Veszprémi Független Hirlap, 1890 (10. évfolyam, 1-54. szám)

1890-09-27 / 40. szám

Veszprémi Független Hírlap.

Ugylátszik, mégis csak „Fiat jus- titia.“

Legyen is úgy!

Et si fractus illabatur orbis!

A határozat melyet a veszprémi kir. törvényszék 3895/1890. B. szám alatt hozott, egész terjedelmében igy hangzik:

0 felsége a király nevében:

A veszprémi kir. törvényszék, mint büntető biróság a polgári választási joga ellen elkövetett vétség miatt vádlott Sörös Zoltán és dr. Rosenberg Jenő elleni bűnügyben a kir. ügyészségnek 1890. évi szeptember hó 7-ik napján 4658. sz. allatt kelt indítványához képest az 1890. évi szeptember hó 11 én tartott nyilvános ülésben következő határozatot hozott: Sörös Zoltán ügyvéd és dr. Rosenberg Jenő körorvos veszprémi lakósok a polgárok választási joga ellen elkövetett vétség miatt (B. T. K. 185. §) vád alá helyeztetnek. Ezen határozat jogerőre emelkedés után, a székesfehérvári ügyvédi kamarával és veszprémmegye alispáni hivatalával közöltetni rendeltetik.

Indokok:

A veszprémi választó kerületben f. évi julius havában lezajlott képviselőválasztási mozgalmak alkalmával a függetlenségi párt jelöltje Kopácsy Viktor ezen kir. törvényszékhez intézett beadványában Sörös Zoltán és dr. Rosenberg Jenő vádlottakat feljelentette azért, mert ők állítólag a kádár- tai függetlenségi választókat pénzigé- retekkel arra akarták bírni, hogy a kormánypárt jelöltjére szavazzanak, vagy legalább is a szavazástól tartózkodjanak. E feljelentés folyán a viszgálat megindittatott. Ennek folyamán nevezett vádlottak kihalgattatván, ők határozottan tagadták a vádbeli bűncselekmény elkövetését s azt állították, hogy folyó évi junius 28-án megjelentek ugyan Kádártán, de tisztán magánügyeik, s illetve hivatalos kötelességük elintézése végett. A korcsmába, hol a választó polgárok tartózkodtak, csupán kíváncsiságból mentek s ott természetszerűleg a szóban forgó választásról beszélgetve, felemlítették ugyan a választók előtt azt, hogy hallomásuk szerint jelöltjének egyhangú megválasztása esetén, a kormánypárt az esetleges választási költségeket jótékony czélra fordítaná és ekkor abban minden község részesülne, — de ők a választók szavazati jogának befolyása czél- jából sem pénzt, vagy pénzértéket, sem más előnyt nem ígértek s nem adtak. Ezzel szemben a vizsgálat során kihallgatott tanuk és pedig: Vajda Dániel községi bíró, Péter János, Vajda Lajos, Molnár Péter, Zsoldos István, Molnár Gábor, Rántás Lajos, Arany Sándor, Dömény Zoltán, felső Vajda Sándor, Szűcs János, öreg Vajda Gábor, öreg Molnár István, öreg Vajda József kádártai lakosoknak egybehangzó és egymást kiegészítő vallomása beigazolni látszanak azt, hogy nevezett vádlottak részint maguk, részint az elöljárók utján határozott ajánlatot

Veszprém, 1890.

szakács nagy deliriumba esett s a következő napon, vagyis okt. 11-éu a legborzasztóbb szomjúság! kinok között halt meg a többiek szeme láttára. Három órával később Clement hadnagyon is mutatkoztak a delirium jelei, a mely annyira fokozódott, hogy a többi szerencsétlenek kénytelenek voltak őt a hajópadhoz ültében odakötözni.

Ugyanaznap folyamán a hajóinas is rosz- szul lett oly annyira, hogy a legénység kínjainak megszüntetése czéljából a tengerbe dobni határozta őt.

Pár nap óta már semmiféle vitorla sem lett felhúzva, a tengerészek kezei s karjai a legnagyobb mértékben megvoltak dagadva. Csakis egy rúdra kötött zsebkendőt lógattak, azt is két ember, mert egynek a karja ereje még arra sem volt elég.

Ezen kis zsebkendő jelzésök utján okt. 12-én d. u. 6 órakor észrevételek egy liverpooli gőzös által, mely csolnakot eresztett s a félholtakat fedélzetére szállitá.

