Veszprémi Független Hirlap, 1890 (10. évfolyam, 1-54. szám)
1890-08-23 / 35. szám
Veszprém, 1890. X. évfolyam. 35. szám. Szombat, aug. 23. M egjelen minden szombaton. — A lap ára : gesz évre 6 írt; n' gyedévre 1 frt 50 kr,; egyes szám ára 15 kr. — Hirdetések petitsora 6 kr ; nyilttér petit-tere 20 kr., 30 kr., kincstár illeték.—A hirlap irodája : „Petőfi“-intézet Veszprém (városház-tér. Veszprém, aug. 23. A nemzeti hagyomány, a szeretet dicsőséges nagyjaink iránt: ünneppé ) avatta Szent-István magyar király napját. S amint dicsőséggel ünnepli a nemzet a szent király emlékében a kereszt diadalát, azzal a hálás ragaszkodással köszönti évtizedek óta a nemzet Tu- rinban élő nagy fiát, kinek neve el- törölhetetlen betűkkel van bevésve azok szivébe, akik felfogják azon eszme magasztosságát, melyet a feltámadás glóriájával övezett félisten hirdetett, a jövő biztos ösvényére vezetve a nemzetet, hogy ezredéves jogának uj ezredévet szerezzen. Kinek nem dobban meg szive az uj Simeon nevének hallatára, s ki ,nem lábbad könyekbe, ha a félisten hontalanságára gondol?! Vérünkből van ő és szivünkhöz van nőve szeretettel, imádással. Nem törte meg őt a gyászmagyar- kák méltatlan eljárása — a nemzeté ma is minden szívverése a távolból is. És a nemzet, melynek szivdobogá- i sát paragrafusokkal irányítani nem lehet — egyhangú lelkesedéssel díszpolgárává választotta Kossuth Lajost, érdemeinek, nagyságának elismeréséül, felruházva őt külön-külön mind ama polgári jogokkal, melyekkel itthon a honos polgárok rendelkeznek. S midőn a rideg betű hontalani- tásra tör, a szív, mely nem ismer :^törvényeket, s dobogása szerint érez, nemzeti ünneppé avatja K o s s u L h Lajos névnapját, augusztus 25-ikét. Veszprém város polgárai körében, miként azt hírlapunk előző számaiban jeleztük, mozgalom indult meg Kossuth Lajos nevenapjának előestéjét pártszinezet nélkül megünnepelni. Örömmel üdvözöljük e mozgalmat, mely készséggel csatlakozik ahoz az országos mozgalomhoz, mely immár kétségtelenül hazafias nemzeti ünnepévé avatta Lajos napját. Midőn Veszprém város polgársága megüli Kossuth Lajos névünnepét, csak önmaga iránti tiszteletének ad kifejezést, köszöntve e város első díszpolgárát. Rég eldöntött tény az, hogy Kossuth ünnepeltetésével nem lehet pártkérdést csinálui s aki azt teszi, helytelenül jár el. Közülünk való ember ő is, vérünkből lett vérünk, méltó [imádat tárgya mindanyiónknak. Épen ezért egy szivvel-lélekkel, minden pártszinezet nélkül üljük hát meg K o s s u t h-n apját s a félisten csodálatában, imádatában egyesüljön a politikai küzdelmekben fel- hevült, csapongó lélek s köszöntsük a nagy hazafit egybehangzó szívveréssel, önmagunkat megtisztelő lelkesedéssel! — A györ-gönyö-zirczi vasút győr- gönyői része ellen erős czikkben kel ki a „Győri Közlöny“, mivel azt tartja, hogy e vonal megnyitása Győrnek tetemes anyagi károkat okozna. Nevezett lap többek között így ir : „Nyíltan és határozottan merjük állítani, hogy a győr-gönyői vonal Győrnek határozottan ártana, mert a dunai forgalom általa rövid idő alatt tönkre tétetnék, a vizi-ut végállomás helyévé Gönyő válna s a mellett, hogy Győr közpénztára érzékeny veszteséget szenvedne a dunai szállítmányok után eddig szenvedett kövezetvám és egyéb partidijak elvesztésével közvagyonosodásában is rázkódás érné, amennyiben értéktelenné válnának gőzhajó-állomásai, az azokba befektetett jelentékeny tőkék halomra döntetnének. De nincs is rá szükség, hogy Győr és Gönyő közt egy uj közlekedési vállalat képződjék, mikor a lehető legkényelmesebb és legolcsóbb forgalmi eszközünk e vonalon úgy is meg van és pedig Győrre nézve a lehető legkedvezőbb alakban, mert e vonal itt végpontját Jeli. A győr-gönyői vasüt .csak arra volna jó, hogy a transitó szállítmányokat szaporítsa, ebből pedig ráuk nézve semmi előny nem származik, kereskedelmi érdekeinkre mindegy, ha ..