Veszprémi Független Hirlap, 1891 (11. évfolyam, 1-55. szám)
1891-03-21 / 15. szám
eszprém XL éyfovam. 15. szám. Szombat, márcz. 21. '!sJiß9&9G9Sß9^ & TEMEM mm MesjeUn »fed.» „omb.to., A lap ára : egész évre 6 i rt; negyedévre 1 frt 50 hr,; egyes ..ám ára 15 kr. - Hirdetések petltsorä 8 kr ; nyilttér petit-tere 20 kr„ 30 kr„ kinc.tár illeték.-A hírlap irodája: „Pettffl“-laté,et Ve..prém (ráro.há.-té. A gönyö-györ-zircz-veszprémi vasút ügye. Veszprém, márcz. 20. Tisza László és V á r a d y Gábor, úgyszintén gróf Batthyányi Géza s Reé Jenő a gönyó'-győr-zircz-veszprémi, illetve a gyóT-z'rcz-veszprém- j dombóvári vasat engedményesei a múlt : hét folyamán városunkban tartózkodtak. A konkurrens engedményeseknek összetalálkozása sok érdekes discussióra adott oköt. Kétségtelen, hogy e versenynyel újabb fordulat állott be e fontos vasút ügyében, melynek méltatására még visszatérünk. Most lássuk, hogyan áll Tiszáék vasútja ? közigazgatási bejárás elrendelése érdekéből, a kereskedelmi minisztériumhoz a múlt betekben benyujtatván, e tervek némely változtatások, főleg a gönyő-györi vonalszakaszra, s különösen a dunai rakpartra és a magyar állami vasútvonalba való beágazásra vonatkozó részek módosítása, átdolgozása végett az engedményeseknek kiadattak, mely tervek a györ-vesz- prémi vonalon követelt módosítások foganatosításával a napokban a kereskedelmi minisztériumhoz a közigazgatási bejárás elrendelése végett újólag befognak nyujtatni. A gönyö-győri vonalszakaszra nézve a kormány által kívánt módosítások a helyszínén újabb tanulmányozást igényelvén, ezen vonalszakasz közigazgatási bejárását engedményesek a jelzett tanulmányozás s a terveknek átdolgozása után fogják kérelmezni. Engedményeseket az a meggyőződés vezérli nem csekély feladatuk megoldásában, hogy a tervezett vasútvonal érdekeltsége s egész közönsége méltányolni fogja az engedményesek kezdeményező, úttörő munkáját, a nyomjel- zésre, az általános és részletes tervek elkészítésére, a műszaki bejárásra fordított jelentékeny s a közigazgatási bejárásra fordítandó összegeket, mely összegek az érdekeltség legkisebb igénybevétele nélkül fedeztettek és fognak fedeztetni és igy továbbra sem vonandja meg tényleges támogatását, melynek Veszprémvármegye törvény- hatósága 200 ezer frt, Győrvármegye törvényhatósága 70 ezer frt, a vidéki érdekeltség pedig már eddig is több 100 ezer forintnyi törzsrészvény aláírásával adott legszebb, legvilágosabb, leghazafiasabb kifejezést. Az engedményeseket az a remény vezérli a jelzett vasút létesítésére irányozott és semmi körülmény által meg nem ingatható munkájukban, hogy az építési tőke Vs'ának megfelelő' törzsrészvényekből még hiányzó rész a vidéki érdekeltség által legközelebb alá fog Íratni, a mi bizonynyal eddig is megtörtént volna, ba a közlekedést megszavaró zord időjái'ás közbe nem jön. A közigazgatási bejárás legközelebb el tog rendeltetni s ennek foganatosítása után remélhetőleg azon községek és nagyobb birtokosok sem vonand- ják meg hozzájárulásukat, a melyek- a vonal irányára s érdekeik előmozdítására nézve eddigelé talán némi kételyeik voltak. Mulbatlan szükség van erre, mert e vasút, melynek több nehéz része van, csak az összes érdekeltség vállvetett buzgó támogatása mellett létesülhet, és csak ezen váll vetett támogatásról! meggyőződés kevetkeztében fogja a kereskedelmi kormány a vállalatot részéről is ténylegesen gyámolitani. A gönyo-zircz-veszprémi vasút ügyében e hó 18 án Győrváros vasúti bizottsága is ülést tartott. A városi bizottsági értekezlet