Veszprémi Független Hirlap, 1888 (8. évfolyam, 1-54. szám)

1888-12-01 / 49. szám

Veszprém 1888.

Veszprémi Független Hírlap.

Szombat, deczember 1.

A szegény gyermekekért.

Alábbiakban közöljük ama jószivii veszprémi emberbarátoknak adakozásait, melyet a szegény gyermekeknek a karácsonyi ünnepek alkalmából leendő felruházására a veszprémi nőegyletnél adtak össze e czélra.

Nagyné 1 frt, Kenessey Pongráczné 2 frt, Pál Dénesné 1 frt. Rosinger 2 frt, Thalyné 1 frt, Vaskó Ferenczné 1 frt. Hara- basevszkiné 1 frt. N. N. 1 frt. N. N. 20 kr., Fülöp Mihály 50 kr., Verner Károly 1 frt, Czolenstein Ferencz 40 kr., Simor Jánosné 1 frt, Kőrössy Antalné 1 frt, Friedreich Miksa 50 kr., Gerencsér Józsefné 1 frt, Szalay Ferenczné 1 frt, Pap Gyuláné 1 frt, Karácson Mari 60 kr., Pongrác/ Jenöné 1 frt, Holles Ferenczné 1 frt, Vendrei Marie 2 frt, Rák 1 frt, özv. Szemerey Jánosné 1 frt, N.

N. 30 kr., Keglevichné 1 frt, Villev Pribék

Móricz 1 frt, Csolnaky Ferenczné 1 frt,

Lamyerth Sándor 50 kr., Becsák Ferencz 1 frt, Jenőffy Ferencz 50 kr., Klein Bódogné 1 frt, özv. Dobner Jánosné 50 kr., özv. Pap Ferenczné 1 frt, Kenessey Károly 1 frt.

Sáner János 50 kr., Névtelen 50 kr., Fáni Baillan 1 frt, Sándorfi Miksáné 1 frt, Cseresnyés Nándorné 1 frt, Sült Józsefné 1 frt, Lang Léni 1 frt, Margalit Ignácz 1 frt, Keserű Gvörgyné 40 kr., Koller Sándorné 1 frt, Vifeár Lajosné 1 frt, Brenner Lőrinczné 1 frt, Hochmuth Anna 1 frt, Taubler Ignácz 1 frt, Fischer Manóné 1 frt, Bálin Móricz 70 kr., Cséby Mária 1 frt, Mautner Ignáczné 1 frt, Hajek Ede 50 kr., Nay Jakabné 1 frt, Nay Johanna 50 kr., S. E. 1 frt. PI. 1 frt, Schvarcz Katalin 50 kr., Veisz Jakab 1 frt, Steiner Jenő 50 kr., Krausz Anna 1 frt, Végh Istvánná 1 frt, Bassányiné 50 kr., Balogh Károlyné 1 frt, Bauer Gáborné 1 frt, Krausz Józsefné 1 frt, dr. Perlaki Józsefné 1 frt, Kenessey Móriczné 1 frt, Latos Ferenczné 80 kr., Pillitz Róza 1 frt, dr. Steinerné 1 frt, Bokrosy Viktor 1 frt, Tuszkau Mayerné 1 frt, Deutch Sándorné 1 frt, Rastl Józsefné 1 frt, dr. Fodor Mihályié I frt, Veisz Merné 1 frt, Meiszner Lipót 1 frt, Ferenczy Ottilia I frt, dr. Spitzer Mórné 1 frt, Ferenczy Károlyné 1 frt, Gunst Ignácz 1 frt, Plosszer Józsefné 2 frt, Sörös Zoltánná 1 frt, N. N. 1 frt, Köves Béláné 1 frt, Stern Lipótné 1 frt, Plosszer 3 frt, Csete Antalné 1 frt, Fekete Izidor 1 frt, Kikóty Edéné 1 frl, í-zefrancz Józsefné 2 frt, Fodor Gyuláné 1 frt, Rósenthal Nándorné I frt, Kovács Jánosné 1 frt, Wellner Lajosné 1 frt, Ferenczy Erzsébet 1 frt, Köves Jánosné 1 Kolossváry Jánosné 1 frt, Dukovich István 1 frt, Dukovich Isivánné 1 frt, Paczl Jenőné 1 frt, Farkas Ferenczné 1 frt, Husvétb Jánosné 1 frt, dr. Pillitz Benő 2 frt, Szűcs Kálmán 40 kr., Pfeifer Miklósné 1 frt, Barcza Kálmánná 1 forintot, — Vesse! Lipótné 1 frt, Vessel Sámuelné 1 frt, Töt- tössy Mari 1 frt, Lichter Sarolta 50 kr., Csolnoky Lászlóné 1 frt. N. N. 20 kr,. Klára Sándorné 50 kr., Próder Józsefné 1 f.xt, Véghely Dezsőné 1 frt, Vörösné 50 kr., Somogyi Mihály 1 frt, Schvarcz Ignácz 6 pár harisnya.— A múlt számban kimutatott összeggel együtt összesen 274 frt, 90 kr. s 1 drb. arany.