évenként 1 vagy 100 millió is e transitó szállítmányok száma. Az, aki a gönyői vasútállomáson valamit felad, bizo=- nj’osan nem Győrig adja fel, hanem tovább, és igy még az a kis forgalom is, amely jelenleg Gönyő vidékéről hozzánk jő, eltereltetnék tőlünk, mert e vidék központja kétségtelenül Gönyő lenne, ez emelkednék egyenesen Győr rovására. Másként áll a viszony a győr-zirczi vonallal szemben. Ámbár a Bakony termékei ez idő szerint is dús piaczot szolgáltatnak Győrnek, mind amellett be kell látnunk, hogy a forgalom könnyűvé tétele által még inkább megnyittatnék piaczunk a Bakonyvi- dék számára s ez kölcsönösen előnyünkre szolgálna. Győrváros törvényhatóságának tehát minden eszközt meg kell ragadnia, hogy a győr-gönyői vasútvonal kiépítését megakadályo?za s ha a zirczi vonal e nélkül nem épülhetne ki, maradjon inkább ez is.“-A- IDÓtJG-T. Hirdetmény. Az 1890. évi hadmentességi-dij adólajstrom folyó augusztus hó 25-től szeptember 1-ig bezárólag ezen város adó- ügyosztály hivatalos helyiségében közszemlére tétetik ki. Felhivatik az érdekelt közönség, hogy ezen idő alatt a lajstromot betekinteni és esetleges fellebbezéseiket ezen határidő alatt beadni él ne mulasszák, mert elleneseiben a felszólamlások tekintetbe vétetni nem fognak. Veszprém, 1890. aug. hó 19-én. Kováts Imre, polgármester. A görög nyelvtanítás ügye a veszprémi gymnásiumban. — Megszivlelésül a t. ez. szülőknek. — A magyar királyi vallás- és közoktatás- ügyi minister űr ő excellentiája f. évi jul. hó 30-án 30.820 sz. alatt folyó évi XXX. törvényczikkel kapcsolatban egy rendeletet bocsátott ki, melynek fontos voltára s következményeiben nem csekély horderejére az érdekelt szülőket figyelmeztetni, kötelességemnek tartom. Nem ismeretlen az olvasóközönség előtt ama körülmény, hogy a magyar törvény- hozás a görög nyelvet kivette a minden növendékre nézve kötelező tantárgyak sorából, a pályaválasztás szerint állapítván meg annak kötelező vagy nem kötelező voltát. Tekintve a gymnasiumba járó tanulóifjúságnak különböző pályákra való készülését, a görög nyelvnek tanulására az idézett rendelet értelmében az 1890—91-ik tanévtől kezdve csak azon V-ik osztályba fellépő tanulók utasíttatnak, kik egyházi, tanári vag’Y orvosi életpályát választottak maguknak. • Az ily tanulók a gymnasiumi tanfolyam befejezéséig tanulják a görög nyelvet s belőle érettségi vizsgálatot tenni tartoznak. Egyéb pályára készülő tanulóifjakra nézve a görög nyelv tanulása ezentúl nem lesz kötelező; s azon esetben, ha a görög nyelvi oktatásban részt venni nem óhajtanak, kötelesek e helyett a) heti két órában a „Magyar irók bővebb tanulmányozása kapcsolatban a görög klasszikusok fordításban való ismertetésével* czimű tantárgyból; — b) heti két órában a szabadkézi és geometriai rajzból oktatást venni. Az ezen irányban haladó tanulók a Vili. osztály befejeztével az a) alatt jelzett tantárgyból a szóbeli érettségi vizsgálat letevésére kötelez- tetnek. Ezeket előre bocsátva figyelmeztetem azon t. szülőket, kiknek fiai a beálló tanévben az V-ik