venni. A papa azt mondta, hogy mit csinál majd velem később a mama, ha már most is olyan fényűzéssel öltöztet. Elég jő lesz még a régi köpeny. A mama erre megint csak sírva fakadt; agy látszik, ez a felnőtt nőknek is egyedüli fegyverük. Én nagvon sajhabár hibáival szemben nea, vagyok ypk j de a papáról ezt már épen nem mondba, tóm. Szeretni, végre 6 is szeret, — de az ő ezeretete inkább amolyan időtöltés- szerű, játéknak néz. Azután keveset vau itthon, mindig talál ürügyet és okot az eljpenésre. Egyszer a klubb. máskor egy gyűlés, most #tpbbi időben meg a választások, — szóval mindig vap spk házon- kívüli teendője. En egy kissé szkeptikus vagyok és sokszor csak kifogásnak tartom ezen dolgait. Azután milyen ezeszélyes ember t A Juliska azobaleányunkkal szemben például nem ojy szigorú mint teszem a többi cselédséggel, rsr sőt l)gy láttam, hogy néha még meg is pzirogatjá, pedig az már egészen nagy lány. A múltkor beteg volt Zsuzsim, fajt a foga. Ea tudom legjobban, hogy milyen fajdalom ez, mennyit szenvedtem én is, mig kihajt a két piczi fogam, melyet mama oly büszkén múlást az ismerősöknek. Azért egy psjrezjg sem vettem róssz néven, hogy •Zsuzsi lefeküdt és Juliska, öt helyettenálom, ha békétlenséget látok a papp és I mama közt. Qe azért mégis' jó, hogy Iá» | tok és hallok egyeUmást, Most nem gondolnak urra, hogy én mindent megértek — én pedig sokat tanulok belőle. Ha felnövők és valaha asszony lesz belőlem, más, egészen más akarok lenni, mint az en különben aranyos mamuskám. Mondom ha asszony lesz belőlem, mert eddig még pfWj Tplt időm yéglegegen határozni a fontos férjhez menésj kérdésién. Nekem nein tetszenék a mostani, hozzám illő férfiak. Tanulmányozom őket minden lehető alkalomkor, de sajnos, ideálomat még pem )ejtem meg, 4 sétán. sokszor nagy társaságban vagyunk és pompásan mqld: tunk a mi nyelvünkön, mely határozottan volapüknek beijik -=■ oly érthetetlen másoknak, Az összes férfi ismerőseim közül még legjobban tetszik nekem Palotay Budi. Nem mintha megfelelne azon igényeknek és tulajdonságoknak, melyekkel az én ideálomnak bírnia kell, — de mégis kiválóbb a többi közül él én szívesen látom az irántam már -több Ízben tanúsított vonzalmát. Q. már egész legény és máj elég biztosan dössög a maga labán. A mqltkor, mikor elejtettem csörgőmet, egész párbaja volt Szabó Karc,ivat. Mindketten egyszerre hajoltak le érte, hogy felemeljék s nekem átnyújtsák legyezőm — akarom mondani csörgőmet és Karcsinak egy gyorsabb mozdulattal sikerült is ltudit megelőzni. En már hálás mosolyra c.ucsoritom számat, mikor látom, hogy a gonosz Karcsi velem nem is törődve, tova iramodik az én tulajdonommal. A legnagyobb erőmegfeszitéssel, kéizel-léb* bal próbáltam qtána sietni, de már ott tepmett középkori lovagként az én Rudi barátom és ellenfelét jól eldöngetve, visszahozta nekem csörgőmet. Azóta nemcsak rokooszenv, hanem hála is Rudihoz köt, s én el ha tajoj;tam, hogy nagy leány koffomhun a negyedik négyest mindig vele fogom tánozolni. Akkor bizonyára az lesz a mostani sokat mondó második négyes — amit én helyesebbnek is találok, mivel agyié csuk a végén csattan az ostor. Különben csak feltételes elhatározás ez, mert ha Rudiból még sem lenne az a gen'lemanlik fiatal ember, amilyennek ő, most mutatkozik és ami a legszebb reményekre jogosít — Qsak nem kompromittálhatom mugum vele — egy négyes erejéig sem. íme. itt jön dudám, jő Z-nzsim, már messziről kiáltja: Mit csinálsz Lucy babám, kis mókusom. Gyere, gyere öltözködni. Étre a varázsszóra félbe hagyok minden elmélkedést. Hiszen nincs az fiL tözködésnél érdekesebb és kedvesebb foglalkozás 1 Es ma szép akarok lenni, na- gyoq szép. Ma vagyok kilenc,« hónapos s mama meghívta összes barátaimat és barátnőimet. Revánssal is tartoznak, kivált KarcsiékDak, ahol elegáns zsurokát azok» tak rendezni. Zsqzgi hozgq 4 fehér-kék pzqlagos h*t(sat rqhámat -_ igazán remekmű. CS-.uk félek, hbgy egy kicsit bő lesz , , , No de siessünk, mert már jönnek a Vendégeim; nini Karcsi is itt van már Rudival, — talán mágis csak a Karcsi a fessebb gyerek P . . . téseiket tisztán a be csületszó szank- cziója alatt, börze és börzebiróság nélkül. De a jó urak bőszük lihegtek a elhatározták, hogy megmutatják a gazdáknak, hogy mit tudnak, Alig jöttek az első vetésál!