Veszprémi Független Hirlap, 1897 (17. évfolyam, 1-51. szám)
1897-07-24 / 30. szám
Veszprém, 1897 XVII. évfolyam. 30. szám, Szombat, jul. 24, a|,iM á,»: »vént évre 12 koron», fél ér re 6 koron», jjagyedévre 8 korona. Kgjei, siAm kr» 30 fii. Kapbat6 Sieemeréy J. és .*:«rcs«s L. urak üzleteiben. KIADÓHIVATAL: Szabadi utcza 514. pb. Szerkesztői iroda; Veszprém Szabadi-nioza 514. ■* 2=£ixd.etéselc : (r hathasábos petítsor vágj annak tere) Az első oldalon • • ao fillér. A 2-ik s 3«ikoldalon s6 fillér. A 4>ik oldalon . . • r* fillér A nyiltérben . . . . 40 fillér Kincstári illeték .. 60 fillér Nyílt szó I Kolossváry József i. t. alispán úrhoz I Hosszú évek sora óta tudja az utolsó városi rendőr is, azon nyilt titkot, hogy a veszprémi piaczon a gabonaeladó közönségnek azon részét, kik a mázsállást tökéletesen nem értik, az átvételnél 5,- sót igen gyakran 8-io*/o‘al *s megcsalják. Az átmázsállással való tolvajlások, nem hamis mérleg használásával eszközöltetnek — hanem a nagy siettetés és kapkodásoknak azon furfangos fogásával; hogy akkorára, mire a mázsáláshoz kevésbé értő eladó, össze képes számittani azon súlyokat, amennyit az általa eladott gabona nyomott: az ideig az átvevő siettető gyors kapkodással leveszi a mérlegről 5 vagy io°U-jét azon súlynak., mennyit az eladott gabona a valóság szerint nyomott. Veszprém város gabona-piaczának jó hire, és a szolid versennyel dolgozó kereskedők érdeke követeli, az átmázsállással való tolvajlásoknak következő intézkedéssel való gyors orvosoltatását! Az eladás czéljából behozott gabona könnyű zsákokban 51 kilógrammra, nehéz zsákokban pedig 52 kilogrammonként mázsálandó be. Ha az eladó otthon ezen szabályzat szerint be nem mázsálja az eladás czéljából piaczra hozott gabonát: akkor azt a kereskedő addig ne vehesse attól, míg a város hivata'os mázsáján az eladó meg nem mázsál- tatja. A mely kereskedő ezen rendeletet áthágja, vagy kijátsza, birsággal büntetendő lenne. Nagyságodat e városban s e megyében mindenki, az igazság s a méltányosság lelkiismeretes őreként tiszteli. Ezéit fordulok, a nagy közönség nevében is i. t. alispán úrhoz, hogy a most oly óriás mérvben folyó nyilt s alattomos csalásoknak, melyek által ép a legszegényebb termelő osztály sok ezernyi forintjától lelketlenül megraboltatik: igazságos szigora szerint véget vetni kegyeskedjék. Hisszük, hogy panaszunk, kérelmünk kegyes meghallgatást talál. Veszprém, 1897. jul. 25. Mély tisztelettel Posgay Miklós városi polgár: Ki akar tengerész lenni? (Kivonat a fiaméi m. kir Tengerészeti Akadémiával kapcsolatos internátns szervezeti szabályzatából.) A) Általános tudnivalók. Az akadémiával kapcsolatban ugyancsak a kereskededelemügyi m. kir. Minisz- I tér rendelkezése alatt állami inter- □átus áll fenn, melynek növendékei tanulmányaikat az Akadémia többi növendékeivel együtt végzik. Az internálna külön feladata : szeretetteljes vezetéssel és oktatással a növendékekbe tiszta és tönkéit gondolkozást, vallásos érzületet, a haza és trón iránt való odaadó hűséget, jövő pályájuk iránti szeretetet és azon tulajdonságokat oltani, melyeket müveit tengerésztől elvárni lehet ; továbbá a növendékeknél a valódi önérzetet és müveit magaviseletét, úgy mint