Veszprémi Független Hirlap, 1888 (8. évfolyam, 1-54. szám)

1888-09-29 / 40. szám

Veszprém 1888.

Veszprémi Független Hirlap.

Szombat, szeptember 29.

dani; de meg egy testület mindenkor könv- nyebben visszaverhet bármely furfangos nemakarnámságot, mint az egyedül álló tanitó.

A tanitó legyen ugyan szerény, de ha ki nem kerülheti, hát éreztesse tanítói méltóságához illően az afféle makrapipás, törvényfacsaró, tök fii kó faluszájával, hogy a tanitó ép oly független hivatalnok, mint akár a törvényszéki elnök; vagy ha még azt sem tudja respektálni, hát mint egy adóhivatalnok. Ha olyant lát — tapasztalás bizonyítja, — hát a tanitó előtt szájaskodó, az iskolába kalappal fején, gorombán belépő — már messziről hóna alá csípi kalapját.

Az apa, kinek gyermekét az iskolában büntetés érte, karjára akasztva fejszéjét tisztelgett a tanitónál, és bizony nem az ő jóakaratán múlt, hogy a tanitó ellenében gyakorlatba vegye a peren kívüli eljárást és a rövid utón való végrehajtást. De ilyesmi megtörtént nem egy helyen és nem is utoljára. Ilyen eseteknél legjobb, ha a tanitó azt mondja: emberem, itt nincs törvénykezés ; bármi kifogása legyen is ellenem, menjen az iskolaszékhez, az majd eligazítja a maga dolgát. — És az iskolaszék ismét kénytelen lesz — még pedig igazságosan szólni bele a dologba, mert van felette forum, mely előtt a tanitó ép úgy a törvény védelme alatt áll, inint akár egy four.

Végre is csak úgy lesz segítve a tanítón és tnniígyün egyaránt, ha anyagi helyzete javítása mellett az iskolaszékek hozatnak azon minimális niveaura, hogy megérteni és teljesíteni tudják a törvény azon inten- tióját, mely a tanítóban nem ujéves bérest, hanem kötelezettségei mellett jogokkal is felruházott hivatalnokot lát.

Füzy György.

Yeszprémmegye izr. tanitó egyesületének

közgyűlése.

— Saját tudósitónktól. —

Veszprém, szept. 28.

A veszpréimpegyei izr. tanitó egyesület szeptember hó 24-én tartá ez évi közgyűlését, melyre úgy egyleti tagok, valamint a tan- és nevelésügy iránt érdeklődő vendégek is szép számmal jelentek meg.

Elnöklő Baum F. megnyitván a gyűlést, az egyesület életében nyivánuló azon örvendetes mozzanatot emeli ki, hogy mig az előbbi közgyűlések beköszöntőjében ismételve az egyesület létjogát kellett bizonyítgatnia és az egyesület czélja felől a tagtársakat felvilágosítani, addig a mai gyűlésen ennek felemlitését teljesen fölöslegesnek tartja, mert egyesületünk kettős czéíját „a megyebeli zsidó iskolákban a vallásbeli és egyébb tantárgyak módszeres oktatását a tanítók önképzése által előmozdítani, a rendes tagokat erkölcsileg és lehetőleg anyagilag is támogatni? számos ténye által megközelíteni igyekszik.

Nincs szándékában ezúttal mindazon tanulságos felolvasásokat és mintaelőadásokat ■felsorolni, melyekről közgyűlésünk jegyző könyvei megemlékeznek, csupán egy munkát említ fel, mely kizárólag az egyesületnek köszöni létrejöttét és a mely munka magában véve is hivatva lesz a hitközségek figyelmét egyesületünkre irányítani; érti a népiskolai hittani tantárgyak részletes tanév óratervének kidolgozását.