osztályba való fölvételre jelentkeznek, hogy a beíratást megelőzőleg a gyermekeik életpályájára nézve annyira fontos dolgot komolyan megszívleljék s a szerint határozzanak, vájjon a görög nyelvben, avagy a görög nyelvet pótló tantárgyakban ókajt- ják-e gyermekeiket oktattatni. Ebbéli elhatározásukat a tanév elején tartoznak az intézet igazgatójának bejelenteni, mire nézve álljanak itt a ministeri rendelet következő sorai: „Az irány választás a beíratás alkalmával a szülök, illetőleg törvényes gyámok által teendő szóbeli, távolle'tök esetén általok kiállítandó írásbeli nyilatkozat utján történik.* Ha a tanuló a szülők, illetőleg a törvényes gyám távollétében ezek írásbeli nyilatkozata nélkül jelentkezik az V-ik osztályba való fölvételre, a választott irányt bejelenti, de az írásbeli nyilatkozatnak 8 napon belül beszerzésére utasíttatik. Ha a tanuló a határidő elteltével sem mutatja be a kívánt nyilatkozatot, az igazgató értesíti a szülőket, illetőleg gyámot, hogy a tanuló mely irányra jelentkezett, oly hozzáadással, hogy ha 5 nap alatt ellenkező értesítést nem kap, a tanuló választása véglegesnek fog tekintetni.“ Az igazgatóság. A fillokszera elleni preventív védekezés. Semmi sem vette talán jobban igénybe az emberi ész kutató és feltaláló képességét, mint a a fiillokszeravész elleni védekezés s mégis a fáradhatlan szellemi tevékenység egy irányban sem volt oly hálátlan sikeres eredmény dolgában, mint ebben. Sok volna felsorolni az ajánlott óv-és tirtó módszereket, a melyeknek felfedezésén annyi tudományos fő törte az eszét; mégsem bizonyult azok közül egy is ugyanazon feltétlenül sikeresnek. Bele kell tehát nyugodnunk abba, hogy itt egy oly kitört elemi csapással állunk szemközt, a melynek romboló és káros következményei elől most már ki nem térhetünk, mert minden emberi _iparkodás Isten áldása hiányában — a közmondáshoz híven hasztalannak bizonyult. Az örök bölcseség által kormányozott természetben ok nélkül mi sem történhetik, a mely oknak felfedezése szigorú következtes- ségüknél fogva sokkal könyebb, mint az okozatok elhárítása, sok esetben a kutatások eredményre is vezetnek és megalkotják az általános és föltétlenül helyes tételeket és szabályokat, a melyekhez — észszerűen — véleménykülönbség nem fér; de más esetekben, mint a fillokszeravészne'I az eredmény tapogatózásokon és csupa feltevéseken alapszik, a legalázóbb vélemények — quot capita tot senteutiae elv szerint. Minden bajt könnyebb preventív módon elhárítani, mint orvosolni, erre nézve legelsob- ben is az előidéző okokkal kell tisztába jönnünk, hogy az okozatok bekövetkezését megakadályozhassuk. Kérdés tehát, hogy mik a fillokszera fellépésének és pusztításainak okai? Erre a felelet: a szőlő növény tultengése. Közbevetőleg különbséget kell itt lenni a fillokszera keletkezése és tovaterjedése között, mert nagyon is elhibázott dolog volna a szőlők elpusztulásának okát egyáltalában a tultengésben keresni, vagy viszont azt állítani, hogy mindenüvé úgy hurczoltatott át, előbbi eset mellet bizonyít az a körülmény, hogy a vész a fiatal, erőteljes és gondossan kezelt szőlőket sem kíméli, mig az utóbbi mellett az, hogy az áthurczolás megakadályozására vonatkozólag kiadatott és legszigorúbban betartott rendeletek daczára is fellépett a legszigeteltebb helyeken is. Ezek után az a kérdés merül fel továbbá, hogy mi okozza a növény tultengését? Az ugyanazon helyhez kötött huzamosb ideig tartó egyirányú termelés és