A phylloxera s az amerikai szőlők.

A phylloxera rohamos pusztításával minden egyes szőlőbirtokos és bortermelőnél előállott azon aggodalom, hogy képes lesz-e a phylloxera pusztítása ellen védekezni, miként ujbólitsa fel szoléit, s miként üsse helyre szőlőinek elpusztulásával nagymértékben megcsorbult rendes jövö- delmeit? A mióta a phylloxera felmerült, azon pereztől kezdődőleg akadtak annak orvosai is, kik nem ugyan a tapasztalatok után, — mert nem bírhattak, — hanem csak úgy

A szép nő nem egyéb, mint fölösleges fényűzés, nyugtalanitó apanage, veszedelmes ezégér, a melynek szép oldala az utczára van forditva, mig minden hátránya a férjnek jut. Oly villámhárító, amely magához vonzza a mennydörgős mennykőt.

— A szép nő mosolyog, hogy fogait láttassa; néz, a nélkül, hogy látna, hogy szemét ragyogtassa; öltözködik vagyis_ inákbb nem öltözködik mint a szobor. 0 tudja hogy az ö látása, az ő megcsudálása gyönyört nyújt és minden egyébbtől fölmentve érzi magát. A rut nő szeretetreméltó akar lenni, hogy szeressék. Azután jön az öregség. A rut nő azon nők bájaival bir, a kik tudnak megöregedni, vagyis ő mindent odaad, a nétkül, hogy bármit is cserébe kapjon. A szép nő úgy szokta elhelyezni a tőkéjét, hogy az öregség reá nézve a tönköt jelenti.

— A szépnő mulathat, a rut nőnek foglalkoznia kell. A szép nőt elkényezteti az élet, a földi gyönyör és Szerencs; de az ifjúság és a szépség elmúlnak, nem hagyva hátra mást, mint a sziveken keserű bánatot, sötét mélységet, nagy szomorúságot. A rut nő semmit sem veszített; ellenkezőleg, ő megtanulta a lemondást és élvezi a könyek- nek fentartott boldogságot.

— A rútság a jövendőnek boszuja.

Ön ismeri az angol közmondást:

— A szépség tulajdon — másik javara a rútságot mindig a tulajdonos egymagában élvezi.

— A művészet érdekében el kellene zárni a rut nőket és csak a szépeknek megengedni a kijárást, hogy fejlesszék az Ízlést.

— Sokat kellett azoknak szenvedni, akik sajnálják, hogy szépek, vagy örvendenek, hogy ruták!

— Kevés nőnek az érdeme tart tovább mint a szépsége.

különféle combinátiókra helyezkedve, megkészitették ellenszereiket, amelyek bizony ez ideig kivétel nélkül semmisnek, hatástalanoknak bizonyultak.

