Veszprémi Független Hirlap, 1890 (10. évfolyam, 1-54. szám)
1890-02-15 / 7. szám
Szombat, február 15.-- Zajos .takarékpénztári közgyűlés volt ma szombaton Devecserben, mint hirlapuuknak táviratozzak. A deve- cseri takarékpénztár tartotta XVII. évi közgyűlését. Auerbammer elnök megnyitása után Beck igazgató jelentést tesz, melyben tudatja, hogy az intézet vagyonának egy része kétes és részint veszendő követelésekben van és mint bolttőke kezeltetik. Tudatja, hogy az igz. és felügyelő bizottság 5000 frtos alapot teremtett. A részvény osztalék 4 trt., kéri a felmentvény megadását és a mérleg elfogadását. Hasonló szellemben szól Maitler Lajos és javasolja a felmentvény megadását az igaz. vál jegyzőkönyve alapján. Ezután rendkívül zajos jelenet következett. Steuer József a jelentésekből kifolyólag megjegyzi, hogy a mérleget színleltnek s nem valónak találja s állítását következő számokkal igazolja: kötelezvények kezessége czime alatt van 15.068 trt, hanem behajtható csak 8000 írt. aehát itt 12.068 frt veszett, valamint t folyó számla követelések czimén isztán színlelt dolog, mert itt sincs egy árva krajczár érték sem. Váltó- tárcza czim alatt felhozott 151434 írt sem áll, mert ebből 6860 frt hiányzik, mint behajt katlan. — 8 igy a hiány : 37.340 fr. Ennek ellenében 6707 frt tartaléktőke, valamint 3611 frt külön tartaléktöke s a „bolond- gomba mód szerint“ nőtt 5000 irtot is hozzátéve, a deficit 22.022 frt. Kéri a bizottság kiküldését, mely újra leltároz és hiteles mérleget állít fel. Auerhammer elnök csodálja, hogy Steuer, aki azelőtt segítette a pazarlást és sikkasztást, most kikel. Az elnök e nyilatkozata után Steuer azt mondja, hogy tegyen ilyen nyilatkozatot róla bárki addig, mig be nem bizonyítja, „nem becsületes ember, hanem gazember. E nyilatkozat elképzelhető módon idegessé tette a közgyűlést, mely csak akkor csillapult, mikor dr. Fodor Mihály szavaira elnök nyilatkozatát visszavonja. Ezután egyéb tárgyak intézettek el, de a közgyűlés hátározatilag sem a fehnentvényt nem adta meg, sem a mérleget el nem fogadta. — A veszprémi tornaegyesület f. hó 8-án megtartott tánczestélyen felülfizettek : dr. Óvárv Ferencz 1 frt, Vur- glics Ágoston 3 frt, Kubai Hubert 2 frt, Pottyoudy állomásfőnök, Fekete Izidor és Krausz József 1 — 1 frt, Keresztes Lajos, N. N. — N. N. — 50—50 kr., — N. N. 30 kr. — Összesen 10 frt 80 kr., melyért az egyesület köszönetét nyilvánítja. — Párbajhirek zavarták meg a békés városi polgárság nyugalmát, múlt vasárnap reggel — az athleta-bál után. Az estély folyamán történt, hogy^ a hevesvérű ifjúságból három pár összetalált szóllalkozni s persze duel- lumos szándékkal törtek egymás ellen. Szerencsére emberéletben nem esett hiba. Az egyik pár még azon éjen összebruderozott; a másik pár megszökött egymástól ; a harmadik legtovább bírta ki s csak másnap nyilatkoztak egymásnak, a lovagiasság kalamárisos szabályai szerint. Ergo — heuréka ! — Ismét egy elvesztett Benkő-pör. Olvasóink emlékezhetnek, hogy két év alatt Benkő ténsur, minden rendőri megbízás nélkül, lefoglalt Weisz M. Ignácz helybeli terménykereskedőnél egy hamisnak állított mérleget