Ha tekintetbe vészük azon körülményt, hogy hitfelekezetünk szervezkedése hiányában, a hány iskola, annyiféle a tanterv, úgy terjedelemre, mint felosztásra nézve, ha fontolóra vesszük továbbá, hogy számos fiatal tanitó a hittani tárgyak tanításával részletes tantérv hiányában csak nagy nehezen

boldogul, el kell ismernünk, hogy jelzett munka elkészítésével fontos szolgálatot tettünk felekezeti iskoláink ügyének. A tag- társak erkölcsi és anyagyi támogatása érdekében kifejtett egyleti működés köréből csak egy-két mozzanatot akar felemlíteni. Egyik elhalt kartárs árvája már két ízben kapott egyletünk közvetítése folytán az „Eötvös-alap“-ból 50 — 50 frtnyi segélyt. Egyes kartársak egyenesen az egylet pénztárából anyagi támogatásban is ré>zesitettek.

De ami leginkább megelégedéssel töltheti el a tagtársak kebelét az azon országos mozgalom, melyet a lefolyt évben indítottunk meg egy ország, izr. tauitó-árvuház alapítása érdekében. Az üdvös intézmény eszméje nemcsak a tanítók körében hódit, j hanem a hazai hitközségek közül is számo- j san jelentették be erkölcsi és anyagi támogatásukat az intézmény létesítése érdekében.

Ezen tények és azon örvendetes jelenség, hogy mig az előbbi gyűlések alkalmával nagyrészt a központban lakó tanítók vállalkoztak előadásokra, addig a mai gyűlés napirendjére kitűzött előadások kizárólag vidéki kartársak művei — eléggé bizonyítják, hogy az egyesület létjoggal bir és a kartársakban a munkakedvet fokozni, az önképzést elő- j mozdítani van hivatva.

I Ezután üdvözli a megjelent tagokat

és vendégeket. Mielőtt a gyűlést megnyitná, egy szomorú kötelességet akar leróni. ,Mult gyűlésünk óta — úgymond — a kérlelhet- len halál kiragadta az élet köréből hazánk vallás- és közoktatás ügyének bölcs vezetőjét: Trefort A. ö nagyméltóságát. Nem tartozik reám és sokkal is gyengébbnek érzem magam egy megnyitó beszéd szűk keretében a megboldogultnak a hazai kultúra fejlesztése, körül kifejtett áldásdus működését méltatni. Megtették és teszik ezt erre hivatottabb férfiak. Én a megboldogultnak csak a zsidó tauiigy rendezése körül tanúsított munkálkodását akarom itt fel ; említeni.

A zs. tanítók állandósítása, melyet egyedül neki köszönhet, már magában véve is oly vívmány, mely megérdemli, hogy a zs. tanítók emlékében örökké éljen. A lefolyt évben vesztette el az egylet egyik buzgó pártoló tagját, boldog, dr. Fischer Béla városi orvost. Annak idején az egyesület koszorút helyezett a boldogult ravatalára és az egyesület nevében az elnök búcsút vett a boldogulttól. |

A közgyűlés meghatottan adott kifeje- , zést a boldogultak iránt érzett kegyeletének és elhatározta, hogy emléküket jkönyvileg megörökíti. Az elnöki megnyitó érdeklődéssel hallgattatván meg — zajosan megélje- j neztetett.

(Vége köv.)

ily körülmények között izmosodott emberekből j aztán a leggyakoribb esetben nem válik más: a közjó, a szép- és nemes eszmék ; iránt érzéketlen vad tömegnél. Pedig:

V i d é k.

Olvasókőr-iDegnyitás Tapolczafon.

(A „Veszprémi Független Hirlap“ szerkesztőjéhez.)

Tapolczafö, szept. 25.

Alig van hazánkban helység, melyben az egy szellemes franczia iró által „ernber- irtónak“ nevezett, népet rongyositó és butító, keresztelt spiritusznak kimérő helyeit föl ne találhatnék; de viszont aránylag még mindig nagyon csekély azon helységek száma, melyekben — a fájdalom ! évről évre üres- bedő templomok mellett — az iskolából kinőtt emberiség lelki művelődésére szentelt hajlékot találni lehetne. így ami jót az | ifjúság az iskolában tanult, azt az életben i csakhamar elfelejti, s a duhaj tivornyákon | mindannak ellenkezőjét tanulja meg. Az

„Mig csak anyag és kéj a tett rugója.

