Veszprémi Független Hirlap, 1890 (10. évfolyam, 1-54. szám)

1890-03-08 / 10. szám

Veszprémi Független Hírlap.

Szombat, márczius 8.

Veszprém, 1890.

— Az uj városi árvaszáki ülnök. Són- j

orft'y Ignácz már elfoglalta^ tisztségét a j árosházan. Meg vagyuunk győződve, hogy int a tanácsnak is tagja, ki annyi port yert már a varos ellen, ezen'ul a város ivára is sokat fog tehetni.

— Vikár István várpalotai ügyvéd, a gutóbbi orsz. képviselőválasztás alatt a rszprémi kerület függetlenségi s 4S as Írtjának volt képviselőjelöltje, Várpalotái Győr-Szent- Mártonba helyezte át , qyvédi irodáját s ott települt meg Vi- árl megyeszerte tiszlelte-becsültemindenki,

i csak egyszer is beszélt vele életében. Jyiltság, önzetlen szívj óság jellemezték s a rátái bízvást fájó szívvel vesszük hírül írozását. Mi is őszinte szívvel veszünk ücsut távvzó barátunktól, ki hírlapunknak éveken át jelestollú munkatársa volt. Cisérje a jó ég, hol logabb életútain!

— JÓ kívánság. Laptársunk a „Pá- ai Hírlap“ a következő eljegyzési irt közli: „Proder Sámuel tia elje- yezte özv. Morvayné úrnőt. Az örök ilágosság fényeskedjék nekik.“

— Sajtóper. Varga Lajos kanizsai gyvéd, a „Zala“ szerkesztője, Szom- idthelyen sajtópert indított, Seress mre volt társszerkesztője ellen. A anukihallgatás már múlt hó 18-án negtartatott.

Miniszteri rendelet a hirlapjegykedvez- íény kiterjesztéséről. Baross Gábor keres- | edelmi miniszter következő rendeletet bo- i sátott ki; a hazai snj tóipar stb. termékeinek ;hető terjesztése érdekében ezennel kiter- isztem a birlapjegykedvezményre való igényt z egyes könyvkereskedők, iparosok, keres- edők, gyárosok stb. által vagy csupán saját zletitk, vagy egész üzletcsopor'ok érdekében lőnkint kiadatni és nagyobbrészt előfizetés élkül ingyen kiosztatni szokott nyomtatott irdetményekre, ha a) e sajtótermékek a ma- yar szent korona területén vagy Ausztriában endes időközökben megjelennek, illetőleg ostára adatnak és vagy a belföldre, vagy lusztriába szólnak és ha b) megfelelő el- evezés, valamint a felelős szerkesztőnek linden egyes példányon való megjelölése Ital az időszaki folyóirat jellegét öltötték.

1 birlapjegyengedély kieEzközlésére és a lirlapjegygyel való bérmentesítés módoza- aira vonatkozó szabályok a sajtótermékek zen fajtájára is változatlanul érvényesek.

A pápai ipartestület a mult hóén tartott közgyűlésében következők álasztattak meg: jegyző és ügyész: Izokoíy Ignácz. Választmányi tagok: iltstädler Jakab (czipész), Baranyai ános (csizmadia,) Bornemissza József csizmadia,) Berta Mihály (fazekas,) lesembach Károly (építész,) Deutsch )ávid (mészáros,) Érsek Major József lakatos), (Jiczi György (csizmadia,) veiling János (szabó,) Háder Ferencz kalapos), Horváth István (kocsigyártó) lorváth Kálmán (asztalos), Hochwal- er Antal (szerkovács), lstvánfy Sán- br (szabó), Ludvig Tamás (bádogos), j (3. Mácz István (csizmadia,) Marton tntal (czipész,) Nagy György (bog- 1 tár,) Nagy Károly (bábsütő,) Nobel trmin (könyvkötő,) Pap János (czi- tész,) Péter János (kőmives,) Rozs ózsef (csizmadia), S/eleczky Ferencz czipész,) Schwach Henrik (borbély.) »inger Mihály, (szabó.) Singer Miksa nőszabó), Tóth József, (hentes), Zsol- los Balázs (asztalos). Számvizsgálók:; löhm Ignác-, Kluge Károly, Nehman labor, Póttagok : Füstös István, (csiz- nadia,) Szeberényi Viktor (asztalos,) Irdős István (ssizmadia,) Kis István czipész), Forgács Sándor (hentes), 5odó Ignácz (fazekas), Dömötör Mik- ós (szabó,) Krausz Mór (fehértimár.)