A szerencsétlen hajótöröttek a 10 napi hajózás alatt Falkland szigetétől 150 mért- földnyire sodortattak.

A liverpooli gőzös ezután tovább folytatá útját Valparaisba, hol október 20-án horgonyt vetve átadta a szerencsétleneket a „Britianico di Maria“ nevű kórház felügyelőségének, hol a megmenekültek nagyobb része amputálási operácziókkal mentetett meg a haláltól.

A Hamilton kapitány által parancsnokolt kis hajó csakugyan megérkezett okt. 9-én Stanley szigetére, hol Hamilton kapitány a megérkezés második napján a fagyás által okozott kínos sebeiben kiszenvedett.

„Fiume.*

tettek a kádártai választóknak az esetre, ha a kormánypárt jelöltjére szavaznak, vagy legalább is a szavazástól tartózkodnak, azon ígérettel, hogy nekik akkor az eklézsia pénztárába 800 frt fog fizettetni. Minthogy pedig ezen ígéret — teljesítés esetén — a választóknak anyagi előnyt nyújtott volna: vádlottak ellenében a B. T. K. 185. §-ába ütköző, a választók joga ellen elkövetett vétség tényálla- déka megállapíthatónak mutatkozik, miért is nevezett vádlottak vád alá helyezendök voltak.

Veszprém, 1890. szept. 11 a kir. bűnt. törvényszék.

SÓlyomy Laky Kristóf,

tanácsjegyző kir. tszéki elnök.

A büntetőtörvény 185 szakasza, melynek alapján a biróság eme vádhatározatát hozta, igy hangzik:

185. §. Aki a választónak vagy annak tudtával hozzátartozójának, azon czélból, hogy az bizonyos jelöltre szavazzon, vagy ne szavazzon, vagy hogy a szavazástól tartózkodjék, pénzt vagy pénzértéket, vagy más előnyt ad vagy ígér: hat hónapig terjedhető fogházzal és ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

Az égő vármegye.

Veszprém, 1890 szept. 26.

Nem imára kondulnak most Isten házainak harangjai — e vármegyében.

Az ég haragját, ínséget, pusztulást, halált hirdetnek azok — bogy a büntetett emberfia meneküljön, mentsen, amit tud.

Egy év sem hozott még annyi tűzvészt szegény népünkre, mint a mostani.

Még folyton foly a könyörület filléreinek gyűjtése az elégett Devecser számára s egymásra érkeznek az újabb Hiob-hirek a megye minden részéből.

Avanyolai tűzvész a múlt héten 16 házat hamvasztott el, számos melléképülettel s a learatott gabnane- müekkel s téli eleséggel, takarmánynyal.

Azután jött az ádázteveli nagy tűzvész hire, melyről ottani tudósítónk az alábbi leírást küldte be irodánknak :

Adász-Teyel égése.

(A „Veszprémi Függ. Hírlap“ tek. szerkesztőjéhez.)

A.-Tevel. szept. 25.

A tüz^az idén sok pusztítást tesz országszerte. Ádász-Tevel Veszprém megyei község majd minden évben martaléka a bősz elemnek. A múlt heti erős szelek a lakosságot oly páni félelemben tartotta, hogy a község azon részén, melyen a tűz ezelőtt 3 évvel nagyobbmérvü pusztítást tett, minden előkészületeket megtettek a bekövetkezhető veszélyre ; nagyobb része az ottani lakosoknak öltözetesen feküdt le; a község elöljárósága is. minden lehető intézkedéseket megtett az esetleges veszély idejére.

Boszu-e vagy vigyázatlanság dobott-e üsz- köt? azt persze bajos volna megtudni, de f. hó 23-án délután 3l/2 Órakor a vészharangok kongása felriasztotta az pgész lakosságot; sziv8zaggató jajkiáltások vegyültek az orkánszerü déliszél rémes zúgásába, mely az előtte álló minden éghetőt óriási tüznyelvé- vel néhány perez alatt lángba borított.. Az oltásra az iszonyú nagy szélben nem is lehetett gondolni, minthogy a község e részén a házak mint szalmásak, a rendetlen és sűrű építkezések miatt ily széllel oltani lehetetlen ; tehát csak a tűz lokalizálására kellett szorítkozni.

Tudvalevő, hogy a kutakban vagy semmi, vagy pedig nagyon csekély viz. van s ami az oltást nagyon nehezítette, még azon körülmény is hozzájárult, hogy Pápán hetivásár volt és sokan a tűzveszélykor nem voltak otthon; ezeknek persze mindenük porrá égett.

