Veszprémi Független Hirlap, 1890 (10. évfolyam, 1-54. szám)

1890-08-16 / 34. szám

Veszprém, 1890. testületileg tisztelgett szent-mártoni Rftdó Kálraánuál, mint a dunántúli ev. egyház-kerület világi felügyelő­jénél. [ — Gyorsírók üdvözlete. A pápai fő­iskola gyorsiró-köre táviratilag üdvö­zölte a Münchenben tartott negyedik egyetemes gyorsírók kongresszusát. — Megtréfált főispán. Mulatságos esete volt a napokban Esterházy Móricz gróf, főispánnak Ischl fürdő­ben. Mig ő egyik szálloda éttermé­ben vacsorázott, a kocsiját, mely reá várt, elfoglalta Újházi Ede, színművész, aki igen hasonlit a grófhoz s igy a bérkocsis Újházit Esterházynak nézte. A tévedés akkor derült ki, mikor a bérkocsi kifizetésére került a sor. „Mit fizetek?“ — kérdi Újházi. „18 frtot, gróf ur!“ „Megbolondult maga, hogy másfél óráért 18 frtot kér!“ „Kérem, mi délelőtt 10 órától kocsizunk. gróf ur!“ „Nem vagyok én gróf — külön­ben maid reggel fizetek!“ Reggel a bérkocsis elment Esterházy lakására, ahol természetesen a fizetésen felül kikapta részét — mert az igazi gróf­nak úgy kellett gyalogszerrel haza­menni. — Krausz Adel hangversenye szépen sikerült múlt szombaton a „Korona“ termében. A szép kisasszony már el­utazott Kőnigsbergbe, raelyuek operá­jához szerződött. — Bevádolt apáczák. Pajor Emilia színésznő ismeretes feljelentése alap­ján (hogy az apáczák vissza akarták szöktetni leányát) a veszprémi kir. jtszék, az ügyészség indítványára meg­kereste a b a 1 a t o n-f ü r e d i szolga- bírót, mint fürdőbiztost, hogy a szök- tetés tárgyában felvett előnyomozati iratokat küldené be. A szolgabiró azonban azt felelte, forduljanak ezekért a soproni törvényszékhez, mert az irotokat ő oda küldötte. — A pápaiak öröme. Hiába, a pá­paiak mégis csak vivnak ki maguk részére apró-cseprő kedvezményeket. Nem elégedtek meg azzal, hogy há­romszor mehettek Győrbe, kértek még egy negyedik vonatot is, mely este 7 óra 30 perczkor este indul Pápáról Győrbe és ott van 10 óra 2 perczkor s egy jó mulatás után már 2 óra 4M perczkor vissza lehet indulni Pápára, hova 5 óra 20 perczkor érkezik meg. Ez közvetlen járó tehervonat, melyhez pár szemétykupé van csatolva. — Cserepesek öröme. A más kára csinált a csütörtöki hetivásáron örömet a cserepeseknek. Perlaky József, amint a főutczán lovait hajtotta, megakadt a Fojt molnár kocsijába, az azok elé* fogott lovak ijedtükben beleléptek az áruló cserepesek jószágaiba. Zuzott- csörömpölt a sok edény, melyeknek árát készséggel aztán meg is térítette a „baleset“ okozója. — A múlt szombati tűz egyik ká­rosa B a o r annak kijelentésére kér fel bennünket, hogv neki is tetemes kára lett a tűz által, mert a padláson minden ruhája odaégett. Különben igen köszöni derék tűzoltóink önfelál­dozó működését. — Talált kincs. Bakony-Náuán egy alig tiz éves lányka fát szedegetni ment az erdőre s az alkalommal a Gaja viz partján nagy mennyiségű ezüstpénzt talált. A fölfedezést elmon­dotta a közelben lakó Szokoli molnár­nak, ki rögtön a vízhez sietett s to­vább kutatván, még több ezüstpénzt talált. A pénzek a XVI. századból valók, körülbelül 400 darabot szedtek össze. — Déli vasút. A fővárosból jelen­tik, hogy Baross kereskedelmi minisz­ter jóváhagyta a délivasut ama jelentését, melynek értelmében a sze­mély-tarifa behozatalával beszünteti az agio-pótlékot. A mérsékelt menetdij-szabályzat Magyar- országon s z e p t. 1-én lép életbe. A társaság osztrák vonalain a kor­mánytól már megerősített zónatarifát szept. 