Veszprémi Független Hirlap, 1891 (11. évfolyam, 1-55. szám)

1891-07-04 / 30. szám

Veszprém 1891, XI. évfolyam. 30. szám. Szombat, július L FÜGGETLEN HÍRLAP Megjel©n minden szombaton. — A lap ára : égsz évre 6 írt; negyedévre 1 írt 50 kr,; egyes szám ára 15 kr. *— Hirdetések petitsora 8 kr ; nyilttér petit-tere 20 kr., 30 kr., kincstár illeték. — A hírlap irodája : „Petőfi.“-intézet Veszpóm (városház -tér Előfizetési felhívás a „VESZPRÉMI FÜGGETLEN HÍRLAP“ tizenegyedik évfolyam második felére. Nincs sem arra való terünk, sem időnk arra, hogy az uj félév küszöbén a szokásos, válogatott stylii hymnuszra gyújtsunk, mely a lap minden árny tá­lán fényét, elevenségét, árgus-erényeit dicsőítse pro domo — s amelynek a refrainje minden újságnál csak az, hogy : „megint csak tessék tovább­fizetni.“ Hogy annak az esetnek kell most beállani, azt t. olvasóink, saját tapasz­talásból, úgyis jól tudhatják. Eszerint csak az a kérdés, hogy független irá­nyunkkal, stylüakkel s a béltartalom­mal 10 éven át megvoltak-e elégedve, vagy sem ? Ha igen — úgy a „Veszprémi Független Hirlap“-nak újabb szóbőség ü ajánlatra nincs szüksége. Ha nem: úgyis hiá­ba való minden disputáczió! Mert hírlapunk marad a régi. Szel­lemben, irályban, nyíltságban olyan, mint eddig volt. Népújság, a vár­megye legnagyobb népújsága. Nem azért, hogy csupán a nép olvassa, h a- nem hogy védelmére, hasz­nára legyen annak. Ez a programmunk tovább is. Erre kérjük nagy közönségünk to­vábbi szives, viszonos méltánylatát. Veszprém, 1891. junius 27. A „Veszprémi Független Hírlap“ irodája. A julius-szeptemberi előfizetés . . 1 fii 50 kr. Az óv végéig való „ . . 3 „ — „ A kiadóhivatal. Két szék között a földre estünk. Veszprém, júl. 4. Esztendők óta foglalkozott a város elöljárósága a honvód-kaszárnya-épités kérdésével. Természetesen bizottságnak adták ki e fontos ügyet is, aminek a folytatása az elmaradhatatlan s náluuk már szokássá vált agyonbizottságolás. Megírtuk mi már ezen a helyen hónapokkal ezelőtt, hogy veszély fe­nyegeti közéletünket, kereskedelmün­ket, helyi piaczunkat az által, hogy egy hasznot hozó intézménytől, a hon- j védségtől megakarnak fosztani bennün­ket az intéző körök, mivel a jelenlegi katonai lakótanya sem hadászati, sem egészségügyi szempontból nem felel meg a szakminiszter óhajának és nem elégséges a létszám befogadására. Szavainknak meg lett annyi ered- ménye, hogy a polgármester a tavasz- szal rendkívüli közgyűlést hivott egybe, melynek egyedüli kimagasló tárgyát a kaszárnya-kérdés képezte. Ez a köz­gyűlés arról lett nevezetessé, hogy a tisztelt városatyákat városhajdukkal fogdostatták össe, mert máskép nem lett volna szavazatképes a közgyűlés. Alkalmunk volt ezúttal hatalmas dikcziókat hallani, mert népszerű do­log arról szép beszédet mondani, ami egy szivveréses óhajtása az agyonadó­zott polgárságnak. A város elei, akik tevékeny sze­repre vannak hivatva, nagy hangon kimondták, hogy a kaszárnya építést tőlünk kitelhető minden áldozattal elő kell segítem, mire egyhangúlag 17 holduyi ingyen telket, gya­korló teret és a helyszínére szállítandó építő kőanya­got ajánlott fel, ami pénzben szép kapitálist tesz ki. A további teendők elvégzésére aztán kiküldtek egy bizottságot, melyet meg­kértek, hogy hassanak a város érde­kei mellett, ami alatt azt értették, hogy a szakminisztert bírják arra, mi­szerint a laktanyát a szegényház he­lyére építse, ahol kevesebbe kerül meghozni az áldozatot a