Veszprémi Független Hirlap, 1890 (10. évfolyam, 1-54. szám)

1890-11-01 / 45. szám

Veszprém, 1890.

Szombat, nov. 1.

üres léhaság, a vakszerencse által emelt földi bálvány, a lelketlenül vi- gyorgó dusgazdagság vérig sérti, zaklatja a szorgalmas munkást, ki kitartó munkájával alig képes megkeresni családjának a fekete kenyeret és a rongyot, mely gyermekeinek mezítelenségét takarja, a hidegségtől védje.

Eddig hazánkban nem volt munkáskérdés. Mert nem volt gyáriparja, a a kézi iparnál meg a munkaadók elég nagy urak voltak, hogy a munkás panaszát elnémítsák. De most már itt is kezd lábra kapni a mukás-kér- dés. kivált mióta a munkásoknál a testületi szövetkezeti szellem erősödik.

Május elsején a munkások Budapesten közgyűlést tartottak, e közgyűlés oly komoly, mél-tóságos, azt mondhatom, felséges volt, hogy a munkások jogkövetelésére őket teljesen éretteknek ítéljük.

Hazánk a méltatlanul elnyomottaknak mindenkor védője volt s szívesen osztotta meg jogát azokkal, kik csak kötelességgel voltak terhelve, de joggal nem bírtak. A jobbágyság felszabadítása békés, testvéries utón történt. Hisszük, hogy a munkások iránt is ily loyalis lesz a törvényhozás s a most divó igazságtalanság le lesz döntve s a becsületes munkás, szorgalmas és kitartó munkájával úgy a saját, mint családja jövőjét biztosítani lesz képes.

Ez illene a loyalis magyar országgyűléshez.

Várjuk, mit hoz a jövő.

Vasadi Balogh Lajos.

Balaton-Almádi — az országos fürdészeti kongressuson.

Budapest, okt. 29.

A■/. országos balneologiai kongressus, mely a lefolyt héten tartatott Budapesten: érdekes, tanulságos képet nyújtott Magyarország fürdőiről.

Évtizedek óhaját váltotta be e kongressus Nemcsak az egyes fíirdőtulajdoaosok, az érdeklett törvényhatóságok, de maga a kormány is régóta, hogy fürdőink kellő ellenőrzés, nyilvántartásban részesüljenek, — hogy az orsz. vegyészeti hivatal tulajdonságaikat specifikálja s hogy azok egyáltalán a közegészségügyi rendészet modern keretébe beilleszthetők legyenek.

E czélból s quasi hivatalos enquete-kint jött össze most a kongresszus s azon az ország nevezetesebb s fejlődő fürdőit ismertették az e czélra kiküldött szakértők.

Örömmel konstatáljuk, hogy habár Bala- t o n-A 1 m á d i fürdő-részvénytársasága nem rendelkezhetett oly tényezőkkel s anyagi erővel, hogy a kedves balatoni fürdőt, saját kiküldött szakértő közege által ismertethette volna: Balaton-Almádi a kongressuson mégis aligvárt kitüntető méltánylásban s elismerésben részesült.

Dr. C h y z e r, Zemplénmegye jeleshirü főorvosa ismertette, saját tapasztalatai után

Veszprémi Független Hírlap.

Balatun-Almádit s azt a Balatonvidék egyik legszebb gyöngyéül ismerte föl.

Megjegyzi a jeles tudós, hogy Balaton- Almádi éghajlati viszonyai a lehető legkedvezőbbek, mik hazánkban észlelhetők. Mig u. i. északról teljes födött-védett a fürdő, addig kelet s nyugatról kellemes enyhe légáramlat tartja egyensúlyban a hőváltozá- sokat.

A fürdő a Balaton legszélesb végöblében fekszik, ott hol számtalan gyógyforrás élénkíti, tisztítja a tó vizét — melynek hullámverését egy erösszögü hegyfok (Alsó-Örs) szelídíti.

Szóval — igy jelzi — Balaton-Almádi úgy természeti tulajdonainál, mint fekvésénél fogva a legszebb jövőre jogosult s a fejlődés biztos ösvényén áll.

