Veszprémi Független Hirlap, 1893 (12. évfolyam, 1-54. szám)

1893-05-13 / 21. szám

Veszprém, 1893. Veszprémi Független Hírlap. Szombat, máj. 13, dály V8D s ezek nem legkisebbike a műbor és hamisított borok külön­féle ínjának forgalomba hozatala és elterjedettsége, a mely hamisított borok nemcsak az egészségre káros befolyással vannak, de viszonylag o'csó előállítási áruk miatt kiszo- ritják a csak nagy fáradsággal és költséggel előállítható természetes bort. Ha valaha indokolt volt, úgy ma különösen az hogy védelmet nyújtsunk a gyengének, az erötelen- uek, a csak most fej üdőnek, egy kíméletet nem ismerő versenytárs­sal szemben. A külföldi, kü'őnösen az olasz bornak tömeges behozatala szinte nagy akadályát képezi szőlö- szetünk és borászatunk ujabbi fel­lendülésének, de ez kereskedelmi szerződésen, illetve törvényen ala­pulván, az illető törvényhozási in­tézkedés előtt megkell hajolnunk, s jóllehet kénytelenek vagyunk azt is elismerni miszerint az olasz bor­nak behozatala hozzájárult ahhoz, hogy a műbor elterjedése némileg korlátozva és akadályozva legyen, mind a mellett ezen körülmény is arra szolgálhat indokul hogy állást foglaljunk a ievmészetes bornak leg­veszélyesebb versenytársa a műbor ellen. Nagyméltóságu Minister Ur ! Né­pünknek szőlőművelés és borászattal foglalkozó osztálya, különösen ezen! Előadók: Szávay Gyula, a kerosked. e| iparkamara titkára, Szendrői Mór, a keresked. es iparkamara másodtitkára. Bizottsági tagok: a) A kereskedelmi és iparkamara al- elnökei: Weidman Adolf, Schlichter La­jos. A kereskedelmi és iparkamara ipar­osztályának bel- és kültagjai sorából: Brutsy János (Esztergom), Eőry Kálmán, Giffing Mihály, Horváth Gáspár, Hilbert Károly, Koczka László (Pápa), Krausz Mór (Pé'li), Magyury József, Poloni La­jos (Komárom), Schmidl János (Györszi- gel), Szabó Samu, Szalay György, Sze leszky Perencz (Pápa), Zechmeister Kál mán. h) A győrvidéki gazdasági egylet vá- lasztmányaból : Bezerédj István (Ménfő), Perber Béla (Nyulfalu), Pisoher Kálmán Friedrich Károly (Kajár), Geszgievich György (Cse'csény), Györgyházy János, Jerfy Ferencz (Abda), Kégl Lajos (Püs­pökalap), Lemez Márton, Lippai Góz Mocsáry Jenő (Lesvár), Ollinger Alkrin (Kismegyt r), Szabó Lajos (Péterháza), Szalacsy Perencz, (Csécsiny), Szalac-y Lajos, Zink János. c) A kereskedelemügyi m. kir. minis­ter ur által külön kinevezettek közül : Btranyay Géza (Knrtakeszi), Francsics Norbert, dr. Kautz Gusztáv, Tátray Jó­zsef (Komárom), Tuba János (Komárom), Zechmeister Károly. osztálynak szegényebb és nagyobb része még mindig haboz p ingado­zik, hogy felvegye-e a harezot, a természet rettentő elemi csapásával szemben, avagy örökre búcsút ve­gyen az őseiről reá maradt kopár kietlen rögtől, mely őt többé eltar­tani nem képes. Bármelyikre hatá­rozza is magát, sorsa egyelőre vi­gasztalan. Uj hazát keresn;. s itt hagyni apái hajlékát ellenkezik ter­mészetével, az anyai földhöz való ragaszkodási érzelmével, de költője is azt énekli, arra inti hogy : „Más ligetben másként szól