Veszprémi Független Hirlap, 1897 (17. évfolyam, 1-51. szám)
1897-07-17 / 29. szám
Veszprém, 1897. 2»£egrj«lexi minden iiombaton. J&- leup ára: ggőss évre 12 korona. Fél évre 6 korona. Negyedévre 3 korona. Egyea szám ára 30 fii. Kapható Szemerey J. él .'lerczcg L. urak ilxlateiban. KIADÓHIVATAL : Szabadi utcza 514. sz. XVII. évfolyam. 29. szám. ‘Országos Nemzeti Szövetség Budapest, jul, 16. Ki tagadná, hogy közviszonyaink ziláltak? Társadalmunk beteg, megöli a' közöny. Munkásaink hazafias józanságát megmételyezi a nemzetközi szoczializmus; és nemzeti egységünk ellen tör a nemzetiségi agitátorok aknamunkája. Lehet-e közönyöseknek maradnunk, midőn látjuk, hogy az egykor oly lelkes magyar társadalom szét- foszlik és darabokra szakad, hogy nyomában ellenségeink rögtön reávessék magokat a haza testére ? Lehet e közönyöseknak maradni nekünk, midőn a magyarnál nagyobb nemzetek sem látják feleslegesnek a társadalom folytonos ébren tartására egyesületeket, ligákat alaki- tani ? Midőn látjuk azt, hogy a nálunk jóval kisebb Romániában mily eredményeket volt képes elérni a román liga, a hatalmas, nagy Németországban a Schulverein, Oroszországban a pauszláv egyesület, Szerbiában a Maticza, stb. stb. — a melyek mind mind az illető nemzetek társadalmának verhetetlen és le nem nyűgözhető polgári hadserege ? És a midőn mindezeket szemléljük, lehet-e közönyöseknek maradnunk a magyar ligával, az »Országos Nemzeti Szövetséggel« szemben, melynek hatalmas és nagy nemzeti feladatokat képező czéljait örömmel és lelkesedéssel kell nemcsak üdvözölni, hanem felkarolni és támogatni is minden magyar embernek. Nagyon találóan mondotta Péchy Tamás, ez az ideális gondolkozásu állámférfiu, a Nemzeti Szövetség múlt évi közgyűlésén: »A Nemzeti Szövetség nem szorosan vett kul- turegyesület, nem is akar azoknak versenytársa lenni. De meg ha az lenne is, ámbár inkább azoknak munkálkodását van hivatva teljesen eredményessé tenni, akkor is lelkesedéssel kellene e Szövetséget felkarolni és hatalmassá tenni minden magyar embernek, hisz bármilyen versengésből is nem az egyesületek valamelyike, hanem a haza kerül ki győztesen.« A Nemzeti Szövetség nem foglalkozik politikával, -S: kitűzött czéljait tisztán társadalmi utón akarja keresztül vinni, és hogy feladatai egyúttal nemzeti feladatok is, bizonyítja az, hogy vezetőségében még politikai életünk kitűnőségei és vezérei is pártkülömbség nélkül helyet Szombat, jul. 17. Szerkesztői Iroda: Veszprém Szabadi-nícza 514, ZEXixcLe'téselc ; (z hathasábos petítsor vágj 1 annak tere) Az első oldalon • • so fillér. A a-ík s 3-ik oldalon ró fillér. A 4-ík oldalon . . . 12 fillér A nyiltérben .... 40 filléi Kincstári illeték .. 60 fillér foglalnak.Péchy, Teleki, Jókai, Bartha Chorin, Szapári Gyula Apponyi s érvényesítik tudásukat és tapasztalataikat a Szövetség társadalmi,- munkásügyi és nemzetiségi osztályaiban. A társadalmi osztály a hazafias érzés ébrentartásáról és a fajszeretet növeléséről gondoskodik s nem téveszti szem elől az aránytalan gyermekhalandóság fontos kérdését ! sem. — A munkásügyi osztály ve- [ zetésénél az az uralkodó felfogás, ' hogy a munkásoknak sokban jogos kívánságai kielégítést nyerjenek, ám másrészről a munkaadók zaklatását és indokolatlan megterheltetését sem téveszti szem