— Uj hatosok. A közös pénzügyi minisz- erium elvégre elhatározta, bogy a régi ko- iott 10 és 20 krajczárosok helyett újakat ioz forgalomba és e czélra uj 10 és 20kraj- :záros ezüstpénzt veretett. Még pedig a ki- 'gyezés folytán minket magyarokat megillető irányban, 30 százalékát magyar szöveggel, j alóban a reform idején való is már, mert- ton-uttélen baja akad az embernek a ko- )°tt ezüstpenzzel, melyeket senki sem akar Ifogadni. A pénz beszél, kiváltkép ha oly zép érczes hangja van, mint az uj hatosoknak. !

Somogy a balatoni hajózás érdekében, (omogyvármegye közönsége, mely a balatoni , [özhajózás kérdésében úttörő és zászlóvivő | °lt és a mely e közérdekű czél megvaló- itása végett első hozta meg a szükséges Idozatokat, február havi közgyűlésén újból gyhangulag szavazott meg a balatoni göz- mjózás létesítésére 10 évi kötelezettséggel vi 3000 Irt, tehát 10 éven keresztül össze- en 30,000 frt segélyt. Somogymegye már a nult évben elhatározta a bogiári balaton- ’|U'iJi kikötő kiépítését, mely körülbelül 9— ,000 frtba kerül. Zalavármegye is évi j 00 frt segélyt szavazott meg a február ; 9-iki közgyűlésen.

— Öngyilkos aggastyán. Meráz Já- ; nos 72 éves vámosi lakos, e hó 5-én a gerendára öngyilkossági szándékkal feakasztotta magát. Mire észrevették, már halva volt. A hivatalos bonczo- lás, melyet lverényi szolgabirő és dr. Rosenberg téliesítettek, konstatálta, hogy az illető tettét beszámithatlan állapotban követté el.

— Az uj Ví.rosi közvágóhíd helyéül, a kiküldött szakbizottság a szt. Ferenczrend Sédparti kertjét jeleölte ki. A választást czélszerűnek találjuk. mert a Sédnek a közvágóhíd által megfertőzött vize, e helytől már nem érinti a várost.

— Húscsempészeket fogott el a héten a rendőrség, kik a falukon levágott marhák busát a városba csempészték. Érzékenyen megbüntették őket.

— Ez is egy neme az adakozásnak.

Tallián Lázár veszprémi kanonok 11 frt 4 krárt küldött a szegényház javára. Ebből I frt 4 krárt a kincstár fizetett, amiért Tallián majorjában 6 lónak Ití napon át helyet adott. Éhez hozzá tett még tiz frlot s az összeget a szegényház rendelkezésére juttatta. A holt kéz jótette nem szorult dicséretre, de az már megemlítésre méltó, hogy közvetve még a kincstár is adott már egy forint és négy krajczárt — szegényeinknek.

Zona-tariffa Ausztriában. A bécsi kereskedelmi és iparkamara elhatározta, hogy az osztrák kereskedelmi minisztériumnál előterjesztést tesz a zóna-tarifa rendszernek Ausztriában való behozatala érdekében és felszólítja az összes osztrák társkamrákat e lépés támogatására. A roveredói kamara már tudatta, hogy tcdjesen egyetért ez ügyben a bécsi kamarával és érintkezésbe lépett a hozeni és innsbrucki kamarákkal, hogy a déli vasúton is ugyan ily kedvezményeket eszközölhessen ki. — A kassa-oder- bergi vasúttársaság igazgatótanácsa elhatározta, hogy a zona-tarifát az osztrák vonalain is behozza. E határozat nemcsak a magyar, hanem az osztrák kormány jóváhagyásától is

fQgg— A mi késik, nem múlik. Vettük a következő sorokat: Tekintetes Szerkesztő úr ! B. lapjában olvastam ugyan, miszerint a böjti napokban tartott tánezmulatság eredménye nem közöltetik. Kérem azért, kegyeskedjék nem ugyan a böjtben, de még előbb tartott és már közölt tánczmulatságra vonatkozó tudósításom pótlását közölni, amelyet most vagyok bátor beküldeni és pedig : A „Veszprémi Független Hírlap“ f. évi

