Veszprémi Független Hirlap, 1891 (11. évfolyam, 1-55. szám)

1891-11-28 / 51. szám

Veszprém, 1891. Veszprémi Független Hírlap. Szombat nov. 28. kisérték Veszprémben, az örök útra számos tisztelői. Nyugodjék békében. Legyen emléke áldott ! — A balaton-csopaki Hableány-for­rás beton-kő aknáját a múlt héten készítették el a veszprémi Brenner- Windiscb-féle czement-gyár emberei. Még pár napig tart a beton-csinálás munkája s akkor az akna falában el­helyezik a forrás nevét s nyitási évét jelző fehér márvány-táblát. A forrás furatási munkáit id. Bürgermeiszter György végezte, ki a mohai forrásokat is fúrta. A forrás, mely a hozzávezető utak állandó jó karban tartása köte­lezettsége mellett, a szomszédos 3 község népének dijtalan vizhordást en­ged, a tavaszsza), valószínűleg mártius 15'én fog rendes üzembe vétetni. — Hírlapunk szerkesztője tegnap­előtt visszaérkezett Fiúméból s a hír­lap vezetését átvette. — Árvay Géza jeleshirü czimbalom- müvészünket, kit e nyáron a külföld legelső mesterei is annyira kitüntettek, Fiúméba kapott meghívást, az ottani dallos-kör január 9-iki nagy hangver­senyén való közreműködésre. Még nem tudjuk, hogy Árvay úr a megtisztelő meghívást el fogadj a-e, mit őszintén óhajtunk, a fiumei magyarság iránti szeretetiinkből kifolyólag. — Időjárásunk olyan jó meleg, hogy tavasznak is beillenék. A hét első 4 napja folyton esőt és ködöt hozott, ez­után derült meleg idő lett. — A polgári társaskör első thea- estélye múlt szombaton teljesen meg­felelt a hozzáfűzött várakozásnak, a miben a fáradhatatlan főrendezőnek: dr. Rosenthal Sándor urnák van nagy érdeme. A pompásan sikerült mulatságon a követnező hölgyek vol­tak jelen : Bruck Sárauelné, Bojnitzer Lajosné, Berger Józsefné, dr. Köves Jenőné, Mauthner Gyulán é, Deutsch Sándorné, Rosenthal Nándorné, Weisz Mór századosné, dr. Spitzer Mónié, Krausz Józsefné, Végh Izidorné, Neu­man Dávidné, Scbvarz Ignácznó, özv. Diener Sándorné, Steiner Móráé, Fi­scher Mauóné. Meizner Lipótné, Gries- haberné (Bécsből), dr. Rétliy Edéné ; leányok: Bojnitzer nővérek, Bi’uck Irma, Scbvarz Iluska. Weisz Etel (Kis- Lőd). Rosenthal Vilma, Deutsch Tinka, Fischer Josefa, Diener Szerafin. Stei­ner Dóra, Seumann Fanni, Rothauser nővérek. — Az akai tüzkárosultak részére az elmúlt hót folyamában Veszprémvár- megye alispáni hivatalához a követ­kező adományok folytak be az alant felsorolt községektől : Berbida 3 írt 1 kr., Kádárta 2 írt 53 kr., Csernye 6 frt, Szápár 4 írt 36 kr., Teleki 2 írt 9 kr., Románc! 6 frt 48 kr., Bakony- bél 4 frt 8 kr., Teés 5 frt 53 kr., Jasd 5 frt, K éttornyulak 1 frt 56 kr., Ősi 3 frt 35 kr., Vilonya 2 frt 91 kr., Né­metbánya 61 kr.. M.-Bakony-Szombat- liely 2 frt 33 kr., Magyar-Barnag 77 kr., Városiőd 3 frt 20 kr,, Lovász-Pa- tona 2 frt 10 kr., Enying 13 frt. — Hangversenyzö földink. Bóth Kál­mán a magy. kir. opera hegedűsének folyó hó 14-én Nagy-Kanizsán tartott hangversenye szép számú közönséget vonzott a „ Polgári-Egylet“ nagyter­mébe. A fiatal művész megjelenésekor — irja a Z. K. — lelkes örömmel üd­vözöl tetett, mely nemcsak a művész­nek, hanem ennek rokonszenves egyé­niségének is szólt. Rotli játékát elő­kelő nyugodtság jellemzi, meglátszik rajta a gyakorlott zenész, ki nem