Veszprémi Független Hirlap, 1893 (12. évfolyam, 1-54. szám)
1893-10-28 / 45. szám
Veszprém, 1893. Veszprémi Független Hírlap* Szombat, okt, 2$, d) a magyar- illetve horvát- és sz’avouországi illetőségűek a bor vát-nyelvet szóban és Írásban töké' letesen bírják; d) feddhetleu előéletüek; e) posta.- és távirda szolgálati-; rpstileg alkalmasak, mely körülmény közhatósági orvosi bizonyítványává' igazolandó. A tanfolyam hallgatói, a kisebb hivatalnoki állásra igazolványnyal biró katonai altisztek kivételével, beiratás és tandij fejében tiz (10) forintot kötelesek fizetni. Fölhivom ebhez kepest mindazokat, kik e tanfolyamba belépni óhajtanak. hogy sajátkezüleg irt és születési, orvosi, erkölcsi és iskolai bizonyítványokkal kellően felszerelt kérelmüket f. évi November hó 15-ig és pedig a már közszolgálatban állók rendes elöljáróságuk uiján, a köz- szolgálatban nem állók az illető főispán vagy polgármester közvetítésével, a tanfolyam helye szerint a budapesti, illetve a kassai, kolozsvári vagy zágrábi posta- és távirda igazgatósághoz nyújtsák be. A miniszter; Lukács, s. k.Ezen 2100 frt fedezetét találná azon váltságösszegekben, melyeket A veszprémi tűzoltóság ügye. Veszprém, okt. 27. Tizpnnyolcz év eló-.fc alapittiitott meg itt a városi tüzoltó-egyiet. Kevés tökével, sok jó akarattal. A vajúdásokra, miken ez a leghumánusabb egylet azóta keresztül ment; nem rekriminálunk. Szegény várostól, adópréseit polgárnéptől több nem tellett. A könyörület sok ezreit elfogadta hatóságunk s ha ez még nem tudott ezzel beszámolni, az még nem jelenti azt, hogy i város mindent! el ne kövesen, miszerint harmadszor is oda ne tartsa kolduló markát az országnak. ilert erre segédkezet nem nyújt az önérzetes sajtó. Sajnálom e biztos exigentiával a városi képviseletet s emelje érvényre, az orsz. tüzoltó-felügyelő- ség egyik legönzetlenebb tiszte D-*. Öváry Ferencz orsz. képviselő javaslatát, melyet közelebb a váro>hoz benyújtott s igy hangzik : Tek. Polgármester Ur ! 4567/93. k. i. szám alatt a köz-l igazgatási. bizottság véleménye folytán a köteles tűzoltóság elvének! elejtése, de az önmegadóztatás él- i vének felvétele mellett átalakítás végett hozzám visszaszármaztatott tüztendészeti szabályrendelet tervezetemet újból átdolgoztam, van szerencsém mielőbbi tárgyaltatás végett a következő észrevételeim kapcsán az összes ügyiratokkal együtt beterjeszteni. Hét éves főparancsnoki működésem alatt meggyőződtem arról, hogy ezen keretben és ily pártolás mellett, mint a minőben a veszprémi önk. tűzoltó-egylet a város és polgársága részéről részesül mint önkéntes-egylet fenn nem állhat, hivatását üdvösen be nem töltheti. Ez indított arra, hogy a Dunán |ul legtöbb rendezett tanácsa váró sának példáját követve, f. 1393 ♦ évi angusztus hó 26-án benyújtott indítványomban a tartalékos köteles tűzoltóság felállítását sürgettem és szabályrendelet tervezetemet is ebhez képest dolgoztam ki. A közigazgatási bizottság tárgyalásán magam is részt vevéD, örömmel tapasztaltam városunk emez előkelő bizottsági tagjaioál, városunk vezérfiainái azt, hogy a tűzoltó-egyletet nem kívánják ezentúl a város mostoha gyermekéül tekinteni, de hajlandók az egylet által 1887-beu tett javaslatokat elfogadni, hajlandók | pénzáldozatot meghozni, hogy az önkéntes tűzoltó-egylet fennmaradhasson és nemes hivatását áldásosán betölthessse. Hogy ez megtörténhessék, szerény véleményem szerint a következő elkerülhetetlenül szükséges újítások volnának még eszközlendók: 1) a rendes fizetéses tűzoltók száma négygyei szaporítandó volna, ezek közül I kocsisként is szerepelhetne, minek költsége éven- kint .................................. 