Veszprémi Független Hirlap, 1891 (11. évfolyam, 1-55. szám)
1891-04-25 / 20. szám
Veszprém, 1891. Veszprémi Független Hírlap. Szombat, ápr. 25. Hiszen még a kőről is azt irta a nagy költő: .Szobor vagyok, de fáj minden tago m.* S a nemzeté nem fáj?! Tartson összejöveteleket; álljon actióba! Egy talpalatnyi földet, melyben termőerő van, ne hevertessen. S pedig mennyi van?! Itt fél hold, ott öt, emitt száz hold, s még nagyobb térségek. Ez itt hegyoldal, az ott csepótés, az vízmosás, azt nehéz feltörni, ez vizenyős, pedig munkával mind jóvá tehető, s a népnek épen munka kell! Aki a műveletlen, elhagyott földrészeket látja, a lelke sir érte. Elveszett munka és jövödelemnek. Csak egy megye területén amennyi heverő föld van ilyen, elég lenne száz és száz családnak megélni, s tizannyinak feldolgozásra. így van-e ez máshol is ? Ez alig található a müveit népek országában. Német-, Franczia-, Angolországban a mezőkultura valóságos mintakép, iskolába lehet oda járni tanulni. Belgium s más országok a tengertől foglalnak el óriás területeket drága áron, s ahol a hullám vert, ott a kultúra hódításainak gyümölcsét, gazdagságát élvezi a nép. A Karszt.on, hol a madár is alig élhet, a munkás nép kivágja a sziklát; kivág egy- egy család akkora területet, mely nekünk udvarnak is kevés volna, midőn a sziklaalapot kivájta, a nyert kővel bekeríti, aztán a mélységes völgyből a hátán telehordja a vájt űrt televényfölddel és elveti — zabbal! Ez aztán munka! A szükség, a kenyér verejtéket facsar, de áldása is van. S nálunk, a világtól kürtőit paradicsomban nem bírnak az emberek megélni, hanem kivándorolnak ! De hát az égető kérdést ránk dobta az évtized, s nem lehet előle kitérni. Szembe kell vele nézni s megküzdeni vele. A kormány és társadalom kezet fogva, megoldhatják. S meg kell oldani, mert vérünkre megy, arról lévén szó, hogy véreinket megtartsuk a hazának. ROBOZ ISTVÁN. Rendkívüli városi közgyűlés. — Áprilia 21. — A régi jó időkben, mikor a város tanácsának, képviselőtestületének zömét nem rekonstruált ipartestületi mesterek, hanem tizen- hárompróbás arany pecsétgyűrű« czéhmesterek és javakorbeli elölülők képezték — annak idején még volt értelme eljárni a tisztelt városi közgyűlésekre. Gondoskodott a város arról, hogy minden tanácsost minden ülésen egy huszas várja, amit a most is használatban levő patkóalaku diófaasztal fiókjaiba jó idejében elhelyezni a városi kassza inspektorának elcsapatás terhe mellett kötelességévé tétetett. Ráadásul minden tanácsos kapott ujesztendőkor egy kalendáriumot is s ezzel beérte, nem kellett nekik több fizetés, az igaz, hogy annyi is elég volt. Hanem a dicső napok lejártak. A tanácsosokat nem csalogatják Mária Terézia arcz- képeivel díszített lázsiásokkal (legfőkép o r r t kapnak,) a képviselőket meg pláne hajdúkkal kell összefogdostatni, mert különben sohasem lenne határozatképes a közgyűlés. Már a tizóráról lefordult a kerek városházi óra mutatója, mikor a polgármester megdöbbenve látja, hogy még 29 képviselő kell, hogy a három vitális fontosságú ügyben határozatképes legyen a közgyűlés. Es a megdöbbenés nem volt hiába való, mikor a „stamm képviselők“ már elfoglalták helyeiket és csak azok hiányoztak, akik ritkán járnak a gyűlésekre. De hát van a városnak éber rendőrsége, akik már annyi gonosztevőt is kézre- keritettek, miért ne tudnának ezek megfogni 29 j á m b o r képviselőt? És sikerült is nekik. 