a velők egy pályán levőkhöz való ragaszkodási szellemet fejleszteni. Az intemátus növendékei a mellett, hogy az Akadémiában kivétel nélkül ingyenes oktatást nyernek, ruházatot (egyenruhát) is beleértve, teljes ellátásban részesülnek. Az egyelőre rendszeresített 20 helyből évenkint betöltésre kerülő helyek száma évröl-évre pályázati hirdetményben tétetik közzé. Az ingyenes helyek közül kettő az „Adria“ m. kir. tengerhajózási részvénytársaság javaslata alapján fog betölteni. Az ingyenes helyre felvett növendékek ellátása egészen állami költségen történik, a félingyenes helyre felvett növendék évi 200 frt és a fizető helyre felvett növendékek évi 100 frt ellátási általányt tartoznak fizetni. Az internátusba rendszerint csak az Akadémia 1-sö osztályába lépő növendékek vétetnek fel. Az ingyen, vagy félingyenes helyre felvett növendék köteles a m. kir. Tengerészeti Akadémia elvégzésétől számított öt éven át kereskedelmi hajón alkalmazást vállalni és szolgálni. B) Feltételek, a) a betöltött 14-ik de meg nem haladott lóik életév; b) a gimnázium v. reáliskola, az 1868. évi XXXVHI. t. c. rendelkezéseinek megfelelően szervezett polgári iskola IV-ik osztályának sikerrel való elvégzése ; c) a m. kir. Tengerészeti Akadémia felvételi vizsgálatának sikeres letétele; d) a tengerészeti pályára való testi alkalmasság ; e) a magyar honosság; f) a magyar nyelv ismerete, vagy nem magyar ajkuaknál abból legalább oly előkészültség, mely ezen nyelvnek további tanulmányozása mellett sikeres elsajátítására enged következtetni; g) a kifogástalan előélet. C) A folyamodványok benyújtása és felszerelése. A szabályszerűen bélyegzett folyamodványok ingyenes és félingyenes helyekért a kereskedelemügyi m. kir. Miniszterhez, fizető helyekért ellenben a m. kir. Tengerészeti Hatósághoz intézendók, és a pályázati hirdetményben megszabott időn beiül a m. kir. Teng. Akadémiai igazgatóságához nyújtandók be. Későn érkező kérvények nem vehetők figyelembe. A folyamodványokhoz a következő szabályszerűen bélyegzett okmányok eredetiben vagy hiteles másolatban csatolandók; a) keresztlevél; b) honossági bizonyitvány; c) a végzett tanulmányokról szóló összes bizonyítványok vagy legalább a végzett ntolsó osztály bizonyítványa és a folyó tanév második harmadának végén nyert értesítő. A tanév befejezésekor pótlólag az évvégi bizonyitvány is beküldendő; d) a tengerészeti pályára való testi alkalmatosságot és a szinmegkűlőn- bóztetési képességet igazoló hatósági orvosi bizonyitvány; e) a második védhimlő oltást igazoló bizonyitvány; í) az ingyenes és félÍDgyenes helyekre folyamodóknál vagyontalansági bizonyitvány. D) A felvételi vizsgálat. A felvételre pályázók az internátusb i csakis abban az esetben vétetnek fel, ha a felvételi vizsgálatot am. kir. Tengerészeti Akadémia 1-só osztályába sikerrel léteszik. A felvételi vizsgálat tárgyait ké- ! pezik. , 1) a magyar vagy ólasz nyelv; 2) a földrajz; 3) a közönséges és be üszámtan; ' 4) a mértan és a mértani rajz. A felvételi vizsgálaton a pályázó ' kimutatni köteles, hogy ezen tantár- j gyakban bezárólag (a középiskolák negyedik osztályáig előadott tananyagot, ismeri és abban megfelelő jártassággal bir. A felvételi vizsgálat — a