960 frt. 2) a mászó és szivattyús tagok egyenruházattal ellátandók volnának, évenkint 140 frt. 3) 2—2 lovas fogat volna az egyletnek rendelkezésére bocsájtandó, évenkint kerülne..........................| 800 frt. 4) segélyezésekre és jutalmazásokra a költségvetésbe felveendő volna, évenkint 200 frt. a nem működő, esetleg nem tűz oltó-egyleti háztulajdonosok fizetn nek I városi pénztárba és pedij 50 kr.,. illetve 1., 2.. 3., 4., 5., ( frfjával. Adnia kellene a városna természetesen a fűtési és világítási anyagokat az őrtanyára és megfelelő helyiséget a két fogat és lovai szá mára. Ezzel szemben a tüzoltó-egy let a rendelkezésére álló fogatokkal öntöztetné a várt, piaczot a koma kutig, a szabadi-utezát és a palo tai-utat. Minden jogos igények egyébként tek. városi képviseleti közgyűlés elé már 1SS7. évi október hó i3-án kelt emlékiratunkban előterjesztettek, azok közül azonban fájdalom akkor csak a tűzoltóknak balesetek ellen való biztosítására szolgáló 100 frt szavaztatott meg. Erős a hitem és meggyőződésem, ha ezen igények méltányos kielégítést uyernek, úgy a tűzoltó-egylet, fel lévén szerelve most kitünően gépekkel és szerelvényekkel is, a reá váró feladatoknak szükség esetén, áldásosán megfelelhet, csakis ezen igények megszavazásában bízva alakítottam át alapszabályrendelet tervezetemet: máskülönben mai viszonyaink és körülményeink között csakis a tartalékos kötelező tűzoltóság felelhetne meg a jogos várakozásnak. Veszprém, 1893. okt. 10. Dr. Óváry F.roncz, főpiirfeiiC'nok. Összesen: 2100 írt A tel nyomorultjai. Küszöbön a tél — a szegények keserves ellensége. Megjó a fagyasztó szél és átjárja a viskók résthagyó falát, megjó a nagy hideg és a szegénynek nincsen szene, fája, hogy megküzdhetne a dermesztő ereje ellen. Megszűnt az | kevés kereset is, ami eddig akadt, az asztalfiókból kifogy a kenyér — pedig az éhség annak ugyan legkeservesebb, a ki fázik. Megsokszorosodik a koldusok hada; száz helyett ezernyi kéz nyúl feléd, ezernyi szem függ kérelve rajtad. Szived megesik látásán ennek a nélkülözésnek, a félig födött testnek és adsz, — adsz mindenkinek, aki eléd kerül, kérdés, válogatás nélkül, a meddig telik, vagy megunod a .szemtelenséget“, gorombán rájuk szólsz, hogy bezáratod őket, ba nem pusztulnak és meleg bundád zsebeibe mélyesztve kezedet, mérgesen elrohansz mellettük. Nem jól teszed sem egyiket, — sem a másikat. Mert a jótékonyság kötelesség — de kényes művészet is. Nem szabad azt megtagadni de még kevésbbé szabad azt gyakorolni csakis pillanatnyi benyomások szerint, csak szívből indulva ész nélkül. A jótékonyságot manap nagyon összetévesztik az alamizsna osztogatással. Pedig épen akkora a különbség köztük, mint a jó és rossz között Mig a jótékonyság teljesen gyakorolva, a hatása csakis jótékooy lehet, addig az alamizsna osztogatásé nem az. Ellenkezőleg; az a közönséges mez gondolatlan osztogatás inkább rontás, mint jóttevés. Igaz, meg van az alamizsnának egyelőre a hatása, hogy a szűkölködő kielégítheti valami szükségletét. Vehet magának