Veszprémi Független Hirlap, 1888 (8. évfolyam, 1-54. szám)

1888-12-01 / 49. szám

nyék között különös gonddal kívántam a filloxera által teljesen elpusztított területen egészen újra telepített szőlőket megfigyelni. Be is jártam szorgalmasan a táblákat, hol épen szüreteltek ; láttam Riparia Sauvage-ra, Riparia rupestris-re, Jaquez-ra és különösen igen sok Taylorra ojtott ojtváuyokkal beül­tetett területeket. A 7 éves. mintegy 40 holdnyi Jaquez-ra oltott ültetvényre panasz­kodtak, hogy szép ugyan a fája, de aránylag sokkal kevesebb termést ad, mint a Riparia fajok ojtványai, melyek között itten is leg­jobbnak tartják a Riparia portalist és jövőre leginkább ezt akarják használni alanyul. Nem hibázot' itt sem a direkt-termők u. m. a Jaquez és Herbemont mivelése, de ezek itten, — hol a föld rendkívül sivár, sok helyütt csaknem uttöltésre való kavics — nem bőtermőek; fájának nagysága, épsége ellen azonban nam lehet panasz. Hogy a hely­zetet jobban megvilágítsam az idei szüreti kilátásokkal, megemlítem még azt is, hogy : Fitz James herczegné St.-Benezet birtokán ez évben az uj ültetvényekből 6000 hl. bort várnak, mely reményükben aligha fognak csalódni. Midőn Fitz James herczegnő szőlő-bir- j tokait tüzetesen megnéztem, eszembe jutott, hogy ott egy ismerősömnek kellene lenni, Jac Comis-nak, ki évekkel ezelőtt Magyar- országon sok helyütt megfordult a kormány által meghiva, hogy bennünket megtanítson, mikép kell az amerikai szőlöfa) alanyokra ojtani. Comis ur azonban már nem volt a herczegnő szolgálatában, — mert Magyaror­szágon takarékos volt, szerzett annyit hogy öreg napjaira kényelmesen elélhet, — lekö­szönve hivataláról St.-Benezéte községbe ment lakni, mely község határán terülnek el a herczegnő birtokai. Egy jó félóra alatt a herczegi kastély­tól bent voltunk a helységben s egy egyszerű, de csinos falusi lakásban otthon találtam régi ismerősömet, kinek előadását az ojtás különböző nemeiről meghallgattam Alacskán, Szt.-Pétérén, s talán Tarézalou is. Nagyon szívesen fogadott vendégszerető háznál. Ittam nála gr. Keglevich István-féle konyakot is, mit ő nagy becsben tart. Megmutatta háza- környékét is s kivitt szőlőjébe is, mely köz­vetlen a község utolsó házai mellett fekszik. Ez alkalommal beszélte nekem, hogy ő ezen 1 hektár területet, mint a filloxera által teljesen elpusztított szőlőt, akkor vette meg, midőn Magyarországból hazatért, 2,000 frank­ért ; azt több fajta alanyokra (hasítási rend­szerrel) készült ojtványokkal beültette oly- formán, hogy szőlője köröskörül 3—4 sor Jaquez direkt,termő tőkékkel van segélyezve azért, hogy annak termése festanyagul szol­gáljon minthogy különben is fekete fajú szőlő ojtványai vannak. Itt is megnéztem tüzetesen az 5 éves szölőtelepet s nem láttam benne egyetlen beteg tőkét sem, sőt ellenkezőleg, kész vagyok neki bizonyítványt kiállítani, hogy itthon soha sem láttam oly szép termést szőlőinkben, pedig ő 120 czent. tor és tőke­távolságba ültetve szőlőjét, még karót sem használ. A helyzet kellő megvilágítása szem­pontjából legyen szabad itt megemlítenem, hogy Comis ur egész örömmel beszélte, miszerint