— — — Lesz még alkalmunk a jeles értesítést bővebben méltatnunk, addig is örömünknek kivántunk kifejezést adni afölött, hogy törekvésünk a Balaton-kultuszért immár nem meddők, azok hova-tovább országos elismerést involválnak s beteljesül Balaton- Almádi jövőjéhez fűzött — ábrándos jóslatunk.

Vármegyénk közegészségügye.

Szeptember hónapban a közegészség kielégítő volt. A korai kellemetlen időjárási viszonyok, melyek ezen hónap első felében uralkodtak, a jó közegészségben nem okoztak feltűnő változást. A szárító déli és dél- nyugoti szelekkel járó nagy hőséget, a mely augusztus hó első két harmadában uralgott, szeptember hó első felében erős északi és északnyugoti szelekkel járó gyakori esőzések váltották fel, a melyek a levegő hirtelen és jelentékeny lehűlését okozták és a légző szervek hurutos betegedéseit, szaporították. A légmérséklet minimális foka egész 5 C° fokra i-zállt le, a mely meghűlésekre könnyen okot adhatott.

A halálozás nem volt nagyobb, mint az előző hónapban.

A kórállapotot tekintve : a légző szervek* hurutos bántalmai léptek előtérbe. A gyermekeknél agybántalmak, hökhurut és bélhurut-betegedések több esetben fordűltak elő és az utóbbiból néhány halálozással is végződött, mit főként annak lehet tulajdonítani, hogy a köznép vagy egyáltalán nem, vagy csak későn fordul orvosi segélyhez. Nátha, toroklob és hörghurut is for- dúlt elő az influenzára emlékeztető kórtüne- tekkel.

Heveny fertőző küteges betegségek közül a kanyaré járványosán fellépett Vörösbe- rényben. Az első esetek szeptember hó 10-ike körül mutatkoztak ; a betegek 2—14 éves kor között vannak, legnagyobb rész iskola- köteles gyermekek és a róm. kath. iskolába járók. A járvány állásáról a járási és körorvos által a jegyzőkönyv felvétetvén, a járvány megállapíttatott, s annak elfojtására, illetve terjedésénekmeggátlására a következő óvintézkedések tétettek :

1- ször. Mindenek előtt tudtára adatott a közönségnek, hogy a községben a kanyaró járvány uralkodik, a mely ragályos természeténél fogva könnyen szethurczolható ; ezen okból megtiltatott a betegek látogatása és utasíttatott a lakosság, hogy a betegeket lehetőleg elkülönítse.

2- szor. Kötelességévé tétetett mindenkinek, bogy betegjeit a községi bírónak bejelentse, hogy azokat a körorvosnak tudomására hozhassa.

3- szor. Elrendeltetett, hogy a kisbiró által hetenkint kétszer a házak bejárassanak és a betegek feljegyeztessenek.

4- szer. Elrendeltetett a szobák szellőztetése s a betegek felgyógyulása utáu azok ki- meszeltetése és alapos kitisztogatása.

5- ször. A körorvos felhivatott, hogy a község által küldendő előfogaton hetenkint legalább is egyszer a betegeket meglátogassa, azok ápolására és gyógyítására a kellő utasításokat megadja és 8 naponként jelentését a járvány állásáról beterjeszsze.

tí-szor. A járvány tartamára a róm. kath. iskola hatóságilag bezáratott.

7-szer. Utasíttatott a község elöljárósága a teljesen vagyontalan betegek gyógyszerel- tetéséröl leendő gondoskodásra.

Szeptember hó 30-ig megbetegedett 49, meSoy®gyult 31, beteg maradt 18, haláleset eddig nem fordult elő.

Szórványos kanyaró betegségek fordultak elő Devecserben, Zirczen és Veszprémben is könnyű lefolyással.

Veszprémben a kanyaró a legközelebbi napokban járványossá változott; a betegek legtöbbnyire az elemi iskolába járó gyermekek. A járvány állásáról és az óvintézkedésekről a legközelebbi bizottsági ülésen fogom megtenni alázatos jelentésemet.