s azt lefoglalta, Weisz M. Ignácz följelentette a dolgot s a kir. tábla j most döntött a perben. Weisznek adván igazat. Most csak várjuk, hogy ezt a legújabb perköltséget megint a város fizeti-e meg ? — A vörösberényi közös vacsorá- j ról írja ottani tudósítónk: Becses engedelmével a jan. 26-án lefolyt s a j »Veszprémi Független Hirlap“-ban is ! érintett tánczestélyről, a következők- I ben van szerencsém a t. olvasóközönséget értesíteni. A tánczestély előtt ( nehány nappal az erre felkért nők, i elmentek a módosabb házakhoz, a tánczestélyen elárusítandó alamizsnát gyűjteni; gyűjtők voltak: Fikert An- talné, Koczán Róza, Nemes Mibályné és Johanides Jozefa kisasszony. — A vigalom a legszebb rendben folyt le. Szünórák alatt az étel nemek el- árusittatván, befolyt a pénztárba 18 frt 42 kr. Belépti-dij felülfizetésekkel bejött 41 frt 80 kr. Boronn maradt 1 frt. Bevétel 64 frt 22 kr. Kiadás 18 írt 46 kr.. marad tisztajövedelem 15 frt 76 kr. Veszprém, 1890. Veszprémi Független Hírlap. — A sümegi takarékpénztár folyó évi február 1-én tartotta rendes évi közgyűlését A közgyűlés elnökéül Szűcs István részvényes választatott meg. A mérleg, valamint a felügyelő bizottság jelentése és az igazgatóság beadványának olvasása után a közgyűlés belyeslőleg vett tudomást a tapintatos vezetésről, a vagyonnak biztos elhelyezéséről ; a mérleg elfogadásával felmentvényt adott a három év leteltével amúgy is lelépő igazgatóságnak és felügyelő bizottságnak. A részvénytársaság 20 év óta áll fönn, a miért is Eitner Sándor vezérgazgató indítványára ez alkalomból 700 frtos alapítvány tétetett egy Sümegen létesítendő menhelyre öregek számára. A menbely tervezetét az évenkint gyarapitandó alap növelésénél a társaság magának későbbre föntart.ja. Addig is a tőke kamatozásra helyeztetik el. A 7154 frt 56 kr. tiszta nyeremény következőleg osztatik el : 400 részvény után á 14 frt 5600 frt, bár a tartalék alap az alapszabály követelményének megfelelőleg emeltetett a 20 év alatt, a részvényesek nem lennének kötelezve ezt tovább kamatjain felül 150 frt, jótékonyságra, a fönnebb említett elaggottak mechelyére 700 frt, a stiraeg elemi isk. könyv alapjához, 30 frt, a most létező elagottaknak 16 frt. tiszteletdij czimen a három felügyelő bizottsági tagnak 100 frt könyvelőnek 100 frt, pénztárosnak 80 frt, titkárnak 40 frt, a szolgának 8 frt 56 kr., összesen 7154 frt 56 kr. — Bigofon-estélyt rendez ma este a. veszprémi kereskedő ifjak kaszinója. Az uj kör ezáltal is jelét, adja életrevalóságának. A ki a hangzatos czim utáu nein tudná, hogy mi az a b i go- f o n, annak eláruljuk, hogy az egy keménypapírból (paper-machés) készült fúvó hangszer, hűen utánozva a sárgaréz bombardókat. Ilyen bigofou- banda fogja magát ma este ott produkálni. Hisszük, hogy kelete lesz a tapsnak s kaczajnak. — Bohuniczky Ödön, a veszprémi járásbíróság népszerű 'főbírójáról részvéttel halljuk, hogy napok óta beteg. Állapota azonban már átment a válságon s bár az ágyat meg nem hagyta el, már javulófélben van. Adja Isten, hogy régi jó egészségében láthassuk ! — Elvi határozatok iparügyekben. 