az ének Oct nem értik a ti nyelvetek". Itt maradva, a létért való nehéz harezot kell végig harczolnia, a mely küzdelemben egyedül magára hagyni nem lenne okos és hazafias dolog azoktól, kik e nép sorsának intézői s annak élén állanak. — A könyek, miket most szölöszetünk pusztulása a szőlőműves szemeiből kisajtol, összefolynak a munkás ke­zek verejtékével, de ha a fáradságos munkának gyümölcse elmarad s ha a műbor a versenyzést lehetetlenné teszi, akkor fásultság és közöny vesz rajtunk erőt-, és ha idővel a könyek forrása elapad is. a munkás kezekbe a kapa helyett vándorbot kerülne. Örömmel üdvözöljük a jelzett ja­vaslatot és kérjük Nagyméltóságo­dat. hogy annak elveit a tárgyalások során teljes épségben fentartani és eszközölni méltóztassék, hogy a ja­vaslat mielőbb törvényre emelkedjék. A részletekre nézve azon óhajtásun­kat fejezzük ki, hogy valamikép ha-, zai boraink csak azon vidék neve alatt bocsátassanak forgalomba a hol termettek, vagy a külföldi s kü­lönösen az olasz bornak is ezen el­nevezés alatt leendő árulása köte­lezőnek mondatnék ki. Egyúttal bátorkodunk Nagymél­tóságod magas figyelmét felhívni azon tömeges cognac gyárosokra | az ezzel együtt járó cognac hami­sításra, mely egy idő hazánkban szinte lábra kapott i kérjük ennek megszüntetése czéljából hogy alkal­mas törvényhozási intézkedéseket kezdeményezni kegyeskedjék. Hódoló tisztelettel maradván Devecser, 1893. májas 4. a nagy-somlyói phylloxera ellen védekező egyesület képviseletében és felhatalmazása folytán . Györffy Géza egyesületi titkár. Ez alkalommal a kerületi bizott­ság a szervezkedési munkálatokat végezte el a következőkben : Elhatározta, hogy két fő szakosz­tályra oszlik, a munka könnyebb és sikeresebb végzése szempontjá­ból : a) A kereskedelem és ipari b) a gazdasági osztályra. Az előbbi keretébe fognak a törté­nelmi kiállítás munkái is tartozni. A bizottságoknak hivatalból tagjai az elnök, alelnökök, előadók, azon­kívül a kerületi bizottság illető tagjai. Megjelölte a bizottság azo­kat a fontosabb ipari góczpontokat is, ahol helyi bizottságojk szervezését szükségesnek látja. E városok : Győr, Komárom, Esztergom, Veszprém, Pápa, Tata. Minthogy pedig a meginduló nagy munka idejében nehéz lenne mindanyiszor a kerü­leti bizottságot összehívni, ahány­szor intézkednie szükségessé válik, a bizottság a maga kebeléből egy végrehajtó bizottságot küldött ki, melynek tagjai: az el­nök, alelnökök, előadók, | keres­kedelmi és iparkamara tagjai sorából: Weidman Adolf, Schlichter Lajos, Hauser György, Magyary J., Zechmeister Kálmán, Eőry Kálmán. A gazdasági egylet választm. tagjai kő fcül : Bezerédj István, Matkovich László, Lippay Géza, Ollinger Alkrin, Stil- kovich Ignácz. A keres k. ügyi minister által kinevezettek sorából: dr. Kautz, Kálóczy Lajos, Franc-des Norbert, Tuba -János, Zechmeister Károly. Erie a végrehajtó bizott­ságra lett bizva a helyi bizottsá­gok megalakításának munkája is. Végül még csak azt jegyezzük meg, hogy néhány bizottsági tagnak ki­nevezési okmánya