polgárság- nak, mivel itt tulajdon telke és gya­korló tere volna. A polgárság megnyugodott e hatá­rozatban, mert belátta mindenki, hogy szomorú viszonyaink között hasznot hajtó intézményeink szaporításáról és nem megfosztásáról kell gondoskodni. Csakhogy korai volt az öröm. Amit a városház konyháján főztek, ugylát- szik nem volt megemészthető étel, nem vette be Fejérvári gyomra, azok a szép dikcziók pedig csak a szemfény­vesztéshez tartoztak. A kiküldött bizottság vagy nem járt el lelkiismeretesen hivatásában — amit nem szeretuénk hinni, vagy a köz­gyűlési határozat, mely nekik a teen­dőkre nézve mandátumul szolgált, nem volt elégséges arra, hogy rábírják a szakminisztert a honvédség ittha- gyására. Mert az eseménvteleu ugorka-sze- j zonban az egyszer szenzácziós esemény : szomorú fordulat állott be a kaszár- nya-épicés ügyében. Jól értesült budapesti tu­dósítónk közli velünk a z t a való, de szomorú h i r t, hogy a Veszprémben állomásozó 2 honvédzászlóaljból egyet a tárt karokkal várakozó Székes fejérvár ráfogják át­vezényelni. Ez ügyben a honvé­delmi miniszter képviseletében Cser­hal m a y Ferencz vezérhadbiztos és egy műszaki tiszt Székesfejérvárott voltak és a honvédség elhelyezéséről conferáltak a város részéről kiküldött vegyes bizottsággal és megállapodásra is jutottak. Így 120 katonánk, 8 tiszttel innen legközelebb Fejérvárra fog átrukkolni. Ezzel teliát befejezett tény, hogy két szék között a földre estünk. Úgy jártunk a kaszárnya-ügyével is, mint a vasutunkkal. Két városrész kapott hajba érte és lefőztek bennünket olyatén, hogy ki­építették az állomást az Isten háta mögé.j A kaszárnya-épités dolgában is két városrész volt érdekelve — és végül oda lyukadt ki, hogy a honvédség felét elviszik, a másik fele marad az eddigi laktanyában, addig-araeddig Fe- jérváry miniszternek nem tetszik a másik felét Győrbe vezényelni, ahon­nan már szintén deputácziók jártak az intézmény elnye­rése végett. Ha igy is áll már a dolog, ha a földre estünk is, ne feküdjünk tétle­nül, álljunk talpra, és járjunk utánna a dolognak, talán még van utja-módja, hogy megvédliessük a polgárság ér­dekeit. Nem csekély dologról van szó. Egy olyan kis városban, mint mienk, ahol egy két uron kívül a polgárság na­ponkint keresi a kenyerét, nem cse­kély összeg 60—80.000 forint piaczi forgalom, amit 8 —10 tiszt és 120 főből álló legénység szükséglete okvet­len felemészt. Aki mandátumot vállal bármely ténykedésre, az járjon is el abban lelkiismeretesen. Feltesszük tisztes lelkiismeretéről, úgy a város képviselője, mint a ta­nácsról — hogy eleget tesznek a város életérdekének és — a saját becsüle­tüknek ! — Vöszprémvármögy.e központi választmányától. — Hirdetmény. Az 1864. XXXIII. t. ez. IV. fejeze­tére s az 1876. XVIII. t. czikkre való hivatkozás mellett ezennel közhíré tétetik, hogy az országgyűlési képviselő választó'« kiigazított névjegyzéke az 1874, XXXIII. t. ez, IV. fejezetében foglaltakhoz képest Veszprém városházánál f. é. jul. hó 5—25 napjain közszemlére kitéve leend, s hogy mindazok, kik az 1874. XXXIII. t.-cz az igy kiigazított névjegyzékből kihagyottak, vagy akik az ezen névjegyzékben felvettek ellen felszólalni akarnak, ezen felszólalá­sukat a város elöljáróságánál tekintve a körjegyzőnél f. é. jul. hó 15-ig bezárólag benyújthatják. A fölszólamlás tételei az idézett t.