Veszprémi Független Hirlap, 1891 (11. évfolyam, 1-55. szám)
1891-05-23 / 24. szám
Veszprém 1891. XI. éyfoyam. 24. szám. Szombat, május 23. TLEN HÍRLAP j,/- o-jelen minden szombat o n. J*. lap ára : egész é.r 8 írt; negyedévi« 1 írt 50 ki*.; egyes szám ára 15 kr. — Hír dt ♦ ísek petivB óra. 6 kr ; nyil'.u;r petit-^re 20 kt\. 30 ki*., kin istár ill ■)'.ók. — jX hírlap irodája: „PetöÄ“-intézet Vesapum (v^i’Osház-tH Az első csengetés. Veszprém, május 23. Megyei vasutügyünk végre megoldást nyert. Ha nem is egész teljében — mert hisz a balatonparti s a pápavidéki vonalak nemkevésbé életérdekeinkké nőttek — de a fővonal, mely a múltak bűnét korrigálandó, Vesz- prénováros vásárterére hozza a vasúti forgalmat s indulóházat, most már a kiépítés stádiumába jutott. Ez a vonal a győr-zircz-veszprém- enying-dombóvári. A külön-külön tervezett két vonal, a győr-veszprémi s a veszprém-dom- bóvári fusionáltak s pedig ngy, hogy nemcsak a kiépítés, a realizálás fog együttesen történni, de iizemileg is egygyé lesz, egy igazgatóság vezetése alatt. A fusio az által vált lehetségessé, hogy a gönyő-győr-veszprémi vonal engedményesei Tisza László s V á- r ady Gábor átruházták concessiójukat gróf Battyháuyi s Reé Jenő urakra, ezek pedig a vonalat a gönyő-gyó'ri szárny elejtésével, mely Győrre határozottan káros leendett, fogják kiépíteni. így biztosították maguknak másrészt Győrmegye jóakaratát is, mely a kívánt jegyzést szives készséggel teljesítette is. Tekintve aztán, hogy mindkét vonal jgymás támogatására van utalva 3 egyik i másiknak természetes folytatását ké- aezendi, gr. Batthyányi s Reé Jenő irak a veszprém-dombovári concessio- látussal, ifj. Matkovich " Tivadar úrral (gyesültek úgy, hogy a két vonalat (gyesi tik. A fúziót örömmel vesszük tudomásul, 'íem azért, mintha több garancziát lát- íánk igy a vasút kiépítésére vagy övójére — mert meggyőződésünk, hogy nindkét vasút külön-kűlön is kiépült rolna előbb-utóbb, sőt Veszprémin egye lozzájárulása nélkül is a győr-vesz- »rémit Győrmegye, a dombóvári vona- at Tolnamegye építették volna ki — oert e két megyének is életérdeke a lakony-balatouvidéki forgalom; <le örii- ünk főleg azért, mert igy a két vonal em konkurrálui, de támogatni fogja gymást; kiépítésük egyöntetű, gyor- abb lesz és sok huzavonát, súrlódást ;sz elkerülhetővé. E hó 19-én kezdődött meg a köz- »•azgatási bejárás Győrmegye területén yőr városban s erről a következő udósitás fekszik előttünk: Győr, 1891. május 21. A győr-zircz-veszprémi vasút közigazgatási ejárá8a kedden, f. hó 19-én vette kezdetét. A bejárást Geduly Károly műszaki ta- ácsos vezeti. Az első napon jelenvoltak a írmegye képviseletében Laszberg Rudolf *. alispán, Goda Béla és Ziskay Antal \ orsz. képviselők, Latinovits Mihály főmérnök, Németh Miklós főszolgabíró, Győrváros képviseletében Szőcs Árpád tanácsos, Veöreös Boldizsár I. aljegyző, Hirschler József mérnök, L amberge r Gyula, Stirling Tóbiás, Stumpf Dózsa, Szentmihály Kálmán, a városi közigazgatási bizottságtól Egervári József és Ve őrös Jenő, a magyar államvasutak képviseletében Horváth Lajos üzletvezetőigazgató, B a c h 1 József és B ó n y e y főméx-- nökök, a hadügyminisztériumtól a vonatezred egy századosa, Igaz Lajos kultúrmérnök a vasútépítő konzorczium részéről Reé Jenő, Mel h a Kálmán, utóbbi képviseletében a délelőtt folyamán Mayer Lajos dr., Kis Jenő mérnök. A községek részéről: Nagybarát faluból Posch Mihály körjegyző, Németh Lajos bíró, Juhász Imre képviselő, Nagybaráthegyből Gergely Lajos biró, Szekeres István képviselő, Kisbaratfaluból Klauz József biró, Surmon Ltván törvénybiró, Kisbaráthegyből Bors István biró, Klauz Mátyás törvénybiró, Nyul- faluból Dobrovits Mihály körjegyző, Ács György biró, Rajon Mihály elöljáró, Nyul- hegyről Csendes József biró, Váczi András képviselő. Geduly műszaki tanácsos üdvözölvén a megjelenteket, röviden ismertette az összejövetel tárgyat és felhívta a jelen volt képviselőket, hogy észrevételeiket adjak elő. Egyszersmind tudatta, hogy a mai bejárást kert eiigedménve.