7. számában megjelent — szent-istváni ev. ref. iskola javára rendezett jótékouyczéln tánczmulatságra vonatkozó tudósításból Vajda Gábor e. gondnok és Tánczos József k. biró urak neveit tévedésből kihagyjam ; holott mindketten resztvettek a mulatságban nemcsak anyagi " áldozattal, de közben jártak a belépti dijak szedésénél, úgy a jórend fentartásábau. S mindketten nemcsak éji nyugalmukat áldozták fel, hanem a jótékony czélra utólagosan is 1—1 írttal járultak. Fogadják tévedésem helyreigazítása után szives köszönetemet. Jákóy János ref. tanító.

— A vasúti alkalmazottak minősítése. A hazai közforgalmú vasutak újabb időben mindinkább nagyobb számban alkalmazzák takarékossági szempontból az altiszteket és szolgákat olyan állások betöltésére is, melyekre rendszerint csak a vasúti tisztképzö tanfolyamon képesítést nyert egyének volnának alkalmazangók, A keresk. miniszter ennek következtében rendeletet bocsátott ki. A rendelet szerint a miniszter a vasutigaz- gatúságoknak ezt az eljárását részéről telje- zeu kizárni nem kívánja ngyan, tekintettel azonban arra a súlyos felelősségre, mely a vasúti forgalom és az utazó közönség biztonsága, valamint az ezzel összefüggő egyéb érdekek szempontjából a forgalmi szakban albnlmnzott közegekre bár as: feltétlenül szükségesnek tartja, hogy az emlitett szolgálatra alkalmazandó altisztek és szolgák képesítésénél az állami főfelügyelet közvetlenül érvényesíttessék. Elrendelte ennélfogva a miniszter, hogy az igazgatóság az altisztekkel és szolgákkal tartandó forgalmi és távirdai szakvizsgákhoz a magy. kir. vasúti és hajózási felügyelőséget bivja meg s ez esetben, ha a felügyelőség e vizsgákra képviselőt nem küldene, a sikerrel vizsgázottak Írásbeli vizsgadolgozatait a vizsga-bizottság jegyzőkönyveivel együtt 14 nap alatt ezen hatósághoz átvizsgálás s a vizsgálat eredményének megerősítése végett terjessze fel, önként értetődik, hogy ha a vizsgálat eredményét a felügyelőség meg nem erősítené s illetőleg, ha ezen hatáság kiküldöttje a vizsgálat alá vont egyén képesítéséhez hozzá nem járulna, az illető közeg ismétlő vizsgálat alá vonandó s illetőleg a fargalmi szolgálatnál mindaddig önállóan nem alkalmazható, mig a vizsgálatokat sikerrel ki nem Állotta,

— Családi gyász érte Zapletáu Antal, helyi épitószt s nejét, szeretett fiuk Viktornak kora elhunyta által. A gyászoló szülék fájdalmát a közönség részvéte osztja.

— Meghaltak Veszprémben a múlt héten :

Selnicz Sándorné, szül. Tzendinger Fáni, 58 éves, izr. giimőkór. Schmid József azolga 50 éves, r. kath., giimőkór. Gemál Ilona j cseléd fia, József, 6 hónapos, r. kath., tüdő- lob. Zapletán Antal építész fia, Viktor, 2 éves, r. kath., vörheny. Özv. Tóth Palné, sz. Rostási Juli 78 éves, ref., aggkór. Özv. Smeitki Istvánná, sz. M. Anna, 49 éves, r. kath., gümőkór. Buczkó Juli hajadon. 50 éves, r. kath., tüdőlob. Kéki Lajosné, sz. j Bokor Teréz, 75 éves, r. kath., aggkór. Ozv. i J(mg Ádámné, sz. Reszeli Borbála 71 éves, r. kath, aggkór. Özv. Rudi Istvánná, sz,

I Kuta Erzse, 77 éves, r. kath., vizkór. Özv. Husvéth Mártonná, sz. Pálfi Anna 80 éves, | r. kath., aggkór. Kis József csapó fia, Ferencz 2 és fél éves, r. kath., tüdölob. Cse- ! peli Sándor takács 52 éves, ref., tűdolob. Rados Gyula csapó leánya, Borbála, 13 napos, r. kath., veleszületett gyengeség.