szerint amint a pályázó a magyar vagy az olasz nyelvből kivánja kimutatni ismereteit — a magyar yagy olasz nyelven teendő le. A felvételi vizsgálaton megkívánt ismereteket részletesen feltüntető programmot a m. kir. Tengerészeti Akadémiai igazgatósága kívánatra megküldi. Á felvételi vizsgálatok Fiúméban a m. kir. Tengerészeti Akadémia tanári testületének vizsgáló bizottsága előtt teendők le, miért is azon pályázók, kik benyújtott okmányaik alapján az esetleges felvételre alkalmasaknak látszanak és erről megfelelőig értesittetnek, szeptember hó 1-éa az igazgatóságnál jelentkezni tartoznak. A belügyminiszter a fiumei magyar királyi tengerészeti akadémiának a középiskolákkal való egyenrangúsága tárgyában a következő körrendeletét adta ki: Az 1893. évi I. törvényczikben előirt köztisztviselői minősítés szempontjából a középiskolákkal egyenrangúaknak tekintendő tanintézetek és tanfolyamok megjelölése tárgyában hivatali elődöm által 1890. évi január hó 5-én 80.816—1889 szám alatt kibocsátott körrendelet kiegészítésül, a kereskedelemügyi miniszter úrral egyetértóleg kijelentem, hogy a kereskedelemügyi minisztérium által 1894. évi julins hó 18-án 35.469. szám alatt kiadott szabályzattal újjászervezett fiumei magyar királyi tengerészeti Akadémia szintén azok .közé a tanintézetek közé tartozik, melyek a fentidézett tőrvényczikk szempontjából a középiskolákkal egyenrangúaknak tekinthetők, minél fogva említett Akadémiából nyert zárvizsgálati bizonyitvány ugyanesak az idézett törvény szempontjából a fógimnáziumi vagy íőreáliskolai érettségi bizonyitványnyal egyenértékű. Az internátus igazgatósága. Termésünk értékesítése. Budapest, jul. 23. Az egész országban immár erősen folyik az aratás, sőt az alföldön befejezéséhez közeledik. Az eredmények, amint ez már most lépten-nyomon kitűnik, sokkal kedvezőtlenebbek még azoknál a csekély várakozásoknál is, amelyek eddig általánosak voltak. A cséplés ugyan még nem indult meg általánosan és ennek számszerű eredménye csak nehány hét malva lesz konstatálható, azonban már most is bizonyos, hogy az j idén Magyarországon jóval kisebb nemcsak a búza — és a rozs termés, hanem az árpa termés hozama is; azonkívül, hogy a zab, a kuko- ricza, burgonya sem fogják megadni a rendes termést. Az a sok elemi csapás, amely még az utóbbi időben is nagy károkat okozott, tetemes százalékkal rövidítette meg a termést, mely mennyiségileg és minőségileg egyaránt rósz. Kiváltképpen nagy panaszok érkeznek azokról a vidékekről, a melyek máskor a legtöbb búza anyagot szolgáltatták. A pestvidéki, a fehérmegyei és a tisza- vidéki területnek ezidén aránytalanul silány a hozama, mig az ország egyéb tájain, mint Torontálban, Te- mesben és a Duna alsó mentén a viz egyszerűen tönkre tette a termést. Jobbak a termés kilátások a Dunántúl és a felsőbb vidékeken, a Dunán inneni részeken. Ez a két vidék és a Tisza vidékének egy-két vármegyéje fogják az idei forgalmat leginkább ápolni. Csak az kérdés azután, tudják-e majd pótolni azokat a hiányokat, meg tudnak-e feli a keresletnek. Külföldön a veik állása a földmivelési miniszterhez beérkezett jelentések szerint a következő: Belgium minden részén állandóan kedvezően gyarapodnak a