Veszprémi Független Hirlap, 1891 (11. évfolyam, 1-55. szám)

1891-10-17 / 45. szám

Yeszpróm 188% XI. évfolyam. 45. szám. Szombat, okt. 17. m m jlegjelen minden szombaton. — A lap ára : egész évre 6 irt; negyedévre 1 frt 50 kr.; egyes szám ára 15 kr. — Hirdetések petitsora 6 kr ; nyilttér petit-tere 20 kr.. 30 kr., kincstár illeték. —■ A hirlap irodája : nPetöii“-inté«at Veszprém (városház-tér Doctrina- inter duos litigantes. Veszprém, okt. 16. Furcsa kis affér zavarja most úgy a pápai, mint a veszprémi levegőt. Tógás fiskálisok és czibil laikusok egyforma érdekkel pertraktálják azt, különféle kommentárral. Az affér lényege két megyebeli ifjú flgyvédet hozott egymással kolissióba. Tehetséges, szorgalmas, derék fiatal emberek s bízvást egyik sem tehet arról, hogy igy contre miue-be kerül­tek egymással szemben. A dolog egyszerűnek látszik. Aki nem sok ügylet vet a közérdekre, az egyszerűen napirendre tér fölötte s azt mondja: privát emberek magándolga ez, hadd végezzék el egymással. El is végezték a dolog privát részét egymás közt tisztesen. De az a része, ami a dologból a közérdekre jut — az még nincsen tisztázva. Ahoz nekünk is közünk van. Elünk a hozzászólás j jussával. Kiviláglik ebből az egész afférból az, hogy előforduló csodesetek alkalmából, a csődügy legfontosabb tényezője a tö- ,meggondnok törvényszéki kinevezése iránt nemcsak informáló közbenjárást végeznek egyes ügyvédek, de az is, hogy az ilyen kőzbejárás eredményes I is szokott lenni. S ez az, amit helytelenítünk. Az igazságszolgáltatás első ismérve ugyan iaz, hogy minél több „information“ ala­puljon, de nyilvánuljon az minden kö- Irülmények közt s necsak a csődügyek í körül. Nem erre a mostani afférra kívánunk rámutatni, hol a servilis barátság túl­buzgósága játszta a főszerepet; de uta- I lünk arra a sokszor előforduló szégyen­letes hajszra, mikor egy-egy busás jö­vedelmű tömeggondnoki kinevezésért akkora harcz folyik és akkora infor- jinatió, hogy ahhoz képest a választási | aknamunkán: csak kismiskák. Nem válik pedig az ilyen állapot j sehogyse előnyére, sem a judicatura tekintélyének, sem a jogásznép erkölcsi ! nívójának. A jövedelem, a kenyér jól esik min­denkinek s az erre való törekvés ru- I goja minden életfeltételnek. Hanem annak solise szabad oda lesülyedni, hogy fejőstehénnek nézze a bukott em­ber vagyona romját s a törvénybeli informátiót szenzál-üzletnek. Úgy tetszik, hogy egy oly erkölcsi faktor, oly becsült biztosítéka jogi éle­tünknek, aminő a mi törvényszékünk: mindenesetre nélkülözheti, valószínűleg szívesen is, a csődügyek jelzett infor­mation, melyet megenged ugyan a tör­vény, a more patrio usus is, ha ön­zetlen — de a méltányosság sohse. Ugv volna az szép és úgy volna az rendén, hahogy az ily derék infor­málók akkor is kopogtatnának a tör- vénybirák ajtain, amikor végzett súj­tott bűnös emberek védelméről volna szó, r Es ne inkomtnodálnák a részrehaj- latlan bírák méltányosságát abban, hogy amint ezek igénybe veszik a sze­gény bűnösök ingyen védetését az illető fiskálisoktól: azon mód sorrendben rá- jun is bíznák a jövedelmes tömeggond­nokságokat is. Analógja ez. Ha rá lehet valakire bízni egy bűnös életét vagy szabadsá­gát ; arra rá lehet bízni a csődök ügye­letét is. Vagy azt is, vagy amazt se. Ez a doktrínája két kis ügyvéd pri­vát-afférja, Közérdekű nagy jelentősé­gének. Ez volt jussunk is, kötelességünk is — elmondani. Jubileum a zárdában. Veszprém, okt. 