iz- gékony mozgással és handa-bandázás- sal, hanem a legnagyobb bbtonsággal kezelt hegedűjével — jótékonyan kí­ván a hallgatóra hatni: a hatás pedig minden egyes darabnál impozáns mó­don nyilvánult is, mert a közönség za­jos tetszés nyilvánításokkal halmozta el a liangverseuyzőt. — A dunántúli közművelődési egye­sület újabban megint több tetemes adománynyal gyarapodott. Baranyavár- megye befizette 1000 frtos alapítvá­nyát, Nádasdv Ferencz gróf 500 írttal lett alapitó tag, Károly Antal alispán, Ujváry Mátyásáé, Kollár Kálmán, Ko­vács Sebestyén, Ostermayer Károly, Hegedűs János, Winter György, Pam­per Imre és Antal Pál 100—100 fo­rinttal. A dunántúli városok közül újabban Mohács és Siklós léptek az alapitó-tagok sorába. Az egyesületnek eddig már 25 ezer forintja van az egyik fővárosi pénzintézetnél. A zirczi templom fölszentéléséről, jeles szerkesztésű laptársunk a »Veszprémi Közlöny“ a következőket közli: Zircz városának múlt vasárnap, f. hó 22-én magasztos és emlékezetes ünnepe volt. Ezen a napon szenteltetett fel az apátsági templom, mely tetemes költséggel, mintegy 50,000 írttal restauráltatott. A gyönyörű és igazán művészi frescokkal ékesített templomot megyés püspök urunk, br. Honiig Károly ő méltósága szen­telte fel. A felszentelésnél segédkeztek: vépi Vogronics Antal, Szabó György, dr. Rédey Gyula kanonokok, dr. Rada István p. titkár és a szerzet tagjai. A felszentelési szertartás 8 órakor kezdődött s tartott 7*12 óráig. A magasztos felszentelési ténykedés befejeztével, a mikor az ájtatos híveknek kinyittatott a templom ajtaja, ft dr. Szentes Anselm, a rend egyik jeles tagja és az ujoneznövendékek mes­tere lépett a dúsan aranyozott szószékre, hon- nét az ezernyi számmal összegyűlt hívőknek az ünnepély jelentőségét és a szentelésnél előfor­dult ténykedéseket magyarázta meg. Előre bo­csátotta a templom rövid történetét. Megem­lítette, hogy a czisterczi rend 700 év előtt jött be a Bakony közepébe és ott, Zirczen, az Isten dicsőségére temp'omot és saját részükre lakás építtetett, de azt a törökök romboló kezei a templommal együtt el pusztították. A mos­tani templomot csak jóval későbben, 1741-ben, építették, a melyet Biró Márton veszprémi püspök 150 év előtt szentelt fel. Az idő vas­foga megemésztette a templom akkori díszét, ékességét, szükségessé vált tehát a te nplom res­taurálása. Ezt tűzte ki magának a bold. Supka Jeromos apát, s meg is kezdette a restau­rálást, de annak befejezését nem érhette meg, mert a halál elragadta. Az apátsági szék üresedése alatt fi. dr. Szalay Aluéd perjel ur felügyelete alatt foly­tattatok: a megkezdett munka; végre az is­teni Gondviselés Vajda Ödön apát ur ő nagy­ságát rendelte az apáti székre, ki alatt befejez­tetett a nagyszerű munka, és átadatott az ájta­tos híveknek. A szent beszéd végeztével Megyés püspök ur Öméltósága az általa felszentelt főoltárnál csen­des misét mondott, mely alatt a choruson az iskolás gyermekek több szép magyar éneket, a mise végeztével pedig a2 „Pápai Hymnust“ énekelték. Ezzel a magasztos és ünnepélyes szertartás 7212 órakor befejeztetett. A templom fényes restaurálása bámulatra, de egyszersmind áhítatra is gerjeszti a belé­pőt. A gyönyörű freskó-képek, "mel vek a temp­lom