-ek ös-zes jogaikat és követeléseiket gróf Batthyány Géza—Reé Jenő konzorcziumra íuháztak at. Laszberg Rudolf gróf alispán Győrmegye neveben a vasuttervet általános irányára nézve melegen üdvözli s kijelenti, hogy a vármegye úgy anyagilag, mint erkölcsileg hozzájárul a vasút létesítéséhez. Szőcs Árpád városi tanácsos általánosságban a győr-gönyöi szakasz ellen tiltakozik, a győr-veszprémire észrevétele nincs. Laszberg Rudolf gr. alispán megjegyzi, hogy a gr. Batthyány—Reé konzorczium csak a győr-veszprémi vonalra kért és kapott engedélyt. Mayer Lajos dr. kijelenti, hogy a győr-gönyői szakaszt már az első engedményesek is elejtették, mihez Reé Jenő még hozzáteszi, hogy a győr-gönyői szakaszt a Tisza-konzorcziumtól nem vették át. Laszberg Rudolf gr. alispán szólalt még föl, mire a győr-gönyői szakasz fölött napi rendre tértek s következett a részletes tárgyalás. Győrváros részéről a küldöttek, úgyszintén a városi közigazgatási bizottság küldöttsége helyszíni bejárást kértek, mert a terveket nem ismerik és az építés által előidézendő helyzet felől magukat tájékoztatni nem tudják. Több felszólalás után a városiak félrevonultak, észrevételeiket megállapítandó, A községi küldöttségek a tervezetet elfogadták. Az utak és átereszek tervei szintén megelégedésükkel találkoztak. A vármegye képviselői a vasútvonal irányát Kis- és Nagybarát községek felé elterelni kívánják, mert ezen községeket a mai terv szerint a vasút nem érintené. Kivánja továbbá a megye, hogy Gyór-Szabadhegy állomáson teherállomás is létesitessék. A megyei kívánalmak jegyzőkönyvbe vétettek, a város azonban egyelőre nem adta elő észrevételeit, hanem a helyszíni szemle megtartásához ragaszkodott. Veöreös Jenő, mint a közigazgatási bizottság küldötte, a törvény alapján elmaradha- tatlanuak jelentvén ki a szemlét, Geduly műszaki tanácsos a szemlét elrendelte. A bizottság délután 4 órakor kocsizott ki a határba, hol az ut.járók és átereszek terveit az igényeknek megfelelőknek találta. A határszélen egy marhahajtó útra nem volt átjárd tervezve, a mi a helyszínen pótlólag felvétetett. A szabadhegyi állomás a veszprémi utón túl a (máv. vasút mellett) 400 méternyire van tervezne. A bejárás után a bizottság visszahajtott a ,Fehér-hajó“ szállodába s a város ott jegyzőkönyvbe mondta észrevételeit. E szerint a város azt kivánja, hogy a vasút a magyar államvasutak pályatestéből — ne mint tervezve van — a veszprémi úttól 400 méternyire, hanem a fehérvári útnál ágazzék el közvetlen Szabadhegy alá — s onnan kerüljön át Kisbarát felé. A szabadhegyi teher- állomást a város a kövezetvámjövedelmek elvesztése miatt ellenzi. Ez a lényeges észrevétel, a mi a teljesítés esetében a vasuttervet módositaná. A bejárást ma Győr-szent-Mártonban folyta.1 jak. Á mai tárgyalások kölcsönös megállapodásokkal és a méltányos tekintetek figyelembevételével végződnek. A mai nappal egyszersmind a tárgyalások Győrmegyére befejeződtek. A közigazgatási bejárás e vonal Vesz- prémmegyei részén a jövő' héten fog befejeztetni s erről annak idején bővebben értcsitendünk. Aztán kerül a sor az