Veszprémi Független Hirlap, 1890 (10. évfolyam, 1-54. szám)

1890-04-05 / 14. szám

ticselnek egymás közt tojást, úgy ezt Zalában mátkázásnak nevezik.

A románoknál szokásban van a gyermekeket a rokonokhoz, rendszerint az unokatestvérekhez elküldeni tojásokkal és kalácsokkal. Különösen tiuk viszik a tojásokat az unokanővérekhez és a szomszédban lakó hasonkoru lányokhoz.

Az. a ki a lányoknak tojást visz ajándékba, jogot szerez arra, hogy husvét másodnapján azokat a lányokat megöntözze; a lányok pedig megszerzik a jogot, hogy husvét harmadnapján a fiukat megöntözzék, mit azonban csak 10—12 éves leányok tesznek meg. A hol nagy leány van a háznál, ott a rokon, a szomszéd vagy más az illető családdal jó viszonyban álló család fiatal emberei kötelességüknek tartják, hogy a nagy leányoknak tojásokat vigyenek vagy küldjenek: de ezek a tojások rendesen szebben vannak megírva, rajzolva és gyakran szerelmi jelvényekkel ellátva. A nőtlen fiatalok, a kik valamely családhoz abban az évben járatosak voltak, a házi asszonyt egy szép tojással szokták megajándékozni.

Némely családok egy tányérba vagy tálba egy kalácsot és körülötte piros tojásokat tesznek, azt egy tiszta kendővel vagy törülközővel befedik, a templomba viszik, a hol az olvasóállvány vagy az oltár körül elhelyezik és felfedik. A lelkész a lithurgia vége felé ezek az áldozatok felett imádságot mond, a melyben kéri az Istent, hogy a mezők sok termést és a nyájak nagy szaporulatot adjanak.

A magyarországi szerbek húsvéti szokása közül különösen említésre méltó az, hogy husvót- kor minden idegennek, a ki házukba lép, egy- egy piros tojást adjanak és azt, ha átutazóban van, ingyen megvendégelik.

Nagy jelentőségű a tojás a ruthónekuél is, kik különben azt tartják, hogy a három lmsvót napon a mennyország nyitva van, és az e napon valamelyikén elhalt, még oly bűnös ember lelke is közvetlenül a paradicsomba jut. Mindenféle gyógyító hatást tulajdonítanak a tojásnak, mely nemcsak husvétkor, hanem az egész éven át érvényesül. Husvét vasárnap előtt éjfélkor a nő egy pirosra festett tojást a mosdótálba tesz, és azzal, valamint egy darab szappannal megmossa magát, hogy piros arczot kapjon. E mellett egy kapán áll, hogy lábait erősítse.

*

Ha a húsvéti tojások világában szétnézünk, ott az érdekes és a legkülönbözőbb példányok egy egész tárházára fogunk találni, a mit a húsvéti tojások különböző népies elnevezése is mutat. Legáltalánosabban van elterjedve a „piros“ tojás, mert a tojások legnagyobb száma csak piros színű; a „festett“ tojás elnevezése már a különböző színek divatjára mutat. „Díszített“ a tojás, ha rajta különböző czirádák és alakok Vannak; „vakart“ vagy „karczolt“ a tojás, ha előbb vörös börzsönyben megfőzik és azután késsel vagy más hegyes eszközzel díszítik. A díszítéssel ellátott tojás továbbá „Írott,“ mert az illető a tojásra írta gondolatait: „himes,“ ha úgy néz ki a díszítés, mint a hímzés, és „mustrás,“ mert a dísz szépen sikerült és mintául szolgálhat.

Mindenki reá ismer az angolra tartásáról, járásáról. arcz-bőréről és Halálos unalmáról, vagy a francziára gyors járásánál, előzékeny modoránál és szellemes, kis szemeinél fogva, és így tovább.

A nemzeti jelleg azonban nemcsak a tiziognó- t n iában, hanem mindenben, az illető nép kultúrájában, nyelvében, beszédében és különösen művészetében is nyilatkozik.

Hisz régóta ismert igazság, hogy a házi ipar készítményeinek megvilágításában egészen másképpen néznek ki a nemzeti szokások és dalok, mint a milyeneknek oly időben fognak feltűnni, a mikor a népies ipari tevékenység megszűnt.