A vörbenynek is mutatkozott egy esete Veszprémben, párosulva roncsoló toroklobbal. A kór terjedésének meggátlása czéljából figyelem fordíttatott itt is a gyermekek lehető elkülönítésére, a szobák szellőztetésére és az általános fertőtlenítésre. A beteg felgyógyult, a betegség tovább nem terjedt. Az enyingi járáshoz tartozó pátai téglás-lakásban 1 gyermek és egy felnőtt egyén roncsoló toroklobban megbetegedett; a betegség a gyermeknél halálos kimenetellel végződött ; a lakás alaposan fertőtlenítvén/ hosszabb időn át szellőztetve lett.

A köztisztaság általában kielégítő volt. A piaczi élelmi szerek városunkban naponkint megvizsgáltattak. Veszprémben elkobozhatott 58 db romlott dinnye, Pápán két gyöngykóros tehén húsa. A vágóhidakon a marhavágások ellenőriztettek ; mészárszékek, hentesüzletek, icidóházak, lakások, iskolák és egyéb nyilvános helyek vizsgálata s a talált hiányok a táblázatban vannak kitüntetve.

Az iskolák zsúfoltságát tekintve; a hozzám beérkezett jelentések szerint zsúfoltság van a pápai rém. kath. elemi iskolákban, továbbá a déghi rém. kath. és szilas-balbási r. kath. iskolákban ; rossz állapotban vau a b.-főkajári ref. iskola ; ezen állapoton alapos javítás vagy más épülettel való kicserélés által lehetne segíteni. Dajkaságba adott gyermek van Veszprémben 76, ezek rendőri és orvosi ellenőrzés alatt vannak; az enyingi járásban van 3, a zirczi járásban be van jelentve és jegyzékbe véve 8. Pápa r. t. városból, továbbá a veszprémi, devecseri és pápai járásokból jelentés azok számáról hozzám nem érkezett.

A trachoma ellenörzési-szemvizsgálatnak az iskolákban, a hazatért katonákon, honvédeken, munkásokon, gyárakban és esetleg egyes családoknál leendő foganatosítására a hatósági, községi és körorvosokhoz felhívás intézteiétt. A veszprémi fogymnasiumban az ellenőrzési szemvizsgálat szeptember hó 27-én megtörtént; az összes ifjúság megvizsgáltatván, trachomás szembeteg nem találtatott; a megye többi községeiben végrehajtandó vizsgálat eredményéről a beérkezendő jelentések után lesz szerencsém a tek. közigazgatási bizottságnak annak idejében teljes tisztelettel előterjesztésemet megtenni.

A hozzám beérkezett hivatalos adatok szerint orvos-rendőri bonczolás és bullaszemle teljesíttetett 5 esetben, u. m. 4 öngyilkossági és 1 véletlen szerencsétlen halálesetben.

Öngyilkosság volt: önfelakasztás által 2, kutbaugrás által 1 és lőfegyver által 1.

Véletlen szerencsétlen haláleset volt 1., kocsiról leesés következtében. A zirczi járás orvosi jelentése szerint a szeptember 24-iki nagy tűzvész alkalmával 1 asszony 6 gyermekével együtt a nagy füstben egy szobában benfulladt.

Dr. Kerényi Károly, megyei főorvos.

Báró Jósika Miklós emlékezete.

A nemzetek nagyságának legigazabb tükre azon jelenség, hogy miként tudják elhunyt nagyj .óknak emlékezetét megörökíteni. E tekintetben nemzetünk a kulturnemzetek legelsői közt foglal helyet, mivel sehol a föld kerekén nem lesznek oly kimeríthetlen kegyelettel méltatva a közérdemek hősei, mint. épen hazánkban.

Ha nem jut is minden jelesünknek kő- és bronzemlék, maradandóbb ennél az, bogy nemzetünk nagy fiainak emlékét szent lelkesedéssel szoktuk megünnepelni.

Óriási léptekkel haladván az idő, szinte megdöbbenéssel látjuk, hogy majdnem minden hónapra esik egy-egy jelesünk halálának negyed-, vagy félszázados évfordulója, a múlt szinte egy nagy temetőnek tűnik fel, melynek minden egyes sírkövére egy-egy történeti nevezetesség necrologja van feívésve.

