Veszprémi Független Hirlap, 1891 (11. évfolyam, 1-55. szám)

1891-05-09 / 22. szám

Veszprém, 1891.

Veszprémi Független Hírlap.

Jenő engedményesek szintén a megyéhez fordultak hozzájárulás megszavazása iránt.

Győrmegye állandó választmánya tehát, mert a fenti 70,000 frtot a vasútra szavazta meg, tekintet nélkül az engedményesekre s csak a czélt tartva maga előtt, hogy t. i. a vasút, mely a megyét a Bakonynyal és vidé'ével összeköti, megépüljön, határozni javasolja, hogy a megye a hozzájárulási összeget azon engedményeseknél fogja jegyezni, a kik a vasutat a megye érdekeinek a legmegfelelőbben létesítik. Az e heti győri megyei közgyűlésén Barcza Géza az áll. váll. javaslatát elfogadta. Szintúgy Baky István. Ziskay Antal orsz. képviselő a győr- gönyői szokass elejtésének szükségét számadatokkal bizonyítja. Nevezetesen ezen szakasz elejtése 300.000 forint helyett 221,000 frtra van szükség, mint hozzájárulásra, a mire « megyei érdekeltség ] 50,000 frtig jegyzett, a hátralevő ősz- szeg jegyzését a várostól reméli, mig a györ-gönyói ág fentartásával az utóbbira számítani nem lehet. Pártolta azon érdektársaságot, mely a vasutat a veszprém- dombóvárival kapcsolatosan építi meg. — Barcza Géza, Baky István, Ziskay Antal és Torkos Mór felszólalása után a1 közgyűlés az áll. vál. javaslatát egyhangúlag elfogadta.

Megélhetés a Balaton mellett.

Akó-Ör», május 8.

Lassan-lassan csak úgy beleszokunk az amerikai kivándorlásról beszélni, Hiint a fillokszera pusztításáról. S ha jól számba vesszük, egyik csapás sem marad a másik mögött, sőt az egyik, a filloksjfcra pusztítása, előresegiti a másikat.

Mert hát, hogy a balatonmelletti ember uj haza után vágyódik, annak első é* legnagyobb oka a szőllő pusztulása. Ugyanis volt valakinek 3 hold azöllője, termett átlag 60 hektó bort, ebhói eladott hektót, s kapott érte középszáraitással 500—550 frtot. Ebből kifizette országos és egyházi adóját, szerzett magának, s családjának tisztességes ruhát, a többit eltette aprólékos, de az év folyamán biztosan eljövő kiadások fedezésére. Azonkívül a szőllő adott hasznot körkőjével, söprőjével, venyigéjével stb s még egy igen számbavehető előny a szőllőnél az, hogy vetőmag nem kell.

Mily másként áll ez a gabona termelésnél ?

Tegyük fel, hogy a fent emlitett 3 kőid föld alkalmas a gabonatermelésre is. A tulajdonos gondoskodjék először is vetőmagról, azután a föld megszán- tatásáról, elvezetéséről stb, ami ismét pénzébe kerül, s azután várhatja az aratást összetett kezekkel.

Igen, összetett kezekkel, mert a búza, árpa stb. nő akkor is, ha alszik a gazda, de mily kevés is a haszna, a szőllő hasznához arányitva ? Az emlitett 3 hold föld termése átlag 12 kila. Ebből vetőmag 3 kila, tehát marad 9 kila. Ezt aztán vagy adja el a termelő, hogy adóját kifizethesse, vagy hagyja meg egy évi élelmére, várja meg, mig a végrehajtó a kamrából viteti el. Mert például egy alsó-örsi ember fizet jelenleg szsmélyadót, házadót, földadót, községi pótadót, katona elszállásolást, vasúti alapot, fogyasztási adót, (még mindig) közmunka váltságot, egyesek hadmentesitési adót, a legújabban behozott kutvaadót s végrehajtási költséget.

Azonkívül az ember nemcsak az állam tagja, hanem valamely bitfele- kezathez is tartozik, s következéskép egyháza terheit is tartozik viselni; s fizet személygabnát, lélekpénzt, favá- gatáet, harangozást, munka-váltságot, gyermeke után tanítási dijat stb. S mindezt miből? Eddig, mig a szőllő el nem pusztult, a szegény ember úri módon élt, ha dolgozni akart. A jobb módúak elhívták metszeni, ki- és bekapál si stb. ilyenkor volt háromféle ebéd, tele kulacs a fejezet végén, s 60—80 kr. napszám, s a gazda örült, ha kellő munkást kapott.