TÖRYÉHYSZÉKI CSASIUL

A siófoki emberirtók

— Eredeti tudósítás. —

A emberirtás sötét bűnével vádolt siófoki asszonyok, Szabó Mihályné, ; Erdős Józsefné, Pintér Józsefné, s az ocsmány bűn főmunkatársa: Weiss , Háni szerdán kerültek másodszor a veszprémi kir. törvényszék bírái elé, hogy lakóijának a földi igazságszolgáltatás szerint, vagy felmentessenek a gyalázatos vád alól, mely utálatos az emberek előtt és az Isten színe ! előtt.

A hallgatóság nagy számmal gyűlt egybe a tárgyalási teremben, melynek bírói asztalánál a tanács igy alakult 1 meg: Elnök: Laky Kristóf; szavazó bírák: Kail Géza, Hankóczy Sándor; kir. ügyész: Pongrác z Jenő; jegyző: Sólyom y; védők: Halasy Aladár dr. és C s o 1 n o k y László ügyvédek.

Pont 9 órakor vezette elő Weisz Háni 35 éves izr. hajadont a börtönőr. Csúf, utálatos teremtés e nő, ki az egész jelen és múlt tárgyalás alatt beismeri s a többi vádlott szemébe mondja, bogy a gyalázatos emberirtás műtétét rajtok 5 — 10 fit honoráriumért végrehajtotta; ezt nem tagadja Steiner Róza hajadon sem, aki most már előkerült a, hatósági nyomozásra.

A bizonyító eljárásból épen csak Steiner Róza kihallgatása s egy-két szembesítés, egy tanúvallomás folyt le i szerdán, de a tárgyalás kimagasló részét ezúttal különösen a vád- és véd- beszédek képezték.

Pongrácz Jenő kir. főügyész élénk sziliekkel festi e sötét bűn nemzetgazdaságai hátrányait, utal arra, hogyha valahol, úgy a Balatonvidéken a törvény minden súlyával sújtani kell a bűnösöket, hogy a gyalázatos bűn elfojtassék.

Weiss Hani ellen a btkv. 285. §-ába ütköző magzatelhajtás büntette miatt, ; valamint súlyos testisértés vétsége miatt emelt vádat, mig Szabó Mihályné, Erdős Józsefné, Pintér Józsefné másodrendű vádlottak ellen a 285. $. al- j kalmazását kérte.

A vádbeszéd után Halasy Aladár dr., I. rendű vádlott védője, vette át a szót:

Méltóságos elnök Ur !

Tekintetes kir. Törvényszék!

Az ember e'lete elleni büntettek és vétse- j gek különböző fokozatai közül bizonyára a í jelen vádbeli cselekmény nem fejezi ki e I i büntettek leggonoszabb faját, van ezek közt

Hálanyilvánítás.

Mindama szives jóakaróknak s családunk barátainak, kik korán sírba szállt kis Viktor fiacskánk elhunyta alkalmával velünk a vigasz jeleit éreztették s a temetésen megjelenni szívesek voltak, fogadják ez utón őszinte hálánk kifejezését.

Veszprém, 1890. márczius 7.

Zapletán Antal és neje.

akárhány, mely az erkölcsi sülyedésnek na- | gyobb fokát mutatja; és mégis elég vau az ember élete elleni büntettek és vétségek közt olyan, melytöi mélyebb erkölcsi felháborodással fordulnánk el mint épen a magzatelhajtás bűntettéből, mely az életet csirájában támadja meg s mely jövő nemzedékek életét veszélyezteti.