1/i 11 órára szavazatképes lett a rendkívüli közgyűlés. A városi rendőrségnek, akik közül egyesek a hivatalszolgai teendőket is végzik, volt gondjuk arra, hogy a már összefogdosott képviselők egyhamar el ne mehessenek a teremből. Jól beolajfestékezett székeket helyeztek el 8 ezekre vagy a képviselők ragadtak rá, vagy a sárga olajfesték ragadt a képviselőkre. Mikor együtt volt a közgyűlés, akkor természetesen meleg érdeklődéssel kezdtek viseltetni a három fontos tárgy iránt. De lehet-e az máskép, mikor vásárkérdés, kaszárnya- kérdés és adóleengedés van a sorozaton ? Hisz itt nem csalt az iparosság, a kereskedővilág (a polgárság zöme,) hanem még ártatlanszivü dézsahölgyek is érdekelve voltak. Mert balga, aki azt hiszi, hogy a kaszárnya- ügy iránt a fehérnépek nem érdeklődnek. Nekik nem az a fő, hogy szállása legyen a katonáknak, hanem bogy el ne vigyék őket. Meleg támogatói ők is a kaszárnyaügynek, de nem ellensége egysem az egyenkinti elszállásolásnak sem. ............Mégegyszer körültekintett a derék polgármester Kovács Imre, hogy helyén van-e az aljegyző Kovács Ignácz, aki épen azt olvasta az előtte fekvő névsorból, hogy jelen-e a takács Kovács Ignácz. Mert ez a három kellék kell, hogy komplett legyen a közgyűlés, ha az mindjárt rendkívüli is. K o v á t a Imre polgármester megnyitja a gyűlést és üdvözli a szép számmal egybegyült képviselő-testületet, (hatvankilenczen voltak) aztán jelenti a közgyűlésnek az alispán, illetve a földmivelésügyi miniszternek egy leiratát, mely tudatja, hogy a szakminiszter betiltotta Veszprémváros területén az állatvásárok tartását mindaddig, mig rendeletének megfelelbleg eleget nem tesz a város és mig a jeru- zsálemhegyi kút el nem készül s egyszersmind jelentés tételre hívja fel a polgármestert. C s o 1 n o k y László ügyész azt véli, hogy e tárgyhoz, miután az iratok úgyis elintézés alatt vannak, nem szólhat a közgyűlés. Kováts polgármester megjegyzi, hogy ő csak a szabályrendeletek értelmében tartotta kötelességének a fontos ügyet jelenteni a közgyűlésnek. H u s v é t h János tanácsos azon véleményben van, hogy igen is van dolga itt a közgyűlésnek, mert május első hetében lesz a legélénkebb vásár, melynek meg nem tartása erős veszteség lenne az iparosokra s gazdaközönségre egyaránt. Szabó Imre orsz. képviselő szintén azt tartja, hogy itt a város vitális érdekéről van szó s nem szabad összetett kezekkel semmittevésben lennünk. Szinte igen üdvös lenne, ha a város felkérné a polgármestert, hogy vele utazzék személyesen a miniszterhez s világosítsák fel őt a város spe- eziális viszonyairól, melyek miatt a rendeletek végrehajtása eddig késlekedést szenvedett és kérjék fel, hogy a májusi élénknek ígérkező országos vásárt engedje megtartani. A közgviilés ilyen értelemben határozott. Következett ezután a kaszárnyaö g y • Vi k á r Lajos főjegyző, mint