Veszprémi Független Hirlap, 1890 (10. évfolyam, 1-54. szám)

1890-08-23 / 35. szám

Veszprém, 1890. X. évfolyam. 35. szám. Szombat, aug. 23. M egjelen minden szombaton. — A lap ára : gesz évre 6 írt; n' gyedévre 1 frt 50 kr,; egyes szám ára 15 kr. — Hirdetések petitsora 6 kr ; nyilttér petit-tere 20 kr., 30 kr., kincstár illeték.—A hirlap irodája : „Petőfi“-intézet Veszprém (városház-tér. Veszprém, aug. 23. A nemzeti hagyomány, a szeretet dicsőséges nagyjaink iránt: ünneppé ) avatta Szent-István magyar király napját. S amint dicsőséggel ünnepli a nem­zet a szent király emlékében a kereszt diadalát, azzal a hálás ragaszkodással köszönti évtizedek óta a nemzet Tu- rinban élő nagy fiát, kinek neve el- törölhetetlen betűkkel van bevésve azok szivébe, akik felfogják azon eszme magasztosságát, melyet a feltámadás glóriájával övezett félisten hirdetett, a jövő biztos ösvényére vezetve a nemzetet, hogy ezredéves jogának uj ezredévet szerezzen. Kinek nem dobban meg szive az uj Simeon nevének hallatára, s ki ,nem lábbad könyekbe, ha a félisten hontalanságára gondol?! Vérünkből van ő és szivünkhöz van nőve szeretettel, imádással. Nem törte meg őt a gyászmagyar- kák méltatlan eljárása — a nemzeté ma is minden szívverése a távolból is. És a nemzet, melynek szivdobogá- i sát paragrafusokkal irányítani nem lehet — egyhangú lelkesedéssel dísz­polgárává választotta Kossuth Lajost, érdemeinek, nagyságának elis­meréséül, felruházva őt külön-külön mind ama polgári jogokkal, melyekkel itthon a honos polgárok rendelkeznek. S midőn a rideg betű hontalani- tásra tör, a szív, mely nem ismer :^törvényeket, s dobogása szerint érez, nemzeti ünneppé avatja K o s s u L h Lajos névnapját, augusztus 25-ikét. Veszprém város polgárai körében, miként azt hírlapunk előző számaiban jeleztük, mozgalom indult meg Kos­suth Lajos nevenapjának előes­téjét pártszinezet nélkül megünne­pelni. Örömmel üdvözöljük e mozgalmat, mely készséggel csatlakozik ahoz az országos mozgalomhoz, mely immár kétségtelenül hazafias nemzeti ünne­pévé avatta Lajos napját. Midőn Veszprém város polgársága megüli Kossuth Lajos névünnepét, csak önmaga iránti tiszteletének ad kifejezést, köszöntve e város első díszpolgárát. Rég eldöntött tény az, hogy Kos­suth ünnepeltetésével nem lehet pártkérdést csinálui s aki azt teszi, helytelenül jár el. Közülünk való ember ő is, vérünk­ből lett vérünk, méltó [imádat tárgya mindanyiónknak. Épen ezért egy szivvel-lélekkel, minden pártszinezet nélkül üljük hát meg K o s s u t h-n apját s a fél­isten csodálatában, imádatában egye­süljön a politikai küzdelmekben fel- hevült, csapongó lélek s köszöntsük a nagy hazafit egybehangzó szívveréssel, önmagunkat megtisztelő lelkesedéssel! — A györ-gönyö-zirczi vasút győr- gönyői része ellen erős czikkben kel ki a „Győri Közlöny“, mivel azt tartja, hogy e vonal megnyitása Győr­nek tetemes anyagi károkat okozna. Nevezett lap többek között így ir : „Nyíltan és határozottan merjük állítani, hogy a győr-gönyői vonal Győrnek határozottan ártana, mert a dunai forgalom általa rövid idő alatt tönkre tétetnék, a vizi-ut végállomás helyévé Gönyő válna s a mellett, hogy Győr közpénztára érzékeny vesz­teséget szenvedne a dunai szállítmá­nyok után eddig szenvedett kövezet­vám és egyéb partidijak elvesztésével közvagyonosodásában is rázkódás érné, amennyiben értéktelenné válnának gőzhajó-állomásai, az azokba befekte­tett jelentékeny tőkék halomra dön­tetnének. De nincs is rá szükség, hogy Győr és Gönyő közt egy uj közlekedési vál­lalat képződjék, mikor a lehető leg­kényelmesebb és legolcsóbb forgalmi eszközünk e vonalon úgy is meg van és pedig Győrre nézve a lehető leg­kedvezőbb alakban, mert e vonal itt végpontját Jeli. A győr-gönyői vasüt .csak arra volna jó, hogy a transitó szállítmányokat szaporítsa, ebből pedig ráuk nézve semmi előny nem származik, kereske­delmi érdekeinkre mindegy, ha ..