A phylloxera elleni védekezésben igen sok régi szőlömivelő és bortermelő helyezkedve a szőlőmivelés terén elért nagyobb gyakorlati tapasztalatokra. sajátságos eljárásaikkal a phylloxera pusztításának ellent állhatni, s az ellenében egész sikerrel védekezni biztos reménynek gondolták, nem gondolván azt meg, hogy a természet utai nem igen, vagy csakis nehezen fürkészhetők ki, s megkísértett eljárásaik az a hazai szőlők természetével s kezelésével ellenkező amerikai szőlők növelésénél a legtöbb esetben csak némi reményt nyujtólag sem sikerülhettek. Legtöbbet köszönhetünk a phylloxera elleni védezés, s különösen az amerikai szőlők kezelésének elsajátithatásában ez ideig a földmivelési minisztériumnak, ki a legnagyobb áldozatkészséggel igyekezett a szőlőbirtokosok segélyére lenni, s aki közegeit szükségesnek látta töbszörösen s huzamosb időn át elküldeni oda, hol a védekezés, nevezetesen az amerikai szőlők sikeres kezelésében már gyakorlati eredmények voltak tapasztalhatók. Minők voltak ezen miniszteri megbízottak s kiküldöttek tapasztalatai, s miként vélekedtek az amerikai szőlők kezelése által elérhető sikerben, azt legnagyobb részt tudjuk már, csak azt nem értjük, hogy ezek mindegyike más tapasztalatokkal, más nézettel, s más tanácsokkal tért vissza különösen az amerikai szőlők kezelésére s sikerére nézve. Épen ezen utóbbi körülmény indíthatta Dr. Szabó Gyula urat, hegyaljai szőlőbirtokost s szenvedélyes bortermelők azon elhatározásra, hogy költséget és fáradságot nem kiméivé személyesen utazott Francziaországba a phylloxera elleni védekezésben személves tapasztalatokat szerzendő, s különösen pedig az amerikai szőlők eredményes kezelésének gyakorlati elsajátithatása végett. Dr, Szabó Gyula ur által egész önzetlenül feltárt s elért tapasztalatok reánk nézve örvendetesek, s meglepők, s a phylloxera pusztítása óta az ő általa tett tapasztalatok ismertetése majdnem az első jelenség, melyek után már némi reménnyel nézhetünk széleink sikeres felújítására. Dr. Szabó Gyula urnák köszönettel s hálával tartozhatunk mindnyájan, a minduyá- junk részére s szőlőtermelésünk felvi- rágozhatására szerzett meglepő tapasztalataiért. Bőséges és meglepő reményt nyújtanak azok nekünk, tanulságos útmutatást arra nézve, hogy a phylloxera pusztítása ellen, különösen az amerikai szőlők kezelésével miként kell és lehet egész sikerrel védekezni. Azt hisszük, csakis jó szolgálatot vélünk tehetni a gazdaközönségnek, ha Dr. Szabó Gyula ur összes tapasztalatait megismertetjük, átvéve azokat a „Borászati Lapok“ ez idei 45 és 40. számaiból, ahol Dr, Szabó Gyula ur következőleg mondja el tapasztalatait:

Miként védekeznek a fran- cziák a filloxera pusztításai ellen ?

Irta: Dr. Szabó Gyula.

Quid-quid a-gas, prudenter age et respice fitiem!

Azon bizonytalanság, mondhatnám kétségbeesés, melyben az egész ország szőlős gazdái velem együtt voltak, azon rémséges pusztulás folytán, melyet a filloxera-vész okoz, az ország majdnem minden határában, engem azon elhatározásra birt, hogy elmenjek Francziaország azon vidékeire, Dél-Fran- cziaországba, hol a vész már valószínűleg 1862-ik évtől dúl s hol alaposan el is pusztította a hegy, dombok és lapályok szőlő ültetvényeit mindenütt, hol szénkénegezéssel vagy elárasztással azt több-kevesebb eredménnyel fel nem tartották. Feladatommá tettem, fáradságot nem kiméivé, tanulmányozni, még pedig alaposan a viszonyokat; kerültem minden félrevezetést, oly sokat olvasva arról, mily különböző módon bírálták meg a helyzetet az előttem ott jártak. Az egyik lehetetlennek tartotta a tartós tőkék előállítását ojtás által; a másik nem adott sikerre reményt a szénkénekezési eljárással, különösen kövesebb talajban, az elárasztási eljárás pedig nálunk lehetetlen, mert nincsen csatornázás a lapályos szőlőkhöz, a begy és domb meg épen lehetetlenné teszi ezt.

