Veszprémi Független Hirlap, 1891 (11. évfolyam, 1-55. szám)

1891-02-28 / 12. szám

Veszprém, 1891. Szombat, febr. 28. imént lélhozottakkal. Ez apadás iránt is kérdés intéztetvén az illető hatóság­hoz, Versecz polgármestere irja, hogy „1880-ban a szöllőtermelés még a leg­nagyobb virágzásnak örvendett, minél­fogva akkor még igen sok idegen nap­számos lakott állandóan a városban, kik tehát az akkori népszámlálás al­kalmával szintén összeirattak, 1880- ban fellépvén a fillokszera vastatrix, tiz év alatt oly rémitö pusztításokat vitt véghez, hogy Versecz város szőlő- területe, mel}' 1880-ban még több, mint 9000 holdat tett, az eddig foganato­sított kultnrváltó?tatások folytán jelen­leg már csak körülbelül 2600 holddal szerepel, de ezen terület birtokosai közül is az 1891. évre már 1200 egyén bejelentette, hogy szőllőjét kivágta. Képzelhető tehát, hogy ily pusztu­lással szemben az utolsó 10 év alatt nemcsak a feleslegessé vált napszámo­sok, hanem a tönkrement helyben szü­letett lakosság százai eladván minde­nüket, részint más községekbe, részint pedig Bulgáriába, Szerbiába, sőt Ame­rikába is kivándoroltak.“ íme tehát, helyi okok, melyek itt-ott a népesség csökkenésére vezettek. Ilyenül emlittetett némely helyt a helyőrség áthelyeztetése, hol kis köz­ségben csak egy százlóalj tisztjeinek j családjai s szolgáinak távozása már is érezhető hiányt okoz a lakosságnál. A fillokszera pusztításait nem soro­lom ugyan a helyi okok közé, de na­gyon is országos bajnak tekintem. Sőt alig fogok tévedni, ha azt állítom, hogy a Dunántúl, Magyarország e ki­váló vidéke, mely 1880-ban, mikor négy országrész tetemesen megapadt volt népességében, még is 6"/o-al sza­porodott, jelen csak 7.18%-nyi arány­lag csekély szaporodását szintén ez országos csapásnak tulajdonítom. A beérkezett népszámlálási adatok nin­csenek még feldolgozva, s így nem ku­tathatom, mily népesség az, mely pél­dául Szlavónia népszámát felszöktette, de később erre is rátérek. Tudva azon­ban, hogy a Balatonmenti szőlők is pusztulásnak indultak és látva, hogy Veszprémmegye lakossága alig 3°/°-al, Somogyé sem egészen 6%-kal emelke­dett lélekszámban, nagyon közel hozza a következtetést, hogy számosán el­pusztult széleikről vonultak más vi­dékre. Ha ugyanis a jó szituált alföldi megyék, melyek 1880-banközel 100 000 lélekkel megapadtak volt, ezúttal 10 —15 százaléknyi, sőt azon is felüli szaporodást mutatnak, szinte lehetet­lennek látszik, hogy a gazdag túl a dunai megyék ne ugyanezen arányban szaporodtak légyen. Van ugyan egy förtelmes ok, mely nevezetesen Somogy­bán és csodálatosan épen a reformá­tus vallásnak között szomorúan meg­akasztja a természetszerű népszaporodást, de ezt itt a t. akadémia előtt bővebben kifejteni tartózkodom, ügyelni fogok azonban, hogy a számlálási anyag fel­dolgozásánál adatokat szerezzenek ez irányban is s azután a társadalomnak válik föladatává e baj orvoslásáról gondoskodni. A zirczi föapát-választás. Veszprém, febr. 29. O 1 * m >• ■ 1 : >1 m áll A magyarországi zircz-cziszterczi szer­zetesrend a húsvéti ünnepek alatt vá­lasztja meg uj főapátját s természetes, hogy a választás elé érdekkel néz nemcsak az egyház, a kormány, de a társadalom is. Mert a rend egyike jeles tauitóren- diinknek, kiknek hivatása lelkiismeretes betöltésétől sokban függ a magyar ifjúság s igy az uj nemzedék jövője. A kombinátiók