ánhirek, őrült szenvedélylyel, szinte fanatikusan kezdtek dolgozni az áremelkedés ellen. Az egész német piacz egy kontra- min-párttá szerveződött és vak dühvei nyomta le ar árakat. Volt idő ennek következtében a tavaszszal,- mikor az árak olyannyira aláhanyat- lottak, hogy már a börzéken a kötéseknél árat nem is kötöttek ki b I csak a jövő két heti középárban ál- 1 lapodtak meg előre. De azután egyszerre felszabadult az áralakulás e nyomás alól. A helyzet tisztázódni kezdett A termés abnormis csekély, sége evidenssé lett, a a börzék önkéntelenül haladtak felfelé a 14 frtos árig. A német baisse pedig, mely a gazdákon bosszút akart állam, önmagán állott bosszút s mii. liókat meg milliókat küld differen- 3 cziák fejében a magyár ét osztrák haussierknek, a franc ia és angol, s'" az amerikai börzéknek. A német börzék tőkebir&sa óvja meg a német piaczokat attól, hogy gyűlölködő baisseagitácziójnk a piacz általános fizetésképtelenségére vezessen. Az ar egy azonban bizonyos, hogy a német börzék ad oculos demonstrálták, hogy még a börzéknek sem lehet a természet végzéseivel vakmerőén szem- beszállaniok. És ez mégis vigasztaló ránk nézve. Keresk. és iparkamaránk közzétételei. Felhívja a kamara at érdekeltek figyelmét arra, hogy a külföldön egyet magán- vállalatok által rendelni szokott tugki- állításokon ne vegyenek réstt. Amennyiben ae ilyen sem állami, sem más ■ hatósági védnökség alatt nem álló kiállításon elnyert érem vagy oklevél semmiféle értékkel nem bir t at ilyen kitüntetés alkalmas arra, hogy at illető kiállító eléget nevetségessé tegye t igy ütleli jóhirnevét is aláássa. Felkéri ennélfogva a kamara a bárminéven nevezendő kiállításban résit venni stándékotókat, att vagy a kamarában vagy mát iparos önktrmánytati testületben hozták nyilvánosságba, hogy ekként ókét a kiállítások felól tájékoztatni lehessen, A m. kir. államvasutak igazgatósága pályázatot hirdet az . 1898. évre, esetleg 1899. évre szükséges kőolaj szállítására. Az esztergommegyei m. kir, épitiezeti hivatal a kéméndi Oaranihid helyreállításának munkálataira hirdet pályázatot. Győr, 1891. augusztus 33. A kér. keresk. és iparkamara. VESZPRÉMI POLG.fAmKQMV Házasiáj nem köttetett» Születtek: Aug. 21. Htidvágner János napszámos és’ neje - Jánoaik Mária. fia István róm. kath. — Árnhoffer János vasúti ’ munkás és neje Brenner Mária leánya Terézia róm. kath. Aug. 22. Torma Mihály ácssegőd éa neje Kész Erzsébet fia Mihály róm. katb. Aug. 23. .Farkas István ácssegéd és neje Miklós Julianna fia István róm. kath. — Vida Miklós kocsis és neje Encz Katalin leánya Ilona róm. kath. Aug. 24. Csiszár Gyula csendőr tó- hadnagy és' neje Hets Margit leánya Margit róm. kath. Aug. 25.' Fehér Antal aUtősegéd és neje Kendi Zsófia leánya Er* zsébet evang. reform. Aug. 26. Tolnai Mihály váltó őr ’ és neje Kaszás Máriád leánya Mária róm. kath,’ — Krausi Jakab csipészsegéd és neje Már- kusz Róza leánya Mária izraelita, Róthatyser Dezső olajgyáros és [ neje Szepesi Vilma fia István iz- j raelita. Meghaltak i Aug. 22. Kálmán Géza 2 hónapos evang. tefbraa, szivhüdés.,— Szálai Sándorné szül: Molnár Éva cseléd 36 éves evang. reform- hashártyalob. Aug. 23u Reviczky Ambrusáé szül: Kopácsy Mária cs. kir.. kamarái tn, kir. közigazgatási ítélő bíró neje 54 éves róm. kath. szív- hüdés. Aug. 24, Tóth István kályhás <*' géd 18 éves róm. kath. tüdő- hüdés. Aug. 25. Fehér Ilona 13 nap®* róm. kath. szivhüdés. Aug. 26. Potó Erzsébet 3, hónapi* evang. reform, szivhüdés. tanácskozott s a kérvényezők óhaj' tása teljesült. Miért ne volna szabad nekünk igy I cselekednünk ? .. S épen napjainkban, nemcsak kül- földön, igen sok helyütt, de hazánk- I ban is megtörtént, hogy szóban le- ! vén a pápa csalatkoznia tat lanságának hitezikkelylyé való kimondása, mindenfelül, még a köznép részéről is kérvényező aláírásokat gyűjtöttek, hogy ezen tan csakugyan hitezikk gyanánt kimondassák. A pápa mind- eze n kérelmezőket, külön-külön dicsérő iratokkal tisztelte meg, s ezzel egyúttal elismerte, hogy szabad kérelmezni még a hittani ügyekben is oly kérdéseknél, melyek még véglegesen eldöntve nincsenek. Es végül nemde a hívekért vannak a papok is, mért. ne lenne tehát szabad, hogy a hivek kijelentsék, miszerint ezt vagy amazt a változást óhajtják a papság fegye!mében ?! Ez a két párt közötti főbb eltérések vázlata.