elől. A nemzetiségi osztály, mig egyrészről külföldre szakadt honfitársainkat igyekszik a hazának megtartani és segé'yezni, addig másrészt a nemzetiségi izgatók munkáját ellensúlyozza, s az egyenetlenség helyett 1 kölcsönös bizalmat igyekszik felébreszteni és megerősíteni. — A sajtó osztály végül a külföld nagyobb lapjaival tart fenn összeköttetést, hogy korai viszonyainkról azokat az igazsághoz híven tájékoztassa. És a Nemzeti Szövetség e hatalmas munkák végrehajtására kíván e talán tagjaitól valami nagyobb pénz áldozatot I Nem. Nem pedig azért, mert egész helyesen abból indul ki, hogy alig számbaveheiő anyagi áldozattal (rendes tagságidij 50 kr. egy évre) a társadalom legszélsőbb rétegeit is képes lesz megnyerni nagy nemzeti érdeket képező feladatainak. Ezt a nagyfontosságu czélt az O. N. Sz. különösebben a deczentrali- záczió utján, t. i. a vidéki szövetségek szervezésével tartja elérhetőnek. Az alapszabályok szerint ugyanis mindenütt, a hol nagy községben 50 és kis községben 20 tagja van a szövetségnek — vidéki szövetség alakulhat, mely szerves egészet képez a központtal. E vidéki szövetségek értesitései által a központ mindig tájékoztatva lehet az egész ország társadalmi, munkásügyi és nemzetiségi viszonyairól, úgy hogy valamely baj meggátlására mindig elég idejekorán léphet közbe, vagy Útmutatást nyújthat az illetékes tényezőknek az orvoslás módjaira. A vidéki szövetségek megalakítása rendkívül megvan könnyítve, mert hisz minden városban van olyan önzetlen lelkes hazafi, aki vesz magának annyi fáradságot, hogy felír a központhoz (VII. Akáczfa u. 32) s bejelenti azokat a férfiakat, a kik hajlandók a szervező-bizottságot megalakítani. A központ szívesen' küld gyűjtő-ivet, mely a szervező bizottsági tagok között szétosztatván, a megalakuláshoz szükséges tagok rövidesen összegyüjtheiők. E'nököt saját hatáskörükben választanak s az alakuláson a közpo t is képviselteti magát. — Ily vidéki szövetségek alaku'tak eddig Aradon, Szerencsen, Brassóban, és külföldön Bécsben. A most folyó lázas szervezkedés következtében őszre már 9—to vidéki szövetség megalakulása van bejelentve. íme, ez vázlatosan az Országos Nemzeti Szövetség czélja és működési tere, melyet minden hazafi csakis magasztosnak, lélekemelőnek és a hazára nézve üdvösnek tarthat. Évtizedek szomorú tapasztalatai vol tak szükségesek ahhoz, hogy ily nagy arányú liga megalakuljon s eredményes működésébe bizalmat helyezünk, mert hazánk legjobbjai álltak élére. A nemzeti közszellem újjá születését és megerősödését, a fajszeretet hatalmas megnövekedését, s a már tűrhetetlenné vált társadalmi ellentétek elsimítását és kiegyenlitését re- ' méljük és várjuk mi az Országos , Nemzeti Szövetségtől, i 1 Katona Béla. € Az éi kedves kis falumban, v Az in kedves kis falumban, Áldott béke, nyugalom van. Partok öble védi, rejti, Hol a szivem Minden kínját elfelejti! Aki: bárhol jártam, keltem, Csak tövisre léptem, leltem. Az a fájó sok seb : itten, — Mind be gyógyul . . . Pedig azt már sohse hittem. Nines több ily hely a világon ! Itt élem le a világom: Száll az idd, száll felettem : Csak álmodom , . . Átálmodom önfeledten. Enyhe árnyu csüngő lombok Sátorában elbolyongok, Hulló csillag a vezérem . . • 5 addig megyek: Amig útját be nem érem. Ét ~ beérem ; oda