abban állapodott meg, hogy amennyiben a gönyői vonal elejtésével a tervezett vasútvonal összeköttetést nyer a dombóvári vasútvonallal és Szabadbegyen megállóhelyet létesít, hajlandó Győrváros az erkölcsi támogatáson kívül 15.000 írtig részvényeket jegyezni, amennyiben pedig üzletvezetőségét és gépműhelyét Győrött állítaná fel, akkor 30.000 írtig terjed a város előjegyzése. Balatontavi gozliajózás. — Saját tudósítónktól. — Említettük azt, hogy a balatontavi gőzhajózási társulat két uj csavargőzös építtetését határozta el. Az építést a Schöniehen és Hartmann-féle hajógyár teljesiti akkép, hogy a csavargőzösök már április 30-án mint kész, forgalomképes gőzösök adandók át a Balaton-gőzhajózásnak. Az épülő két hajó közül az egyik Baross miniszter nevét fogja viselni. A társulat igazgatóságának kérelmére a kereskedelmi miniszter már meg is adta az enge- ' délyt és megígérte, hogy az ünnepélyes felavatásra tavaszkor el fog menni. Az uj csavargőzösők hossza 30.5 méter, szélessége 5 méter, magassága 2.35 méter, vizbeni gázolása 1 méter, menetgyorsasága óránkint 20 kilométer lesz. A hajók felszerelése semmi kívánói valót nem hagy fann, az utazó- közönségnek a lehető legnagyobb kényelem és biztonság lesz Dyujtva. A két uj csavargőzős Badacsony, Rév-Fü'öp és Boglár között minden nap délelőttönkint minden órában, délután pedig kétszer fog közlekedni, úgy, hogy a badacsonvvidékiek a déli vasút bogiári állomására bármely vonathoz is eljuthatnak, — ekkép a reggeli gyorsvonathoz is, mint eddig a fürediek Siófokra. Balatonfüredről a gőzhajó Keszthelyre — tekintet nélkül arra, hogy megépül-e a kikötő — hetenkint kétszer fog ide és vissza közlekedni, és ezáltal annak, ki Keszthelyről reggel 4 és fél órakor indul el, lehető lesz egy egész napot Badacsonyban és az estét, pedig Füreden tölthetni. A keszthelyiek a később kibocsátandó menetrend szerint oszthatják be utazási tervüket, de az igazgatóság előzékenysége folytán a menetrendek akként lesznek szabályozva, hogy bármely állomásról is az utazó közönség a lehető legnagyobb kényelemben részesüljön. E szerint oly élénkség ígérkezik a jövő nyáron a Balatonon, mely végre képes lesz a vidéki turisták figyelmét is magára vonni. Mindezek mellett fennmarad továbbra is külön a Siófok- B.-Fiired-Almádi és kenesei vonal a „Kelén“ gőzhajó által fenntartva. A Balatontavi gőzhajózási társulat és a Balaton felvirágozása és élénkítésére tervezett akcziója Szarvassy Sándor, a társulat lelkes igazgatójának érdeme, kinek rendkívüli áldozatok árán sikerült régtáplált eszméjét a gáncsok- és előítéletekkel szemben is a megvalósulás stádiumába juttatni. Rendkívüli városi közgyűlés. — Márczius 19. — Ha kritikailag tekintjük a szerdán tartott rendkívüli városi közgyűlés határozati eredményét — szomorúan kell konstatálnunk, hogy az épen nem tartalmaz rendkívüli dolgot. Mert épen a kaszárnya-építési ügyben — melynek tizenkettedik vészes órája ütött már városunkra nézve — nem jutott határozatra a város közönsége mandátumával oda küldött képviselő testület, A renkivüli közgyűlés olyan, határozatot hozott e fontos és elodázhatatlan ügyben, amihez hasonlókat ismerünk már a mi rendes közgyűléseink határozatainak történetéből. Hírlapunk több ízben kifejtette már a kaszárnya-épités ügyében elfoglalt álláspontját. A mi véleményünk abban kulminál, hogy a városnak az agyonsanyargatott viszonyok között minden lehetőt el kell követnie a meglevő intézmények megtartása végett, ha azok az intézmények mindjárt nem busásan jövedelmezők is. Mert az