tulkihasználás. Ennek illusztrálására tekintsük a régi rendszerű erdőkezelését, a midőn tulnyomólag csupán a sarjerdő cultura dívott, mi lett ennek a következménye? az, hogy az erdők elsatnyultak, időnek előtt elvénültek, ellepték az élősdiek, mint a fagyöngy, moha, repkény- borostyán és a számtalan rovar, a melynek folytán életkoruk hova-tovább rövidebb lett és ha ki nem vágattak, bekövetkezett a csucsaszály, mint legbiztossabb jele a tul- tengésnek. Ezen körülmény vetette meg alapját az erdőgazdaságnál is a fordarendszernek, a melynél nemcsak az okszerű és helyi viszonyoknak megfelelő, hanem változtatásra van figyelem fordítva, de arra is, hogy a kivágás és ujitas között az erdőtalaj — a mely arra alkalmas — legalább néhány évig mezö- kultura alá vétessék. Ezen rendszer által eleje vétetett a ^alaj egyoldalú kihasználásának és az abból eredő — említettem — esélyeknek. Ugyanez volna következménye az okszerű fordaváltozat nélküli mezőgazdasági növénytermelésnek és a rokontenyésztéssel űzött álattenyésztésnek. Kísérletek ezt mindenkor beigazolják. Termeljünk csak több évig egymásután ugyanazon helyen ugyanazon gabonát, vagy hagyjuk meg luczer- násunkat, vagy herésünket a kelletnél több évig, azt fogjuk tapasztalni, hogy elsatnyul, elcsenevész s legtöbb esetben fellépnek rajta az élősdiek, mi által megsemmisül s ha utána közvetlenül ujitás által forszírozzuk, utóvégre azt érjük el, hogy tremelése ott lehetetlenné válik. A rokoutenyésztéssel is mindinkább satnyább és satnyább ivadékokat nyerünk, mig végre is minden életre valóság kivész belőlük. De számtalan példát lehetne ennek igazolására felhozni. Vizsgáljuk most a szőlőterületeket és sző- lőkultiválási módokat; fogunk találni szőlőr A hatodik nagyhatalom, — Humoreszk. — Sinkóc egy csendes kis városka a hires Kavicsos patak mentén. — Igen nevezetes hely különben. Három évtized előtt határában nyomták el a zsandárok a rettegett Padlutyka Miska kapezabetyárt, a ki elrabolta a zsombéki csárdás ujdonat uj fejelés csizmáját, ugyanott adta Spritzleder Kain nagybérlő ur, a múlt év folyamán, azt a világhírű makaobankot, melybe egymaga Csoroszlya Abris urodalmi Írnok ur 3 frt 75 krt vesztett. Van a városban okleveles szülésznő, elemi iskola, három korcsma, egy vegyeskereske- iés; ott székel továbbá „Az első magyar ostábla szövetkezet“, meg a sinkóci csizmába ezéh. E két utóbbi közművelődési egyesület rendes közgyűlése nemcsak Sinkócon »erjesztenek méltó érdeklődést, hanem a *** rármegye székvárosában is, minél fogva a ,Hazafias Rágalmazó* czimü központi párt- tözlöny azoknak lefolyásáról rendesen szólott referálni. F. évi húshagyó keddre roppant ünnepsé- (et tervezett a sinkóci créme. Bálbizottság alakult ott, melynek élére ^eszopka Rókus ur, egy falopás miatt elcsa- 'ott erdőpásztor állott, kit terhes es fontos runkálkodása közben erőteljesen támogatott: ’ergetegh Szabolcs ur, egy tettleges állo- lányu szabólegény, aki különös bájjal tudja ijteni a méltóságos palotást és a játszi ókatánezot. A Lady Patronesse tisztét özvegy Rozoghy orottya úrnő volt szives elvállalni, főbérlő- ője a helybeli kurtakorcsmának, ki gazdag demeket szerzett a tisztségre: nagylelkűen gátjából fedezvén három petróleumlámpásra rjedő világítás költségeit. A bálbizottság egyik ülésén elhatároztatott, hogy a „Hazafias Rágalmazó* főszerkesztője megkerestessék, miszerint a sinkóci fiatalság húshagyó kedden tartandó tánczmulatságán vagy személyesen