éven­ként 1 vagy 100 millió is e transitó szállítmányok száma. Az, aki a gönyői vasútállomáson valamit felad, bizo=- nj’osan nem Győrig adja fel, hanem tovább, és igy még az a kis forgalom is, amely jelenleg Gönyő vidékéről hozzánk jő, eltereltetnék tőlünk, mert e vidék központja kétségtelenül Gönyő lenne, ez emelkednék egyenesen Győr rovására. Másként áll a viszony a győr-zirczi vonallal szemben. Ámbár a Bakony termékei ez idő szerint is dús piaczot szolgáltatnak Győrnek, mind amellett be kell látnunk, hogy a forgalom könnyűvé tétele által még inkább megnyittatnék piaczunk a Bakonyvi- dék számára s ez kölcsönösen elő­nyünkre szolgálna. Győrváros törvényhatóságának tehát minden eszközt meg kell ragadnia, hogy a győr-gönyői vasútvonal kiépí­tését megakadályo?za s ha a zirczi vonal e nélkül nem épülhetne ki, ma­radjon inkább ez is.“-A- IDÓtJG-T. Hirdetmény. Az 1890. évi hadmentességi-dij adó­lajstrom folyó augusztus hó 25-től szep­tember 1-ig bezárólag ezen város adó- ügyosztály hivatalos helyiségében közszem­lére tétetik ki. Felhivatik az érdekelt közönség, hogy ezen idő alatt a lajstromot betekinteni és esetleges fellebbezéseiket ezen határidő alatt beadni él ne mulasszák, mert ellen­eseiben a felszólamlások tekintetbe vétetni nem fognak. Veszprém, 1890. aug. hó 19-én. Kováts Imre, polgármester. A görög nyelvtanítás ügye a vesz­prémi gymnásiumban. — Megszivlelésül a t. ez. szülőknek. — A magyar királyi vallás- és közoktatás- ügyi minister űr ő excellentiája f. évi jul. hó 30-án 30.820 sz. alatt folyó évi XXX. törvényczikkel kapcsolatban egy rendeletet bocsátott ki, melynek fontos voltára s kö­vetkezményeiben nem csekély horderejére az érdekelt szülőket figyelmeztetni, köteles­ségemnek tartom. Nem ismeretlen az olvasóközönség előtt ama körülmény, hogy a magyar törvény- hozás a görög nyelvet kivette a minden növendékre nézve kötelező tantárgyak sorá­ból, a pályaválasztás szerint állapítván meg annak kötelező vagy nem kötelező voltát. Tekintve a gymnasiumba járó tanulóifjú­ságnak különböző pályákra való készülését, a görög nyelvnek tanulására az idézett ren­delet értelmében az 1890—91-ik tanévtől kezdve csak azon V-ik osztályba fellépő tanulók utasíttatnak, kik egyházi, tanári vag’Y orvosi életpályát választottak maguk­nak. • Az ily tanulók a gymnasiumi tanfo­lyam befejezéséig tanulják a görög nyelvet s belőle érettségi vizsgálatot tenni tartoz­nak. Egyéb pályára készülő tanulóifjakra nézve a görög nyelv tanulása ezentúl nem lesz kötelező; s azon esetben, ha a görög nyelvi oktatásban részt venni nem óhajta­nak, kötelesek e helyett a) heti két órában a „Magyar irók bővebb tanulmányozása kap­csolatban a görög klasszikusok fordításban való ismertetésével* czimű tantárgyból; — b) heti két órában a szabadkézi és geomet­riai rajzból oktatást venni. Az ezen irány­ban haladó tanulók a Vili. osztály befejez­tével az a) alatt jelzett tantárgyból a szó­beli érettségi vizsgálat letevésére kötelez- tetnek. Ezeket előre bocsátva figyelmeztetem azon t. szülőket, kiknek fiai a beálló tanévben az V-ik osztályba