1. A táncztanitás, habár iparszeriien gyakoroltatik is, az ipartörvény rendelkezése alá nem esik. 2. a tanonczis- koláztatási kötelezettség (ipartörvény 62. §-a) a próba idő alatt is íenáll. 3. A rendszeresen engedélyezett hetivásárokon kívüli napokon is szedhető helypénz ha ezen napokon a piaczi forgalmat nem kívánják, ennek betiltása iránt a törvényhatóság saját hatáskörében intézkedhetik. 4. Az iparI tesület békéltető bizottsága a keres- j kedő és tauoncza közt felmerülő mun- ! kaviszonybeli ügyek elintézésére még ' az esetben sem illetékes, ha a kereskedő munkaadó szabályellenesen az ipartessületnek tagja is volna. 5. Az iparhatósági biztos a békéltető bizottság ügykörét érintő iparhatósági határozatokat fellebbezni jogosítva van. 6. Az iparhatósági biztos kötelessége őrködni a fölött, hogy oly határozatok, melyek a törvénynyel és alapszabályokkal ellenkeznek, ne hozassanak. 7. A munkaviszonyból eredő kártérítési ügyekre nézve az ipartörvény 170. §-ában meghatározott illetőségtől való eltérésnek nincs helye. 8. Az iparigazolvány kiadása azon okból, mert a bejelentett üzletvezető telepe- dési joggal nem bir, meg nem tagadható. — Fadolvajok a dutyiban. Rendőrségünk tömlöczében most nem kevesebb, mint 18 fatolvaj didereg. Ezeket a veszprémi s a szomszédos erdőkben szedte össze a rendőrség. Majd még be is f ü t n e k nekik. — A rátóti furfang csak schogyse akarja kifizetni magát. A tegnapi hetivásárra egy köpéfejü rátóti atyafi lehozott egy pompásan megrakott kocsi fát, de hogy annak az árát duplán kivegye, hát a felét lerakta a város végén, a „Kreut- zer-vendégló mellett. Aztán összébb húzta a kocsit; jó svindleresen megigazította a kocsirakományt s behajtott a fapiaczra. Azonban a rátóti atyafi tervez, jó Lukácsy tollnok végez. Valahogy észrevette a paklit s upre bevitette a lerakott fát a városházra. Később aztán keresi az atyafi a fát s hogy nem találta a rejtekhelyen, elpassogott a városkapitányságra, az esetet följelenteni. Ott már erősen várták. Úl és s el is megkínálták, bár az esze tokját nem igen dicsérték meg. Az elkobzott fa a szegényház kürtőjén fog elfüstölögni. = Ki volna hajlandó az elhunyt Rudolf trónörökös „Utazás a keleten“ czimü munkáját átolvasás végett egy veszprémi volt fiatal leánykának oda kölcsönözni. Czim a kiadóhivatalban. I — A Patek-féle, e?előtt Brazsi’.-téle | kert, mely disz- és gyümölcsfákkal, ! rózsa-telepekkel, diszbokrokkal bir, j lakbázzal együtt előnyös feltételek 1 mellett bérbeadandó vagy eladó. Értekezhetni a tulajdonossal, ugyanott. = Nemes, de szegény szülék 18 éves leánya, ki a táviratozásbnn tökéletesen jártas, ajánlkozik kiadógyakornokul valamelj7 postával egyesitett távirdahivatalhoz, hol a posta-kiadói vizsgára készülhetne. Részünkről is melegen ajánljuk. Czime a hirlapiro- dában. Közönség* köréből. Hálanyilvánitás. Mindazon jóbarátoknak, ismerősöknek s a nagy közönségnek általán, kik feledhetlen atyám, néhai Petkó Ignácz elhunyta alkalmából, a végtisztességtételen megjelenni s ezáltal fájdalmamat enyhíteni kegyesek voltak, fogadják ez utón kifejezett igaz hálám kifejezését. Veszprém, 1890. fehr. 11. Petkó Zsigmond. Válasz a „Tanító