16. Az irgalmas nővérek veszprémi zárdá­jában zajtalanul, de annál mélyebb tiszte­lettel fogják megünnepelni Gunsch Má­ria tőnöknőnek jubileumát, aki negyed század óta áll és áldásosán műküdik az intézett élén. Jelentőség-teljes magasztos ünnepe lesz ez a zárdának. Dicsőséggel köszönti a szeretet a nemes szivet, mely iránt méltó rajongással van az a környezet, mely évek bosszú sora óta szerencsés élvezni a nemes szivü, a női erények­ben gazdag főnöknő vezetését, áldást hozó működésének szereteteljes ragyo­gását. Akik felfogják a nevelőnő magasztos hivatásának fontosságát és az ezzel járó igazán terhes fáradságot, csak azok tudják méltóképen felfogni a fenségességét e csendes zárda jubile­umának, melynek köszöntésére mi is őszinte szívvel sietünk. Nem tudjuk, hogy a város tanügye élén álló vezéremberek mennyiben tették, vagy fogják tenni magukévá ez ünnep ügyét, de azt tudjuk, hogy a zárda falai között a szeretet és öröm üli diadalát. A jóságos Isten áldása adja meg ez ünnep zománczát,mely megragyogvafen- nen hirdeti egy jóságos női szív buzgó és ezernyi eredményt felmutató működését. Társnőinek és ártatlan növendéke­inek imaszerii óhajtása hangzik az Éghez, hogy a jeles főnöknőt és dicső­séges működését kisérje boldogság! A jubiláns liuszonőtéves működését röviden a következőkben foglalhatjuk össze: Gunsch Mária 1852. évben lépett a szerzetbe, követve nemes szive do­bogását, melylyel hivatásává tette, jeles honleányokat nevelni a hazának. Alig kezdette meg Székesfejévárott ál­dásos működését, társnői bizalma he­lyettes főnöknővé emelték őt. Ez idő­tájba esik a veszprémi zárda alapitása, mely Ranol der püspök nevét tette halhatatlanná. 1854-ben ide helyezte­tett Gruusch Mária, aki a kisebb be­járó gyermekek gondos tanításának nehéz feladatát teljesítette 12 éven keresztül. Ekkor, 1866-ban a zárda akkori főnöknője Briinbe helyeztetett s helyét 1866. november 26-án Gunsch ; Mária személyével töltötték be, aki azóta áldásosán működik az intézet élén s mindig dicsőség koszorúzta az intézet kormányzásában kifejtett mű­ködését. Sok ezer apró növendék nyerte tőle a nemes nevelést, sok kis leány leikébe hintette el az erények bol­dogságot termő magvait. Hogy mily odaadással folyt be saját társnőinek lelkimüvelésére is, legjobban illusz­trálja, hogy a veszprémi zárdából ed­dig öt főnöknő, a fiumei, keszthelyi, ó-budai, z.-egerszegi és csicsói társ- . házak főnökuöi kerültek ki, mindany- ' nyian az ő nevelései. Ez év nov. 26-án lesz tehát 25 éve, bogy a jeles főnöknő a veszprémi zárda kormányzását bírja. Reméljük, hogy a növendékek sze- retete és a tanügy barátainak mél- tánylata feledhetetlen ünneppé avat­ják e mpot. Á város ünnepe. — Saját tudósítónktól. — okt. 12. Veszprém város legújabb történeté­ben nevezetes nap az 1891-ik évi október 11-ike. E napon az ősök pél­dájára lélekemelő, kegyeletes ünnepet ült e város közönsége; apraja-nagyja óriási lelkesedéssel vett részt ebben az ünnepélyes aktusban, melyei a tűz­oltó-laktanya felett levő őrtorony gömb­jét és az a felett diszlő magyar koro­nát elhelyezték. Ez a lelkesedés csep­pet sem volt alautabb, mint őseinké, akik 1814-ben közadakozás folytán a török mecsetből modern tornyot ala­kítottak és azt szép ünnepség mellett átadták az utókornak. Már kora reggel mozsáxdövések je­lezték a jelentőségteljes napot. A va­sárnapot ünneplő közönség óriási szám­ban gyülekezett a főut.czákon és ki­váló érdeklődéssel