Egy magyarosan díszített szobában másként ! érezzük magunkat, mint egy XIV. Lajosbeli berendezésűben és másként hétköznapi ruhánkban, mint frakkban.

Természetes tehát, hogy a köznép által készített húsvéti tojásdísz, mint a művészi ösztön egyetlen terméke, különösen magán hordja a nemzeti jelleget.

Ha széttekintünk a húsvéti tojások sokaságában. azonnal szembe tűnik, hogy a díszítések nem egyformák, hanem, hogy a hány tojás, annyi a dísz. De mindeme különbség daczára, ha közelebbről szemügyre vesszük a díszítéseket, csakhamar feltalálunk közös vonásokat, a melyek alapján a tojásokat külön-külön osztályozhatjuk.

Ha a szorosabb értelemben vett Magyarország j és Erdély húsvéti tojásait egymás mellé állítjuk, azt találjuk, hogy amazok sokkal egyszerűbben és sokkal kisebb műizléssel vannak díszítve, mint emezek és ez annál feltűnőbb a különben fajilag és nemzetiségileg egymáshoz tartozó népektől kikerült díszítéseknél.

Keresve ennek okát, azt a két országrész földrajzi fekvéséből magyarázhatjuk ki. Erdély sokkal gazdagabb természeti szépségekben, mint Magyarország, csupa hegy és völgy gazdag ve- getáczióval, a mi sokkal termékenyítőbb a képzeletre, a művészi ösztön kifejlődésére, mint a róna egyhangú vidéke kalásztengerével vagy tarlójával.

Megerősít bennünket ebben a magyarázatban még ama körülmény is, hogy Magyarországon is sokkal díszesebbek a húsvéti tojások a felföldön. mint az alföldén és hogy a díszítés itt is annál szebb, minél regényesebb a vidék, a honnan való.

A húsvéti tojás szokásának elterjedése r,és megfigyelése, valamint annak ékítései, igen becses ethnografiai adatokat juttatnak birtokunkba. i Megvilágítja az népünk gondolkozását jóval élesebben, mint a műiparczikkekben levő díszítések; és ezért méltó helyet követelhetne magának egy húsvéti tojás-gyűjtemény a nép benső, szellemi és kedély világának felösmerésére szolgáló tanulmányainknál. Oly ártatlan időtöltésekből, mint milyenekre a húsvéti tojás szokása mutat, sokkal jobban ösmerhetjük fel a népet, Ítélhetjük meg jellemét, reményét és aspiráczióít, mint bármely más jelentékenyebb dologból. A nép sajátságai jobban domborodnak ki, ha őt mindennapi foglakozásaiban, családja körében, öröm és bánat között meglessük, mint ha azt tekintjük, hol nyilvánosan szerepel.

Molnár Viktor.

Ki idegbetegségek uj gyógymódja,

Metallotherapia.

Egyrészt azon. mondhatni tehetetlenség, rnelylyel a gyógytudomány az úgynevezett működési idegzavarok ellen a régibb gyógyeljárásokkal még mindig küzdeni kénytelen, másrészt pedig azon meglepően kedvező eredmények, a melyeket az idegbetegségek ezen neménél a metallotherapiával csak a saját megfigyelésemben is eddig az idegbetegségeknek legtöbbször 3, sőt 15 évi tartama után immár 336 betegnél elérnem sikerült, nemcsak feljogositanak, de az idegbetegek érdekében egyenesen köteleznek arra, hogy kilencz évi tapasztalat után előbbi szokásomtól eltéröleg ezen gyógymódot és nagyjából annak eredményeit ne csak az orvosi világgal, hanem az intelligens hazai közönséggel is legalább lényegében a múlt évben meggyógyított néhány kiválóbb kóresettel illustrálva a következőkben másodszor is és a mennyire azt e füzet kis kerete meg az orvosi discretio megengedi, megismertessem.