előadó, jelenti, hogy a kaszárnya-ügy eddig annyiban állott, hogy a város nem érezte magát anyagilag elég szituáltnak ahhoz, miszerint az egész laktanyát felépítse, hanem késznek jelentette nagy anyagi áldozatok árán is a város a kincsárt, mint építőt, kedvezményekben részesíteni. Erre a liouvédkerületi parancsnokság átirt, hogy szavaztassák meg tehát a kedvezményeket a közgyűléssel. Az előadó megjegyzi, hogy e kedvezmények ingyen telekből, helyhez szállítandó kő- és homok-épitőanyagok ingjen adásából és 17 hold- nyi dijtalau gyakorlótérből állanak. Fodor Gyula v. képviselő kérdést intéz az előadóhoz, hogy a város melyik részére terveztetik a kaszárnya építése. Fontosnak tartja ezt, mert azt hiszi, szívesebben szavazza meg a nagy áldozatokat a közgyűlés, ha tudja, hogy a kaszárnya a szegényliáz mellé terveztetik, ahol a telek s a gyakorlótér a város tulajdonából való volna s nem kellene azt idegentől vásárolni, ami által nagyobb összeget vél megtakaríthatni. Szabó Imre v. képviselő azt tartja, hogy abban mindannyian megegyeztünk, hogy a kaszárnyát meg kell építeni, áldozatot kell hozni mindenféleképen, mert az annyira szegény polgárságot nem szabad megfosztani még ezen intézménytől is. Az ő felfogása az, hogy a hely eldöntésének kérdése a honvédelmi minisztert, mint építtetőt illeti. Mi csak kedvezményt, támogatást nyújtunk s igy a hely ki jelelése nem minket illet. Az természetesen már az arra kiküldött bizottság lelki- ismeretes dolga lesz, hogy lia nem ütközik hadászati fontosságba, akkor a kaszárnya oda épüljön, ahol jobb lesz a város érdekeinek. Azt hiszi, hogy nem lesz senki, aki ne adná igen szavazatát ez ügyben. Fodor Gyula rövid válasza után megejtették a névszerinti szavazást, mely szerint 69 szavazattal megadja a város a feutebb jelzett kedvezményeket. V i k á r főjegyző felolvassa ezután több képviselőnek Írásban beadott in- ditványát, melynek értelmében, a törvényre utalva, kérik, hogy a most fenálló házbéradó helyett jövőbeu lakosztályadó szedessék be, miv vei meg vannak az indítványozók arról győződve, hogy a város lakásainak x/3-ad részénél több nincsen bérbe adva, mely esetben a törvény megengedi a lakosztályadó életbeléptetését, ami ál tál tetemes tehertől szabadulna meg az amúgy is iné tánytalanul agyon adózott polgárság. A 1 özgyülés erre vonatkozólag megbízta a polgármestert, hogy kérjen fel városi képviselőket a bérbe nem adott lakosztályok pontos összeírására. P a á 1 Dénes, PI a 1 a s s y Vilmos dr., Äzabo Imre szólották a tárgyhoz, azt vitatva, hogy az összeirók minő alapból induljanak ki. Végre abban történt megállapodás, hogy a házbéradó bevallási iv alapján teszik meg az összeírást, mivel erős a gyanú, hogy sokan olyan közrészeket is lakórésznek vettek az ívben, a miket a törvény nem jelel annak, ezek bérbeadása esetén azok sem tekintetnek bérletnek s igy valószínű, hogy a város lakrészeinek több mint ‘Ara, nincs bérbeadva, s igy az indítvány kivihető lesz. Végül jelenti az előadó, hogy az ördögárok elkészítéséhez az érdekelt háztulajdonosok nem akarnak egy harmad költséggel járulni, azt hozván fel kettő kivételével