Veszprémi Független Hirlap, 1888 (8. évfolyam, 1-54. szám)

1888-09-08 / 37. szám

Veszprém, 1888. „Veszprémi Független Hírlap. Veszprém rendezett tanácsú város költségvetési előirányzata az 1889-ik évre. 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 Aranyoskuti kőbánya haszonbére . . Szegényalap 2715 frt 41/2% kamatja Az eladott malom árában lefizetett 250Ű frt 4l/ä % kam. 112.50 kr. A még le nem fizetett 3000 forint 6°/o kamatja ISO.— Az eladott kanászlak árának 4'/a °/. kamatja...................................... Doboltatási jövödelem .... Fogyasztási adókezelés után . Kavicstelep után megye által Marhalevelek után ...................... Ip ariskola helyiség bérlete Jégvágási jövödelem Járvány kórháznál kiadott kert ha- | szonbére ( Toloncz élelmezés megtérítéséből Tiszti szállásbér a tisztek általi meg- j térítésből ( A város területén átvonuló országút évi javítása czimén az állam fizet Utcza öntözésért a megye által 15 frt az érdekelt háztulajdonosokra kivetés szerint 900.— Különféle jövödelem................................. Fe dezet összege Összesítés. ü. Fedezet összege ................................. Me lyet levonva leszen a pótlék által fedezendő................................................. Az ide •/' zárt kimutatás szerint Vesz­prém város közönségének 1888-ik évre előirt állami adója .... Melyből levonatik: a) , általános jövödelmi pótadó, b) lelkészek és tanítók IV. kereseti adója,....................................................... c) a város mint jogi testület évi adója, d) káptalan jutási birtokára kivetett 1723 frt 30 krnak tele vagyis . . Melynek levonása után marad . Végre, ugyancsak a •/* alatti kimuta­tás szerint előre láthatólag *behaj- tatlanság czimen leírásba jön Ezen összegnek levonása után lészen a tulajdonképpeni pótadóalap . . Ennek minden egyes forintja után 36 krt számítva befog folyni községi pótlék....................................................... Melyet hasonlítva a kivetendő ösz­Kevesebb vettetett ki Múlt lSS8-ik 1889-ik évre évre elóiránvoz­tatott előirá­nyoztatik frt kr. frt kr. 100 100 50 112 — 121 — 292 17 90 — 30 48 36 41 600 — 1 600 20 — 20 — — 147 50 147 50 401---1 401 — 27 50 45 — 25 — 25 — 118 75 72 55 229 36 230 47 400 — 400 — 915 — 100 — 100 — 25412 66 : 25535 86 51166 15 2553 d S6 25630 29 98825 31 18726 27 ‘ 302 1794 67. 21684 59 861 65 77140 72­6380 — 70760 72 25473 60 25630 29 156 69 Észrevétel Pénztári bizonylat «zzrint. Megjegyzés. Azért kellett 36 kr. kivetését tervezni, mert az 1888. évi költségvetés szerint az adé-alap volt ......................... 71778 frt 83 kr. 18 89. szerint............................... 70760 frt 72 kr. Kevesebb adóalap..........................1019 frt 11 kr. Pe dig ezen kulcs szerint 1 kr-nak 700 forint alap kell. Kelt Veszprémben, 1888. év julius hó 25-én. pökkel, utána Széchenyi miniszter Esterházy gróf főispánnal, erre Zalka és Hidasy püs­pökök stb. jöttek. A menet több mint 200 kocsiból "állott. A város végétől egész a püspöki palotáig nagy tömeg nézte a bevo­nulást. A megye, a város és az egyházmegye n város különböző pontjain diszkaput állítot­tak. A herczegprimást a nép éljenzéssel fogadta. — Az első díszkapunál a tűzoltók Kölcsey Himnuszát játszotta, mit a közönség lelkesen megéljenezett. A prímás mindenek­előtt a székesegyháza hajtatott, hol a megyei papság fogadta. Az Ecce sacerdos magnusz hangja mellett az oltárhoz lépett és elvé­gezvén imáját, megáldotta a népet. A temp­lomból a prímás bibornoki díszben a püs­pöki palotába ment. A lépcsőházban 60 fehér ruhába öltözött leány képezett sorfalat, közü- lök egyik bokrétát nyújtott át, mire a prímás köszönetét mondva, imájukba ajánlotta magát.. Este kivilágítás volt; majdnem az égés város lakossága fáklyás zenével a püs­pöki palota elé vonult, hol Hornig püspök a herczegprimás társaságában megjelenvén az erkélyen, köszönetét mondott a lelkesült tüntetésekért. A bankett. Ma délután 2 órakor folyt le a püspöki rezidentia 3 termében s a ,Korona“-szállo- dában. Mindenütt 150—150 vendég je­lent meg. Az étlap igy hangzik: Étlap, szeptember 8-án 1888. Leves a b printaniere. Cherry. Fogas tatármártással. Chateau Vaál. Vesepecsenye és angol rost- hoeuf szegélyezve. Somlói 1869 Ozderék és czomb szarvasgombával és vajas tésztával. Öadacsonyi Tramin. Pulyka és fogoly. Pezsgő, hegyes saláta és belőtt. Puddig bormártással, fagylalt. Tokaji aszú. Csemege. Sajt. Fe­kete kévé. A pezsgőnél mondattak el a hivatalos basztok. Az első a Királyra, aztán a bibo- r°s herczegprimásra, az uj püspök urra, a vendégpüspökökre s az egyházmegyére Mondattak. A hang mindkét banketten igen emel­kedett volt; mi a tapintatos rendezésnek s első sorban főkint Rainprecht kormányzó s l'tdő Rédey titkár urak érdeme volt. Az ünepélyek vége. A vidéki küldöttek s bizottságok leg­nagyobb része még ma ment haza s pedig az este indult vonatokkal. Az itt időző egyházi főurak csak hol­nap mennek el. 0 eminentiája a herczegprimás a ban­kett után oda nyilatkozott, hogy már hol­nap, a vasárnap reggeli vonattal utazik; valószínű azonban, hogy enged szerető házi­ura, az uj püspök ur kértének s csak hol­nap este utazik el. A diszkapuk s az utczai díszítések még holnap hirdetni fogják a város öröm­ünnepét. Hétfőn aztán demolizáltatnak. A püspök ur első körútja a küszöbön áll. Pár nap múlva, miután kipihente az átélt fáradalmak izgalmát, a püspökségi uradalmak megtekintésére s első sorban Sümegre indul hahogy ugyan az eddigi dispositiókon ő maga nem változtat. Kíséretében lesznek ftdő Rédey Gyula tit­kár és Rainprecht Antal urad. kormányzó urak. Kossuth Lajos az iparosoknak. — Eredeti tudósítás. — A legközelebb Veszprémben lefolyt zászlószentelési ünnepély alkalmával tudva­lévőié" a varosok küldöttségei táviratilag üdvözölték Turinban élő nagy hazánkfiát, mint a magyaripar úttörőjét, mely távirat­ban üdvözölték közelgő névnapja alkalmá­ból s tőle engedélyt kértek egy hozzá inté­zendő zarándokutra. Nagy hazánkfia a táviratra megán- levelet irt azonnal, ami csak amellet bizo­nyít, hogy Kossuth Lajos ma is szivén hordja a magyar iparosok sorsát. Ama helyzetben vagyunk, hogy a leve­let, nem mint a fővárosi napisajtó, kivona­tosan, hanem szóról-szóra közölhetjük. íme. „Tnrin, 22. Via dei Miile Augusztus 29. 1888. Tisztelt uram! Dolgaim végett tegnap pár napra vissza kerülve Turinba nyárszaki kóborlásomból a hegyekben, hová a távirdai szolgálat még nem jutott el, az itt reám váró 75 távsürgöny közt, melyekkel hazámfiainak hálával fogadott szives megemlé­kezése s tehetetlen öregségemre pazarolt jó kivánatai eszembe juttatták a különben figyel­memen kívül maradandóit körülményt, hogy augusztus 25-én Lajos napja volt: — találom az idei mellékelt sürgönyt is, melyből meg­értettem, hogy ott megnevezett városok iparos testületéinek, a veszprémi iparosifju- ságiönképző egylet zászlószentelési ünnepélye alkalmából __ Balatonfüreden összegyűlt kép­viselői az ön indítványára, tisztelt uram, ide hozzám mielőbb látogatást rendezni elhatá­rozták, mit „iparos-zarándokút* czimével voltak szívesek felruházni, s e terv megvaló­sítására engedélyemet kívánják. — A fenntebb említett oknál fogva táviratilag azonnal nem válaszolhatván, van szerencsém Önt, tisztelt uram! mint indítványozót s a távsürgöny egyik aláíróját az irántam tanúsított jóin­dulatért hálás köszönetét mondva, ezennel tisztelettel értesitnni, hogy a tervbe vett látogatáshoz az engedélyemre nincsen szük­ség, mert az emberi társaságtól különben elszigetelt remetetanyámnak ajtaja hazámfiai számára mindig nyitva van, s én testvéries érzettel mondok istenhozottat minden magyar­nak, a ki engem — a magyar nemzet »órai­ból törvény által kiküszöbölt páriát — hon­talanságon. ban meglátogat; csupán azon egy óhaj kijelentését engedve meg magamnak, hogy a látogatás fesztelen barátságos jelegű legyen, menten minden flnnepélyességi színe­zettől, mely szónoklatokat ad és vár, mert ezek terhemre vannak, minthogy a hallga­tag magány annyira természetemé vált, hogy irtózom attól, a mit szónoklatnak szokás nevezni ; „j’ai perdu l’habitudede la parole* — a fesztelen társalgás határán túleső szólam szokását elveszítettem.— E megjegyzést azért teszem, mert a távsürgönyben „zarándakut* emlittetik, a mi ha nem csalatkozom Szombat, szeptember 8. — egy bizonyos flnnepélyességi szándokra látszik valami. Kérem, hagyjuk azt annyiban. Én — a mint néha IX-ik Pius pápa szokta volt magáról mondani — bizony sem próféta, sem a prófétának a fia nem vagyok, a kihez a kegyeletes zarándoklás helyén lehet, hanem vagyok az engem kitagadó magyar hazát hűn és hőn szerető igénytelen egyszerű magyar ember, a ki hálával fogadja, ha őt magyar emberek a múltak kedvéért, a jelen daczára, szives megemlékezésükre méltatják s honta­lan magányának borúját barátságos látogatá­sukkal s magyar zamatu fesztelen társalgá­sukkal fel-felderingetik. — De bármennyire kedves is előttem a szándoklott látogatás kilátása, nem vagyok annyira önző, hogy tartózkodhatnám figyelmeztetni, miként a magyar iparosvilág, fájdalom, nem igen úszik a jólét fürdőjében, s az ut a távol Turinba tetemes kiadással jár, kivált ha »zarándoklat* szó kisebb-nagyobb mértékben netán valami tömeges részvétet akarna jelenteni. Hát én megvallom, kárpótolva érezném magamat a kilátásba helyzet látogatás örö­mének nélkülözéséért, ha azt hallanám hogy azok a kik irántami sziveségból készek a költséges ut áldozatára, azt a mit az útra szántak, valamely iparos czélra, pl. a vesz­prémi iparos ifjúsági egylet tőkéjénekgyara- pitásáre fordították; turini utjok csak nekem okozna örömet, de a hazának nem hasz­nálna. annak az egyletnek támogatása ellen­ben a 11 év előtt Veszprémből kiindult iparos ifjúsági mozgalom lendületének elő- mozditásával. javára válnék az iparos érdeke­keknek, melyeknek ápolása s fejlesztése ez idő szerint a magyar haza első rendű szükségét képezi. — Hanem e felett határozni önökre tartozik, én csak arra kérem hogy ha z látogatás eszméjének megvalósitása melett maradnak, méltoztasék engem annak idejéről s egyéb körülményeiről jóele ve értesíteni, nehogy történetesen, Turinban ne találjanak, s hogy időm és módom legyen e látogatásnak a lehetőségig kellemes emlékűvé tételéről gondoskoni. Van szerencsém Önt uram kiváló tisztelettel üdvözölni. K o s u t h Lajos,* ÚJDONSÁGOK. Veszprém, szeptember 8. — A beigtatási ünnepélyek az egész város beléletének más irányt adtak. A kedélyek oly izgatottak, mint azt ebben a csendes polgárvá­rosban alig tapasztaltuk még. A te­mérdek dekoráezió is egész más képet ad a városnak s a számos idegen, kik csupán e napokra jöttek meg s kik­nek számát bízvást másfélezerre te­hetni — csak hozzájárultak a város arczának megváltoztatásához. — Még bízvást sok idő kell, mig a nyugalom ismét helyre áll s ismét rendes képét veszi fel a város. — Időjárásunk egy hét óta pom­pás. Egész nyárias meleg napjaink vannak, az ég borultalan. A Balaton mentén már javában érik a szőllő, ott a hol tudnillik még van. — A balatoni ivad vége most már hivatalosan is konstatálható. A b.