szőlőtermését a 2 holdról e 3-ik évben már 2300 frankért adta el; a múlt évben 2005 frankért s ez évben is már el van adva tisztán a termés • minden költség nélkül 2000 frankért; megjegyzendő azon­ban, hogy ez évben silányabb a szüreti kilá­tás az uj bor mennyiségére nézve, mint az előbbeni két évben s a holdnyi újonnan ülte­tett szőlőjéért már ismételten ajánlottak neki 10,000 frt vételárt, mit ő ózonban nem fogadott el. A szives viszontlátás alkalmával itten sem feledkeztem el megtudni, melyik fajta alanyt tartja ő, — ki ma is ojtó embere két fiával együtt a Fitz James herczegi ura­dalom szőlőibe — a legjobbnak, s oda nyi­latkozott, hogy ő is a Riparia portalist tartja legkitűnőbb alanynak. Az ojtás által ily nagyban eszközölt védekezést ily körülményesen megtekintve s megfigyelve, czélom volt a szénkénegezési védekezést tanulmányozni; de be kell valla­nom, hogy e téren kevesebb szerencsével jártam el. Igaz, hogy Francziaországban igen sok szőlőt tartanak fenn ma is Marseille környékén, hova Nifhesből egyenesen utaz­tam, de a hallottak után arról jobbat nem mondhatok, mint hogy a szénkénegezés sok talajban jó sikerrel használható a filloxera rohamos pusztítása ellen, de alig hiszem, hogy a szőlőtőkét úgy lehetne fenntartani, hogy az teljes termőképességét megtartsa; sőt én arról vagyok meggyőződve, hogy a szénkénegezéssel feltartott szőlők termésének minősége is hanyatlik a szénkénegezés alatt, nemcsak mennyisége. Ezt igazolja Basile ur nyilatkozata, ki, mint már emlitém, 14 évig védte szőlőit szénkéneggel s fel is tar­tóztatta végelpuszulását, mig nem feladata azt, de igazolja azon körülmény is, hogy Marseille-beu és vidékén bizony igen sok a satnya szőlő, melyet szénkénegezéssel tarta­nak fel az ottan működő szénkénegező vál­lalatok által. Igazolja fentebbi állításomat azon körülmény is, hogy ma már Marseille vidékén igen sok uj ültetvényt látni direkt- termő fajokkal és ojtványokkal telepítve, melyek nem nagy terjedelműek ugyan, de kezdetnek igen tekintélyes az e téren hala­dás, mit bizonyosan nem tennének az embe­rek, ha az uj telepítéseket olcsóbbnak vagy jobbnak nem tartanák, mint a szénkéneggel való védekezést. A szénkénegezés mikéntje, sajnos, még most sincs teljesen megállapítva, mert rend­kívül sok függ a talaj minőségétől a mellett nagyon eltérők a nézetek arra nézve, milyen mélységbe kell fecskendezni a szénkéneget s mennyit kell adni egy négyszögméterre, hogy a kívánt siker eléressék. Ha keveset fecskendez be, meg nem öli a filloxerát, ha sokat, megöli a tőkét is s igy a szénkéne­gezés helyes alkalmazása nagyon nehéz, elte­Veszprém, 1888. Yeszprémi Független Hirlap. Szombat, deczember 1. kiütve attól, hogy a föld nedvessége már magában véve nagy befolyással van a szén­kénegezés sikerére. Az utóbbi időben egé­szen eltérnek azon elvtől, hogy a szénkéne­get 40—50 cm. mélyre kell fecskendezni, nemcsak azért, mert ezen mélységben igen könnyen érheti a szénkéneg hatása a szőlőtő gyökereit a mi által azután a tőkét is meg­öli, de azért is, mert rájöttek, hogy a szén­kéneg gáza sokkal nekezebb lévén a lég súlyánál, az a földbe nem fölfelé, de lefelé törekszik s igy igen könnyen megesik, ha mélyen adatik a szénkéneg, hogy a felső gyökereken a filloxera el nem pusztul s azért ma a szénkéreget 15—20 czm. mélyre fecskendezik és egy □ m.