Eddig még voltak a nép számára kitartva úgynevezett „uratlan munkák.“ Ilyen volt, hogy többet ne említsek, a halászat, and a leginkább számbavehető keresetforrás volt a nép számára, s most ennek is vége.

Van egy községnek (A.-Örs) például 2828 kát. hold vizterülete, melyen eddig 35—60 ember halászott s keresett kenyeret ugyanannyi családnak. Most e vizterSleten legfellebb egy 300 méteres hálóval lehet halászni, (hacsak a bérlő más területet nem csatol hozzá),

a területet bérbe kell adni, s kap a község a nevezett területért 4—500 frtot, ami nem az egyesek közt osz- tatik fel, hanem a község pénztárába, ismét csak adófedezetre használatik.

A bérlő hozathatja embereit onnan, honnct neki tetszik, hol olcsóbban kap, s igy a község lakosai, kik eddig a halászatból talán családjukat tartották fenn, most a munkától is el lehetnek ütve.

Évek óta cméterrel mérte már a halász a halat, mit a piaczra vitt. Ez is tragikomikus állapot volt, de eddig volt mit mérni, de ezután ettől is elesik.

A napokban beszéltem egy emberrel, ki kivándorolni szándékozik. Kérdeztem tőle, hogy mi kényszeri ti erre? Semmi más — úgymond — minthogy ezután halásznom sem lehet. A filloxera elpusztította szőllőmet, de a halászatból, munkám után csak megéltem én és családom — valahogy.

A csapás sohasem jár egyedül. így van ez népünknél is. Mig szőllője volt, mindene volt, most sem szőllője, sem halászata, sem baromtenyésztése, sem tűzifa szerzése nem lehet. Felvan mérve, mettől meddig legelhető az erdő, s ami e czélra fel van hagyva, az számbave- betetlen csekélység. Felvan osztva (A.-Örs) az erdő 60 részre, egy évben 1 rész jut felosztás alá s jut egy családra 3—4 szál fa egy évi tüzelésre.

Tessék most ebből egy 90—91-iki telet kifüteni, pedig eddig a nép még pénzt is árulhatott a fából.

íme igy elütve a nép a munkától, az önfentartás tényezőitől, csoda-e, ha vándorbotot fog, tudva azt, hogyha itthon marad, a vándorbotból koldusbot lesz?

A mai állapotokat behunyt szemmel nézni lelketlenség. Állam, egylet, vagy társadalom, mindegy, csak segítsen, mig nem késő. Adjon a kormány ellent- álló szőllőfajokat a népnek, s a beültetett területet tegye adómentessé mig az termőképes lesz, nevezzen ki oly egyéneket szö'lőszeti kormánybiztosnak, kik nem az ákáczfa gyökerén fedezik fel a filloxerát, de akitől a nép tanulhat, engedjen a népnek munkakört, mert különben a most visszatolonczol- takból pár év múlva koldus lesz, szégyene az államnak, terhe a község lakosainak.

Nem alamizsnát kér a nép, azt nem szívesen fogadja el, keserű annak minden falatja, hanem megélhetési mód után vágyik, s azt, ha fel nem találja, felkeresi az Oczeánon túl is.

Alsó-Örs, 1891. május 5.

Nagy Dénes,

ref. tanító.

Megyei körjegyzők gyűlése.

(Foly tatás.)

Egyleti beletetünk nyilvántartásához tartozik még az is, hogy a múlt 1889. évben törvényhatóságunk jegyző-szigorló bizottsága előtt hány jegyzősegéd nyert képesítést? Erre tisztelettel bejelentem a mélyen tisztelt gyűlésnek, hogy négyen nyertek képe- sitőfc.

Elnöki tisztemből kifolyólag, nemcsak kö- telességszerüleg, de fájdalommal kell megemlítenem azon veszteséget, melyet Vágó Ferencz központi volt főjegyző országos egyletünkre elhunytával hozott.

E helyen meg kell említenem még azt, hogy egyletünk egy taggal Blauhorn János zirczvidéki jegyzővel kevesebb; mert nevezett okozta könnyelműségénél fogva, azon lejtőre ment, bonnét számára nem volt többé visszatérés s igy a halálban keresett menedéket.

Elmondja aztán a jelentés, hogy az orsz. központi egylet küldöttsége múlt év szept. 25-én miképen járt el megbízatásában.