okul, hogy ők az ároknak hasznát nem veszik és a boltozaton területet nem foglalnak. Kérdi a közgyűlést, hogy e terhet is fi/esse-e ki a város ? P a á 1 Dénes v. képviselő teljes bizonylatot óhajt arról, hogy csakugyan nem veszik hasznát az illető háztulaj donosok. Szakértőileg megmagyarázza, hogy mi módon lehet erről meggyőződni. Hal assy Vilmos dr., városi képviselő utal arra, hogy az ördögárok beburkolásánál közegészségi szempont vezette a várost s ebből haszna van azoknak is, akik közvetlenül laktak a nyitott árok mellett s igy be kell tőlük követelni egy harmadot. Márton v. képviselő azt tartja, hogy a kölcsönösség is azt kívánja, hogy beszedjék a dijakat. Ok is megfizették az egy harmadot, mikor a hosszu- utczai árkokat boltozták. A közgyűlés ilyen értelemben határozott is, mely után egyéb tárgy nem lévén, a képviselők pont 12 órakor szétoszlottak. Veszprémváros polgármesteri hivatalától. Hirdetmény. Az 1891 évre készített első- másod osztályú kereseti adó kivetési lajstrom a f. 1891 évi április hó 27-től 1891 évi május 4-ig bezárólag, Veszprém r. t. város adóügyosztálya hivatalos helyiségében a hivatalos órák alatt közszemlére kitéve leend. Felhivatnak az érdekeltek, hogy a fent jelzett idő alatt a lajstromot betekinthetik s netáni fellebbezéseiket beadhatják. Veszprém, 1891 ápril 22-én. Kováts Imre, polgármester. Hirdetmény. Az 1891 évi öntözési lajstrom 1891 évi ápril hó 26-tól május hó 3-ig bezárólag ezen város adóügyosztály hivatalos helyiségében közszemlére tétetik ki. Felhivatik az érdekelt közönség, hogy ezen idő alatt a lajstromot betekintheti, és esetleges fellebezéseiket ezen határidő alatt beadni eine mulasszák, mert ellen esetben a felszámlálások tekintetbe vétetni nem fognak. Veszprém, 1891 ápril hó 23-án Kováts Imre, polgármester. Veszprém-vármegye alispánjától. Meghívó. Hivatalos tisztelettel felkérem a tör- vényhatósági bizottságnak és az állandó választmánynak t. tagjait hogy a folyó évi május hó 4-én és a következő napokon tartandó törvényhatósági rendes közgyűlésen, illetve az ezt megelőzőleg f. évi májushó 2-án délelőtt 9 órakor és délután 3 órakor, valamint májushó 3-án délelőtt 9 órákkor és a szükséghez képest délután 3 órakor tartandó állandó választmányi üléseken megjelenni szíveskedjenek. Veszprém 1891 évi ápril hó 16-án. Véghely Dezső, kir. tan. ali«pán. Tárgysorozat. 1. Alispáni jelentés. 2. Udvari gyászjelentés Balduin belgiai herczeg és Mária Antónia Immaculata cs. és kir. Főherczegnő Ö Fenségeiknek elhalálozása alkalmából. 3. Udvari gyászjelentés Bonaparte Napoleon ő csász. Fenségének elhalálozása alkalmából. 4. Simor János Magyarország herczegprimásának elhalálozása alkalmából br. Hornig Károly megyés püspöknek vármegyénk közönségéhez intézett átirata. 5. A kereskedelemügyi m. kir. ministernek a Dombovár-veszprémi,- a Veszprém-Zircz-Győr-Gö- nyői-.Bánhida Kisbér pápai-,Pápa zirczi.-Pápa csornai, Pápa Devecser ukki-, esetleg Pápa herendi és Veszprém Balaton-Füred keszthelyi vasútvonalakat érdeklőleg hozott határozatukra vonatkozó leirata. 