-re adnak többet 6 -7 gr.-nál, minek hatása annál nagyobb, mentői szárazabb a szőlőtő talaja. Nedves sáros időben vagy megfagyott talajbana szén- kenegezni sikerrel épen nem lehet. A szénkénegezést leggyakrabban ősz­szel teszik, sokan tavaszkor. Ámde Fran­cziaországban egészen mások a viszonyok nemcsak a talajra, de az időjárásra nézve is, hol nem ismerik a tél oly hidegségét, mint nálunk. Az elmondottak után e téren nem érzem magamat hivatottnak határozott taná­csot adni, ámbár meglátogattam Marseille- ben G. Gastine tanárt is, ki épen a szénké­negezési eljárást van hivatva tanulmányozni és tanítani, de tőle sem tanultam olyasmit, melylyel a szénkéneggeli kezelés megtartaná a tőkének termőképességet és a termés minőségét. Mindezek után én arra határoztam magamat, hogy védekezni fogok szénkéneg­gel, de csak addig, mig a filloxera által meg­támadott szőlőterületeket ojtványokkal ellát­hatom, mert nem hiszem, hogy a drága szénkénegezést sokáig haszonnal lehessen folytatni. Nem messze van az idő, midőn hazánk bortermelése elpusztultnak tekin­tendő s az lesz szerencsés, ki lehetőleg fel­használja az időt szőlőinek részenkénti betelepítésére amerikai alanyra készített ojt­ványokkal. Az időviszonyok, a talaj minősége két­ségkívül rendkívüli befolyással vannak a szőlők újra ültetésénél; belátom én azt, hogy ami Francziaországban czélszervinek bizonyult, nem miuden körülmények közt válik be nálunk is. Épen azért kell most minden irányban próbákat tenni, mily fajta amerikai alanyok lesznek legjobbak talajunk­ban és mily fajta szőlőket ojtsunk azokra, hogy újra építendő szőlőinknek a jövedelme­zőséget biztosítsuk, ha nem is örökre, de legalább hosszú időre. A Dél-Francziaországban látott direkt- terrnő fajok; az Othello, Herbemont es Jaquez rendkívül gyenge vefesbort adnak, legbecsesebb, mint kitűnő veresbor festanyag a Jaquez bora Hogy mi lesz a sok feldi­csért, kevésbé kipróbált Hybrid fajokkal, az a jövő titka, mely kérdést elhanyagolni épen oly helytelen dolog volna, mint könnyen belemenni azok nagybani termelésébe. Egész Dél-Francziaországban úgy látszik nagyobb a bizalom az amerikai alanyra ojtott szőlő­telepítéséhez, mint a direkt-termő fajokhoz e nagy eltérés ma már nincsen azon kérdés felett, melyik hát a legjobb amerikai szőlő­faj alanynak. Bordeaux lapályos vidékén leginkább használják a viallát és ennek egy válfaját a Cunningham-ot. Montpellier és Nimes vidé­kén ma már mindenki a Riparia portalis vagy Gloire de Montpellier-re hivatkozik, köves, kőporos talajban pedig a Riparia rupestrist dicsérik s én részemről el vagyok rá határozva, hogy a nedvesebb, alantabb fekvő részeken vialla alanyt fogok basznám, mely fajból 2000 tőből álló 2 éves törzste­lep nálam Tályáu rendkívül buján tenyé­szik s a lejtósebb helyeken mindenütt Ripa­ria portalist fogok alanynak alkalmazni. A nagyon kavicsos részeken kísérletet fogok tenni