tekintettek a torony­avatási ünnep lefolyása elé. e ünnepi beszéde a rendkívül vá­rosi díszközgyűlés jegyzőkönyvébe le­gyen örök emlékezet végett megörö- : kitve. A szent-mise. Finis rei, gloria Dei. Bevégzett munka Isten dicsőítése. Szép, nemes ténye az emberiségnek, hogy magasztos dolgo­kat nem végez Isten dicsőítése nélkül. Ennek az ünnepélynek is első pontja volt az Isten dicsérete. A városi tanács és képviselő-testület, nagy közönség által kisérve, az önk. tűzoltó-egylet zenekara által játszott Rákóczy-induló mellett haladt fel a székesegyházba, ahol 1/a 11 órakor ngos Rhédey Gyula dr., kanonok-plébános tartott szent misét, fényes segédlettel. A misét a nagyszámú jelenvoltak áj- tatosan hallgatták végig. A kaszinó előtt. A díszközgyűlés. Midőn a város közönsége ünnepel, modern szokás, hogy annak hivatalos jelleget is kölcsönözzenek. Ilyen zo- máncza volt a vigyázótorony felava­tási ünnepélyének a rendkívüli városi közgyűlés, melyet a városháza nagy­termében tartottak nemcsak a képvi­selő testület, de a város előkelőségei­nek is nagy számú jelenléte mellett. A fenkölt hangulat s a díszes kö­zönség valóságos diszkó zgy üléssé avat­ták e rendkívüli közgyűlést. Az elnöklő Kovács Imre polgármes­ter rokonszenves hangon üdvözli a gyűlést és indítványozza, hogy a város képviselőtestülete in corpore, a köz­gyűlésből egyenesen menjen az ünne­pély színhelyére és emelje annak na éltóságát. Az indítványt lelkesedéssel tette magáévá a közgyűlés, mely egyszer­smind felkérte Szabó hnre orsz. képviselőt, hogy az ünnepély pro­gramjához egy diszbeszéddel járuljon s azon kívül kimondták határozatilag, hogy Vikár Lajos városi főjegyző által nagy gonddal és szakavatottság- gal készített emlékirat, mely felöleli e város tötónetét és jelen társadalmi viszonyait, nem különben Kováts Szentmise után ezernyi néptömeg gyülekezett össze a kaszinó előtti té­ren, ahol már a gömb és a korona közszemlére voltak kitéve. R h é d e y Gyula dr., kanonok-plé­bános gyönyörű beszéd kíséretében mondott áldást a vigyázótorony díszére: a gömbre és a magyar koronára. Fenkölt beszédének alapgondolatát a kereszt, mint a szeretet jelvényének diadala, képezte. Mert sok hosszú szá­zadig tespedett e város polgársága a török járom alatt. Akkor Mohamed di­csőségére állott a mecset, melyet ké­sőbb hazafias emberek modern torony- nyá avattak s azt magyar koronával díszítették fel. Ezt a koronát és keresz­tet most felújították az utódok. Erre a koronára és keresztre adja áldását, kívánva, hogy a kereszt diadalával jöj­jön el e város polgárságának felvirág­zása, boldogulása. Utána Szabó Imre orsz. képviselő lépett az emelvényre és dicsőítette azokat a férfiakat, akiknek érdemei vannak e város legújabb történetében. Örvendetes tényként emlité a megyei székház építését, melylyel örök időkre biztosíttatott e városnak a megyei székhely. Ezt Véghely Dezső kir. tan. alispán érdeméül rója fel. Élteteti raosoni Ruttner Sándort, akinek nagy érdeme elvitázhatatlan a főgymn. lé­tesítésében. Rámutat a város hivatal­| Hogy teveled menjen a jövőbe, I És a mint megy, tör, halad előre, ' Fény ragyogjon minden kis nyomon. Ezer éY ünnepén*) Népek atyja ! esdekelve kérlek : Szánd meg, oh szánd ezt a büszke népet, S add meg néki, add meg a jövőt; | Hadd mehessen be az uj világba, \ S teljesedjék régi, régi vágya, Mit reménye a szivébe szőtt. Oh te Isten! te a népek atyja Ki a szivet a kezében tartja, Vond magadhoz zaklatot szivét, Hogy az erkölcs, az a tiszta régi, Legyen ismét vezetője néki, S nagy tettekre bírjon kelni még. Kinek nevére — ez a meggyötört szív Még sírjában is feldobog talán: Gondolj reám! / Vétkezett a múltban és jelenben, De irgalmad — az meg véghetetlen ! Ah bocsáss meg hát azért neki! j Hisz megbánva, megsiratva vétke, Keservesen bündödött meg érte, Szeme most is könnyel még teli. Ah én kérlek, könnyhullatva kérlek, Adj e népnek még sok ezer évet, S küzdelmében támogasd, vezesd ; Add meg néki, add, hogy egyetértsen, S ne vegye meg kínos szenvedésen, A miért a szive, lelke esd. Kemenes Ferencz. Hisz tudod, hogy félvilágnak népe Mártogatta tőrét a sűvébe, Vérözönbe, lángba fojtva őt; Fogyva kelt a füstölgő romokból, A magáén bujdokolva orvul, Ahol úr volt a nagy vész előtt. ioadeij ream ! Vedd meg öt, ah védd a megfogyottat. Kit a kétség búja úgy szorongat. Védd meg őt óh népek Istene! Bogy a vadság szét ne dúlja, hányja, S ne borítsa él a népek árja, Ki a létért annyit ssenvede. Ha látsz utódban hervadó virágot, Tar lőtt mezőkön megtépett gályát; Ha lálod a feletted messze szálló — Párját zokogó vándor madarat ■ Ha megzörren a dér ütött csalitnak <j Lehullott lombja lépteid nyomán : Gondolj reám ! Szállá be szerelmem szétdnlt édenét, mely Egykor keblére zárva ringatott; Mint igaz gyöngyét a mély titku tenger, Mint feslőbimbó a szűz harmatot.. Amelynek édes emlékén merengve Rogyok le ádáz harczaim során: Gondolj reám! És ejts egy kónyet ragyogó szemedből. Ha feltalálod majd kopár sírom ; Uj életre kel gyémánt harmatától Az elsárgult lomb, a hervadt szirom : Gyökeret verve ■—- megszakadt szivemnek Rólad álmodó, hamvadó porán.. Gondolj reám! Soos Lajos. Ne tagadd el, hogy szerettél, Büszkén emeld föl fejed’, Uh! Az édes, szép órákat Nincseti ok, hogy elfeledd, Hadd dobálja ronda sárral Nevemet a rósz világ, Tudod hívem, hogy a szivem Tiszta, mint a gyöngyvirág!.. Látod, még az oltárt is le — Piszkolják a verekek, S a ragyogó holdvilágot Megugatják az ebek... De az oltár oltár marad, A holdvilág holdvilág... W Tudod hívem, hogy a szívem f Tiszta, mint a gyöngyvirág !P. Tartsd meg őt, tartsd régi jellemében, Legyen olyan hős, vitéz mint régen, 8 hű tehozzád, mint volt egykoron : Hisz — igy hervadt el reményén virága. Így tett tartottá ama szent berek: Amelynek — egykor — tündér sátorából Ma már... csak egy ép lombot sem lelek-, Amelynek — fészket rakó csalogánya < Neved csattogta későn és korán : i Gondolj reápt: *) Jeles költünk e legújabb müve a tűztorony gömjébe tétetett. * Gondolj reám-. ki lelkemnek gondolatja, ' Epedő vágya, hő fohásza vagy... Kinek nevét sóhajtja folyton ajkam, ' Amig eszmélni meg nem szün ez agy.. És a jézus — kihez magamé Nem hasonlítom, hiszen Én neki a Gtbgtthir* Csak gyászkercsztjét viszem Szent vérében, hogy jörödtek Hamis vádlók, gns bírák!... Tudva hívem, h»gy * szivem Tiszta, mint a gyöngyvirág!... Bényey Gábor. u Emlékirat. Ősi szokás fontosabb események alkalmá­val a múltak emlékeinek megörökitése és a jövő nemzedék részére való megőrzése. Ezen ősi szokást követve, a városi „vigyázó-lo- rony“ (tűztorony) kupolájának újjáépítése alkalmából a képviseleti közgyűlés f. évi augusztus 25-én 162/1891, szám alatt kelt határozata folytán emlékiratot állittunk ki, a mint következik: Dicsőségesen uralkodik I. Ferencz József Ausztria Császárja és Magyarország Apos­toli Királya, a legalkotmányosabb és hű népei szeretetétől legjobban övedzett Feje­delem, kinek áldásos uralkodása alatt, a hármas-szövetség mellett (Németország, Ausztria-Magyarország és Olaszország) az európai béke biztos alapon nyugszik s Ma­gyarország ezred éves fenállását a legköze­lebbi időben országos fénynyel megünne­pelni szándékozik. A parlamenti felelős m. kir. kormányt szapári, muraszombati és szécsi-szigethi gr. Szapárv Gyula valóságos belső titkos taná­csos, kamarás, az aranygyapjas-rend vitéze, az I. osztályú vaskorona-rend lovagja, a porosz vörös-sas-rend és a franczia becsü­letrend nagykeresztese, országgyűlési képvi­selő, egyúttal a belügyminisztérium vezető­jének elnöklete alatt: Magyarszőgyéni és szolgaegyházai Sző- gyény-Marich László ifj. valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamárás Ö Felsége személye körüli, k o ml ős-keresztesi báró Fejérváry Géza, valóságos belső titkos tanácsos, kamarás, császári és királyi táborszernagy, a 46. számú gyalogezred tulajdonosa, az I. osztá­lyú vaskorona-rend lovagja, a szent-István- rend közép-keresztese, a Mária-Terézia-rend vitéze, a szerb Takova-r<-nd nagykeresztese, országgyűlési képviselő, honvédelmi, bellusi Baross Gábor, valóságos belső tit­kos tanácsos, az I. osztályú vas korona rend lovagja, országgyűlési képviselő, kereskede­lemügyi, adorjáni és körösszeghi gróf Csákv Albin, valóságos belső titkos tanácsos, a Lipót-rend közép-keresztese, a pápai Gergely-rend nagy­keresztese, királyi főasztalnok mester, vallás- és közoktatásügyi, dr. Wekerle Sándor, valóságos belső tit­kos tanácsos, a III. osztályú vaskorona-rend lovagja, országgyűlési képviselő, pénzügyi, dr. Szilágyi Dezső, valóságos belső titkos tanácsos, országgyűlési képviselő, igazság­ügyi, _ Josipovich Imre, horváth-szlavon-dalmát­országi, gróf Bethlen András, országgyűlési kép­viselő, földmivelésügyi miniszterek alkotják. A halhatatlan emlékű Simor János her- czegprimásnak f. évi január hó 2i3-án be­következett elhunyta folytan ez idő szerint üres. A veszprémi püspöki egyházmegyét atyai- lag kormányozza br. Hornig Károly megyés püspök, a királyné kanczeliárja, pápai ka­marás, főrendiházi tag hittudor. — Püspüki titkár: dr. Rada István. Veszprémi káptalan: Nagyprépost: viliéi Piábék István, föl­szentelt püspök, püspökhelyettes, prépost, a pápa káplánja, a szentszék elnöke és a zsi­nati vizsgáló bizottság elnöke, aranymisés áldozár. Olvasóbanonok: vizeki Tallián Lá­zár. pharosi választott pűspük, czimeztes apát, aranymisés áldozár. Éneklő kanonok : Ketnenes Ferencz czimzetes prépost, zsinati vizsgáló bizottsági tag. Orkanonok: dr. Pa- lotay Ferencz, czimzetes apát, a püspök hit- tani intézetének igazgatója, egyházmegyei fötanfelügyelő, a gymnasiumi hittanárokat képesítő vizsgáló bizottság elnöke, zsinati vizsgáló bizottsági tag, hittudor. Főespere­sek : vépi Vogronics Antal, hántai prépost, czimzetes apát, aranymisés áldozár. Devics József, czimzetes apát, Jánossy Ágoston, czimzetes apát, hittudor, bessenyei Magyar János, czimzetes apát, Fejérváry József, a püspöki papnevelő intézet igazgatója, zsi­nati vizsgáló bizottsági tag, hittudor. Mes­terkanonokok : Szabó György, czimzetes apát, az agg papok intézetének igazgatója, Sza- lay Mihály, zsinati vizsgáló bizottsági tag, hittudor, Rédey Gyula, zsinati vizsgáló bi­zottsági tag, hittudor. Püspöki szentszék: Elnök: a megyés püspök báró Hornig Károly dr. Általános ügyhallgató: viliéi

Next

/
Thumbnails
Contents