1-ével hozzák be. — Somogyi színtársulata augusztus 20-án fejezi be Balatonfüreden a színi szezont. 21-én a társulat Kaposvárra megy, ahol Somogyinak saját arénája van. — A világosi fegyverletétel évfor­dulója. Szomorú emléknapja volt aug. 13-án, a magyar nemzetnek. A vilá­gosifegyverletétel évfordulója. E gyász­napon ütötték ki magyar kézből a kardot, amelyet hazája, szabadsága védelmére fogott. Kiütötte a hazaáru­lás. Négy évtized tűnt el azóta; de az akkor ütött seb ma is sajog. A visz- szaemlékezés most is fáj. Vájjon nem erre figyelmeztettek-e a vízaknai visz- zatérő honvédek? . . . Veszprémi Független Hírlap, — Műkedvelői előadás. Siófokon múlt héten a „Bárányhoz“ czimzett vendéglőben fényesen sikerült műked­velői előadást tartottak. Színre került Bérezik Árpád egy pompás vigjátéka, melyet táncz követett. Jelen voltak : Kardos-nővérek. Krausz-nővérek, Ábelt Laura, Schwarcz Eszter, Glückmann Eszter, Langer Neli. A négyeseket 40 pár tánczolta. — A dunántúli ág. ev. gyülekezet kerületi ülése Bonyhádon f. hó 13-án reggeli 8 órakor kezdődött Karsay Sándor püspök gyengélkedése miatt az ülésen nem jelenhetett meg, őt G y u r á t z Ferencz pápai lelkész helyettesítette. — Szöllök a Balatonparton. Egyik tudósítónk Írja: A balatonparti ho­mokterületek elfoglalására nem sok kapaczitátió kell — úgy látszik; a mit az emberek sokszor szép szóra, nógatásra meg nem tesznek, megte­szik — kényszerűségből; A szőllő- hegyek rohamos pusztulása vészmen­tes talajokra utasítja az embereket s keresik is fel egymás után. Ilyen ta­laj a Balaton déli partvidéke ezer és ezer holdakban Akaratjától le egészen Fenékig. A homok majd 9%oo részben kvarcz, itt tehát a phylloxera meg nem élhet. Ültetnek is már javában a part mentén. így Akaratja és Sió­fok közt már több darabon megered­tek az ültetett vesszők és szépen disz- lenek. A Zamárdi község és Siófok közti területen is megkezdték az ül­tetést; Lellén Sza’ay Imre van több ho'ddal; a fonyódi hegy közelében pedig már óriási terület van szol ló­véi elfoglalva, ha jól tudjuk Wodiáner űré. Pár év múlva százával látjuk a munkásokat a part mentén, kiket a szigorú viszonyok oda utalnak. — A szerelem halottjai. A buda­pesti soroksári-ufon levő Két korona vendéglőből két halottat vittek hétfő délelőtt az orvostani intézet tetem­kamrájába: egy fiatal embert és egy szép fiatal leáuyt. Szerették egymást s meghaltak együtt. Vasárnap este tiz órakor szállottak meg a szállodá­ban, s hogy gyanút ne keltsenek, még podgyászt is vittek magukkal. Délelőtt bekopogtatott hozzájuk a pinezér, s mivel nem adtak feleletet, rájuk tör­ték az ajtót. Holtan feküdtek mind a ketten: az egyik az ágyon, a másik a padlón. A legény mellett hevert egy újdonatúj revolver, melyből mind a hat töltés hiányzott. Az éjjeli szekré­nyen lezárt levelek közt két névjegyet találtak s ezek árulták el, hogy a legény Eisenkolb János Ernő kereskedősegéd, a leány pedig Bern­hardt Ilona varrónő volt, aki Vesz- prémmegye várpalotai születésű. A fiatalember ráirta a maga névjegyére, hogy óvatosan értesítsék édesatyját, aki az Atilla-utczában lakik. A leány szülői Budán laknak. A kereskedőse­géd ott szolgált egy füszeresboltban, ahová Bernhardt Ilona gyakran eljárt. Mintegy hat héttel ezelőtt ismerked­tek meg s mert mind a ketten szegé­nyek voltak, csak a halálban lehettek egymásé. — A legújabb szölóbetegség. Már megint uj szőlőbetegséget fedezted fel Francziaországban. Egy lozérei s?