való fölvételre jelentkez­nek, hogy a beíratást megelőzőleg a gyer­mekeik életpályájára nézve annyira fontos dolgot komolyan megszívleljék s a szerint határozzanak, vájjon a görög nyelvben, avagy a görög nyelvet pótló tantárgyakban ókajt- ják-e gyermekeiket oktattatni. Ebbéli elha­tározásukat a tanév elején tartoznak az in­tézet igazgatójának bejelenteni, mire nézve álljanak itt a ministeri rendelet következő sorai: „Az irány választás a beíratás alkalmával a szülök, illetőleg törvényes gyámok által teendő szóbeli, távolle'tök esetén általok ki­állítandó írásbeli nyilatkozat utján történik.* Ha a tanuló a szülők, illetőleg a törvé­nyes gyám távollétében ezek írásbeli nyilat­kozata nélkül jelentkezik az V-ik osztályba való fölvételre, a választott irányt bejelenti, de az írásbeli nyilatkozatnak 8 napon belül beszerzésére utasíttatik. Ha a tanuló a ha­táridő elteltével sem mutatja be a kívánt nyilatkozatot, az igazgató értesíti a szülőket, illetőleg gyámot, hogy a tanuló mely irányra jelentkezett, oly hozzáadással, hogy ha 5 nap alatt ellenkező értesítést nem kap, a tanuló választása véglegesnek fog tekintetni.“ Az igazgatóság. A fillokszera elleni preventív védekezés. Semmi sem vette talán jobban igénybe az emberi ész kutató és feltaláló képességét, mint a a fiillokszeravész elleni védekezés s mégis a fáradhatlan szellemi tevékenység egy irányban sem volt oly hálátlan sikeres ered­mény dolgában, mint ebben. Sok volna felso­rolni az ajánlott óv-és tirtó módszereket, a melyeknek felfedezésén annyi tudományos fő törte az eszét; mégsem bizonyult azok közül egy is ugyanazon feltétlenül sikeresnek. Bele kell tehát nyugodnunk abba, hogy itt egy oly kitört elemi csapással állunk szemközt, a melynek romboló és káros következményei elől most már ki nem térhetünk, mert minden emberi _iparkodás Isten áldása hiányában — a közmondáshoz híven hasztalannak bizonyult. Az örök bölcseség által kormányozott ter­mészetben ok nélkül mi sem történhetik, a mely oknak felfedezése szigorú következtes- ségüknél fogva sokkal könyebb, mint az okozatok elhárítása, sok esetben a kutatások eredményre is vezetnek és megalkotják az általános és föltétlenül helyes tételeket és szabályokat, a melyekhez — észszerűen — véleménykülönbség nem fér; de más esetek­ben, mint a fillokszeravészne'I az eredmény tapogatózásokon és csupa feltevéseken alap­szik, a legalázóbb vélemények — quot capita tot senteutiae elv szerint. Minden bajt könnyebb preventív módon elhárítani, mint orvosolni, erre nézve legelsob- ben is az előidéző okokkal kell tisztába jönnünk, hogy az okozatok bekövetkezését megakadályozhassuk. Kérdés tehát, hogy mik a fillokszera fellépésének és pusztítása­inak okai? Erre a felelet: a szőlő növény tultengése. Közbevetőleg különbséget kell itt lenni a fillokszera keletkezése és tova­terjedése között, mert nagyon is elhibázott dolog volna a szőlők elpusztulásának okát egyáltalában a tultengésben keresni, vagy viszont azt állítani, hogy mindenüvé úgy hurczoltatott át, előbbi eset mellet bizo­nyít az a körülmény, hogy a vész a fiatal, erőteljes és gondossan kezelt szőlőket sem kíméli, mig az utóbbi mellett az, hogy az áthurczolás megakadályozására vonatkozólag kiadatott és legszigorúbban betartott rende­letek daczára is fellépett a legszigeteltebb helyeken is. Ezek után az a kérdés merül fel továbbá, hogy mi okozza a növény tultengését? Az ugyanazon helyhez kötött huzamosb ideig tartó egyirányú termelés és tulkihasználás. Ennek