Általánosan elismert és kísérletileg is bebizonyított ténynyé vált 1879, vagyis az óta, hogy a metallotherapia mint a párisi orvosi akadémia által elismert külön gyógymód szerepel, nemcsak az, hogy egyes fémlap érintkezésbe jőve a valóban idegbeteg egyén bőrével, abban bizonyos fokú villarn- áramot idéz elő, mely az egyéniség, betegség és az alkalmazott fém affinitása szerint külön-külön változik; tehát nemcsak hogy a szervezet rokon- vagy ellenszenve szerint bizonyos melegségi, csipési, bizsergési, hangya- mászási, hidegségi érzet jön létre azon helyen, hol ama fémlapot a bőrrel érintkezésbe hoztuk, ha az az észrevehetésre eléggé ép érzésű és a kifejlesztett villamáram elég nagy volt és hogy a fémnek azon villám- fejlesztő vagy villamelvonó behatása alatt emelkedik vagy sülyed a hőmérsék, fokozódik vagy gyengül az izomerő és szaporodik vagy gyérül az érverések száma; hanem az is, hogy ugyanazon e szerint már hatékonynak jelzett fémnek bevétele alatt a gyomornedv hozzájárultával ugyanoly élénkítő vagy csendesítő hatás mutatkozik az idegbeteg szervezetének összes működésében, de leginkább az idegekében, minőt külsőleg akkor tapasztaltunk, midőn az egyes fémek behatásának vizsgálata (m e tall os k opia = fémkémlés) alkalmával a fémlapokat a bőrre illesztettük.

Feleslegesnek tartom ezen általános ismertetésnél tüzetesebben bemélyedui azon szerep taglalásába, melyet az emberi szervezet ősvillamossága vagyis a közönségesen úgynevezett állati villamosság annak életében és minden érzéki működésénél elfoglal. Elég legyen csak megemlítenem, hogy a tapintás, látás, szaglás, hallás, Ízlés, szemlélés, emlékezet, Ítéleti képesség stb. kizárólag az idegek és azok központjainak villamos működésében találja eredetét. Ezen működés pedig pusztán azon villamáram nagyságában és folytonosságában áll, mely az emésztés és anyagforgalom által létrejőve, az agy-, gerinczagy-, idegduczok és az idegekben állandóan kering és a melynek mi öntudatunkat, gondolkodás - képességünket, ítéletünket és érzéseinket köszönjük.

Ismeretes, hogy az akarat ösztöne az agy kéregállományán keletkezik és az izmokban végződik. A pálya kezdetén és végén az agyon és gerinczagyon kérésztől ezen akarati ösztön az idegutaknak és duczoknak igen bonyolódott rendszerén megy át. A gerinczagy mozgató külső sejtjeiben ezen bonyodalom véget ér és ezentúl a mozgási készülék kezd működni, a mely csak környi idegekből, szerkezetükben jól ismert idegvég-készülékekből és izmokból áll. a mely végkészülékeknek összehúzódása vagy elernyedés“ folytán jön létre a mozgás, vagyis a testrészek helyzetváltozása.

Hogy valóban igazi villamáram az, mely a testben kering, valamint hogy az is valódi villámáram, mely a fémek érintkezésénél az emberi bőrben kifejlődik, azt legegyszerűbben, de egyúttal legbiztosabban is a villam- árammérö (galvanometer) mutatja meg, mert az delejes mutatójával mindenkor nemcsak pontosan kimutatja a villamáram jelenetét, de meg is méri annak fokát. Ugyanezen galvanometer azonban arról is felvilágosítást ad, hogy ugyanazon fémlap a test ugyanazon részére egyenlő hosszú időn át alkalmazva más-más egyénnél, nem egyenlő fokú villamáramot fejleszt és igy az az illető egyénnek ősvillamossága, a testrészek vegyi alkata és a betegség minősége s foka szerint változik.

Ebből pedig szükségképen az következik, a mit különben a mindennapi tapasztalat igazol is, hogy nem, mint az orvosok eddig tették, a betegségek faja és foka szerint lehet és kell az egyes fémeket gyógyszer gyanánt alkalmaznunk, hanem az egyének szerint.

Hogy ezen állítást példával illusztráljam, elég legyen arra hivatkoznom, ho y tudvalevőleg ugyanazon vastartalmú savanyuviz A-nak igen jót tesz, B-nél semmi hatással sincs és C-nek határozottan rosszat tesz; holott ugyanoly idegbajnál ismét pl. az arsen C-nél nagyon jó hatású, B-nél kevésbé hatékony, A-nak pedig annyira ártalmas, hogy annak bevétele után már a legkisebb adagra is mérgezési tünetek állnak be.