vetések. Bulgáriában a gabona kielégítő, de a dóit bnza, rozs, árpa, zab alig közepes. Kukoricza gyengén áll. A gabonakészletek teljesen kifogytak. A takarmánytermés nagyrésze tönkre ment Francziaország- ban a kilátások kielégitőek, de az eredmény el fog maradni a tavalyi mögött. Összesen 105 millió hl. búzát remélnek. A rozs is sokkal kevesebb lesz mint tavaly, a zab kielégítően áll. Angliában a terméskilátások javultak; az eredmény közepesnek Ígérkezik. Németországban junius hóban a vetések jól gyarapodtak. A repoze jó termést igér. A búza igen szép és üde, a rozs nagyon jól áll, s kedvezően virágzott. Az árpa kielégítő, úgyszintén a zab is, habár ebben a férgek kárt okoztak. Kapásnővények néhol kielégitőek, másutt azonban alig közepesek. A komló terméskilátások kedvezőtlenek. Olaszországban az aratás megindult s a várható termés eredmények hasonlók a múlt évihez. Oroszországban a gabonanemüek rosszul állanak. Romániában a terméskilátások nagyon kedvezőtlenek. Svajczot nagy csapások sújtották. Az időjárás is folyton változó és a növényzet fejlődésére kedvezőtlen. Szerbiában a terméskilátások erősen csökkentek. Törökországban a vizá- radások és nagy zápore9Ők következtében a termés kilátások a múlt évihez viszonyítva csak 50—60 százalékra tehetők. Az amerikai vetésről nagyon ellentétes és egymástól eltérő hírek érkeznek és ^Európa egyáltalában nem tájékozhatja magát aziránt, vájjon az Unió képes lesz-e Angliát Franczia- és Németországot a szükséges gabonával ellátni. Mint ezen hiteles jelentésekből kitűnik, az összes enrópai államok terméskilátásai kedvezőtlenek. Tehát majdnem az összes enrópai államok osztoznak abban a sorsban, ami országunkra jutott. De kiváltképpen figyelmet érdemel az a . körülmény, hogy éppen a legnagyobb exportállamokban, nevezetesen Oroszországban és Romániában legrosszabb a termés. Ha még azután hozzá vesz- szük ehhez, hogy az amerikai magánjelentések is kedvezőtlenül hangzanak, valamint azt, hogy a gabona készletek agy szólván világszerte elfogynak, úgy tűnik, bogy a nálunk képződött magas búzaár teljesen jogosult és a viszonyok lényeges számbavételén alapszik. Amerikában a contremine igyekszik a jó híreket felhasználni és az árakat lenyomni, a héten azonban nem érte el eredményét, mert a folyton apadó készletekhez mérten a kiviteli kereslet élénk volt, minek következtében az árak mintegy 3 czenttel magasabban záródtak. Az angol piaczok csak vontatva követték az emelkedést, nyugodt üzlet mellett azonban az idegen bnza ára valamivel emelkedett. A franczia piaczokon a gabonaüzlet e héten is vontatott és csekély ter- jededelmü volt. Németország már inkább reagált a külföldi hirekre, mint hogy a szügséglet is jobb keresletet tanúsított, mig a kínálat gyengén alakalt. — A mi piaczua- koii most az a kérdés foglalkoztatja a gabonakereskedőket, hogy a világ - piaczoktól izoláltan emelkedhetnek-e tovább nálunk az áraki Nem kell-e alkalmazkodnánk a külföldi piaczok tartásához. Annyi tény, bogy a ke- lendőségi viszonyok egyelőre ked- vezőtleoek, mivel már az osztrák fogyasztó piaczokra sem versenyezhetünk, holott ezek a mi rendes vásárlóink. Újhelyi Manó. milyen legyen a ne ? Soha sem volt a nő helyzete oly nehéz, mint napjainkban. Annyi jó tanácsot adnak, annyi irányt jelölnek ki neki, azt se tudja melyiket kövesse; egyfelől az orsót nyújtják feléje, hogy idézze vissza ama jó időket, mikor még .Berta font!