Veszprémi Független Hirlap, 1887 (7. évfolyam, 1-60. szám)

1887-06-18 / 30. szám

hosszú kocsisorok érkeztek minden irányból, telve ellenzéki választókkal. A veszprémiek éljenezve ugráltak a kocsik oldalaira, ölelték- csókolták az érkező elvtársakat s örömujjongva kisérték a kórház előtti terekre. Mig az érkező -— s a választókért minden irán}Tba induló kocsik körül Unger Manó, dr. K ras- c sen its Vilmos, dr. Spitzer s számosán serén}'kedtek, — a választási téren Czollen- stein Ferencz, Husvéth János s a gymna- siumi derék tanári kar ügyeltek a rendfen- tartásra, addig egyfelől Pozsgay Miklós a vidéki választók elhelyezését eszközölte a vendéglőben, Kompolthy T. pedig a katonai kordonok czélszerűbb elhelyezését eszközölte a választási elnök s a tisztikar közbejöttével.

Tizenegy órakor már mintegy 400 választó volt az ellenzéki táborban s Veszprém polgársága ezrenkint tódult ki a szabadi-utczai részre — tanúja leendő a soha nem képzelt fenséges látványnak, hogy a korruptió és vesztegetés ellen minő tábort bir összete- remteui pár óra alatt a tiszta elvhűség, meg- törhetlen hazafiasság.

Délben már oly fokra hágott a lelkesült- ség, hogy tanuk áliitása szerint maga az ellenjelölt dr. Bezerédj Viktor is úgy nyilatkozott, hogy „az ilyen igaz lelkesedést szeretném látni az én pártomon is.“

A szavazás pedig folyt mindkét részről, folyton-folyton. Eleinte azt hitték a kormánytáborban, hogy majd leszavaz 20—30 ellenzéki, utóbb aztán azt mondták, hogy 100-nál kifogy a 48-as puskapor, végül 300 főre taksálták az ellenzéki tábort és akkor megmozgósitották még a félholtakat s a messze városokból, Budapestről, Szombathelyről stb. idetelegrafált kormánypártiakat is leszavaztatták. Végül kellemesen csalódtak a 300 numerusban is s este. mikor 6 órakor a választás véget ért — az derült ki, hogy 3 ember híján összesen 1300 (vagyis 1297) választó szavazott le, ebből Vikár Istvánra szavazott 475, dr. Bezerédj re 822 s igy a különbözet 347. E helyen megjegyzendő az, hogy a vidékiek többséget hoztak Vikár n a k, Márkéról is 10-en szavaztak reá, s a különbséget tisztán a veszprémi hivatalos voksok és a márkói svábok idézték elő.

Mikor a választás véget ért, az ellenzék, mely ily impozánsul, ily önzetlenül még nem mutatta meg erejét e kerületben soha, teljes rendben s csendben ott hagyta a választási tért s V i k á r t éljenezve hazatért.

Csodás, bámulatraméltó látvány volt ez a választás.

Az egyik oldalon a több száz hivatalos muszáj-választó s a pompás pecsenyén, boron s drága pénzen vett voksok — másikon 500 választó, ki se fuvart, se napdijat, még csak egy szivart se kapott s leszavazott csupa becsületből, igaz szive szerint.

Ilyen választás még nem esett meg nagy Magyarországon! Ezt apáról fiúra meg fogja tartani az emlékezet, hogy egy fél éjjelen mily csodás erőt bir, minden hatalmakkal s pénzerővel szemben kifejteni az igaz lelkű, elvhű emberek összetartása.

Ba eddig nem: most megbecsülheti az ellenfél is ezt az ellenzéket!

A megye népe kalapot emelhet előtte!

A megye egyéb kerületeiből a következő távirataink érkeztek hírlapunk irodájához:

Nagy-Vázsony, (A „V. F. H.“ ered. távirata.) Kopácsy Árpád kormánypárti 163 szótöob- séggel megválasztatott. Bartók bukását a városlődi, fajszi, hidegkúti és vöröstói svábok okozták, kik megvétették magukat, s legfő- kép 100 szent-gálli választónak árulása, kik fuvar- s napidijaikat előre föl is vették s a szavazásra még sem jelentek meg. — A pártelnökség.