a Riparia rupestrissel. Nem vitatom azt, hogy Francziaor- szágban nem volt kezdetben sok hiba az ojtványokban, de ennek okát magok a fran- cziák abban keresik leginkább, hogy nem tudtak helyesen ojtani; sokan túlhajtották követeléseiket az ojtásokkal szemben, midőn siroavesszőket ojtottak be s azt kivánták, hogy az meggyökeredzék és az ojtás is ösz- sze forrjon. Belátva a tévedést ma már mindenki legalább is gyökeres vesszőbe ojt; az okosabbak pedig helybe teszik az ojtást, midőn az alanyok meggyökereztek. Ojtási rendszerük még ma sem egyforma. Nagyon elterjedt az angol párosítás, különösen az asztalon gyökeres vesszőkbe, mely ojtási módnál kölönösen fontosnak tartják azt, hogy a nyelv ne legyen nagy és a vágás az alany és ojtógaly velőjét ne sértse, de annak hatása mögé essék. Leginkább használt ojtási mód, hasítás alanyba s a nemes vessző ék formábani beillesztése. Úgy egyik, mint a másik ojtás erősen oly erős spárgával kötendő, mely nem korhad el mielőtt az ojtvány jól össze nem forrott A nálunk oly hírre vergődött zöld ojtást Fracziaor- szágban nem használják ; Laliman ur volt az egyetlen, ki nekem a zöld hajtásba ojtást érett galylyal melegen ajánlotta,, mint azt már előbb körülményesebben leírtam. Mások buzdítása szempontjából ki kell végre jelen­tenem, hogy én teljes bizalommal kezdek szőlőim ujraültetéséhez ojtványokkal, mert megvagyok győződve, hogy a helyesen ojtott tőkék teljesen összeforrnak, tartós tőkét adnak s termőképessége az általam különö­sen kiemelt gloir de montpellier és villa alanyok ojtványainak, messze túlhaladja a régi módon kezelt tőkéket és a termés is jobb, czukrossabb. Ezzel elmondtam mindazt, mit a filoxera elleni védekezésre nézve láttam, tapasztaltam. Tudom, hogy sokan kételkedni fognak az én reményeim alaposságában s épen azért gonddal hivatkoztam mindenütt tekintélyes személyi­ségekre, kiknek még lakását is pontosan feljegyeztem. Most már könnyebb másoknak is ismételten mindazt megnézni; én nagyon megjutalmazva erezném magamat féradsá- gomért, ha tapasztalataim nyílványosságra hozatalával némi szolgálatott teátem a köz­ügynek s tettre buzdítson e csüggedőket, hogy pusztulásnak indult szőlőhegyeink ismét felv irágozzanak. ÚJDONSÁGOK.-- Rumy-billikom ügye. Az a nagyhorderejű távirat, mely a legfőbb itélőszék, a Curia határozatai'int közié hírlapunk irodájával, hogy a „V e s z- p r é m i Független Hirlap“ elleni két ízben egyhangúlag hozott marasztaló Ítélet megsemmisitttetett, mond- hatatlan örömet, megelégedést szült városszerte. Ügyvédek, bírák, a köz- igazgatás közegei, egyaránt keresték föl e hirlap irodáját, hogy igaz szív­ből jövő üdvözlésükkel gratuláljanak a sikerhez, melyet a független első­fokú s legmagasb magyar bíróságok utján, a nemzet jogaiért vívott ezen kétséges harczainkban, elértünk. Tuda­tával bírunk annak, hogy ezen min- | den hatalmi kotteriák fölé emelke­dett legfőbb bírói döntésért a , V e s z- \ prémi Független Hirlap“ köszönő elismerése: se helyén nincs, sem nem jogos. Ítélt a független bírói bölcsesség, kötelessége szerint, a tör­vény alapján s egyaránt vetette az igazság