Ily elmélkedések között jutottam én el Münchenen keresztül Avricourtnál Francziaországba, honnan egyenesen Párisnak tartva, csodálkozással tapasztaltam, hogy ott a filloxera észrevehető kárt nem tesz; a határtól Párisig százezer holdakra menő szőlőkben nem a filloxera pusztít, de egy szőlőlevél baj, minek folytán a szőlőtőkék öles faja, levél nélküli s úgy néz ki, midőn az erdőt nyár kezdetén a hernyó megeszi. Csakhamar megtudtam azt is, hogy e betegség mindössze néhány éve, hogy fellépett s melyet a francziák Mildiou-nak neveznek

(Peronospora viticola) egy gombafaj, mely a leveleken, mint élősdi, bámulatos gyorsasággal terjed, nem kiméivé részben a szőlőfürtöket sem. A szőlölevelek csakhamar lészáradnak, minek folytán a töke nem képes többé gyümölcsét táplálni, még kevésbé kellőleg rnegérlelni s igy a termés csaknem teljesen értéktelenné válik.

Csak azért enilitém meg mindzeket hogy már most figyelmeztessemszöllőbirtokos társaimat, miszerint Jfrancziaországban még sok szőllöterület van, de ott meg a penészgomba betegséggel kínlódnak melyet állítólag a Herbemont amerikai direkt-termő szöllövel hoztak Francáaországba, mely szöllö- fajról s annak terméséről, mint a Mildiou elleni igen sikeres védekezésről, később fogom mindazt elmondani, mit e tárgyban tapasztaltam.

Midőn a nagy világvárost, Parist elhagytam, czélom volt Bordeaux felé haladni, mert hallottam, hogy ezen a tájon a filloxera elleni védekezés nagyban és sikeresen történik, részben direkt-tennő amerikai szőllő- fajültetvényekkel s nagyban amerikai alany ojtásával, de ezen utamat megszakítottam, hogy e vonalon Libournban Piéla Albert szőllő- iiltetvényeit is megtekinthessem, melyről oly sokat hallottam. Be kell vallanom, hogy Fiola urnái gyönyörű szőllőgyüjtemenyt találtam, állítása szerint 500 fajta van ott összeszedve hangyaszorgalommal; itt láttam valódi nemes hegyaljai furmint tőkét is, mely azonban ott nem nagyon diszlett, de de nem találtam itt meg azt, mit kerestem az amerikai direkt-termő és amerikai alanyba ojtott tőkéknek nagyobb tömegét. — Azon ojtványok, melyek ott voltak, csak fiatal tőkét mutattak, már pedig czélom abban kulmikált: tartós és biztos-e, amerikai direkt- termő tőke, vagy még ennél is jobb-e az amerikai alanyba ojtott? Mely alany legjobb az ojtványou alul; milyen a különböző ojtási alanyok termőképessége az ojtott tőkéknél s mely ojtáéi mód a legczélszerübb ?

A kastélya körül elterülő lapályon mintegy 100 hold szőllő gyönyörűen berendezett elárasztással van védve a filloxera pusztítása ellen. így itt sok szépet, de nagyon kevés nálunk használhatót láttam.

Megnéztem a kastélytól mintegy 5 kilométer távolban fekvő magasabb dombon levő szöllőjét is, hol a régi tőkék már jó részben elpusztultak a filloxera rombolása alatt, de azok azonnal amerikai alanyba ojtott nemesitvényekkel lettek pótolva s az egész vegyes szőllöterület (régi töke és beoj- tott) ma is szénkéneggel tartatik fenn. Itt leginkább az lenne említésre méltó, hogy a 8—12 éyes ojtott tőkék sokkal erősebbek bővebb ternrésűek, mint a megmaradt régi megvédett tőkék. Azonban van már itten is szép új amerikai alanyojtvány, mely azonban még csak egy éves lévén erről biztos Ítéletet alkotni nem lehetett. Azon körül- | meny, hogy ezen telep aljában, már igen szép Ripria portális és Vialla alanyul szolgáló faj iskolája s ugyanoly alanyokra készült ojtvány készlete viin Fiola urnák, azon meggyőződésre! vezetett, hogy igazat mondott, midőn nekem azon nézetének adott kifejezést, miszerint részletenkint hegyi szőllő- jét át fogja ültetni ojtásokkal, Vialla és Riparia portális alanyokba.