-füredi fürdőigazgatóság a jövő hé­ten adja ki 13-ik ez évben utolsó vendégnévsorát. Almádiból is elköl­töztek mind a vendégek, legutolsónak maradt lg. Crusius Berlinből; az is elment tegnap. Most már csak a si­rályok s a gémek fiirdőznek a kedves partokon. — Mai tárczánkat, alkalmi érde­kességénél fogva, a „B. Hírlapiból vettük át. — A veszprémi Iparos ifjúsági egylet részére, zászlószentelési ünnepe alkalmából, utólag még a következő adományok érkeztek: Veszprémi hon­véd tisztikar 10 frt. Jungfer Gyula (Budapest) 10 frt. Ezen szives adomá­nyokért hálás köszönetét mond az egylet elnöksége. — Kitüntetés érte újból városunk egyik legtörekvőbb iparosát Mautner Gyula férfi-öltöny-készitőt. A pécsi mű- és iparkiállitás jury-je Mautner Gyulának ítélte oda a legelső aranyérmet, beküldött munkáiért. Szi­ves örömmel gratulálunk ez újabban megérdemelt kitüntettetésében — A bandériumok, melyek a püspökségi ünnepségekre bevonultak, meglepő csinos lát­ványt nyújtottak a7 elismerés illeti a köz­ségi elöljáróságokat, hogy ezúttal több figye­lemmel voltak, az egyének s fölszereléseik iránt. Az utóbbi időkben már egészen hozzá­szoktunk hogy a veszprémmegyei bandériumok úgy menek ki, mint valami lóháton járó arme Reisendercsöcselék: Hogy az most nem volt igy — annak őszintén örvendünk. Tűz ütött ki múlt csütörtök délután Szili Horváth Pál gyógyszer- tára alatt a pinczében. A laboráns ott véletlenül a sötétben keresgélt valamit, miközben leütött egy spiri­tuszok üreget. A folyadék végigöm- lött laborrens ruháján. Erre laborens gyufát vesz elő, hogy megnézze mi kárt tett s ekkor az égő gyufától tü­zet fogott ruhája is s a pincze is rög­tön lángba borult. Az égő embert s a már 1000 frt kárt tett pinczetü- zet csakhamar elfojtotta a tulajdonos s a szomszédból elősietett tűzoltóság. — Óriási botrány zavarja meg nemcsak városszerte, de az egész me­gyében az ünnepies hangulatot, melyet a hét nagy eseményének fénye keltett. Arról van szó, és arról beszél minden ember, hogy egy előkelő származású fiatal ember, ki a megye egyik leg­tiszteltebb családjának sarja s orszá­gos tisztséget tölt be, arról van vá­dolva a helyi kriminális törvényszék előtt, hogy egy 7 éves, DratzLenka nevű leánykát bűnbe vitt és fertőző betegségbe döntötte. Erről a rettenetes vádról harsog ma a botrány harso­nája, melyről csak azért veszünk kény­telenül tudomást, hogy eloszlassuk a komisz dolgokban szokott emberek abbeli gyanúját, hogy „eltussolódik, majd az a bűn is, mert a pénz elné­mítja a tanukat, orvosokat, bírákat s a sajtót is.* Hát épen csak ebből az okból nyuluuk ehhez az undorító do­loghoz. Tény az, hogy az a gyermek beteg é3 fertőzött. Bizonyítja ezt R. kerületi orvos esküvel bizonyított vallomása. Tény az, hogy a bűn vizs­gálat Unger Manó ügyvéd bead­ványára elrendeltetett s azt T a k á c s törv. bíró vezeti, ki már számos ta­nút e bűnügyben ki is hallgatott. Tény továbbá az is, hogy a vádlott fiatal ember ugyancsak e kis lány szüleit zsarolási kísérlet s becsületsértés s rágalmazás miatt beperelte s ennek erősségéül a * maga teljes egészségéről orvosi bizony­latot nyújtott be. Hogy ez a két bűnügy mely közvetlen tanuk szerintük, soha sem lesz bebizonyítható: hova fejlő­dik — az még a levegőben van. De semmiesetre sem fogja megoldani a pletyka s a komisz emberek botrány­hajszája. Ott a törvény paragiafusa. Annak a funkczióját tessék megvárni. Ha ölni fog — Isten rendelése lesz. Ha nem fog ölni: azt nem fogja esi- jT nálni a vádlott pénze. Az országgyű­lés, a királyi tábla s a Curia előtt hála Istennek még az a vagyon akkora parány — aminél többet ér az e botrányra fecsérelt nyomdafestékünk. — Öngyilkosság. Imre Sándor 18 éves siolga a napokban a völgyikutba vetette magát s szörnyet halt. Halála előtt egy ezédulát irt e tartalommal: »Kedves anyám, keress enge- met a völgyi kutban, mert ott vau a te kedves fiad!“. — Jótékonyczélu előadást rendez­tek f. hó 3-án este Pápán, a polgári kör helyiségében a pápai iparosiskola javára. Az előadás műsora a követ­kező: 1. „Angolok és Amerikaiak,“ felolvassa Pulszky Ferencz. 2. Legújabb népdalok, énekli Pajor Emilia. 3. Sza­valat, Hesz Dávidtól. 4. E-dur Palonaise brillante. Weber C. M. előadja zongo­rán Gottlieb Miksa, 5. Legújabb nép­dalok, énekli Pajor Emília. 6. Szavalat, Tausz Jakabtól. Az előadást zártkörű tánczvigalom zárta be. — A balatoni halászszövetkezet igaz­gatósága e hó 2-án ülést tartott Keszthelyen. Az ülés tárgya volt, az uj halászati törvény által felidézendő uj viszonyoknak megfelelő intézkedésekről gondoskodni.Sajnálattal hang- sulyoztatott, hogy a törvény életbeléptetése körüli késedelem mily bénitólag hat egyrészt a halász-szövetkezet működésére, másrészt a halászbérlők vállalkozási érdekéze, sőt egyenesen károsítja az egyes balatoni part­tulajdonosokat, mert mint pl. a zalai parton, a hol úgy is kevés a hal, egyes bérlők már az ez évben lejárt bérleti szerződésüket nem újították meg az okból, mert a halászat ott úgy sem nagyobb rentábilis, halászati esz­közeik pedik nagyobbmérvü javítást igényel­nek, esetleg újak beszerzését teszik szüksé­gessé, ami nagy költséggel jár; ezt pedig rövid időre nem érdemes megtenni és ha esetleg az uj törvény más viszonyokat teremt, az ő költekezések kárba veszett. A parttulajdonos tehát legalább ez évban nem élvezi a haszon­bért, a halászati szövetkezet és igazgatósága pedig eredményre nézve legalább is meddő üléseket tarthat. Három év óta minden na­gyobb pozitív eredmény nélkül él a szövet­kezet és várja a törvényt; tett annyit a mennyit egy buzgó társulat a törvény vé­delmét nélkülözve — tehát teljesen támasz nélkül tenni képes volt, érdekeinek megóvá­sát pénzzel és szép szóval igyekezett elérni, a nélkül, hogy egyelőre egy garas hasznot is látott volna ebből és ott áll, hogy azt kérdik egymástól a tagok, hogy hát tulaj­donképen miért is fizetünk mi tagsági dijat ? Az igazgatóság ez állapotokon változtatandó, egy küldöttséget meneszt e hóban Széchenyi Imre gróf elnök vezetése alatt a földmivelési miniszterhez, megköszönni azt, hogy a halá­szati szövetkezet kérését figyelembe vette annyiban, hogy törvényt készitett, de egyúttal kérni arra, hogy e törvényt még ez évban léptesse életbe. = Gazdasszonyi állást keres egy szakkép­zett fiatal özvegy nő. Czim a hirlapirodában. — HAZAI RÖVID HÍREK. — Sikkasz­tás miatt iuditották meg a bűnvádi vizs­gálatot Anká Gyula volt konyarévei körjegyző ellen, aki ellen most a lugosi alispán elfogatás i Balog Károly, m. k. h.-polgánnester, Perlaky József, m. k. v.-számvevő, Csolnoky László, m. k. v. t.-föügyész, Veisz Elek, m. k. v. t., tanácsos, Vizner János, m. k. v. t. (I Vikár Lajos, v. főjegyző, Szilágyi Mihály, m. k. v. t.,

Next

/
Thumbnails
Contents