megjelenni szíveskedjék, vagy (nem remélhető) akadályoztatása esetén a lap báli tudósítóját kirendelni ne terheltessék. Ezek után az előkészületek megtörténtek, s ünnepi díszbe öltözött a „Rémitő Literhez* czimzett kurtakorcsma ivószobája. A kecske- lábú asztalok egyrésze az udvarra hányatott, az ujnyi vastag piszokkal borított lóczák pedig ujságpapirossal bevonattak, nehogy rí piszoknál fogva hozzájuk ragadjanak a tp-é- lyen tisztelt vendégek. A fél méternyi vastag koromréteggel porított falakat egy kéményseprő legény ezen buroktól megszabadította, azután is a nes*nes- lelkü bálanya azokat sajátkezüleg kékkővel kifestette. A három petróleum lámpás világossága elégségesnek nem találtatván: elhatároztatott, hogy még öt faggvugyertya fénye árasz- szon világosságot, a helybeli szappanos -nagylelkűsége (Doppehvurst Kozma neve a( nagynak) folytán ezen világitó anyag beszereztetvén, Kusztorjás Jankó elemi iskolai tanuló igen elmés tartályokat készített keréprépá- ból, s ezzel minden megtörtént a tánc^Uga- lom sikerének biztosítására. Nemsokára igen örvendetes és biztató tudósítások érkeztek a bizottsághoz. — ‘A „Hazafias Rágalmazó* lovas kurír utjí?n jelentette be, hogy a felelős szerkesztő : Iűr. Rüply Prokopius vezérczikk írással és lógy<ógyászati tanulmányokkal van elfoglalva : har-iem maga helyett küldi társszerkesztőjét: Pfsrcel Mór (előbb Percent Móricz) hírlapíró urat, egy kitűnő zsurnalisztát, kinek czipőkt ez alkalomra megtalpaltatta. i* Perczel Mór ur hírneves irodalmi ember, kit a „Torma* czimü élezlap is ■ munkatársai közé számit s virginiai csutkáikkal szokott honorálni. Szerzője egyébiránt a „Páratlan Fénymáz“ és „Olcsó KocsikPnő* czimü hirdetéseknek, melyek bőséges 1 tanúságot tesznek irodalmi bivatottságáról. A szerkesztőség rem-éli, miszerint külön tudósitó kiküldésében nyilvánuló áldozatkészségét azzal fogja viszonozni a bizottság, hogy az előfizetek gyűjtése czéljáből való tányérozást, a szüpóra alatt megengedi. A bizottság illő lelkesedéssel vette tudomásul ezt a tudósítást. , Megérkezett Nyifa Adárn kontorás nyilatkozata is, ki egy bőgősből és egy klarinétosból álló „zenetársulatával* Ígérkezett végigmuzsikálni a bált, tiszte le tdijul csupán egy esett birkát kötött ki. — Ezt a birkát a széplelkü Iszalag Péter számadó juhász aián- lotta fel. A szünetek alatt egy féllábu obsitos kintornás és Cupák Bábi kisasszony, a sinkóci í bakter művészi hajlamokkal megáldott leánya dorombon bájolja el a közönséget. A szomszéd Kancsóczon látható menazsé- ria (egy háromlábú tehénből és egy kitömött krokodilusból áll) igazgatója a meghívást köszönettel vette s Ígéri, hogy mind a hat leányával egyetemben megjelenik, ha e nagyszámú család részére potya vacsora bizto- sittatik. E notabilitásokon kiviil az egész környék mulatságkedveló lakossága kivétel nélkül roppant érdeklődést és lelkesedést tanúsít stb. stb. * * * Elérkezett végre e nagy nap. a. kedvező auspiciumok alatt megindul a mozgalom, nem hiába történt. — A „Rémitő Liter* helyiségei már a délelőtti órákban zsúfolásig megteltek úgy, hogy a főrendező már d. e. 10 órakor jelt adott a táncz megkezdésére. Mindenki jelen volt már, de a „Hazafias Rágalmazó* tudósítója csak a d. u. 3 órakor érkező vonattal volt jövendő. A bálbizottság nagyszabású intézkedéseket tett fogadtatására. Leszopka Rókus bizottsági elnök ur lelkes szónoklattal készült fogadni Percei Mórt, a vélt ősz hadvezért, kinek hőstetteit hirdetik Szent-Tamás és a római sánezok. — A bizottság türelmetlenül várta a vonatot s Nyifa Ádám zenekara bé- kétlenül ezinezogott. — Végre berobogott a várva-várt vonat. — Nyifa és társai kétségbeejtő módon húzták a Rákóczyt, s a bálbi- zóttság szomjas torkai elböditették, hogy „Éljen Perczel Mór!