Veszprémi Független Hirlap, 1887 (7. évfolyam, 1-60. szám)

1887-05-07 / 22. szám

Azrt-án többfély szabályrendelet felolvasása következett, melyek részint jóváhagyva a minisztériumtól visszaérkeztek, részint pedig jóváhagyás végett a belügyminiszterhez fel- terjesztetni határoztattak. , . ,

A közgyűlés tudorfiásul vészi a belfigymi- niszterpek leiratát, m'olylyel a varsányi fiók- gyógytárt engedélyezi. Ezt követte * a hel- ügyminisztetuek a földadónak leszállítása tárgyában, a közgyűlés.‘által a képviselőházhoz intézett fölterjesztésére »vonatkozó válasza, melyben .értesíti a miniszter .a törvényhatóságot, hógv ez ügybeti Sem rendeletileg. sem türvényhozá'silag nem intézkedhetik.

Ezután szőnyegre került a közlekedésügyi miniszternek átirata, melyben tudatja, hogy a vármegye azon átirata, melyben azon határozatot tudatja, miszerint a pápa-keszthelyi vasutvQnal kiépítésének költségeihez 10 éven át évi 6000 irtot, tehát 60,000 frtot szavazott meg, hajlandó lesz helybenhagyni azon esetre, ha a nevezett vonal tényleg kiépül.

A pancsovaí „Gromon Dezső" magyar nyelv terjesztő egyesületnek anyagi támogatást kérő átiratára vonatkozólag határozatba ment, hogy mivel a magánpénztár jelenleg jelentékenyen igénybe van véve — jólehet mindig támogatja az ilynemű egyesületeket — de jelenleg nem teheti.

A megyei gazdasági egyesület ama kérvénye, melyben a phylloxeramentes szőlőtelep fentartására segélyt kér, visszhangra talált, amennyiben e czélra a földmivelési iskola alapjáradékának 450 írtja megszavaztatott.

A sfcékházépitő bizottság jelentése tudomásul vétetett. A községekben a számvitel és pénztári kezelés szabályozósa iránt a kik. biz. által készített szabályrendelet jóváhagyatik azon módosítással, hogy a felkelési, most rendelkezési alap egy részének a nyugdíjalapra való átengedése elejtetik és elhatároztatott, hogy a nyugdíj alaptőkéjéhez a megye közönsége 1% pótadóval járuljon.

A megyei főpénztámok számadásait a közgyűlés helybenhagyta és a pénztárnokot a számadás terhe alól felmentette.

A várpalotai p é n z t ár n ok-v álasz- tás elleni fellebbezésnek hely nem adatott, a választás belybenhagyatott és a pénztárnok állásában m e g e r ő s i 11 e t e tt.

Hánta község képviselőtestületének es lakosságának kérvénye, melyben a községet Vesz- prémmegyéből Komárom megyébe áthelyeztetni kéri, elutasittatott.

Pápa város képviselőtestületének az ártézi kút furatása tárgyában hozott határozatát a közgyűlés örömmel üdvözli s tekintve ama czélt, hogy a képviselőtestület jó ivóvíznek előállításával Pápa város egészségügyének javítását czélozza, az egyesek által benyújtott felebbezésnek helyet nem ad.

A veszprémi ipariskola bizottságának segélyzés iránti megkeresése figyelembe vétetett és a segélyezésre 100 frt szaveztatott meg.

Gazdasági kiállítás Veszprémben.

A „Veszpréminégyei gazdasági egyesület“ május hó 1 -én rendes közgyűlést tartott, a melynek határozataiból mint legérdekesebbet a következőket közöljük:

A folyó év őszén az uj megyeház instel- lálása alkalmával egy mezőgazdasági, termény, kertészeti méhészeti, gép és földmivelő eszközök, valamint .tenyészállat kiállítás és vásár megtartása elhatároztatott. A rendezőség bizottságba megválasztattak: Elnök: Szabó Imre, tagok: Androvits Imre, Ányos László, dr. Bezerédj Viktor, Bezerédj Iván, Fischer Károly, Freistädler Vilmos, Hegedűs József, Henél Károly, Hets Pál, Ihász Lajos, Koller János Kováts Imre, Kurzveil Géza, Lakat János, Nagy Károly, Noszlopy Gyula, Magyar János, Purgly Pál, Purgly László, Szavler Ignácz, Schon József, Tóth József, és Vertheim Herman urak. A bírálóbizottságba választattak : elnökökül: Gróf Festetics Pál és Hunkár Sándor urak, tagokul: Békéssv József, Bibó Dénes, Bóhn Gyula, Edllnger Titus, Gilden György, Hermann János, Lakat Mihály, Martonfalvay Pál, PóschI Károly, id. Purgly Sándor, Szalatkay István, Spitzer Mór és Tóth Ede urak. Egyúttal kilátásba helyeztetett, hogy azon esetre, ha a rendelkezésre levő költségek megengedik, a kiállítás csoportjába az iparkiállitás is felvétetik.