serpenyőjébe a vasmegyei hűte- len rósz hivatalnokok bünthetetlennek hitt gonoszságait — s a másikba a szomszédos veszprémi testvérmegye független sajtójának éberen őrködő, kímélet nélkül való jogos panaszát. De jogunk és kötelességünk hangot adni a közvéleménynek, mely ez ügyben tanúsított fáradozásaiért Eötvös Károlyt dicsőité, és megköszönni dr. Visontay Sora a urnák, ki e nagy pörben oly önzéstelen buzgalom­mal képviselte a „Veszprémi Független H i r 1 a p“-o t s annak kétrendbeli egyhangúlag való elitél­tetését, alapos indokai által s nagy- méltóságuCuria által megsemmisítette: megköszönni kötelességünk mindket­tőjük szives faradását És most nem­csak a vasmegyei Horváth kamarás- és a „Veszprémi Független H i r 1 a p“-o t védték ebben, de. a nemzetet visszasegitették egy örök­becsű jogos kincséhez: ezért megilleti őket örökké a magyar haza hálája is! — „A Gazdák s iparosok“ ált. hitelszövetkezete várpalotai fióktelepe, múlt vasárnap tartott ülésében főtisz­telendő S z a 1 a y Ferencz elnöklete alatt egy 12 tagú bizottságot válasz­tott, mely ez uj telepnek, a szomszéd községek bevonásával, minél nagyobb tőkkeerőt gyűjtsön. Így péleául T e é s községe, a kiküldött helyi ügynök s a várpalotai szervező bizottság közbe­jöttével pár óra alatt 3260 forint értékű jegyzést tett 163 részvénynyel. Ezenkívül Jásd, ősi, Öskü és Hajmás- kér csatlakoztak a fióktelephez, mely a veszprémi testvértelephez méltóan, nemes ambitióval és nagy buzgalom­mal kezdi pályafutását. Adja az ég, hogy hasonló sikerek kisérjék törek­vésünket. Az országos bankintézet 7. §-a miatt Várpalotán is sok bolond ellenrugaszkodás történt, de most ott szerencsére nincsenek lovas huszárok, hát nem is történt semmi véres attak. A telep szervező és tisztujjitó közgyű­lése holnap vasárnap lesz. Kedden Kompolthy Tivadar, központi kiküldött Szentgállra megy, az ottani telep szervezése végett. — Nem lesznek színészeink. Balogh Árpád színigazgató magánlevélben tudó­sította a kapitányságot, hogy 14 napra nem jöhet el. Igen okosan van Balogh ur! Helyes hogy be vette tanácsunkat. 14 előadásra nem érvényes annyi költ­séget reskirozni a mennyibe kerülne az utazás. — A balatonmelléki amerikai szól- lóvessző anyatelep Ügyében, melyet tudvalevőleg a „Gazdák és iparosok ált. hitelszövetkezete“ állít fel, múlt kedden délelőtt tárgyalta a szakminisz­tériumnál V é g h e 1 y Dezső alis­pán, majd délután a telep rendszere­sítése módozatai iránt állapodott meg a vállalkozó bankkal. A megye e kezdeményezését bízvást örömmel s megnyugvással fogadja egész Balaton- vidék! Hajózási összeköttetés lesz hihetőleg a jövő tavasszal már Fónyod és Badacsony közt s ugyan Fónyod alatt vasúti magánállóhely is kilá­tásban van; B..Pest-ÍSz.