6. A kereskedelemügyi m. kir. ministernek leirata, melylyel tudatja, hogy ifjú gróf Batthyányi Gézának és Reé Jenőnek Győrtől Veszprémig vezetendő helyi érdekű vasútvonalra az előmunkálati engedélyt megadta ; — és gróf Bathyányi Gézának és Reé Jenőnek erkölcsi és anyagi támogatásáérti kérvénye. 7. A magyar jelzálog hitelbanknak átirata, mely- lyel a vasútvonalakra megszavazott segélyösszegre kölcsönt ajánl fel. , 8. A kereskedelemügyi m. kir. ministernek a törvényhatósági utak építésére, kezelésére és fentar- tására vonatkozó és 1891 és 1892 évekre szólló költségvetési előirányzatot elintéző leirata. 9. A m. kir. bel ügy ministernek leirata melylyel a gyógyult elmebetegeket segélyző egyletet támogatásra ajánlja. 10. A földmivelésügyi m. kir. ministernek a zsilip kezelését érdeklő leirata. 11. A m. kir. belügy ministernek a Veszprém városi temető kibővítése tárgyában hozott határozatot jóváhagyó leirata. 12. A kereskedelemügyi m. kir. ministernek az Olaszországgal az irodalmi vagy művészeti müvek szerzői jognak kölcsönös oltalma iránt kötött szerződés 7-ik czikkének végrehajtását tárgyszó körrendeleté. 13. A kereskedelemügyi m kir. ministernek a Devecserben felállítani szándékolt mértékhitelesítő hivatalt érdeklő intézvénye. 14. A m. kir. bolügyministernek az özv. Reiter Antalné b. n. szt, lászló-községi szülésznő által a szülőknek korai felkelésének magakadályozása iránt tett előterjesztést érdeklő leirata. 15. A kereskedelemügyi m. kir. ministernek a vizhasználati kérdésekkel kapcsolatosan eszközlendő műtárgy átalakítás modósitás tárgyában tartandó engedélyezési eljárást szabályzó körrendeleté. 16. A földmivelésügyi m. kir. ministernek a marhasó újból leendő előállítása és forgalomba hozatala tárgyában a képviselőházhoz intézett kérvényünkre vonatkozó leirata. 17. Alsó-Fehérmegye közönségének és Somogy- megye közönségének „A közigaztás és az önkormányzat rendezése a vármegyékben“ czimü törvényjavaslat tárgyában vármegyénk közönségéhez intézet átirata és magyarországi községi és körjegyzők központi egyletének emlékezetére. 18. Vasvármegye közönségének Baross Gábor kereskedelemügyi m. kir. ministerhez közhasznú és hazafias tevékenysége alkalmából intézett bizalmi felirata; és ezzel kapcsolatban Somogyvármegye hasonszámu átirata. 19. Ugocsavármegye közönségének betegápolási számadás általánositása és országossá tétele tárgyában a belügyministériumhoz intézett átirata. 20 Zolyomvármegye közönségének a képviselőházhoz intézett felirata, melyben a felvidéki magyar közművelődési egyesület javára sorsjegy kölcsön engedélyezését kéri. 21. A felvidéki magyar közművelődési egyesületnek 1889 1890 évi jelentése és anyagi támogatást kérő átirata. 22. Bars vármegye közönségének a tüzkárbizto- sitási anyagszernek megvalósítása czéljából a képviselőházhoz intézett felirata. 23. A megyei gazdasági egyesületnek átirata, melyei a földmives iskolára tett 3 alapítványi hely összegét 450 frt, az amerikai szőllő telep czéljaira a f. évre átengedni kéri, és ezzel kapcsolatban a földmives iskola ügye. 24. A nemzeti zenedéknek anyagi támogatást kérő átirata. 25. A vármegye házi pénztáráról szerkesztett 1890 évi számadás. 