Érdekes részét .képezte a közgyűlésnek az első magyar általános biztosító társaság által kezdeményezett jégszövetség ügye is, melyet a gazdasági egyesület közgyűlése mint ez időszerűit a legjobbat, legelőnyösebbet s legbiztosabbat egyhangúlag magáévá vett, s az abba való belépést a gazdaközönségnek ajánlja.

A kiállítás rendező bizottsága legközelebb megállapítja s közzé teszi a kiállítás részletes programmját s idejét, s folytonos munkálkodása s intézkedéseivel oda törekszik, hogy a kiállítás mentői nagyobb sikerrel létesülhessen.

A veszprémi műkedvelői botrányhoz.

Arra a műkedvelői előadásra vonatkozólag, melyről előző lapunk „A dilettánsok“ czimü vezézczikkébeu elmondtuk őszinte, nézetünket a- megyei alispán morális felügyelete alatt álló* ..megyei'.hivatalos lap pnak nevezett, közítyelven azonbah rendszerint*'1 csak ..Sunyi“-, névre hallgató újság múlt vasárnapi; számában égj* gyönyörűséges válaszczikk jelent'‘meg. 1

Akinek parányi szikrája* van meg a szeméremnek — annak ajánljuk az öfSSefia^on- litást a között;,a|czikk s e válasz-irat-között s vonja le abból az erkölcsi' tanulságot.

Az a czikk sem többet sem kevesebbet nem mond, mint azt, hogy az előadott Fredro- féle „Egyetlen leány“ igenis erkölcsi irányú darab s a „Rendezőség“ köpönyege alá rejtőző névtelen siheder nem átallja végigugatni e lap szerkesztőjét azért, mert abban erkölcstelen s frivol irányt lát.

Tudni kell a közönségnek azt, hogy a helyi fögymnasinm ftdő tanárikara s az igazgató „kizáratás terhe alatt“ megtiltotta úgy az al- mint a fögymnasiumnak épen ezen müked- velésre választott erkölcsös darab megtekintését. Hogy a városi hatóság, mely pedig egy időben „Hoszter Fülö.p“ előadatását nem engedte meg, engedélyt adott az előadásra, az valóban csak az ő privát dolga. Megtette azonban, hogy egy lábig — otthon maradtak ; amit, már csak a szegényházra való tekintetből is. rosszul cselekedtek.

Mert bogy a hivatalos vármegye, illetőleg a „megyei hivatalos“ nagyobb örömére a Fredro-féle „E gy e.tlen 1 e á n y“ czimü (a rendezőség állítása szerint meghúzott) erkölcsös darabból úgy, amint az előadatott, idézzünk: az bizony lélekemelő erkölcsösség, mikor a véletlenül hazakerült „egyetlen leány“-t a gavallér az erdei lakba csöndes siestára csalja, meg hogy amint az elájul, ő kijelenti, hogy kész a miederét szétgombolni ; az se utolsó morális állapot, mikor az ötödik egyetlen leány hazakerül egy „dra- góuer-tiszttel“ s . mikor az apja megfedi, pompás gyermeki naivitással mentegetődzik, hogy hiszen nem huszár-tiszt, hanem dzidás- tiszt. Végül mikor mind az öt „egyetlen“- nek nevelt leány rájött az apjuk csalására s kéuytelen-kelletlen megbocsátnak, amiért az egy hozományra, külön helyen nevelve őket, mind az ötöt férjhez adta, akkor a legmorá- lisabb tényt gyakorolja az öreg, hogy újra nősül, ergo hozományt senki se kap s „miután reméli, hogy az ég még bizonyára sok iczipiczi svindlérkével fogja a családját sza* poritani: hát majd azokat is lássák szívesen.“

Valóban megrenditoen szép erkölcsi theo- ria s olyan morális irány — amiken rég túl vannak a párisi grizettek, a veszprémi „dilettáns rendezőséggel“ együtt.

Hanem azért a városi hatóság megnézhette volna. A pirulás uem ártott volna a képüknek, a szegénykaszsza^ pedig a rósz dolog jó végét látja vala. így pedig a „rendezőség“ egy sereg ifjú lánykát, a szülők jóhiszeműsége rut felhasználásával,, heteken át való „próbák“ utján jól megtanított „sikamlóssá lenni“, a tisztes városi hatóság pedig, akikben azonban nagy kár nem esett volna, az erény útja felé, tovább is — entreé nélkül-passog.