Fenti állításunkat tények igazolják : egyetlen nagyságunk negyed- vagy félszázados halálozási évfordulója sem múlik el anélkül, hogy a haza határain belül ne akadna egy- egy hivatott tollú iró, ki csokorba kötve valamely elhunyt jelesünk érdemeit a kegyelet adóját le ne róná nemzete nevében.

Nehány nap múlva báró Jósika Miklós, a honvédelmi bizottmány vezértagja, a magyar regényirodalom atyja elbunytának negyed- százados évfordulóját érjük meg.

És ime, közelegve az évfordulóhoz, országszerte hirdeti egy kis előfizetési felhívás, hogy Budapesten a Franklin-társulatnál, mintegy 25—30 Ívre terjedő kötetben »Báró Jósika Miklós élete és munkái* méltatását tartalmazó monographia fog megjelenni Szaák Lujza Írónő jeles tollából, ki sok éven át tanulmányozva Jósika szellemvilágát, azon szerencsés helyzetbe jutott, hogy ki tudta érdemelni Jósika legbensőbb családi körének bizalmát, és sugalmazását.

A Jósikáról szóló tanulmánytöredékek, melyeket Szaák Lujza úrnő több fővárosi körben bemutatott, tájékoznak bennünket a felől, — Írja a »Pester Correspondenz“, — hogy az elhunyt nagy szellem méltatása igaz és hű tükre lesz a kitűnő magyar iró halhatatlan érdemeinek. A fővárosi napilapok előkelőbbjeinek tárczarovatában megjelent közleményei női gyöngédséggel előadva domborítják ki Józsika vezéreszméit, élénk várakozással nézünk tehát sajtó alá adott kötetének megjelenése elé, ami az előfizetési felhívás szerint karácsonykor lesz. A mondottakon kiviil két nagy előny ajánlja a készülőben levő monographiát: először halasabb és Írói méltatásra alkalmasabb tárgyat, Jósika eseményekben gazdag s változatos életénél, iró soha nem választhat; másodszor magyar iró nem találhat oly történelmi alakot, ki sokoldalú érdemeinél fogva közelebb állhatna nemzete szivéhez, mint áll Jósika Miklós dicsőült alakja.

Bizton hisszük, hogy a vidéki sajtó nép- 8zerűsitni, olvasóköreink pedig megszerezni sietnek a kegyelet ezen operatumát, egyszersmind megerősítik a monographia megirójá- nak azon reményét, hogy az életrajz iránti érdeklődéssel előkészíttetik Jósika müveinek oly együttes kiadása, mely a legszebb s legmaradaudóbb emléke lehetne a nemzet kegyeletének a negyedszázad óta idegen földben porladozó iró nagysága s elévűlhetlen érdemei iránt.

ÚJDONSÁGOK.

— A kegyelet napját, halottak- eralékünnepét, a szokott kegyelettel ünnepeli ma is Veszprám városa. A sírok díszítése kegyelettel foly a temetőben s a piaczon ezerszámra árulják az élővirág koszorúkat. — A temetőben a Csermák-sírnál, a magyar zene megteremtője obeliszkénél e3ti 6 és x/i órakor tartatik meg a szokott kegyelet-ünnepély, melynek lefolyását jövő hírlapunkban közlendjük.

— Báró Hornig Károly megyés püspök ur ő mltsga, a tegnap déli vonattal székvárosába érkezett s itt huza- mosb ideig fog tartózkodni

— A gyór-zircz-veszprémi vasút ügye mind élénkebben foglalkoztatja most a győri sajtót. A »Győri Közlöny“ tegnapi számában vezérczikk tárgyalja e vasutat s azt mindenesetre kiépülendónek javallja, bár a győr- gönyüi résznek e czikk is ellene van, hangsúlyozva, hogy ez a piaczi vonalrész megöli Győr dunaági vi/.i forgalmát. E nézetet mi is osztjuk, de úgy látszik, ép ezért vétetett tervbe e vonalszakasz is, hogy a vízi forgalom vasúti kulcsa legyen. Az érdeknek mindegy, bárki a concurrense s az nincs megírva sehol, hogy a vízi. vagy a vasúti forgalom előbbre való-e 1 Kisértse meg Győr a kiegyezést az engedményesekkel s ha sikerül, szivünkből fogunk örülni. De ha nem: úgy e vasútnak még nagyobb chance-ai lesznek itt, mint eddig, mert életképesebb lesz mindene etre.