De hát vájjon nem tapasztaljuk-e ugyanazon jelenséget csaknem minden gyógyszernél, sőt ételeknél is. Hiszen köztudomású, hogy egyes emberek szamóczát. rákot, megy- gyet stb. nem ehetnek, mert lázzal járó vörös kiütést kapnak tőle. Sőt én oly egyént

is ismerek, ki bármilyen fekete bőrű, szőrű vagy tollú állatnak húsát a nélkül, hogy azt előbb látta volna, nyomban kibányta; vagy veszélyes mérgezéseket láttam oly kis adag calomel, jód, belladonna, morphium, arsen. ólomtól, melynek tízszeresét is nagyon jól tűrte a legtöbb más beteg; és most is van négy oly idegbeteg gyógykezelésem alatt, kik hónapok óta ólmot szednek a legszebb gyógyítási eredménynyel a nélkül, hogy náluk az ólommérgezésnek legkisebb nyoma is mutatkoznék, mert az ő szervezetük éppen az ólom iránt kedvező affinitással viseltetik.

Hogy azután ezen rokon- és ellenszenves viselkedése az emberi szervezetnek bizonyos tárgyak, dolgok, egyének és gyógyszerek iránt tulajdonképen minő alapon jön létre és áll fenn, azt ezidőszerint csak sejtenünk lehet (talán az úgynevezett állati magnetizmus folytán), de tudnunk nem.

Nekem ezúttal elég legyen ráutalni ezen meglevő tüneményre, miután az, mint már eddig is láttuk, fontos szerepet játszik a gyógyszerül kiválasztandó fémeknek megállapításánál és mi azt a legczélszerübb alakban ki is használjuk, a mennyiben a metalloscopiánál az egyes fémlapok alatt érzett és észlelt helybeli változások, a környi és hónalji hőmérsék módosulatai, az árverések száma, a bőrérzékenység viselkedése és a dynamometeren leolvasható izomerőváltozások képezik azon főtényezőket, a melyeknek ■ együttes vagy részleges összemüködéséből — tehát tőlünk és a betegtől teljesen függetlenül működő phvsikai eszközök segélyével — képesek vagyunk a legtöbb esetben határozottan előre megállapítani, hogy a vizsgált betegek szervezete mely fém iránt mutat több vagy kevesebb fogékonyságot.

De ezen a beteg további gyógykezelésére már magában is megbecsülhetetlen értékű útmutatón kívül még más irányokban is kapunk a fém-' kémlós által útbaigazítást, a mennyiben általa megtaláljuk:

1. azt a fémet, mely az illető betegnél fokozza az idegműködést (aggressiv reactio), tehát pl. tulizgékonvság vagy izgatottság mellett még fokozni fogná a bajt, ellenben az idegek hiányos zsongjánál (érzéketlenség, izomgyengeség, renyhe idegélet) azt meggyógyítani képes;

2. azt a fémet, mely az illető betegnél az idegtulmüködést lohasztja és csendesíti (depressiv reactio), tehát pl. a tulizgókonyságot és izgatottságot megszünteti, ellenben a hiányos idegzsongot csak fokozná s igy ártana a betegnek ;

3. azt a főmet, mely a rendetlen idegműködés hosszas tartama által a testhőmérsék, ér- verés és izomerő között levő élettani arányában állandósított szabálytalanságokat (mint a tulma- gas vagy tulalacsony testhőmérsék, tulgyors vagy tullassu szívműködés, a két testfélnek nem egyenlő hőmérsóke, aránytalan izomgyengeség, a két kar orsóüterének egyenlőtlen árverése stb.) kiegyenlíteni képes lesz (regulativ reactio); és végre

4. azt a fémet, melynek behatása oly élénk az ideges rohamokban szenvedő idegbetegre, hogy alatta maga az idegroham kitör (ekstati- kus reactio) és igy ha azután az illető fémet kis adagokkal kezdjük belsőleg vétetni a beteggel és az adagot lassankint fokozzuk, ép úgy fogjuk megszüntethetni a további idegrohamokat, mint pl. a Pasteur-fóle ve'dőojtások által megakadályozhatjuk a veszettség kitörését.