üldözés“ czikkre. Kővágó-Örs, febr 12-én. Kedves Szerkesztő ur! Szép ez a sajtószabadság — szép, de veszedelmes! — mint p. u, tvertyadáng, melyben az avatlau lepkék először is saját szárnyaikat pörzsölik le. így járt Kárpáti tanító ur is — múlt heti közleményével. Sokkal miveltebb embernek tartottuk idáig, — de e valótlan — hívatlan — és | kulinarissun ordinaier levelével nagy szellemi szegénységi bizonyítványt irt önmaga I ellen, — mit (mert reflektáló szellemnek [ ismerem) maga is sajnálkozva beismerend, ha jelen válaszomat higgadtan kétszer végig olvasandja: Először is belátandja, hogy a keserű pilu- j lát is beadni lehet szelíd ostyában és cznk- ' ros vízben is, — hogy miveit embernek a j megtorlása is miveit modorú és mivelt I hangú, — megtanulandja, hogy az ily hir- I lapi feljajdulások jogos czélja a netáni ba- i jók orvoslása, itt különösen a szerény tanítói állás erkölcsi tekintélyének lehető emelése; de ezt elérni nem ily vehemens czikkel lehet. Ez a czélon túlhajtott kő, mely vissza esik a haj tóra. Másodszor megtanulandja a jogélet azon első ABC-jét, hogy mily veszedelmes a prime informationis ember, mint ö, megtanulandja, hogy egyik félnek — plane colle- j gáuak féloldalu panaszára hírlapi ítéletet mondani — és egy pár e vidéken közbe- csülésben álló birtokos 'úri embernek nevét „szamávpadon — bölénycsordán* meghur- czolni és „parasztgatyából kibújt — csali* hajsz czivis“-nek titulálni: oly be.sületsér- tési merénylet, mely a büntető codexben is ütközik. De addig is: Harmadszor elitélte ön édes Kárpáti ur önönmagát szellemileg és erkölcsileg: Mi az j midőn ön, mint néptanító guuyolja a pa- ; raszt gatyát, a földmivest, a gazdát, hiszen ez a legigazibb életmód, és mindnyájunk létfeltétele, legközelebb van istenhez a természet oltáránál esdve harmatért — előteremti a mindennapi kenyeret! Mátyás királyunk szántatott és kapáltatott gőgös mágnássaival, hogy tudják honnét jön az „élet*. — A chinai császár évenkint egy nap együtt szánt mandarinjaival Peking templomkertjében — se nap ott sátoros ünnep ! Tisztelje hát ön is a „paraszt-*ot aki tán szükséges!) momentum nálunknál — s ne háncsa a „gatyást* főleg azokon, akiken ön soha se láthatott pőre gatyát. Mert hát; Negyedszer a Csemez-család, (ha ez a kifogása) ős nemesi család, (szolgálhatok nemeslevele felmutatásával — s mig önét se kérem elő .. .) A sértegetett két Csemez testvér tehát — már ha ön oly sokat ad arra, bele születtek a nemesi bugyogóba, mert öregapáik is jó posztót és pantallont viseltek! No de ön ezt nem tudhatja, ön jövevény e szép Balaton partján (ez ős nemességi telepen), de jobb szél fuj itt, mint a „Kárpátokon* és jobb szellem, én ötven óta élvezem. De; Örödször. Azt az elvet, magával hozhatta volna ön, hogy még nagyobb érdem, ha ki önerejéből, tisztes munkával bir gatyából bugyogőba öltözni ! Hála Isten, ilyen is sok van vidékünk józan eizü népe közt. llyekre mondá 48-ban nagy Csányink — Kerkapoly akkori alispánnak „barátom ha ez az ember tanult volna, Metternik esze lett volna!