agyonadózott iparosság ma már olyan stádiumban van, hogy megérzi még a kisebb veszteségeket is. A honvédségnek városunkban való tartózkodása pedig olyan kimagasló erkölcsi és anyagi intézmény, melynek biztosítása végett nagyobb áldozatoktól sem szabad visszariadni. A közgyűlés lefolyása különben következő volt: K o v á t s Imre polgármester megnyitja az ülést és jelenti azokat a jótéteményeket, melyekben egyesek emberbaráti szeretete folytán az elszegényedett polgárok részesültek és . indítvány ózza, hogy báró Hornig Károly megyés püspöknek, aki a népkonyha fentartásához 200 írttal járult, a főt. káptalannak, aki a szegények között a tél folyamán 12 öl tűzifát osztatott ki, továbbá a takarékpénztárnak a népkonyha javára adott 200 írtjáért, úgy a nőegylet felügyelete alatt működött népkonyha bizottságának, — úgy Müller Mátyásnak az ingyen adott 850 adag ételért, a püspöki konyha által nyújtott 1704 adag ételért, — végre a III. segély egy leinek a kórház, tűzoltó-egylet, kisdedovoda-alap és a szegényház-alap javára adományozott négyszer 152 frt 96 krért a város közönsége jegyzőkönyvileg fejezze ki köszönetét, ami meg is történik. Nemkülönben jegyzőkönyvi köszönetét mondtak Devics József kanonoknak a szegényház részére adott 100 frt ajándékért. A kaszárnyaügyben határozati lag azt hozták meg, hogy azon esetre, ha a tervbe vett laktanya kiépül, a város ingyen telket, ingyen gyakorlóteret és az építéshez ingyen kőanyagot és építő homokot ad, azonban ennek kiszolgáltatását 1891. április 21-én tartandó rendes közI gyűlésének határozatául tartja fenn. Az országos vásártér dolgában most már végkép határozott a város olyké- pen, hogy a káptalani vásárok a felső városrészen, a püspöki vásárok pedig a Baloghtó körüli részen lesznek megmegtartva. A közgyűlésnek egyéb közérdekű tárgya nem volt. A szabadság napja vármegyénkben. — Márczius 15. — Veszprémváros lelkes polgársága, valamint a vármegye lakossága az idén is lelkesen köszöntötte márczius idusát. Hazafias ünnepélyeket tartottak mindenütt a megyében, lelkes beszédekkel, hazafias szavalatokkal idézték a nagy napok emlékeit, hogy lelkesítsék vele az uj nemzedéket, hogy szálljon a dicső nap ezernyi áldást hozó emléke apáról fiúra, unokára. Ne legyen senki e hazában, ki félre érti e nagy traditio kát, hanem becsülje a magyarok emlékét hazafias kegyelettel a jövő nemzedéke is. A szabadság napjának megünnepléséről a következő tudósítások érkeztek : Veszprém. A fogy mnasiumi .Ányoskor,“ miként a múlt évben, úgy az idén is, az intézet igazgatójának enge- deimével diszüléssel tartotta meg a szabadság napjának évfordulóját. A lelkesedő ifjúság hazafias verseket szavalt a jelen volt igazgató, tanári kar és S p i t k ó Lajos tankerületi főigazgató legnagyobb megelégedésére. A .Korona“ nagytermében az első asztaltársaság ülte meg a már- cziusi ünnepélyt, hazafias hangulatban, jóizü vacsora mellett. A sok borízű dikezio ezúttal elmaradt, mivel az ünnepélyt rendező asztaltársaság dr. M at- kovich Tivadar orsz. képviselővel egyetértőleg előre megállapította a beszédek sorozatát. E megállapodás szerint C z o 1 lenste i o Ferencz asztaltársasági elnök üdvözölte az egybegyült hazafias polgárokat , és a nagy márcziusi napok visszaidézésére fetkérte dr. Rosenberg Lajos ügyvédet, ki ismert lel-, kesedéssel, valóságos szónoki verv-vel mondott felköszöntót Kossuth Lajosra, egyidejűleg történeti hűséggel, A gönyő-győr-zircz-veszprémi vasútvonalra vonatkozó részletes tervek ! Tisza László és érdektársai által, a a»:,. i ■ •.: u > i TABC1A. la majd .. .