kezelési tévedés folytáu eddig kézbesíthető nem volt s ezek a legközelebbi ülésre nyernek meghívót. Ha valaki nem sajnálná a fárad­ságot, elvezetném erdőnkbe, meg­mutatnám neki, hogy nálunk a ta­lajviszonyoknál fogva 25 évnél to­vább a ía nem fejlődik, csak pusztul, és hogy csak azok az erdők élet­képesek, mik minden 25—30 évben levágatnak. (Zárjel közt még egy­szer megmondom, hogy miért. Mert a kőszikla-talajban a 25 évesnél idősebb ía, fentartásáboz szükséges nagyobb gyökeret hajtani nem ké­pes, tehát száradni kezd, úgy, hogy | másik 30, de 20 év alatt is, még tuskója sem képes uj hajtásra, mig a kőtalajt boritó földréteg egy 25 évig fejlődő hajtást nemcsak hogy íentart | fejlődtet, de a tüsköt is megtartja újra hajtó képességében.) Tehát ha a 60 év leszállittatnék 25, vagy végső esetben 30 évre, az erdő is megmaradua 1 a birtoko­soknak is kétannyi ía jutna. Akkor sem lenne nyereségünk semmi, akkor is jobb volna, ha másé volna az az erdő, vagy ha puszta legelő volna, de legalább ke­vesebbet fizetnénk rá, mint most.. Hogy azonban azt ne mondhassa valaki, hogy csak állítok, hát irae, bizonyítok is, vagy bizonyítsanak helyettem a számok. Ami hasznot az az erdő ad a birtokosságnak, az egyenlő a terület 7eo ával, mert S9/6o-da folyton le van zárva. Van a volt nemesi közbir­tokosságunknak 104 tagja, kik közt az az 76o-ad részről levágott fa el­osztandó. Eltekintve attól, hogy törvény életbe lépte óta volt oly év is, mikor még az az Voo-ad sem ngedtetett levágatui, jut egy-egy tagra, egy-egy csalidra egy kocsi fa, (ág, törzs stb.), ami megér, ha magasra becsüljük, 1 o. é. forintot. Ha valaki többet ad érte, szívesen oda adjuk. Tehát a bevétel 104, azaz száz­négy írt évente. Lássuk a kiadást. Erdészeti pénztárba fizetünk 120 irtot ; erdő-őrnek 76 frtot, a kettő együtt véve 196 frtot tesz ki. A krokat elhagytuk, valamint az adót is, ami pedig hogy sok, felesleges mondani. évente is mennyire megy, annak a gazdai számadó-könyv a megmond­hatója. A költség, a kiadás sok, a fa, a haszon kevés. A fa ott korhad az erdőn, mi itthon fázunk. Úgy va­gyunk, mint az egyszeri halász. A Balatonon, halászás közben meghalt — szomjan. Nincs eszünkben azokat hibáz­tatni, kik mint a törvény végre­hajtói vannak köztünk s szigorítanak annak megtartására, de kérjük őket, hogy esetleges megkérdeztetésük al­kalmával, felettes hatóságaikat : tiszta valóságról meggyőzni szives kedjenek. Különben ez ügyet volt nemesi köz­birtokosságunk, mivel — és jogo­san — tarthatatlannak vélte, feleb- bezés tárgyává tette s hisszük, hogy a kívánt eredmény annyival is in­kább nem marad el, mivel az mél­tányos. Nagy Dénes. Ezredéves kiállítás. — A győri kerületi bizottság megalakulása. — Győr, májas 10. Győrött a vármegyeház nagyter­mében hétfőn, I hó 8-án folyt le a főispán elnöklete alatt a mille­náris kiállítás győri kerületi bi­zottságának alakuló ülése. Jó jelnek vehető, hogy a gyűlés igen népes volt, a bizottság tagjai majdnem teljes számmal megjelen­tik s ha az ügybuzgóság hasonló