Lehet, hogy e c elelsméuy egyiknek jobban sérti etinkai érzését a másikét kevésbé, ez iránt különbözők lehetnek a felfogások, annyiban azonbau alig lehet nézeteltérés, hogy utilitárius vagy nemzetgazdasági szempontból e cselekménynyel szemben, mely immár sok helyen valóságos divattá vált és mely ekkép a nemzet életére kiszámitbatla- nul kártékony hatású — és ennélfogva jogos az a kívánság, hogy a büntető igazságszol- 1 gáltatás szigorának egész súlyával, batal- ! mával lépjen fel.

Gyakran olvashattuk, hallhattuk, hogy nálunk eme sokféle nemzetiségű és nyelvű országban a magyar elem erejét, befolyását a létező és elvitázhatlan értelmi főlényen kívül, a számbeli túlsúly biztosíthatja legjobban.

Es ezt a politikailag kívánatos számbeli tulvsulyt nem elég, hogy az aránytalanul nagy halálozási arány, kedvezőtlen egészségi viszonyok és egyéb okok veszélyeztetik, még ide járul azon igen sok helyen s különösen az ország legmagyarabb részein és igy a Balaton környékén is széltében hosz- szában uralkodó szokás, mely a méhmagzat ellen van irányozva, annak életét támadja meg, mely szokást, kórt, vagy bármi is legyen neve, két gyermekrendszer elnevezéssel szokás megjelölni, amennyiben az természetesen a bázassság tartalma alatt fordul elő.

Atérzem etbikai, átértem utilitárius szempontból ezen szokás khzámithatatlanul hát- \ rányos és pusztító hatását, és ha általában j mély undorral fordulunk is el a magzat elhajtás bűntettétől, mely által jövő nemzedékek élete van veszélyeztetve, lehetetlen épen ezen szempontokból kiindulva némi örömet és medelégedést nem érezni azon tény felett, hogy ép az itt levő Il-od rendű vádlottak között egy sincs, kinél a magyar faj szaporátlanságának termékenységének hiánya miatt ban oztatott panaszt ismételni kellene.

Itt van például Szabó Mihályné, aki a tanúkihallgatási jegyzőkönyv szerint 10 gyermeknek adott életet, ezek közül 7-et | fölnevelt, ma is élnek, 2 leányát férjhez adta, 2 unokája van, itt tehát az áldásból bőven kijutott és ennek hiányáért a többiek | sem panaszkodhatnak. Tehát bármennyire jogos is legyen az a két gyermekrendszer miatt hangoztatott panasz, itt talán annak helye nem lehet.

Ä tekintetes kir. ügyész ur I-ső rendű vádlott Veisz Háni ellen a btkv. 285. §-ába ütköző magzatelhajtás büntette és ugyancsak a btkv. 301. §-aba ütköző súlyos testi sértés vétsége miatt emel vádat. Vegyük első ízben a 285. §-ba ütköző cselekményt, melynek alanya lehet, vagy a teherben levő nő, j ha maga követi el élő méhmagzatán a bűn- [ tetendő cselekményt, vagy 2) alanyai lehetnek a teherben levő nöszemélyen kivül más valaki, annak beleegyezésével ; tehát akár maga követte el, akár más által eszközölteti , a 285. §. 1 bekezdésébe ütköző cselekményt, i mindenkép elkövette. Ha már most a cselekmény másodiknak emlitett és egyúttal a jelen esetét vesszük a bűntettnek 2 alanya I van és ennélfogva az alanyi tényálladék úgy j válik teljessé, ha a teherben levő nőszemélyen kivül egy más valaki annak beleegyezésével a büntetendő cselekményt bebizonyit- hatólag elkövette. Jelen esetben tehát e kettős alanyu bűncselekménynél, ha a beismerést vesszük alapul és bizonyítékul (a j mire különben később még visszatérek) csak egy alanyt ismerünk, az I-sö rendű vádlottat, a másik alanya a cselekménynek ismeretlen volt a vizsgálóbíró előtti kihallgatás alkalmával és nem vált ismertté a múltkori ! és a jelen végtárgyalás folyama alatt sem. Ugyanis 2-od rendű vádlott Pintér József- nén védenczem a btkv. 285. §-ába ütköző cselekményt el nem követhette a vádbeszédben megjelelt. időben, mert Fitra Mihályné és Schifter Ádámné tanukkal igazoltatott, hogy 1885. évi október 19-én született Julianna nevű leányát másfél évig vagyis 1887. april hó végéig szoptatta, már pedig az orvosi tudomány által tény, hogy mig az anya szoptat, újabb teherbe nem eshet,ik, mivel a véredények azon anyaga, melyből a méhmagzat megteremhetne a testszervezet által tejül dolgoztatik, igy tehát ki van zárva annak lehetősége, hogy a vádbeszédben megjelölt időben viselős állapotban lett volna s ennélfogva 1-ső r. vádlott a vádbeli cselekményt Pintér Józsefben el nem követ- hette. — Ugyanígy vagyunk 3-ad rendii vádlottal Szabó Mihályné Látrányi Terézzel is, ki mint már említettem is 10 gyermeknek adott életet, ezek közül 7-et felnevelt 2 leányát férjhez adta, 2 unokája van, 46 éves nőnél pedig majdnem ki van zárva annak lehetősége, hogy teherbe juthasson (a mely állapot különben nem is igazoltatott) és mindezeknél fogva Yreisz Háni 1-ső r. v. a magzatelhajtás bűntettet 3-ad r. vádlotton sem követhette el. — Ugyancsak 4-ed r. vádlott Erdős Jozsefnével szemben is ugyanezek állanak. Ugyanis Sós Rozália és özv.