oldalfalait és a menyezetet ékesítik, valóba művészi kivitelűek. Ott látjuk a templom ablak- falazaíán 6 képben az ó-szövetségi patriarchá- kat, az ablakok ivezeíén pedig szintén 6 képben a nevezetesebb mozzanatokat Jézus élettörté­netéből. A templou mennyezetén, a sanctu- arium fölött a „Szent Háromság“ képe; a templom hajója fölött három gyönyörű frescó a cisterci-rend alapitóit ábrázolja; a chorus fölött pedig szent Czeczilia frescó képe vau. Különösen emeli a templom ékességet azon három ablak-üvegfestmény, melyeket fi. dr. Szalay Alfréd saját költségén készíttetett. Az egyik ablak-üvegfestmény szent Imre hercze- get ábrázolja, mely igen szép kivitelű; a másik két kép tapét-üvegfestmény, ezek is igen szépek. A szt. Imre festmény 1000 írtba, a két íapét-festmény pedig 50C—500 frtba került. A derék festőművész, Báder, ki a templo­mot festette, nem érhette meg a nagyszerű fel­szentelési ünnepélyt, mert f. hó 8-án Budapes­ten meghalt. Ez volt az utolsó munkája. Zirczen betegedett meg; haza vitette magát Budapestre, gyógykezelés végett, a hol kevéssé jobban is lett. Ezt, a kevés javulást felhasználta, elment ismét Zirczre, hogy mégegyszer láthassa munkájának befejeztét, de visszaesett bajába; betegen vitték vissza Budapestre, hol rövid idő alatt kiszen­vedett. Az ünnepélyes ténykedés befejezte után disz- lakoma tartatott, melyen 50 vendég volt. A m egbivott vendégek a kö\ étkezők voltak: br. Hornig Károly megyés püspök úr ő méltósága, vépi Vogronics Antal, Szabó György, Magyar János és dr. Rédey Gyula kanonok urak; főt. dr. Rada István p. titkár, Takács József gymn. igazgató, Scherer István succentor. Bierbauer Lipót szenthenedekrendi áldozár, jószágkor­mányzó, ki Vaszary Kolos herczegprimás és a pannonhalmi főmonostor küldötte; Bendekovich Adolf oszlopi, Bankó András szápári plébános; Meszes Polikárp szt. fér. rendi másodházfónök. Veszprémmegye és a város részéről: Véghely Dezső alispán, Kolossváry József m. főjegyző, Csenkey törvsz. elnök, Szabó Imre orsz. gyűlési képviselő, Rainprecht Antal püspöki jószágkor­mányzó, Kovács Imre polgármester; zirczi ven­dégek : Kemény Pál, a zirczi kerület orsz. gyűl. képv., járásbíróság, adóhivatal, városi elöljáróság, és végül az uradalom tisztviselői. Az első felköszöntőt Vajda Ödön apát úr ö nagysága, megyés püspök úr Öméltóságára mondotta, azután ő mólt isága magvas felkö- szöaíőben kiemelte a szer etet és annak apát­ját, Vajda Ödön őnagyságát, azután Kemény Pál orsz. képviselő a fáradhatatlan és munkás szerzetre, Szabó Imre az apát úrra, mint egy­kori kedves tanáljára, végre Vajda Ödön apát úr ő nagysága a ve prémi Káptalanra és az ott megjelent veszpi. mi vendégekre. Ezzel be­fejeztetett az örökké emlékezetes ünnepély. Megyés püspök úr ő méltósága még az nap délután Budapestre utazott. — A balatoni homoktelepités ügye örvendetesen halad. Gróf Széchényi Imre telepítési kormánybiztos és En­gelbrecht Károly vinczellérképezdei igazgató és Csemiczky miniszteri mér­nök tegnap Keszthelyre érkeztek, hon­nan ma mintegy 31 Balatonparti sző­lőbirtokossal B.