Veszprémi Független Hirlap, 1893 (12. évfolyam, 1-54. szám)
1893-04-01 / 13. szám
Veszprém, 1893. Veszprémi Független Hírlap. i | r a ; legyen övék a felelősség azért, bogy az uj elviselhetlen teher elől, a piaczdrágulás elől elköltözik még több család s feleljenek ők azért, hogy mikor nincs pénze a városnak a legszükségesebb dolgokra : vízvezetékre, csatornázásra, kaszárnyákra, honvéd-barakkokra, tisztességes világításra, kutakra a szegény városrészekben: akkor fertálymilliót még kihúzzunk a szegény nép zsebéből, hogy 50 évig kötve legyen a keze s legszükségesebb beruházásaira se áldozhasson! Veszpremvárosnak ezidó szeriuti egyenes állami adója circa 80.000 frt körül váltakozik i igy a 8 per- czentes pótlék-emelés csak 6400 frt jövedelem-többletet hoz. De tarthatatlan lévén a jeleni égi felcsigázott adóösszeg, a városi pótlék is aránylag leszállni dog. Ifjabb vámokat behozni p°dig | legszerencsétlenebb eszme volna, | jelen Ínséges viszonyok mellett Miféle biztosítékot nyújthat Veszprém városa egy 250^ ezer forintos kölcsön biztosítására. Én úgy hiszem, bármely pénzintézet csakis kétsze-H rés ingatlan-érték biztosítása mellett, — 50 évi törlesztésre pedig csak 6, vagy legkedvezőbb esetben 57. perczenfre adna kölcsönt és akkor évenként 15.000 frt kamatáé tőketörlesztés nehezülne Veszprém város lakosaira. Már pedig alig 13.000 főnyi lakosságunkból! 10.000 ember úgyszólván vagyontalan számba vehető. Végül képtelenségnek tartom és nem hihetem, hogy Veszprémvárme- gye, a kérdéses Győr—Hajmáskér- dombovári vasútvonalra V eszprém elfeledésével és kihagyásával szavazott volna meg 400,000 frt részvényjegyzést, a melyhez Veszprém város is aránylag nagy mértékben járul, a vasúti engedményeseknek azon csürése-Gsavarása, miszerint a vármegye akkor is köteles a fentemlitett részvényjegyzésre, ha tetszés szerinti irányba terelik a vonalat — még egyáltalán nincs bebizonyítva. Valamint arra sem érez- ném magamat köti lezve, hogy mii.t megyei és városi polgár, külön-kü- lön az ajándék százezrekhez járuljak és egyebet se tegyek, csak fizessek. A tisztelt városi képviselő uraknak, még jó eleve becses figyelmükbe ajánlanám ezen nem is vállalati, hanem ajándékozási, tehát Veszprém város belső háztartását nem is érintő ügyben elvileg bele sem bocsátkozni. Mert ilyen érvágást Veszprém város nem képes kiállani, a vasúti engedményesek szerezzék meg azt a csekély negyedmilliót, egyesek által beszerzendő gyűjtés utján, ahoz semmi közünk. Városunknak pedig hagyjanak békét. Ha a megyebeli országos képviselő urak, ig} fittesen felvilágosítanák, a nagyméltóságu miniszter urat, hogy Veszprém város képtelen, a vasútra egy negyed millió frtot ajándékozni, mert a városnak, nem szül a vasút semmi hasznot, — hanem esetleg kárt: bizton merném remélni, hogy csak úgy adná meg az engedélyt a vasútépítésre, hogy Veszprém ter- heltetése nélkül városunk kapja meg a központi állomást. Bizonyosra vehető, hogy ba Veszprém város nem ad 250 ezer frtot hanem semmit — épugy kiépül a győr—Veszprém—dombóvári vasút, mert stratégiai szempontból Ifaj- máskér központnak alkalmas nem lévén — és a megyeszékváros iránti tekintetből, itt Veszprémben lesz egy — érv 'ág ás nélkül — kiemelkedő központiodóház, (mely városunknak előbb kárt mint hasznot fog előidézni,) az kétségtelen, mert szökségszerü. De akkor legalább, megnyugszunk abban, hogy az elért vívmánynak az utóize, nem oly keserű. Szívleljék meg a város atyái e sorokat s aztán cselekedjenek a szerint. Ne kényszerítsék, esetleges megszavazásával a fertály millió frtnyi tehernek, a polgárság nagyobbik részét arra, hogy e tönkretevő határozat ellen, minden fórumon át appelláljon. Mert erre kénytelen lesz. Agyon- tipratása ellen, úgy fog védekezni ahogy tud. Nlargalit Ignácz. Viharos városi közgyűlés. Veszprém, márcz. 