Addig a munkás nem ember, csak állat;

De a hit- s szellem szárnya fölemel.

S az ember angyalok sorába szállhat!“

Tapolczafö azon helységek közé tartozik. melyekben már évek óta fenáll a f e 1 n ő t- tek iskolája, egy szerény olvasókör: s ez a múlt vasárnap, f. hó 28. napján szép ünnepet ült: e napon nyitotta meg ujonan épített, mintegy 1200 frtha kerülő díszes J olvasó-helyiségét. A tsinos épület, a hely- j ség legszebb pontján, a reform, lelkészlakkal szemközt áll, szép kilátással a Tapolcza vizének dús forrásaira., Vasárnap reggel az épület zászlódiszt öltött, udvarának bejáratánál „a közjóért“ fölirattal cserfalombokból csinos diadalív emeletetett. Délután 5 órakor volt a megnyitási ünnepély.

A jelzett időre a tágas olvasó-terem s az épület környéke megtelt érdeklődő közönséggel. Az ojvasókör tagjai 3 szólamon Kölcsey „hymnuszát“ énekelték, ez után a kör elnöke: Nt. Vikár Vincze, helybeli ev. reform, lelkész ur tartott egy emelkedett szellemű, hazafias irányú alkalmi beszédet, — majd a kör jegyzője, Tóth Kálmán, ev. ref. tanitó az olvasókör 15 éves múltjának történetét olvasta fel; erre a jelenlevők egy hangon a „Szózatot" énekelték, végre az udvaron felálllitott zenekar rázendítő a Rákóczi indulóját, s ennek hangjai mellett a közönség az olvasó-teremből az udvarra vonult, hol a tánezrakész fiatalság egy vig csárdással fejezte be az ünnepélyt.

Esti 7 órától a helybeli nagy vendéglőben a társulat pénztára javára sikerült zártkörű tánczmulatság tartatott, mely alkalommal felülfizettek: dr. Kövi I. 1 frt., dr., Rechnitz K. 1 frt., özv. Cseke I.-né 1 frt., Kis József 50 krt., Rosenberg I. 20 krt.. Karika I. 10 krt. — Fogadják a társulat szives köszönetét.

Bár a tapolezafői jó példát a szomszéd helységek is követnék s rörid időn ne lenne község olvasókör vagy n é p k ö n y v t á r nélkül! Ez pedig első sorban azokon áll, kiket társadalmi állásuk után az intelligens i osztályához szokás számítani; a lelkészeken, néptanítókon és községi jegyzőkön.

Hanem fájdalom! ezen urak egy része átalában nem talál külömb „sportot“ a „murizásnál“ és a „csendes“-nél, vagy pedig „kaputos“ társai ellen áskálódik a nagy publikumnak nem nagy épülésére.

Uraim ! hassanak önök első sorban oda, hogy az úgynevezett elöljárókat megnyerhessék, ha ez nem sikerül: ezek megkerülésével keressék fel a köznép jóravalóbb elemeit s ne képzeljék, hogy hivatásuk nem terjed tovább a hivatalos teendők kiczirkal- mozott határainál.

Ne higyjék. hogy az olvasás a „jól vezetett /íépet* anüfChizrausra rágódj á, annak a rémalaknak, mely egyik kezében tüzet és fegyvert visz:.a másik kezébe nem könyvet, hanem üveget szokás rajzolni.

Fogadja tek. szerkesztő ur stb.

r. I.

Télire elteendö hordós vizes-ugorka készítése.