Olvastatott, az 1890. év febr. 21-én Veszprémben tartott községi és körjegyzők egyleti közgyűlésének jegyzőkönyve, mely tudomásul vétetett.

Olvastatott az országos községi és körjegyzői központi egylet elnökségének 14/891. szám alatt kelt átirata s az emellé oldalasi- tott s egyidejűleg a képviselőházhoz intézett kérvénye, melyet az egyleti rendkívüli közgyűlés egyhangúlag elfogadott és magáévá tett.

Tekintve azon fontos körülményt, mely a küszöbön lévő közigazgatás reformát illetőleg a kormány által benyújtott törvényjavaslatból kifolyólag a községi és körjegyzőkre vonatkozólag a 265. és 273. §-ai oly sérelmesen hatnak, miszerint legsarkalatosb szerzett jogaikban s igy legdrágább kincsükben támadtatnak meg.

Üdvözli Veszprémvármegye községi és körjegyzők egyletének gyűlése, a mindig résen álló országos községi és körjegyzők központi egyletének elnökségét az iránt, hogy jelen esetben is, mint az országos községi és körjegyzők egyetemére vészt hozó szakaszai ellen védő karját felemelte.

Ezen indokból kiindulva, a gyűlés, az országos községi és körjegyzők egyletének támogatása czéljából a folyó évi ápril hó 25. éi 26-án Budapesten tartandó községi és körjegyzők központi »endkivüli közgyűlésére Schill János egyleti elnököt és Auer- hammer Ferencz egyleti tagot küldte ki.

Olvastatott nagyságos Véghely Dezső kir. tanácsos alispán urnák 9866. és 27,263/890. számok alatt kelt megkeresése, melyben a jegyzői szigorló bizottságba két rendes és egy póttagnak leendő beválasztása rendeltetett el.

E czélból a jegyzői szigorló bizottságba Schill János ás Holler András rendes, Kuk ore Ili Ferencz pádig póttagnak választattak meg.

Olvastatott a zirc/.i járásjegyzői egyletnek átirata, melyben a községi és körjegyzők mellé segédjegyző, vagy pedig irnoki tartást kér, a közgyűlés ezt egyhangúlag magáévá tette és határozetilag kimondotta, hogy az msgyei, községi és körjegyzők egylete részéről nagys. Véghely Dezső kir. tanácsos alispán urnák kőldöttségileg adassák át.

Miután azonban az áttett kérvény nem öleli fel mindazon törvényeket és szabályrendeleteket, melyekből kifolyólag a községi és körjegyzőkre újabb és újabb munkahalmazok származnak ezen indokból, a tárgyalás alatt levő kérvénynek, illetve emlékiratnak újból leendő kidolgozása végett egy öttagú bizottságnak adatott ki, .mely bizottságba Schill János egyleti elnök elnöklete alatt Auer- hammer Ferencz, Dörögdi Benő, Joo Karoly, Kollin Antal választattak meg.

Szóba került a nagy és kis községek szervezési szabályrendeletében körülirt magán munkálatok sérelmes díjazása.

Miután a jelzett díjazás a megyebeli községi és körjegyzői karra sérelmes, az ezen emlitett magán munkálatokért járó oly szabályzat ellen, a községi és körjegyzők egylete a tekintetes törvényhatósági bizottságnál kérvényez, a kérvény szerkesztése a már fennemlitett bizottságra bízatott, melynek beadására pedig az egyleti elnökség utasit- tatott.

A közgyűlés méltatva boldog emlékű Vágó Ferencz központi volt főjegyző eléviilbetlen érdemeit, az ülés folyama alatt a síremlékére szóló gyüjtőiveket az egyleti tagok közt kiosztotta és az e czélból befolyandó pénzeket egyhii elnök utján a központi elnökséghez beküldeni rendelte.

Ezután az országos községi és körjegyzők központi egyleti elnökségének 2 rendbeli sürgős átirata, melyben a megyei egyletet felhívja, hogy az országos községi és körjegyzők árvabáz-alapjáról szerkesztett szabályrendelet értelme szerint a megyei egylet által az ezideig kezelt 302 frt árvaházi alapot, az országos központi árvaház alappénztárához terjeszsze fel.

Ezzel kapcsolatban Buthy József egyleti tag pedig azon indítványt tette, hogy az országos jegyzői árvaház alaptőkéjének gyarapításához a megyei jegyzői egylet pénztára 100 írttal járuljon.