-Kereszturra mentek, hol nekik 3 holdas parczelIákban a beültetendő homokterületet kiosztják és velük a már általunk ismertetett feltételek mellett a szerződéseket meg­kötik. Bízunk gróf Széchenyi Imre eré­lyes kitartásában és szakértelmében, melylyel a homoktelepités ügyét az óhajtott eredményre fogja vezetni és remélhetőleg, hogy az eddigi telepü­lőket még számos, a fillokszerátől ki- pusztiiott birtokos fogja követni. — A Balaton tudományos kikutatá­sának megkezdésére a m. tud. akadé­mia 1000 frtot utalványozott. A bi­zottság összeköttetésbe lépett a külföldi tavak kutatóival. Gróf Zeppelin a Bó­dém tó kutatásainak összes jegyző­könyveit a bizottság rendelkezésére bocsátotta. Konkoly Miklós eszközöket bocsátott a bizottság rendelkezésére’ Lóczy Lajos öt meteorologiai állomás* szervezett és jelenleg két limnométer felállításán fáradozik. Az anyagi és erkölcsi támogatás érdekében a föld- mivelési minisztériumhoz egy memo­randum adatott be a bizottság által. — Gyász. Sváb Lajos b.-füredi fő­tan it ót mély gyász érte. Édes anyja Sváb Józsefné, főtanitóné, Székesfehér­várott meghalt. — Difteritisz Siófokon. Tudósítónk azon szomorú hirt közli Siófokról, hogy ott a difteritisz olyan erősen uralko­dik, hogy naponkint 4—6 gyermeket öl meg. Az iskolákat bezárták. — Veszprém — hátul. A Budapesti Közlöny statisztikai táblázatot közöl azon magyar városok népességéről, me- lzek lakossága a 10000-et meghaladja. Ilyen város van összesen 109; Pápa a 63-ik kelyet foglalja el köztük, utána 12-ik, tehát a sorozatban 75-ik Vesz­prém. — Amerikai és európai szőlövesz- SZŐk eladása. A Veszprémmegyei gaz­dasági egyesület szőlőtelepeiről a kö­vetkező amerikai és európai szőlővesz- szők kerülnek eladásra: I. Amerikai fajok: 1. Riparia sauvage ezrenkint 8 frt, Jaquez, Herbemont, York Madeira, Canda (kevés készlet), Vialla (kevés készlet), Othelló (kevés készlet) ezre 10—10 frt. II. Európai fajok: Vegyes chasstelas fajok ezrenkiut 10 frt, Ma- delaine angevini, Piros veltelini, Fur­mint, Olasz rizling, Carbenet franc, sauvignon s sylvani vegyest ezrenkint 8—8 frt. A szőlővesszők jól beérve 50 cméter hosszúságúak, azok fajtisz­taságáért felelősség vállaltatik. A vesz- szők iránti kereslet már is igen nagy, az egyesület azonban első sorban a vármegye területéről jelentkező igé­nyeket fogja kielégíteni. A vesszők ez év őszén is átvehetők, azonban azok kívánatra a jövő tavaszig gondozás alatt vissza is hagyhatók. Megrendelé­sek és előjegyzések Veszprémbe a gaz­dasági egyesület titkári hivatalához in- tézendők, melyek a beérkezés sorrendje szerint vétetnek elintézés alá. Vesz­prém, 1891. október hóban. A gazd. egyesület elnöksége. — Táncztaaitás. Perreyné Perron úrnő, a főváros egyik legismertebb táneztanitónője, ki városunk előkelő köreiben is már több év óta tanítja az ifjú nemzedéket a tánezmüvészetre, januárhó 4-én városunkba érkezik s megkezdi a táneztanitást. Mig erről bővebben értesítenénk eleve is ajánl­juk közönségünk szives figyelmébe ! — Alapszabály jóváhagyás. A m. kir. belügyminiszter az Enyiugen ala­kult polgári olvasó-kör alapszabályait jóváhagyta. — A pápai leányegylet hangverse­nye még csak holnap lesz a következő műsorral : 1. Mozart G-mol szimfóniá­jából, 1-ső tétel és Menuetto. Előadják Csoknyay Erzsi, Kunte Gizella. Gáthy Zoltán. T cheppen Alajos, Schulz Ven­del és Vid Károly. 