enying dombóvári részre. Az sem fog soká késni így bizonyosra vehető, hogy a folyamatban levő realizálás is mihamar ténynyé válik. lényül vehető, hogy az építés a nyár végeztével az egyesített vonal két végső s központján megkezdődik s a jövő év őszén ,a vasút megnyitása öröm- ! ünnepét ülhetjük meg. Ez örömnap Veszprém város s a me ! gye njjászületése napja lesz! ; A Yeszprémmegyei 1848 49-i honyédsegélyzöI egylet nagygyűlése. — Megvhió. — A vesz.prémmegyei 1848/49-iki honvéd segályző-egylet, folyó évi május hó 9-én tartott választmányi ülése határozatából kifolyólag, f. évi junius hó 7-én Veszprémben, a Városház nagytermében délelőtt 10 órára nagygyűlést hirdet; ezt megelőzőleg junius 6-án délután 6 ! órakor ugyanott elóleges értekezlet j lészen, — melyre az 1848/9. megyei igazolt honvéd-bajtársak oly figyelmeztetéssel hivatnak meg, miszerint honvéd-igazolványaikat magukkal hozni el ne mulaszszák, miután a gyűlésben i való részvétel és szavazati jog egyedül az igazolt honvédeket illetheti. I Kelt Veszprémben 1891. máj. 18 Farkas Lajos, h-egyl jegyző. Dr. Halasy Vilmos, honvédegyleti elnök. Szőlőojtási tanfolyam. A , Veszprómmegyri gazdasági egyesület“ az amerikai szöllőknek zöld ojtássa'i neme.-itésének begyakorlása végett május hó 29. és 30 ik napjain Veszprémben az egyesület amerikai szőlőtelepén szőlőojtási tanfolyamot fog tartani. Ezen szőlőojtási gyakorlati tanfolyamon résztvehetnek férfiak s nők egyaránt, különösen ez utóbbiak begyakorlása annyival is inkább kívánatos, mert az eddigi tapasztalatok szerint különösen a szőlők zöld ojtásához a nők igen előnyösen használhatók fel, mely nekik nem megvetendő keresetet is biztosit. A tanfolyam sikere érdekében a szorgalmas és ügyes résztvevők között dijak is osztatnak ki, és pedig a föld- mivelési miniszternőn részéről 1-ső dij 1 arany, 2-ik dij 3 írt, azonkívül a gazdasági egyesület részéről több dij fog rendelkezésre bocsájtatni. Résztvenni akarók Veszprémben, május hó 29-én és 30-án mindenkor reggel 9 óráig a gazdasági egyesület szőlői-telepén jelentkezhetnek, egy, az ojtásra alkalmas jó éles kést magukkal hozván. Veszprém, 1891. május 12-én. A „Veszprémin, gazd. egyesület“ elnöksége. A „Dunántúli Közművelődési Egyesület“ alapszabályai. (Vége.) Az egyesület kormányzata. 11. §. Az egyesület kormányzatát a Nagyválasztmány viszi. A Nagy választmány az elnökből, másodelnökökből, alelnökökböl es a közgyűlés által választott tagokból áll. A megyei (városi) egyesületek elnökei az egyesületnek alelnökei. Egy alelnököt pedig az igazgató-választmány választ. A dunántúli választó kerületek orsz. képviselői, valamint a megyei (városi) egyesületek fisz viselői a Nagy választmánynak hivatalból tagjai. 12. §. A Nagy választmány választhat védnököt, tiszteletbeli elnököket és tiszteletbeli tagokat. Meghatározza a kebeléből kiküldendő Igazgató-választmány tagjainak számát s e tagokat.^ megválasztja. Általános és elvi természetű határozatokat hoz. melyeknek keresztülvitelével megbízza az Igazgató-választmányt. Titkárt, pénztárnokot és ellenőrt választ. A Nagy választmány mindig maga határozza meg legközelebbi ülésének idejét; ezenkívül azonban úgy az Igazgató-választmány, mint az elnök ülésre hivatja a hírlapok által a Nagy választmányt. Á Nagy választmány a közgyűlést megelőzőleg ülést tart, melyben előkészíti a közgyűlés tárgyait. A Nagyválasztmány határozatképességéhez a tisztviselőkkel együtt legalább 20 tag jelenléte szükséges. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Jegyzőkönyveit két tag által hitelesiti. 