*> Ha majd e könyvet kis kezedbe veszed, S előtted áll életölő kínom; Te — kinek még csak gyönyör volt a részed, Megrendül lelked majdan e kínon. Nem kérded többé — titkait kutatva — Mért oly borongó, bús minden dalom: Megfejti egy köny szemed nefelejtsen Én halványarczu szőke angyalom. Oh! ne töröld le, hagyd rezegni ottan, Hadd csókolja le a hajnalsugár; d mély — álmatlan hosszú éjszakáim Után — hozzám ellátogatni jár. Hadd szívja lelkem e csókot magába, Hogy szárnyat öltsön bánatos dalom: Hozzád repülve ........tégedet keresve......... Én halványarczu szőke angyalom.-S ha majd a hurok egyszer megszakadnak; d dal elnémul ... a kin elpihen . . . Ha megtudod — hogy nevedet sóhajtva — Utolsót dobbant vonagló szivem: Majd ekkor — a rezgő könyel szemedben — Ha rám borul a néma sirhalom: Majd ekkor jöjj él hozzám, látogass meg, Én halványarczu szőke angyalom. SOÓS LAJOS. .. *) Szerzőnek „H'u.llócsilla.íío'lE“ czimü J aiklusából. HALOTT A HAJÓN. A hajó a tenger messze síkján járt. Az utazók a hajó födélzetén voltak és az utazás egyhangúságát különféle mulatságokkal igyekeztek elűzni. Egy nagyobb csoport közepén valaki felolvasást tartott. A hallgatók arczán felmagasztosult érzelmek tükröződtek, lelkűket magával ragadta a költemény szelleme. Egy magyar mágnás, a ki a födélzeten ezer forintos tételekkel kártyázott, nem is állhatta megjegyzés nélkül: — Tudják meg uraim, hogy ez a munka hazám egyik Írójától való. Vaubanque. Annál szebb, felelt valaki a csoportból, mert a fordítás még le is von az eredeti szépségből. A matrózok jelentették a kapitánynak, hogy a második osztályú utasok között az a szegény sápadt ember meghalt. A felolvasás, kártya, dominó, minden mulatság félbeszakadt. — Egy halott a hajón! Temetés a tengeren! Borzalmas mulatság, de mindennél érdekesebb. Mindnyájan lefutottak, hogy megnézzék a halottat. Érdekes arczu fiatalember volt ez. Előbb nem vette észre a hajón senki. Az igaz, hogy ő sem igyekezett azon, hogy észrevegyék. Mióta a hajó elindult, folyton egy helyen ült és a tenger távolába mélyesztette tekintetét. Mit nézett a tenger messze távolában ? Talán azt, hogy összeolvad az e'ggel, s a káprázat úgy mutatja, mintha a hajó | odaérve átúszhatna az égnek kék birodal- mába. 1 Most már nem néz semmit. Lehunyt szemekkel, mozdulatlanul fekszik a hajódeszkán. Osszeszoritott ajkai köré keserű mosolyt fagyasztott a halál. Mellette szétszórt papirok heveitek. Az orvos feléje hajolva tanulmányozta a halálok jeleit. Az odacsődült utazók között meglepetve kiáltott föl a magyar mágnás. — Flichtre! Ez az a kitűnő iró, akitől az előbb fölolvastak. Az angol orvos fölemelte a fejét s a tudós hideg nyugalmával szólt: — Éhen halt meg. Gárdonyi Géza. KEGYELEM A CSEMETÉKNEK.*) Er. 23eréxi3ri Perencz berhidai körorvostól. Politikai hitvallásom hitágazatait tartalmazó szent kátémba a régi idő óta egy előttem ismeretlen magyar költőnek következő versszakát is bevéstem: Ki mondja azt, hogy a magyar elenyészett, nem él ? Rémitő a halál areza, mely sírjából kikéi! A halottaknak órájuk van. alusznak, mig nem üt, A sir nincs jól letaposva, csak magyarok legyünk! Nem is haltak meg ők, a szabadságukat dicsőségesen átküzdött, félistenek. Nagyrószé- nek porhüvelyeit közös anyánk, a drága hazánk, saját testében, mint a nemzetnek legFelolvastatott az ősii polgári olvasókörnek a szabadság kivívásának emlékére f. év. márczius 14-én este tartott ünnepélyen. értékesebb kincseit rejtegeti ; de szellemük azokkal a ma is élő szentekkel