Ezekből nyilvánvaló, hogy az ujabbkori me- tallotherapiának összes erejét tuladonképen a metalloskopia képezi, miután ez adja kezünkbe úgy a jelenre mint a jövőre a betegség gyógykezelésére nézve a teljes útbaigazítást. Mert hiszen mióta csak rendszeres gyógytudomány létezik, mindig előkelő helyet foglaltak el főleg az idegbetegségek gyógykezelésénél a, vas, réz. ón, horgany, ólom, ezüst, arany és újabban a platina is, csakhogy mig azelőtt csakis találomra rendeltük az idegbetegség faja szerint ezeket a fémeket, most mióta 1849-ben dr. Burq Hálásban a fémeknek affíuitási hatását feltalálta, a fémkémlés utján előre bírjuk megállapítani, hogy az illető idegbetegnél melyik fém fog belsőleg bevóve izgatólag, ekstatikus módon, csen- desitőleg vagy szabályozóig — tehát a fennálló szükséglet szerint — hatni.

Azok a betegek, kik évek óta tartó bajok ellen hol állandóan vasat, hol pedig váltakozva rezet, horganyt, aranyat, platint stb. voltak kénytelenek egészen tervtelenül. a mint az orvosoknak éppen eszébe jutott, éveken keresztül beszedegetni, míg végre véletlenül arra a fémre rábukkantak, a mely azután hosszantartó ideg- betegségük ellen jót tett nekik, orvosaikkal együtt bizonyára méltányolni fogják tudni azon rendkívüli előnyt, melyet a metalloskopia a biztos útbaigazítás által nyújt. Ennélfogva igen okosan fogja tenni azon beteg, kinek baja ellen valamely fémet kell belsőleg vagy fürdő stb. alakjában használni, ha előzetesen fómvizsgálatnak veti alá magát, hogy ennek segélyével előre megtudja vájjon az ő szervezetére és betegségére lesz-e és minő hatása az illető fémnek s ez által kikerülje úgy bajának esesleges megrosszabbo- dását, mint egyúttal bajának hosszú tartamát ős a vele járó károsodást.

És még egyben tér el a modem metalloihe- rapia az orvosok fómadagolásátóL Mert míg addig az allopatha orvosok abból az elvből indulva ki, hogy csak olyan gyógyszerek hatnak jótékonyan a beteg ember szervezetébe, melyek abban feloldódnak s így fel is szívódnak, a legkülönfélébb gyakran maró hatású fénlsókat rendelték betegeiknek, addig most a fémeknek villamképző vagy villamelvonó hatására számítva, mely teljes mértékben akkor is előáll, ha á vegytiszta fémhez a gyomor- és bélnedv jut, j a fémeket csekély adagban, de vegytiszta természetes áUa- potban rendeljük betegeinknek, tehát éppen úgy mint a homöopathák, csakhogy ezeknél jóval nagyobb adagokban.

Ezen eljárás annál jogosultabb, mert embereken és állatokon tett tüzetes tanulmány által kísérletileg lett a vasra nézve Köbért B., Quincke H., Kletzinszky V., Schopf L., Hamburger E. W., Mayer A., Buchheim B., Jablonowszky

J. ; a rézre nézve Burq V., Cúrci A.: a nikkelre és kobaltra nézve Stuart Th. P. A., Schulz H.;

az ezüstre nézve Jakobi J., Riemer H., Curci A. ; a platóira nézve Hofmeister F.; az aranyra nézve Aranowitsch S. és (íalesovwszky X. stb. tanulmányai által bebizonyítva, hogy az oldható fémsók oldódásuk közben alkatrészeikre bomlanak fél és míg a rendesen igen maró hatású sav felszívódik, addig a visszamaradt tiszta fém vagy mint villamáram-fejlesztő, vagy mint villamáram- elvonó. vagy pedig mint villamáram-szabályozó anyag hat, vagy végre egészen használatlanul távozik el a szervezetből.

delenleg a metalloskopia már 16 fémre (ólom, vas. vörösréz, sárgaréz, ón, horgany, magnesism. kobalt, nikkel, aluminium, arzén, cadmium, higany, ezüst, arany és plat in) történik és csaknem ugyanannyi órát vesz igénybe.

Az igy már egyszer hatékonynak megállapított fémnek csakis adagja iránt kell még ezután a visszahatás és közérzet szerint megállapodnunk, azt pedig bármely orvos könnyen eszközölheti, vagy a beteg értesítése alapján magam szokom végezni.