még koraiak. így Írják ezt a budapesti lapok. De úgy tetszik nekünk, hogy a kombinatiok már konkrét alakot nyertek, annyiban a díszes állásra, a rend számtevő ténye­zőinek legtöbbjei ft. Pallér Kelemen székesfejérvári fögymnasiumi igazgatót jelölik. Pallér jeles paedagogus; tapinta­tos körültekintő jó gazda s ami fő, hazafi mindenek fölött. A személyében összpontosuló bizalmat érdemes múlt, jeles erények népszerűsítették. Nem közömbös dolog tehát ránk nézve, hogy a választás kire fog esni. De életkérdés magára a rendre, hogy olyan legfőbb administrátort nyerjen, ki nem csupán a protekczió lajtorjáján, de kipróbáltsága s igaz érdemei révén jut a rend legmagasb fokára. Telve ambitióval, lankadatlan ügy­buzgalom jellemzi egyházi s tanítói Veszprémi Független Hírlap, pályáját s díszére válik úgy a hazai tanügynek, mint saját rendének! Nem lehet hivatásunk a propagandát melengetni, de konstatálnunk kellett a közbizalmat s általános óhajt, mely Pallér személyével kívánja betöltve látni a főapáti méltóságot A rend s a tanügy érdekei benne a legmegbízhatóbb erőt, az állameszme benne a legjobb hazafit nyerendi meg. S ezért szivünkből üdvözöljük jelöl- tetését! Legyen a választás eredménye az egyház, az állam s a jövő nemzedék jobb jövőjének kutforrása! Iparosok, kereskedők s gazdák figyelmébe! Veszprém, febr. 28. A magyar kir. technológiai ipar- muzeumtól (Budapest. Vili. József-körut 6. sz.,) hírlapunk zártakor vesszük az alábbi nagyérdekü programmot, mely- lyel működését, mint szak-tanácsadó testület megkezdi. A programm ez: Szabályzat szakvélemények és szaktanácsok adására és műszáki vizsgálatokra. (Jóváhagyatott a vallás- és közoktatásügyi magyar kir. miniszternek 1890. évi 26.874. és 50.679. számú rendeletével.) A in. kir. technológiai ipar múzeum magánosoknak, intézeteknek és hatósá­goknak az intézet működési körébe vágó műszaki kérdésekben véleményt ád, szaktanácsai szolgál és e czélból az ipari gyakorlat körébe vágó kísérlete­ket is végez, továbbá szabadalmi ügyek­ben felvilágosítást nyujt­A muzeum ezen működésére saját szakközegein és fölszerelésén sivíil, a budapesti állami közép-ipariskola szak­tanárainak közreműködését, ezen inté­zet laboratóriumainak és műhelyeinek fölszereléseit és szükség esetén e két intézeten kivül álló szakférfiaknak közre­működését is igénybe veszi. Szóbeli, valamint rövid írásbeli érte­sítéseket, a melyekhez külön kutatások, vizsgálatok, kísérletek, vagy eg/éb mun­kálatok nem szükségesek, a muzeum ingyen ad. Kísérletekkel, vizsgálatokkal, kuta­tásokkal vagy egyéb műszaki munká­latokkal járó szakvéleményért, vagy szaktanácsért az illető fél fizeti a fel­merülő készpénzkiadásokat, szállítási és anyag-költségeket, valamint a szak­értőt illető tiszteletdijat. Azon esetben, ha helyszíni szemle kívántatik, vagy a vizsgálat az intézeten kivül végzendő, az erre kiküldött szakközegeknek és az esetleg szükséges segédszemélyzetnek úti költségeit, személyi illetékeit és kocsidijait, valamint a szükséges készü­lékek és eszközök oda- és visszaszállí­tásának költségeit szintén a fél fizeti. Az ezen költségek fedezésére való összeg, a mennyiben előzetesen meg­állapítható, az intézet pénztárába előre befizetendő, ellenkező esetben pedig biztosítékul a valószinü költségeknek megfelelő összeget kell befizetni. Ható­ságok és intézetek a megállapítandó