mértékben nyilatkozik a jövőben is, akkor a győri kerületi bizott­ság egyike lesz azoknak, melyek feladatuknak fényesen megfelelnek. Az ülésen jelen voltak : Elnök: gr. Laszberg Rézsű, Györvár- megye és Győr szab. kir. város főis­pánja. Alelnökök : Osan aki Jerfy Antal, a keresked és iparkamara elnöke, Nedeczky Sándor, a győrvidéki gazdasági egylet elnöke. Arról a bizonyos erdóligyról. Alsó-öra, májas 12* A múlt év elején voltain bátor az alsó-örsiek erdőügyét ismertetni, melyre „illetékes helyről“ kaptam is felvilágosítást, hogy: „Az alsó­örsiek panasza nem képezi sérelmes ügynek az alapját.* Volt alkalmam aztán bebizonyí­tani azt is, hogy az alsó-örsi em­ber a mostani viszonyok között megélni nem, csak tengődni képes I hogy mily sokat lendítene lakosságunk megélhetésén, ha a mostani, mondhatni helytelen erdő­lezárás a helyi viszonyok szerint módosíttatnék, igy jól laknék a kecske is, — megmaradna a ká­poszta is. Meg is indított ez érdemben volt Demesi közbirtokosságunk egy csomó kérvényt, a nm. miniszter úrhoz s attól fogva mindenkihez, kitől csak hajszálnyira is várhatta ügye len- dülését. Hanem a kérvények elmerültek abban a feneketlen tengerben, mely­nek „irattár“ a neve, azért csak hnzzuk az igát, nyögünk a teher alatt, pedig hogy mily teher, Ítélje meg azt az olvasó. Egyúttal tisz­telettel felkérek mindenkit, kinek kedve, alaposabb értesülése van, hogy adataimat, vagy állításaimat czáfolja meg, igen lekötelez vele. Van közbirtokosságunknak egy nagy erdője, mely fel van osztva vágatás alá 60 évre i minden év­ben 76o-ad részt szabad levágni, úgy, hogy amely rész 1893-ban lett levágva, az csak 1958-ban lesz le­vágható. 1887 tavaszán jöttem a Balaton vidékére, üres kézzel, teljes reraény- nyel, 19 év tapasztalatlanságával. Elhagyva hely és személynevet, fő- tanitómmal este vacsorára mentünk, mint legényemberek a vendéglőbe. Alig ültünk le, egy íaiskolás kolle­gánk lép be hozzánk, rövid beszél­getés után a főtanitó panaszkodni kezd, hogy a pálczáját elvesztette. Sebaj! mondja a faiskolás. Adok én kolléga urnák egy pompás sza­gos megygyfa pálczát ajándékba — 80 krért. A főtanitó kifizette s körülbelül olyan arczot vágott, mintha sün- disznót nyelt volna el. Másnap megszólít. Megtaláltam a pálczámat, vegye meg az ajándék- pálczát, készpénzfizetés mellett oda adom 40 krért. 30 krért meg­vettem. Hát mi is igy vagyunk az er­dőnkkel. De van itt Alsó-Őrsön egy jó öreg ember, aki azt mondja, hogy van neki Siófokon 1000 írtja, de a Balatonon kellene áthozni s az­tán minden forintot 2 frtért akar­nak áthozni. A jó öreg csak tréfál, nem is gondolja, hogy éppen igy vagyunk az erdőnkkel. Kapunk minden évben 104 kocsi fát s fizetünk érte — nem szá­mítva az adót — 196 irtot. Ha ez 60 évig igy megy, akkor kapunk az erdőből 6240 írt értékű fát s fize­tünk érte 60X196=11.760 forintot, azaz 60 év alatt ráfizetünk az er­dőnkre 5520, azaz ötezerötszázhusz irtot. Aztán van erdőnk, de a fát két­szeres árért vesszük belőle, ha eset­ig egy csap tatónak való 2 cmtr