"Y endt Sándorné tanuk egybehangzó vallomásával van igazolva, hogy monstru atiója 1889. évi julius és augusztus hónapok végén mecjött, ezen állapotot a mondott időben megerősíti dr. Telegdy Miksa járási orvos által ugyanazon év okt 3-án kiállított látlelet. E szerint havibajának folytonossága igazolva lévén, ki van zárva azon körülmény, hogy múlt év aug. 5-én viselős állapotban lehetett volna, mely állapot nélkül pedig a vádbeli cselekmény létre nem jő. Ekként az I. r. v. V. H. ellen vádba tett büntetendő cselekményeknek alanyi tényálladéliához okvetlenül szükséges jelenségek hiányoznák sót

azok fennforgása határozottan ki van zárva. De nem csuk ez hiányzik, hanem ez hiányzik a tárgyi tényálladék is, mert sem a netán elliajto't mélt gyümölcs nincs meg, sem létezése nem constatáltalott sem a netáni elvé- telésncl jelenvolt szülésznő tanúbizonyságával nem rendelkezünk és ennélfogva a tárgyi tényálladék is teljesen hiányzik. Alanyi és tárgyi tényálladék nélkül pe dig a cselekmény nem büntethető.

Ezek utáii tekintetes kir. trvszék védenczem beismerése sem fogadható el bizonyítékul. Igaz, hogy a beismerés a legjobb és legkéfségtelenebb bizonyíték, de mint jelen esetben is, úgy a beismerés jogérvényes és hitelt érdemlő volta iránt a bíróban alapos kételyek támadhatnak, mert nem bir azon jelleggel, a tárgyi és alanyi tényálladék ki nem derített voltánál fogva, mely a beismerést bizonyítékká teszi. Csak a napokban olvashattuk egyik jogi lapban 2 flagrans esetet arra nézve, hogy a beismerést nem lehet bizonyítékul elfogadni. Egy gonosztévő azért vallotta magát bűnösnek oly bűntettben, melynek elkövetésénél nem volt jelen, hogy ezen kisebb bűntettben bűnösnek mondatván ki, az ítéletben oly okmányt nyerjen, melylyel igazolja alibijét és fedezze magát.az általa másutt elkövetett suljosabb bűntett büntetése ellenében. A másik eset röviden a következő: Egy franczia tábornok egy vidéki törvényszék előtt elitéltette magát erőszakos nemiközösülós miatt, hogy megnyerje azon válópert, melyet neje a házasság megsemmisítése czéljából impotentia miatt indított ellene.

A beismeréssel tehát a vádbeli cselekmény nem mindenkor bi'.onyitható.