illusztrálására tekintsük a régi rend­szerű erdőkezelését, a midőn tulnyomólag csupán a sarjerdő cultura dívott, mi lett ennek a következménye? az, hogy az erdők elsatnyultak, időnek előtt elvénültek, ellepték az élősdiek, mint a fagyöngy, moha, repkény- borostyán és a számtalan rovar, a melynek folytán életkoruk hova-tovább rövidebb lett és ha ki nem vágattak, bekövetkezett a csucsaszály, mint legbiztossabb jele a tul- tengésnek. Ezen körülmény vetette meg alapját az erdőgazdaságnál is a fordarendszernek, a melynél nemcsak az okszerű és helyi viszo­nyoknak megfelelő, hanem változtatásra van figyelem fordítva, de arra is, hogy a kivágás és ujitas között az erdőtalaj — a mely arra alkalmas — legalább néhány évig mezö- kultura alá vétessék. Ezen rendszer által eleje vétetett a ^alaj egyoldalú kihaszná­lásának és az abból eredő — említettem — esélyeknek. Ugyanez volna következménye az okszerű fordaváltozat nélküli mezőgazda­sági növénytermelésnek és a rokontenyész­téssel űzött álattenyésztésnek. Kísérletek ezt mindenkor beigazolják. Termeljünk csak több évig egymásután ugyanazon helyen ugyan­azon gabonát, vagy hagyjuk meg luczer- násunkat, vagy herésünket a kelletnél több évig, azt fogjuk tapasztalni, hogy elsatnyul, elcsenevész s legtöbb esetben fellépnek rajta az élősdiek, mi által megsemmisül s ha utána közvetlenül ujitás által forszírozzuk, utóvégre azt érjük el, hogy tremelése ott lehetetlenné válik. A rokoutenyésztéssel is mindinkább sat­nyább és satnyább ivadékokat nyerünk, mig végre is minden életre valóság kivész belőlük. De számtalan példát lehetne ennek igazolására felhozni. Vizsgáljuk most a szőlőterületeket és sző- lőkultiválási módokat; fogunk találni szőlő­r A hatodik nagyhatalom, — Humoreszk. — Sinkóc egy csendes kis városka a hires Kavicsos patak mentén. — Igen nevezetes hely különben. Három évtized előtt határá­ban nyomták el a zsandárok a rettegett Padlutyka Miska kapezabetyárt, a ki elra­bolta a zsombéki csárdás ujdonat uj fejelés csizmáját, ugyanott adta Spritzleder Kain nagybérlő ur, a múlt év folyamán, azt a világhírű makaobankot, melybe egymaga Csoroszlya Abris urodalmi Írnok ur 3 frt 75 krt vesztett. Van a városban okleveles szülésznő, elemi iskola, három korcsma, egy vegyeskereske- iés; ott székel továbbá „Az első magyar ostábla szövetkezet“, meg a sinkóci csizmá­ba ezéh. E két utóbbi közművelődési egye­sület rendes közgyűlése nemcsak Sinkócon »erjesztenek méltó érdeklődést, hanem a *** rármegye székvárosában is, minél fogva a ,Hazafias Rágalmazó* czimü központi párt- tözlöny azoknak lefolyásáról rendesen szó­lott referálni. F. évi húshagyó keddre roppant ünnepsé- (et tervezett a sinkóci créme. Bálbizottság alakult ott, melynek élére ^eszopka Rókus ur, egy falopás miatt elcsa- 'ott erdőpásztor állott, kit terhes es fontos runkálkodása közben erőteljesen támogatott: ’ergetegh Szabolcs ur, egy tettleges állo- lányu szabólegény, aki különös bájjal tudja ijteni a méltóságos palotást és a játszi ókatánezot. A Lady Patronesse tisztét özvegy Rozoghy orottya úrnő volt szives elvállalni, főbérlő- ője a helybeli kurtakorcsmának, ki gazdag demeket szerzett a tisztségre: nagylelkűen gátjából fedezvén három petróleumlámpásra rjedő világítás költségeit. A bálbizottság egyik ülésén elhatároztatott, hogy a „Hazafias Rágalmazó* főszerkesztője megkerestessék, miszerint a sinkóci fiatalság húshagyó kedden tartandó tánczmulatságán vagy személyesen megjelenni szíveskedjék, vagy (nem remélhető) akadályoztatása esetén a lap báli tudósítóját kirendelni ne terhel­tessék. Ezek után az előkészületek megtörténtek, s ünnepi díszbe öltözött a „Rémitő Literhez* czimzett kurtakorcsma ivószobája. A kecske- lábú asztalok egyrésze az udvarra hányatott, az ujnyi vastag piszokkal borított lóczák pedig ujságpapirossal bevonattak, nehogy rí piszoknál fogva hozzájuk ragadjanak a tp-é- lyen tisztelt vendégek. A fél méternyi vastag koromréteggel porí­tott falakat egy kéményseprő legény ezen buroktól megszabadította, azután is a nes*nes- lelkü bálanya azokat sajátkezüleg kékkővel kifestette. A három petróleum lámpás világossága elégségesnek nem találtatván: elhatározta­tott, hogy még öt faggvugyertya fénye árasz- szon világosságot, a helybeli szappanos -nagy­lelkűsége (Doppehvurst Kozma neve a( nagy­nak) folytán ezen világitó anyag beszereztet­vén, Kusztorjás Jankó elemi iskolai tanuló igen elmés tartályokat készített keréprépá- ból, s ezzel minden megtörtént a tánc^Uga- lom sikerének biztosítására. Nemsokára igen örvendetes és biztató tu­dósítások érkeztek a bizottsághoz. — ‘A „Ha­zafias Rágalmazó* lovas kurír utjí?n jelen­tette be, hogy a felelős szerkesztő : Iűr. Rüply Prokopius vezérczikk írással és lógy<ógyászati tanulmányokkal van elfoglalva : har-iem maga helyett küldi társszerkesztőjét: Pfsrcel Mór (előbb Percent Móricz) hírlapíró urat, egy kitűnő zsurnalisztát, kinek czipőkt ez alka­lomra megtalpaltatta. i* Perczel Mór ur hírneves irodalmi ember, kit a „Torma* czimü élezlap is ■ munkatár­sai közé számit s virginiai csutkáikkal szo­kott honorálni. Szerzője egyébiránt a „Párat­lan Fénymáz“ és „Olcsó KocsikPnő* czimü hirdetéseknek, melyek bőséges 1 tanúságot tesznek irodalmi bivatottságáról. A szerkesz­tőség rem-éli, miszerint külön tudósitó ki­küldésében nyilvánuló áldozatkészségét azzal fogja viszonozni a bizottság, hogy az elő­fizetek gyűjtése czéljáből való tányérozást, a szüpóra alatt megengedi. A bizottság illő lelkesedéssel vette tudomásul ezt a tudó­sítást. , Megérkezett Nyifa Adárn kontorás nyilat­kozata is, ki egy bőgősből és egy klarinétos­ból álló „zenetársulatával* Ígérkezett végig­muzsikálni a bált, tiszte le tdijul csupán egy esett birkát kötött ki. — Ezt a birkát a széplelkü Iszalag Péter számadó juhász aián- lotta fel. A szünetek alatt egy féllábu obsitos kin­tornás és Cupák Bábi kisasszony, a sinkóci í bakter művészi hajlamokkal megáldott leánya dorombon bájolja el a közönséget. A szomszéd Kancsóczon látható menazsé- ria (egy háromlábú tehénből és egy kitömött krokodilusból áll) igazgatója a meghívást köszönettel vette s Ígéri, hogy mind a hat leányával egyetemben megjelenik, ha e nagy­számú család részére potya vacsora bizto- sittatik. E notabilitásokon kiviil az egész környék mulatságkedveló lakossága kivétel nélkül roppant érdeklődést és lelkesedést tanúsít stb. stb. * * * Elérkezett végre e nagy nap. a. kedvező auspiciumok alatt megindul a mozgalom, nem hiába történt. — A „Rémitő Liter* helyiségei már a délelőtti órákban zsúfolásig megteltek úgy, hogy a főrendező már d. e. 10 órakor jelt adott a táncz megkezdésére. Mindenki jelen volt már, de a „Hazafias Rágalmazó* tudósítója csak a d. u. 3 órakor érkező vonattal volt jövendő. A bálbizottság nagyszabású intézkedéseket tett fogadtatására. Leszopka Rókus bizott­sági elnök ur lelkes szónoklattal készült fo­gadni Percei Mórt, a vélt ősz hadvezért, ki­nek hőstetteit hirdetik Szent-Tamás és a római sánezok. — A bizottság türelmetlenül várta a vonatot s Nyifa Ádám zenekara bé- kétlenül ezinezogott. — Végre berobogott a várva-várt vonat. — Nyifa és társai kétség­beejtő módon húzták a Rákóczyt, s a bálbi- zóttság szomjas torkai elböditették, hogy „Éljen Perczel Mór!