jutok, Hóvá az a csillag futott, Ringó habok oda vonnak: Szűz keblére — A szépséges Balatonnak. Ringó habok édes titka, Lelkem szárnyát itt kinyitja: 5 mint a szálló, gyors sirályok: — Almaimmal — Fenn, a magas égben járok. — Kenőse, 1857, julias 10. — SOÓS LAJOS. .A. "bváritetés. (Párjelenet.) Irta: Mangold Gusztáv. Személyek : dombrétaljai, nagy és kis* •Íjai Lepsényi Géza gróf. Mészáros Lidia grófné, fiatal özvegy. Szín : A grófné budoirja, melv leleményes fényűzéssel van berendezve. Háttérben kilátás egy erkélyre és a Balatonra. Oldalt kis kerevet, melyen u grófué fii. Vele szemben a gróf, egy karos székben. Grófné: Géza! (a grólué ozigarettát. sodort magának az asztalon álló készletből és a gróf tüzet nyújt neki.) maga kiáll- hatatlan ember. Gróf: (a grófnőt utánozva) kiállbatatlan ember! Csókolom kezeit! (megteszi.) Grófné: (csodálkozva) Miért csókolja kezemet | Gróf: Mert kegyed eugem kiállhitat- lannak mond, Grófné: (Csodálkozva). Bt én magát megszidom egy illetlenségért, akkor azt kell felelni; csókolom kezeitp Gróf; Igen, mert mikor szép és kedves nők azt mondják az emberek : (a grófnőt utánozva) kiállhatatlan — az annyit tesz: szeretőire méltó. Grófué: (bangóban nevet). Hol tanulta maga ezt ? Gróf: (hangsúlyozásai.) A nők közelében, több évi tapasztalat nyomán. Grófné: (előrehajolva.) Hogy mondotta, több évi ? Gróf: Igen, azaz sok éri tapasztalat nyomán. Grófné: Tehát mióta forog a nők közelében P Gróf: (eggyet legyint a kezével.) Amióta eszemet tudom. Grófné; S azóta mindég udvaréi ? Gróf: (hévvel). Mindég és minden nőnek. Grótné : Hi-zon akkor tömérdek kalandja lehetett már (felkel és meghajtja magat) Don Juan úri talán «1 is mondana valamit ? (leül.) | Gróf: Ne gúnyolódjék grófné. Ép azért mert ismerem a könnyelműséget, eliszonyodom tőle. Az oly Magdolna, ki meg- i tér, többet ér, mint akármelyik tapasztalatlan ártatlanság, ki mindennap elbukha- tik csupa tapasztalatlanságból. Grófné: Kissé erős eme állítása, de tegyük fel, hogy igaza van: de hát akkor hol marad a megtérésben a rátió, ha csak i azért válunk rosszakká, hogy megtérjünk ismét; maradjunk mindjárt jók! Gróf: tűzzel a kérdéssel,bocsánat grófné, nem hoz zav-irba, bár csak megint kérdéssel felelhetek kérdésére. Grófné: És pedig ? Gróf: Hogyan volna lehetséges a jót a rosztól megkűlömböztetni, ha a roszat nem ismerjük; . ■ . erény volna-e ott a jóság, ahol rossz nem létezik ! P Grófné: Elcsép -lt érvek! Gróf: De igazak 1 Grófué,- Hagyjuk ezt gróf ur j Elég az okoskodásból. Mondja csak, hogy mulatott. uz alarczoe balon p | Gróf: (ásít) Álarczos bál és mulatni, 1 ez két fogalom, mely nem engesztelhető össze. Grófné : Azért mégis miudég akad egynéhány kaland. Gróf: Már megint gúnyolódik. No igen, ukadt is. Elmondjam tálán | Grófné : Ha ngy tetszik . . . Gróf: Igen elferdítve kellene elmondanom, mert hát kissé . . . (köhög.) Grófné: Nem bánom, beszéljen. Igen érdekelne egyet-mást megtudui . . . Gróf: Mert megakarja ismerni a rosz- Bzat, hogy ...........Lám minő jő tanítván y, máris az én teóriámat vallja, (nevet) Grófné: Ha ily rossz lesz, megbfla- etem. Gróf! Ezer örömmel vetem magam alá mélyen tisztelt büntetésének. Grófné: (felugrik) Tehát kérem hagyjon el. Gróf | Azt is megteszem, de előbb reményiem nem fog oly keményen büntetni — hallgassa meg a megtérlet. — Grófné : Hát szent Atya vagyok én, hogy tőlem várja bűneinek feloldozását PGróf: Igen I Bűneim feloldozását. peni- tentiát, — üdvöm, — egem, — mindenem várom Öntől! Grófné: (leül s mosolyog). Megbünte- | tem! (fenyegeti.) Gróf: Nem bánom. Grófné: Az olyan fajta reálista, mint kegyed gróf ur, nem igen tudna meg lenni egy fedél alatt .... Gróf. Egy ideálistával, mint minő kegyed p Meglehet .... Az idealismus sem ment azonban a szerelemtől, csakhogy ennek az érzéki tüneménynek eszményi szint kölcsönöz, felmagaaztositja egy kissé, meg fosztja a gyönyör utáni sóvárgás látszatától, hogy e lepel alatt burjáuozhassé k. Grófné: Ezt is a nők körében tanulta ? Gróf: Nem grófné, ezt az élet iskolájában szívtam magamba. Felhívás Magyarország összes rendezett tanácsú : városainak polgármestereihez és tisztviselőihez. Tisztelt kartársak! A városok rendezéséről szőlő tör- I vényjavaslat előadói tervezete immár j elkészült I rövid idő utalva tárgyalás alá kerül. Nem kivánuuk ezúttal eme fontos javaslathoz részletesen hozzászólni, de azt hisszük, abban velünk összes kartársaink egyetértenek, miszerint ezen óhajtva várt javaslat a hozzá fűzött várakozásoknak legalább is csak részben felel meg, s ha egyes részeiben haladás gyanánt üdvözöljük is, más részt azonban a várösi administrátio jelenlegi bajait legnagyobb részben orvosolntlanul hagyja s oly intézkedéseket is tartalmaz, melyeknek megvalósulása könnyen az ellenkező eredményt idézheti elő, mint a melyet azoktól várunk. Hogy e javaslatból jó törvény legyen s az feladatának teljes mértékben megfeleljen, több tekintetben módosításra és kiegészítésre szorul, s ebben főleg elméleti szempontból bizonyára nem is lesz hiány, a törvényhozás illető factorai részéről. De azt hisszük, kötelességük volna e javaslathoz azoknak is hozzá szólam, akik közvetlenül vezetik a városi közigazgatást, s akiknek tapasztalatai különösen gyakorlati szempontból volnának hivatva megvilágítani a javaslat egyes intézkedéseinek czélszerüségét és gyakorlati értékét. Ezek mi vagyunk várösi tisztviselők, — s ha magunk részéről a törvényhatóságoktól eltekintünk is, már maga a másfél millió, jórészt intelligensebb lakossággal biró 106 rendezett tanácsú város 2000 — 2ó00 fóré menő tisztviselői kara, oly fontos tényező közigazgatásunk gépezetében, hogy ha egy közvetlenül őt érdeklő kérdésben szavát felemeli, lehetetlen, hogy annak megfelelő súlya ne legyen. És bizonyára kétszeres értéke lesz a mi szavunknak most, a midón maga a'magas kormány hivja fel a közzétett tervezetre a nagy közönség érdeklődő figyelmét. Tisztelt kartársak! Nem csak a magunk érdéke, de országos érdek is kő'élességünkké teszi azt, hogy kisér; ük meg módot találni arra, miszerint tapasztalatainkat, véleményünket, óhajtásainkat egymás között megbeszélhessük, kicserélhessük s azokat illetékes helyen kifejezésre is juttassuk. Hogy a readezett tanácsú városok tisztviselőinek helyzete ma egyáltalán nem felel meg annak a fon- ' tos feladatnak, amelyet teljesítenek, 1 hogy ez a helyzet n> héz, viszás, sőt sok tekintetben tarthatatlan is, — ! fájdalom 1 mindannyian érezzük. Nehéz positiónkban az állam és a kö- | zönség ezernyi érdekeinek folytonos i szolgálata, a haladó kor és a kb- I zönség folytonosan