A lakosság már mindent télre megtakarított, a sok takarmány, szalma, gabona, kuko- ricz.a mind odaégett. Néhány óra alatt mintegy 70 család lett hajléktalanná és téli kenyerétől me^- fosztva.

Az egész környék füstös rommá lett, csak az ott lakó családok hangos jajpanaszai hallatszottak mindenünnen. Valóban megható látvány, hogy erős férfiak sírva nézték egész évi fáradságuk gyümölcsét megszenesedve a tél elején. A tetők majd mind biztositva voltak ugyan, de ez vajmi csekély, a sok takarmány, gabona stb. nem volt biztositva, több hízóban levő sertés és temérdek baromfi bennégett, 8 családnak a szobájuk is beégett és mindenük ott pusztult.

A tűz mintegy 70 házat és ugyanennyi családot koldusbotra juttatott. A pápai járás derék főszolgabiráját Horváth Lajos urat, elsőnek ott láttuk.

Dicsérettel említendő, hogy a vész színhelyén legelőször megjelentek a h.-bödögei tűzoltók Hidy Zsigmond főparancsnok élén, továbbá a n.-teveli és tapoczafői fecskendők igen jó szolgálatot tettek, persze a dühöngő nagy szél miatt oltani nem lehetett, hanem

a tűz továbbterjedését iparkodtak minden erejükkel megakadályozni, ami sikerült is.

Elismerést és dicséretet érdemel a pápai tűzoltóság is, mely szintén kijött a hvdro- forral Heim Ignócz és Szokoly Ignácz parancsnokok vezetése mellett, és minden lehetőt megtettek szakavatott intézkedéseikkel az oltás körül, és addig el sem távoztak a vész színhelyéről, mig a tűz általuk el nem oltatott, mi egész késő éjjelig tartott.

Igazán ily alkalommal láthatni a felebaráti szeretet ezen nemes és önzetlen intézményét, a tűzoltóság életrevalóságát és hasz- navehetőségét.

Vajha A.-Tevel községben is, ezen üdvös intézmény mielőbb életbe lépne! A kár mintegy 20 — 25 ezer frtra rúg.

Z. L.

A midőn hírlapunkat zárnók, jö a zirezi szolgabiróság távirata azzal a rémhírrel, hogy

Porva község is leégett! Csütörtökön délután, óriási szélvész dühöngött, midőn tűz támadt a község közepén, mely oly rohamos gyorsasággal harapózott tetőről-tetőre, hogy a lakosság élet-halál közt menekülhetett csak.

A tűzvésznek ember áldozatai is vannak. Az égő házakban benégett egy asszony s hat gyermek.

A bősz ele.n megfékezésére gondolni sem lehetett s igy mindent, amit útjában talált, földig perzselt.

A 119 házzal biró községből elpusztult 51 lakóház s néhány melléképület, az összes, télire gyűjtött eleség- némüvel.

V é g h e 1 y Dezső alispán ur, a vett hivatalos értesítés után nyomban táviratilag segélyt kért az elpusztult község számára a „Jó szív“ egyesülettől s illetve Tisza Kálmánnétól, valamint a belügyminisztériumtól. Külön kérelmet intézett ugyanez ügyben ő méltósága báró Hornig Károly megyés püspök úrhoz s a nagyságos káptalanhoz.

Majd személyesen is elutazott a sújtott községbe, az első segély iránt intézkedendő. Előzőleg pedig az alábbi felhívásokat bocsátotta ki a megye népéhez:

VeszprémYármegye közönségéhez!

Ismét újabb csapás sújtott bennünket.

Porva községben tegnap délután tűz ütvén ki, a bősz elem 51 házat, tömérdek gabonát, takarmányt, élelmi szert és más egyéb ingóságot semmisített meg, sőt ezzel meg nem elégedve, 7 emberéletet is követelt áldozatni.

Sok család lett koldussá s megfosztva mindenétől teljesen a nyomor mélyére taszítva küzd a kétségbeeséssel és eped .e várja az enyhítő írt fájdalmára — és kéri a segélyt.

Azon meggyőződésben, hogy ezen segélyt kérő szó, most is, mint hasonló esetekben máskor a csapások által sújtottak szenvedései iránt fogékony kebellel megáldott megyei lakosság minden rétegében viszhangra talál: a kö- nyöradományoknak, — melyeket liir- lapilag fogok nyugtázni — hozzám leendő küldését kérem.