30. A képviselőtestület újjá alakulása óta, az első városi közgyűlés múlt szerdán, márcz. 29-én tartatott meg a városházán. Igen csendesen indult; alig 20—22 városatya tartotta érdemesnek a városházra fáradni. Eonek a lanyha érdeklődésnek a magyarázatát azonban mindjárt a napirend előtt megadta dr. Óváry Ferencz orsz. képviselő, bizottsági tag a következő nagyérdekíi interpellátiójával: „Van-e tudomása a polgármester urnák arról, hogy ezen közgyűlésre szóló meghívók igen sok bizottsági tagnak csakis tegnap, f. hó 28-án délután kézbpsittettek | S minthogy a községi törvény 56. § a elóirja, hogy a képviselők legalább 24 órával előbb ércesitendók, — a mai közgyűlést törvényesen egy belli vott- nak találja-e )“ No hiszen mozgalmas lett ez első interpellátióra, mindjárt a közgyűlés. A polgármester konstatálta, hogy a meghívót törvény szerint 48 órával elébh küldte ki, de a városi szolgák némely képviselőnél 4—5- ször is megfordultak, mégsem találták odahaza. így aztán természetes, hogy sokan csak a gyűlés előtti napon értesültek erről. Egyébkint a gyűlés határozatképes, mert elég képviselő van jelen. A polgármester válaszát tudomásul vette | közgyűlés, mert Ígérte, hogy máskor majd szorgosabban utánna néz anuak, miszerint a meghívók kellő időben kézbesittessenek a képviselőknek. (E helyen újból konstatáljuk, hogy n polgármester ennek a közgyűlésnek a megtartását sem tudatta a helyi lapokkal s nevezetesen hírlapunk irodájával. Hogy mire jó ez a hivatalos titkolózás, az valóban érthetetlen. Mert hiszen köszönnie kellene a hatóságnak azt, ha a közgyűlésekről hü referádát közölnek a lapok. A város mind a 13 ezer embere honnan szerezzen tudomást az ót illető városházi dolgokról ) Hiszen vala- menyien csak nem szaladgálhatnak föl a gyűlés után a főjegyzőhöz, hogy ott kibetüzzék a jegyzőkönyvet. Hát köszönnie kellene a hatóságnak, ha- hogy a hírlapok a közgyűlésekről • udomást vesznek — nem pedig titkolóznia, hogy a gyűlésről tudomást ne vegyenek a szerkesztőségek s igy azt szép suttyomban elsunyiz- hassák. Reméljük, hogy erről is tesz a jövőben a polgármester ur § idején közlendi a helyi lapokkal nemcsak a közgyűlés idejét, de tárgy- sorozatát is.) Ha ds> Óváry első interpel'átiója már érdeket keltett: valósággal vihart korbácsolt föl az alábbi két szeozátió.s interpeliátió, melyet szintén a polgármesterhez intézett — s melynek szövege ez: „Van-e tudomása a polgármester urnák arról, hogy a városi gyám- pénztárt és városi Lízárházat illető adóslevelek a tiszti főügyész által kezeltetnek ? Van-e tudomása arról, hogy ezen adóslevelek közűi kettő elveszett) Szándékozik-e intézkedui, hogy ily szabálytalanságok többé elő ne fordulhassanak)“ „Van-e tudomása a polgármester urnák arról, hogy a város tiszti főügyésze a régi közvágóhíd részvény- társaságnak részvénye-e volt alapításától fogva) és ma is részvényese-e | Van e tudomása arról, hogy a város képviseletében a közvágóhíd r. t. ellen per indíttatott és fuly- tattatik magán ügyvéd á'tal! s ekként a tiszti ügyész ur a várossal perben állott és perben áll-e? Van-e tudomása a polgármester urnák arról, hogy a város és közvágóhíd r. t. között létrejött szerződés a periratok között uincsen ) Megegvezhe- tónek tartja-e a polgármester ur, hogy a város rendes fizetéssel ellátott tisztviselője a várossal privát szerződéses viszonyban álljon) Osz- szeegyeztetbetőnek lartja-e a polgármester ur a tisztviselő