Egy tiszta ugorkás hordónak, mely fél akós, alája torma, meggy, szőllőlevelet és kaprot teszünk, rá egy sor szorosan elrendezett középnagyságú ugorkát, ismét rá a megnevezett levelekből és ugorkából, mind-, addig mig tele lesz a hordó Egy régi font darabos sót, két iteze boreczetet s annyi mennyiségű vizet, hogy a hordó telt legyen, 3 napig a napon áll felbontva, s aztán dugót rátéve beszurkoljuk három hétig még fent áll, a megnevezett idő után ismét felbontjuk, ha apud, vízzel megtöltjük, a tetején a romlott levelet vagy ugorkát kidobjuk, újból leszurkoljuk és a pinezébe téve, karácsonykor fölbontjuk s használatba vesszük.

Gazdasági tudnivalók.

Paradicsomaimat télire eltenni.

Tíz liter vizet egy fél kiló sóval fölhagyunk főni; mikor forrni kezd, a szép j érett paradicsomot beletesszük a vízbe s ha j a héja már kezd ránezosodni, kiszedjük a j szitára,lehagyjuk a vizet róla csepegni s | aztán áttörjük, üvegekbe rakjuk, bekötözzük hólyagpapirral s gőzben kifőzzük. Télen, |

ÚJDONSÁGOK.

— Eötvös Károly képviselő ur, múlt kedden, családi ügyben, városunkban időzött s még az nap visszautazott a fővárosba.

— Oevecserben teguapeltőtt, csütörtökön nyilt meg a gazdasági kiállítás, mely igen dicséretes képet nyújt. Este a „Griff“-ben tánczvigalom volt.

— A megyei 48-as s függetlenségi kör holnap, vasárnap délután 5 órakor tartja közgyűlését, mint ezt a falragaszok megyeszerte jelzik, saját helyiségeiben. Még be nem iratkozott polgárok is részt vehetnek a közgyűlésben, mely bizonyára igen népes lesz.

— Bogyó kitűnő színtársulata legközelebb városunkba jön. Az engedély neki kiadatott. Innen Szombathelyre megy a társulat. Közönségünk régi kedvenezét bízvást örömmel fogadja a polgárság.

— Új apitplebános. Festetics Tasziló gróf kegyur keszthelyi plébánossá s hahóti apáttá dr. Dunszt F e r e n c z lesencze-tomaji plébánost nevezte ki e hó 23-án, mint keszthelyi levelezőnk jelenti. — Szívből üdvözöljük az uj apát-plebánost, városunk szülöttét s örömünkben bízvást Veszprémváros összes polgársága osztozik.

— Vadászat a Bakonyban. Gróf Esterházy Móricz főispánnak magas vendégei voltak a hét folyamán. Alig távozott tőle Tisza Kálmán, gróf Auersberg és herczeg Esterházy érkeztek hozzá vendégül. A főispán vendégeivel együtt a Bakonyban nagy vadászatot tartott.-- A filloxera ellen. Városunkból e hó 22-én Androvics Imre, Viz- ner János és Sáner János urak Fejérvárra utaztak, az ottani fillokszera elleni védekezést megtekintendő. Sá- j ner ur tapasztalatait közié velünk. Gzikkében Írja, hogy(az eredmény kifogástalan. A riparia, mely jól díszük az egész Balaton vidékén, oly buja, hogy alig járhatni az utak közt. Az

ojtás nem fizeti ki magát, mert kivi- hetlen. Sáner tanácsolja, hogy akinek ma pl. 10 holdas szőlleje van, csináljon 1 —2 hold anyatelepet i*ipariából, 125 ctr. tőketávolságra; ezeken ojt- hat, bujtathat. A direkt termőkből a Herbemont és Jaquezt ajánlja; ezekkel nem vallunk kárt; ahol pedig még félig jó a szőlló, ott a szénkénegezést ajánlja, mert jobbfajta szőlleinket megmenthetjük; — megnézték a szénkénegezett Havranek- szőllőt s azt pompás karban látták. Itt az idő a vesszők rendelésére s a ripariát fökint ajánlja meghozatni. Valóban, Sáner ur jó szolgálatot tett útbaigazító soraival.