dijakat ^s költségeket utólagosan is fizethetik. Ez esetben a felmerülő költ­ségeket a muzeum házi pénztára elő­legezi. Az intézetben magában végezhető, gyakrabban előforduló egyszerűbb mun­kálatokra nézve, a mennyiben lehetsé­ges, az igazgatóság külön díjszabást állapit meg,* különben pedig a fize­tendő költségek előzetes megállapodás szerint, vagy pedig az illető munkála­tokra fordított idő alapján állapíttat­nak meg. Az irodáu kívüli munkákért minden megkezdett nap után 10 frt személyi illeték jár. Részletesebb Írásbeli érte­sítésekért félivenként 5 frt dij fizetendő. Az intézet igazgatósága által meg­bízott szakközeg munkálatának, vizs­gálatának, illetve kísérletének végered­ményét tartalmazó rövid Írásbeli érte­sítést illetve szakvéleményt ad, melyet a muzeum főigazgatója láttamoz. Ily vélemény alapján azonban sem az in­tézet, sem az intézetnek szakközegei anyagi felelősséggel nem tartoznak. A munkálatok, vizsgálatok, illetve kísérletek tárgya és eredménye általá­ban közzé is tehető. Ha a fél ezeknek titokban tartását kivánja, ezt előre ki kell jelenteni, a midőn kívánságának teljesithetősége fölött az igazgatóság határoz. A díjszabás jegyzéke az intézet irodájában meg­tekintheti. Aki az intézettel kísérleteket, vagy vizsgálatokat kiván végeztetni, illetve an­nak közvetítésével szakvéleményt akar, ebbeli szándékát az igazgatóságnak Írásban vagy szóval bejelenti, annak részletes közlésével, hogy a kísérlet, vizsgálat, illetve szakvélemény mire vo­natkozzék és titokban tartassék-e. A megbízatásnak elfogadása esetén a kö­zelebbi részleteket a fél a megbízandó szakértővel egyetértőleg állapítja meg. Ha az intézet a megbízatást bármely okból nem fogadja el, erről az illető felet, esetleg az indokok megemlítésé­vel értesiti. Az intézet a következő műszaki kér­désekben ad szakvéleményt és szak­tanácsokat és végez vizsgálatokat: I. A chémiai iparok köréből. Az intézet szakvéleményt ad és szak­tanácscsal szolgál, illetve kísérleteket és kutatásokat végez: nyersanyagok­nak bizon37os gyártmányok készítésére való használhatóságára-, gyártási eljá­rásokban mutatkozó fogyatkozások oká­nak kipuhatolására és ezek mellőzésére-, készülékek, gépek és berendezési tár­gyakra és ezek beszerzésére nézve. Elvállal technikai viz-, szén- és gáz. elemzéseket, valamint egyéb technikai elemzéseket, a mennyiben a következő ipari készítményekre és anyagokra vo­natkoznak. a) üveg, agyag, mész, gipsz, ezément, mesterséges kövek, mázak, zománezok, kerámitti tárgyak, ásványi festékek és egyéb anorganikus készítmények ; b) a fonal és kelme festéséhez, szín­nyomásához és kikészítéséhez használt páczok, rögzítő szerek, apretáló anya­gok, anorganikus festékek és organikus festő anyagok; bőrkészitő anyagok ; szén, fa, petroleum, ozokerit stb le­párlásának termékei; zsir, olaj, gyertya, szappan, kenőcsök stb.; szesz, sör, keményitő és keményitöczukor, szörp és dextrina. 