Itt láttam az első reménysugárt pusztulásnak indult szőlőink újjáalakításához, melyek után Bordeaux felé folytattam utamat. Ha itt megemlittem azt, hogy bosszú utón, vasút mentében temérdek szőlőt láttam elpusztult vagy beteges állapotban, elmondtam mindent í imit-ainott voltak már kisebb telriiletek ojtványokkal újra beültetve, mi is a szerint szaporodott, a mint Bordeauxhoz közeledtem, a filloxera elleni védekezés első és e vidék főfészkéhez.

Bordeauxba este érkeztem meg, zsebemben egy pár, Magyarországból magammal hozott ajánló levéllel. Kérdezősködve, kiknek van itt a legszebb új szőllő ültetvényük amerikai direkt-termő vagy ojtott szőlőtőkékkel, csak hamar megtudtam azt, hogy ez évben Sue Henry nyerte el a gazdasági egylettől a nagy arany érmet, Quinsacban szőlőtelepén beállított uj szőllő ültetvényei és az amerikai alanyba ojtott tábláival szerzett érdemei elismeréséül.

Fölkerestem tehát Bordeauxban Cours de Jardin publicze Nr. 50 alatti lakásán, hol igen szívesen fogadott s késznek nyilatkozott kivinni szölőtelepeihez. Csakhamar bajéra szálva 3/4 óra alatt elértünk a helyi gőzössel Puinsacba, hol a kikötő épen az ő szőlője alatt van.

A telep legérdekesebb része az volt rám nézve, hogy mintegy 70 hektár — 140 boldnyi terülelen gyönyörűen berendezett vízvezetéke van, s lapályos részen ma is elárasztással védekezik régi szőllőtőkéinél s azt, szépen fel is tartja. Hegyi szőllőiét melye.t a filoxera már elpusztított, 7—8 év óta következetesen újra telepíti részint direkt-termő Herbemont és Jaquez szöllő- fajokkal és már részben 7—8 éves ojtványokkal, melyek itten majdnem kizárólag Vialla alanyra vannak ojtva és gyönyörűen diszlenek úgy az egy 1 évesek, mint a legrégibb 7—8 éves ojtott tőkék. Az ö reménye és bizalma oly nagy az alanyokra, de különösen a Vialla: Riparia Cuningham-ra oltott szőllőkhöz, hogy nemcsak a maga elpusztult begvi telepeit ülteti be mind ojtványokkal, de az elpusztult szomszéd szőllőteriileteket is összevásárolta, bogy azon is egészen ilj, ojtottszőllötőkből álló telepeket létesitsenMeg kell itt jegyeznem, hogy az újonnan telepitett ojtványok gyönyörűen néznek ki s olybőtermésűek ez évben is, hogy ahhoz foghatót még mi nálunk még soha sem láttam, arról pedig szó sem lehet, hogy a nem valami kitűnőnek mondható hegyi talajban úgy az 1, mint a legrégibb 7—8 éves tőkéi gyönyörűen ne diszlenének. Sőt azt áHit- Hatom hogy beteges rossz állapotban levő tőkét nem is láttam telepén, ámbár azt a legnagyobb gonddal kerestem. Az ojtási

I mód legnagyobb részben egyszerű hasítás, j de egyéves alanyba helyben, nem pedig I kiszedve asztalon, mert ő főkelléknek tartja, hogy az alany kellő életerőben legyen, bogy az összeforrás tökéletes lehessen, mely nélkül tartós tőkét ö sem remél.

Ily kedvező viszonyok között csak azon i sajnálkoztam, hogy még egyszer meg nem ! nézhettem mindazt, a mit eleitől fogva nagy J gonddal szemléltem, beesteledett s a szives | házigazda ebédjéhez ültetett, A Bordeaux- | tói 16 kilométernyire fekvő Quiusancból csak éjfél után jutottunk vissza fáradtan, de szép reményekkel eltelve Bordeauxba.