átmérőjű ágat levágunk belőle, hát el kell ballagnunk érte 49 kmtrre s még meg is büntetnek bennünket. A múlt évben is makkszedés, makk- és csemete-rakásra ráment vagy 300 napszám. Ezt csak 40 krral számítva is, kitesz 120 irtot. Ez vagy 6 évtől íogva folyton igy megy s bogy meddig, azt nem mi tudjuk. S mi az eredmény ? Az, hogy a 6 évvel ezelőtt elra­kott 10.000 fenyőcsemetéból van ma vagy 50 darab. Az imént tett szo­lid számítás szerint tehát egy fenyő csemete van 14 frt 40 krunkba. Talán van még pár makkcsemete is, de nem dicsekvésre való, majd megmutatja annak is a hét tél, hét nyár, hogy hány 8 kalács. De még mindig nincs felszámítva sem árkolás, sem semmiféle apró­lékos költség, ami pedig hogy csak A kántortanitő arak Veszprém vidék, májas 10 Kedves Kar társ aim! A letűnt »Vesz­prémi Közlöny" 18J2-ik évi 46-ik számá­ban közölt »Magyar kántor* aláírása vezér- czikk egy oly themát fejtegetett, mely megoleáshoz vezetné ama gordiusi csomót, mely előtt ezideig a róm. kath. tanítók Nagy Sándor kardja hiányában a sok küzdés és harczolásban elfáradt tagokkal tétlenül állanak. £ gordiusi csomó: az idegen ajkú róni. katholikusegyházi énekeknek összegyűjtése megrostálása. Ha e csomó megoldóik: kibomlik ma­gától a haszon, vagyis a magyar egyházi énekek elterjedése, ott is, ahol eddig a kántorok csak énekeknek akár szólozatába akár pedig duettirozás iba fáradtak. A fönt említett vezérczikkben hivat­kozás volt az idegen ajkú népek kanc-tal- ságára a magy. egyh énekek használataiul szemben: hivatkozás történt az ügyszere­tet hatalmára és egyúttal a mi anyagi erőnk elégtelenségér s a pártolás biztos­ságára. A magunk és utódaink érdekében azt indítványozta a czikkező, miszerint mi kántortanitók magunk tegyük az első lépést az elérendő ezéí felé. Nem sokára itt lesznek a tavaszi tanító- gyűlések: áljunk talpra és ismerjük el az eszme életrevalóságát! Alakítsunk a kántorokból bizottságot, mely hivatva lenne Veszprém egyh. megye területéu belül össze gyűjteni a használatban levő idegen nyelvű énekeket, és azokat oly bíráló bizottságnak átadni, mely képes lenne meigitélni azoknak használhatóságát. Mily nagy könnyebbségre szolgálna egy rendszeresen összeállított kántorkönyv az ujonan választott ifjú tanítónak, ha ugyan azon ének százféle dallamra volna alkal­mazva, hanem egyöntetűen az egész egy­házmegye területén használtatnék. H í nem is egy nyelven, legalább egy szöveg s egy dallamba olvasztott hü imában for­dulnánk a magy árok Istenéhez, nemzetünk jóléte és boldogságáért esdekelni. Boldog azon nemzet, melynek fiái hangya szorgalommal gyűjtik az anyaország bol­dogulására szolgáló kincseket éi lankadat­lan kitartással buzgólkodnak a hitélet ereiben a vért pezsgésben tertani Mutas­suk meg mi is, hogy szeretjük hazánkat és nemzetünket; szeretjük dicsőén ural­kodó királyunkat, de mindenek fölött az Istent, kinek áldassék szentneve buzgó éneküuk által. Kislenlcey Pál. Az adózó polgárig figyelmébe. (Hivatalos.) A folyó évre készitelf IV. oszt. ke­reset adó kivetési