2. Ábránd, Schu­berttól. zongorán előadja Kreisler Fran- cziska. 3. Ének, előadja Fehér Dánielné. 4. Le Tourbillon, 2 zongorán előadják Schwarz Fanni és Wittmann Flóra. 5. Magánbegedü zongorakisérettel előad­ják Gáthy Zoltán és Csoknyai Erzsi. 6. Négy kezes zongoradarab, előadják özv. Latinovics Béláné és Csoknyay Erzsi. 7. Ének, e. a. Hannig Gyula. 8. Mozart szimfóniájából : Andante és Finale. — A keszthelyi végleges balatoni kikötő épitése tárgyában f. hó 17-én a délutáni vonaton Csertán Károly Za- lavármegye alispánja és Lányi Kálmán kir. főmérnök Keszthelyre érkeztek s délután 4 órától a városháza tanács­termében Keszthely város elöljárósá­gával és a kikötőt tervező helyi bi­zottsággal tárgyalásba bocsájtkoztak. Két, illetőleg három terv is terjesz­tetett elő a kikötő építésére vonatko­zólag és pedig Lányi Kálmán főmérnök­től, Scliadl építész-tanár és ilencz A. épitésztől. A bizottság a két előbbi által készített tervet összeegyeztetve, fogadta el, melyek szerint a kikötő a csónakázó-egylet pavillonjától balra lenne, 216 méternyi hosszú és 6 méter szélességben, két átereszszel történnék a kiépités és pedig két oldalról rézs­útos rakott fallal, közben hányt kő- és földdel. A vármegye alispánja fel­kéretett, hogy ezen tervek elfogadását a megyénél kieszközölni szíveskedjék, mit Csertán alispán készséggel meg is Ígért, , — Elkobzott éremlelet. Szabó Pál bakonyszombathelyi lakostól a győri rendőrség mintegy fél kiló súlyú érem- leletet kobzott el, melyet egyik oda­való ékszerésznél akart áruba bocsá­tani. Az érerolelet 159 darabból áll, nagyobbára I. Lipót és Mária Terézia idejéből való dénárok és húszasok. Szabó Pál, állítólag saját telkén, Ba­kony-Szombathelyen találta, még pedig a múlt év tavaszán, ez esetben nem illeti őt egészen a talált lelet, hanem abból egyharmad rész törvényszerűen a kincs­táré. — Letartóztatott kivándorlók. A pá­pai rendőrkapitányság csütörtökön 42 tagból álló csapatot tartóztatott le és tolonczoltatott vissza illetőségi helyük­re, Ajka-Bendekre. A csapat 5 családot képezett s feleségestől, gyermekestől készültek a hosszú útra. A kisczelli állomásról egy 19 tagból álló csapa­tot Farkasgyepüről vett át a rendőrség G-37-erl^i ór vxltlmói o kávéházban. 0 Lébele Lévenstein, mikor 0 talvaj antiszemitok nedjedszer khirobolták, fotkost 0 várasba ründümetüm, mint ed meschüge Khos. — Hová szoporázod tégedet Lébele? kérdi tüle a reveiverkereskedü Kekele Swach. — 0 kopetány Fejes-hez, 0 pole- czdjra. — 0 poleczájra ? Mboh. Hisz ott 0 fejetlenség orolkodja. * Ed millión ödvözlégytelegrámt küld­ték bozogó hívek oz ój eminencz-pri- másnak Pannonhalomba. Én nem protelálok és nem speko- lálok. Szeréngyen visszavonólok; phedig todok, liojd legtöbb effektet tsinálta volna 0 küvetkezü legójabb titkes épószom ; Pannonhalmi kolostorban Mastan méltó Kolos-tor van! * Tonálok aztotot ed érdekes problem, hojd ed Horvát, meg ed Sváb, meg ed Német mégis olejan pampás „Magyar Hírlap“-t todják kümpenálni, omelnek oly phinom Fenyő- és Virágillata van, s omel bár echtpüncziert moszka Szabó­val rendelkezi: mégse nem ollózák .... * Ho tolán-netolán o füespán fűn Esz- terháze mégis kbinevezne o Benkii ürgeinspektor őrt, mint utibiztos, pro- penálok, hojd városi kíizkültségen pre- zenteljönk meg űt ed — útilapuval. •* Khölönben úgy hallok, hojd mihelt e khinevezés megtürténi, tüstént meg- változza 0 hivetaltitelos. Utbiztos hellett, lesz — útonálló. IEODALO 3N<E_ Almanach 1892. évre. A mostani kötet, melyet a régi szerkesztő Mikszáth Kálmán gondos keze állított össze, tizenhat kisebb- nagyobb elbeszélést és rajzot hoz ugyan­annyi írótól. Mikszáth humoros előszava után, mely alapjában vége igen komoly in­telemmel fordul az iróvilághoz, hogy a je­lenkori hazai élet ismertetésének szentelje magát, Jókai Mór kezdi meg a sorozatot, »A glóriás hölgy czimü tréfás elbeszélésé­vel, mely tele van az ő aranyos humorával, pompás leírásaival. Azután Beniczkyné B. Lenke következik egy »Égi sugár« czimü megkapó kis vázlattal, melyben egy leány- sziv története van elmondva. Tóth Béla »A beszélő kert«-ről irt tréfás bonhomiával és zamatos magyarsággal török mesét. Vadnay Károly distinguált tolla >Az elsiilyedt asz- szony«-ban kellemes folyékonysággal ir meg egy szomorú és megható történetet. Bródy Sándor »Mese a tulipánról« czim alatt bi­zonyságot tesz arról, hogy a naturalisták, ha még oly fiiatalok is, igen szépen tud­nak mesélni és ábrázolni, ha akarnak. — Békefi Antal »Vérörökles«-e izmos irói te­hetségének a szüleménye. Porzó (Agai Adolf) „A hős“ czim alatt gyermekkori reminiszczencziát ád a forradalom najaiból. Just Zsigmond »Veres kakas« czimü rajza megrázó a maga egyszerűségében. Hevesy József néhány lapon nagy közvetlenséggel vázolja egy ősi család utolsó sarjadékának lelki állapotát a »Dobszó előtt,“ mely birtokát idegen kézrejuttatja.’ Herczegh Fe­rencz, a fiatal nemzedék legkiválóbbja, remek képet ad egy festő modelljéről, »Szent« ez. alatt. Kozma Andor jóízűen ir le egy vadmagyar ».szegény atyafitc-t, kit a gazdag rokonok jószívűségre semmikép se bir meglágyítani. Lipcsey Adám a nagyvilági élet sötétsgét festi, biztos vonásokkal, az »Eladó leányok« czimü elbeszéléscen. Rákosi Viktor az ő számtalan pszkduo alakjainak egyikében jókedvű dévajkodással irja meg, hogy »mi­ért nem lett ő dalárdista.« Tábori Róbert az »Arany lelkiismeret« czim alatt érdekes elbeszélést ad egy múlt századbeli királybí­róról. Bársony István a remek tollú iró »Őrökre» czim alatt állít élére egy társa­dalmi kérdést, melyre még folyvást nincs más megoldás, mint a kard; a párbajt; s konklúziója az, hogy a nő, ha elitéli is gyávasága miatt azt, kit szeret, azért mégis tovább szereti. *A díszes sorozatot Mikszáth Kálmán rekeszti be »Az elképzelt méz« czimü tréfás rajzával. Egészben tehát az uj Almanach méltó utóda a korábbiaknak s beváltotta azt, a mit az előbbiek ígértek. A közönség pedig fogadja jósziwel s élvezze e kis irói gárda szellemessségét, jó kegvét, szivmelegségét gazdag tehetsége hamvas gyümölcseit. Közönség köréből. Nyilatkozat. A „Veszprémi Független Hírlap“ legutóbbi, november 21-iki számában a „Hírek rovata* egy közleményt kozott, melyben személyem lön jogtalanul megtámadva. Bízva a tekin­tetes Szerkesztő ur pártatlan igazságérzeté­ben, reá a következőkben csak röviden fe­lelni; 1. Valótlan azon állítás, mintha én a szószékről oly értelemben tiltottam volna le a szülőanyákat a zsidóbába igénybevételéről, mint a hogy azt ott kifejezve olvastam. Oly nemű letiltásra világi törvényeink értel­mében se jogom, se hatalmam nincs, de a keresztelési ténykedésnél való jelenléteire már igenis van, bár mennyire nem tetszik is az némelyeknek. — 2. Határozottan til­takozom a reám kent „konkolyhintő“ czim ellen is, mert én csak is anyaszentegyházam és szt. törvényei szerint jártam és járok el, melyre nézve avatatlanoktól jött leczkézte- tést egyszerűen visszautasítok. —• 3. Tegye fel szemüvegét és bámuljon az illető közle­mény írója, midőn megsúgom neki, hogy az én eljárásom kegyes főpásztorom, a megyés püspök ur ő méltóságánál is „helyeslésre“ talált, ki tüzetes és kimeritő jelentésem után már jól ismeri az én ügyemet; hiába­való tehát a czikkiró appellálása a főpász- hoz, holmi érezhető dorgatorium s rendre- utasittatásom végett. Végül csak annyit, hogy mielőtt az em­ber valaki fölött pálezát törne, előbb ,aude- atur et altera pkrs.“ Ha a czikkiró ismerné a ráthéti körülményeket és viszonyokat, kü­lönösen pedig az előzményeket, melyek en­gem az erőszakoskodó zsidóbába ellen hatá­rozottan fellépni kényszerfiettek, bizonyára más színben látná az ügyet és Ítélt volna fölöttem. De igy csak is sajnálni tndom, hogy egyoldalú besugásra félreveze ttetni hagyta magát s azonnal ke'sz vala egy sok­szor meghurczolt községnek róm. kalh. pap­ját szintén nyilvánosan, a sajtó utján meg- hurczolni. Erre én azért még sem tudok „boszankogni, se kaczagni, mint a czikkiró, hanem csak szivemből baczagni. Rátóton, 1801, nov. 26-án. Csurda József, plébános. Karácsonyi Bazár, A legkedvesebb családi ünnep, a karácsony alkalmára mindenki igyekszik hozzátartozó­inak valamivel örömet szerezni. Tájékozta­tásul olvasóiknak, hogy ki, mit hol, rendel­het meg szépet és czélszerüt Budapestről, a következő ismert jó hírnevű ezégeket ajánl­juk becses figyelmükbe. Kertész Tódor raűipari újdonságok tára, (Dorottya-utcza 1. szám) mindig leggazda­gabb a díszműáruk, játék* .erek és tréfás különlegességekben, s alkalmunk volt már megtekinteni a karácsonyi kiállításra meg­érkezett tárgyakat, melyek közül különösen feltűnnek az alant felsorolt czikkek, melyeket ajánlunk megrendelésre: Uj és czélszerü ta- lálmányek a háztartás, játszó, iró, dohányzó és munkaaszta’okra, mindennemű vadász, lo­vag és sport dísztárgyak. Japáni, chinai kuriosítások és faldiszek. Virágasztalkák, vázák, Makart-rámák. Indiából importált érdekes keleti bazártárgyak varró és toilette necessariek és munkakosarak. — Igen pom­pásak a csillogó, ragyogó, fényes karácsony- fa-diszek, angyasok a karácsonyfa hegyére 90 kr., lebegő angyalok az ágra 40—1.20 krig. könnyen erősíthető csillogó gyertya­tartók tuczatja 40—72 krig, ragyogó arany és ezüst reggharmat 20 kr., dió aranyozó és ezüstöző füst 10 kr.. színes viaszgyertyák tuczatja 20—40 kr. Igen csélszerü egy fának teljes feldíszítésére egy egész összeállítást rendeli, melyek 5—20 írtért kaphatók. Ke­délyderítő tréfás meglepetési tárgyak és ko­mikus alakú dobozok, ajándéktárgyak elrej­tésére 30 krtól 5 írtig. Különösen érdekes a tréfás különlegességek között egy kis Hököm-szinház ; ez egy kis látszekrényke, melyen át a járókelők a legkomikusabb alakban és mozgásban tűnnek fel; egy db

Next

/
Thumbnails
Contents