Nagyon érdakes volt még látogatásom I Bordeauxba Lalliman szőllőkertjében Tourafc külvárosban, alig 4—500 lépésre a nagy hídtól a Garonne partján, mert ö volt Franczia- országban az első, ki amerikai szöllöfaj alanyokat használt s minden vulószinűség szerint ö hozta Európába Amerikából a filloxerát 1862—64. évi időközben 0 ugyan tagadja ezt, mert nézete vagy nyilatkozata szerint a filloxerát senki sem tudja honnan jött s ő reméli, miszerint úgy fog elpusztulni, hogy senki sem fogja tudni okát mint nem tudja ma sem senki, hogy minek folytán szűnt meg a Colorado burgonya-pusztító és sok más kártékony rovar.

Lalliman ur szőlltelepe nem mondható nagyszerűneek, de igen érdekes itt az, hogy kastélya melletti telepén van néhány száz 20- 21 éves amerikai (Riparia sauváge) alanyra készült ojtvány, melynek mindegyike karvastagságú s lúgosnak van nevelve, teljesen ép termő állapotban. Lalliman ur azt hiszi, hogy minden amerikai szőllő között legjobb ojtványuak a Vialla, kitűnő a Riparia portális = (Gloire de Montpellier), Riparia solonis és York Madeira, de egész- szen biztosnak állítja különösen direkt-ter- mőnek a Jaquezt. is. A Herbetnontról nem tudott nyilatkozni kérdésemre biztosan, de mondta, hogy tudtával használják azt direkt- termőnek és alanynak is. Szőllöiskolája sok ezer ojványt tartalmazott, leginkább Vial- lába angol párosítás és még inkább egyszerű basitási rendszer szerint. A zöld ojtásnál azon nézetének adott kifejezést, a zöld hajtásba alkalmazva rendkívül nehéz állandó tőkét nyerni, de a legjobb sikert biztosítja mindenkinek a zöld vesszőbe érett mult évi vesszőt ojtani egyszerűen ékbasitási rendszer szerint.

Az ojtáskor azonal le kell hajtani a nemesítést s 3—4 hüvelyknyi földdel betakarni, úgy azonban, hogy az oj hé vesszőből valami künn legyen a levegőn, mert különben könnyen megfullad. Fődolog ezen ojtási módnál az, hogy a beojtandó nemez szőllőfaj vesszői, kellő érett állapotban szedessenek le, akkor ugyanis, midőn már a tőke leveleit teljesen elhullatta s az esetleges fagy és ólmos eső nem rongálta meg a szemet. Továbbá ne legyen kihajtva a tavaszi ojtáskor, mit Lalliman ur úgy ért el, hogy az ojtásboz megszedett szöllővesszőket nem száraz, de nem is tül nedves finom szemű, lehetőleg iszapmentes homokba rakatta az udvarán, minden vessző teljesen homokba illesztve, úgy azonban, hogy minden egyes vesszőnek végéből 2—3 czentiméter a levegőn künn hagyatott.

Francziaország déli részén, Bordauxban, hol a tél enyhe, erős fagytól nincsen mit tartani, igen helyesen meg választott hely, lehetett szőlő ojtóveszői részére, kastélyának északi oldalán levő árnyékos hely, mert | tény az, hogy szeptember 10-én, midőn én nála voltam, az ily módón még múlt évben elhelyezett s felmaradt szőllő-oj tő vesszők még teljesen épek voltak csak a levegőn künn levő felső része volt gyengén kihajtva, mig bent a homokban alig rügyeztek s igy akkor is teljesen alkalmasak voltak a zöld ojtáshoz.

En egész őszintén megvallom, hogy Lalliman ur előadása a zöld ojtás e nemével melyet soha sem hallottam, nagyon meg- { tetszett s jövő évben nem mulasztandó el j nagyobb mérvű ojtási próbákat tenni; azonban I azt hiszem, hogy a mi hideg éghajlatunk 1 mellett nem volna helyes megszedett szöllő- vesszőinket a szabad levegőn homokba elhelyezni. Viszonyainak közepette azt oly száraz pinezébe kell elhelyeznünk, hol bort nem hagyunk kiforni, mert azt már gyakorlatból tudom, hogy ha a pinezében forr ki, a kifejlődött szénsav teljesen megöli az elhelyezett élőfákat, ojtógalyakat épen úgy, mint minden élőlényt, mert az alvó veszöknek csak élenyt tartalmazó légben marad meg csira vagy kihajtási képességük.