— A balaton-fiiredi szereteti! áz

igazgatósági tisztségének betöltése ügyében — mint értesülünk már a legközelebb határozni fog a kultuszminisztérium. A dotált állásra 93 pályázó jelentkezett. Legtöbb kvalitiká- czióval bírnak ez állásra Ka no vies György, a balaton-fiiredi vinczellér- képző-intézet igazgatója és Fritz István az alsó-kubinai polgári iskola igazgatója. így e kettő közül fog választani a kultuszminiszter.

— A veszprémi torna-egylet gyakorlatait a főgymnasiumi torna-teremben november hó 4-én kezdi meg s a torna-órák hetenkint háromszor, u. m. kedden, csütörtökön és szombaton délután V, 6-tól V2 7-ig tartatnak.

— A „Dunántúli Közmivelódési Egyesület“ november hó 20-án fogja megtartani alakuló közgyűlését Budapesten. E közgyűlésen Szombathely városát a következő urak fogják képviselni; Eredics Ferencz, Kroneker József dr., Horváth István prépost plébános, Kőfalvi Vidor főgimnáziumi igazgató, Bertalanffy József, Éhen Gyula Tobisch Ferencz dr. és István Vilmos dr.

— Adományok. 0 méltósága báró Hornig Károly veszdrémi püspök ur a lialiinbai róm. kath. iskola helyreállítására 100 frtot, adományozott. —- Vépi V ogronics Antal apátkano- nok ur ö nagysága a Dávid-intézet

1

V

'

X

nem volt erélyem, bátorságom az előttem felmerülő szegénységgel megküzdeni! S ezen jó, becsületes lélek felajánlja összegyűjtött filléreit, azon balga, de szeretetre méltó ürügy alatt, hogy jó kamatokat fognak neki jövedelmezni !

Mily hamisan Ítéltem meg a világot! Nem mindenki önző, haszonleső, nem minden részvét lealázó ! Oh nem, nem! Szegény jó öregem, ne csalódjál te én bennem !

— Köszönet neked, jó Ferenczem — mondám, végre szóhoz jutva, de a meghatottságtól még remegő hangon, mig kezeit újaim közé zártam. — Fogadd szívből fakadó köszönetem mondott szavaidért. A világ minden aranyánál többet értek azok, többet önzetlenül felajánlott filléreidnél, de ugy-e megbocsájtasz, ha azokat nem fogadom el, de megadom a kért szabadságot; ha visszavehetlek, Isten segítségével együtt éljük le napjaink — — ha nem, úgy még elég idő lesz elbocsájtásodra. Vedd csak ezen pénzt, öreg szolgám s mondjuk : Szerencsés viszontlátásra!!!

Éreztem Ferenczem gyengéd és szeretetteljes kézszoritásat, szemeibe könyek tolultak, de azért hangja érczes volt, midőn ezen szavakat mondta.

— Isten mentsen, hogy én ezen pénzt, melyet most ön oly igen használhat, elve- vegyem. Ón engem Ígéretével boldoggá tett édes jó uram s csak arra kérem, hogy bármikor segítségemre szorul, azt igénybe veendi s az öreg Ferencz az első hívásra meg fog jelenni.

Ezen szavaknál elsietett s én hallottam elfojtott zokogásának kitörését.

Ezen esemény bensőmet tökéletesen átváltoztatta. Egészen más szemmel néztem az életet,, a világot s saját helyzetemet. Valami benső öröm felemelt, lelkesített s meged- zett, hogy az előttem feltornyosuló nehézségekkel szembeszálljak. S ezen hangulat annyira boldogított.

Ezen épen leirt jelenet után Benó barátom rontott be hozzám. Az utóbbi napokban roppant szerencséje volt s jelentékeny összeget nyert, igy kötelességének tekintette egyszer életében elve ellen cselekedni, s mint mondá, az én kedvemért kivételt tenni. Kiszámította, hogy tőlem kisebb-nagyobb összegekben kölcsön kért pénz épen négy ezer forintra rúg, s bármennyire szabadkoztam, be kellett látnom, hogy neki van igaza s a vissza hozott pénzt elfogadni.