A kir. ügyész ur I. r. v. Veisz Háni ellen a btkv. 301. §-ába ütköző súlyos testi sértés vétsége miatt is vádat emelt. A vád ezen pontját azonban tarthatatlannak vélem, mivel itt hiányzik a cselekmény büntethetőségének fő alkateleme — a szándék, hogy Steiner Rózán védenczem súlyos testi sértést kövessen el; szándék nélkül pedig a súlyos testi sértés büntette el nem követhető.

De nem is irányulhatott erre védenczem szándéka, mert ez a btkv. 285 §-ába ütköző magzatelhajtásra volt irányozva, ezért e cselekményt a btkv. 310. §-ába ütköző gondatlanság által okozott súlyos testi sértéssé lehet csak minősíteni. Egyébiránt hasonlő értelemben határozott a Curia is egy egészen analog esetben (a dtvnytár I. k. 65. lapján foglalt döntvényében), mely szerint ki orvos nem lévén, veszélyes műveletet visz véghez másnak testén, gondatlanság által okozott súlyos testi sértés bűntettében mondatott vétkesnek Ezen Curiai határozathoz képest védenczem a btkv, 310. §-ába ütköző cselekményben mondható ki vétkesnek.

Ezek atán e magzatelhajtás bűntettének vádja és következményeinek terhe alól kérem a tek. kir. tvszéket védenczemet felmenteni, mivel itt csak indiciumok vannak, de büntető jogi bizonyosság: az alanyi és tárgyi tényálladék hiányzik, indiciumok, vagy is gyanuokok pedig nem bizonyítékok és ennélfogva marasztaló Ítélet alapjául nem szolgálhatnak.

C s o 1 n o k y László védő bevezetésében megemlíti, hogy úgy a kir. ügyész, mint védőtársa, már szépen kifejtették a szóban forgó bűncselekmény érdemét; utal ama körülményre, bogy csendőr tartotta e kényes ügyben a kihallgatást első Ízben s erről ezek nem rég tettek jelentést. Aki ismeri az éjjeli vallatásokat, bizonyára nem ad semmi értéket az előttünk tett vallomásnak. Szomorú képet tár a bírák elé, annak konsta- tálásával, bogy Siófokon igen sok előkelő hölgyet is lehetne ily módon vád alá helyezni. Kéri védenczei felmentését.

A beszéd után még az ügyész részéről válasz és a védők részéről viszonválasz következett.

A törvényszék erre visszavonult és meghozta Ítéletét, mely szerint Weiss Iiáni valamint vádlottársai a magzat elhajtás vádja alól felmentetnek, de előbbit gondatlanságból eredő súlyos testisértés vétsége miatt két hónapi fogházra és 200 frt pénzbüntetésre Ítélte.

Vádlottak megnyugodtak, az ügyész fellebbezett.

Weiss Hánit azonnal szabadlábra helyezték.

— A legnagyobb áruház. Levelezőnk a következőket írja: A napokban jutott kezeim közé Stroch Emil hazánkfiának a Becsben 1. Salzthorgasse 1. sz. a. létező hírneves áiu- szállitóczég tulajdonosának uj nagy és képes árjegyzéke. Habár e nagy áruház óriási kiterjedéséről és sokoldalúságáról már gyakran halottam, még is elámultam e katalógus gazdag tartalma bámulatos olcsó árai, reális üzleti elvei és szolid szállítási feltételei fölött. E katalógus még érdekes olvasmánynak is mondható, fiatalnak és öregnek, szegénynek és gazdagnak, uraknak és hölgyeknek. Az egyszerű pór, a szegény munkás épugy megtalálja ott szükségleti czikkeit kellően megmagyarázva, mint minden állású jómódú polgár és a four. Ez a sokoldalúság valóban nagyszerű és ez a katalógus több mint 100.000 példányban küldetik szét és kívánatra ingyeu és bérmentve bocsáttatik rendelkezésre. Itt találhatók üveg, porczel- lán- és majolicaáruk-, úri-, női- és gyermek- ruhák, ilyenek gazdák, munkások és munkásnők számára, úri- és nőiruhaszövetek1 Creton selyem, atlasz, vászon- és fehérnemű, úri-, és női gyermekfehérnemü, háztartási tárgyak úti-, dohányzó- és vadászeszközök, kézi tás-