“ Az ünnepelt kilépett a kőszénszállitó kocsiból, hová erőszakkal kapaszkodott fel a vonat megindulásának pillanatában. (Gyászos kényszerűség által előidézett financiális operáczió.) Hálásan emelte le vadász trofeumokkal ékesített kalapját és keblére ölelte a csodálkozó elnököt, ki egy vén generálist várt s ime, egy „kezdetleges* gyerkőcz érkezik helyette ! Percei Mór ur nem viselt tábornoki egyenruhát, hanem viseltes tobákszinü kabátot, melynek mellén a múlt héten élvezett paradicsom sauce cinóberveres foltjai találkát adtak a minapi sóska főzelék zöldelő nyomainak! Tátott szája azonban mély gondolkodásra és éles megfigyelő képességre mutatott. — Az ur volna Percei Mór ? . . kérdé Leszopka bámulva. — Igen testvéreim! Igen barátaim! én vagyok Percei Mór, a hatodik nagyhatalomnak méltó képviselője! — Ejnye, ejnye, hát az ur nem generális ? — Én fia vagyok a dicsőnek. — Ifjabb Perczel Mór, ki ép úgy meghalok értetek most, mint nagy ősöm nem halt meg 1848-ban! Leszopka és társai végre megnyugodtak s vállaikon vitték Perczel Mór urat a Gyuka nevű lábatlan koldus egyfogatu szamárkordé- jára, mely fogat aztán szerencsésen oda is szállította öt a „Rémitő Liter* udvarára. Fergetegh Szabolcs ur éppen üdvözlő szónoklattal akart előállani, midőn felismerte Percei Mórban az ö kebelbarátját: az egykori Perceutet. — Szervus Perczent! Perczel Mór ur csititólag és méltóságteljesen szólt oda: — Én itt a hatodik nagyhatalom, a sajtó képviselője vagyok! Azzal hidegen intett Fergetegh felé és belépett a tánezterembe. Rögtön virágról virágra kezdett szállni, — mig nem a bájakban dús Cupák Bábi kisasszonyt pillantotta meg s a hatodik nagyhatalom le volt fegyverezve! — Lelkemnek szótárában hiába kutatom a zengzetes igéket, hogy az ön bájait méltóan magasztaljam. — Se szó, se dal nem méltó önhöz, csupán a csók! Dóci Lajos barátom és kollegám „Csók*-ja, melyet bátorkodom korall ajkaira alkalmazni! — Soha se bátorkodjék az ur! — Szólt közbe gorombán Göbölös Döme ur, egy izmos mészáros legény, Bábi kisasszonynak imádója s reménybeli vőlegénye, miközben úgy oldalba lökte Percei Mórt, hogy a bordái csaknem betörtek. Bábi kisassony eközben udvarlója karján lelebegett, igaz buzgalommal járta a „Kanász csárdást“, melynek zenéjét a genialis Zsíros Jóska, a város röfögő nyájának éber őre, a fenyvek árnyéka alatt komponálta. Perczel Mór urat is ösztökélte az ifjú tűz, hogy áldozzon Terpsycore-nak, azonban a főszerkesztő nem váltotta be czipőinek meg- , talpaltatására vonatkozó ünnepélyes Ígéretét s igy, fájdalom, tartózkodnia kellett az élén- kebb mozgékonyságtól. Tátott szájjal bámulta tehát a viharos tánezot s átkot mondott a romboló időre, mely mindennek végére jár s igy az ő czipöjének talpán is nagymérvű folytonossági hiányokat idézett elő. Bábi kisasszony e közben visszatelepedett a lóczára s Percei Mór nem észlelvén a goromba mészáros legényt: csakhamar ott szorongott oldala mellett, hazafias érzelmektől dagadó szivét felajánlani a doromb kecses művésznőjének. — Igen, oh igen drága uagysád! Üssze- röffenketnek ellenem a világ összes hatalmai: én legyőzöm őket, keresztül török hulláikon. de én szivét bírni akarom!