hivatali kötelességével, hogy egy oly részvénytársaságban, mely a várossal szemben elvállalt szerződési kötelezettségének teljesítését megtagadja s erre per utón kell kényszeríteni — tisztviselője is helyet foglaljon ) Szándékozik-e lépéseket tenni arra nézve, hogy ezen ügy kiderittessék)“ Az elveszett adóslevelekre vonatkozólag az ügyész, C 1 o 1 n o k y László tagadta a vádat; a polgár- gármester azonban kije'entette, hogy utána jár majd a dolognak i úgy erre az ügyre, mint a közvágóhidi perre vonatkozólag a jövő közgyűlésnek előterjesztést teend. Következett a napirend : a tisztviselői fizétések emelése tárgyában beadott közigazgatási biz. jelentés tárgyalása. Szabó Imre 8 többek felszólalása után elfogadtatott Dr. óváry Ferencz indítványa, hogy az ügy a pénzügyi bizottsághoz vissza- adattassék, s érdemleges tárgyalásra az april 8-iki közgyűlésre kitüzet- tessék. Délután folytattatok a további napirend, melyen a számadások jóváhagyattak s az adósságek conver- tálása Rainprecht Antal indítványára megfontolandónak találtatott. A közgyűlés aztán morális elég tételt szolgáltatott Szilágyi Mihály és V i 1 n e r János volt városi tanác-so-oknak, amennyiben hosszú s buzgó működésükért jegyzőkönyvileg köszönetét szavazott nekik. A vi/hiány megszűntetése tárgyában tett aztán indítványt Dr. Óváry Ferencz, mely el is fogadtatott s egy 15 tagból álló bizottság küldetett ki a kérdés megoldása végett. Ifjúságunk s a játék. A minden irányban, minden vonalon haladást sürgető egyéneket az erkölcsi és anyagi hatás szempontjából ez idő szerint kétféle játék foglalkoztatja: a felnőttek és ifjak játéka. Ismert dolog, hogy egy idő óta veszedelmes erővel grasszál. az ) a divat, hogy a fiatalemberek még le sem rázzák magukról jól az iskola porát, már is ott hagyják az ifjúkor játék-szereit és előveszik a férfiak imádott játék-szerét: ama bizonyos 32 lapra nyomott ördögi bibliát. Sőt azzal se mondunk meglepő újságot, hogy ifjaink már a serdülő kor -első éveiben ostoba fffec- tálással ott hagyják a játszó-tereket és beállanak a felnőtteket és pedig a helytelen irányban haladó felnőtteket utánzók majomkompáni- ájába. Ennek lehet azután tulajdonítani, hogy mire elérik azt a kort, mikor normális körülmények között a férfias komolyságnak kellene fölváltania a fiatalság aranyos naivitását : akkorra már komor, életunt, blazirt alakjaival találkozunk a korai érettségnek. Az igazi lelkesedés, az érett elhatározások, a meggyőződésen érlelt tettek korát, mely normális körülmények között a harminczéven túli életkorral kezdődik, majdnem teljesen elmosta a korai érettség. Erre a korra már vajmi kevés emberben marad meg az az egészséges ruganyosság, mely szakadatlan munka nélkül elveszettnek tartja a napot, mely a folytonos munkában aczé- loződik, nő és elkísér bennünket a végelgyengülés koráig, egész az agg koriif. Éppen nem csodálható, ha az ily tapasztalattal szemben a legmaga sabb intéző körök is indíttatva érezték magukat arra, hogy a permekkor naivitásának megőrzése iránt intézkedjenek. Az ily tapasztalatok indították bizonyára a vallás- és közoktatásügyi minisztériumot is arra, hogy ifjúsági játszó-terek alakítást rendeleti utón sürgesse. Ez valóban nagy fontosságú dolog sokkal nagyobb, mint első pillanatra gondolnék. Igaz, hogy azok, kik az előbbi rendszer mellett végezték tanulmányaikat, könnyen mondhatják, hogy az ó tannló korukbau semmiféle külön játszótérről nem kellett goudoskodniok az egyes városoknak, azért mégis eleget ját szottak ; sokkal többet, mint ameny- nyit a mai fiatalság majd a berendezett játszótereken fog játszani. Hát ezt