-Fehérvár s a Balatonvidékről legrövidebb összeköt­tetés lenne nem csak Badacsony, de j Tapolcza, Tomaj stb. felé is. Hire van, i hogy egy társaság parczellákat akar ! venni az urodalomtól, hogy beépítse; igy az árnyas fonyódi erdőt felhasz­nálja nyári telep és hüselő helyieknek ; \ szóval itt fürdőtelepet akarnak léte­síteni. Az urodalom a Balatonparton 10 kát. hold homokot feltöretett és i n a jövő tavasszal szőlővel akarják be­ültetni. — A kalistói viz mint mohai víz. A jeruzsálem-hegyen esett meg az alábbi érdekes kálistói-ágnesviz história. Egy iparospolgáruak rettentően záradt lé­vén a torka, betért a jeruzsálemhe- gyen B e n k ő nevezetű iparos kur­ta korcsmájába ; kért bort, de a bor­hoz mohai vizet is ám, amúgy uras- san. Be n kő ur nagyot nézett e kíván­ságra. Hm ! mohai vizet ? Hol vegyem én azt? Ah, meg van, mire való a kális-tó. ? Fogott egy mohaivizes üve­get, hamar a tóhoz megtölteni, és a mohaira-szomjazó polgár elébe. Ez biz szépen el fogyasztotta akálistói- mohait — fizetvéu érte 24 o. é. k rajczárokat! — Tüzrendóri vizsgálat. Jenőffy Ferencz tűzoltó alparancsnok ur veze­tése alatt a városi hatóság megvizsgálta az egész városterületén levő kéménye­ket és pléhkürtöket. A tűzveszélyeket azonnal elkaszszálták. — Hamis 10 frtOS. Az Auer féle bolt előtt egy cselédlány 10 forintot talált. Nagy volt öröme. Csak bogy az öröm rögtön ürömmé változott, mert amidőn fölváltani akarta kitűnt, hogy hamis. — Üres lakások. Egy úri ember unalmából megolvasta a kiadó lakáso­kat. A sajnos eredmény az, hogy 417 lakás van üresen! — Szégyen elöl a halába akart me- nekülei. Manó will Jakab városunkban általánosan ismert család gyermeke, akinek nevelésére a szülök sok gondot fordítottak a fiatal embert hajlamá a kereskedői pá­lyára vitte s néháuy nagyobb üzletben már alkalmazva is volt. Legutóbb egy nagyobb vidéki könyvkereskedés üzletvezetője volt, a 24 éves ifjú azonban néhány hó óta rend­ki vül megváltozott. Azelőtt csendes, vidám volt, most szerfölött izgatott, hirtelen haragú lett. Főnökével összeveszett s ott hagyta az üzletet. A fővárosba jött fel néhány hóval ezelőtt s azóta itt járt-kelt miuden foglal­kozás nélkül. Fővárosi rokonai azt vették észre rajta, hogy elmebeli állapota nagyon meg van rendülve és féltették a megöriiléstöl. Ily félrőüit állapotban történhetett vele az a dolog, mely reá nézve szomorú következmé­nyekkel járt. Egy bálváuy-utczui dohány­tőzsdébe ment szivart vásárolni és ott az asztalról egy csomag bélyeget, körülbelül 200 frt értékben ellopott. Előbb czilin derébe rejtette s aztán a czilindert a fejébe tette. A dohádytőzsde tulajdonosa rögtön észre­vette a bélyegek hiányát s a fiatal ember után futott. — Tolvaj! — kiáltott rá. — Add vissza a bélyegeket. Manowill összerezzent s mintha most tudná meg csak, hogy lopást követett el, futásnak ered. Három négy ember nyomon követte — és valóságos hajtóvadászatot tartottak rá a Lipótváros utczáin. Mikor látta, hogy nem menekülhet berohant a bálvány-utczai 4. számú házba s annak lépcsőin föl a harmadik emeletre. Az volt a szándéka, hogy öngyilkossá lesz. Egy hordár, a ki látta, hogy a fiatal embert rendőrök üldözik, megakadályozta tettének végrehajtásában. Mikor leakart ugrani, meg­ragadta őt. A fiatal ember iszonyú erővel lökte el magától a hordárt s kést rántva elő, azzal védekezett ellene. A késsel azon­ban csak önmagát sebesitette meg mialatt a küzdelem folyt s Manovill ismételten megkísérelte az emeletről való leugrást. De az odasiető