lajstrom, fezen lajst­romban azok adója foglaltatik, a kik készpénzfizetést élveznek, gazdatisztek, népiskolai tanítók, nyugdíjasok stb.J ezen város adóügyosztályánál folyó hó 23-ától ugyanezen hó 30-ig bezárólag •közszemlére lesz kitéve. Felhivatnak az érdeklettek, hogy a lajstromot betekinteni, és esetleges fel­lebbezéseiket ezen idő álalt beadni el ne mulasszák, mert a későbben érke­zett fellebbezések figyelembe vétetni nem fognak. Veszprém, 1893. május 13-án. Kováls Imre polgármester. Fölhívás az ország gazdaközönségéhez, erdőbir­tokosaihoz és erdészeihez. A magyar állam megalapításának ezredik évfordulóját készül 1896-ban megünnepelni a nemzet. Hogy ez ünnep minél méltóbb legyen, elhatározta a törvényhozás, hogy annak egyik részleteként az ország fővárosában országos kiállí­tás rendeztessék, mely bemutatandja nemzeti kultúránk fejlődését a múlt­ban 8 állását a jelenben. Ö cs. é9 Apostoli királyi Felsége, legkegyelmesebb Urunk és Királyunk ezen országos kiállítás védnökségét legkegyelmesebben ^elfogadni mél- tóztatott. A kereskedelemügyi miniszter ur, kire az 1892. évi Il-ik tőrv.-czikk e kiállításnak az illetékes miniszterek és egyéb szakkörök közrem üködó- sével leendő rendezését reá ruházta, annak érdekében lelkes hangú fel­hívást intézett | nagy közönséghez, felszólítván az ország minden egyes polgárát, hogy e feladatában a kor­mányt lelkesedéssel támogassa, s járuljon hozzá a nagy nemzeti mű sikeréhez. E felhivás kapcsán most én. mint a kormány, az ország me­zőgazdasági ügyeinek vezetésére hi­vatott tagja, kire egyszersmind a létrejött megállapodások értelmében az 1896-ki országos kiállítás VI. és VII. mezőgazdasági és erdészeti cso­portjainak rendezése bízatott, ezen minősegemben fordulok hazánk me­zőgazdáihoz, erdőbirtokosaihoz és erdészeihez azon kérelemmel, hogy engem ezen feladatom megoldásá­ban hazafias buzgalommal, szakér­telmükkel lelkesen támogassanak, i járuljanak közre, hogy a kiállításon hazánknak, mint első sorban agri- kultur államnak, mezőgazdasága és erdészete nagy fontosságukhoz mól- tónan legyenek bemutatva. A magyar mezőgazdáknak és er­dészeknek meg kell mutatniok, hogy az általuk birt föld nem parlag, hogy daczára azon aránylag rövid időnek, mióta a haladás ösvényén járnak, serényen dolgoztak és fel- küzdötték magukat oda, a hol bát­ran kiállhatják az összehasonlítást Nyugot-Európa gazdáival. Meg kel! mutatnunk mit tudunk, be kell mu­tatnunk mink van, s ez által fel­ismerhetővé tenni azon erőt, mely mezőgazdaságunkban és erdészetünk­ben rejlik, mely kulturális missi­ónk teljesítésére bennünket első sorban képesit, mely állami életünk legfontosabb alapját képezi. Ha mezőgazdáink, erdőbirtoko­saink és erdészeink áthatva j ennek tudatától körültem csoportosulnak teljes buzgalommal és odaadással vesznek részt a kiállítás munkála­taiban, biztos I siker, s a nagy mű minden egyes munkatársa ré­szesévé lesz azon felemelő tudat­nak, hogy | is tényezője ezen üd­vös eredménynek, mely továbbha- ladhajá-mnknak egyik útmutatója