meleg ruhát. Jóllnk- hatik rajta. Szerezhet magának éjjeli szállást Másrészt ugyan le is ihatja magát vele, vagy egyébb vág módon tölthet el pár órát. De ezekről a mindenesetre nem kiválóképp üdvére való hatásokról nem is szólunk. Az alamizsna közvetlen hatása főleg a megajándékozottban felköltött abban a gondolatban nyilvánul, hogy az ember jóllakhatik, melegen öltőz- ködhetik és puha ágyban hálhat, munka nélkül. Megterem benne annak az elvárása, hogy az ember, ha Szükség bántja, csak kolduljon: segítségnek jóni kell. És a koldulás mindenesetre nem csak kényelmesebb, de biztosabb és jövedelmezőbb is, mint a munka. Mit tegyen már most a jó ember; adakozzék, vagy ne ? Az egyik szélsőségből a másikba való ugrás mindenesetre kényelmes, de nem helyes. Legfeljebb azt bizonyítaná, hogy az alamizsna-osztogató szivfelen egoista, ki csak a hiúságát akarta kielégíteni, vagy attól a kellemetlen könyörgő alaktól akart szabadulni. Az igazán jótékony ember mást fog következtetni. Nem az áldás ténye volt a helytelen, de a mód, a hogyan adott. Es ha 8zorgosabban, egy pár órát | reász.ávtva — átgondolja a dolgot, r arra hz. eredményre fog jutni, hogy korántsem elégséges a jótékonyságra ha derűre, borúra dobáljuk jobbra- balra a krajezárt. Az igazi jótékonyság czélja nem" az, hogy pillanatnyira, hanem hogy állaudóau segítsen a szükölködókön. A jótékonyság nem rak annak kezébe, aki véletlenül az útját állja, hanem utána jár, ha csakugyan szegény-e | kéregétől miben szűkölködik? mikép jutott a szomorú ál la- potjába ? Azután elhatározhatja, mily irányban segíthetne rajta, de uem máról holnapra, hanem úgy, hogy lehetőleg állandó szerzési mód- hóz méltó emberi létre jusson. A szűkölködő viszonyainak az ismerete és -az állandó segély nyújtása — ez az, ami a valódi jótékonyságot megkülönbözteti az alamizsna-osztogatástól. Oh tudjuk, hogy annak a gyakorlása súlyosabb feladat, mint emez! Ámde mégis — épen a szegények érdekében, kérjük azokat, kiknek szive van a tél nyomorultjai irányában ; gondolják meg, a mit mondottunk, mert adományuk csak akkor sz áldás, csak akkor nem átok, ha s igazi jótékonyság szellemével adják ! Nálunk a „szegényúgy rendezése“ azok közé a feladatok közé tartozik, melyeket régen kitűztünk megoldásra, de még komolyan sóba se fogtunk a megoldásához. Ha majd összhangba hozzák a város évenkinti nagy áldozatait azokkal az áldozatokkal, melyeket ugyan- e czélra egyletek és magánosok hoznak meg: kevesebb pénz fecsérló- dik el és több lesz segítve. mentén a meglevőkön kivül gépműhelyre es külön direkciórat az a jövő fcitk" mert legnagyobb valószínűséggel a nű gyár állam vasutak veszik üzembe ezt a kiépülő nagy vonalat is és így külön iguzgutóságra aligha lesz szükség, mert a vasutkezelés egész ökonómiája ott fog egybefutni az üzletvezet Őség büróiban. Ezt kell megszereznie Györrárosnak, s midőn a hangulat odafenn varosunkat jelöli ki, mint az államvasutak dunántúli vonalainak egyik elsőrendű állomását üzlet vezetőség helyéül, miadént meg kell ragadnunk, hogy a terv, mely napról- uupra jobban érlelődik, minél előbb meg is valósuljon, hogy mire az uj vonul elkészül, üzleivezetősége legyen Győrnek, miként Szegednek, Misko 1 ezua, Arudauk vagy Kolozsvárnak. A helyi és vármegyei érdekek éber őr ként, utalunk a „ Va$vármcgyeu legutőb számának kivetkező soraira: „Az államvasutak Dun*jobbparti üzlet- igazgatóságának elnyerése végett Győrött nem zajos, de úgy látszik, öüceres tevékenység folyik. Teljesen megbízható és feltétlen hitelt érdemlő forrásból veit értesülésünk szerint • irányadó körökben a hangulat Győr felé hajlik. Itt van tehát az idő arra nézve, hogy városunk komoly akcziókba bocsátkozzék s ragadjon meg minden lehelő eszközt arra nézve, hogy uj csalódással gazdagabbak ne legyünk. Bizottságot kell alakítani, mely mindent elkövessen, hogy városunk ezen életbevágó kérdésben ismét ne mellőztcseJc.* Közlekedésünk. Kisbér, okt. 27. YeszprémYármegyei tuzolto-szöYetség. 3^Eegrl^-ÍT7"Ó. A veszprémvármegyei tűzoltó szövetségnek Veszprémben 1893. évi decz. hó 3 ik napián d. u. 2 órakor a vármegye székház nagytermében tartandó közgyűlésére. Tárgyai: 1) A tisztikar és választmánynak három évre megválasztása, 2) Az 1894. évi költségvetés megállapítása, 3) A leg'özelebbi közgyűlés helyének és idejének megállapítása. 4) Indítványok tárgyalása. Veszprém, 1893. évi okt. hó 20-án. Dr. Óváry Ferencz, ideiglenes elnökVasúti üzletvezetőség. Veszprém, okt. 28. A mi hivatalos Veszprémvárme- gyéuk | megyei székváros Veszprém- város iránt tanúsított lelkiismeretlenségével szemben, érdekes képüli szolgálhat a két szomszédos vármegye: Győr és Vas. Mig e két vármegye vezér emberei, kőzg/ülései, tanács ülései azon; vannak, hogy ne csak vasúti gócz- pontjaik (amijök már van) legyenek, de állami üzletvezetőségeket is kapjanak — addig a mi megyénk élősdí főemberei még arra sem akarják segíteni a fővárost, hogy rendes állomása legyen. Sőt, hogy ez minél, meszszebb legyen tőle, arra félmilliót szavaztatnak meg ugyan ennek a nyomorult népnek terhére. Ezt a filozófiát tolvaj-vasúti bankárok értik. Mi nem. A „Győri Közlöny“ mai száma a. vasnti üzletvezetóségről igy ir: ,A küszöbön lévő vasúti decentrelizá- ciőra való tekintettel a helybeli sajtó nem egyszer hangsúlyozta azt, hogy Győr szab. kir. városnak mindent el kelt követnie, hogy a magyar államvasutak Duna-jobbparti üzletvezetősége Győrré kerüljön. Magunk, legutóbb a győr-dombó- vári vonalról czikkezve, szólaltunk fel ez ügyben, mikor hangsúlyoztuk azt, hogy Győr, a dunántúli vasúthálózatnak gócz- pontjává fejlődvén ki, arra van predesztinálva, hogy vasúti üzletvezetöségnek széke legyen. Hogy egy vasúti üzlet vezetőség, mely legalább kétszáz hivatalnokkal, tehát a fogyasztó közönség sorait gyarapító hatalmas kontingenssel, mily áldásos hatással lenne városunkra, ennek iparos- és kereskedővilágára, ezt aligha kell fejtő* getnünk. A győr-domdővári vonal kiépítését Vesvprémváros legutóbbi közgyűlése egy lépé^sel közelebb hozta a megvalósulás révéhez, amennyiben a város hatvannégy szóval öt ellen elhatározta, hogy a vasútra 150,000 forintnyi értékben jegyez részvényeket, kikötve egyúttal, hogy a „két uj vasút“ (t i. győr-veszprémi és veszprém-dombővár vonal) főállomása, igazgatósága, központi gép- és fütöházai, ja vitas műhelyei (a győri kívánságok uj kiadásban) Veszprémben legyenek. Ezen utóbbi óhajokkal tüzetesebben nem is foglalkozunk, mert hogy mennyiben lesz szüksége a vasútnak vonalai Sokan nem veszik figyelembe mily hirneves vidék lakói vagyunk, következésképpen nem is méltányolják azt kellőleg. Pedig érdemes a feljegyzésre mind ama látni és megnézni való mi