11. Ab elektrotechnika és fizika köréből. Az intézet szakvéleményt ad és szaktanácscsal szolgál, illetve kísérle­teket végez az elektrotechnikai ezé- lokra való anyagok, készülékek, műsze­rek és elektrotechnikai berendezésekre nézve; elvállalja dinamo-elektromos gépek munkafogyasztásának és munka­bírásának megállapítását; világításra, munkaátvitelre és elektrometallurgiai czélokra való telepek és berendezések megvizsgálását és ilyenek terveinek megbirálását; iv- és izzólámpák vilá­gitó erejének, áramerősségének és feszültségének meghatározását, rnérő- és ellenőrző készülékek, szabályozók, akkumulátorok, galván-elemek, vezető- és szigetelő-anyagok, valamint villám­hárító berendezések megvizsgálását; továbbá hőmérők, vacuumméterek, ma- nométerek, aneroid-barométerek, hig- rométerek, fotométerek megvizsgálását; a testek sűrűségére vonatkozó kísérle­tek végzését, lencsék gócztávolának mérését és mindennemű fényforrás (gáz, petroleum stb. lángok) fényerős­ségének meghatározását. III. A faipar köréből. Az intézet szakvéleményt és szak­tanácsot ad, illetve kísérleteket és vizsgálatokat végez a faanyagok hasz­nálhatóságára, egészségi állapotára és földolgozására, a faiparban használt kötőanyagok és kikészítő anyagok (pá­czok stb.) minőségére és használására, a faiparban használt szerszámok és szerszámgépek beszerzésére, megválasz­tására használhatóságára és munka­fogyasztására nézve; elvállalja szárító-, kilúgozó-, gőzölő-, impregnáló- és min­dennemű faipari telepek, gyárak és műhelyek terveinek, berendezésének és fölszerelésének megvizsgálását és megbirálását,* végre útmutatással szol­gál a faipar, nevezetesen a bútor-, épületasztalosság és kocsigyártás körébe tartozó szerkezeti rajzok készítésére. IV. A fémipar köréből. Az intézet szagvéleményt és szak­tanácsot ad, illetve kisérbteket és vizsgálatokat végez vas- és fémipari anyagok műszaki, chémiai és fizikai tulajdonságaira, fémek és öntvények csiszolására, fényezésére, forrasztására, * Ezen gyárak és műhelyek a következők : furészmalmok, épület- és butor-asztalos-telepek, hordó-, kocsi-, parkét-, kerék-, hajlított fabútor-, furoir-, lyukasztott és préselt farnir-ülés-, talpké­reg-, tisztitó- és erjesztő forgács-, különböző for­gács- vagy szilánk-, gyufaszálka-, esztergályozott áru- (fapipák, szipkák, pipaszárak, séta- és esernyő­botok, gyermek-játékok) faczipő-, kaptafa-, puska­tus-, küllő-, zsindely-, faszög-, kefefa-, láda- fapa­mut-, parafa-ipari-, czellulóze- stb. gyárak; fahul­ladékot feldolgozó gyárak, kosárfonó telepek stb. lemezelésére, galván utón való bevo­nására, oxidál ására, festésére, zomán- ezosára stb. nézve; továbbá vízvezeté­kek, fürdők, closettek. pissoirok, gáz­vezetékek, fiitő és szellőző berendezések, kályhák, központi fütő- és szellőző be­rendezések, kisebb vasszerkezetek, épü­let- és műlakatos munkák, bádogos munkák szerkezetére és készitésérenézve; továbbá elvállalja ilyenek terveinek megbirálását és a felsorolt berendezé­sek megvizsgálását; végre szaktanácsot ad fémmunkáló gépek használhatósá­gára, beszerzésére és megválasztására nézve és útmutatással szolgál a fém­ipar körébe tartozó szerkezeti rajzok és tervek készítésére. V. A gépészet köréből. Az intézet szakvéleményt és szak­tanácsot ad, illetve kísérleteket és vizs­gálatokat végez gőzkazánok, gőzgépek, mindenféle motorok, munkagépek és eszközök, valamint mindenféle gép- és gyárüzemi kellékek beszerzésére, hasz­nálhatóságára és minőségére nézve; továbbá elvállalja gyár- és ipartelepek terveinek, berendezéseinek és felszere­léseinek megvizsgálását és megbirálá­sát ; végül útmutatással szolgál szerke­zeti rajzok és tervek készítésére. VI. Az építészet köréből. Az intézet szakvéleményt és szak­tanácsot ad kőmives-, kőfaragó- és ácsmunkák, alapozások, egyszerűbb vas­szerkezetek és mindenféle épületföl­szerelésekre nézve s útmutatással szol­gál gyári épületek elrendezésére és beosztására. ÚJDONSÁGOK. — A Reményi-hangverseny jegyei Mül­ler Mátyás urnái már vásárolhatók. Kör­szék 2 frt 50 kr., zártszék 1 frt 50 kr., földszint 1 frt, karzat 50 kr. B.