fokozódó igényei- i nek kielégítése s az ezzel arány tagosán növekvő terhekkel való küzdelem, óriási felelősség és a legszélesebb kritika mellett, feladatunkat rendkívül fontossá, de a mellett nehézzé is teszi, — Ennek daozára azonban még mai napig is nélkülözzük azon jogokat, amelyek minket jog és méltányosság de hivatásunk méltósága szerint is megilletnének. Fizetésünk nyomorúságos, mert rendezett tanácsú városaink legnagyobb része adósságokkal és magas pótadókkal küzdve, tisztviselőit megfelelően dijazni nem birja. És ez a helyzet nem javul, de évról'Gréfné jj Akkor talán érdemes, hogy én U megtanuljam P ! . . Gróf: E« ha az élet olykor megkívánja, mert az élet minden, osak nem idealismus [ — annyira ügyetlen és szánalmas, lehet mondani flgyefogyott és az által nevetséges alakot ölt az idealista, hogy az élet középszerű realistái is meghaladják 8t. Hiányzik előadásukból, lényflkból a rea- lismus kábító, részegítő melege, édes mámora (közelebb húzódik a grófnőhöz.) Grófué : De hát a nő ? Gróf: A nő legyen ideálista 1 Bár minek köszönheti a nő azt, hogy ó a modern élet középpontja P Grófué : (nevete.) A realistáknak 1 Gróf: Igenis! rv realismusnalc ........... Mer t a férfi (közelebb huződis a grófnőhöz és megfogja kezét) alázattal fordul a szép nem (letérdel előtte) gyönyöreihez és uralomra juttatja az asszonyt, (megokolja kezét) előmozdítja családi, társadalmi, erkölcsi emanczipátiőját (felugrik és megcsókolja) és körötte forog az egész világ. Grófué: (felugrik). Ez már . . . Gróf: (Közelébe férköz k újra és gyöngéden leülteti a grőfoét, miközben ujját orczsjára illeszti.) Ilyen középszerű reális munkáé vagyok éo is és ez adott nekem bátorságot oly idealistával szemben, mint minő kegyed, egyszerű szavaimat felemelni. Grófné 1 Géza ez nem volt szép magától 1 (lörőlgeli arczát.) Gráf | Nem volt-e ez igy szebb és jobb, mintha az idealismus álszeuteskedése alatt fordultam volna kegyedhez. Ezen kérdésemre tőled várok választ — tőled (gysn- géden magához szorítja) az idealistától, aki ért a lélektanhoz. Te meg fogod tudni oldani ezt g kérdést is! (A grófné nem válaszol osak tűri az Ölelést.) Gróf: Nos? Grófné: (udasimul és megcsókolja.) Ezért (eltakarja arczát) megbüntetlek . , . megbüntetem. Gróf; Mondja ki az ítéletet 1 Grófné : Egy hétig nem szabad hozzám jönnie. Gróf: De ezt nem komolyan mondja? Grófné: Legkomolyabban I G i óf: (az aj tóhoz indul). Tehát faché ? Grófné: Egy hét múlva kibékülünk! évre súlyosbodik. A folyton haladó kor, a közönség fioomoltabb igénye mindig többet és többet kiván, kü- I löoösen a haladás góczpontjaiban, a városokban, ezzel feladatuok napról- 1 napra súlyosabb, az adósság nagyobb, a pótadó-teher folytonosan magasabb s a remény helyzetünk javulására folytonosan halványabb lesz. És mit szóljunk legégetőbb bajunkról, a nyugdíjról | Arcziinkat pir futja át, midőn bevalljuk, hogy rend. tanácsú városaink tisztviselői 90 százalékának ma nyugdija nincs, § ha nehéz munkájában tönkre megy és megrokkan, koldusbotot vehet kezébe, mert többé senki sem törődik vele: vagyont öreg napjaira hitvány fizetéséből nem gyűjthet, hisz örülnie kell, ha abból magát és osaládját keservesen fentarthatja. Ma már mindenkinok jól-rosszul biztosítva van a jövője, Mimi és törvényhatósági tisztviselőd, községi