őlős- gazda azt vette észre, hogy egy se- lyemmoireszerüen fekete és zöld szinö, hangya nagyságú és alakú légy a szó- lőhajtások metszési síkjairól a vessző belébe fúródik s petéit odarakja; ál- czái pedig miután rovarrá átváltoztak, beljebb hatolnak a bélben egészen a csomóig; a következő évben pedig a másikig. A megtámadt szölővessző előbb elsatnyul, azután elhal. Az em­lített gazdának az a gondolata támadt, hogy a metszési síkokat betömi s megelégedéssel tapasztalta, hogy az igy kezelt vesszők a már megtáma­dottak közt egészségesek maradtak és virultak. — Ki a legény a csárdában ? Ezt kérdezte Marosán Gábor padraghi le­gény a mulatozó legényektől, miközben erősen virtuskodott. A rakonczátlan legényt, aki katona-ujoncz volt, óva intette a bíró, hogy legyen csendben. Marosán Gábornak nem használt a szép szó, sőt még a község tisztes bi- ráját is megsértette. Ennek már a fele sem volt tréfa s ezért fel is jelen­tették a duhajkodó legényt. Kedden volt a veszprémi törvényszék előtt a tárgyalás, melyre a vádlott már köz- vitézi egyenruhában jelent meg. Ha­tóság elleni erőszak miatt ítélték el 10 hónapra. Az ítélet jogerős lett. — Lovas,' vigyázz ! Leithold And­rás vöröstói (Veszprémin.) legény még csak a huszároknál sem szolgált, mégis hires lovaglónak tartja magát s szőr- mentin is megöli a paripát. Nem rég is igy vágtatott haza a szőllőhegyről, mivel otthon felejtette a pinczekulcsot s nagyon szomjas volt. Hanem a gyors vágtatás bajt hozott ezúttal a fejére. Eltipratott egy 7 esztendős, iskolába menő leánykát, aki súlyos sérüléseket szenvedett. A hires lovast a veszprémi törvényszék a kártérítésen kivül egy hónapi fogságra és 20 frt pénzbünte­tésre ítélte. — Muzsikáló miderek. Azok az amerikaiak csakugyan értik a mester­ségüket. Akár humbugnak vegyük, mégis csak újságoljak, hogy a tenge­rentúli világrészben olyan midért talált fel egyik iparos, hogy a leggyengédebb érintésre is elég erős hangot ad. Leá- nyai ilyen hangadó midereket viselnek. Az apa igy okoskodik: lányaim dere- kákoz férfi kar ha ér, azt egyszerre az egész társaság észreveszi s igy lá­nyaim is óvatosabbak lesznek: aki pedig derékou fogja lányomat, az vegye is el őt. Ez az igazság! — Pusztul a Somló ! Bizony saj­nos, az öreg Somló vén tőkéibe is beleesett a fflleszőrü madár s pusztít benne már több mint két éve. Az első fillokszerás-eset a devecseri plébános vásárhelyi részen fekvő szőllőjében konstatáltatott s bár hivatalosan meg lett állapítva, még sem történt semmi a baj tovaterjedésének meggátlására. Azóta aztán terjed, de közel sem oly rohamos arányokban, mint például a Balaton mentén, melyet pár év lefor­gása alatt teljesen tönkre tett. Úgy lát­szik, a somlai talaj nem igen kedvező neki s maguk a szőllős-gazdák is épen e miatt nem veszik komolyan a dolgot s nyakra-főre ültetnek közönséges módra a kipusztitott tőkék helyett. Ez idő szerint még csak a vásárhelyi részen mutatkozik itt-ott a pusztítás, a dohai és szőllősi részek még teljesen mentek. — Az idei termés jóí mutatkozik, bár a virágzás alatt egyik-másik faj sokat rúgott, mindamellett jó középtermésre lehet számítani. — Egy kolduló dervii járt in.héten városunkban Afganisztánból. Vámbérv Ármintól is volt ajánló levele. Szóba álltunk vele b elmondta, hogy már 15 év óta utazik s bejárta az egész világot s utazni fog mindaddig, mig Allah úgy akarja. Mi czélbol utazik? kérdeztük tovább. Mert ez a fogadalma Allah növesze hosszúra a szakállát, „Én Csillag Anna nélkül* válaszolta fatális rezignáczióval. — Öngyilkos czicza. Vannak tudó­sok, akik komolyan állítják, hogy az állatok között is divatozik az