Mindezek után elhagytam Bordeuxt s Montpelliier felé vettem utamat s a bosszú utón temérdek elpusztult dombos szőlőket láttam. A vivezetékek körébe eső szőlők vizelöntéssel vannak több-kevesebb sikerrel fentartva. Semmi kétség abban, hogy Dél- francziaországban, Montpellierben legsikerültebb, legelőhaladottabb a filloxera elleni védekezés, mert itt már oly sok az ojtványokkal és direkt termő amerikai szőlővel beültetett terület, hogy hazánknak egy vidéke sem volt soha, hol aránylag oly sok terület lett volna szőlővel betelepítve, mint ott már ma vau. A jó példa, bogy ösztönöz a követésre, itt igen kézzelfoghatóan van demostrálva.

Itten Pierró Vialla nagy szőllőbirtokos ur (lakik rue des grenadiers), mintegy 100 hold teljesen újraültetett szőlőtelepe valóban nagyszerű s évről-évre most már fokozatosan terjeszkedik új ojtványaival. Vialla ur egészen új rendszer szerint halad, szemben az eddig látottakkal, mert nála csak álany- iskolát és alany-gyökereztetöt találtam; ojtvány-iskolája neki nincsen, mivel az ő nézete szerint az ojtást csak akkor lehet czélszerüen eszközölni, ha a gyökereztetett egyéves vessző egy évig már a helyén megerősödött. Vialla ur azt hiszi, hogy akkor képződhetik arős tartós tőke, ha az alany már begyökerezett annyira, hogy kellő erővel is birhat, az össze forradáshoz szükséges nedvkeringés előidézésére.

Ezen elv igen ésszerűnek látszott nekem s valóban gyönyörködtem ez évi ojtványaim- ban nemcsak azért, mert nagy táblákat láttam itt tavaszi ojtványokkal, de különösen azon okból, hogy oly erőteljesek és tökéletesen összeforrottak voltak azok, milyeneket eddig nem láttam soha. Ojtási rendszere a legrégibb, a legegyszerűbb: hasított alanyba, ékre metszett veszett vessző, erős szürke spárgával jól megszorítva s az egész ék hosszán az alany körül csavarva; ezen oltási módnál fődolog, hogy a kötő-spárga eltartson addig, mígnem az összeforrás teljes. Igen kívánatos, hogy az alany és az ojtóvessző vastagsága lehetőleg egyforma legyen; jó siker pedig csakis akkor remélhető, ha az ojtóvesszőnek legalább egyik, még pedig a külső háncsa teljesen színvonalában van az alany háncsának, a mi különben minden ojtó ember előtt ösmert dolog. Ha az időjárás száraz, a különben kissé földbe temetett ojtóvesső hajtása már szépen kinőtt 40—50 czentiméternyi magasra, az elforr.idás már teljes, a köteléket fel kell vágni, nehogy az alany vastagodásának megakadályozása által megbénítsa a kötelék a tőke fejlődését. Ha nedves az időjárás, az ő gyakorlata szerint, a köteléket nem szükséges felvágni, mert akkora a kötözsinór elrothad annyira, hogy enged az alany megvastagodása által előidézett nyomásnak.

Alanynak ő kizárólag Riparia portalist használ, miután tapasztalata szerint ezen alany erősebb, termöképesebb ojtványokat ad, mint az előbb használt Riparia sauvage vagy Jaquez, melyet azelőtt szinte használt alanynak, de ma márt abba hagyta.

Vialla ur megmutatta nekem legelső kísérleteit, úgy ojtás által különböző amerikai alanyba, mint az direkt-termő amertkai szőlőfafokkal. E tábla ma már 8 éves, termő- képessége elég s igy az ojtványok tartóssága ellen kifogást tenni itt nem lehet, de hogy az alany megválasztása igen nagy hatással van a tőke termőképességére, elég itten figyelmesen megnézni Villa ur ojtvány-táb- láit, Ezelőtt használta a Riparia sauvage-t alanynak, vau is neki egy ilyen táblája, azonban ez nem oly bőtermő, mint a Riparia portális alany ojtásai, minek folytán azt többé nem használja Ezt különösen azért hangsúlyoztam, mert ma minálunk a Riparia sauvage van nagyon elterjedve; azért vigyázzunk, még nem múlta idejét a jobb útra térnünk. Teljesen biztos még Vialla ur szerint alanynak a Riparia repestris és Vialla is.