“ Ön tehát — gúnyolni akarván : tuldiosérte Csömözéket J De meg is érdemlik, mert önerejükből fenntartják az ősi bugyogót, sőt bővítik. Többet áldoznak községüknek is, mint sok obiigáit mecénás. De a dologra térve: Hatodszor. Nem értem, hogy ön, mint katbolikus nóptanit), mi jogon avatkozik a mi evang. egyházi ügyeinkbe, még az espe- rességünket is sértve? Azért hogy ön is tanító? Szép a kartársi összetartás, ámde csak azért, mert a zánkai investigált is^ta- nitó, ezt borúra derűre, hívatlanul, kellőleg nem informálódva, ügyét jól nem ismerhetve, ily vadul védeni (bocsánat az öntől tanultam triviális szóért) ez már összeröffe- nés ! Én ha ügyvéd társamat investigálja az ügyvédi kamara, nem védem borúra, derűre. Hadd bűnhődjön, ha bűnös. És bevárom az illetékes Ítéletet. Ugy-e ezt is belátja, hogy ön illetéktelenül és korán Ítélt ? ! De igaztalanul is :télt — mert: Hetedszer Én, mint a vizsgáló küldöttség egyik beavatott tagja, nyilvánítom nem önnek, de az ön czikke által félrevezetni kívánt közönségnek, hogy a) a Csemez testvérek elleni érdemleges vádjai is valótlanok, p. u. a tanító elleni toborzás, slb: Sőt Csemez Pál ur, mint helybeli egyházi felügyelő volt, az ottani tanító urnák legjobb barátja, sőt birtok szerzésben pénzeli segítője és e közvád eljárásánál legtovább védelmezője, mikor már az egész egyházi nép, még a kurátor is ellene vallott. b) A tanító ur elleni vádpontok elsorolásában pedig hiányos, tehát itt is valótlan az ön közleménye! Nem sorolom fel itt a vádakat, de annyit mondhatok, hogy volt bizony ott nem csak vád — de beigazolás is, gyermekek betegre verése, szülők kidobása, e miatt 3 család kiköltözése, iskola padlózás helyett ön kályhájára beismert túlköltekezése, lelkész fellebbvalója iránt nyílt gyülésbeni tiszteletlenség, a nyáj elszéledé- sére tett „nem bánom „ nyilatkozat, stb. — A 800 frt igazabban 500 frt gyűjtés se e tanító érdeme, hisz akkor még itt se volt ő. De hagyjuk a részleteket, nézzük a baj alapokat! * * * Balaton vidékünk, népsűrűség tekintetében 2-ik eminens leven kedves hazánkban s igy itt mind a sok apró községben papi állás nem lévén, a tanító urak primipiluskodnak és megszokván hogy, az iskolában ők a mindenható első lények hát — tán észre sem veszik, hogy kint az életben is grasz- szálni akarnak. S látván, hogy az iskoláikban a saját kérdőpontjaikat, egy szálig tudják, azt hiszik, hogy kint az életben is mindent tudnak, s nem igen forgódván, sőt nem is kivánkoz- • ván világlátottabbak körébe, oly önteltségbe esnek, mely már első foka a gőgnek és dölyfnek és látván, hogy az Eklézsia pap távolban is él, ahogy él — azon tévhitbe esnek, hogy tán pap nélkül is csak igy sőt tán jobban menne a dolog! ? ■ így fejlődik náluk azon tévtan, mit már hirdetnek is) hogy ,a tanítói állás uj állás (?) melynek még nincs meg a kellő tekintélye (sic!) mit hát vállvetve kell megkeresniük !* (ipsissima verba) perfors ? ! Mennyi balvélemény e 2 sorban! — És mennyi baj származik ebből. Ebből jön az ily kollegái vad védelem ! Ebből a fölöttös papi tekintély nehezen türésej! Ebből a tudákos öntelt gőg! Pedig nagy Széchenyink szerint a „modor az ember!