18 §. Az Igazgató-választmány közvetlenül vezeti és intézi az egylet ügyeit a Nagy- választmány határozatának értelmében. Határozatképességéhez — a tisztviselőkkel együtt legalább 10 tag jelenléte szükséges Ha t.ározatait egyszerű szavazattöbbséggel hozza meg. Az egyesület évi költségelőirányzatát a közgyűlés számára elkészíti. A titkárnak és pénztárosnak tiszteletdijat szavazhat meg. Jegyzőkönyvét mindig a legközelebbi ülésen önmaga hitelesiti az elnök és a titkár aláírásával. Meghatározza a közgyűlés helyét és idejét. A Nagyválasztmányt gyűlésre összehívhatja. . . Indítványokat terjeszthet a közgyűlés elé. Az egyesület tisztviselői. Az elnök vezeti a közgyűlést, a Nagyválasztmány s az Igazgató-választmány üléseit, melyek mindegyikén egyenlő szavazatok esetén Saját szavazatával dönt. Hatóságok és harmadik személyek irányában az egye ületet képviseli. Az Igazgató-választmányt és a Nagyválasztmányt ülésre hívja össze. Az Igazgató-választmány határozatai értelmében utalványoz az egyesület pénztárából. Háromszáz forint erejéig a saját hatáskörében is utalványozhat, az Igazgató-választmánynak leendő utólagos bejelentésü kötelezettsége mellett. Az elnököt akadályoztatása esetén a másodelnökök, illetve alelnökök egyike helyettesíti 15. §. A titkár viszi az egyesület levelezéseit; vezeti a Nagy választmány és az Igazgató választmány jegyzőkönyveit; mindkét választmány ülésein előadója minden olyan ügynek, melyre külön előadó nein jelöltetett ki a választmányok kebeléből. Elkészíti a közgyűlés elé az egyesület évi jelentéseit. Vezeti az egyesület, irodáját. 16 §. A pénztárnok kezeli az egyesület vagyonát, az Igazgató-válszt.mány utasításai szerint. A pénztár állapotáról az Igazgató- választmány által meghatározandó időközökben kimutatást készít. 17. §. Az ellenőr az Igazgató-választmány áf ái meghaiáro/.ort időközökben megvizsgálja ap oiztár állapolát s a pó íztárnok számadását, ez utóbbit ellenjegy/.i. Jogabau áll azonban a viz galatot, a köteles időponton kiviil többször is, bármikor megejteni. Az egyesület megyei és városi szervezete. A Dunán1 úl minden egyes vármegyéje, tör- véiiyható-ági joggal felruházott városa és r. t. városa, külön megyei (városi) egyesületet ^ alaki i hatnak; egyesületük cziine saját megyéjük (városuk) nevéről elnevezett „Köziuüvelő-__ dési Egyesület.“ 19. §. A megyei (városi) közművelődési— egyesületek önálló szervezettel bírnak s alapszabályaikat viszonyuknak megfelelőleg maguk határozzák meg. Ezen alapszabályok azonban a „'Dunántúli közművelődési egyesület* alapszabályaival nem ellenkezhetnek. A megyei (városi) egyesületek évi jövedelmének legalább fele a „Dunántúli közművelődési Egyesület központi pénztárába küldetik. Az örökös és az alapitó tagok tagdijai, valamint az ajándékozások s minden egyéb befizetések, ha a fizetés kötelezettsége nem kizárólag valamely megyei, városi egyesület számára tétetett, a „Dunánáuli Közművelődési Egyesület“ pénztárát illetik. Az egyesület vagyona. 20. §. Az egyesület törzs agyonüt, melynek csak kamatai használh.Vók fel az alaT ARCZA. A Rogy itt, a félhomályu szobában aszta- m mellett dolgozom, a rostély-zsalun resztül egy pamat ákáezillatot furallt be lengedező szellő. Előttem, a tinta-tartó ellett üresen áll a hátratámasztott arczkép- *ret, vastag, metszett üvegje nem mutat »st, mint a broncz öntvény figuráját s a édára váró sas kitárt karmait. A ,Tépett Ihők* kék-szinü diszkötése zöldbolyhos májáról átveszi angyalom szeme színét üvegen; a papir-nyomó fehér márvány ote8k alakja most oly fura; egyáltalán m érthetem, miért tartja fel magasra emelt zében azt a kis táblácskát, melyre senti- (ntalis kedélyű készítője e szavakat véste: zeretni muszáj !