-Füred, Vár- Palota- s Zirczről már számos jegyet le­foglaltak. — Márczius 15-ét Veszprémmegye ezidén is, a szokott hazafias kegyelet­tel ünnepük meg. Veszprémben s Pá­pán ünnepi bankettek tartatnak, épugy Enyingen, Várpalotán, Zirczeu s Deve- cserben. A községekben is élénk a mozgalom ez ünnep iránt. Papkeszin márczius 15-én reggel az ev. ref. tem­plomban reggel 10 órakor istenitiszte­let lesz, mely alatt s után a hivek a zsoltárokon kivül Kölcsey Hymnu- szát s Vörösmarty Szózatát éneklik. Délután 3 órakor a Gazdakör helyi­ségében folytattatik az ünnepély, me­lyen elsőbben Szenes Imre lelkész ur ünnepi alkalmi emlékbeszédet mond, serkentve a hazafias kegyeletre a kö­zönséget, utána P é c z e 1 y Mihály tanító 1848 történelmét adja elő, kü­lönös tekintettel márcz. 15-ikére. Al­kalmi költeményt szaval Boldizsár János birtokos, majd a Gazdakör tag­jai elénekük a „Tied vagyok, hazám“ ez. hazafias verset. Este bankett lesz a nagy vendéglőben, mely alkalommal gyűjtést eszközölnek a pancsovai ma­gyar nyelvterjesztő-egylet részére! Vajha a derék papkesziek példáját valamennyi megyei községünk kö­vetné ! Reményi Ede világhírű művész, hazánkfia, diadallal járja be az ország városait. E héten Egerben, Miskolczon, Nyíregyházán s Debreczenben kétszer hangversenyzett, mindenütt zsúfolt ház s a közönség rajongó lelkesedése mel­lett. Minden városban a hatóság fejei s ünnepi fogadó-bizottságok fogadták a pályaháznál s díszes menetben kisér­ték a városba, A két veszprémmegyei Reményi hangverseny iránt Veszprém- megyében is rendkívüli az érdeklődés s agy Veszprémben, mint Pápán a belépő-jegyek legnagyobb része már elfogyott. Hírlapunk irodájához napról- napra mindtöbb levél s távirat érke­zik vidékről, hogy helyeket tartsunk fönn. Pápán pedig már a múlt héten fogytak el az összes páholyok, erké­lyek s körszékek. Reményi a körút végeztével — mint a budapesti lapok írják — nemzeti czélu alapítványt fog tenni. — A Baiatonvidék örömhíréül jelez­zük, hogy a kormány egy valóban ügybuzgó, lelkiismeretes s fáradhatat­lan tevékenységű szakembert nevezett ki vidékünk szőlőfelügyelőjévé, Sáner János veszprémi s illetve csopaki szőllőbirtokos személyében, ki a fil­lokszera vész elleni védekezés tanulmá­nyozása czéljából nemrég két utazást tett Francziaországban; egyszer saját, egyszer pedig a kormány költségén. Tanulmányait itthon dicséretes szorga­lommal s mi fő, szép sikerrel érvénye­síti. Az őszszel 12 évi bérletbe vette Paloznak község balatonparti nagy rét­jeit s azokat még a tél beállta előtt franería forgató-ekékkel, a szőllő-minta- iskola czéljaira feltörette, úgy, hogy a tavasz beálltával azonnal 22.000 ame­rikai fajvessző ültetésével megkezdheti a szőllovesszőtermelést. Ez anyatele}) bízvást óriás szolgálatot fog fenni, Balatonvidékünk ujjábeültetésére. Min­denesetre őszintén gratuláljuk a tö­rekvő ifjú iparost, a kormány által történt elismerő kitüntettetése alkal­mából s hisszük, hogy uj állása befő lyását, tönkrejutott szőlősgazdáink fel- segélésére, minél hathatósabban fogja érvényre juttatni. — Simor-gyász. Az