-cz. értelmében igazolandók. Közzététetik továbbá, hogy az igy be­nyújtandó felszólamlásokra észrevételek f. é. julius hó 16—25-ig bezárólag ugyan­ott adandók be, a hova a felszólamlások nyujtattak be. Kelt, Veszprémben a központi választ­mánynak 1891 é. junius hó 23-án tartott üléséből. Vegh István, Véghely Dezső, központi választm. kir. tanácsos jegyző. alispán kpti. vál. elnök. üj keresetforrások a népnek! (A „Veszprémi Független Hírlap“ szerkesztőjéhez.) Szegszárd jun. 29. Nagyságos Bezerédj Pál ur minisz­teri meghatalmazott; hajlandó mind­azokat, kik selyemtenyésztéssel foglal­koznak, más keresettel is foglalkoztatni, ugyanis szüksége van a selyemtenyész­tési felügyelőségnek 2000 liter fehér szedermagra, literjét 50 krajczárjával számítva 1000 frt, 1000 liter vadalma, 1000 liter vadkörte magra literjét 1 írttal beváltva 2000 frt, és még szük­sége van 1000 drb gubaszállitó kosárra drbját 1 írtjával beváltva 1000 frt, tehát 4000 frt volna a szegényebb néposztály által megkereshető. A szeder mag szedését, tisztogatását asszonyok jól végezhetik — ugyanis: a fák gyenge rázása által lehullott jó érett fehér szeder összegyüjtendő hideg vízben tisztán kimosandó s árnyé­kos helyen 10 cmtr. vastagon kiterítve >1 megszárittandó, azután 12 literen­ként zacskókba zárva a felügyelőséghez Szegszárdra beküldetik — a járandóság az illetőnek postautalványon azonnal megküldetik. Az alma és körte mag-szedés ugyan- ily módon eszközöltetik azon kiilömb- séggel, hogy azt lerázás után szalma közé kell fektetni, hol az megpuhul, puhulás lkán a többi eljárás ugyanaz, mint a szedermagnáh A kosárfonást azt tanulni kell, de négy hét alatt kellő szorgalom mellett könnyen elsajátítható, ez téli munka lévén, ő nagysága azoknak, kik erre vállalkoznak felügyelői által mintákat küld, s hogy jó munkát készítsenek, azt ellenőrizteti — a szükséges fűz- vesszőt az illetőknek kell beszerezni — hogy honnan szerezhetik be, az is tudomásukra kozatik, a kész és jó munka havonként kifizettetik. Akik tehát ily munkával foglalkozni s pénzt szerezni akarnak, jelentkezze­nek községi elöljáróiknál, s azok azt, hogy ki, mit és mily mennyiségben óhajt szállítani, jelentsék be a szek­szárdi selyemtenyésztési felügyelőségnél. Lajos-Komárom község a múlt évbeu több mint 300 frtot kapott selyem gubókért; ez évben 343 gr. pete után 1186 írtra van kilátása; mily szép kereset ez május és junius hóna­pokban. Adjunk a népnek munkát, kenyeret, nem fog kivándorolni Amerikába. Szíveskedjék ezt tekintetes Szerkesztő ur a munkás népnek becses lapjában tudomására hozni. Tisztelettel maradtam a tekintetes Szerkesztő urnák stb. Varga József, szegszárdi selyemtenyésztési felügyelő. Családaink figyelmébe. — A győri állami tauitónőképző-intézetbe folya­modó tanítónő-jelöltek fölvételének föltételei — Az 1891/92 iskolai évre széllé vizsgálatok augusztus hó 31-én tartatnak meg. Felvételért folyamodhatnak 14-ik életévü­ket betöltött oly leányok, kik a felsőbb le­ányiskola vagy polgári iskola 4-ik osztályát vagy a felső népiskola 2-ik osztályát általá­nos jeles = 2-ős osztályzattal elvégezték. Ez utóbbiak azonban igazolniok kell, bogy a felső népiskola 1-ső osztályába a népiskola 6-ik osztályácól léptek.1) TABCXA. Utóké haramiák. Irta Y. HULLÁM JÓZSEF A) Pár évvel ezelőtt, mikor Oroszlán, Renkó, és Szántó futóbetyárokat kézrekeritették, be­bizonyult, hogy lejárt már a regényes hara­mia élet ideje. A kifejlődött vasúti össze­köttetés, a sürgönydróton továbbított paran­csolat fél nap alatt annyi csendőrt összpon­tosított, hogy lánczsorban