és nyugodtan elmondhatja, hogy hí­ven teljesítette hazafiul kötelessé­gét. A jelen a határ a múlt és jövő között, az évezredes ünnep határa leend a múltnak, de egyúttal a jövő kezdete. Mutassa be tehát a kiállítás is a múlt hű képét, legyen tükre a jelen életerős, munkásságának s ta­núságot szolgáltató útmutató a jö­vőben haladásra. Egyesek, testületek, szövetkeze­tek és a törvényhatóságok mind­annyian közremunkáltak mezőgaz­dasági haladásunkon, de mindmeg- annyian elszórtan, elkülönítve c.ele- kedtek. Reményiem, hogy a nagy mű sikerének biztosítása végett végre egyesülni fogunk s ez alkalom szo­rosabban f üzend bennün’et egymás­hoz. Hiszem, hogy a közélet minden érdekelt tényezője együttesen és fo­kozott mérvben fog a nagy czél érdekében mqnkálkodni: — össze­gyűjtik mindazt, a mi mezőgazda­ságunk és erdészetünk múltjának megismerésére fontos, v ilamint mind azt, ami azoknak jelen szellemi Ó3 anyagi megizmosodását feltüntetni képes. Budapest, 1893. ápril Gróf Bethlen András, főldmivelősügyi m. kir. m nister. Segélypénz! A megyei alispáni hivatalhoz e héten befolyt és általa kezeltetik: Balatonfó Kajái* közs gy. Ilosvay Endrenó gyűjtése Mátészalka Teás község gyűjtése Rátóth község gyűjtése Herend község gyűjtése PóBchl Béla gy. Kiliti Somogymegye Répcevidéki takarekpénz. Küngös község gyűjtése Pesti hazai első takarék- pénztár egyesület (a m. kir. belügyminisztérium utján) Az országgyűlés képviseld házának tagjai által fel­ajánlott Összegből a m. kir belügyminisztérium utján Bakony-Tamási közs gy. Vaszar közs. 2-ik gyűjt. Oszlop község gyűjtése A Debreczenben állomá­sozó cs. és kir. 39 -ik gyalog - ezred zenekara által a veszprémi és tég­láéi t.üz károsultak javára l rendezett jótékony czélu hangverseny tiszta jövö* délmének fele Szent-Irán közs, gyűjtése Felső Iszkáz közs. gyűjt. A Szathmármegyei nőipar egylet a Nagykárolyi nő egylet által rendezett Hangverseny jövedelmé­ből beküld ve Ujfalusi báró .Uray Leona és Serly Gusztávné elnökök által »Budapesti Hírlap“ 16-ik küldeménye Erdélyi Kereskedelmi és Hitelbank részv. társas. Skorvoszky Zsuzsánnától Karancsság Temesvári első takarékp. 83 frt _ a 95 fr t 25 kr 8 frt 78 kJ' 7 frt 80 kr i6 frt 61 kr; 6 frt 8 jSj 20 frt _ il 39 frt 60 kr! 100 frt 3041 frt 20 kr 11 frt, 81 kr' 1 frt 10 kr’ 10 frt 53 kr 73 frt 35kr, 2 frt 23 kr. 2 frt •—. kr. 100 frt — kr. 164 frt 64 kr. 50 frt — kr. 50 frt — kr. 50 frt — kr. A polgármesteri hivatalhoz e héten befolyt, s a veszprémi régi takarék- pénztárban kezeltetik: Salgótarjáni aczél gyári tiszti kaszinó „Arad és Vidéke* kiadó­hivatala Zala-Egerszegi kereske­delmi kör Spizer Sándorné Székes- fehérvár Felső-Kör nagy-község (Vasmegye) Horváth József kir. ta­nácsos a magyar egye­sület részéről Dávid János tapolezai vá- rosbiró gyűjtése 2 db. gyűjtő ivén A veszprémi ipartestület A duna-vecsei £ Az eperjesi | Az óhecsei „ A siófoki , A bordányi „ Szőke Károly közép bo­gáréi lakos Kruspér Pál, a veszprémi zenekedvelő egyesület hangversenyének tiszta jövödelméből