26. A vármegye utfentartási alapjáról szerkesztett 1890 évi számadás. 27. A vármegye nyilv. betegápolási alapról szerk. 1890 évi számadás. 28. A vármegye katonabeszállásolási alapjáról szerk. 1890 évi számadás. 29. A vármegye tartalék alapjáról szerk. 1890 évi számadás. 30. A vármegye székházépitési alapjáról szerk 1890 évi számadás. 31. A vármegye nyugdíj alapjáról szerk. 1890 évi számadás. 32. A vármegye betéti pénztár alapjáról szerk. 1890 évi számadás. 33. A közjegyzői nyugdíj alapról szerk. 1890 évi számadás. 34. Az ipariskolai alapról szerk. 1890 évi számadás. 35. A cholera árvák alapjáról szerk. 1890. évi számadás. 36. A zálog árverési maradvány alapról szerk. 1890 évi számadás. 37. Az állattenyésztési alapról szerk. 1890 évi számadás. 38. A tűzkár alapról szerk. 1890 évi számadás. 39. A „nevelési“ alapról szerk. 1890 évi számadás. 40. A „Marich“ alapról szerk. 1890 évi számadás. 41. A „Láncz“ alapról szerkesztett 1890 évi számadás. 42- A „Talliánné“ alapról szerk. 1890 évi számadás. 43- A nemesi felkelési most nevelési alapról szerk. 1890 évi számadás. 44. Az árva és ösztöndíj alapról szerk. 1890 évi számadás. 45. A községi állategészségügyi alapról szerk. 1890 évi számadás. 46. A siketnémák nevelési alapról szerk 1890 évi számadás. 47. A Veszprém város tüzkárosultak alapról szerk. 1890. évi számadás. 48. A vármegye gyámpénztári alapról szerk. 1890 évi számadás. 49. A budapest-gráczi államutra 1890 évben vármegyénk által szállított fedanyag előállítási költségekről. 50. A vármegye alispánjának előterjesztése a vármegye monograpbiáját érdekelőleg. 51. A vármegye alispánjának jelentése a Pápa város terhére 1889 évre kivetett és behajthatlanná vált közmunka váltság leírása tárgyában. 52. A vármegye alispánjának előterjesztése a Gitzről Pankára vezető utvonalt érdeklőleg. 53. A vármegye alispánjának a kiaknázott kavicsbányát érdeklő előterjesztése. 54. A vármegye alispánjának a balaton-főkajári kiaknázott kavicsbányát érdeklő előterjesztése. 55. A vármegye alispánjának előterjesztése a gerenczei medren újjáépített hidak építési költségeinek fedezése tárgyában. 56 A vármegye alispánjának jelentése, bogy a csóthi választó kerületben a múlt évi deozemberhó 22-ére kitűzött megyebizottsági tag választás a felkért elnök betegsége miatt megtartható nem volt. 57. A tn. árvaszéknek előterjesztése a gyámpénztári kamatkulcsnak 1890 év Il-ik felére való megállapítása tárgyában. 58. A m. árvaszéknek az ajka-rendeki árvaértékeket érdeklő előterjesztés. 59. A m. árvaszébnek a szentgáli árvaértékeket érdeklő előterjesztés.- -_.—... 60. A m. magánpénztárakra felügyelő választmánynak előterjesztése. 61. A kir. tanfelügyelőnek Ritzl Antal bándi róm. kath, tanító nyugdíjaz ását érdeklő előterjesztése. 62. A kir. tanfelügyelőnek Yutscb Mátyás esztergán róm. kath. tan. nyugdíjazását érdeklő előterjesztése. 63. A kir. tanfelügyelőnek Hierl Homoki Márton tan. nyugijazását érdeklő előterjesztése. 64. A kir. tanfefelügvelőnek Kreiner József róm. kath. tan. nyugdíjazását érdeklő előterjesztése. 65. Pápa város közönségének kérvénye a megyei nyugdíj alaphoz fizetendő póttagból V»%-nak saját nyugdíj alapjához leendő átengedéséért. 