Igy> ha bútoraim, lovaim és más értéktárgyaimat pénzzé teszem, oly összeg birtokába jutok, mely a mindennapi gondtól pár évre felment.

De Benó látogatása a pénzkérdést leszámítva is igen jól esett, mert közölte velem, hogy barátaim s ismerőseim nem mint az ily esetekben szokás, sajnálkozással és szánalommal tekintenek reám, hanem mindannyian bármily áldozat hozatalára készeknek nyilatkoztak s kéretnek, hogy ha bármely vállalatba kapok s bármelyik tanácsára, segítségére szorulnék, egész bizalommal hoz- zájok forduljak, mert mindannyian el vannak telve azon léleknagyság és nyugodtság bámulatába, melyet én ezen balszerencsében tanúsítottam. S ezen férfias szilárd jellem ismerős s ismeretlennél a legnagyobb részvétet is tiszteletet gerjesztett.

Oh balga világ, te hát csak mindig a külszin után ítélsz P Mit törődöl te a lelki harczokkal s az emberi szivek mélyében kivívott küzdelmekkel? A te szemeid előtt a való csak az, melyet lepel nem fed.

Mint ítélnének ezen emberek felőlem, ha gyáva és kárhoztató szándékomat nekik nyíltan megvallanám ? !

De hála a Mindenhatónak, hogy saját énem jobb és nemesebb részét felleltem! Itt szivem mélyében erősen fogadom, hogy az eddig oly érdemetlenül élvezett tiszteletet, becsülést kiérdemelem !

Mindenek előtt pártfogoltam ügyei rendbehozatalához láttam.

Saját magam dolgaival elfoglalva oly önző voltam, hogy az övéit elhanyagoltam. Rögtön ügyvédemhez siettem, ki válvonitva fogadott. Szegény Clarisse ügyei rosszul álltak. A gonosz lelkű mostoha és gyámja a visszatérésre kényszeríthetik, annál is inkább, mert azon gyalázatos vádat emelték ellene, hogy a fiatal leánynyal többféle, a | mostoha anya tulajdonát képező ékszer is eltűnt. Még a rendőrséget is bele akarják a dologba ártani s kiakaiják a leány tartózkodási helyét fürkésztetni. Ily körülmények közt igen nehéz lesz a szegény leányt megvédelmezni, mert még nem nagykorú s egészen gyámja és mostoha anyja felsősége alatt áll.

— Tehát nincs mód, hogy a szegény leányt rabszolgasága alól felszabadítsuk ? kiáltottam felháborodva.

— Oh igen — felelt a jogtanácsos mosolyogva — ha a fiatal hölgyet valaki elvenné, akkor a mostoha anya és gyám fen- liatósága megszűnik s a házasság a mostani törvények szerint a szülő vagy gyám beleegyezése nélkül is érvényes.

Úgy hiszem, hogy jogtanácsos ily nevetséges tanácsot még soha sem adott!

Október 3.

Ha az előttem fekvő sorokat átfutom, úgy hiszem, hogy egy neme a balga optimista ittasság mámorában Írattak. A remény és bizodalom rózsaszínű üvegén át nézve, jö- vőm oly szépnek, kedvesnek tűnt fel előttem. Pedig csak most látom éltető napom fekete foltjait. Ha sikerül is múltammal szakítani s egy hozzám méltó állást szerezni, szivemben mégis oly seb sajogna, mely eré- lyemre és tett vágyamra bénitólag hatna.

S az Clarisse iránt, érzett végten szerelmem ! Miért tagadjam? Igen, szeretem ezen leányt, szeretem reménytelenül, sőt kötelességem végtelen szerelmemet előtte eltitkolni, előtte azt soha el nem árulni.

| Mit nyújthatok én e szegény gyermeknek ? i Mily jövő várna rá oldalam mellett? S sze- relmi vallomásom által lekötni, zavarba I hozni soha sem fogom! Nem volna-e a sze- 1 góny leány hálaérzete által kényszerítve, I

irántam egy nem is érzett szerelmet szenve- legni ? S nem jutna-e igy egyik rabszolgaságból a másikba ?