* A makart-csokorból egy 3mó árvalányhaj ráhajlik jóbarátom köl- nényeire, igazi felhőbe temetve a könyv- dáját. Az a szellő, mely behatolt hozzám, meg- ..n*V a sárS* szálakat, aztán fátyolszerii- ; ömlik el hegyettem. Mily édes illat s •y gyötrelmes! ^ a.z^ tartja, hogy a szerelem halottá lelkei bele röppennek az ákáczvirág kor* * ’ az®r*; US7 a szív ákáczvirág^ mint az illat körül follya fejemet, zom at, megáll a toll kezemben s valami onos érzés erőt vesz rajtam. Mit érzek ? Te erzem azt a valamit: megmondani nem tudom. Mintha egy láthatatlan kéz lefogná szemeimet, ránehezednék agyvelőmre, megállítaná ereimben a vérkeringést . . . homály vesz körül, gondolkozási képességein szünetet tart, székemben hátradőlve meresztem magam elé üveges tekintetemet. Hogy még is élek, onnét tudom, mert azt a gyötrelmes illatot Arzem : talán szivem érzi azt, mert hallom dobogását, amint vergődésében dobogja: klopp! klopp! Hallucinatio fog el a dobajra, a tüdőbe tóduló illatra s én mereven bámulok magam elé, hogy a lassan-lassan megnyilatkozó érzék-működést figyelhessem. Suttogás kél a szoba legében, mint elfojtott sóhaj s az mindig jobban közeledik felém; már itt jár asztalom körül, fürteimet zilálja, arezomat hüvösiti, szemeim elől ellebbenti a fátyolt . . . Egy alak körvonalai domborodnak ki előttem; úgy kell lenni . . . látom tisztán, világosan a selymes hajat, az aranysárgát ketté simítva a fehér homlokon; a lágyan lingő tincseket, melyek, mint a tavaszi lég, rezegnek az alabástrom- bőrön...; megdobban az a kalapáló szív, a mint a remek homlok alatt meglátom a kék szemeket, melyek még álmaimba sem hagynak nyugodni, még a levegőt is len- virágszinüvé varázsoljak abban a bohó világban . . .; felém tekintenek, rám néznek, szemeim látják gömbölyű körvonalaikat, szivem most is érzi azt a bűbájt, mely elfogja mindannyiszor, valahányszor csak belé- jök tekintek. Oly ragyogó, oly nyílt, oly becsületes, oly kimondhatatlan...! ha lélek néz ki rajta, az a lélek oly nemes, oly ár- tatlam; úgy szeretném magamba szívni, szivembe rejteni, karjaimmal átfogni, szorítani magamhoz, megittasulni tőle, meghalni, elmúlni érte, mint a sugár, a sóhaj, mely nyom nélkül elenyész. Megreszketek egész valómban; hév üt ki és — fázom, beszélnék és — nyelvem nem mozdul, leroskadnék és — moczczani sem tudok; csak látok és érzek . . . látok üdvösséget, menyorszá- got, egy egész, itt nem létező világot., hová eljutni, hol megtelepedni egyetlen, örök óbajom; érzek z-ibongást, kéjes borzongást, boldogságot és szédülé-t, belevcszni, bele- hullni abba a látott csodás világba, mint belehull a csillag, a végtelenbe enyésző óczeáuba. Sió felöl fordult a szellő; most mar nagy tömegekben zúdítja szobámba az illatot; egész gomolyok kavarognak homályos tanyámban ; gerendáktól le a padlóig tele suttogó levegővel, tele ákáczillattal a szoba és én közepette, mint, a füstben eltűnő üszők. Es azt a bájos alakot folyvást látom előttem, mindig jobban, mindig tisztábban ; piros kazsmir zubbonyát, szép kezein a kékköves gyűrűt, egész lényén azt a sehol más-utt nem látható szendeséget, mely esze- n et veszté, lelkemet rabolta, nyugalmamat tönkre tette, megszokott helyemet űzött, vad pusztájává kietlenitette; —- Miért jöttél ide, hogy felkeresd árva magányomat? a hely hivott, melynek minden zugolya, minden tárgya csak neveddel ismerős, csak egy szót ád vissza, mint az angol költő hollója; miért