együtt közöttünk s hazaszeretetre, kitartásra, munkára serkent minket. Szabadságharczunk becses emlékeit ereklye gyanánt őrzik ott, a hová a forró hazaszeretet lángjai által oly korán felemésztett halhatatlan Petőfink csodálatra méltó fantáziája a kebel kápolnáját építette; szivünkben rejtjük emlékeit, de szabadságunkat megvalósított dicső nap évfordulója alkmalával szivünk- kamaráit kitárjuk s itt lár.juk előttünk szellemben ama szent napok hőseit elvonulni; ők buzdítanak uj életre, uj tevékenységre, mert a haza java szűnni nem akaró tevékenységet követel fiaitól. ^ Áldott legyen emlékük ! E szabadság kegyeletes ünnepe pedig tartson addig, mig a Séd patak gyöngycsepp- jeit csókra ölelik a Duna habjai s magyar lakik partjain; ez pedig az örökkévalóság legyen, mert szakadjon le inkább a nap az égről és zúzza parányokra a földgömböt, — mintsem olyan nappalt szüljön, a melyen itt magyart ne találjon. Ép azért, mert jó hazánk örök létét nemcsak óhajtom, hanem akarom; részemről ezen nemzeti ünnep kegyeletének lelkiismeretem csak úgy adózhatik, ha igen tisztelt polgártársaimat egy nemzetszilárdságot megbénító, — jövőnket veszélyeztető viszás helyzetre, melyet okvetlenül megszüntetni kell, figyelmeztetni szent kötelességemnek tartom. Azon bolygó, melyen életünket tengetjük, egy gőzburokkal van körülvéve; e 7 mért- földnyi magasságú gőz-közeg a levegő. Az állat- s növényvilág e légkör nélkül nem képes élni; de tartalmazza-e a levegő mindkét szerves ország életének fentartására szükséges elemeit kifogyhatatlan mennyiség- , ben? E kérdésre válaszunk természetesen | igenlő s legott indokolhatjuk állitásuukat avval, hogy hisz élünk addig a meddig s életünk alatt ennek fentartására szükséges elemek fogyasztását nem tapasztaljuk. A növény- s állatországot fentartja azon anyagcsere viszony, a mely e két ország fölött fenáll. A levegőnek főalkatrészei ugyanis az éleuy és a lényeg. E két elem oly arányban van egymással vegyítve, bogy 100 sulyrósz levegőben 76 százaléka a lényegre s 24 suly- rész az élenyre esik. — Az állatok a környező levegőt belehelve, illetőleg beszÍTa, élenyét a vér táplálására, mondjuk tisztázására használja föl. A tüdők, kopolytyuk stb képezik azon edemiai műhelyeket, a melyekben a levegő vegyi összeköttetésbe lép a vérrel, s e folyamat következtében elemeinek szétbontása lép fel; a vér éltető elemét az élenyt veszi fel 8 keringése alatt az állati szervezetben a felhalmozódott, elhasznált elemeket ismét átadja a levegőnek. Ezen, az állati szervezet által újra fel nem dolgozható elemek főalkatrésze a szénsav. — S ha megfontoljuk, hogy minden önként mozgó ^élőlény levegőt használ fel s e levegő fogyasztás alapjául az emberi légzést véve meggondoljuk, hogy egy ember egy perez alatt 20—28 lélegzést vesz s minden légzésnél átlag egy liter levegőt, tehát egy perez alatt huszonnyolez liter élenydús levegőt szí magába s épen annyi élenyszegény és szénsavdus levegőt lehel ki; mily borzasztó lehet tehát a földkerekségén élő emberek s állatok általi levegőromlás. Csak annyit akarok megjegyezni, hogy már l10/„o szénsavval vegyített levegőt tartalmazó zárt helyiség az egészségnek ártalmas; hova lennénk, ha az állat maga lehelne? s felhasználná a környező légkör élenyét? rég elpusztult volna mindaz, minek ez óletrendeltetése. — Az egyensúlyt fentartja a növényzet. A növény egy helyhez kötött s táplálkozó test; tápszervei a levelek és gyökerek. A levelek a tüdőket képviselik. A növény által belebelt 1 levegő felesleges szénsava a növény táplál-