Miért nem hozott a sors bennünket két évvel előbb össze? Akkor Clarisse már régen nőm volna s az agyamban megfogam- zott vétkes gondolat soha sem vert volna ott gyökeret. Akkor nem jutott volna eszembe az élettől önkényt megválni, mert lett volna kiért dolgozni, kiért erélyt kifejteni. De most? Mit most? Vagy tán mégis jobb volna első tervemet végrehajtani ?

Október 7.

Clarisse ügye sajátságos fordulatot vett. A kedves leány tanujelét adta, hogy nemcsak nemes szívvel, de szilárd elhatározással is bir.

Eltűnt, hogy — amint írja — engem kellemetlenségektől megóvjon. A hátrahagyott levél kimondhatatlan izgatottságba hozott; oly szivreható hála kifejezésekkel volt telve, s szívélyes hangulata által még azon reményre is feljogosított, hogy Clarisse szivének nem vagyok tökéletesen közömbös. Levelében -Isten bozzádot mond s azon megjegyzést teszi, hogy mi tán soha többé nem fogjuk viszontlátni egymást.

De már abba nem egyezem bele szép kisasz- szony, mert én még szép szemeinek igéző csillagaiba bele akarok tekinteni! Oh én nem oly könnyen mondok le önről!!!

A szerelem boldogsága, mely egy perezre ittas tekintetem előtt felmerült, mint csalé- kony délibáb tehát örökre szétfoszlott volna? Nem, nem, az nem lehet, mert egy remény-sugár, hogy viszont látom Clarisset, él bennem s feleleveníti a setétségbe burkolt jövőmet. Ezen gondolat éltet s tart fen, ezen gondolat kölcsönöz erőt, hogy az élet nehézségeivel szembeszálljak !

De nem sokáig kellett bizonytalanságban lennem; szebb jövő. mint reinélettem, derült fel reám. Épen most tudósítanak, bogy N. herczeg igen kedvező feltételekkel, Sziléziában fekvő jószágai igazgatójának kinevezett.

Barátaim egyike ajánlott neki mint meg- q gondolt, higgadt és eszélyes férfiút. Ily ál- lást visszautasítani balgaság volna, mert mint társadalmilag, mint vagyonilag igen elfogadható. Semmi habozás, én utazom s Ferenczem velem jön !

Egy év után.

Csakis úgy bir becscsel az élet, ha azt embertársaink boldogitására szenteljük. Csakis úgy birunk a sors lesújtó csapásainak ellent- állni, ba nem állunk a világban magányosan, hanem ha egy szerető lény áll oldalunk mellett. Ha egyedül állunk, erőnk nagyon hamar kimerül, mert nem éleszti a szeretet és kötelesség szent tüze. A férfiú csak akkor legyőzhetlen, ha életét egy szeretett lény boldogitására szenteli, s ki az életben a szerelem boldogító érzelmét nem érezte, lehet csak a kétségbeesés martaléka.

Ferenczem hűsége és vonzalma s Clarissom iránt érzett őszinte és mély szerelmem tartott vissza az erőszakos haláltól. De csak most, mióta Clarissomat mint nőmet zárhatom karjaimba, érzem, hogy vértezve vagyok a sors jövő csapásai ellen.

Itt is a jó Ferencz nővérével együttesen találták ki a kellő eljárást. Reá beszélték a fiatal leányt, hogy egy időre tűnjék el s öt egy megbízható családnál elhelyezve, megvárták, mig a gonosz mostoha és a várakozásában csalódott gyám kutatásaikat abbahagyni kényszerittetnek. S midőn a sok port felvert eset feledésbe jött, csakis akkor közölte velem Ferencz a fiatal leány hollétét s kérdé, hogy miként óhajtom ezután sorsát intézni.

Itt én igen hamar határoztam, meg aZ nap útra keltem s Clarisse elé lépve, egy kérdést, melyet most tiszta lelkiismerettel tehettem, intéztem hozzá.

S kérdésemre oly boldogító választ nyertem, mely sokkal nagyobb mértékben hol- dogitott, mint azt valaha a sorstól remélem A merészeltem volna! I

Németből: Molnárné Barcsa Josefa- j