Veszprém, 1890. szept. 25.

Véghely Dezső,

kir. tanácsos, alispán.

Felhívás veszpréniYármegye közönségéhez!

A jó Isten csapása nehezedett ránk.

(Irszágszerte pusztított a folyó év nyarán a tűzvész s koldussá tette Magyarország több vidékén a nép jelentékeny részét.

Korábban virágzó és ma elhamvadt községek : Püspök-Hatvan, Mór, Mező- Livádia, Ondód, Rosnyó, Szent-Hubert, Tokaj és Kaba romjai közül segélyért esdő szó hangzik.

A hajlék még be sincs födve, a károsultak szemében még az éhség könnye ül s itt az ősz s már is közel a hideg tél.

Az elpusztult hajlékot befedetni, az éhség könnyét letörölni és a nagy nyomort enyhíteni minden igaz és nemesen érző honpolgárnak erkölcsi kötelessége.

Veszprém vármegye hazafias közönsége, más egyéb csapások alkalmával is első volt azok között, kiknek megdobbant a szívok a nyomor hallatára s kik a segélyezés nemes tényét siettek gyakorolni és meg vagyok győződve, hogy annak minden tagja most is le fogja tenni áldozatnak szánt fillérét a károsultak javára.

Ebben a biztos tudatban a könyör- adományoknak — annak felemlitése

mellett, bőgj' „az országos tűzkárosul- tak javára“ vagy bizonyos községek részére tétettek-e ? — hozzám laendő küldését kérem.

Végül megjegyzem, hogy a nyugtázás a „Budapesti Közlöny“ utján fog történni.

Veszprém, 1890. szept. 16.

Véghely Dezső,

királyi tanácsos, alispán.

Á veszprémi gazd. egyesület

közgyűlése.

0 gr i T7- ÓA „ Veszprémmegyei gazdasági egyesület“ Veszprémben saját hivatalos helyiségeiben

folyó évi október hó 5-ik napján délelőtt 10 órakor

igazgatósági-, s ugyanazon napon délután 3 órakor pedig

rendes közgyűlést

tart,

mely gyűlésekre az egyesület igazgatósági-, illetve összes tagjait tisztelettel megírnom.

Veszprém, 1890. szept. hóban.

Gróf Esterházy Móricz,

csász. és kir. kamarás, főispán, elnök.

Pápa és a veszprémmegyei vasutak.

A volt magyar nyugot.i vasút helytelen vezetése és főkép a csomó pout Kis-Czellben történt elhelyezése okozták Pápa városának sülyedését. Azóta Pápa egy lejtőre jutott és a sülyedés még folyton tart. Sajnos, hogy akkori intéző embereink nagy és többé teljesen jóvá nem tehető mulasztást követtek el. De nem akarunk többé recriminálni; annál kevésbbé, mert nem is használna: mert a nyomorúság iudolenssé és fatalistákká tett bennünket. Megszoktuk a tespedést, jajgatunk ismerős körökben és kávéházakban a mostoha idők miatt, hogy az ipar és kereskedelem pang, de nem teszünk semmit, hogy helyzetünkön segítsünk. Pedig lehet mise- riánkon segíteni. Vasút sodorta Pápát a pusztulás és elszegényedés útjára és csak vasutak képesek a várost a sülyedésből kiemelni és az egészsége; fejlődés útjára terelni.

Melyek volnának azon vasútvonalak, melyek képesek volnának Pápa városán segíteni ?

Ha Pápa városa földrajzi fekvését és a már meglevő vagy épülőfélben levő vasúti hálózatot tekintetbe vesszük, akkor következő vonalak kiépítése volna szükséges:

1. Pápa, Bödöge, Ugod, Koppány, Bakony- bél, Zircz, Veszprém, vagy Zircz, Vár-Palota. Ezen vonal Pápához szítaná a Bakony legnagyobb részét és összekötné Pápát Veszprémmel. Az egész Bakony mezőgazdasága nagy lendületet nyerne. Sok, eddig hozzá- férhetlen és a világtól elzárt község összeköttetést nyerne a világforgalommal, Veszprém városát kiemelné eddigi izoláltságából és Pápát nagy veszélytől mentené meg, tudniillik attól, hogy a veszprém-győri vasút kiépüljön, mert ha ezen vonal kiépül, ez adná meg Pápának a halálos döfést.