rendőrök éppen akkor ragadták meg, mikor ismét át akarta magát vetni a korláton. Manovill még ekkor is küzdött. Négy ember nem birta leteperni annak da­czára, hogy nyakára a vér patakként folyt és egészen elborította ruháit és a rendőröket. Végre nagynehezen mégis meg tudták kö­tözni s a főkapitánysághoz kisérni. Itt rög­tön kihalgatták. Beismerte a lopást. Visel­kedése különben is azt sejteti, hogy elméje meg van zavarodva s fővárosi rokonai már lépéseket is tettek aziránt, hogy szencsétlen ifjút inkább a megfigyelő-osztályra vigyék, mint a börtönbe. — A kofák kérelme. Győnné veze­tése alatt a kofatestület megjeleni a rendőrkapitányi hivatalban, s a deputá- czió vezetője ékes kofa stylben abbeli ké­relmüket tolmácsolta, hogy a másnemze- tiségü (horvát, rácz) zöldség-és gyümölcs- árusok ex offo futassanak ki, nemcsak azért, mivel a hazának ellenségei, hanem még az ő megélhetésüket is koczkáztatják. Kedvező választ kapván, diadalommal távoztak. — Japáni család városunkban A múlt hét folyamán egy 5 tagból álló japáni család volt városunkban. Férj, feleség, 2 fiú és egy leány. Hir szerint a férj ki.Jődi születésű és szülőföldje és esetleg még élő rokonainak látogatására jöttek, de vulószinű- leg uagyobb körutazást tesznek Európában. Bámulójuk persze volt elég. — Ez is ritkaság. Szloboda István megyeszolga pénteken egy 400 frt betétről szóló takarékkönyvet, talált s azt a fölöttes hatóságnak rögtön átadta. A könyv tulaj­donosa nem jelentkezett még ez ideig. Meg­érdemli a jutalmat.- A kár haszonnal já“. Folyó 23-án tartott téli vásár alkalmával agy vidéki lud- kereskedőt, idő előtti bevásárlás miatt egy lúd elvevésével büntetett a rendőr k. hiv. A tegnapi napon pedig a halászati törvény­ellenére kifogott apró süllőket kobozták el. Mindkét esetben az elkobzott élelmi szert a kóiház kapta meg. — Kóménytiiz. Folyó hó 28. este 9—10 óra között a takarékpénztári épület egyik kéménye kigyuladt. A nagyszél követ­keztében a szerte röpülő sziporkák a szom­szédépületeket is veszélyeztették, mig azt gyor­san odasiető ’ tűzoltóink, a kéményt betöm­vén, a tüzet elfojtották. — A helyi polgárság érdekében a rendőr­kapitányi hivatal tudatja, hogy a hetivásá­rok alkalmával, hízott sértéseket 10 óra előtt csak is helybeliek vásárolhatnak. — Helynélküli cselédeket a rendőrség a városból eltolonczoltatta. így van ez jól. Úgy is nagy a megélni nem tudók száma. — Mesztelenlábu gyermekek fut­kosnak az utczákou a hideg idő daczára. Vájjon melyik hatóság tartozik azt betiltani közegészségügyi szempontból ? És melyik jóságos egyesületnek kellene eszébe jutni, hogy a szegény gyerekek lábbelijéről gondoskodjanak? . . . — Táncziskola megnyitás. Lukácsy István tánciskoláját a mainapon meg­nyitja. Árm-utcza, Brenner-féle ház. — A negyedik korosztály. A honvédel­mi minszíer tekintettel az idei ujjonczállitás kedvezőtlen eredményére, elrendelte, hogy addigr is mig az 1866-ik évben született hadkötelesekből álló 4-ik korosztálynak egyik vagy másik sorozó járásban az ujonczálli- tá ra kivételesen megengedhető felhívás iránt véglegesen intézkedés történnék, az 1866-ik