Ennek a hosszas vizsgálatnak, — mely csak azon esetben keiülhető el, ha a beteg már maga tapasztalatból tudja, hogy melyik fém iránt bir fogékonysággal, vagy akkor, ha a beteg könnyen hipnosisba ejthető és ezen hypnoti- kus alvás alatt észlelhetni rajta azon. ösztön- szerű hatást, melyet különben csak hosszas vizsgálás után lehet feltalálni, — megvannak a maga hátrányai, de ép oly nagy előnyei is. Hátránya a költségesség és az időtartam, előnye azonban az, hogy ezen 12—15 óra alatt nemcsak a legrészletesebben és alaposabban tanulom megismerni a beteg baját, hanem megismerem egyúttal annak okait, szokásos életrendjét és étrendjét, egyéniségét, gondolkodásmódját, otthoni viszonyait és körülményeit ugv, hogy azután oly részletes útbaigazítást adhatok neki lakására, életrendjére, étrendjére, szokásaira, foglalkozására stb.-re nézve, a minőket különben csakis egy a helyi és családi viszonyokkal teljesen ismerős lelkiismeretes házi orvos adhat meg. Es ez annál nagyobb előny, mert akárhány esetben tapasztaltam, hogy ha ezeket az étrendi viszonyokat a bajnak megfelelőleg nem szabályozzuk, vagy éppen nem gyógyítható meg az idegbaj, vagy ismét kiújul.

A metallotherapiát általában idegmüködési zavaroknál szoktuk alkalmazni, tehát oly idegbetegségekben, a melyeknek alapját nem kórtani elváltozások (gyuladások, daganatok, elfajulások) képezik, hanem midőn ép idegek mellett állandó vagy időszaki neurosisok, neuralgiák, érzóketlen- lenség, túlérzékenység, izomgyengeség, ideges izgókonyság, ideggyengeség, álmatlanság, elalvás, előtt úgynevezett villamos felrezzenósek, nemi, szellemi és trsti kimerültség, vitus-táncz, ideges reszketés és rángatódzás, ideges fülzugás. ideges nátha, köhögés, ideges szédülési érzet, fejnyomás, hysteria, a neurasthenia és gerinczagyi izgatottság összes tünetei, túlizgékonyság, hypnotismus, hysteriás bénulás és hűdések, időszaki tompultság, féloldali fejfájások (migrén), mellszorulás, hysteriás melancholia és görcsrohamok (hystero- epílepsia), Jackson-fóle epilepsia stb. kínozzák a beteget.

Ugyanezen betegségek csoportjánál a fémeken kívül főleg a viílamgyógyászok előbb é? most is még a külső villamozást szokták alkalmazni. De miután bebizonyult, hogy sem az állandó, sem pedig a szaggatott villamáram hatása 2—3 óránál tovább az alkalmazás után nem tart és hogy ez a szervezet belsejével nem assimilálódik, azért sokkal észszerűbb e helyett a metallotherapiát használnunk, melynél a szükséges és megfelelő fémlemeznek feltevésével lehet egyrészt bármily hossza ideig állandósítani, másrészt pedig ugyanezen fémnek belső bevétele által a hatást egy az egész szervezetet átjáró belső villamáramnak létrehozása által istá- polni lehet, mely azután az emésztést, bél- müködést, assimilatiót és a központi idegszerveknek villanyossággal való ellátását vagy annak elvonását oly bőven eszközli, mint azt a betegség minősége és a szervezet állapota megkívánja, mert a metallotherapia nem egyéb, mint belső villatugyógymód egy neme és mint ilyen már minden oldalról el is van ismerveDr. Dubay ez uj gyógymódról röpiratot adott ki s felvilágosítással szívesen szolgál. (Budapest, váczi-körut 17. szám.)

Hasonlatok.

A leányok leginkább hasonlítanak az órákhoz minden irányú leány más-más órához hasonló. Nézetünk szerint a hasonlat igy áll:

A fiatal leányok hasonlítanak az öreg órákhoz, mert azok is, ezek is sietve Járnak.

A hiú leányok hasonlítanak az ütő órákhoz, mindig ütnek ha felhúzzuk, a hiú leányok is mindig fitogtatják magukat, ha alkalmuk nyílik hozzá.

A piperkőcz leányok hasonlítanak a torony órákhoz, megnézzük őket, de azért háztartásunkban nem használjuk fel.

Szép, de tudatlan leányok hasonlítanak a zenélő órákhoz, melyeknek folytonos egyhangú zaját hamar megunjuk.

Fecsegő leányok hasonlítanak az ébresztő órákhoz, meghallgatja az ember de nem szívesen.