“ Más oldalról megnyitják előtte a tudományok csarnokait: .Tanulj, haladj előre, küzdj versenyt a férfiakkal!“ Majd ismét a fehér kötényt lobogtatják; .Főzni tanulj !“ Hát hiszen szép és tartós az otthon szőtt vászon és jó házi leves, de a házi munka tndása még nem elég a megélhetésre, a nőnek azontúl még sok mindent kell tudnia, hogy a sors változó viszonyai között fenntarthassa magát és esetleg hozzátartozóit is. Igaz, hogy sok nőt láttam, aki szívesen eldobta volna fáradságosan szerzett oklevelét, hogy jó háziasszony, kedves, szeretett feleség lehessen. Mig viszont láttam sok jó háziasszonyt, aki azon kesergett, miért nem szerezhetett valami képesítést annas idejében, hogy most szerény állású férjének segíthetne a nehéz anyagi gondok viselésében. A korszak igényei nagyok s bizonyos társadalmi kötelességeket ró. nak minden egyesre, aki müveit körökben forog s ha nem divat, hölgy is sok nő, öltözékeiben, ottho. nának berendezésében bizonyos esi. nosságra kell törekednie, mert ellen € TÁRCZA. i Szépségred.. Ha a tr szépséged Lefesteni bírnám: Cstllagfinybe mártott Hattyutollal imám 1 Színeket kérnék a Hajnal sugarától, Harmatgyöngybe fürdő Liliom szirmától. Kölcsön kérném tüzes Ntlait a napnak: Ha a vándor felhők Aranyszárnyat kapnak . . . Szeplőtlen azúrját Jellegtelen égnek; Midón megszületik A csalogányének . . . Ha ez' mind mégvolna, Ha ez mind meglenne, Oh az a kép mégis De halavány lenne ; Mind eme varázslat Nem adhatná vissza : A te nagy szépséged Oly szent, szűzi, tiszta. Csak az Isten ujján Volt egy méltó ecset; De az is lehullott, De az Is leesett. Édes gyönyörében Hogy valóra vála : Ragyogó szépséged Nyíló rózsaszála 1 Kenese, iSyj. július Jtő SOÓS LAJOS. Két női szít. Kadelburg Margit. Gyászt öltök magamra. Ő meghalt. — Megszűnt számítani az emberek között; megszűnt élni. De minek is vegyek gyászruhát.! Az emberek nem éreznek; az emberek kinevetnek, ha megtudják bánatom. Nem elég ha szomorú vagyok és komoly ar- czommal mindenkit elriasztok mellőlem ! Nem öltözködöm puezosan, szépen, de fekete ruhában sem akarok feltűnni. Ö meghalt és halála, mintha már rég vártam volna, úgy következett be. Pedig dehogy voltam rá elkészülve. Rózsás boldogság közepette, aranyfelhök világában rabolta el tőlem a Bors. Fájdalmas volt — és mégis mennyire belenyugodtam. Idegen érzés fel-feltámad szivemben, érzés, mely néha még arezvonásit is elfelejteti velem, gyűlöletessé teszi — aztán ismét szent áhittal gondolok roá. Elfelejtem, ő nem létezik többé. Teljesen nyugodt vagyok, a szivem sem fáj egy cseppet sem, — sőt közönyösség vált meg. Áldom az Istent érte, hogy igy jött és nem máskép. Pedig milyen szép volt ő I Szép nekem és nem is annyira szép, mint vonzó, Megerőltetésembe kerül, hogy őt magam elé idézzem. Csak bánatos szomorú arczát látom, midőn azt vélte, hogy én nem akarom őt megérteni. Ebbe az ar- czába lettem én szerelmes. Az ébresztett bennem szánalmat a nőnek ama fájó szánalmát, melyről tudja, hogy ő az okozója és amelyet az e téren