66. Balaton-főkajári Veszprém dombóvári vasút törzsrészvényeinek jegyzése tárgyában hozott határozata. 67. Somlyó-Vásárhely községnek a jegyzői fizetés felemelését tárgyozó határozata. 68. A csóthi körjegyzői választás ellen beadott fellebbezés. 69. Nagy-Dém községnek határozata, melylyel kimondotta, hogy az italmérési jog kártalanitásaért járó váltság tőkét a m. gyámpénztárral szemben fennálló tartozásának törlesztésére fogja fordítani. 70. Döbrente községnek határozata, melylyel kimondotta, kogy az italmérési jog kártalanításáért járó összegből a pápai takarékpénztárnál fennálló tartozását fogja kielégíteni. 71. Ősi községnek kérvénye, melyben az ősivárpalotai útvonalon levő hidak javítása költségét az útalap terhére átvétetni kéri. 72. Bakony-Ságh községeinek ingatlanok cserélése illetve vétele tárgyában hozott határozata. 73. Románd községnek kérvénye, melyben jegyzői székhelynek Péterd községből Románd községbe való áthelyezéséért folyamodik. 74. Városlőd község tulajdonát képező malom bérbeadását tárgyazó szerződés. 75 Csesznek községnek kér vénye, melyben a múlt óv folyamán kiszolgáltatott előfogatokat megtéríteni Jkéri. 76. Lepsény községnek ahelypénz zedé»ről alkotott szabályrendelete. 77- Siófok községnek a községben lakhafásról, településről és az illetőség megszerzéséről alkotott szabályrendelete. 78 Lepsény községnek a közgyűlések ügyrendjéről alkotott szabályrendelete. 79. Több községnek a vágatán dijakról alkotott szabályrendete. 80. Több községnek a közgyűlések számáról és idejéről alkotott szabályrendelete. 81 Több községnek a község kötelékébe való felvételért szedendő dijakról alkotott szabályrendelete. 82- Községi költségvetési előirányzatok. 83, Községi házi számadások. 84. Községi szegényalap számadások. TTIIDÉJcCTanitók gyűlése Balaton-Füreden. (Saját tudósitónktól.) B.-Füred, április 24. A balatonfelvidéki tanító-egylet áprilishó 21. napján tartotta meg tavaszi közgyűlését, amelyen a tagok jószámmal jelentek meg; daczára az esőnek, mely ép a közgyűlés napján eredt meg. A gyűlést elnöklő Németh Gerő református tanító nyitotta meg. A jelenvoltakat üdvözlő megnyitója után Nagy Áronról emlékszik, a balatonfüredi szeretetház volt jólelkü igazgatójáról, aki levitte a sötét földbe szivjósá- gát, az árvák iránti szeretetót, kollegialitását, aki sokáig volt tagja, elnöke az egyletnek; s a ki után im reményre jogosító egyén lepett a szeretetház élére — Kanovics György személyében, kit az elnök a holtra való emlékezés után üdvözölte is azzal, hogy a minisztérium helyesen méltányolta az érdemet a jelentős nívójú állás általa való betöl- tetésekor. Jelenti azután elnök a VI. egyetemes tanitógyülós lefolyását, melyen az egyletet ő képviselte; tudatja továbbá a tagokkal azt, hogy a kormány egyletüknek 12,600 darab gyökeres Riparia szőlőfajt adott ajándékba, melyet az illető jelentkező tagoknak ki fog osztani A gyűlés folyamán tárgya- landókra az összfigyelmet felhiva, a gyűlést megnyitottnak nyilvánítja. A múlt gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése után elnök beszámolt a Vl-ik