öngyilkosság. A tudósok ezen állitá­i sát támogatja az az eset is, mely a f napokban Veszprémben előfordult. —- Nem tréfa, de komoly hírként említ­hetjük fel, hogy szerdán virradóra a szabadi-uteza egyik kertjében egy kis czicza egy fára felakasztotta magát. „Dudi“-nak hívták a csinos selyem- szőrű jószágot, mely kedvencze volt a házi apró gyerekeknek, akik szép pi­ros pántlikát is kötöttek a kis Dudi nyakára. A kis hálátlan életunt aztán ezzel a piros pántlikával akasztotta fel magát egy ágra, ahol reggel ki- nyujtózva találták meg a háziak. A rendőrség nem vett fel jegyzőkönyvet , az esetről, pedig igen lehetséges, hogy a kis Dudi balesetnek is eshetett ál­dozatul. Talán gymnastikált a faágak között s e közben megakadt a piros pántlikán. Szegény Dudi! — Bábatanfolyam. A pozsonyi m. kir. | bábaképző intézetben f. ó. október elsején magyar-német nyelvű tanfolyam nyílik meg. Részt vehet benne minden tisztességes asszony, ki 40 évnél nem öregebb s oly hajadon is, ki 20 éves s a 40-ik évet meg nem halladta. A beiratások október elsején kezdődnek s tartatnak október 10-ig; ezentúl senki sem vehető fel. A bábanövendékek az intézetben ellátást s lakást kapnak havi tiz írtért, mely összeget előre kell fizetni. Azonkívül tizenkét, arra méltó szegény növendék negyven frtnyi állami össztöndijat kap. A ki ezen állam­segélyt elakarja nyerni, bélyegtelen folya­modványt tartozik benyújtani az intézet igazgatóságánál címezve nagyméltóságu magy. kir. vallás és közoktatási minisztériumhoz. A folyamodvány következőleg legyen fölsze­relve: 1. szegénységi és erkölcsi bizonyítvány a folyamodó illetősége községétől; 2. bizo­nyítvány, hogy írni és olvasni tud magyar vagy német nyelven; 3. keresztelő esetleg születési levél ; 4. egészségi bizonyítvány tiszti vagy körorvostól, E folyamodványok 1890. augusztus hó 30-áig nyújtandók be. Oly növendékek, kik államsegélyre nem tart­hatnak számot, szintén folyamodhatnak irasban a felvételért. A folyamodvány s melléklettel ellátandók a megfelelő bélyeggel. A kik személyesen jelentkeznek a beiratáskor (október 1—10-ig) szintén tartoznak a fent nevezett bélyeges igazolványokat bemutatni. Ezeknek szegénységi bizonyítványra s folya­modványra szükségük nincs. A pozsonyi m. k. bábaképző inté zet s szülőház h. igazgató­ságától. — „A hivatás áldozata.“ Történeti rajz a magyar néptanítók jelenéből c. mü megjelent, írója: Gáti Győző és kiadója Glatz György. E mü a hazai tanítóság jelen életét és küzdelmeit festi híven és megkapóan s habár szerző előszavában szerényen azt állítja, hogy nem irányregényt, hanem csak rajzot akart Írni, a mü egész tartalma azt igazolja, hogy e rajz valóságos irányregény és pedig annak a javából. Egy tanitó életét, örömeit, fájdalmait, küzdelmeit festi a tanító képző intézettől egész a sírig. Alakjai kidomborulnak, erkölcsi hatása az irányre­gény hatásai; az események, a helyzet és érzelmek festése élénk itt-ott költői s a kerekded összefüggés nagyban emeli e mü értékét. Az élet küzdelmei, a hivatásáért élő, s rajongó tanitó harca oly eleven színekkel van festve, hogy abban minden tanitó önmagára ismerhet. E mű azonban nemcsak a tanítók számára van Írva. Elvezettel olvashatja azt bárki is, és az abban letetett bölcseleti elvek, társadalmi nézetek minden olvasóra kellemes hatást fognak gyakorolni. A legjobb lelkismerettel ajaljuk e művet a magyar olvasó közönségnek. Kapható és megrendelhető a „Magyar Paedagogiai Szemle* kiadóságában Budapesten, Wesse­lényi u. 48. sz. Ára fűzve 1 