nézessz rám oly édesen, oly megbocsátólag ? — hogy annál jobban fájjon a lelkiismeret furdalása, a miért hideg tudtam lenni hozzád a minap... Ne bánts; haragudjál, boszankodjál inkább, rászolgáltam, megérdemelném , . . oh de ez a mindent feledő, megbocsátó angyali tekintet őrjöngővé tesz. Kegyetlen voltam hozzád, igazságtalan voltam magamhoz; de ne hidd el, hogy úgy igaz. Őrült voltam, bolond voltam ; elhitettem fájó szivemmel, hogy jól esik majd neki, ha a figyelmetlenségért visszadhatom a kölcsönt, .... bánom, nagyon bánom. Maiakkor fájt, mikor eljöttem .... jaj de üres volt a világ nélküled! A szép májusból nem láttam semmi“, n nagy Balaton nem bilincselt. (e, kocsi zörgése, a kere . ek zakatolása, mind Csak azt hajtotta: gonosz vagy! rósz vagy ! Azért jöttél mod ide ugy-e, hogy vádolj, hogy gyötrődésemet lásd ... ?! No hát gyönyörködjél benne, lásd meg, mint kinoz balgatag tettem, mint vezeklem bűnömért, mint tépdesi szivemet a marczangoló önvád. — Miért nem kárhoztatsz? beszélj hát, nyíljék ki szép, duzzadt ajakad és mond, hogy őrült vagyok, ha még ezután is szeretni merlek . . . — nem is lehet, tuás az, ki képes megbántani azt, kit üdvösségénél jobban szeret; . . . — mond, hogy hiaba gyötröm magamat, késő már, késő ... De mond a szellőnek, hogy ne ringassa az ágat, a pillangónak, hogy ne csókolgassa a virágot, a napnak, hogy ne' hintse sugarát a földre . . . Légy hozzám hideg, de nem lehetsz soha idegen ; ne szeress, de nem teheted, hogy ne ragaszkodjam hozzád ; haragudjál, de én azért imádlak : űzz el magadtól, de én azért követlek, mint árnyékod ; kaczagj ki, én köny- nyet hullatok fájdalmamban, de azért nem feledlek, nem gondolok másra, nem szerethetek soha, soha mást kívüled! . . . Csak nézesz, nézesz rám azokkal a len virágok kai, mintha nem hallanád, nem értenéd, amit mondok; úgy fáj ez a közöny! . . . ha legalább megbocsáthatnál, ha már szeretni nem tudsz is; ha legalább kis kezedet nyújtanád felém, ha haragszol is . . . ed nem beszélsz, nem panaszkodni, nem biztaszt. . . . nem mozdulsz, nem bivsz, nem bátorítasz ! . . .-- Vagy? ........ nem gyönyörködni akarsz kí nomon : azért, jöttél volna, hogy fájdalmamat, c-il lapítsd, hogy kínjaimat enyhitsd angyali megjelenéseddel . . . ? Oh akkor légy Üdvözölve, én szentem! Nézd, elibéd roskadok, mint. az oltárképek előtt térdelő hivő, hogy imádkozzam hozzád — feledésért, bocsánatért; hogy fogadást tegyek előtted, mit megtartani egyetlen törekvésem leend: soha nem bántalak meg, soha nein leszek unalmas, soha nem említem többé azt a...........tudod az t a kis figyelmetlenséget . . . . : mindig körülcsicsereglek, mindig gondolatodat lesein, mindig istenítelek, örökké szeretlek, nem földi szerelemmel: égihez hason[ó szerelemmel én bálványom, én üdvösségem, én mindense' gern: te megbántott kedves szőke gyermek! Ah! mintha sugár villant volna meg azokban az égkék szemekben .... mintha szelíd mosoly szállt volna arra a felém tekintő szép arezra .......... — Oh te drága! én angyalom, aranyos gilikem.......... • ■ A kitárt karok levegőt ölelnek, szét- foszlik a látomány. Két könycsepp lopódzott, pilláimra s az ablakon át betóduló ákácz- illattól elkábult agy a kék könyvet, a már- vany-alakot, az árvalány-szálat azokon át varázsolta oly gyönyörű alakká. Nem csoda; hisz veled foglalkozom mindig; ibolya nyilastól falevél hullásig, kakas ébredéstől harmat esésig csak téged kereslek, csak nevedet sóhajtom ; megértesz-e valaha ? te gyötrő alak, Balaton mellékének legbájo- sabb gyermeke, szépséges szőke lányka ? BABAY KÁLMÁN.