gyakorlott férfi oly gyakran kihasznál, 0 is kihasználta, osakhogy én azt ekkor nem tndtam. És azt hittem, hogy jót teszek rajta, ha barátságos vagyok hozzája és agy észre sem vettem, menynyire kívánkozom én végre elismerő szavai, dédelgető kifejezései után. Áz emberek figyelmeztettek, hogy ne szeressem, mert ő csak hiteget. De én nem hittem nékik, sőt megnyugvásomra szolgált, hogy leánybarátnőim rosszal ítélnek felette. Legalább egy sem fogja elszeretni! Gondoltam magamban. Egyszer egy kis idegen fiatal menyecske jött az egyik nénémhez látogatóba. Nem is volt valami szép, csak azt mondták róla, hogy igen rátartós és lenéz minden férfit. Néhány nap múlva, ő az enyém, sétált, vele és én büszkén meséltem barátnőimnek. — Lám-lám a hideg rátartós elbizakodott kis menyecske őt, az enyimét, az édest mégis szóra méltatja! Es a barátnőim irigykedtek. — Mikor lesz eljegyzésed 1 — kérdezték. — Nemsokára. Majd ha édes apám vissza jön a fürdőből, akkor — ngy mondta, megkér szüleimnél. Addig csak igy titokban, magunk közt. — Oh, de nagyon-nagyon szerettem én már akkor. Ami rosszat beszéltek rá, az csak növelte, szerelmemet. Nem hittem volna akkor, hogy valaha is nála nélkül megélhetek, Esős idők következtek és nem mozdulhattam ki a házból. Hétfő elmnlt és ő nem látogatott meg, Bizonyára félt, hogy zokon vesz- szük, ha oly sokszor nálunk vau. Kedden sem jött el; nagyon is esett az eső. Szerdán fehér csipkés ruhámba öltözködtem ; egész estig vártam, de nem jött. Talán csak nem beteg ? ! Megijedtem és levélben míg akartam tőle kérdezni, mi baja van. Tízszer is elszakítottam egymásután a leveleket és álmatlan éjszakát töltöttem. Csütörtökön egész nap az ablaknál ültem; lestem, nem fogom-e az utcsán látni. Pénteken már megnyugodtam, mert biztos voltam benne, hogy elutazott. Hogy is nem látogatott volna meg egy álló hétig 1 Szombat volt a nap, hol rendesen virágot hozott magával, melyet bácsiia kertjéből szedett, mert ott szokott e napon ebédelni. Az eső még mindig szomorúan ver- deste az ablakomat és én is szomorú szívvel várhattam őtet, édesemet. Hiába vártam. Rendkívüli unalom vett rajtam erőt. Megkértem édes anyámat, mennénk el a nénémhez, kinél e menyecske vendég volt. Az majd szórakoztat. Örült a néni is, a kis menyecske is. Később ő is jött, az enyém, az édesem. Szemrehányólag néztem rá és kérdőre vontam kimaradása miatt. — Nem jöhettem. Nem mertem jönni. Azt mondták, édes apja hazajött ... — hebegte. — Édes apám. Hogyan, — hát a végett — — Nem, — azaz — azt mondták, hogy-hogy édes anyja nem szereti. — hogyha oly gyakran, — folytatta még nagyobb zavarral. — Édes anyám I . . . Én nem értem magát . . . feleltem nyugodtan, de bensőmben minden reszketett. Azaz hogy . . . igen . . . sóhajtott alig hallhatóan. Rám nézett azokkal a szomorú bánatos szemekkel. Megint úgy, mint akkor először, midőn rabja lettem néki. — Aztán szomorúan, megadva magát, fejét lehajtotta. Szivembe nyülalott a palástolatban szerelmi nyilatkozat, mely csak szavakat nem mert használni. Halkan remegő hangon mondtam. — Maga már nem szeret! . . . Gyorsan feltekintett. Szemében mosoly fiit; arcza örömét árulta el. Kezemet kereste és gyors csókot nyomott reá. Midőn hazamentünk és ő bennünket elkísérve a kapunál elváltunk, biztató mosollyal szóltam hozzá. — Csütörtökön jő apám haza a fürdő - bői . . . Szombaton aztán . . . viszontlátásra 1 . 