frt, diszkötésben 1 frt 50 kr. — Kapitány nr házasítson. Rekkenő hőség van. A rendőrök is csaknem szétfolynak. Benn az asztal mellett egy ingre vetkezve dolgozik Lukácsi. Ebben a tikkasztó hőségben billeg a kapitányi hivatalba egy öreg asszony ; a karján kicsike gyermek, aki nagyot visit a szunnyadozó rendőrök tn egbotránkozására. — Ehun a gyerek, — szól az asszony, a kapitány elé tartva a hangos csecsemőt. — Mit akar vele ? — kérdé a kapitány. — Az enyém volna, mert én szültem — magya­rázza az asszony. A kayitány önkénytelenül is csodálkozó tekintetet vet ez idős asszonyra, aki már jól meghaladta azt a kort, melyben a gólyával összeköttetésben szoktak lenni az asszonyok. — Hát aztán mit akar ezzel mondani? — fakad ki a kérdés a kapitányból. — Azt, hogy Kovács Palira vessen törvényt' — Ki az a Kovács Pali ? — Most került ki a katonaságtól. — És hogyan vessek én arra törvényt ? Megringatja a síró gyereket az asszony és igy felel : — Parancsolja meg neki a kapitány ur, hogy vegyen el engem feleségül. Emlékezzünk régiekről — Almádiba jöt­tékről. Veszprém, ang. 15. Egész héten távol leven a városról, ma arról értesítenek ismerőim, hogy egynémely úri ember, a füredi-almádi kirándulás complett fiaskójáért engem tesz felelőssé. Aki olvasni tud, az megolvashatta e skandalum hív leírá­sát ebben a lapban s hogy nem akarta megérteni, leirom telegramm-stylben még egyszer, de egész érthetően. Kállay és Vadnay füredi rendezők, Maschke ur a „Kelén“ kapitánya által engem aziránt ke­restek meg, hogy 120 kiránduló ré­szére Almádiban vacsoráról gondos­kodjam. Megtettem s midőn őket erről értesíteném, egyszersmind tud- tukra adtam, hogy tisztes fogadtatá­suk iránt V é g h e 1 y alispán urat Veszprémben személyesen meg­kerestem s ő a kikötő feldíszítésére írott rendeletet küldött Almádiba Fikert főfelügyelőnek s segédkezésre Czolleustein almádi bírót is megke­reste. Az alispán ur e rendelete nyomban foganatosíttatott is, sőt ő maga hozatott Veszprémből lobogó­kat is, a díszítésekhez. — Végre az alispán ur nekem alulírott­nak azt is mondotta, hogy az eset­ben, ha Svastics zalai főispán ur is jönne a kirándulással, ő t s a társaságot üdvözlő be­széddel, ő fogja fogadni. Aztán az utolsó órában, mikor a „Kelén“ már útban volt, az alispán ur máskép határozott s a bírót bízta meg a főispán s a társaság üdvözletével, mi ellen aztán a kiszálláskor Vadnay tiltakozott. Ez volt lefolyása a botránynak, melyet aztán az almádi biró jogos haragja s a társaságnak a Próder-féle üres fundusra bolouditása még alapo­sabban megkoronázott. Ezen aztán nem szépít az, hogy most utólag a murit hivatalosabb Írott meghagva- tik-stylással várták volna bejelenteni, mert magánmulatságokat eddig nem volt szokás protokoll-jegyzékkel beje­lenteni. Hogy e bejelentést a füredi rendezők, a „Kelén“ kapitánya s illetve általam közvetítették, az az ö dolguk, Megkeresésüknek teljes ud­variassággal feleltem meg. S hogy a fiaskó mindjárt a kikötőben, az alis­pán szemeláttára kezdődött s azzal végződött, hogy a kész vacsorát is otthagyták : azért lehet ugyan „egyes embert* felelőssé tenni, de józan- eszü, becsületes ember sokse foghatja mondani, hogy az az „egyes ember“ én vagyok. Meggyőződtem azóta 10 nap alatt, hogy Füreden, Almádiban egyaránt igy gondolkodik a közönség Szombat, ínig. 16. — s bízvást úgy fog gondolkodni minden ember, ki e sorokat elolvasta. Úgy tetszik — jó lesz erről a dolog­ról semmi epilógust raegriszkierozni. Kompolfhy Tivadar. Merénylet egy ispán ellen. — Törvényszéki tárgyalás. — Ez év márczius hó 29-én véres eset színhelye volt Rá fii Mihály bir­tokteste Vathon. Ifjú Kovács József, aki 260 darab rideg birkát őrzött, melyek Sár lay birtokos tulajdonátképezték, belehajtott a tilosba, Ráfli Mihály legelőjére, nem is először, de már többször esve ezen kihágásba, melyért legutóbb is 70 frt bírságot fizetett Kovács József édes apja, id. Kovács József, aki számadó juhász Sarlay föld­birtokosnál. Most is rajtérték a tilosban, de ez­úttal maga az ispán: Kápli István. Épen hazatérőben volt s hajtott egyes fogatán az országúton. Hivatásához képest nem is volt rest és a tilosban legeltető juhász felé tartott, hogy kér­dőre vonja, de nem birta megközelí­teni. Mikor 30 lépésre volt, ifjú K o- vács József a nála levő revolverral egyet a levegőbe lőtt, hogy elijessze vele Káplit, de midőn ez mégis köze­ledett feléje, oda kiáltva: — Tudod, Józsi, agyon nem lősz! — a Józsi nem volt rest, czélba vette az ispánt és öt lövést mért fe­léje. Egy lövés Kápli bal­kéz fejét törte össze, egyik golyó a balkéz szár csontot törte össze, a harmadik go­lyó pedig a lapoczkán lesik- lott s a gerinezbe hatolt. Ez idézte a legsúlyosabb sebet, mert Kápli öt hónapig leküdt a sebészeti klinikán Budapesten s a golyót K o- v á c s orvostanár sem tudta eltávo­lítani s az erős testalkatú ispán, akit igazán csak szívós természete s az isteni gondviselés mentett meg, most is nyílt sebbel magában hordja. Az agyonlődözött ispán még önere­jéből kocsijára ült s hazahajtott. A vérengző juhász pedig háromnapi bujdosás után beállított a pápai járás­bírósághoz azon furfanggal, hogy felőle rossz hirt terjesztenek, hát panaszt jött emelni. Természetesen latartóztat­ták, mert már akkor ott volt a bíró­ságnál Kápli bejelentése, aki — nap­pal lévén — személyesen ismeri Ko­vácsot és igy személye iránt teljesen tisztában volt. A járásbíróság előtt április 15-én Kovács törödelmesen bevallotta tettét, azzal enyhítve azt, hogy az ispán az ostorral jött feléje és meg akarta verni, hát ez ellen védekezett. Szerdán volt ez ügyben a végtárgya­lás a veszprémi kir. törvényszék előtt. A tvszék Köves János elnöklete alatt Karácson János és Varga Lajos tanácsbirákból állott. Jegyző B a r á t h. ügyész Pongrácz Jenő, védő Kassy József volt. Hotter Fiilöp nem tagadott olyan konokul, mint Kovács. Minden vallomását visszavonta s tudni sem akart a bűncselekményről s konokul tagadott akkor is, mikor a csodás módon életben maradt ispán szembe­sítés alkalmával mindent a szemébe mondott. Tagadása azonban mit sem hasz­nált. Pongrácz Jenő kir. ügyész a panaszos megkiteltetése után, elég bi­zonyítékot látott az esküben s azok vallomásában, kiknek az ispán köz­vetlenül a bűntény után elmondta az esetet s arra kérte az utón jövőket, hogy fogják el Kovácsot. A btkv. 279. § 65-ik szakaszába ütköző szándékos emberölés bűntettének kísérletét emelte vádként Kovács ellen. Rassy József védő tiltakozik a szándékosság ellen s vádlott tagadásá­val szemben azt állítja, hogy igenis lőtt, de ezt ösztönszerü önvédelemből tette. Ha szándéka lett volna az ispánt agyonlőni, akkor nem lőtt volna egyet ijesztésül a levegőbe. Kéri védeuezét felmentoni, esetleg enyhén büntetni s részére 20 frt védő-dijat megálla­pítani. A törvényszék rövid tanácskozás után kihirdette az ítéletet, mely sze* rint ifjú Kovács József szándékos emberölés bűntettének kí­sérlete miatt hat évi fegyházra és 10 évi hivatalvesztésre Ítéltetett. Vádlott és kir. ügyész fellebbeztek.

Next

/
Thumbnails
Contents