, Zircz, jun. 18. (A „V. F. H.“ ered. távirata) Ányos Tivadar függetlenségi 1091 szavazattal Magyar János 370 szavazata ellenében óriási lelkesedéssel képviselővé választatott. André Gyula, pártel nők.

Enying, jun. 17. („V. F. H.“ ered. távirata) Matkovich 534 többséggel megválasztatott. A lelkesedés leírhatatlan. Krisztinkovich pártelnök.

Ugod-Pápa. (A „V. F. H.“ ered. távirata.) 4godban Fenyvessy Ferencz dr. mérsékelt ellenzéki képviselőjelölt győzött. Mig S e f f e r László mellett 112, addig Fenyvessy mellett 420 polgár szavazott le. Az állítólagos hivatalos távirat, melyszerint a két párt között véres villongás volt, alaptalan, mert nem hivatalos kézből, csak félrevezetés végett intéz- tetett az alispánhoz.

Somlóvásárhely, jun. 17. (A „V. F. H.“ ered. távirata.) Beöthy Ákos m. ellenzéki 59 szótöbbséggel Noszlopy Gyula ellenében megválasztatott. — A pártelnökség.

Korteskedés Pápán.

Lapunk múlt számában megírtuk Eötvös lelkes fogadtatását Pápán. Megírtuk azt a lelkesedést, melyet Eötvös gyújtó és hatalmas szónoki hévvel elmondott beszéde idézett elő, felemlítettük azt is, hogy miként akkor a helyzet mutatta: Eötvös Károly győzelme biztosnak volt vehető. Hogy az erős remény teljesül-e. azt' a mai nap fogja megmutatni, mert ma lesz megtartva Pápa városában a képviselőválasztás.

A kormánypárt minden követ megmozgat, hogy Láng égett ember ne legyen. Még a legparányibb hivatalnokocska is akar pressiót gyakorolni alantasára!?)

Különben a Pápán folyó határtalan vak- in erőségü korteskedésről tudósitónktól a következő sorokat vesszük:

Hogy Eötvös programmbeszéde mily hatást tett. mutatja az utánna megindult korteskedés, hivatalos hajsza. Most hat éve is korteskedtek, folyt a lélekvásárlás, de ily határtalan módon, mint Eötvös programmbeszéde után, igy még soha.

Á szabadelvű párt elnöke, ki egyszersmind takarékpénztári elnök is,. a takarékpénztár fiskálisával neki rontottak a szavazók közül azoknak, kik a takarékpénztárnak adósai, s azokat a kölcsön felmondása s beperléssel fegyegetik az esetben, ha szavazatukat nem Lángra adják.

Van több polgártársunk, kik a plébánia kezelése alatti Szentilovay alapnak tartoznak. A követelés persze elsöhelyen van bekebelezve földjükre, házukra. Ezeket Néger apát szintén a kölcsön felmondása és bepereléssel fenyegeti, ha Eötvösre mernek szavazni. A főispán gróf is, ki Eötvös programra- beszédének egy részét magára vette, szintén el kévét mindent Eötvös megbuktatására.

Néger apát éjt nappallá téve korteskedik. Meglátszik rajta, hogy keveset alszik, mert mise közben akkorákat ásított, hogy majd a kelyhet nyelte el. Meg is kapja fáradozásainak méltó jutalmát, mert — mint értesülök — kinevezték a veszprémi káptalanhoz kanonoknak.

Még van egy pár szavunk a „Pápai Lapokéhoz is. Hogy van az, hogy ez a „társadalmi és helyi érdekű“ lap Eötvös bevonulásáról, programmbeszédéről egyetlen egy szóval sem emlékezett meg, mig mellette Láng Lajost agyba-főbe dicséri, a szabadelvű párt minden gyűléséről, sőt még potyavacsoráiról is hasáb számra ir. Pedig Fenyvessy ur egyik kortesnótájában ugyancsak benn van ám, hogy

„Van még neki újságja is.“

Korteskedni Pápára utazott városunkból Véghely Dezső alispán és Harapiscsipisrugis adófelőgyelgő uraság is, ki utóbbi Breuer rabbival — Láng ez érdemes fullajtárjával — azzal házalnak az oly választóknál, kik az adókivetéskor felemelt adójuk ellen felebbez- tek, hogy a felebbezésnek hely fog adatni, ha Láng Lajosra adják szavazatukat. Breuer rabbi azt hiszi, hogy ő is kap jutalmat a korteskedésért, most úgy is elmegy a Néger apát, talán akkor ő rá néz a M á r i a - k e r c z i c z i m z. apátság.

Választási labdacsok.

Nem kézműves.

A választók összeírása alkalmával a bizottsági elnök azt kérdi egyik csizmadia-mestertől:

— Ugy-e ön kézműves?

— Nem kérem, — én láb műves vagyok, — válaszolt helyreigazitólag a csizmadia-mester.

Egy antiszemita programmbeszédjéböl.

Egy újdonsült antiszemita képviselőjelölt a többi közt a következőket mondotta programmbeszédjében :

— Édes barátaim, tanuljatok, hogy meg ne csaljon benneteket a zsidó. Miveltségre kell törekednünk, hogy mi csalhassunk meg másokat, ne pedig mások bennünket.

Az őszinte programm.

Ujsagott olvasott a zsidó. Jön a jegyző.

— Ejnye Salamon, de nagy politikus lett. Talán csak nem akar követ lenni?

— Sok honatya van, a ki annyit sem ért a politikához, mint én.

— Aztán ha úgy véletlenségből megválasztanák, melyik párthoz szegődnék ?

— Nű, — hát ahhoz, a melyik megválasztana.

A kortes hazafisága.

Egy kortes levélbeli felszólítást kapott, hogy B. miniszter mellett dolgozzék, mire ez a következő választ küldte:

„í elszólitott a nagyságos ur, hogy lennék B. ur mellett hazafiságból. Szép szó az a hazafiság, csakhogy olyanforma, mint a húr; ha nem pengetik, hallgat. Azért tessék küldeni ahhozvaló szert; bort és pénzt, azután a vivátban egy szál hiba sem lesz.

A furfangos tót.

A mint a vehéci tót atyafit beírták a szavazók sorába, egész bizalommal fordul az összeiró bizottmány elnökéhez:

— Ale pán velkomoznyi — most már talán jó volna ideadni azt a czédulát is, a melyikre majd egy kis pálinkát kapunk.

Ha akadna!

Az x . . . kerület képviselője beszámoló-beszédet tartott választóihoz. A többi között ezeket mondá;

— Tisztelt polgártársak ! A közelgő választás alkalmával olyau képviselőt válaszszanak, a kiben teljes bizalmuk van, a ki képes legyen önöket tökéletesen és lelkiismeretesen képviselni.

— Hej uram, hiszen ha akadna ilyen! sóhajtott közbe egy elbusult polgár.

Mi a politika?

Ezt kérdezte valaki egy nagyszájú kortestől, a ki a következő helyes megfejtést adta:

— Valakinek úgy lopni ki a szemét, hogy meg ne lássa.

A választói-jegyAz első választás verekedés miatt szétoszlott. A második választásnál a szavazáskor kérdezi az elnök az égyik polgárembertől:

— Van-e választói jegye?

— Van hát! — mondja kevélyen s odamutat fejére egy nagy daganatra. Ezt értette választói jegynek.

A minta-vármegyéből.

Hontmegyében, a hírhedtté vált minta-vármegyében kérdezik az egyik palócz-gazdát képviselőválasztáskor:

— Hát ki lesz a vivát?

— Nem tudjuk még kérem alássan, — felelt a palócz, — mert még nem kaptunk Majthényi főispán úrtól rendeletet.“

Az alkotmány fája.

Egy kormánypárti képviselőjelölt beszédében fejtegetve helyzetünket, igy akarta kapacitálni polgártársait :

— Ha rendkívül sokkal nem dicsekedhetünk is, de hosszas küzdelem után-mégis elültettük az alkotmány fáját . . .

— El biz’ azt, — vágott közbe egy becsületes szabómester, — de nem oltották be, s most olyan keserű és fanyar a gyümölcse, hogy torkán akad az országnak.

Törvény és politika.

Nagyban magyarázza a kormánypárti kortes a szűrös atyafiaknak, hogy »tudják kigyelmetek, nem lehet ám egyszerre mindent megnyerni, mert lássák csak, a toronyba sem ugrik föl az ember, hanem lassanként megy a garádicson, csak úgy ér fel.“

— Hej nagy jó uram, — jegyezte meg egy ellenzéki választó — csakhogy kirothatna a garádics, mire felérnénk, ha tovább is úgy megyünk, mint a hogy neki indulánk.