megengedjük, sőt határozottan mondhatjuk is, hogy ez igy van; de nem szabad elfelednünk, hogy abban a korban a fiatalság ideje nem volt ennyire elfoglalva I a mostanihoz képest elég kurtára szabott előadási idő után még mindig elég ideje maradt a tanuló ifjaknak kivonulni a szabadba esetleg a várostól távolabb eső helyre is, hol a játék testedző és lélekfrissitó százféle módját egészen fesztelenül űzhették. Hanem a mostani rendszer annyira elfoglalja a tanu'őkat, hogy csak egy-egy órát, félórát szakíthatnak ki játékra. Ennélfogva a mostani rendszer mellett oly játszóterekre vaD szükségünk, mely kéznél legyen, hova néhány perc:; alatt eljuthatnak a tanulók. Ily játszóterek alakítását czélozza, sürgeti a vallás- és közoktatásügyi minisztérium is, és bizonyára a hivatott tényezők mindent el fognak követni, hogy az ifjúkori ártatlanság, naivság megőrzésének eme legbiztosabb eszköze egyetlen helyen se hiányozzék. Vissza kell nekünk varázsolnunk azt a jobb, böl* csebb nevelési rendszerű kort, mikor még a bajuszos, szakállas jogász urak a jogakademiás városok nyilvános terein, felső kabát nélkül, ingujjra vetkőzve, labdáztak, mint ahogy ma már -— sajnos — csak a kisiskolás fiuk teszik. Teremtenünk kell uj divatot, mely a tanuló-ifjúság játekkedvót átvigye a felnőttek világába is és szorítsa mentői s/.Dkebb térre a felnőttek most divatozó ördögi játékait, mik csak anyagi, erkölcsi romlásba döntik az embert. • Örömmel vesszük mind ama törekvéseket, melyek fényesen bizonyítják, hogy legmagasabb helyen is komolyan foglalkoznak az ifjúság testi nevelésének előmozdításával s hogy a letűnt classicus népek nevelési rendszerének visszaállítása képezi közoktatásügyünk vezér-egyéniségeinek is intentióját. Örömmel vesszük és üdvözöljük e töiekvéseket annál inkább, mert a testi nevelés hátrányára túlsúlyra vergődött szellemi képzés már^ is erős. nyomokat hagyott a fejlődő fiatalságon s aggodalomba , ejtett minden mélj'ebben gondolkozó szakférfiút és szülőt a mind erősebb mértékben grasszáló, folyton szokatlanabb koraisággal föllépő kór: az idegesség. Erős bennüuk a meggyőződés, hogy mihelyt az ifjúság nevelésében vissza lesz allitva a classicus nevelési rendszer egyensúlya, mihelyt fejlőd > fiatalságunk több alkalmat és módot talál a lelket üditő és kellemesen elfoglaló játékra, — azonnal más fejlődési irányt vesz 1 szív I a valódi érettség korára is sokkal több zománcza marad meg a léleknek. Akkor azután az érett férfiak játékkedve is sokkal nemesebb irányt fog venni s egyre szükebb térre szorulnak azok a játéknemek, mik ez idő szerint nem kis mértékben járulnak az általános ideg — rom- bolá-hoz. A távírdái küldönczdijakról. — Hivatalos. Veszprém megye alispánjától. (Körrendelet a járások főszolgabíróinak és a r. tanácsa városok polgármestereinek.) Tapasz taltatván az, hogy a közönség mnc3 kellően tájékozva a felől, mikor kell és mikor nem kell táviratokért küldőnczdijat fizetni, nehogy ezen tájékozatlanság egyeseknek kárával járjon, felhívom, hogy hatósága egész területén megfelelő módon tétesse közhírré, és azokat, kik a községek elöljáróságának tndomása szerint gyakrabban kapnak táviratokat, külön is órtesittesse a következőkről. Azon városok és községek belterületén, hol állami pősta- és távirdahivatal vagy vasúti távirda van. az érkezett táviratok kézbesítéséért, eredjenek azok akár Ausztriából, akár Boszniából és Herczegovinából, akár a külföldről, díj egyáltalán nem jár. Nem jár kézbesítési díj azon esetben sem, jia oly helyre szél a távirat, hol nincs távirda, de a kézbesítési dijat a feladó megfizette, ami abból tudható meg, hogy a távirat