elhunyt egyházfő lelkiüdveért a gyászraisék, e hét pén­tek-napján az egyházmegye összes kath. templomaiban ünnepélyesen meg­tartattak. — D. K. E. A dunántúli közmű­velődési egyesület vagyona napról- napra gyarapodik, közelebb is több ezer foiáutra rugó adományt kapott, így Széchényi Béla gróf és Dulánszky Nándor pécsi püspök 1000—1000 írt­tal örökös tagul léptek be; ezután száz-száz, összesen 900 írttal alapító tagok lettek: Szabó Ernő Szombathely polgármestere, Sarlay János, Okolicsá- nyi Dénes földbirtokos, Brenner János szombathelyi építész, Kisfaludy István beledi plébános, nádosi Nádasy Kál­mán kir. tanácsos, nádosi Nádasy Elek, a komáromi első takarékpénztár rész­vénytársaság és Koller Tivadar föld- birtokos. Beksics Gusztáv képviselő felolvasásának jövödelméből pedig a kaposvári kereskedelmi ifjúság 110 frtot küldött Széli Kálmánnak, mint a D. K. E. elnökének illető helyeni átadás végett. — A zirczi apátság megüresedése folytán a cziszterczi rend zirczi törzs­házában e hó 22-én, az elhunyt apát temetése után való napon, a rend jelen volt tagjai Szalay Alfréd dr. kormányzó perjel elnöklete alatt kon- venti gyűlést tartottak. A gyűlés hiva­talos értesítést küldött Supka Jeromos elhuny tárói a vallás- és közoktatás- ügyi miniszternek, a bécsi nunciusnak és az esztergomi káptalani helyettes­nek. A kormányt egyszersmind fölkér­ték, hogy a rend érdekében mielőbb rendelje el az apátválasztást s nevezze ki a választógyüles vezetésére a kor­mány-biztost. A rendtagok általános óhajtása az, hogy a húsvéti iskolai szünet ideje alatt történhessék a vá­lasztás. A valasztó-gyüléseken mint kormánybiztos eddig mindig a vesz­prémi püspök elnökölt, valószínű te­hát, hogy a kormánybiztossággal most is Hornig Károly bárót bízzák meg. Az uj apát személyére vonatkozó koro- binácziók még koraiak. — Eljegyzés. Mayrhofer Ferencz zirczi kir. járásbirósági albiró, eljegyezte ma­gának a kedves S t e f f a n Teruska k, a.-t, Steffan György mélykúti ura­dalmi tisztviselő ifjú lányát. Kisélje változatlan boldogság szívfrigyüket! — Nagy Áron síremlékére újabban adakoztak: b.-füredi polg. dalegylet 10 frt, K. 1. 5 frt. Ez ideig begyült s taka­rékpénztárban kezeltetik e czélra 117 frt. S e g e s d y Miklós. — Verhovay uj napilapja. Verhovay Gyula márczius 15-én „Eüggetlen Új­ság“ czimmel uj lapot indít meg. Mint értesülünk, a lap vezérczikkezője és tárcza Írója a „Szabadság“ egykori szerkesztője, Pongrátz Béla lesz. Az uj ’ap szerkesztősége és kiadóhiva­tala: Budapest, Duna-utcza 7. sz. alatt van. A lap előfizetési ára negyedévre 3 frt 50 kr. — Gyermek-szinház és tombola. A veszrémi izr. tanító-testület tagjai igen sok buzgalmat fejtenek ki, hogy a holnapi gyermekszini előadás, mely kettős jótékony czélra fog menni, min­denben sikerüljön. A sok apróság pom­pásan állta meg a tüzpróbát a mai jelmezes főpróbán s igy a nagy számú közönségnek, mely máris megvette az összes helyeket, lesz miben gyö­nyörködni. Az est másik igen érdekes pontja lesz a tombola-játék, mely­nek nyereménytárgyait közadakozásból gyűjtötték össze. Volt alkalmunk a díszes nyereménycsoportot megszemlélni s bátran mondhatjuk, hogy ennél szebb és értékesebb tombolatárgyakat régen láttunk egy rakáson. Egy jegy ára 10 krajezár lesz, s mivel már is sok tárgy van, olyan a nyerés valószínűsége,

Next

/
Thumbnails
Contents