Valamint az országos községi és körjegyzők központi egylete elnökségének átiratát, úgy Buthy József egyleti tag indítványát a gyűlés egész terjedelmében elfogadja és az egyleti elnökséget utasítja, hogy a megyei jegyzői egylet tulajdonát képező és a veszprémi takarékpénztárnál gyümölcsözöleg kezelt 302 frt tőkét kamataival együtt, a takarékpénztárból vegye ki és azt a központi egyleti elnökséghez küldje el: a Buthy József á(tal indítványozott és az egyleti gyűlés által elfogadott 100 frt adományt pedig a jövő 1892. évi költségvetési előirányzatba vegye fel.

Eltérve a közgyűlés e tárgyban korábban hozott azon határozatától, melyben kimondatott, hogy az országos községi és körjegyzők központi rendes és rendkívüli ülésein, magát mindig a megyei egyleti elnök és. jegyző által fótija képviseltetni; jövőre az elnök mellé időnként a jegyző helyett az egylet kebeléből mindig egytag fog kiküldetni és erre a jelen alkalommal az elnök mellé Aufrhammer Ferencz devecseri jegyző választatott meg és küldetett ki.

Egyleti elnök nemcsak felolvasott évi jelentésében, hanem a közgyűlés folyama alatt is hangsúlyozta a künn levő tagsági dijaknak nagy mérvben való felszaporodását, mely különlegességek bénitólag hatnak a megyei egylet háztartására s e miatt sem az oi^zágos fölszaporodott központi tagsági dijakat, sem pedig többféle természetű s az egylet magára vállalt tartozásait fizetni nem tudja.

A közgyűlés az egyleti elnök indítványára batározatilag kimondta, hogy a tagsági díjhátralékok behajtása tárgyában a járási egyleti elnököt illető járási föszolgabirájuk utján kerestessenek meg.

Azon esetre pedig, ha a megyei egyleti elnöknek ezen eljárása eredményre nem vezetne, akkor a tagsági dijak azonnali behajtásával Krascseuits Vilmos egyleti ügyész fog megbizat.ni.

Bőnk Dániel csernyei, Barthalos Sándor takácsi, Ömböli Aladár psőthi, Hók Károly derecske!, kjegyzőknek és Gáttá Ödön tapol- czaföi helyettes és Felter Lajos devecseri oki. segédjegyzőknek az egylet kebelébe való belépése, melyet a közgyűlés örvendetes tudomásul vett, és az egyleti elnököt utasította, hogy az egyleti tagsággal járó kötelezettségek pontos betartása végett a szabályszerű kötelező nyilatkozatot mindegyik belépő tag részére visszavárólag leendő aláírás végett küldje meg.

Buthy József egyleti tag által azon indítvány tétetett, miszerint a megyei egylet gyűléseit felváltva és pedig egyszer Veszprémben, egyszer pedig Pápán tartsa.

Buthy József indítványa közhelyesléssel találkozott, minek folytán a közgyűlés határozatiig kimondotta, hogy az egyleti gyűlések jövőre mindig felváltva tartatnak és pedig az ezidei legközelebbi ülés Veszprémben tartassák meg.

Végül elnök indítványára 0 s v a 1 d Dániel pápai polgármesternek azon jóindulatért, melylyel Pápa város városházának tanácstermét, tanácskozási helyiségül átengedte, jzkünyvileg köszönetét szavazott.

ÚJDONSÁGOK.

— A győri kir. tábla ünnepélyes megnyitása e hó 5-én ment végbe. Hivatalos volt reá Veszpré mmegye közönsége, Veszprém és Pápavárosa, úgy a kir törvén)szék elnöke, mint Kenessey Móricz kir. közjegyző, mint a kir. tábla területén levő közjegyzői kamara elnöke. — Veszprémin egye" közönsége táviratilag üdvözölte az életbe 'lépő intézményt, Laky Kristóf kamarás, törvényszéki elnök és Kenessey Móricz kir. közjegyző személyesen jelentek meg az ünnepélyen, mely méltó volt a decentralizált kir. tábla fontosságához.

— A keresztjáró napok szép tiszta időben folytak le, miért is az ájtatos hivek nagy számmal jelentek meg mind a három napon. A szent beszédeket a következő szónok urak tartották: a sz. László kápolnában Torkos Pál karkáplán, a kegyesrendiek templomában Majoros József k. r. tanár, a szent Ferencziek templomában pedig Kiss Arisztid. A szertartást dr. Rédey Gyula kanonok-plébános ur ő nagysága végezte.