Montpellier szőlő-telelepitőinek nem kisebb tekintélye Gaston Basile volt senator, ki a filloxera által elpusztított szőlők újra telepítésénél szerzett érdemei elismeréséül a becsületrend tiszti rangját nyerte, mely kitüntetés mérvét legjobbau bizonyítja azon körülmény, hogy az e téren szerzett érdemekért egész Francziaországban csak négyen lettek e ranggal kitüntetve. Basile ur újra telepitett szőlőterülete meghaladja a 150 holdat, melyet részben elárasztással, részben szénkénegezéssel védelmezett 14 éven át a filloxera pusztítása ellen, de miután szőlőinek termőképessége évről-évre csökkent, azt részletenkint, ma már majdnem teljesen újra ültette, részben direkt-tennő, legnagyobbrészt ojtott tőkékkel. Itt láttam egy 8 holdas (4 hektár) Jaquez direkt-termő ültetvényt, gyönyörű termőképességgel az 5-ik évben, de van itt Herbemont is, melyet azonban kevésbé ajánl. Legnagyobb része tehát e nagy szőlőterületnek ojtva van s legjobb alanynak tartja Basile ur is a Riparia por- talist, vagyis mint ott nevezik, Gloire de Montpellier-t; de van neki ojtvánva Vialla Riparia solonis és rupestrisbe is, nemkülönben kisérletképen Herbemonton.

Gaston Basile urnái lattanig először nagyobb mérvű kísérleteket a hybrid fajokkal, melyek között különösen bő termo s kitűnő édes fekete szőlőt ad a 6-ik szám alatti, melynek valódi eredetét ő nem is tudja, mert azt ő egy itt elhalt tanár gyűjteményéből vette át, mint kis magonezot, nem is sejtve mily nagy jelentőségű lehet Francziaország bortermelésének jövőjére e faj, s ma már annyira megszaporitotta e fajt, hogy azt rövid időn másoknak is adhatja.

Meg kell itt említenem, hogy e nyáron Gaston Basile ur ültetvényeit különös figyelme tárgyává tette a franczia földmivelési miniszter s a leginkább itt látottak behatása alatt tette aztán a miniszter ur a kam iráuak azon jelentést, hogy ő a filloxera elleni védekezést teljesen biztosnak tartja azok után, a mit Montpellier vidékén látott, hol ma már 400,000 hold van újra ültetve s bár a legnagyobb része az uj szőlőtelepeknek csak 1—2 éves s igy nem teljesen termoképes, mégis ez idei termést tiz millió hektoliterre teszik.

Mindaz, mit itten a Montpellierben látottakról elmondtam, rövid 10—12 ev fáradságának gyümölcse, melyek mind igazolva lettek az ottani gazdasági szőlő-iskola titkársága által, melyeknek telepén ugyanazt láttam, amit eddig tapasztaltam.

Nem mindennapi megelégedéssel indultam, további tapasztalatokat szerzendő, Nimes felé, hol tudtam, hogy e környéken Fitz James herczegnönek 8—10 éves, 4—500 holdnyi szőlőültetvényei vaunak St.-Benezet birtokán, mely ültetvényekről az a hir szárnyalt nálunk, hogy az uj ültetvények nem sikerültek, romlásnak indultak, nagy károkat okozva a tulajdonosnónak.

Megérkezve Nimesbe, futólag megnézvén a város nevezetességeit, egyebek közt a csodálatos módon épen maradt amfitbeatru- mot, kocsin igyekeztem St.-Benexet felet mely birtok 16 —17 kilométernyire fekszik a várostól. Itt mintegy 4—500 hold kiterjedésű ültetvény terül el egy pusztai kastély és gazdasági épületek körül; igaz, hogy néni a legjobb karban, mert úgy látszik harmadik kapálása elmaradt, de egész határozottsággal ki kell jelentenem, hogy minden alapot nélkülözött azon bir, hogy ott az UJ szőlő-telepek nem sikerültek vagy épe)1 pusztulásnak indultak volna. Ily körűimé-