— Uj tüzoltó-alparancsnok. Ujj

Mészáros Károly eddigi al parancsnok ez állásáról lemondott. Az altiszti szék ülése Lukácsy altiszt elnöklete alatt ez ügyben ülést tartott s ez állásra egyhargulag a derék Jenőfi Ferenczet kandikálta s ajánlta megválasztásra a tiszti gyűlésnek. J e u ó f i kijelöltetésén örvendünk. Az egyleti vezénylet sokat nyer e tevékeny tisztben.

— Itt az Ősz. A hivatalos ősz szept. 22-éu köszöntött be. A beköszöntés azonban nemcsak a naptárban olvasható, hanem észlelhető a természetben is. A nap sugarait már bágyadtan szórja a járó-kelőkre, s az éjszakák már nagyon hűvösek. Nemsokára kezdetüket veszik az őszi illetve a téli mulatságok, mint a színház, felolvasások, bálok s a többi.

— Megható naivsággal írja a „Pápai Lapok“ a következőket: „Nincs viz az artézi kutban még most sem, pedig már 357 méter mélységben vannak. Maholnap elérik azt a pontot, mikor már tovább fúrni, a mostani átmérőjű csövekkel nem lehet. Hogy mit teszünk majd akkor, azt a város atyái fogják elhatározni.“ — Tudvalevő pediglen, hogy épen ez az újság ugratta az artézikutba az érdemes városatyákat! Hm . . . hm ...

— A püspökházi szegényekre s

kérvényezőkre nézve az a czélszerü intézkedés tétetett, hogy azok ügyei a plébánia hivatalnál intéztetnek el.

— Újabb jövedelemforrásul a közvágóhíd legközelebb a városnak, mint tulajdonosnak birtokába kerül. így a bérleti 1200 frt annak pénztárába • foly be majd.

— A városház-kert falát némileg kijavították. Talán most a kert eligazítása és rendezésére is reá kerül a sor. Remélhetőleg — Benkő nélkül.

— Nyugalmaztatás — tömegesen. A

magyar nyngoti vasút tiszti személyzetének egyrésze a vasút vonalainak a kir. államvasutak által leendő átvétele előtt nyugalmaz- tatni fog. A gyanafalvi és szent-gotthárdi állomásfőnökök már végleges nyugalomba mentek. Potyondy felügyelő, egyike az igazgatóság legbefolyásosabb tagjainak, semmi körülmények közt nem fog állami szolgálatba átvétetni, ellenben Weidinger vezértitkár valószínűleg átlép az államvasut tisztikarába

kezdődjtek a bibliaszerü ősmagyar vendég- szeretet - feledhetlen jelenetei.

Akár. az álom.

Mi az a F íl 1 ö p ?

Azért rúeutem, hogy lássam; de leírni nem tudóin.

Jókai, fantáziája kell ahhoz.

Az sem irta le.

Pedig ő is itt állt többször már; a C z i g á n y-nyaraló terrasszán, verandáján. És csodálta ‘ihletisugárcs poétaszemeivel azt a felséges látványt, mely innen eléje tárult, melynek, másáért hiába kalandozta be az ő mesés tündérországa álom- régióit — és én hiába négy világrész festői, de lelketlen tájait.

Itt élet, költészet, a természet szivütere cseng, dobog.

A tető ormain ingó fák koronája lebeszél a viráuyos hegyoldal kincseket termő szőllök tőkéihez s ezek oda simulnak a parti rétmezőny virágaihoz s elsusogják nekik, a mesés Balaton ezernyi csodás regéit: . . . . Sátor vesztét Almádiban, Boglár elsü- lyedt kristályvárát, Tihany riadó leányáig nak bukását, amint elveszett a kecskenyájá- ,! val együtt a fo r g ó k öblében, hogy hírmondóul nem maradt csak a selyemhaja iszála g n a k és az egész nyájnak — a körme; és a kenesei örök búvár, aki folyton rohan- száguld a viz alatt azután a csábos hableány után, aki az -ő menyasszonyát elcsalta vizi- tűndérnek és aki most is, mikor felhő nincs, égborulat sincs, szél sem támad .... meg- j bőszül szerelmi dühében ott a viz alatt és megborzasztja a habokat, ordit és sikolt egymagán, mint az őrült s csak akkor nyugszik meg — amikor már ő is lecsalt a mélybe .magához legalább egy érző lelket... ...........es a füredi Arán yember tragédiáját, aki mindig jó volt és gonoszul élt