A nyílt könyv.

— Hallja-e sógor, a mi követünk ám a derék ember. Azt mondja magáról a programinjában, hogy ő egy nyílt könyv.

— Igen ám, de még olyan uj, hogy talán fel sem vágták.

— De hátha még felvághatják, ha*nem vigyáz magára ?

A kapacitálás.

A kortesek keményen megagyabugyálnak egy polgárt.

— Minek ütik azt a szegény embert, kérdi méltatlankodva egy arramenő.

— Nem verjük mi kérem, csak kapacitáljuk.

Néma követ.

— Komám uram! Hát a kigyelmetek követe beszélt-e már az országgülésen?

— Nem szólt az komám egy szót sem; még azt is lassan mondta.

Biblia a választásoknál.

Erősen folyt a választási küzdelem egy református faluban a jobboldal és a balpárt között. Mivel a reformátusok rendesen jól tudják a bibliát, a jobboldal egyik kortese a következő beszédet eresztette meg:

»Tisztelt polgárok! Már a bibliából tudjuk, hogy az Isten az ő fiát, Jézus Krisztust jobboldala mellé ültette. S vájjon miért? Mert a jobboldalé az első- Ha már pedig maga az Isten is a jobboldalnak adta az elsőséget, hát akkor jobb is az a baloldalnál!“ De ott volt ám a baloldali kortes is, a ki ott mindjárt hevenyében a következőkép replikázott:

— Szeretett polgártársaim! Igaz, hogy Isten a jobbja mellé ültette Jézust, s igy maga a baloldalra ült. De mint jó keresztények azt csak nem tagadhatjuk, hogy a fölse'ges Atya-isten mégis csak nagyobb ur, mint a Fiuisten. Már pedig ha az Atyaisten a baloldalon ül, mégis csak a baloldalé az elsőség.

Önérzet.

Egy bor-ázott atyafi iitődik a választás napján egy öreg úrhoz.

— Miért nem vigyáz adta részeg disznója! — rival rá az öreg ur.

— Nem vagyok én részeg, — válaszol ez szörnyű önérzettel, — én egy szavazat vagyok.

Készen veszik.

Két képviselőjelölt beszélget egymással.

— Hogy készitik elő nálatok a választásokra a szavazatokat? — kérdé az egyik.

— Sehogy sem, mi készen veszszük.

A demoralizálás.

A kortestanyán javában isznak. Arra megy a tisz- teletes ur és igy szól:

— Ugyan az istenért, hogy tehetnek ilyet! Nem szégyenük legszebb jogukat áruba bocsájtani?

— Kérem tiszteletes ur, — szólal fél méltatlankodva a kortes, — ne demoralizálja embereimet.

Miért szavaz reá.

Hosszú, czikornyás programmbeszédet tartott a képviselőjelölt.

A dikczió végeztével az egyik szűrös atyafi igy szól szomszédjához:

— Derék egy ember; már én csak reá adom a voksomat.

— S miért?

— Hát csak azért, mert ilyen hosszú beszéd alatt egyetlen egyszer sem köpött.

Mégsem mindegy.

A tegnapi választások alkalmával a szavazat- szedő bizottsághoz beállít egy fyrenczvárosi választó, a ki lelkesedésében egy kicsit feltalált önteni a garatra.

— Kire akar szavazni? — kérdi az elnök.

— Bánom is én, akárkire.

— No, de azt muszáj ám megmondani.

— Ej mit! Nekem az mindegy, egészen mindegy.

— Tehát Visi Imrére.

— Ohó! de azt már kikérem tnagamnvk. Éljen Ugrón Gábor!

ÚJDONSÁGOK.

Veszprém, jun. 18.

— Az almádi Fürdő ünnepélyes megnyitása holnap, junius 19-én d. u. 3 órakor lesz. Az ünnepélyen maga a fürdőrész vény-társaság összes tagjai is résztvesznek. Azt hisszük, ott fogjuk látni Veszprém város java polgárságát. Az utóbbi meleg napok után elkél egy kis lehűtő zés.

— A kisdedóvó majális holnap vasárnap délután fog megtartatni a lövölde-kertben. A vigalom igen élénknek Ígérkezik s fel is hívjuk reá a családok szives figyelmét!