bekerítették a ren­geteg Bakonyt és egy könnyű előrenyomulás után az egy perez alatt kilőtt 70 golyózápor két futóbetyárnak kioltotta az életét, egyet pedig megadásra kényszeritett. Bezzeg, egészen másként volt ez a negy­venes évek elején, mikor a nemes vármegye összes pandura és több szakaszból álló regu­láris katonaság sem tudta sokáig kézrekeri- teni a hires betyárokat, akik éveken át ret­tegésben tartották az egész Dunántúlt.. A rablások, gyilkosságok uapi renden vol­tak, mert a nemes vármegyei pandúrok nem igen koczkáztatták az életüket. Gyakran meg­esett, hogy hires betyárok mulattak az al- inádi-i csárda egyik szobájában, mely már zalamegjei határban épült, mig a másik szobában, mely még Veszprémmegyéhez tar­tozott, azon tanakodtak a közbiztonság őrei, hogy mikép meneküljenek a haramiák elől. Sok ilyen mulatságos jelenetet örökítettek meg ismeretlen piktorok, akik a csárdák »öntéseiben bikavérrel festett freskókban örö­kítették meg Milfai Ferké, Sobri Jóska, Király Bandi, Patkó, Mógor stb. hires bakonyi haramiák bravourjait. A csárdák tulajdonosai még ma is őrzik ezeket a freskókat, mint utolsó illusztráczióit a lejárt haramia legendáknak. j A hírhedt bakonyi rablóvilágnak az 1836. esztendőben összeült Talpon Álló Tör- ! vényszék vetett véget. *) Mutató szerző ily űzi mii nagyobb korrajzából. Nagy volt már a veszedelem, midőn a nemes vármegye sürgősen kérte a királytól a Talpon Álló Törvényszék megalakulási en­gedélyét. 1836. november 27-én érkezett meg a leg­felsőbb kézirat, mire 29-én a nemes Vesz- prémmegye rendei rendkívüli gyűlést I Ívtak egybe és mint a vármegyei levéltár poros aktái beszélik: Rohonczy János kir. tan. első alispán elölülóse alatt. Kocsi Hor­váth Sámuel 2-od alispán, Jursits János, Sidó Ferencz, Köp ács y József főszolga- birákból, mint Ítélő birákból megalakult a Talpon Álló Törvényszék, mely első tény­kedéséül, a még nov. 25-én hozott statáriumi hirdetményt közzétette. Az érdekes hirdetmény következőképp hangzik: Tekintetes Nemes Veszprém Vármegyének Veszprém Mezővárosában 1836-ik Eszten­dei November 25-én tartatott GYŰLÉSÉBŐL. Valamint a szomszéd Nemes Var­megyékben, úgy ezen Nemes Vár­megyében is a Közbátorság, s jám­bor lakosok tsendessége M i 1 f a i t Ferkó, Sobri, M o g o r és Pap Andor ezégéres gonosztévők által annyira, hogy azoknak kiirtásá­ra való t.örekedés a Karok és Rendek minden haladék nélküli közfigyelmét megérdemli, felzavar­tatva lévén s azok által nap­ról napra elkövetett rablások és gyilkosságok azoknak az emberi társaságból, mint annak veszedelmes tagjainak, minél előbbi kiirtásokat megkívánván, következőket Közhirré tétetni elrendelik: 1-ször. Milfait Ferkó, és Sobri ezégéres fő gonosztévőknek megfo- gói, vagy e világból kiirtói, értvén tselekedeteknek hitelesen leendő bé- bizonyiftását, akár légyenek azok Vármegyei szolgák, akár pedig a Vármegyei szolgálaton kívül lévő akármelly személyek, 200 ezüst fo­rintokkal, — Pap Andornak akár elevenyen, akár holttan kézre adói 150 ezüst forintokkal, — Mogor rabló megfogói 100 ezüst forintok­kal ; — végre azok, kik a nevezett rablók bandáiból való gonosztévőket elfogandják s a büntető igazság szolgáltatásnak általadandják, 50 ezüst forintokkal minden haladék nélkül megjutalmaztatni fognak. 