“ És kitől várhatunk szelidmcdort, ha az egyháziaktól nem ? ! Ha ők félmivelt tudákos dölyfel lenézik a fíübnert tán kevésbé ismerő jó szántó vetőt, csuda-e ha ők visszavágják, hogy uraim, ha ti adtok szellemi tápot — mi adunk kenyeret s végre is ti vagytok a nyájért, nem a nyáj ti értetek ! .. . És ki az oka e provokált nyilatkozatnak? Önök tanítják, hogy követ is kenyérrel kell vissza hajítani! Vagy tán „vizet* prédikálnak nekünk és „bort* isznak maguk ? . . . És kik vannak hivatva a jó modornak az összférhetésnek kulcsát megkeresni, a nyáj-e, vagy a pásztor?! Tessék ezt megszívlelni — a böjti szent napokban! * * * r Egy tanító viselkedés elleni panasz — nem a tanítói állás ellen van ám intézve. Tessék distinguálni. De azt az utópiát ne táplálják, hogy tisztelt állásuk a még tisztelendőbb papi állás fölé kerüljön valaha, hogy az elemi tanítói állást, a hol kis gyerekeink a tudás alfáját nyerik, a papi állásnál, mely a nagyoknak confirmatióját, hitben erősítését, esketését, gyónását, temetését, tehát éltünk ómegáját s úgy a szellemi, mint anyagi felekezeti terhes és több ismeretet igénylő adminisztrá- tiót végzik, önök állítása alá degredáljuk ? ! A ki kevesli tanítói állását és ennek tekintélyét : legyen pappá! Mi tiszteljük a tanítói állást és a benne levőt is. A hogy rászolgál. Köszönet Kárpáthi urnák, hogy alkalmat adott ezeket elmondani. — Nem Csemez testvérekért, ezek nem tudják e válaszomat’ nem is szorulnak védelemre, közbecsiilésben élnek e vidéken, de az igaz tényállásért, mit ön nem tudva, nem is tudhatva, ferdén és ily hírlaphoz ildomtalan iskolázatlanul irt, beláthatja, hogy én, mint ez ügyben hivatalos közeg e téren önnel többet szót nem válthatok, majd csak a büntető bíróságnál! Czigány Károly, ügyvéd. (A zala-veszp. ev Esperesség tisztiügyésze. IEODALO A „MAGYAR SZEMLE* második évfolyamát oly sikerrel kesdette meg, a mi nem csak a lapra nézve, de a szépirodalom minden őszinte barátjának a legnagyobb öröme. Mert a „Magyar Szemle* magas czélokat szolgál: minden egyéb eszöz mellőzésével a szépirodalmi olvasmányokat akarje rnegkedveltetni a haza minden részében éi a szomorú irodalmi viszonyokat törekszik megváltoztatni hatalmas, bátor, páratlan, igazságos, szókimondó kritikával. És itne a közönség megértette a „Magyar Szemlé*-t lángaló lelkesedéssel. De ezt a „Magyar Szemle* valóban meg is érdemli Nert rendkívül gazdag tartalmú, változatos, élvezetet, szórakozást nyújtó, kedves hetilap, melyben a család minden tagja megtalálhatja a maga kedvencz olvasmányát. S a mellett a „Magyar Szemlé„-nek egyik specialitása, hogy mindig és mindenkivel szemben kimondja az igazat. Ez a kritikai része oly érdekfe- szitő, hogy minden egyes számát mohón kapkodják. Mert nem száraz megjegyzésekből áll. Hanem szellemes, csípős, gúnyos találó megjegyzésekből. A ki ezeket egyszer elolvassa, megszereti a „Magyar Szemlé*-t, melyből a kiadóhivatal (Budapest, VI. Uj- utcza 14. szám) kívánatra mindenkinek szívesen küld ingyen és bérmentve mutatványszámot. A „Bpesti Zenemü-kiadó-hivatal* (Weim- wurm Antal) felkéri szerkesztőségünket, közzétenni, hogy az általa múlt évi deczem- ber havában hirdetett pályázat — melynek dija 5 db. m. aranyban lett