— Véghely Dezső alispánt és nejét, valamint családját mély gyász érte fiuknak, illetve testvérüknek a kis 37» éves Imrének hosszú szenvedés után történt elhunyta által. Legyenek megvigasztalva a szülők Bényei Gábor nagytiszteletü ur által is hangsúlyosabb szavakkal: az Isten adta az Isten vette el! Dicsértessék szent neve!

— Az erdélyrészi magyar közművelődési egyesület alábbi kérést intézte a veszprém- megyei pártelnökökhöz, és a választási elnökökhöz: A legszentebb polgári jog gyakorlása pillanatában az E. M. K. E. ügye nevében, Erdély nevében kinyújtjuk kérő kezünket. Együtt van e napokban kerületenkint az egész nemzet; hallgassa meg kérésünket a nemzet. Hallgassa meg, mink van s minknek kellene lennie. A képviselőválasztás győzelmi öröm- bankettjein vagy a válás bucsuvacsoráin. a választási összejövetelek alkalmával egy szót értünk s fillérekből észrevétlenül százezerek jöhetnek össze a hazában. E szót kérjük öntől uram ! A visszahozhatatlan pillanat megragadását. És áldani fogja érte az a templom és iskola nélküli sok száz község szétszórt magyarsága, melynek megmentése minden igaz hazafinak pártkülönbség nélkül szent tiszte és édes feladata. Legyen úgy! Fogadja ismételt legbensőbb kérésünket, kik vagyunk az igazg. választ, nevében Kolozsvárt, junius hó 1887, hazafias szolgái Bethlen Gábor gróf, elnök. Sándor József, titkár.

— Beütötte a fejét. Pápán ugyancsak minden lehetőt elkövettek a kormánypártiak hogy győzelemre vergődhessenek. A bóher Breuer rabbi házról-házra járt voksokat kunyerálni, bóher társaira pressiót gyakorolt, és ezt mind azért tette, mert midőn kiakarták nemrég a haladópártiak tenni Breuer ur orthodox bőrét, akkor ez Lánghoz folyamodott segítségért, aki a kormánynál ki is eszközölte Breuer rabbi jótettét, aki most szabadon űzheti üzelmeit Pápán. Magyarosodéi épen nem akar. Már háromszor adatott neki halasztás, és mindannyiszor eredmény nélkül járt el az idő. Még az anyakönyvet is németül vezeti. És mindezért nem szólnak neki, mert hát korteskedett és korteskedni fog. Hát Huber ur? No az is szépen viselte magát. Ez az ismeretes úri ember a szegény lókereskedőkre akart oly módon pressiót gyakorolni, hogy levelet irt uekik, figyelmeztetvén őket arra, hogyha nem szavaznak Lángra, akkor nem vásárol tőlük több lovat. És a kir. közjegyző. Az királyilag korteskedik és irnokjai által itat. Van a többek között valami Szűcs nevű pökhendi henezegő írnoka, aki részegen járt korcsmáról-korcsmára voksokat keresni és vásárolni akarni. Sok helyütt megjárta, mert kikergették. De egy kávéházban, ahol többnyire berészegedett Lángisták voltak s oda egy 48-as véletlenül bekerült ö kötött ki a védtelen emberrel, aki mindennek daczára Eötvöst éltette, amiért oly erővel vágta be a 48-as polgár fejét vastag botjával, hogy a bot eltörött s a szegény poigár vértől elborítva rogyott össze. Szűcs ellen, mint értesülünk a feljelentés megtétetett.

— Véres verekedések Pápán. Folyó hó 12-én éjjel Pápán több helyen véres verekedések voltak; a 48-asok és a kormánypártiak (persze egyik félen sem a szavazók) között, elannyira, hogy a rendőrök kénytelenek voltak katonai fedezetet kérni, s igy azután a kivonult 12 huszár állította helyre a csendet. Későbbi verekedések meggátlására a kapitányság rendelete folytán a korcsmák esti 10. a kávéházak 11. órakor bezáratnak.

— Marinczer Antal a veszprémi kir. törvényszék fiatal jegyzője, társadalmunk egyik kedvelt és rekonszenves alakja, eljegyezte nagyalásonyi özv. Barcza Iválmánné leányát Honor kisasszonyt. Isten áldása szálljon a szép frigyre!