— Miklós Gyula borászati kormánybiztos a napokban városunkban időzött és itt megtekintette a gazdasági szól 1 őtel epet, majd Sáner János kalauzolása mellett megtekintette a balatonparti szőllőterületeket is. A kormánybiztos örömét fejezte ki, hogy Sánerban egy kiváló szakférfit ismert meg, aki a vidék érdekében üdvösen érvényesíti külföldön bővített, tapasztalatait. Különösen meglepte a kormánybiztost Sáner kísérleti telepe, mely 10 lioldnyi területen fél millió vesszőtermelésre van berendezve, vízvezetékkel ellátva s e telep ma már olyan előrehaladást mutat, hogy jövőre már vesszőkészletet bocsáthat rendelkezésre.

— A miniszter köszöneté. A köz- oktatásügyi miniszter báró Hornig Károly veszprémi püspöknek, aki az alsó-pálioki róm. kath. iskola felépítéséhez nagymennyiségű építési anyagot, mintegy 1900 frt értékben, az egregyi iskola építéséhez pedig 50 frtot adományozott; továbbá gróf Festetics Tassilönab az egregyi r. kath. iskola felépítéséhez 869 frt 78 kr. készpénzt, továbbá nagymennytíségii épitési anyagot, a szent-andrási tanitói lak és iskolaliáz felépítéséhez pedig 1079 frt 16 krt és nagymennyiségű épitési anyagot felajánlott, elismerő köszönetét nyilvánította.

— Harabasevszky-árnyak. Devecser- ből panaszolják nekünk, hogy a faczérrá vált pénzügy igazgató egyik munkatársa, a devecseri adóvégrehajtó havi 90 —140 irtokat húz az államkasszából, a nép terhére s ezért alig tesz vesz valamit. Magyarázata az, hogy őt Tlaraba- sevszky nevezte ki oda, kivel együtt állott osztrák zsoldban 1848-ban. A panaszló megjegyzi — hogy a most folyó viz&gálatot erre az állapotra is ki kellene terjeszteni. Reméljük, hogy úgy lesz — s ezért reprodukáltuk a panaszlevelet.

— Hazafias, magyar rabbi. Múlt évben ünnepelte a várpalotai izr. hitközség nagy és díszes templomának 50 éves fenállási jubileumát, melyben f. é. husvét ünnepén tartott a tudós rabbi először magyar szónoklatot, mely oly jó hatással volt a müveit hallgatóságra, hogy testületileg tisztelgett a rabbi urnái és meglehetős összeggel kedveskedett a jeles szónoknak, eme nem remélt kellemes meglepetésért.

— Eljegyzés. Závodnik János, megyei ügyészségi írnok, városunk szülöttje, eljegyezte Szente Janka kisasszonyt. Boldogság kísérje e szép frigyet.-- Nyílt levél a győri kir. táblához. A „Pápai Lapok“ pendítette meg már hónapokkal ezelőtt legelőször az eszmét, hogy á veszprémmegyei ügyvédi kar — a kir. táblák deczentralizácziója után — a székesfehérvári ügyvédi kamarához nem tartozhatik. Ez tisztán anomalia. Veszprémmegyének a győri az Ítélő táblája, Székesfehérvárnak pedig Budapest. S igy a lehető' legferdébb viszony, hogy Veszprém me- gye ügyvédi kara, (melynek voltaképen a győri tábla az illetékes táblája), a székesfehérvári ügyvédi kamarához tartozzék, melyre pedig a budapesti kir. tábla illetékes. Kérésünk a győri kir. táblához, hogy azon esetben, ha a kezdeményezést ez irányban nem is akarná megtenni1: --de a veszprémmegyei ügyvédi karnak azon nemsokára illetékes helyre juttatott kérvényét, hogy mi a székesfehéryári helyett

" ------------:..—......!- =*===«

ezen

túl a győri ügyvédi kamarához tartozzunk, - megkérdezés esetén pár. tolni szíveskednék. Több ügyvéd.