0 mélyen szemembe nézett. Nem vettem észre akkor, hogy nem felelt. Másnap eljött és harmadnap is. Rósz- sznl nézett ki, és azt mondta, hogy ezt az a határtalan szerelem okozza, a melyet irányomban érez. Még sohasem beszélt olyan szerelmesen, mint akkor, még sohasem szerettem én úgy, mint akkor. Uh ha én tndtam volna, hogy az utoljára lesz 1 Ha én azt tudtam volna ! I Zokogás fogott most el egy perezre, de nem az a fizikai zokogás, mely köoy- nyekbsn olvad fel, hanem a lelki zokogás, melynek hangja más! mely magában tombol és elmúlik, mert tudja, hogy muszáj. És mit tettem volna akkor, ha tadom is I Talán midőn meg akart csókolni, engedtem volnál Nem soha! jobb volt igy! Könnyebb nekem igy! Utoljára láttam én akkor drága arczát, melyet már drágának nem nevezhetek, mert nem létezik 1 Megszűnt és emléke is kezd mnlni szivemből I Apám megjött és egy fiatal unokahu- gomat hozta magával. Én mint csacska gyermek, elmondtam apámnak szerelmem történetét. Megsimogatta hajamat. — Hát szereted kis leányom ? És ő is szeret. Hát milyen ő ? — Édes apám, — feleltem, — ő nagyon jó, és nagyon szeret. Több nem kell sem nékem, sem neked. — De tudod biztosan, hogy szeret? — Uh édes apám, számtalanszor vallotta már. És érzem, hogy csak engem szeret. Soha mással nem láttam. Apám mosolygott és én büszke voltam; oly büszke, hogy unokahugom előtt titkoltam boldogságomat. — Úgy sem értene, — gondoltam, — és nem is törődik ezzel. Nem is érdekelhette nagyon, mert nénémhez ment mindjárt első nap és azéta szintén ellátogatott hozzájuk. Emlékszem ; szombati nap volt. Az ama nap, melyen ő virággal szokott jönni. És az a nap, a: hozta azt a végzetea döntő pillanatot, moly őtet elrabolta tőlem. Reggel volt még és én ablakom mellett ülve, fejemet a párkányra hajtottam és boldogan ábrándoztam a délutánról, ha ő el fog jönni. Áz ajtőmon kopogtattak és ijedt szabad kiáltásomra a kis menyecske futott be rajta. Haja kuszáit volt, arcza piroB foltos és szemei kisírtak. — Mi bajod van babám ? — kérdeztem. 0 mellém ült, megfogta kezemet és hevesen zokogott. Alig tndtam lecsendesiteni. Olyan volt, mint egy gyermek, ha valamit elvettek tőle és az tehetetlenségében sir. Végre megnyugodott. Arczomba nézett és kérdezte. — Ugy-e te szeretsz engem ? — Már hogyne, szivem. Csak mond el mi bántott. — J£s megezirógattam apró fehér kezeit. Egyszer összereszent és megint pihegni kezdett. — Pedig te vagy az oka mindennek l — Én. Mit tetem én néked ? Csodálkoztam. Uh ő szeretett engem. Szeretett egész odaadással; szivvel lélekkel. Én nem akartam meghallgatni, mert tudod, hogy gyűlölöm a férfiakat. De ő néki még azt is megengedtem, hogy meglátogasson. Szemeim kissé kitágultak, amint beszédét lestem, és kezem, mely az övét szorította, meggyengült. Kiről beszélsz ., . Hisz én nem tudom. Kiről? Öróla, — hát létezik más, __ szó lt még mindig zokogva. — Az 6 udvarlását sem akartam megtűrni. De | oly boldogtalannak érezte magát; láttam azt szemei végtelen szomorú, bánatos kifejezésén . , . Az 6 szemei! — kiáltottam felugor