jegyzők, magánvállalatok alkalmazottai, a hadsereg és a tanügy munkásai nyugdijat élveznek, színészek, tanitók, sőt még dijnokok és pin- czérek is nyugdijegyesületeket alakítanak, szóval a létérti küzdelemben körülöttünk mindenki megérti a kor intő szavát, csupán mi, egyedül mi maradunk hátra g törjük szó nélkül szégyenletes állapotunkat, A rendezett tanácsú városok legnagyobb része intelligens elemekből áll. Szervezetük, hatáskörük és intelligentiájuk a törvényhatóságok mellé emeli azok legnagyobb részét, tényleg azonban a közönséges kis községekkel egyenlő tekintetek alá vannak sorozva. E viszás helyzetből aztán viszás eredmények is következnek, melyeknek egyik sértő és megalázó példája az, hogy mig az állam, vármegyék és törvényhatósági joggal felruházott városok tisztviselői vasúti kedvezményes jegyeket élveznek, addig a rendezett tanácsa városok tisztviselői ebből, a jog és méltányosság legprimitívebb követelményei ellenére, ki vannak zárva. Egy járási szolgabiró vagy közigazgatási gyakornok birja azon kedvezményt, amire Miskolcz vagy Nyíregyháza polgármesterét nem érdemesítették ; pedig ki mondhatná, hogy ez utóbbiak az országos ad- ministrátió nagy gépezetében kisebb feladatot teljesítenek | De ne folytassuk bajaink részletezését tovább. Hogy mindez igy van s hogy ez ellen szavunkat eddig fel nem emeltük, annak okát első Gróf: (vissza jön, karjaiba veszi a grófnőt.) Tehát faché? úgy; vegye vissza amit, adott (megcsókolja és menni készül, de az ajténál megáll.) Grófné: (az ajtóra mutat) Egy hétig . . hallotta . . . Gróf: (Kimegyés esókot iot) Egy hétig j Grófué ; Kiment! Itt hagyoU a gyáva ... Gróf: (hirtelen fellükj az ajtót.) Igenis méltóságo8 asszonyom egy hét múlva . . . (vissza akar vonulni.) Grófnő : (szorongatja ökleit. Hévvel) Hát miért jött vissza P Mi ! P Gróf: (közelebb megy hozzá, megfogja az állát és a szemébe néz.) Mert (nyomatékkai) nem voltam soha . . . halija kérem . . . soha sem gyáva ! Grófné : (félre) Jézusom 1 hallgatódzott (Karját karjaba ölti) Kedves Géza barátom (hamisan a szeme közé néz és nevet) nem vagyok oly együgyü, hogy elhigvjem, hogy egy oly vivenr, mint kegye.d, a ki miuden szoknya láttára alsáptd és a ki oly ree- lietikus elveket vall, egyszerre hirtelen szűzies, hü és ideális szerelmes legyen, annyi átdorbézolt (f-nyegeri) éjszaka után ? Gróf: Igaza van I Éo ezután is boloudja leszek a: asszonyoknak . . . Grófné 1 (hsveseu eltuszitja) Géza ! Gróf: Dj azért nem szüoök meg read (átkarolja) gondolni és nincs a világon meg egy nő, ki m-gismertetné velem a világ legnagyobb gyönyörét, melyet csak a te oldalad mellett, vélek megtalálhatni. .. Ha ugyan vállalkozol reaja, hogy tanítómesterem légy : (hamisan nevetve) mert én a valtozalossag mellett istudnifogom ezt a kettőt egyesíteni. Grófné: Tovább nem tréfálok, (dobbant) A miért oly sokat szekiroz, hallja büntetését, (kiabál). Jűn a maga felesége leszek 1 (Kezeit csípőjére teszi). Tu Íja 1 ? ! Punki nm! 1 Gróf: (átöleli.) Ez a legédesebb büntetés a világon, ha van mégnéhény ily szigorú büntetésé, mérje ram mind! (Függöny.) sorban az érintkezés nehézségében keressük. Állandóan nehéz hivatalunkhoz lekötve, az ország egész területén szétszórva tincs alkalmunk az eszmecserére és a közös actióra: a kezdeményezés nehézségeitől pedig mindnyájan visszariadtak. Tisztelt kartársak ! A? eddigi pa- szivitás megszüntetésére elérkezett az idő. Eleijeit kell adnunk magunkról, mert ha nem tesszük, meghozzák a törvényt nélkülünk s akkor bezáródik mögöttünk az ajtó teljesen. . Mb M.