czim elé vagy a .küldöncz fizetve“, vagy az ennek megfelelő nemzetközi xp. jelző van kiirva. Ha a feladó a kézbesítés módjára nézve nem intézkedett, az utolsó távirda a táviratot, ba nem helybe szól, rendszerint postán küldi. Ha a nem helyben lakó czimzett akár az érdekelt postára távirdahivatalt, akár a vasúti távírdát felkéri, hogy táviratait mindig küldőnczczel küldje lakhelyére, ily esetekben a czimzett- nek kell a küldőnczdijat megfizetni, mely az Ausztriából, vagy Bosznia-Herczegovinából érkrzett táviratok kézbesítéséért kilométerenként nappal 6 krban, este 8 krban van megszabva. Az esti kilométerpónz akkor jár, ba a küldöncz az október 1-től márczius végéig terjedő félév alatt pedig esti 8 óra után vagy reggeli 5 óra előtt indul el a posta- és távirdahivatalból, vagy I vasúti állomásról. Oly esetekben, midőn vzlamely távirat szövegéből, mely nem volna küldőnczczel továbbítandó, a közlemény sürgős volta látható, a postc- és távirda-hivatalok és vasúti távírdák azon föltevésben, hogy ezzel czimzettnek szívességet tesznek, az ily táviratokat kiküldbetik küldőnczczel is saját felelősségükre, de ha azokért czimzett a küldőnczdijat meg nem fizetné, jövőre ilynemű előzékenységre számot nem tarthat. A veszprémi és a pápai posta- és távirdahivatal, valamint a vármegye területén levő vasúti állomások rendkívüli esetekben a kézinapszám viszonyai szerint a megszabott kilométerpénznél drágábban is fogadhatnak küldönczöt, a többi posta- és távirda- hivatalok küldönczeinek azonban kilométerenként nappal 6 krnál, este 8 krnál több nem jár. Az Ausztriából és Bosznia-Herczegoviná- ból érkezett táviratokat egyébiránt az utolsó távirda csak azon esetben kézbesitteti küldöncz által, ha a czimzett lakóhelye nincs távolabb 20 kilométernél. A 20 kilométernél távolabb lakó felek a küldőnczczel való kézbesítés iránt a posta- és távirdahivata- lokkal vagy a vasúti állomásokkal megegyezhetnek. A külföldről érkezett táviratokat, ba a feladó a küldőnczczel való kézbesítést kívánja, akár megfizette a küldőnczdijat, akár nem, az utolsó távirda bárhova, tehát a 20 kilométernél távolabb fekvő helyekre is küldőnczczel küldi, I czimzett ily táviratokért azonban nem a 6 kr., illetve 8 kr. kilométerpénzt, hanem azon küldőnczdijat kell megfizetnie, amelyért a távirda a kül- dőnzzőt felfogadta. — Felhívom továbbá, hogy ezen közhirrététel megtörténtéről 30 nap alatt jelentsen. Veszprém, 1893. márcz. 1.*) Az alispán sorozáson: Kolos sváry Józsefj m. le., m. főjegyző. *) Nagyon jókor érkezeit 1 Szedő. Szombat, ápr. 1. VIDE DE. Balaton Füred, márcz. 23. (A „Veszprémi Független Hírlap“ szerk.) Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepét szépen ünnepelte meg közönségünk Balaton-!1 űreden. E napon szokatlanul nagy közönség gyűlt össze valláskülönbség nélkül. °Ennek oka abban leli magyarázatát, hogy már előre elterjedt a híre annak, hogy a Boldogságos Szűz ezen ünnepén Somogyi Amália kisasszony, Somogyi Zsigraond balatonfüredi ügyvéd ur kedves és bájos leánykája fogja a mise alatt __ amelyet ftdő Kovács Ábel fürdói gazgató ur mondott az „Ave Maria“-t szóidban énekelni. Fodor Ferencz szeretethazi tanító- ur orgouakisórete mellett a szőlő nagyszerű volt és annyira megható, hogy többeket a könnyezésig elér- zékenyitett, akik között még távolabb vidékiek is voltak. Ily szép és szabatos ének már rég nem hangzott el a kis rotunda talai között, sőt eseményszámba megy, ha figyelembe vesszük azt, hogy a kisasszony és kedves szülői református vallásuak ; — magyarázata a dolognak azonban az, hogy a kisasszony a veszprémi angolhölgyek hiroeves zárdájában