Komárom-Ujszőnytől, Székesfehérvárig kínálkozik. Ott vau Komomárom-Ujszőny hires bevehetetlen vára és nagy mértföldekre terjedő sánczai, mint a hadászat remeke; a vén Dunát nyergeié Komárom-Ujszónyfc összekötő uj vas- hid mely technikailag szép alkotás, de gyakorlati használatban keskeny- ségével ritkítja párját a Continensen ; Bábolna és Kisbér világhírű fél és telivér Arabs és Angol lótenyésztése, ugyancsak e kincstári birtokok megnézésére méltó mintagazdaságai; Mór és nagy vidéke a vértes alja jó nevű szóllö telepei és zamatos borával ; Bodaik gyógyhatású fürdőjével, szent kutjaival, Moha hires savaoyu- viz forrásaival, de mind ezek fölött Székesfehérvár az onnét dirigált szab. cs. és kir déli vasút társaság által e vidéken fentartott és nyomorúságosán üzembe vett Komárom-Uj- szőnyig vezetett vonat közlekedésével. Sajátságos, a maga nemében igazán páratlan és bámulni való vasútja ez az emberi alkotásnak mely megérdemli, hogy messze idegen földről jöjjenek megnézni, mire képes egy gyarló vezetéssel biró magán- társulat intézménye, mely nem néz erkölcsi sikert, gazdasági jólétet, ha saját külön érdekeiről lévén szó de mindenek fölött hasznot húzni hivatott vidékünk, kereskedelmünk, közgazdaságunk és közjólétünk rovására. Tarifája a teher szállítmánynál oly magas, hogy kereskedelmünk és ennek kapcsán gazdasági termelésünk az exportban redukálódik s lehetetlenné tesz minden nagyobb vállalkozást. Vidékünk kereskedelme a szállítás díjszabás tnlmagassága miatt meg van szorítva és ez a birtokos osztályt érzékenyen sújtja első és a kereskedőt másod sorbau. Termelése nem értékesüthet úgy mint fölteszem: Győr, és Esztergom megye földbirtokosainak termelése, sőt még úgy sem mint Komárom megye azon vidéke, melyek az államvasutak mentén terülnek el. És ez lényeges közgazdaságunkra, gazdasági viszonyainkra általában. Fehérvármegye, Komárom megye e vonalba eső része és Veszprém megye e vidékünkre utalt és ide^ gravitáló részében lakó birtokosok gabonája, összes termelése, legyen az a legszebb, legjobb igazi minta minőségű termék, értékesítése e vasút vona Ián a szállítási díjszabás tul- mags.ssága révén nem lehet oly tökéletes, mint azt elérni óhajtandó volrna s amit a megye másik része, a magyar kir. államvasut mentén fekve Tata és nagy vidéke oly áldást hozóan élvez. A különbözet %-ban kifejezve Dem csekély, sót oly nagy, hogy azt érzékeny csapásnak mondhatjuk vidékünkre. Sújt bennünket ez az átkozott vasút, ez a közlekedési vállalat kapzsi, haszonleső intézménye mely közlekedési intézmény, mig más vidékeken. a kereskedelem, a közgazdaság, a közjóiét emelésére, felvi- . rágzásra szolgál — addig nálunk miaden vállalatra már csirájában gyilkoló munkát végez. Látjuk Tata és nagy vidékét, vaj jón nem-e vasútja révén emelkedik napról-napra, lépésről lépésre és rövid 10 év alatt — tehat mióta nevezett máv. vasútja megnyílt — uem-e eDenkezőjét tapasztaljuk Kisbéren ép úgy miut tízékesfehérvár- tól—Komárom-Ujszőnyig, a szab. cj. és kir déli vasút e hadászati vonalának minden egyes állomásánál 1 Es miért 1 Mert a déli vasút vezérigazgatósága nem hajlandó belátni azt, hogy más érdekek — igen közérdekek — is vannak, melyeket méltányolni úgy emberi mint hazatiu kötelesség. Mert a szab. cs, és kir. déli vasút társaság vezér-igazgatósága teljesen minden más közérdeket, sót méltányos, ez érdemben beadott kér- vényezéseket is mellőzve, — a saját előnyére használja ki vonat közlekedéseit, vonat inditását, személy szállítási tarifáját és teher szállit- mányi díjszabását. Bámulatos az a közöny az a felületesség, mely úgy a góczpontban mint egyes állomásokon nyilvánul a vonat indításánál, úgy tüntetve fel előttünk utazó közönség előtt az egész kezelést mintha mi jobbat nem is érdemelnénk 1! Meggyőződést vehet magának erről a nagy közönség, de különö- e vonat mentén lakó utas, ki kényszerülve van útját e vonalon megtenni évközben többször is, és tapasztalni fogja, hogy soha igazságosabban nem ítélt még közvélemény midőn e közlekedő vonatokat helyes indokolással nevezte el muszáj vonatoknak. Kettős okunk van sajnálni a vonalon utazó közönséget, még pedig első sorban is azért, mert testileg gyötrik agyon e rossz, rozoga, a fővonalról már kiselejtezett, kényelmetlenül berendezett és télen meg vagy egyáltalán nem, vagy csak kevésbbé fütött waggonokban, mig lassú mozgással, szellemileg is tönkre silányitva érkezik meg utjának végpontjára, másodsorban pedig azért, mert ez agyongyötré8t drága pénzért kell neki megfizetni, lévén még a patikaszernél is drágább az utazása. Megtörténik néha az is egyes állomásokon hogy a már idegességig izgatott utazó közönség mintegy ráadásul nagymérvű türelmetlenségében — bár elismereip nem a saját jószántából — a kupé oldalához veri a fejét és ha érdeklődik az ok iránt megtudhatja, hogy az azért történhetett meg, mert a személy kocsik leakasztását a tolatás közben a vonatot kezelő személyzet feleslegesnek tartja. És ez leginkább a személyvonatnak csúfolt vonatokon történik meg. Igazán bámulatos az a közöny melylyel ezt az utazó közönség megtűri, és abban a tudatban, bog}’ ez actuálisá vált dolog, nyilvános forum, küiöu helyi érdekeinket jól felfogott vidéki sajtó révén ajánl- tatik a szab. csász. és kir. déli vasút társaság vezérigazgatósága figyelmébe, nem is fog elzárkózni a cselekvés teréről, melynek eddigi káros befolyását vidékünk kereskedelme mező és közgazdasága, iparunk fejlődése, nagyon is érzi. A vonatközlekedés, melyaek indítása szerencsétlenebbül már nem is lehet kieszelve, annyira inpracti- kus, hogy azt jellemezni nem is lehet eléggé. Valjou nem volna-e méltányos, ha reggel, Komárom-Ujszónyből indított vonat példájára — már nem is bánjuk, ha az is teher vonat lesz, személyközlekedéssel összeketve — Székesfehérvár felől is indítanának egy vonatot, hogy a Komárom-Ujszőnybe délelőtt érkező személy és gyorsvonatokkal csatlakozást találván Bécsfelé, valamint délben a gyorsvonattal Budapest felé, a kik pedig hivatalos megjelenésben utaznak még reggel Nagy- Iginándon vagy Komáromban végezhetik teendőjüket. így még az se képezne bajt ha az utazás drága is marad mint az jelenben is van, de igy mint az a mostani összeköttetésben van, amidőn igen drága vasúti viszonyainknál fogva, mégis vagy kocsin kénytelen megtenni az utat Komárom vagy Nagy-Igmáud felé, vagy pedig egy egész éjjelt kénytelen tölteni idegen városban, idegen helyen, idegen emberek között az, ki megjelenésével hivatalos kötelezettségének eleget akar tenni. Tudjuk,- hogy a déli vasút vezér- igazgatósága oda törekszik, hogy a személyforgalmat Budapest felé e vonalon Székesfehérváron át közvetíthesse, tehát igy megtalálja a vesz prém vármegyei tűzoltó-szövetség alapszabálya. 1. §■ A szövetség czime. Veszp’rémvármegye szervezett tűzoltó egyesületeinek szövetsége. 2. §. A szövetség pecsétje. A szövetség czimének körirata, tűzoltó jelvénynyel és 1893. év feltüntej tésével. 3. §. A szövetség székhelye. Veszprém. A rendes közgyűlés székhelyét, | vármegye egyes községeiből beérkezett ajánlatokra való tekintettel, a megelőző közgyűlés határozza meg. Rendkívüli közgyűlések székhelyét az ezeket egybehívó választmányi ülés jelöli ki. 5. §. A szövetség czélja. A szövetség czélja a hazai tűzoltó- ügyteijesztése, tökéletesitése, egyöntetűvé alakit ása, egységes alapra való fektetése ; egyúttal az országos tűzoltó-' szövetség támogatása, megyei tüzrendőri szabályok létesítése s foganatosításának ellenőrzése, hivatalos működésben megsérült tűzoltók segélyezése, végT^^Vgy- más irányában pártolás, gyámolitás és segélyezés. 6. §. A szövetség eszközei. á) A szövetség évenkint a közgyűlés által meghatározott más-más helyen, tűzoltó-gyakorlattal összekötött közgyűlést rendez. b) Tűzoltó-testületek szervezésénél a szövetkezet területén közreműködik. c) Az egyes tagtestületek szervezé-j sében és vezetésében lehető egyöntetű-* ségre törekszik. d) A politikai hatósággal való összeköttetést közvetíti. V. fi. A szövetség évszámítása. A szövetség első éve az alakulás napjától azon naptári év végéig számit-, tátik; azontúl mindenkor január 1-évcl kezdődik a szövetség éve. 8. §. A szövetség tagjai. A szövetség tagja minden Veszprém-,; vármegyei szervezett tűzoltó egyesület Az ezentúl szervezendő tűzoltó egyesületek, alapszabályaik jóváhagyásával egyidejűleg a szövetség tagjaivá lesznek. A szövetség tagegyesüietei, mint ilyenek, egyúttal az országos tűzoltó szövetségnek is tagjai. 9. §. A tagság megszűnik a szövetséghez tartozó tűzoltó-egyesület feloszlása foo" tán. 10. §. A tagegyesületek jogai. a) A tagegyesületnek jogában áll a vármegyei szövetség közgyűlésén megbízó levéllel ellátott egy képviselő által részt venni, indítványokat beterjeszteni, szavazati és választási jogot gyakorolni. b) Minden, a szövetség czéljának e*j érésére tett intézkedésben részt venni és c) minden, a testület javára eső előnyökre igényt tartani. ] J Ezen jogoknak gyakorlása czéljábm minden egyesületet egy-egy szavazat illet meg, melyet más egyesület képviselőjére át nem ruházhat. Éj g. A tagegyesületek kötelezettségei. A tagegyesületek kötelessége a szövetség által bekivánt statisztikai adatokat beküldeni I a működési területükön fölmerült tüzesetekről kimerítő — H® hét — rajzokkal is megvilágított je lenié seket beterjeszteni, köteles továbbá a 1 számadását, elérve ily beosztás czélját (!) mért nem teszi igy ^ Sa A bécsi postát közvetítheti után is a délben Komárora-Ujsző,.*'’ bői jövő posta vonat és a délolőfct 10 órakor Székesfehérvár felől iQ(j* ‘ tott vonat egyszerűen elmaradhat nának ily formán — miután i vonatnál többet adui a vezériga* gatőság nem akar, — czélja nin^ is. Azt hisszük ez a legjobb me„. oldás volna — a már már tűrhet I len személy forgalmit illéséiig. , A Tarifa ármérséklésében pedj a szab. csász. és kir. déli vasút igazgatóságnak figyetmét ismételve htvjuk fel a cselekvésre és remél, lüuk annyi méltányosságot elérhetni hogy azt legalább átvizsgálja és a kereskedelem és közgazdaság érdé- kében kellőleg -redukálja. Korda Miska.