— Gyászhir. Egy ősnemes megyej családot, a köztiszteletü Csapó-családot mély gyász érte. A család szeretet* anyjának, Csapó Józsefnének elhunyta által. Minden izében magyar matróna, jószivü nő s áldott lelkű anya volt Temetése holnap lesz B.-Füreden. a kiadott családi gyászlap igy hangzik; Tagyosi Csapó Kálmán maga, ugj neje. F r o m m Mária és gyermekei, Alexandrine és Mária nevében is fáj. dalomtól megtört szívvel jelenti, á leg. jobb s legszeretőbb anyának, anyósnál s nagyanyának özvegy T a g y o sj Csapó Józsefnó, szül. Hollóst Fülöp Alojzia úrnőnek í. 1891. évi május 7-én este 93A órakor 10 napi betegség után, életének 68-ik évében történt csendes, elhunytat, A boldogult hült tetemei f. 1891. évi május hó 10-én délután 2 órakor fognak Balaton- Füreden, az itteni sirkertben, az ev. ref. egyház szertartásai szerint őröl nyugalomra elhelyeztetni. B. - Füred 1891. évi május hó 8-án. Áldás és béke poraira!

— A veszprémi müipar hódításánál!

lehet nevezni azt a kitüntető bizalmat melyben Au er Ignácz veszprémi mii szobafestő részesült Győr sz. kir. város részéről. A jóhirü ezég ugyanis meg. hívást kapott a győri kir. táblai bírál urilakosztályainak befestés'Te, ami min denesetre elismerés számba megy.

— Halálozás. A vármegyénkben i( sokak által ismert és szeretett város hídvégi jegyző : Király Nándor e h

1-ső napján elhunyt. A múlt évbei ünnepelte meg jegyzőségének 25-il évét mely alkalommal felebbvalói é kartársai kellemes meglepetésekbe! részeltették a közügyek terén szerzet érdemeiért. A megboldogult kitűnőéi kezelte a vonót s a zeneszerzés téréi is soká emlékbe fog maradni. A „korcs márosné, szép csárdásné ..." „Drági neved 5 betűje . . .“ „Sági bírón, asszony . . .“ s több más sikerült dali átment a nép ajkára s szerte a haza ban dalolgatják. Eleven, vig kedélyt az utolsó perczig sem hagyta el. Mé; réggé', a május elseje kedvéért a élet erős, egészséges ember hosszat! sétát tett szokása szerint pajzánkodv barátaim! s ismerőseivel. Lakásábí vissza térve, nyomban leverte lábain a szí vszélhiidés s kioltá a sokak elét kedves örökre felejthetetlen élete! Özvegye s 4 kis gyermeke gyászoljál a váratlanul elhunytat. Béke iengjei porai felett.

— Kirándulás Balaton-Füredre. 1

magyar tisztviselők orsz. egyesület Budapestről a pünkösdi ünnepek alat zártkörű kirándulást rendez B.-Fiiredt és Tihanyba. Indulás május 17-én reg gél 8 órakor külön vonattal. Jeleni kezni lehet május 9-ig. Rószvéfeli jég, ára, tagoknak 9 frt, vendégeknek 1 forint,

— Munkakiállitás Veszprémben, h

iparos iskolába járó inasok pünkös ünnepén, f. hó 17. és 18-án az ipart iskola nagytermében munkakiállitáí rendeznek. A kiállítás reggel 8 órí kor nyittatik meg. Belépti-dij 10 ki a feliilfizetések köszönettel fogadtatna és hirlapila.g nyugtáztatnak. Fölkérj« az ipart pártoló közönséget, hogy kiállítást minél többen látogatni fc gyeskedjeuek. Miután a kiállított műi kák az ipartestület által kinevezd biráló-bizottság által megbiráltatnak I az érdemes munkák jutalomra kijeit tetnek; kérjük a nagyérdemű közön»1 get, szíveskedjék pénzbeli ségelylyel jutalmazásokhoz hozzájárulni. Az i ga: g a t ó s á g.

— Az országos vásár múlt hétfő igen silányul ütött ki. Népes volt, 1 csupa — szegény népes.

— Segélyezés. A kereskeclelemüg!

m. kir. miniszter a 11,754/1891. sz. kelt rendelete folytán Veszprémvártf1 gye kezelése alatt levő ipariskol alapból a helybeli iparos-iskola seg lyezésére kiutalt 250 forintot, mit Meszes Polykárp igazgató és Szilág, Mihály iparisk. pénztárnok értesi tettek.-- Hetedik a szünnap. Sümeg kere kedői ezentúl minden vasár- és ünaei nap délután üzleteiket zárva tartja Az első zárnap f. évi ápril 26-ika vo

— Egy mágnással ismét kévést vau megyénkben. Báró Bornemist Gábor eladta csetényi uradalmát K°* és Spitzer budapesti kereskedőknek báró hirszerint családjával együtt Alt rikába költözik.

Szombat, május 9.