2. Pápa-Csornai vasút. Mindenki tudja Pápán, hogy mióta a Győr-Csorna-Soproni vasút kiépült, városunk piacza elvesztette a Rábaközt. Ennek lakossága most csak nagy kivételesen jön Pápára, holott ezelőtt ide adta el termésének legnagyobb részét és itt vásárolta be szükségleteit. Iparosaink és kereskedőink élénken érzik ezen veszteséget, részint mint vevők, részint mint eladók. Az elvesztett vidéket ismét vissza lehet hódítani egy Csornára építendő vasút által; mi most annyival inkább szükséges, mert a Pozsony- Mosony-Csorna-Sárvári vasút már épülőfélben van, mely uj vasúti vonal ismét fogja csökkenteni piaczunk forgalmát, ha azt a csornai vasút által helyre nem hozzuk. A csornai vasút által közeli és gyors összeköttetést nyerünk Sopron várossal és megyével és a felvirágzó Kapuvárral. De nyerünk uj és közelebbi export utat Alsó-Austriába, Bécs elkerülésével; nyernénk 2 uj utat Bécsbe és egyet Pozsonyba.

3. Pápa-Somló-Vásárhely-Ukk. Ez által Pápa összeköttetést nyerne a Somlóval, Deve- cserrel, Veszprém hozzánk sokkal közelebb hozatnék; a noszlopi gazdag kőszéntelepek egy kis szárnyvonal által kiaknázhatók és értékesíthetők volnának. De mindezen helyi érdekek elenyészők azon nagy horderejű változással szemben, melyen városunk keresztül menne ezen vonal országos jelentősége folytán. Mikor Ukkról Egerszegen át Csáktornyáig a vasút már épülőfélben van, ezen vonal nagy transito vonallá nőné ki magát. A fiumei be- és kivitel egy nagy része ezen vonalon történnék és Pápa volna jóformán a legnagyobb csomópont ezen vonalon, mi által városunk sülyedése nem csak megszűnnék, de forgalma, ipara és kereskedelme nagy lendületet nyerne és jóléte folyton gyarapodjék. Ezzel helyrehozható volna azon csorba is, mely városunkon az által lett ejtve, hogy a Sümegh-Tapolcza s keszthelyi vasút nem Pápáról, hanem Bobáról lett kiépítve. Kis-Czelí veszítene az ukki vasút kiépítése által és Pápa ismét részben visszavenné azt, mit Kis-Czell tőle elvett.

Ha az említett 3 vasútvonal kiépül, Pápa városának jövője meg van szilárdítva és felvirágzásának alapja megvetve. Hasznosság szempontjából Pápa városára nézve, első heSzombat, szept. 27.

lyen áll az ukki vonal, azután következik a zirezi, de melylyel egyrangu a csornai. Kívánatos volna még egy Kis-Bérre vezető vonal.

Már említve volt, hogy nagy veszély fenyegeti Pápát, mert ismét van tervezve környékünkön vasút, mely a várost elkerüli és melyn'k e miatt gyengítenie kell pia- ezunkat és forgalmunkat. Veszprémben ugyanis élénk mozgalom indult meg egy Veszprémből Zirczen át Győrbe és Gönyüre építendő vasút végett. Veszprémből azután tervben van e vasút folytatása Enyingen át Dombóvárra. Ezen vasút ügye már meglehetősen előre haladt. A vonalmenti több helységben az érdekeltség már össze volt híva és természetesen, mindenütt lelkesedéssel fogadták a tervet. A részvények aláírására egyes előkelő és tekintélyes férfiak már ki is vannak jelelve. Veszprém városa utolsó közgyűlésén ezen ügy már napirenden volt és egy vasúti bizottság lett megválasztva, mely ezen ügyet szorgolja. Természetes, hogy a veszprémiek első sorban a megyétől várnak nagy erkölcsi és anyagi támogatást és ebben a veszprémiek nagyon jól számítanak, mert a mérvadó emberek Veszprém mellett vannak. Tehát arról van szó, hogy Pápa városa és a pápai járás pénzzel, uj adóval segítsen Veszprémuek és vidékének oly vasutat építeni, mely Pápa városát tönkremenéssel fenyegeti. Ezen vasút Győrtől délre Román- don, Zirczen keresztül menne Veszprémbe és Pápától elvonná az egész Bakonyalját, Pápa még jobban lenne izolálva. Ezen vonal kiegészítené és kikeritené azon városunkra nézve igen káros vasúthálózatot, melyet a Kis-Czell-Városlőd-Györ-Csorna-Szil-Sárkány- Beled-Sárvári máris képeznek. A győr-vesz- prémi vonal megkötné a csomót városunk nyakán és lassanként, de biztosan megfojtaná.