neveltetett, ahol az egyházi éneket a saját kívánságára és szülői beleegyezésére megtanulta. Tar ózkodva közöljük ugyan e hirt, attól tartva, hogy meghallja Tisza Kálmánná és még nagyobb elkeseredéssel küzd az érdemekben gazdag szerzelesnők e kimagasló rendje ellen ; miért is sietünk az Ő, valamint felekezeti féltékenykedó elvtársainak megnyugtatására azt is konstatálni, hogy a szeretetreméltó kisasszonyt megtanították az „Ave Maria“-ra, de nem térítették át a katholikus hitre. Ez a legszebb jele a vallási tü- relmességnek, amelyért gratulálunk ?lsó sorban a veszprémi angolhölgyeknek, akik erre tanítanak ; má- jodsorban a kisasszonynak és kedves szüleinek, akik -a kuszáit vallási viszonyok daczára oly elfogulatlanul íreznek más vallásunkkal szemben. Jgyanezen napon ajándékozta meg loller Mariska kisasszony a kápol- íát két sajátkezüleg hímezett gyö- jyörü fehér-atlasz vánkossal, r. 1. A győri keresk. és iparkamarától. Ócska fémnemiiek értékesítése. A m. kir. államvasutak igazgatósága a vonalaiu a f. é. első felében összegyűlő és nélkülözhető külömböző ócska fém- anyagok értékesítése czéljából nyilvános pályázatot hirdet. A kellőleg felszerelt Írásbeli ajánlatok a nevezett igazgatóságnál f. évi ápril hó 25. napjának déli 12 órájáig nyújtandók be. Deszkák és abroncsok szállítása. A m. kir. dohánygyári igazgatóság a Bpest-ferenczvárosi, valamint a Bpest-er- zsébet városi m. kir. dohánygyáraknál az 1893. évi julius hó 1-től 1896. junius hó 30-ig terjedő 3 évre szükséges desz- kanemüek és. mogyorófa abroncsoknak szállítására pályázatot hirdet. A kellőleg felszerelt ajánlatok a nevezett igazgatóságnál f. évi ápril hó 11 napjának d. e 10 órájáig nyújtandók be. A m. kir. csendőrség szükséglete. A in;, kir. III. sz. csendőrkerületi pa- ranc-nokság a Magyarország területén elhelyezett m. kir. gyalog és lovascfendőr- ség 1894, 1895. és 1896. évi ruházati, felszerelési, lószerelvényi és berendezési czikkek szükségletének biztosítása czéljából nyilvános pályázatot hirdet. E hirdetményre, melynek egy-egy példánya e kamarai kerület nevezetesebb városaiban falragasz utján való meghirdetés czéljából az illető város tanácsának, illetve főszolgabirájának megküldetett, e helyen külön is felhivjük az érdekeltek figyelmét. A kellőleg felszerelt ajánlatok f. é. május hó 4. napjának d. e. 10 órájáig a nevezett parancsnoksághoz Budapesten (VIII. főherczeg Sándor-utcza 28.) nyújtandók be. Ezen hirdetményeket e kamara azzal hozza az érdekeltek tudomására, hogy a bővebb részletek és feltételek a kamara irodájában megtudhatók. Győr, 1893. márcziue '28. A kér. keresked. és iparkamara nevében: Jerfi Antal s. 7c., Szávay Gyula s. 7c., elnök. titkár. újdonságok. — Boldog húsvéti ünnepeket kívánunk hírlapunk minden olvasójának s barátjáuak. Adja Isten, hogy e legszentebb ünnepet szeretteik körében boldogan tölthessék. — A nagyheti ájtatosságokban nagyszámú ájtatos közönség vett részt, amely pénteken, a szent sir látogatásakor valóságosan elözön- lőtte a várat. — A lamentatiókon, mint más évekbeu is, az egyházmegyei növendékpapság énekelt; <Ja,| lárdájuk a „Miserere“ zsoltárt rerneij kül adta elő. — Husvét napján »». püspök ,*1 Ő exellentiája prédikál s ugyancsak ír' mondja fényes segédlettel a sz. mii * sét is. 