és halt s akinek a kastélyában ma árvagyerekeket tanít az emberszei’etet, az Isten dicsőítésére s az Aranyember példájára . . . és végül a nagy balatonparti király, Ecséry Boldizsár históriáját, aki itt Fülöpön teljhatalmú kényura volt sok száz mértföldes birodalmának ; aki ezreket ölt meg, fosztott ki és tett rabszolga-zsoldosaivá, aki mégis aggkorában templomokat épített három határban Eesérben, Boldizsárban és Fülöpön — és aki épugy itt alussza dicstelen álmát ebben a balatonparti földben, mint két öröklő fia Boldizsár és Fülöp.

A három helységből a két első még él, az utóbbi elpusztult, templomostól.

Csak a romjai kísértik még . ezt a tündén tájt.

*

A pompás terraszról levont a fatalizmus a mélybe.

Hogy minden lángoló lelkesedésnek lehűlés a vé<je.

Hát megelőztem.

A bölcselő poéta, a házigazda lekisért a f ü r d ö h ö z.

Nem fürdött meg vélem, de kárpótlásul egy kitűnő élet-sofizmával ajándékozott meg.

Azon indúlt meg a théma, hogy hogy vagyok ?

— Köszönöm. Jól. mint rendesen.

— No akkor bene. Mert a lapokból tudom, hogy ismét sok baj, anyagi veszteség, csalódás érte.

— ügy van. Emlékszem. Túl vagyunk. Azért maradunk a régiek.

A poéta erre megállt s engem is karonfogva, ezeket mondta;

„Jól mondta. Az én életem is csupa csalódás; az emberszeretetért vett hálátlanság múzeuma. De a háladatlanság pillanatnyi átérzése nem tudja megkeményiteni a magamagától való jó ejnber puha szivét.

„Az indulat megfogadtatja az emberrel sokszor, a háladatlanság átérzése fájdalmában, hogy nem lesz, mert nem érdemes többé lenni j ó s z i v ü n e k . . . De hát a j ó szív puha, beteg.

. „. . . . És recidivál. Visszaeső lesz. Se én, se ön nem csalódunk többé az életben .... Ami szivünk azért van •—- hogy reci diváljon.

*

Primitiv a fürdő Fülöpön, mint Sze- pezden.

Valami 8—10 deszkakabinból áll az egész telep. Ha rettentő kényelmességü tusculánumából kizavarná magamagát kenesei Nagy Károly urambátyám (mert más emberfia azt nem cselekedheti meg véle), akkor bizonyosan olyanformát rebegne, hogy „Csak ennyien vagytok, ecséim? az én kis fürdő- népem a falutól félórát, a göthöse bárom- fertályt mászik, mig a Balatonhoz ér, azonban ezidéu 52 kabinba fördött 300 ember. Hát mozogjatok ti is, ezen a másik Balatoni falu végen!“

Ezt bizonyosan elmondaná Nagy Károly.

*

De elmondaná minden világutazott ember is azt, hogy a tengeri, tavi közfür- döknek legelső szükséglete egy tisztes váróterem (ha az stylszerü barraképület is), amelyben a fürdőre jövők-menők egymással j társaloghatnak, egymást megvárhatják s aztán árnyas utón, (bogy a fürdés üdítő hatását tikkasztó fáradás le ne rontsa) laká- ' saikra, pihenőre hazatérhessenek.

Balaton-Fürednek meg van a váróterme, árnyas sétautja; de megvan a magas \ fürdődija, mesterségesen felcsigázott élet- I módja is.