-Sziget rend. tanácsú város tisztviselői tehát, az ügy igazságába vetett rendíthetetlen bizalommal ragadjuk meg a kedvezményezést és hívjuk fel az országban levő összes kartásaiokat szervezkedésre. Ne várjunk tovább tétlenül, hanem gondoskodjunk egy olyan orgánumról, amely érdekeinket, bajaikat, jogos kívánságainkat illetékes helyen érvényesíteni képes lesz. Alakítsuk meg országos égyesületünket és a szőnyegen levő törvényjavaslattal szemben igyekezzünk véleményünket érvényesíteni ! Az eszmét felvetettük, annak megvalósítása rajtatok áll t. kartársak, s ha azt egyértelműen felkaroljuk, a siker nem fog elmaradni. Véleményünk szerint a legelső lépés, egy értekezlet tartása volna, mely megjelölné a főbb teendők irányelveit s egy bizottságot küldene ki egy országos kongresszus tartásának előkészítésére; helyzetünk sajátságos volta miatt legnehezebb az első értekezlet összehozása, s a legmerészebb lépés ennek összehívása. Erre vállalkozunk most mi, I ezennel meghívjuk összes kartársainkat a folyó évi augusztus hó 23-án M.- Szigeten megtartandó közös értekezletre. Küldjön ki arra minden rend. tan* város tisztviselői kara egy meg- bízottat, ha ezt megteszi, akkor az első^ lépés nehézségein tol vagyunk s bizó reménységgel mehetünk a nemes küzdelembe. Az áldozat, amit kérünk csekély, a siker, ami ettől függ, óriási lehet. Kérjük tehát rend. tanácsa városaink érdemes polgármestereit, szíveskedjenek e felhívásunk vétele után tisztviselő társaikkal egy értekezletből kinyilatkoztatni, hogy az áltálnak tervezett mozgalomhoz hozá- járulnak s a közös értekezleten részt- vesznek-e ? Elhatározásukat kérjük alulírott polgármesterrel e hó 31-ig mindenesetre közölni. Ha felhívásunknak óhajtott eredménye meglesz I az értekezletre legalább 40—50 résztvevő jelentkezik, akkor az értekezletet megtartjuk s vendégeink elszállásolása és* esetleg az utazásra kedvezményes vasúti jegyek kieszközlése végett a szükséges intézkedéseket megtesszük. Maga, é Kárpátok alján fekvő szépen^ fejlődő magyar város és kies vidékének, valamint a mellette lévő sóbánya müveknek megtekintése, a tervezett nagy feladaton kívül is eléggé megfogja jutalmazni t. kat- társaink ide utazását. Jelen felhívásunk eredményéről és ahoz képest a további programúiról, augusztus 1-éig okvetlen értesítést küldünk. A. szent ügy nevében kérünk, jöjjetek minél számosabban! Isten áldását kérve ügyünkre, hazafias kartársi tisztelettel és szeretettel maradtunk Mármaros-Szigeten, 1807. jnlius 11-én M.-Sziget^ r. t. város tisztviselői, | ezek nevében: t Dr. Pap Tibor, polgármester. Tanítók! Ki fizeti a tanítót | Tisztességesen senki. Ki parancsol a tanítónak 1 Mindenki. A közoktatásügyek minisztere, mint főnök rendelkezik, a földmivelé8 minisztere, mint főnök rendelkezik, a földmivelési miniszter faiskolát kezeltet, utczákat, tereket fásittat a tanítókkal és rendeli, bogy méhészkedőének, selyem hernyót tenyésszenek, aj honvéd miniszter ka- tonásdit játszat, a belügyminiszter képviselőt választat velők s a ke-