Elkényeztetett leányok hasonlítanak a napórákhoz, ezek a fedél, azok a

Gazdag leányok hasonlók az arany órákhoz, csak az értéke után kérdezősködünk s azt becsüljük meg.

Szerény leányok hasonlítanak az ismétlő órákhoz, csak akkor beszélnek, ha felhívjuk arra. ép mint az óra, csak akkor ismétel, ha felhúzzuk azt.

Tudós leányok, hasonlítanak a homok órákhoz, alig bírja elvárni az ember, mig tudásuk minden ágát kifejtik, ép mint az óránál unalmas az a lassú homokhullás.

Háziasa u nevelt leányok hasonlítanak az ingaórákhoz, ezek járnak legbiztosabban.

—a. — s.

Xxcd.alono-Ä. „IB-ovd-apesti Hirlap.“ melyet Rákosi Jenő és Csukád József szerkesztenek, újévvel pályafutása tizedik évébe lépett. Az elmúlt évek óriási haladás korszakát alkotják a magyar zsurnalisztika történetében és a „Budapesti Hírlap“ talán elfogultság nélkül mondhatja magáról, hogy övé az elsőség e korszak megindításában. mely a magyar sajtót a legmodernebb és legkitöuőbb európai sajtó magaslatára emelte. A .Budapesti Hirlap“-ot ebbeli törekvésében hétrő’-hétre, hónapról-hónapra, évríl-évre, szakadatlanul nagy7 arányokban növekedve támogatta Magyarország intelligencziája: a világ legfogékonyabb, legméltányosabb és ragaszkodásban leghűbb közönsége. A decennium küszöbén elmondhatjuk, hogy a „B u d ap esti Hi r la p“ a müveit magyar újságolvasó közönség mandatariusa. E megbízatás óriási erkölcsi súlyával veszünk részt a vélemények harczában és a közdolgok intézésében. Hogy milyen sikerrel, arról az elmúlt és a jelen viszonyok legékesebben tanúskodhatnak. A védelmi vita alatt, az alkotmány- és nemzetellenes kísérletekkel vívott elszánt küzdelmünkben, valamint a ferde pártviszonyokból eredt fonák helyzetek kritikájában, melyek okai és forrás- a jelenlegi válság, a „Budapesti Hírlap“ minden egyes száma a nemzeti jogok és aspirációk diadalmas hőseként szállott sikra. A közönség érezte, hogy lapunkban a legőszintóbben, legbátrabban és legel«7.untabban nyilatkozott meg a közérzület szava. Es a mikor a közönség napról-ni.pra lavinaként növekedő tömegével segítségünkre és támogatásunkra jött; a „Budapesti H i r 1 a p“, döntő erővel működött közre a vitás kérdések megostromlásában, a politikai fordulat és az uj események előkészítésében. A pártoktól független, csakis a közérdek által vezérelt és saját becsületes meggyőződésünktől dik- fáit működésünk akkor érte el legszebb jutalmát, a mikor minden igaz magyar ember a „B u- d a pe s ti H i r 1 a p“-ban kereste és találta a nemzed ügyek legfáradhatatlanabb, legszívósabb és legveliemensebb védelmét. Legbuzgóbb iparkodásunk. hogy a „Budapesti Hírlap“ a jö- vőben is az maradjon, a mi volt, a minek indult, a moly irányban hatalommá uövekedett, a miben az elsőséget nem engedheti át soha senkinek; a legmagyarabb újság, tárlatomban, lélekben. szóban egyformán. A legmagyarabb újság és mint ilyen a nemzed érzület leghübb tolmácsa, ébresztője, igazgatója és ha kell, lángba borítója. A legtisztább tudatossággal hirdetjük és valljuk, hogy olyan időkben, a mikor a nemzeti eszme fajfentartó és államalkotó erővel érvényesíti magát mindenütt, hogy ugyanakkor nemcsak jog, hanem kötelesség nekünk magyaroknak a sovinizmus lelkesedésével, sőt türelmetlenségével szolgálni a nemzeti irányt mindenben és mindenkor. Ez a mi program műnk. E program inunkkal nekünk adott igazat a magyar közönség, mely semmitől sem irtózik inkább, mint a színtelen és lelketlen koz- mopoli aságtól, a hamisságokra és az elmék megtévesztésére alkalmas czifra jelszavaktól; nekünk adott igazat, midőn