'í-:; a — A veszprémi tornaegylet April1 hó végén, saját tőkéje javára nagyL zeneestélyt rendez a megyeház disz. termében. Az estély művezetésére] s az abban való közreműködésre nz: egylet elnöke dr. Óváry orsz, képviselő ur L i e d 1 Ferencz hírneves hegedi! virtuózunkat nyerte- meg. Közelebb bővebbet közlendőnk, — Városi hivatalnokaink fizetés.] felemelésének ügyét, amint közgyj.: lési tudósításunk jelzi is, jövő szóm- baton, ápril 8-án fogja tárgyalni s l megszavazni a városi közgyűlés. Ez ügy újból azért utasittatott még egyszer a pénzügyi bizottsághoz, dr. Óváry, dr. H a 1111 y Vilmos és dr. C | e t e Antal indítványára, mert a javaslat egyoldalú s több tisztvi- selő fizetése, igy az árvaszéki ülnök, pénztáros, ellenőr, közgyám stb.,; kik hivatalaikat mintaszerüleg látják el, nagy felelősséget viselnek (az I árvaszéki ülnök pl. 300 ezer frtnyi értéket adminisztrál) egyáltalán kom- binátióba sem vétettek. Reméljük, hogy ezek érdemei is méltányolva lesznek s mellőztetésükkel nem fog.] nak csüggesztetni — esetleg csak azért, hogy egyik-másik tisztviselő nem a szabadelvű pártra, de a nemzetire szavazott, a múlt évi csudálatos választás alkalmával. Mindenesetre nagy érdekkel nézünk a jövő szombati közgyűlés elé. — Színtársulatunk első bemutató előadása, holnap, vasárnap lesz. Színre kerül „Felhő Klári“. A jóbiril társaság iránt nagy érdek-i lődés van a közönség közt s igy bízvást kellő sikerű szezonra számíthatnak. — A Hullám-siremlékre e héten] VTeisz Elek küldött irodánkhoz 2 frtot. Fogadja kegyeletes adományáért kőszönetünket. — Zenekedvelőink egyesülete elhatározta, hogy ápril 19-én szerdán, a megyeház dísztermében rendezi első tavaszi hangversenyét. Legközelebb közölni fogjuk az érdekes programmot, melyre már folynak a próbák. — A megnyíló balatoni gőzhajó- zás. A „Balatoutavi gőzhajózási részvénytársaság“ azon szándékának megvalósításában, hogy a, hajómeneteket Boglár és Révfülöp között mindjárt a jég elzajlása után megkezdje, teljesen felszerelte hajóit és ezek a legénységgel együtt a sió-; foki kikötőben a forgalom megkez-l désére készen állanak. A márczius] 25-ére tervbe vett boglár-révfülöpi járlatok megiuditását azonban akadályozza az, hogy Zalamegye a rév-; fülöpi kikötőhidat, melyet a télre] szétbontatott, még nem állíttatta' helyre. Amint ezen akadály meg-i szűnik, a társaság tavaszi menetrendje azonnal életbe lép. — Erdő-égés Sümeghen. A veszprémi püspökség tulajdonát képező sümeg-urbéri erdőnek égéséről a fó-i városi lapok által hozott közlemény,! mely szerint 400 hold szép, fiatal fenyves pusztult el, szerencsére túlzott. A tűz, mely márczius 28-án dörögdi ut szélén — hihetőleg gondatlanul eldobott égő gyufától vagy szivartól keletkezett, — csak 80—90 holdnyi területet fogott el s ott is a 8 —10 éves ültetvényekben többnyire csak a száraz füvet és levelet pusztította el, úgy hogy a fákban és hajtásokban kevés a kár. A szomszédos deáki. tapolezai és úrbéri erdőkben ép akkor tavaszi erdősítéssel elfoglalt 3—400 munkás, a deák-puszta cselédsége és a bírásukkal jött sümegi lakósok, az erdészeti tisztség és erdőőri személyzet vezetése alatt a tüzet délutáu 5 órára elfojtották. Sümegről az oltásra | csendőrség is megjelent. — Az érettségi vizsgálatok szóbeli része a helybeli rám. kalh. fM gymnasiumban junius hó első napjaiban lesz. — Díjszabási reform a déli vasúton. A déli vasút tudvalevőleg ez évi április 1-én vonalain uj kilómóter- mutatót, uj személy- és uj gyors- és teherárudijszabást léptetett életbe. I — A déli vasút uj kilóméter- mutatója már nem a régi raértföld- távolságok, hanem újonnan végrehajtott kilométerikusfelmérések alapján lett szerkesztve, a mely a megálló helyekről és megállóhelyekre is, az eddigi, többnyire a legközelebb mögötte fekvő állomásra nézve megállapított távolság helyett, a tényleges ' távolságot foglalja magában. Két emlitésre méltó újítás a személy* díjszabásra és az árudiszabásra nézve közös. Az egyik, a mely a forgalom I