“ Az ünnepelt kilépett a kőszénszállitó ko­csiból, hová erőszakkal kapaszkodott fel a vonat megindulásának pillanatában. (Gyá­szos kényszerűség által előidézett financiális operáczió.) Hálásan emelte le vadász trofeumokkal ékesített kalapját és keblére ölelte a csodál­kozó elnököt, ki egy vén generálist várt s ime, egy „kezdetleges* gyerkőcz érkezik helyette ! Percei Mór ur nem viselt tábornoki egyen­ruhát, hanem viseltes tobákszinü kabátot, melynek mellén a múlt héten élvezett para­dicsom sauce cinóberveres foltjai találkát ad­tak a minapi sóska főzelék zöldelő nyomai­nak! Tátott szája azonban mély gondolko­dásra és éles megfigyelő képességre mu­tatott. — Az ur volna Percei Mór ? . . kérdé Le­szopka bámulva. — Igen testvéreim! Igen barátaim! én vagyok Percei Mór, a hatodik nagyhatalom­nak méltó képviselője! — Ejnye, ejnye, hát az ur nem gene­rális ? — Én fia vagyok a dicsőnek. — Ifjabb Perczel Mór, ki ép úgy meghalok értetek most, mint nagy ősöm nem halt meg 1848-ban! Leszopka és társai végre megnyugodtak s vállaikon vitték Perczel Mór urat a Gyuka nevű lábatlan koldus egyfogatu szamárkordé- jára, mely fogat aztán szerencsésen oda is szállította öt a „Rémitő Liter* udvarára. Fergetegh Szabolcs ur éppen üdvözlő szó­noklattal akart előállani, midőn felismerte Percei Mórban az ö kebelbarátját: az egy­kori Perceutet. — Szervus Perczent! Perczel Mór ur csititólag és méltóságtel­jesen szólt oda: — Én itt a hatodik nagyhatalom, a sajtó képviselője vagyok! Azzal hidegen intett Fergetegh felé és belépett a tánezterembe. Rögtön virágról virágra kezdett szállni, — mig nem a bájakban dús Cupák Bábi kisasszonyt pillantotta meg s a hatodik nagyhatalom le volt fegyverezve! — Lelkemnek szótárában hiába kutatom a zengzetes igéket, hogy az ön bájait mél­tóan magasztaljam. — Se szó, se dal nem méltó önhöz, csupán a csók! Dóci Lajos barátom és kollegám „Csók*-ja, melyet bá­torkodom korall ajkaira alkalmazni! — Soha se bátorkodjék az ur! — Szólt közbe gorombán Göbölös Döme ur, egy iz­mos mészáros legény, Bábi kisasszonynak imádója s reménybeli vőlegénye, miközben úgy oldalba lökte Percei Mórt, hogy a bor­dái csaknem betörtek. Bábi kisassony eközben udvarlója karján lelebegett, igaz buzgalommal járta a „Ka­nász csárdást“, melynek zenéjét a genialis Zsíros Jóska, a város röfögő nyájának éber őre, a fenyvek árnyéka alatt komponálta. Perczel Mór urat is ösztökélte az ifjú tűz, hogy áldozzon Terpsycore-nak, azonban a főszerkesztő nem váltotta be czipőinek meg- , talpaltatására vonatkozó ünnepélyes Ígéretét s igy, fájdalom, tartózkodnia kellett az élén- kebb mozgékonyságtól. Tátott szájjal bámulta tehát a viharos tánezot s átkot mondott a romboló időre, mely mindennek végére jár s igy az ő czipöjének talpán is nagymérvű folytonossági hiányokat idézett elő. Bábi kisasszony e közben visszatelepedett a lóczára s Percei Mór nem észlelvén a go­romba mészáros legényt: csakhamar ott szo­rongott oldala mellett, hazafias érzelmek­től dagadó szivét felajánlani a doromb kecses művésznőjének. — Igen, oh igen drága uagysád! Üssze- röffenketnek ellenem a világ összes hatal­mai: én legyőzöm őket, keresztül török hul­láikon. de én szivét bírni akarom!

Next

/
Thumbnails
Contents