megállapítva — a fentnevezett kiadóhivatal által kiadott keringő LEGJOBB CZIME tárgyában eredményre nem vezetett, miután a kitűzött időre a pályázatok nem érkeztek be. Ennélfogva a pályázati hirdetés-, mely tárgyban a dij odaítélés f. é. jan. 15-én lett volna közzéteendő — tárgytalanná lett, mit fentnevezett kiadóhivatal ezennel közhírré tesz. — „A CZIMBALOM“ czimmel igen kitünően szerkesztett havi folyóiratot ad ki czimbalom zenemű-melléklettel Klökkner Gyula zeneműkiadó Csengery Gyula szerkesztése mellett. Megjelen minden hó 15-én. Ára egy évre 10 frt. A „Czimbalom“ kiadóhivatala (Klökkner Gy. zeneműkiadó Bpest) szívesen küld mutatványt a czimbalomjátékosoknak. én. XTjság-cm“, Benedek és Posa ez évben megindnlt uj képes gyermek lapjából ma vettük a 5 és 6 számot melyek szintén élénké» igazolják, hogy a szerkesztők teljes tudatával búnak fontos hivatásuknak, s melyek érthetővé teszik, a lapnak szinte hitetlen, nálunk példátlanul álló elterjedését. A 5—6 szám úgy tartalom, mint kiálitás tekintetében, méltó társait képezi sőt sok tekintetben felül is múlja az előbbi 2 számot melyekkel a szerkesztők útnak inditoták e válalatukat. A két szerkesztőt a legkiválóbh magyar irdk támogatják dolgozataikkal, igy az eddig megjelent számokban sűrűn találkozunk Benedek és Posánkívül, Mikszáth, Bársony J- Szathmáry Gy, Herczegh Ferencz, P Szatmáry ároly stb. neveivel. A 6-ik számban nagyobb gyermekek számára Madarassy igen érdekes és tanulságos gyermek regényt kezd meg, Pósa bácsi pebig „Arany a b c-ét ir a kis8ebbek számára, naiv, bájos kis versikékkel. Elismeréssel kell még felemlítenünk, hogy Singer és Wolfner könyvkiadó czég, a lapot bár a legfényesebb a kiállításban — Vágó. Peske. oppay, Széchy és mások művészies kedves rajzával — bocsátja ki, az előfizetési árt mégis olcsóra szabta, hogy minden gyermek hozzáférhet. Előfizetési árak egész évre 4 frt. félévre 2 frt, negyed évre 1 frt oly csekély összeg, hegy nincs mit csodálkoznunk ha alap rövid fenáliása is a legnagyobb mértékben van elterjedve, hogy még most is fojton érkeznek az előfizetésekFelelős szerkesztő: K0MP0LTHY TIVADAR Hirdetések. 2977/880 szám Árverési hirdetmény. A zirczi kir. járásbíróság mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy ifjú Kurucz Ferencz székesfejérvári lakos végrehajtatónak Sógorka Pál suuri lakos végrehajtatást szenvedő elleni ügyében 190 forint tőke és ennek 885. ápril 18-tól járó 6% kamatai, 35 frt 51 kr. peri és végrehajtási, 8. frt 55 kr. árveréskérvényi. 16 frt 92. kr. zárlati, 27 frt 24 árverés megki- sérlési s ezúttal 6 frt 70 krban megállapított, árverés kérvényi költség iránti követelése behajtása végett a a veszprémi kir. tszék s a zirczi kir. jbiróság területen levő suur község 214. sz. tjkben Sógorka Pál nevére felvett AT. 1 —19. sorsz. 267, 506, 528, 582, 683, 762, 865, 1343, 1404, 1459. 1603, 1650, 1778, 1848, 1959, 2181, 7260, 2315, 2410 hsz. ingatlanokra 1768 frt becs mint megállapított kikiáltási áron 1890. évi február hó 26-ik napján d. e. 9 órakor Suuron a községházánál megtartandó nyilvános árverésen a kikiáltási áron alul is aegtöbbet Ígérőnek eladatik.