Bükhely Antal sümegi erdő mester Ozv. Raszl Józsefné Vesz­prém Horváth Ferencz Újpest Veszprémmegyei-kör Bu­dapest Kovács Némedi István (Bácsm.) Topolya M. kir. 2. honvéd-kerület parancsnoka Pakor al­tábornagy ur a tiszti kartól gyűjtött Neubauer Vilmos duua- szerdabelyi lakos Fáik Miksa a Pester Loyd főszerkesztője Özv. Freystädler Anna Bu­dapest Frank Heinrich és fia A sárvári ipartestület A csurgói „ A nagy-szent-miklósi ipar- testület A moőri ipartestület Orbán Imre és Pinkász Mór urak a 10-ik po- letában gyűjtöttek „Pesti Napló* Tóth László (törvényszéki elnök N.-Kanizsa Az esztergomi rendőrka­pitány Debreozeni rendőrkapi­tány 62 frt 10 kr. 24 frt 60 kr. 37 frt 06 kr. 5 frt — kr. 40 frt — k r. 45 frt — kr 125 frt — 50 frt — 5 frt — kr. kr. kr. 13 frt 90 kr. 3 -frt — 30 frt — 17 frt —' 3 frt kr. kr. kr. kr. kr. 73 frt 05 10 frt H kr. 5 frt — 7 frt 25 75 frt — 1 frt — kr. kr. kr. kr. 100 frt — kr. 31 frt 41 kr. 500 frt g 11 200 frt B kr, 50 frt — kr. 10 frt — kr. 14 frt 50 kr. 40 frt 1 frt — kr.. — kr. 29 frt 35 kr. 21 frt 10 kr., 505 frt — kr. 34 frt 10 kr. 10 frt 10 kr, 16 frt 05 kr. küldeménye 138 frt 96 kr. Kiss Lászlé ás Eszterhay A soproni építő- és föld­Ignátz a 9-ik poletába hitelbank részvény-társ. 25 frt — kr. gyűjtöttek 30 frt 38 kr. Nagy-Hidegkut közs. gy. 4 frt 66 kr. „Neues- Pester Journál* Kis-Hidedknt közs. gyűj. 1 frt 02 kr. Bpest 172 frt 69 kr. Olaszfalu község gyűjtése 6 frt 77 kr. „Politisches Volksblat* 2 frt 20 kr. Lókat község gyűjtése 7 frt 31 kr. Jeszenczky Kálmánná Pé­Jázsd község gyűjtése 6 írt 02 kr, csett városház 50 frt — kr. Győri első takarékpénztár 50 frt — kr. Márton Lajos Batonya 16 frt '— kr. Bársonyos község gyűjt. 9 frt — kr. Pauthy Endre n. prépost Bánk köség gyűjtése 29 frt 55 kr. egri főkáptalan részéről 100 frt kr. Teleki község gyűjtése 24 frt 87 kr. Körmendi jpartcstUlet 17 frt 60 kr. A Pápa város és vidéki Dr. Kőszegby József ügy­takarékpénztár 20 frt kr. véd Veszprém 3 frt — kr. „Budapesti Hírlap* 14-ik Székelyhid elöljárósága 10 frt 80 kr. küldeménye 94 frt 32 kr. A Piszári ipartestület 5 frt 80 kr. Torna község gyűjtése frt 72 kr. A mezőtúri „ 17 frt 72 kr. Tüskevár közBég gyűjtése 6 frt kr. A kun-ez.-mártoni iparts. 11 frt 35 kr. Fenyőfő község gyűjtése 3 frt 20 kr. Szűcs Pál és Völgyi La­Holtán Ernőné Budapest 5 frt — kJ. jos a 11-ik pol. gyűj 55 frt 64 kr. Stadler Károly B. M. A „Nagyvárad“ ezerk. 50 frt — kr. Szombathely 5 frt — kr. „Politisches Volksblatt“ Ajka község gyűjtése 25 frt 65 kr. szerkesztősége 2 frt — kr Pápateezér község gyűjt. 10 frt 50 kr. Mihályfy Imre jegyző Ba­Nagy-Dém község gyűjt. 18 frt 56 kr. gatrél 31 frt 58 kr. Fehér Ipoly panouhalmi Zolomi kapitányság 35 frt 70 kr. főapát 100 frt — kr. Kőszeghi kapitányság 10 frt 98 kr. „Budapesti Hírlap 15-ik Fehártemplomi kapitányé. 10 frt 50 kr. gyűjtése 102 frt 10 kr. Frauch Trézia Bács 5 frt — kr. Nógrád vármegye közöns. 200 frt — kr. Frauch Emília Bács 5 frt — kr.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents