Veszprémi Független Hirlap, 1893 (12. évfolyam, 1-54. szám)
1893-08-05 / 33. szám
Veszprém, 1893. XII. évfolyam. 33. szám. Szombat,lang. 6. 3*£eerJ«ri-e“..»oajba'on. ioloden > ára: e,6>r. évre 12 korona. «I éne 6 k0r01111' Egye» •»*“ ára 30 Meghagy atik- emberek. Veszprém, aug 5 A veszprémi cséplőgépek a héten, két nap egymásután, két gyermek lábait zúzták óss/e. A nagyobbik, 9 éves fiúnak a sebeit még meg fogják tudni gyógyítani az orvosok, de a kisebbik 6 éves gyermek lábát tegnap már le- fürészelték a kórházban. Két nyomorékkal többje van a városnak ; két reményteljes élet kérőit örök nyomorúságra. Ki felelős ezért 1 Kit terhel a gondatlanság bűne ? Kit visz ezért börtönre a törvény ? E kérdésekre ma még nincs felep let, -de -aztlÄljtrk, hogy nagyrészt-a mi városi közbiztonsági hivatalos" apparátusunk nembáuomsága is lu das abban. A város körüli szérűkön 3 gőz- cséplő s 6 ló vonatai cséplőgép működik most. Értelmetlen suhancz- nép kezeli ez utóbbi masinákat, akkora gondatlansággal,hogy szinte különös, miszerint naponta több szerencsétlenség nem esik ott. At előző években is történt e gépeknél több szerencsétlenség. Kétszer fel is gyujtattak s le is égtek a szérűk (a Brunkula majorban s az almádi-uti szérű), s »biztonsági szolgálat a szérűkön azóta oly pompásan kifejlődött, hogy e héten ismét két nyomorék lett áldozatává. Nem szivesen vádolunk hivatalos közegeket soha. Keserves a szolgálatuk s az életűk amúgy is, a hivatalos embereknek. Csekély fizetés mellett nagy munkaidő, örökös gáncs, s a függetlenség boldog érzetének legkisebb paránya sem jut osztály- részökűl. A hivatalos ember boldogsága — mondhatni emberséges volta — csak a penziónál kezdődik. De akkor már kitöredeztek a fogak. Nincs mivel élvezni azt. S mert igy ismerjük a hivatalos életet — nem szivesen gáncsoljuk ókét. Ám ha azt Ltjuk, hogy egynégósága s officiózus lelkiismerete csak a „Meghagyatik“-ok kibocsátásában áll s aztán oda se neki, hogy telje- sitették-e azt. . . s aztán az ily nyavalyás eljárásnak a polgárok vagyon- és életbiztonsága esik áldozatul, akkor kötelességünk rámutatni a szerencsétlenségek közvetett tetteseire . . . bánjon el vélük a törvény. A kötelességérzet szép erény, hibája csak, hogy a veszprémi hatóságok még nem ismerik. Fájdalom, számos példa utal erre. Vegyük csak a legközelebbi múltat Ä nagy tűzvész alkalmából az or szág egész sajtója foglalkozott váró sunk elhanyagolt tűzrendészetével Hát, kapta magát a hatóság, kiadta sürgősen a „Meghagyatikot“, hogy minden háznál mennyi oltóviz, pe- met, tüzhorog, létra stb. álljon készen. TAEC1Á. Az én múltam. As én múltam nagy temetőkert, Sötét cziprusókkal tele. Hol annyi drága, szent halottat Rejt a koporsó fedele : Egyikben nyugszik — boldogságom . Másikban — a megöli remény . . . Amott a hit ... hajótörötten A csalódások tengerén. E sírok között elbolyongva, Az ismerős ösvény vezet; Melyet csüngő lombsátorával Oki, a hű emléketet . . . Könnyemmel öntözöm virágit, Es a legszebbek ott terem, A melynek megtört pyramidján Ez van felírva : szerelem. Soós Lajos. A Balaton. — Dr. Silberatein Adolftól. — A monda, a költészet s az ecset hiába vonta be fényes kolorittal a magyar tengert. Még mos sem ismerik úgy, ahogy Megérdemelné. Nem azért olyan pompán, mert Közép-Európa legnagyobb tava, (nagyobb mint a genfi és a badeni), de mert a természetbarát s a poéta sem tud hamarosan különbre találni. Kápráztatóan szép, balzáamot lehelő tó ez, forrongó érdekes, misztikusan Bötét belső világáA „Meghagyatik“-nak az lett a foganatja, hogy ilyen védeszköz vagy viz miuden huszadik háznál van s egy még rettentőbb tűzvészre oly pompásan vagyunk elkészülve, hogy már jobban nem lehet. Ott a segély gyűjtés s a vízvezeték ügye is. Hiába apellálunk az önérzetre, mely a tot ábbi gyűjtés berekesztésének végterminusa kitűzését parancsolja: bu nél’tűl szedeti a hatóság és a bizottság a pénzt — amin pedig most és nem a télen kellene munkálni : a vízvezeték ügye pedig szépen stagDál. Stagnál pedig Pató Pál urék ima kifogása réVén, hogy várni kell a miniszteri mérnök urakra. Ördög vigye ezeket a fürdözó miniszteri Meghagyatik-urakat. így is úgy is nekünk kell megfizetni ezt a vízvezetéket. Jó pénzért kapnak hydrotechaikusokat bár- ltok Hát mit nyavalogjunk a kormány mérnökei kegyes grátiájával — mely e közűgyüuket egy évvel odábbtolja. Ha igazi köteletségérzet volna a mi városi eleinkben : ez nem lenne igy. Hanem ha egyik nem bánja, a másik se bánja; eb ura fakó a városi polgárok érdeke. Itt tűzvész kél a léhaság nyomába, ott meg ártatlan gyerkőezéket zúz össze a masina. Nem jól vau ez igy, tisztelt Meg- hagyatik urak. Hogy az Isten jobb erkölcsösei áldja meg ! Mezőgazdaságunk és gabonakereskedelmünk érdekében. IRTA: SZÁLAT OTTÓ. (Három közlemény.) Devecser, jul 22. in. A gazdaembernek aratás után rendesen- nagyobb pénzszűkségletei vannak, később azonban már szabadabban mozog pénzdolgában, mert egy kis bort is ád el, télen marhákat és sertvéseket hizlal, ezekért és a sovány állatokért is kap pénzt, s ha mindjárt aratás után kénytelen volt is gabonájától megfosztani magát, de később, midőn ismét péz- hez jutott, vehet is gabonát az elevátoros raktárból, akár vetőmagnak, kenyér vagy takarmánynak valót s igy az elevátoros raktár valóságos éléekamarája lehetne édes hazánk jó népének. Ha t. i. az egyes vidékek elevátorjai megörülnének, ellenben a másik vidékéi túl tömöttek volnának: ezt átszállítás által lehetne a szükséghez és a helyi fogyasztáshoz mérten pótolni. A magyar földmives osztály nem igen bir száraz magtárakkal és tűz- mentes padlásokkal, azért gabonáját nyirkos kamarákban, hordók, hombárok vagy zsákokban tartja, hol a gabona lassan-lassan magába szivja a kamara szellözetlen nyirkos levegőjét és nagyon sokat veszt a minőségé szerinti értékéből, holott az elevátoros raktárban mindez meg nem történhetnék, mivel ott a gabona vas tartályokban van e helyezve és ezek a száraz légflr- ben állanak. Miután a vas hideg és igen tömör pórusokkal bir, benne a gabona légmentesen és oly hőmérséklet alatt áll, hogy ott a megmelegedés és ennek következtében beállható gabenaerjedés nem fordulhat elő. — Ha pedig mégis véletlenül nedves gabona lett volna valamely tartályba betárolva^ és a gabona melegedni kezd, ez nem válhat veszélyessé, mivel a tartályokat egy gabona kémfuró segélyével naponkint megvizsgálja a rak- tárnok vagy szolga és ha esetleg látja, hogy a gabonának | forgatásra vau szüksége, akkor a tartály kiömlesztő csatornáját megnyitja, a gabonát a kanalas emelőgép alá sülyeszti, az emelőgépet működésbe hozza és a gyanús gabonát áthor- dat.ja egy másik üres tiszta tartályba és ha szükséges a kiürült tartályt kisepreti és ebbe újra visz- szahordatja a gabonát, mely műtét alatt a gabona teljesen lehűlt és kész egy pár óra alatt 8 waggon gabona forgatása a nélkül, hogy emberi eró kellett volna hozzá. — Ugyancsak igy lehet a gabona egy- nemüvé tétele végett a keverést is végrehajtani az által, ha 3 vagy 4 tartályból egy időben eresztetik a gabona az emelőgép alá — mely az igy egybefolyt gabonát egy ötödik és további üres tartályba üríti be, — mely műtét befejezte után a gabona teljesen egynemüvé alakul át. A midőn az elevátoros raktárak kezelésére vonatkozó saját egyéni nézeteimet és felfogásaimat a n. é. közönség tájékoztatása végett a fentiekben előadtam, megjegyzem, hogv-a mikénti kezelésre vonatkozó végmegállapodás az e czélból alakulandó országos végrehajtó bizottság feladata lesz, valamint annak megállapitása is, hogy az ország különböző helyein hány elevátoros raktár legyen felállítva és hol ? — végül az is, hogy kik által legyenek azok kezeltetve ? A hazai elevátoros raktárak felállítása ügyében az utóbbi időben Igen étűnk mozgalom indult meg az országos gazdasági egyesület kebelében gróf De8sewffy Aurél és gróf Széchenyi Imre urak vezérlete alatt. — Ez ügyben az országos gazdasági egyesület f. év márczius 21-én tartott egy előértekezletet, melyre Széchenyi Imre gróf által, Nyilassy Lajos kis-czelli állomás- főnökkel együtt távirati utón lettünk megliiva, miután a közgazda- sági ügyek iránti meleg érdeklődéseink által indíttatva a mintacsarnokok és a közraktárak eszméjével már korábban is foglalkoztunk, — Az előértekezlet tárgyalás alá vette a mintscsarnokok és közraktárak ügyét. — A mintacsarnokok ügyét minden nehézség nélkül tárgyalta .mely abból áll, hogy a vasúti hálózatban góczpoutokat képező oly elágazási állomások csarnokaiban, (Perron) hol egyúttal étkezés miatt a vonatoknak hoszabb tartózkodási ideje is van, a közönség által köny- uyen hozzáférhető helyen egy minta csarnok legyen felállítva, hová a vidék termelői terményeikből különféle mintákat állíthatnak ki. — Ezek a kisebb vidéki csarnokok, a budapesti kereskedelmi csarnokhoz hasonló természettel bírnának, csakhogy amíg a budapesti az egész ország — addig a másikak az egyes vidékek terményeit állítanák ki közszemlére. — Az egyes kiállított mintákra ezimezédulák alkalmaztatnának, melyeken fel lenne tüntetve az eladó neve, lakhelye a készlet mennyisége, ára végre a kiállított minta ára. — A közönség a vonatok tartózkodása alatt megtekinthetné a minta csarnokokat, tájékozhatná magát az iránt hogy az állomást környező vidék mily mezei, kerti, erdei, hegyi termények és egyébb ipari termékek kel bir. — A kiállított mintákat az utas meg is vehetné a mintára ragasztott czim ezédulán feltünte tet-t árért, a termelőknek pedig lehetőleg nagyobb készletet kellene a mintákból a csarnok rendelkezésére bocsájtani, hogy az esetleg eladott mintákat nyomban újakkal lehessen pótolni. — Ezen csaruo kot egy vasúti alkalmazott kezelhetné s ha a termelő mintái már elfogytak, vagy már fogyatékán vannak, a felet értesíteni kellene, hogy küldjön uj készletet s neki a mintáiért bevett pénzt a jutalék levonása után meglehetne küldeni. — Ezen intézkedés által megismertté a fogyasztó közönség a magyar termelőket és válogathatna terményeikben, de viszont a termelő sem lenne kénytelen a fogyasztók iránti, tájékozatlansága setét rejtekében sinlódni s miután egy-egy ily mintacsarnok berendezése 2—300 frtnál többet nem igényel, ezt a megyei gazdasági egyesületek saját házi pénztáraikból is fedezhetnék. A második, vagy is a közraktárak ügye «okkal több és látszólagos nehézséget gördített az értekezlet elé, mivel a kereskedelmi törvény 435. §-a akként rendelkezik, hogy „közraktárakat úgy egyesek, mint társaságok nyithatnak: kötelesek azonban ebbeli szándékukat a ezégbejegyzésre nézve illetékes törvényszéknél bejelenteni B legalább félmillió forintnyi tényleges alaptőkét kimutatni. Az alaptőke a jelen czimbeu kijelölt ügyleteken kivül másra nem fordítható.“ Ezt pedig teljesen lehetetlen lett volna összehozni a vidéken tehát az értekezlet elhatározta, hogy kérelmezni fogja a minister urnái hogy a kereskedelmi törvény 435. §a törvényit itóságilag legyen megváltoztatva, melynek megtörténte után meg fog szűnni az akadály, mely a vidéki közraktárak felál lit- hatását gátolja. — Másnap, már- czius 22-én volt a vidéki árucsarnokok és a közraktárak érdekében a miniszteri tanácskozmánv, melyen kereskedelemügyi miniszter Baross Gábor ur O Nagyméltósága elnökölt. — Az elnöklő miniszter ur felolvastatta az országos gazdasági egyesület kérvényét, ezután pedig a kereskedelmi kamara és a budapesti gőzmalmok szövetkezete elnökségek véleményes jelentéseit, végre a Szt.- Péter várott székelő osztrák-magyar nagykövetség jelentését, melyben az, az Oroszország vasútállomásain felállítva levő elevátoros közraktárakat és azok kezelését ismerteti. — Ezek után az elDökló minister ur áttért a gazdasági egyesület kérvényének tárgyalására, a tárgyalás folyamán — a jelenvoltak legnagyobb örömére és megnyugvására — az idézett törvény szakaszait az ő jogbölcsesé- gének sugarai által a kellő megvilágításba helyezve, akkéot magyarázta, hogy a kereskedelmi törvény 435. §-át sarkaiból kifordítani sem a jog nem engedi, sem pedig a tervbe vett vidéki közraktárakra nézve a szükség nem kivánja. Mert amidőn a törvény alkotva lett, akkor a vidéki közraktárak hálózatának létesítéséről még szó sem volt a törvény tehát csak oly természettel birő közraktárak helyzete és viszonyaival számolt mint p o. a budapesti s miután ez a törvényszabta fél millió forintnyi tényleges alaptőkét ki is mutatta és ugyancsak az idézett törvény 439 — 442. §§-ai értelmében zálogjegyekkel (warrant) dolgozik : további ily iránya működésének oltalma és korlátozása miatt t törvényszabta kötelezettségeivel szemben kell, hogy az idézett törvény szakaszai teljes épségükben hagyassanak meg. Másrészben pedig miután a tervbe vett vidéki közraktárak zá- logjegyekkel (warrant) nem dolgoznak, hanem a betárolt gabonákról csak betárolási jegyeket adnak ki, melyekre az előlegeket nem maga a közraktár, hanem valamely hazai pénzintézet fióktelepe adja, ennélfogva ezek működése az idézett törvény szakaszainak határozmánya keretén kivül esvén, ezek fejlesztése és oltalmára uj hazai törvények alkotása vál szükségessé. S igy az ez idő szerint már létező kereskedelmi törvény nem képez akadályt arr.i, hogy a tervezett vidéki közraktárak felállithatók legyenek, melyek által az ország XXirla.plcod.a.: Veszprém. Sz.ibadi-atcza 514. M. XXlrd.etésels : Petitsoronkénfc 12 fii. Nyilt-tér petit-tere 4* fillér. Kincstári illeték 60 fii. kistermelői százezreinek és a kereskedők érdekei előmozdítása ezé- loztatik. — Továbbá azon nézetének adott kifejezést, hogy szervezzen az országos egyesület egy végrehajtó bizottságot, melynek az legyen a feladata, hogy a vidéki elevátoros közraktárak ügyét minden irányban behatóan tanulmányozva, egy javaslatot terjeszszen elő £ minisztériumnak. — Végül kijelentette, hogy a minden irányban nyilvánuló közérdek előmozdítására való tekintettel számíthat az egyesület az ő erkölcsi és anyagi támogatására és a mennyiben a közlekedés és az állomási szolgálat érdekeivel nem ellenkezne, az elevátoros közraktárak Számára terü- , letet ad a pályaudvarakor és azt a vasúti személyzet által kezelteti, egyúttal pedig 400 frtot bocsátott a nemes miniszter, az egyesület rendelkezésére az ezen ügyben esetleg szükségesnek mutatkozó tanulmányi utak költségei fedezésére. SEufacsanrokoIr fölállítását már eddig is több állomásra engedélyezte és engedélyezni ezentúl is ahol a szükség kivánja és a szolgálattal nem ellenkezik. Az itt előadottakból most már mindenki láthatja, hogy mily stádiumban vau a földmi velőssel foglalkozó nép anyagi helyzete javítását és a hazai kereskedelem fokozását czélozó mintacsarnokok és az elevátoros közraktárak ügye. Az országos gazdasági egyesület a szakminiszter és a közgazdasági ügyek iránt érdeklődő egyesek eddig megtettév amit tehettek, most már a vidéki gazdasági egyesületeken van a sor, ók lépjenek a haladás kibontott zászlójával a cselekvés mezejére. Igyekezzenek a nemzet vagyonosabb elemeit, különösen pedig a magas aristokratiát és a főpapságot az ügy részére megnyerni, mivel a tervbe vett elevátoros raktárakat a közönségnek saját pénzéből kell fellállitania a kormány támogatása és felügyelte- 'tése mellett Miklós Ödön mérnök ur. aki annak idején a budapesti nagy elevátort építette, oda nyilatkozott, hogy egy ily 100—120 waggonos vidéki elevátort 15000 írtból fel- udna állítani, tehát legczélszerühb lenne, ha mindazon vidékek, melyek egy-egy elevátort kívánnak felállítani, a 15000 írtnak megfelelő 300 darab egyenkint 50 frt értékű részvényt bocsájtanának ki. Az egyes részvények ára ala- csonysága miatt a köznépnek is módjában állana részvényt jegyezni, vagy pedig minden község is jegyezhetne néhányat a községi vagyonból s ha igy | tóke már biztosítva lenne, lépéseket kellene tenni az országos végrehajtó bizottság útján a minis- teriumnál az elevátor építtetése miatt. Most pedig vessünk számot az elevátor bevételei és kiadásairól. A dóval, melynek érdeke- titkait még a késő generáció emberei is ku atni fogják. Ha a gőzparipa két éráig vágtatott már a pest-fejérvári vonal virágzé, buja rétjei között, ahol a jobb Dunarészen az istenáldott pusztaság festői panorámája festik ki, ha a vassinpár hirtelen gyors és merész hajlás-al délüvugatra kanyarodik, előttünk a természet legi-zebb, poéti- kusan ezines, szemet csillogtató képe: a Balaton. Óriási mozgó, hullámzó smaragd ömlik szét előttünk, az alacsony partokon fehér tajtékban törik meg a megtorlódott halvány-kék hullám, míg arráhb, a vizbehajló horizon felé, Csillogó zöld víztornyok ágaskodnak a vörösbarna erdős- koszorús hegygerinczek között. Az idő nem fárasztja ki az embert, akármeddig akasztja is a szemeit, erre a zöldszemü szörnyetegre, amely megveti az ég, a föld szineit, hogy a maga fényességét viselhesse. Mennél tovább visz a déli vasút jél traszirozott vonala a sma- ragdlap mellett, mindig idegenebb lesz előttünk a képe. A képzelet szárnyain tropikus égalj alá szállunk, ahol a napon érik meg a drágakő színe Ó8 tüze és állatot, növényt csillogó lazurral von be. Milyen választóid épül itt a mostani s a magyarok ősi hazája között a tibeti fensikon? Úgy tekint felénk a Balaton intenziverejü csillogó fényességével, mint az édes emlékezés. Több mint pn«zta fantázia az, ha a Balaton tropikus jellegéről beszélünk. Titkos erőket rejt a mélyében. Melegforrások pattannak föl a kebléből s föl- kúsznak egész a földszinéig. Tavaszszal éles muzsikával megszakgatják a tó vas- erő i jógpánczélját. Huszonnyolcz oldalról szakadnak föl ezek a titkos melegforrá- sok, közéjük vegyül egy kénforrás is, melytől a villanyos, zöld szint kapja a Balaton. Megkapd, de változatos éa türelmetlen a Balaton, mint egy szép asz- szony. A hullámok harsogd zúgással szaladnak, a levegőt enyhe, puha mozgásba hozzák. De ki számíthatja ki egy az*p asszony szeszélyeit? A hullámok izmosodnak. Ezüstfenyő, elektrikus hab csillogtatja meg a szemet. Az enyhe szellő viharrá erőabödik s végig korbácsolja a tavat. Házmagas hullámok kergetik az aprd ladikokat s a remegő révészek élete ilyenkor a zivatar koczkajátékává lezen. Ne higyjetek a csábitd tengerzöld szemű démon asszonynak! Ne higyjetek a Balatonnak; a hablany- szemü Balatonnak ! Lágyan ringat simo- gatd, duzzadd karjával a tenger tündére, de nemsokára megérzitek a kegyetlen, szép szörnyetegnek aczélizmait. Helyen érzó, nemes szív a bíbor alatt. B.-Füred, aug. 2. Tisztelt Szerkesztő IJr t Tudva azt, hogy b. lapja legközelebb áll a néphez, írok önnek egyet-mást a herczegprimásrdl, olyakat, a miket a nép nem tud rdla, s olyakat is, melyek még l&pban világot nem láttak. Hadd ismerje népünk a bíboros főpapot, ki nagy és meleg szivével olyan közel ált hozzá! Kinek sok belső nyugtalanságot okoz, ha a szegénységet nyomorban látja, ha azt veszély fenyegeti. Én látom, tudom, hogy itt, elvont magányában hogy osztja a bankjegyet és ezüstöt, midőn senki sem látja s hogy egyetlen koldus el nem megy tőle segély nélkül. Fájdalom, felhalmozott kincsei ma még nincsenek, csak a mit magában hord. Az irodalom előtte egyik szentség s ál- dozik is oltárán folytonosan. Hatvanliároro magyar lapot járat s ezek közt több előkelő vidéki lapot is; aztán franczia, német, olaszt. — Legkevesebb jár neki száz lap, a mennyi összesen Szerbia, Montenegro és .Romániának sincs. Sokat olvas s nagy örömmel; majd mindegyik előkelő lap vezérczikkét elolvassa, de az újdonságot csak egyből. Nagyon érdeklődik az események iránt* 8 a legkisebb politikai mozzanatot, eseményt is tud. Könyveket halomszámra veszi s nemcsak Esztergomban és Budán, de a fejében is nagy könyvtár vau. Palotája a hercegérseknek Füred legszebb pontján épült igéző kilátással. Maga mondja, hogy „Most jártam meg Olaszországot. Rómát, Nápolyt, de ez a pont nekem legkedvesebb, legelragadóbb.* Ezelőtt 45—48 évvel Vaszary Kolos, mint szegény gyermek, a vakácziőban gyakran járt e vidéken, de — gyalog. Keszthelyen vett egy botot a kezébe, megindult gyalog, el-eljött Paloznakra, rokonához. Ez a Balaton nyugati végpontjától vagy nyolez mérföldre esik. Eljött minden nyáron izzadva, fáradva, mintha érezte volna, bogy mint a szegény ember számára a Jézus karácsony estéjen, neki is itt dobja fel magát a dicsőség és méltóság. Midőn az apostolok lován fáradva, izzadva eljutott Paloznakra, itt töltött hosz- szabb időt, s abban a szerencsében is részesült, hogy rokona kocsin hozta be ide a gyöngyszigetre s látott szépeket, álmo* dott szegény takaró alatt fényeseket! Egyszer a többek közt szintén Füredről ment haza rokonával s útban érte őket a zivatar. Egymást érte a villám s földet rázó menydörgés rázkódtalta meg a levegőt. A fák koronái a főidig hajoltak meg 8 üvöltött a vihar, melynek haragját rémes zúgással adta vissza a vén Balaton. Egyik pillanatban egy hatalmas dörrenés 8 a villám oly közel ütött le a vágtató kocsihoz« hogy a fiatal Vaszaryt eszméletlenül szállították haza Paloznakra s még otthon is órák teltek bele, mig magához jött a leggondosabb ápolás mellett. Gondolta-e a gyermek-vándor, midőn éhezve, izzadva itt járt a Balaton-par ti Ingasok árnyébau, hogy a jövőben . neki fényes palotája leszen Füreden ? Hogy mint Magya'rország herczegpri- mása gondol vissza Istent áldva azokra a napokra, a mikor rossz csizmában, szegényes öltözetben kereste a rokoni hajlék megnyugtató küszöbét?! Eh most? Egyik fényesen ragyogó napja nemzetének, magas állása és befolyásánál fogva. Dj az szereteténél fogva is, melyből jnt mindenkinek. Aztán éppen állásánál fogva ma az egyházpolitika központja, s milliók reménye rajta csügg. A prímás nagy hazafi! Aztán a bíborban is minő egyszerű. Ha látod sétálni a fák árnyában egyszerű szerzetesi ruhájáhan, azt hiszed távolról, hogy valamelyik falusi plébános, csak mikor kalapját megemeli az üdvözlök előtt, látod ősz fején a kis bíbort, mely roppant nagy kincsbe került neki — nyugalmába! Mennyire nagyobb nyugalommal és gondtalanul ülne a pannonhalmi apátságban, mint most a fény és bíbor alatt! Egyszer kérték, nagyon kérték, hogy gazdaságaiban adja oda rengeteg gabonáit géppel végzi; gyorsan megy, jól megy ez. .. — Nem adom — monda a hagy szivü főpap, — men amit igy megnyernék a szegénység munkája nélkül a géppel, úgy is oda kellene adnom altatás után a szegényeknek ! Mert hát az is a haladás, a civilizáció vívmányaihoz tartozik ám, hogy a gépek munkája miatt annyi kézerő pihen s any- nyi .koldusa van a vidékeknek! Ma mar gőzzel repülni, villanynyal írni és világítani a divat, de a nagy fény s isteni erő alatt nem látjuk a könyet és rpngyokat. Mennyi áldozat, mennyi vérbe kerül a czivilizáczió minden lépése es sugárzó fényében ott van az átok is, a nyomor Í3. S mindezek mellett ki volna az a vakmerő és szívtelen, ki azt mondaná a haladásnak : megállj ! Itt leone a világ vége. A herczeg-érsek a legjobb egészségben van, évek óta nem nézett ki óbban, mint most. Erőteljes, a nagy izgalmakat, fáradalmakat egészen kipihente s az erősödött testben a szellem most még nagyobb fénynyel ég. Szereti az anekdotákat, maga is sok humort önt beszédébe, nagy alakjainkról a múltból lelkesédve beszel. Sokat tu 1 róluk és sokszor mint mintaképekről emlékezik. — így Deák, B. É itvös, B JÖfcky Ödön, Klauzálról sokat tud, mik egészen uj ik előttünk. Palotájában egyszerűen él, háztartása is egyszerű, csak szeretete, szívj ósága fénylik mindenütt, a mint küszöbét átléped. Isten védje, tartsa sokáig. Roboz István.