Teljes joggal követelhetjük úgy a törvény- hatósági közgyűléstől, hogy a megye még egyetlen egy napi közmunkával se segélyezzen egy vasutat, mely a megye legnépesebb városát tönkremenésssl fenyegeti. Mi is óhajtjuk és akarjuk, hogy Veszprémmegye is, más megyék mintájára létesítsen helyi érdekű vasutakat. De tekintve megyénk anyagi helyzetét, tekintve a már meglevő vasúthálózatot, tekintve a márig magas megyei pótadót, tekintve Pápa városának szánandó helyzetét és folytonos sülyedését, mit főkép a vasutak okoztak, de tekintetbe véve Veszprém város izolálását is, megyénk csak a legnagyobb erőmegfeszitések és tetemes adóemelés árán lesz képes egy vasutat létesíteni. Ennek az egy vasútnak pedig a vesz- prém-zircz-bakonybél-pápai vasútnak kell lenni, mert ezen vasút a megye 2 legnagyobb városát kötné össze, melyre mindkettőnek nagy szüksége van és mert az átszelt vidék eddig minden vasutat nélkülöz és mert ezen vonal a megyét diagolalisan vágja keresztül délkeletről, északnyugatra, melyre a megyének különben is nagy szüksége van.

Ezen kiváló fontosságú megyei vasútvonal előtt minden más vonalnak háttérbe kell szorulnia. Ha egyik vagy másik vonalra akad vállalkozó, ki azt kiépíti, annak a megye közönsége csak örülhet, de a kiépítésnek a megye részéről adandó legkisebb segély nélkül kell történnie, mert minden segélyt az említett vonal számára kell re- sorválni.

A győr-zircz-veszprémi vonal nem pótolna valami nagy szükségletet, mert részint a megye keleti határával, részint az uj-szőny- kisbér-fejérvári vonallal menne párhuzamosan, ebhez nagyon is közel. Az érintendő községek legnagyobb részének megvannak már a vasúti állomásaik, még pedig nem igen messze és a haszon, mely ezen községekre háramlanék, sehogy sem állna arányban azon kárral, mit Pápa szenvedne. Különben hisz- szük, hogy ezen vasút szinte ki fog épülni, de későb; épugy yaQ jogosultsága a vesz- prém-enying-dombovári vasútnak ^és még másoknak. De egyikök sem mérkozhetik a veszprém-zircz-pápai vasúttal, mely tisztán megyei vasút, mert más megye határát nem érinti.

Hogy a nevezett vasútvonalak létesüljenek szükséges első sorban, hogy egy buzgó, befolyásos, fáradbatlan és erélyes ember vegye az ügyet kezébe, ki nem retten vissza attól, ha fáradozásai mindjárt az első vagy második kísérletre, nem vezetnek sikerre, hanem ki nem nyugszik előbb, mig az ige testté nem válik. Egy ily embert keresni a városi tanács és közgyűlés feladata, mely utóbbi a kellő dijazásról is gondoskodjék, mert alig fog akadni valaki, ki csupán városunk iránti jóakaratból és buzgóságból fog ily nehéz és igen költséges vállalatot magára venni. Ergo caveant consules: ébredjen fel e téren is városi tanácsunk és gyűlésünk álmából és tétlenségéből. Láthatjuk, hogy a világ a mi kedvünkért nem áll meg, hanem gyorsan halad, minélkülünk és mint a már kiépült, épülőfélben levő és tervezett vasutakból meggyőződhetik, halad ellenünk is. L.

*

(E czikket a „Pápai Lapok“ e heti száma közié s közöljük, hogy lássa a megye maga, micsoda logika divik most Pápán, a vasúti politika dolgában. Majd kommentárt Írunk hozzá. A szerk.)

VeszprémYármegyei gazdasági egyesület.

(Hivatalos.)

Tenyész-bikák beszerzése.

A gazdasági egyesület a jövő év tavaszával szükséglendő tenyészbikák mennyiségét lehetőleg még ez év őszén kívánván biztosítani, tisztelettel felkérjük mindazon tenyésztőket, kik eladásra tenyészbikákkal rendelkeznek, hogy az eladandó tenyészbikák szárma-