évben született hadkötelesekből álló negye­dik korosztály kivétel nélkül és az összes sorozó járásokban felhivassék. — Menetrend változása. A magyar- nyugoti vasút menetreudjedeczember hó 1-ével változást fog szenvedni, mely azonban a Győr-kis-czelli útvonalon közlekedő vonatok rendjét nem érinti, csak a Székesfehérvár- Grácz közt közlekedő vonatok menetrendjé­ben okoz pár perczuyi, lényegtelen változás. — Börtönvizsgálat. Folyó hó 22-én délelőtt a törvényszék részéről, Pongrácz Jenő kir. főügyész és a megyebizottság részé­ről Fenyves.-y Ferencz dr. a pápai fogházat megvizsgálták s azt telje.-en jó karban és rendben találták. A fogházban levő rabok jelenlegi létszáma 69. — A hét halottjai Veszprémben: Kar­vaj Károly, zenész, 37 éves, r. k., nős, arthma. Horváth Lönncz, kocsis, 25 éves, tüdőlob. Siffel Erzsi, Schmidt Sándorné, 52 éves, ev. gyomorrák. Patka István, ács, fia, 10 órás, kora szülött. Özv. Tóth Ferenczné, sz. Vidra Rozália, 71 éves, r. k. Monheim József, kocsis, fia Ignácz, 2 hó izr. görcsök. Szabó Ferencz, bognár, leánya Teréz, 6 éves, r k„ torokgyík. Tuba János, czipész, fia Ede, 8 napos, r. k., veleszületett gyengeség. Rozs György, napszámos, 56 éves, r. k., nős agy­guta. Hofmeiszter János, házi szolga, 56 éves, nős r. k., tüdősorvadás. = A piacz közelében egy nagy báz, 3 lakásból, összesen 8 szobából áll: kiadó. Czim a hirlapirodában. Törvényszéki csarnok. Bűnügyi tárgyalások a veszprémi kir. törvényszék előtt Deczember 4-én. Mars Tamás és társa lopás vétsége miatti ügye. Lendvay Péter és társa lopás vétsége miatti ügye. Deczemben 5-én lfj. Németh Mihály súlyos testi sértés vét­sége miattti ügye. Neubauer József és János hatóság elleni erő­szak vétsége miatti ügye. Nyilt-tér.*) Verfälschte schwarze Seide. Man verbren­ne ein Müs ferchen des Stoffes, von den man kaufen will, und die etwaige Verfälschung tritt sofort zu Tage : Echte, rein gefärbte Seide kräu­selt sofort zusammen, verloicht bald und hinter- läszt wenig Asche von ganz hellbräunlicher Far­be. — Verfälsche Seide (nie leiJÉt spekig wird und bricht) brennt langsaaa^nort. namentlich glimmen die »Scliuszfädeu«^Siter (wenn sehr mit Farbstoff erschwert). u»<fyfiinterläszt eine dun­kelbraune Asche, die síelem Gegensatz zur ech­ten Seide nicht kräuseifT sondern krümmt. Zer- driiektman die Aselie^uer echten Seide, so zer- säubt sie, die der verfälschten nicht. Das Seiden­fabrik-Depot von G. HENNEliERG (k. k Hoflief.) ZÜRICH, versendet gern Muster von seiien ech- tenSeidenstoffen an Jedermaun. und liefert ein­zelne Roben und ganze Sticke zollfrei in’s Haus. ax 1888-ik évi neue xetkö/.i kid II. t fison a r a ii y éré ni ni e 1 kitüntetett gazdiig Kxénsavtartaliuu asztali és gyógyvíz ftr i s s töltésbe n kapható az országos főraktárban : Fii neL'111 V I y«jíiry. K.é»»z«rbk. udv. 4»viny­E/Ul iMUltJ bi. vízszállítónál Kint» |»e»tenj iienik.il» ben tr.vOírj,.*s rí Arakban, íiUfrrkor«. ke.lé .ebben és veiuiéglfíkl.e.i. .£ rovat alatt közlötekért felelősséget nem válla' a S z e r k. Felelős szerkesztő: KOMPOLTHY TIVADAR.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents