Veszprémi Független Hirlap, 1888 (8. évfolyam, 1-54. szám)
1888-01-14 / 2. szám
Á küldöttség a városházán gyülekezett össze s innen indult a várba. Impozáns szép menet volt ez, mely folyton növekedett, míg a várba ért. A törvényszék előtt a törvény- széki elnök, főügyész s bírák csatlakoztak a küldöttséghez s innen tovább haladva, a plébánia épülete előtt a küldöttség elnöke ft. s ngs. Szabó György apátkanonok ur s az egyházi küldöttek csatlakoztak a menethez. A Pribék-ház előtt sok százra menő közönség gyűlt addig össze, kik tiszteletteljesen nyitottak utat a küldöttségnek. A küldöttség, szőkébb körében a következőkből állt: Főt. ngs. Szabó György apátkanonok, elnök, Kovács Imre polgármester, világi elnök, Laky Kristóf cs. kir. kamarás, tvszéki elnök, Simor János tvs/ki biró, Bezerédj Viktor orsz'. képviselő, Véghely Dezső kir. tan. alispán, Kerényi Károly m. főorvos, ft. Scherer István, ft, Töttősy Imre, ff. Zarjeczky Viktor, dr. Jánosi Sándor, Pongrácz Jenő kir. tőiig}’ész, Husvéth János, Brenner Lőrincz, Kbmpolthy Tivadar, ff. Messzes Policárp küldöttségi jegyző, Szalay Ferencz, Megyessy József, Rák János, Nagy Lajos, Kindl Béla. Kovács Károly, Rigó István, Ozollensteiu Ferencz, Varga István, Szigethy Ferencz, Dvorsák Antal, Mészáros Mihály, Velti Ferencz, Vinkler Károly, Stétter Ede. Szenczi József, Fata János, Farkas Pál, Sáner János, Horváth Ignácz, Kecskeméthy Aurél, Katona Sándor, Cser József, Tolnay J. Gerencsér J. s még számosán. Mikor a küldöttség a püspök ur elfogadó termébe ért — abban félkörben állt fel úgy, bogy a balszárny első helyén Véghely Dezső alispán, mellette Kovács Imre polgármester, a jobb szárny végén Dr. Bezerédj Viktor orszgv. képviselő s Simor János, — mig a középen ft. Szabó György apátkanonok s dr. L a k y Kristóf cs. kir. kamarás, törv. elnök foglaltak helyet. Mögöttük a küldöttségnek mintegy 60 tagja volt a teremben, a többi kénytelen volt a folyosón maradni. E pillanatban lépett be a bal teremből Pribék-püspök, ünnepi papi talárban s a salon-asztal mellett, egy longehais-ra támaszkodva, szelíden köszönte a küldöttséget. A küldöttség szónoka Szabó György apátkanonok csengő, ünnepies hangon szólalt meg s főhajtva, következőleg kezdte meg gyönyörű beszédét: Móltóságos főtisztelendő Püspök, káptalani Helynök ur, hódoló tisztelettel üdvözölt Urunk! Veszprémmegye közönségének küldöttsége jelent meg Méltóságod előtt. Megjelentünk, hogy áldozópapságának a közelmúltban ünnepies csendben tartott ötven éves jubileuma alkalmából nemcsak hitközségünk. hanem egész városunk közönsége nevében Méltóságod iránt hőn érzett mély tiszteletünknek, hálás hódolatunknak, szeretetteljes jó kivánataink- nak a legtisztább szivsugalta legőszintébb szavakkal kifejezést adjunk. Az isteni Gondviselés végtelen kegyelméből Méltóságod már ötven éven keresztül apostoli buzgalommal működik a papi hivatásnak nehéz, de áldásos pályáján. — Buzgó működése időmegszakitás nélkül ötven éven keresztül közvetlen városunk lakóinak lelki üdvére és anyagi javára irányult. Méltóságodnak egész élete szakadatlan lánczolata az egyházi és honpolgári erények önzéstelen gyakorlásának, példányképe az egyház és haza iránti hűség és szeretet magasztos erényeinek, bőkezű pártfogója, minden jónak, szépnek és nemesnek, ami a vallás, a egészséges esze. így eshetett rneg aztán vele az a nevetséges történet, amién először az egész banda boszankodott, most azonban ha feleleveníti valaki előttük a történetet, pukkadásig jót nevetnek s a bőgősnek a basát kell tartania, hogy valami katasztrófa ne történjék. Sokáig titokban tartották az egész nevetséges dolgot, de hogy most meg Parisban járta meg a banda, ez a furfangos eset is napvilágra került. Bizsony Fertő nagy bolondság ez a törti- net. Soha sem hittem, hogy Parisban ilyen nagy zsiványok vannak, mond a bőgős patkóssal. — Sohse* törődj vele pajtás, ha ellopták a szárazfánkat, majd csak visszahozzák. — Van eszükbe! Úgymint a berlini korcsmá- ros a belépti dijat. — Ha, ha. hal He, he, be! Bruhuhu! -—- nevetett az egész banda a bőgős e szavaira.. Eszükbe jutott a berlini eset, mikor Patikárius Ferkót, a ,banda eszét“ olyan csúnyául lefőzték. A dolog úgy történt, elment „körülnézni“ Berlinbe. A banda minden egyes tagja szépen kihúzta magát, valamennyien egyenruhában Toltak. Mikor ez első mulatókért tulajdonosa meghallotta, hogy a czigánybanda Berlinben időzik, azonnal meghívta a banda vezetőjét, hogy egy vasárnap délután tartana sétahangyersenyt a mulatókertben. Mindenben megállapodtak. — Osszeütötték a program ni ot- is. Még csak a lefontosobb pont volt bátra, a — „tiszteletdij.“ — Hát mit számit két órai muzsikálásért?! Patikárius Ferkó gondolkodott, majd mutatóujját a homlokának szegezve, egy mozdulatot!, tett, köbiutett egyet, aztán csak kibökte. — Otvenmárkáért, Isteuneki! — Mennyiért?'. . . kérdé csudálkozva a korcs- máros, aki nem akart hinni füleinek. — Otven márkáért! bökte oda egész hangnyomatékkal Patikárius Ferkó s olyan mozdulatot tett, amelylyel világosan megértette a nímet- tel, hogy nem szeret ismétlésekbe bocsátkozni. A korcsmáros belátta, hogy itt nem lehet sokat okoskodni, beleütött Ferkó tenyerébe és ezzel megtörtént az egyesség. De ember tervez. Isten végez! — mondja a kuzmondás. így volt a német sógornál is, aki séta: nevelés, a jótékonyság, a tudomány és művészet fön- sége# czéljait elősegíteni képes. Ily magasztos agyházi és polgári erények szerencsés tulajdonosa irányában, mint Máltóságod, í városunk közönsége hálátlan uinlasztással rótta volna meg magát, ha áldozárságának ötven éves jubileumát kedvező alkalmid föl nem használja Méltóságod iránt a legmelegebben érzett hálájának, hódoló tiszteletének és legjobb kivánatainak nyilvánítására. — - Mi, nemcsak katbolikus hitközségünknek, hanem egész városunk közönségének képviselői, mi vagyunk szerencsések mindez érzelmeket Méltóságod előtt a legőszintébb szavakkal tolmácsolhatni. Mi hoztuk magunkkal sziveinkbe zártan városunk özvegyeinek, árváinak báláját. Mi hoztuk keb- I leinkben számtalan szegényeink bálaérzését, azokét j is, kik már a földi élettel leszámoltak, kiknek Ínség, | nyomor facsarta künyeit Méltóságod 50 éven ke- j resztül a felebaráti szeretettől melegített jótékony kezeivel folytonosan törölgeti. Mi hoztuk el végre városunk közönsége tiszteletének, szeretetének és bálájának nyilatkozatát, melyet minden osztálybeli polgártársunk vallás-, nem-, rang- és korkülönbség nélkül egyaránt őszinte szívvel a magukénak vallanak. Majd lendületes szavakban ecsetelte szónok a küldöttség leghőbb szerencsekivánatait s átnyújtotta a Püspök Urnák a gyönyörű ! albumot. Ez a rendkívüli szónoki vervvel, lelkesült hévvel előadott s ngy eszmemenetében mint conceptiójában egyaránt remek szónoklat mindenkit megragadott. A küldöttség úgy a beszéd alatt, mint annak befejeztével kitörő éljenzéssel kisérte azt s a való igazságot fejezzük ki, midőn konstatáljuk, hogy a küldöttség csaknem valamennyi tagja szemeiben a meghatottság könyei csillogtak s midőn maga a szónok is, belső megindulástól remegő hangon bevégezné beszédét: a szeretett főpap szive is túláradóit s zokogva j borult a longchaise támlájára. Megkisérlé felelni az üdvözlő beszédre, j átvette a szónok apát ur kezéből a vörös bársony s ezüstveretü díszes Albumot, de szavait elfőjtá zokogása. — Olvassák föl, kérem! — ennyit tudott mondani, a küldöttség felé nyújtván egy papirt, melyet K o m p o 11 h y Tivadar ur vett át kezéből s felolvasta a válaszbeszédet, mely , így hangzott: Krisztusban szeretett Testvéreim! Legédesebb örömömre szolgál kimond- j hatatlanul nagyrabecsült elismerésük emez I ünnepélyes nyilatkozata, ámbár ez tulajdon- j képen Anyaszentegyházunkat illeti, melynek j tudniillik szellemétől vezérelve tettem, amit elismerésre méltóan tettein az Isten külöuös j kegyelméből nyert 50 éves áldozárságom alatt, j Fogadják forró szeretetem, igaz tiszteletem j és szivbeli hálám örök zálogául püspöki ál- j dásomat: „Benedicat vos Omipotens Deüs : P x F. x P v.“ Ajánlom magamat szere- tetőkbe. Éljenek! A küldöttség még egyszer szívélyes éljenzésben tört ki s aztán a Püspök ur elé járult s tiszteletteljesen vett attól búcsút. E megható ünnepély bízvást örök nyomot hagy a küldöttség s e város polgársága lelkében. Lerótta sok százezernyi népnek igaz, őszinte örök háláját. ■ hangversenyt tervezett, de a váratlanul érkezett zá- S poreső meghiúsította minden reményét. Nem jött bizony a mulatókertjébe egy árva lélek sem; még a pinczéreket is fedél alá szorította a hatalmas záporeső. Csak Patikárius Ferkó ült rendületlenül bandájával a czigóuy-pavillonban és szorongatták a sörös kanpsókat. Mikor azután lejárt a j szerződött idő, odaállítottak a korcsmáros elé. — Kutya ugat, pénz beszél! — szól oda Pa■ tik ári us. — De hiszen nem muzsikáltak egy árva kuk- I | kot sem ! — felelt boszankodva a korcsmáros.-— De csak beláthatja, hogy nem élhetünk a j | levegőből. Nem tehetünk mi a záporesőről — vá- j gott oda a banda esze. — Hát én talán megélhetek abból? — Jól tudjuk mi azt, hogy maga sem élhet abból, de ki tehet róla, hogy nem jöttek vendégek. Nem rajtunk múlott, hát fizessen az ur ki bennünket ! — Kutya ugat, pénz beszél! — replikázott a kerttulajdonos. Most jut az eszembe, hisz az urak még meg sem fizették a beléptidijat. Egy személyre I két márka. A banda tagjai összenéztek. .— Megbolondult az ur! -— kérdé a banda I esze. Még az öregapám sem hallotta, hogy a czi- j gány beléptidijat fizessen.- No, pedig ez nálunk úgy szokás. Fizessék ! ki a részükre eső beléptidijat és én kifizetem a ma- j gukét. Ez is ötven márka, meg ez is annyi. Hát kvittek vagyunk! A'bőgős ravaszul mosolygott. — Tréfa az egész, gondolta magában. A sípos nagyot fújt a — levegőbe, a kontrás már emelte a vonót, bogy az egyszer szólót játszók a — német sógoron, elliegedülve rajta a szent Dávid nótáját; a többiek is hasonlót akartak cselekedni, de Patikárius Ferkó primási hévvel rázendi- | tette ama bizonyos nótát, hogy „mégis h u n c z- vut a német.“ ■ Es ezzel teljesen megboszulták a németet. A népiskolai énektanításról. Az ének, mint a népiskolai oktatásnak egyik ága, közvetlenül a gyermek kedélyének kifejtésére szolgál. Ezen czélnak megfelelőleg oda kell törekedni. hogy a . növendékek egyházi énekeinket, nemzeti dalainkat elsajátítsák és önálló éneklésre ké- pesittessenek. Az énektanításnál, mint a többi népiskolai tantárgyaknál csak úgy nyerhetünk kellő eredményt, ha az, t. i. az éneklés, tanniódszeriileg kezeltetik, mely a különféle hanggyakorlatok begyakorlásában fog állani, a mely különösén a jó hangnak megszerzésére, a hall érzék kiművelésére és a hangközök elsajátítására irányoz, mert ezeket csakis a czélirányos hanggyakorlatokkal lehet elérni. Az énektanítást a népiskolában szorosan véve csak 3 részre oszthatjuk fel. a) Hallás után való éneklés, b) Egy szóllamu éneklés hangjegyek szerint. c.) Több szóllamu éneklés hangjegyek szerint. Az énektanítást ott, hol minden osztályt külön tanitó vezet, osztályonként lehet eszközölni, ott azonban, hol az egész iskola egy vagy két tanitó vezetése alatt áll, több osztályt együvé lehet fogni s együtt tanítani. Együvé lehet venni az 1-ső és 2-dik, 3.- és 4.- 5.- és 6-ik osztályt. És hogy az énektanítás lehetőleg nézleti le-; bessen, szükséges, hogy a tanteremben 1 m. 580 criinyi bosszú és 948 cmnyi széles fekete tábla legyen, melynek egyik oldala nehány 5 vonalú vonal- zattal, az úgynevezett vonalrendszerrel legyen ellátja. A hanggyakorlatok, valamint az egyes dalok és énekek betanításánál eleinte jobb a tanítványokat együtt énekeltetni, hogy az együttes éneklés által a bátortalanabbak is kedvet és bátorságot kapjanak. Általában figyelembe kell venni a tanítónak, hogy az éneklési tehetség a gyermek fejlettsége, testalkata, a születés, vidék s népszokás befolyásánál fogva ugyanazon koraaknái is aránytalan minőségű s ennélfogva a legnagyobb vigyázat s legügyesebb vezetés mellett sem lehetséges minden növendéket az énekre tanitani, hanem be kell várni a kifejlődés állapotát, mely többeknél a hangfelfogás minősége szerint csak hosszas kísérlet után sikerül, mig másoknál a legelső kísérletnél észlelhető. A növedékek éneklésénél különösen vigyázni kell a tani toriak arra, hogy szájukat annyira felnyissák, miszerint a kisujj fogsorai közt elférjen. A nyelvnek sem szabad éneklés közben rendetlenül mozogni a szájban, mert ezáltal szabálytalan hangok származnak. Figyelmet fordítson továbbá a tanitó arra is, hogy az éneklésnél a fő egyenesen álljon, a mell mérsékelten legyen kidomborodva, hogy a gége és a tüdő, mint az éneklés legfontosabb eszközei össze ne szorittássanak, hanem szabadon munkálkodhassanak, minélfogva czélszeríibb, ha a növendékek állva, mint ülve énekelnek. A lélegzet vételénél is szükséges, hogy figyelmeztesse a tanitó tanítványait a következőkre: a lélegzetvétel mindenkor idejében történjék, azaz se nagyon gyakran, se nagyon ritkán, mert első esetben. a hangok gyakori félbeszakítása kelletmetleuné teszi az éneklést, az utolsó esetben pedig a tanitó tanítványait erőlteti meg, a mikor is az eltikkadás elkerülhetetlen. Ennyit óhajtottam röviden a népiskolai énektanításról egyelőre Írni. tízerény óhajtásom közé tartozik még az is, hogy az iskolából kikerült növendékekből, részint a vallásos és hazafias érzelem ápolására, részint az ifjúságnak a korcsmázástól való visszatartása végett, hol a körülmények megengedik, alakítson a tanitó énekkarokat, hol alkalom nyilik az iskolában helyesen megtanult egyházi és világi dallamoknak alapos begyakorlására. Ürögi Sándor. Magy. kir. államvasutak. 83955/7. I. szám. Évi bérleti menetjegyek a m. kir. államvasutakon. Az utazó-közönség által rendkívül felkapott éves bérleti-jegyek az 1888. évre is kiadatnak a m. kir. államvasutak vonalaira. Ezen bérleti-jegyek azon előnynyel járnak, hogy bármely vonalra, illetve a m. kir. államvasnti hálózat bármely részére válthatók s e mellett árai oly alacsonyakra vannak szabva, bogy többszöri utazásnál jelentékeny menetdij-mérséklés mutatkozik. Nagy előnye e jegyeknek az is, hogy nem kell velük lebélyegzés végett, a pénztárhoz fordulni. E jegyek 'a keleti expressvonat kivételével az összes vonatok,, tehát a gyorsvonatok használatára is feljogosítják birtokosaikat, s ezenkívül 25 kg. pocigyász szabad súlyra adnak igényt. A mi e jegyek árát illeti, azok aránylag annál olcsóbbak, minél nagyobb távolságokra váltatnak. Így például a budapest-brucki vonalra (221 kim.) egy bérleti-jegy ára az f. osztályban 218 frt, a II. osztályban pedig 170 frt; a budapest-kolozsvári vonalon (400 kim.) az I. osztályban 236 frt, a il. osztályban pedig 184 frt; a budapest-brassó és buda- pest-rutkai vonalon pedig (1044 kim.) az I. osztályú bérleti-jegy 316 frt, a lí. osztályú pedig csak 245 frt. Ezen éves bérleti-jegyek a m. kir. államvasutak városi menetjeg}^ irodájában rendelhetők meg (Budapest, Hungária-szálloda) még pedig posta utján is, a mely esetben a megrendeléshez a bérletösszeg s egy névjegy alakú arczkép csatolandó: A részletes díjszabás, mely e bérleti jegyekre nézve kimerítő felvilágosítással szolgál, a m. kir. államvasutak igazgatóságának személydij-szabási ügyosztályában (Bpest, Andrásy-ut 75) valamint a fenntjelzett városi menetjegy irodájában is díjmentesen kapható. Budapest, 1888. január 6-án Az igazgatóság. KARTON-BÁL. ( — Eredeti karczolat.— Karneval herczeg, illetve a veszprémi Karneval bevonult városunkba, helyesebben kivonult városunkból. Csakhogy Karneval herczeg ur okos ember s nem hagyta magát jégre vezetni. Ennek oka pedig abban leledzik, hogy a jókedvű ur nem magyar-vcr és igy méltán nem hódolt a „j égre magyar“ felhívásnak. De talán Karneval ur mégis jégre megy, ha Csanádi) bácsi koholt halálhírére az ég csatornái meg nem erednek s meg nem hiúsítják a jéghideg reményeket. így aztán ö herczegsége beszorult, az „iparos- ifjúság önképző- és betegségéiigzö-cgyletéu-nek helyiségébe, ahol összeboronálta a jóképű mulatnivágyó fiatalságot egy mulatság rendezésére. Köztudomású dolog, hogy Karneval ur nagyon hazard ember, felette elegáns s elvárja, hogy a hölgyközönség is megfelelő pazar selymekbe jöjjön oda, ahol ő üli örömünnepét. Az „iparos-ifjúság“ pedig igen helyesen fogához üti a véres verejtékkel szerzett pénzt és csak módjával szeret mulatni. — Kos, hát lesz valami ? — kérdé türelmetlenül Karneval ur a tanácskozó ifjúságot. — Lesz, de nem oly pazar, mint eddig szokott lenni. Mert mi iparosok vagyunk s igy pártolnunk kell a h a z ai ipar t. Már pedig, ha fényes bált rendezünk, sok papát adósságba keverünk, czipésznek, szabónak, aranyművesnek stb. hitelezni kell s ez nem pártolása a hazai iparnak. Karneval ur kezdi érteni a dolgot — Igaz, belátom magam is. De van egy újabb indítványom. — Halljuk! — Rendezzünk „Karton-bált.“ Az „iparos ifjúság kezdi nem érteni a dolgot. — Hát az mi fán terem ? ■— Ah, önök még azt nem ismerik ? — Nagyszerű, praktikus és mégis olcsó! — A hölgyek is, a férfiak is karton ruhában kötelesek megjelenni. — De furcsa ember ez a Carneval ur! — Nos, uraim fogalmazzuk meg a meghívót: „ Meghívó. „A veszprémi iparos ifjúság önképző- és betegsegély ző egylete“ kívül czimzett urat (és b. családját) tisztelettel meghívja a folyó évi február hó 4-én a „Korona“-szálloda nagytermében tartandó „Karton-bál11-r a. Mindenki csak karton ruhában jelenhet meg, amiért a pupákkal miheztartás végett közöljük, az alábbiakat: Árjegyzék: 1. Tetszetős baraczlcsárgaszin karton, méterje 18 kr. Egyszeri használatra alkalmas, mosásban megfakul és zöldszint nyer. Minta mellékelve Nr. 1. alatt, kapható Ornstein Tr. kereskedésében. 2. Mikádo-karton. Legújabb koczkás divat, este selyemnek látszik, de mégis csak karton. Különféle szinii, csak egy hibája van, hogy a festék rajta a melegben felolvad, de azért ajánlatos, mert méterje csak 13 kr. Minta mellékelve Nr. 2. alatt. Kapható Steiner J. Móricznál és Diamant czégeknél. 8. Valódi sima karton, mosásban sem fakul meg és igy jövőre is alkalmas. Méterje 30 kr. Minta mellékelve Nr. 3 alatt; kapható Hirsch és Lengyel czégnél. 4. Valóságos karton férfinyakkendők, csinos kivitelben. Különféle alak, egy drb. ára csak 13 kr. Mintát nem mellékelhetünk, nem is kívánhatja a t. meghívott. Kapható Fekete Izidornál, aki direct hozatta, a kirakata kirakta és aki venni akar, meg is tekintheti. 5. Karton férfiingek, darabja 60 kr. Mosásban kifakul, de az is bolond aki kimosatja. Kapható Stern IÁ’pótnál, aki szintén nem akart mintákat melléklésre rendelkezésünkre bocsátani, mivel nem rendelkezik kellő számmal. Előjegyzéseket elfogad e hó végéig. Bővebb mintás árjegyzék megtekinthető Bató Tivadar nőszabónál, az egylet alelnökénél.“ — Karnevál ur Mégis okos emberi Krixkrax. ÚJDONSÁGOK. Veszprém, 1888. január 14. — Megmentett élet. Szegény bakonybéli emberek jöttek múlt kedden gyalog az óriási hótömegekeu át, megküzdve a Bakony rengeteivel, hogy hivatalos ügyeiket Veszprémben elvégezzék. Már a városba értek, midőn észrevették, hogy egyik öreg utitársuk el- mararadt. Betértek Kreutzer Ferencz „Angyalhoz“ czimzett vendéglőjébe, ahol előadták a szerencsétlenséget. Midőn a korcsmáros jószívű felesége hallotta az esetet, azonnal fuvarost fogadott fel és embereket küldött az elmaradt úti táré keresésére, mert meg volt győződve arról, hogy a szerencsétlent kimerülve az utón meg is találják. Meggyőződésében nem is csalatkozott, mert megtalálták az úgynevezett „Cser“-kutnál megdermedve, élettelenül. Éjjelill óra volt, midőn beszállították a megdermedt utast Kreutzernek „Angyalhoz“ czimzett vendéglőjébe, ahol a jó- szivü vendéglősné a legszívesebb emberbaráti ellátásban részesítette a szerencsétlent. Csakhamar megjelent a helyszínén Kerényi Frigyes dr. megyei főorvos, később Réthy