Siófokon olcsó az élet. Künn a váro- [ son s a fürdövendéglöben egyaránt. De ott

is óriási a fürdődij. Egy fürdésnél 40—50 krajezáron alul nem lehet szabadulni. Mert a fürdőtulajdonosság szintén óriási bért követel a bérlőktől. Sétánya egy sincs.

Kenésén Nagy Károly épített saját költségén egy tágas nagy várótermet. Ezt egész telepe a fürdőkabinoknak veszi körül. És élénkül az ő jóvoltából ez a pic/.i fürdő, hogy csupa csuda. Rendeztet fürdőbálokat, lámpabálokat és mindenféle bálokat; ő maga is elviszi a fürdözőket a birtokaira kocsin, lóháton, ki mint bírja, tudja.

Ezt csinálja Kenésén Nagy Károly.

És Almádi? Annak van egy 10.000 forintos részvénytársasága, mely megvette a regále-j ogot, nagy várótermes fiirdőházat épített a viz fölé, több kényelemmel, mint Siófokon vag^ bárhol, uszodával és viz- mélység-szerinti lejárókkal, és itt a fürdőkabinok dija csak 10 krajezár (mégis bevesz csupán e czimen évente egyezer forintot^, vannak közadakozásból emelt temploma, utai, kutjai, sétányai, fásitotfc parkjai két helyen is és csónakjai.

Nec sujszter ultra crepidam.

Mert belefáradunk az almádi 5-ös bizottságos lelkesedésbe.

*

Ami Szép ez d n e k egy-két száz forintjába kerül, az belekerül majd Fülöp- n e k 10.000 forintjába.

A fürdőhöz levezető távolság különbö- zetét, a szükséges sétányok méreteit, a fásítás mérvét, a rendes közös fürdőhöz s parti váróterem rendszeresítése költségeit mérlegelem.

Hanem akkor aztán azt a két fürdőt meg kell ám nézni.

És akkor nemcsak én meg Beksics, honnan Jókai is ir róluk valamit.

♦

Fülöp fölött, majdnem a hegytetőn, egy gyönyörű belvedere-ponfc van. Egy rotunda- szerü kikönyöklése a hegyfoknak. Úgy nevezik, hogy „Göde-bagatell.“ Csinos glonette van rá építve s innen aztán elkép- zelhetlen szépségű kilátás nyílik az egész Balatonra egyúttal a kállai-völgyön túl: Csobáncz, Tátika, Szigliget s Badacsonyra.

Ez a hely, hová minden idegen örömest ellátogat, megérdemelné, hogy a hegyi birtokosság megvásárolná közhelyül, a tulajdonos Göde-örökösöktól. Némi planierozás- sal s bástyázással (kő van itt bőviben) felséges kiránduló helyet lehetne itt csinálni, mely vonzóvá s feledhetlenné tenné Fülöpöt minden touristának.

De hát az is abba a programmba tartozik, melyet Fülöpön csak egy részvénytársaság oldhat meg.

Csak akarnia kell azt Czigánynak. És meglesz.

♦

Lehunyt a nap az égen, mikor a Göde- bagatellről, a filloxerátlan pompás szőllőül- tetvényeken át, leértem a völgybe.

A szives házigazdánál akkorra már kedves vendégkoszoru gyűlt egybe. A budapesti Herczeg-család, a Hódyak, kik itt ízléses szép nyaralókkal bírnak ... s aztán kedves és szellemderitö szórakozás közt röpülve tűnt el az est — a késő éjbe.

Még most is, itt az irodában, a tollak perczegése s a szomszéd nyomdából behalló betüberregés, a sajtó érczkarjainak zakatolása közt is, mintha még mindig hallanám azoknak a kedves menyecskéknek vidám, üde, csengő hangjait.

A rivederci!

Kompolthy.

mikor használni akarjuk, annyi ideig hagy- | juk főni, mint friss korában s csak aztán j rántjuk be. Ily eljárás mellett a paradicsom megtartja valódi jó zamatját.