2- szor. Azok, kik a fentebb neve­zett gonosztévőknek tartózkodások helyét alattomban feladandják, és kiknek jelentések következésében a Vármegyei üldöző csapatok, vagy mások által azok elfogattatnak, fe­jenként tüstént kifizetendő 100 ezüst forintokkal fognak ezen, a közbá­torság fenntartása az illető Járás­béli Fő és A1 Szolga Biró Urak, vagy Vármegyei üldöző csapatok Tisztjei­nél teendő jelentősökért megajándé- kozlatni, mindenki bizonyossá té­tetvén, hogy az illy feladónak neve örökre elhallgattatni fog. 3- szor. A Megyében tanyázó tol­vajoknak, rablóknak és gonosztévők­nek felkereshetését és kitanulását a közönséges tapasztalás szerint a hely­ségekben és pusztákban lévő czim- boratársaik, és orgazdák leginkább nehezítvén, tudtára adatni rendelte­tik mindenkinek, hogy azok, kik a rablóktól akármely javakat által veendenek, vagy azokat a már fenn álló Vármegyei rendelések ellenére házaikba, vagy tanyájokra béfogad- ják, vagy azoknak tartózkodási he­lyét tudván, az illető Járásbéli Szolga Biró Uraknak, vagy üldöző csapatok tisztjeinek fel nem adják, mint orgazdák és valóságos gonosz- tévők a Törvény értelmében, a kör- nyúlállásokhoz képest, legszigoruab- ban büntettetni fognak. 4-szer. A mindennapi tapasztalás bizonyítván, hogy a megye kebelében tanyázó gonosztevők által elkövetett rablások leginkább a pásztorok, s azok körül bujtárbodók béfolyásával s jelenlétekben szoktak elkövettetni, arra való nézve minden névvel ne­vezhető pásztor ember, az akár számadó, akár bujtár légyen, Járás­béli Szolga Biró Urak által ingyen adandó menedéklevelet maga nevére szerezni köteleztetik, s azt beiktat­ván, abban maga, Urasága s hely­ségének vagy pusztájának, mellyben szolgalatja vagyon, neve, de legin­kább tökélletes személyes leírása, mindenkor magánál hordozni tarto­zik, ellenkező esetben pedig akárki által is, akár nyája mellett, akár szolgálatja helyén, vagy akárhol el- fogattathatik, s a büntető igazság kiszolgáltatásának által adatván, leg­keményebben büntettetni fog. — Továbbá valamint senki szolgálatja Helyéről Uraságának és a Járásbeli Szolga Biró Urnák azon esetre meg- kivántató különös engedelme nélkül más idegen határba ezen menedék levél oltalma alatt által nem léphet, úgy midőn helyét megváltoztatja, menedék levelét Járásbeli Szolga Biró Urnái más hasonló levéllel, kemény büntetés alatt telcserélni tartozui fogand. 5 szőr. A kik a fentebb nevezett gouosztévők kiirtásokban, vagy el­fogásokban fáradozváu, vagy agyon lövetnek, vagy testekben azok által megsértetni fognak, azok vagy azok­nak özvegyeik és gyermekeik a szá­mokra rendelendő jutalomra, mely­nek kifizetése nyomban következni fog, számot tarthatnak. 6-szor. Ezen rendelések minden helységekben, a helybéli Bírák által szoros felelet terhe alatt, a helység- béli lakosoknak, úgy a helységhez közel lévő pusztabélieknek összehí­vás által történendő jelenlételekben kihirdettetni rendeltetnek, ezen mó­don teendő kihirdetésre való felü- gyelés, s az azt telyesitni elmulasztó Elöljárók tüsténti bejelentése Fő és Al Szolga Biró Uraknak szoros kö­telességek közé tartozván. Végezetre 7-szer. Az egész Megye kebelében a juhászoknak és más pásztor embereknek, minthogy a gonosztévők leginkább ilyesek által szoktak hordoztatni, a lovak tartása, a kihirdetéstől számitandó 8 napok elteltével, szorossan eltiltatik, az ezen rendeléseknek megvetői Járás­béli Szolga Biró Urak által bünte­tések elnyerése végett befogattatni, lovaik és szekerek pedig a Házi Pénztár javára kótyavetye utján el­adatni rendeltetnek. Kiadta Boronlcay Boldizsár, m. k. Első Al Jegyző.

Next

/
Thumbnails
Contents