lapunkat szinte hihetetlen mértékben felkarolta és egyre jobban terjeszti. E programmal folytatjuk a jövőbeu is mindennapi munkánkat a közügyek szolgálatában. Folytatjuk erősen fegyverkezve a nagy tusákra. a melyek a közeljövőben a nyilvános élet minden munkására várnak. A nemzeti munkából részt kérünk és részt fogunk benne venni legjobb íeutAségii-r.k ■»“M’.n.d pártolva és támogatva mindent, a mi srükséges, életképes, űarék és jó; ostromolva, üldözve mindent. á mi czéltalan. félszeg és becstelen. Ebbéli szándékunkban nem fog bennünket korlátozni semmiféle személyi tekintet, párt- és hatalmi érdek és nincs az a politikai fordulat, melynek kedvéért és érdekében pártatlanságunkat csak egy pillanatra is feladnék. A szigorú objektivitás útját fogjuk követni a zsurnalisztika minden egyéb ágában. Az irodalom és művészet kérdéseiben mint eddig, úgy ezentúl is szigorúan mellőzni fogjuk a pajtás- kodást és klikk szellemet. A mi megfelel a szép és nemes Ízlésnek, az mindig elfogulatlan méltatásra talál lapunkban. Mi magunk is azzal vélünk legjobb szolgálatot tenni az irodalomnak, hogy egy sor se jelenjék meg lapunkbau, a mely az irodalmi mértéket meg i em üti. Közvéleményeink irodalmi színvonalának előkelősége kezdettől fogva legfőbb gondunkat képezte. El is értük vele azt, hogy a „Budapesti Hírlap“ a legkifogásfcala- nabb magyarsággal irt újság és mindenekfölötts vezérczikkei és tárczái irodalmi érték dolgában verseny nélkül állanak. Tudósítások és hírek dolgában a loggazdagabb és legmegbízhatóbb forrásokkal rendelkezünk. E nemű közleményeink meg- válogatásánál mindig szenj előtt tartjuk, hogy a legműveltebb és legkényesebb ízlésű közönséget szolgáljuk. A valóságot, igazságot és ildomosságot sohasem áldozzuk fel a szenzácziónah. Az erkölcsi tisztaság, a jó és nemes érzés tiszteletben tartásával a „Budapesti H i r 1 a p“ hű, szolgálatkész és lelkiismeretes házibarátja óhajt lenni minden magyar úri háznak. Az előfizetés feltételei: Egész évre 14 frt, félévre 7 frt, negyedévre 8 frt 50 kr., egy hóra 1 frt 20 kr. Az előfizetések vidékről legczélszerübben postautalványnyal eszközölhetek következő czim alatt; A „Budapesti Hirlap“ kiadó-hivatalának, IV. kér. kftlap- utcza 10. sz. Az egész fürdő-ivad alatt előfizetőink kívánságára a lapot bárhová utánuk küldjük, még akkor is, ha a nyáron át többször változtatnak tartózkodási helyet. A „Budapesti Hirlap“ jelenleg rendkívül érdekes két kötetes angol regényt közöl; „Doktor Kupido“ irta Brougthon Rhoda. E regénynek április hó 1-ig a ^ lapban megjelent részét (26 folytatás) az uj előfizetők külön lenyomatban ingyen megkapják!

Az „Equitable“ Egyesült-Államokbeli életbiztosító társaság 1889. évi zárszámadásai következő emelkedést tüntettek fel. A kötött uj biztositásob 1889-ben 438,160,250 frtot tesznek ki,

főkötő alá nem valók.

Követelő leányok hasonlítanak az elzálogosított órákhoz, ezeket is azokat is szívesen hagyjuk ott ahol vannak.

Divatszerető leányok hasonlítanak j a cylinder órákhoz, egyenlő laposak s csak | divatból használjuk őket.

úgy, bogy ugyanezen év végén a biztosítási állomány 1.577,541.665 írtra rúg. Az 1889. évben a bevételek 75.983,220 írtra és a vagyon 267,875,772 írtra emelkedtek. A vagyon biztos alapokban van letéve. Ezen társaság Magyarországon nagyon hamar tért hódított, miután a magyarországi aligaz- gatóságot a magán leszámítoló és pénzváltó-bank által átvéve, ennek osztályfőnöke Bánó Ödön ur lelkiismeretesen és szolidan vezeti.

Nyomatott Korapolthy T. „Petőfi “'könj vnyomdájában Veszprém, 1890. III.