egyetemes tauitógyülés lefolyásáról. Felsorolta az ott hozott határozatokat, a tanítói fizetés emelése, tanítói nyugdij-törvéuv módosítása, tanítói állás biztosítása stb. tárgyában, mindezt igen röviden, mivel a tagok előtt a szóbanforgó tárgyak úgyis ismeretesek. A gyűlés kedvező tudomásul vette elnök beszámolóját. Németh Gerő elnök felolvassa kérvényét, melyet múlt év őszén küldött a kormányhoz, 63 egyleti tag részére 200—200 darab gyökeres Riparia szőlőfajt kérve, mely kérelmet a kormány teljesítette is, :s a vesszők már osztályozottan kiosztásra várnak. A gyűlés köszönetét mond jegyzőkönyvileg elnöknek önzetlen fáradozásáért s felajánl számára 800 darab vesszőt, melynek hiányával lett volna kiosztva a tagok közt a többi vessző, de Németh kijelenté, hogy egy darab szőlővesszővel sem fogad el többet, mint a mennyi egy tagra jut. Ezután a vesszők a kérelmező tagok közt kiosztattak ; mindegyikre 367 darab jutott a gyökeres Ripáriából, néhány pedig a sima vesszőkből. A pénztáros számadása tudomásul vétetik. A könyvtár gyarapitását érdeklő javaslat tétetik a könyvtári jelentésben. A gyűlés elhatározza, hogy a rendes tagsági díjon fölül minden tag fizessen 10 krt a könyvtár részére, tért engedve egyesek ál? dozat készségének. A könyvtár használatát megkönnyítendő határoztatok, hogy jeles szaklapot fog járatni az egylet a azt a tagok között körözni fogja. Több jelentéktelenebb indítvány letárgya- lása után elnök köszönetét fejezi ki a tagoknak komoly, tapintatos magatartásukért i Isten áldását kérve a tagokra a gyűlést bezárta. r. I. ■ --jtoy.-.- .....----A vármegye házipénztára s az abban kezelt összes alapok számadási zárlata az 1890-ik évről. 1. Házi pénztár: bevétel 84.021 frt 25kr.; kiadás 82.228 frt 40 kr.; maradvány 1733 frt 85V2 kr.; cselekvő hátralék 3037 frt 60 kr.; vagyon-állag 4771 frt 45l/a kr. — 4788 frt Sfr1/), kr. készpénz a tartalékalaphoz csatoltatok. 2. Tartalék-alap: bevétel 15,329 frt 72 kr.; kiadás 1877 frt 19 kr.; maradvány 13.452 frt 53 kr.; vagyon-állag 13.452 frt 53 krajczár. 3. Utfentartási alap: bevétel 102.937 frt 16 kr.; kiadás 80.873 frt 76 kr.; maradvány 16.063 frt 40 kr.; cselekvő hátralék 833 frt 01 kr.; vagyon-állag 16.896 frt 41 kr. 4. Nyilvános betegápolási alap: bdvétel 27.522 frt 96 kr.; kiadás 26.080 frt 311/} kr.; maradvány 1442 frt 74x/2 kr.; cselekvő hátralék 21.935 frt ll1/* kr.; vagyon-állaí 23.377 frt 86 kr. — Ezt terheli az év végével: 671 frt 201/., kr. előre fizetett pót- adó és 19.630 frt l4 kr. ápolási dijkátralék 5. Katona beszállásolási-alap : bevétel 585t frt 381/. kr.: kiadás 4240 frt 68 kr.; m»' radvány 1617 frt 10l/.2 kr. ; cselekvő hátra lék 7258 frt 13 kr.; vagyon-állag 8875 ftj 831/, kr. — Ezt terheli az év végével 57“ frt 241/., kr. előre fizetett pótadó. 6. Megyei székház-alap: bevétel 48.36*1 frt 891/„ kr.; kiadás 29.969 frt 82 kr.; ni*' radvány” 18.399 frt 071/., kr.; cselekvő hátralék Í8.405 frt 99 kr.; vagyon-állag 86.803 frt 06l/2 kr. — Ezt terheli az év végévf 35 frt 85 kr. előre fizetett pótadó. 7. Megyei nyugdij-alap; bevétel 34.988 & 887g kr.; kiadás 1627 frt 95l/a kr.; marad'