Elvégre tény, hogy a „műkedvelői előadás“ úgy a szereplő kis leánykák szüleivel, mint a közönséggel űzött bűnös játék volt, mely hogy sorsát ki nem kerülhette, mutatja a 20 frtos kasszaeredmény, mutatja a főgym- názium tanári karának szigorú betiltó ellenintézkedése, mutatta egy fővárosi lapnak, melylyei a „Veszprémi Független Hírlap“ a cserepóldányon kívül a legellenségesebb viszonyban vau, elitélő sőt ostorozó magatartása s mutatja a Veszprém városi polgárság minden rétegében, a műkedvelői botrány óta élesen tapasztalható megbotránkozáson kívül a pápavárosi hangulat is, melyet egy, az ottani társaskörök egyik legkedveltebb tagja s a pápai közügyek tevékeny, tisztelt munkása az alábbi levélben reprodukál, íme a levél szószerint:

Pápa, 1887. május 5.

Kern azon jóságos és bizalmas viszony, melyben évek óta egymás iránt élünk, késztet arra, hogy védelmembe fogadjam e lapok tevékeny és hivatott szerkesztőjét, hanem meggyőződésem szerint adok az utolsó betűjéig igazat „A dilettánsok“ czimü társadalmi vezérczikknek.

Hasztalan bugtak-sugtak össze a nyilatkozó urak s epével saturált védekezésük éppen nem szolgál mentségül, sőt a megrovásra illetékesebbé teszi őket.

A szerző köpenye alá menekült szerepűk

sem elfogadható, mert a vezérczikk sem akar a sziniró képességéből egy mustányit sem elvonni, csak annyit jelez, hogy „terméke nem a társadalmi tisztesség szemmeltartásá- val Íratott! — Ez pedig igaz.

Paul de Kock, Zola pl. némely költeményeiben, s Gsokonaynk nem valók ugy-e a gyengédebb kedélyek számára?. Kern a. szalonok és a romlatlan szív hangjain Írnak, sikamlós irányt követnek: miuduzouáltal edzettebb lelkülete’k nem egyszer kellemes szórakozásshl olvassák —1 a csendes visszavonulásban, de nem iituek belőle didacticát.

Papján csak a napokban, f. hó 8-án adta jutalomjátékul az itteni .színtársulat- „ A kölcsönkért felje.ség“^’ czimü franczia vígjátékot. melynek egész compositiója -oly fertőzött légkörben terjeng, mint a tisztelt veszprémi műkedvelők által előadott „Egyetlen leány“ czimii pajzán darab, de nem is jut eszébe

senkinek sem lándsát törni színészeink érdekében, sőt megütközéssel hallgatta a ledér részleteket.

Igazán müveit lelkületű egyén nem helyeselheti sem nyilvános körben, sem zárt körben, az ilyen sikamlós tendentiáju, erkölcsi becs nélkül való darabbal elérni óhajtott szórakoztatást, mert még zártkörben is — talán néhány egyén tetszését nyeri meg, a többi pedig ,.quod capita, tot sensus“ értelmére gondoljunk, belsőleg megbotránkozással telik el.

A veszprémi r.-bfzottságtól nem heuezegő ellen nyilatkozatot; de a megrováshoz méltó szelidebb mentegetőzést lehetett volna várni — vagy ami légbőlc-sebb lett volna: az agyonhallgatásst!

Megtörtént: „babért nem érdemel.“

Színtársulatunk kapkod a haza mind a négy tája felé, nehezen tudja elhatározni hova. merre fordítsa kocsija rudját. E derék, egytől-egyig jóravaló. szorgalmas tagja Sághy társulatának, bizony melegebb felkarolást érdemelt volna. Mióta az állandó színház még van, azóta nincs közönség — mintha csak beleépítették volna a színház alapjába. A végelkeseredéstől, dicsérettel legyen mondva, a tanulóifjúság menti meg Sághyékat.

Hétfőn délután 8 órakor tartották alakuló gyűlésüket a pápai vendéglősök, kávésok, pinezérek, mészárosmesterek Dreisziger ur helyiségében, kimondván, hogy betegsegélyző és temetkezési pénztzrt alapítanak. Elnökké Nieszner Józsefi alel nőkké Dreisziger Károly, pénztárnokká Grill Gáspár, számvizsgálókká Ueim Sándor, Kutrovácz József és Mádai Sándor urak lettek megválasztva, ezenkívül 12 választmányra is történt egyhangú kijelölés. A titkári és jegyzői teendők teljesítésére közfelkiáltással határozatba ment, hogy Rácz Márton urat kérik föl bizottságilag.

Gyönyörű kivitelű meghívók jelentik Pápán, bogy az iparosvilág egyik képzett fiatal tagja Fellner Simon ur, esküvőjét tartja május hó 12-én Ersekujvárott Guth Károly ur Szidónia nevű leányával. — Legyen áldás a frigyen s véssen az oly kedves emlékű jelet a fiatal pár szivébe, mint amilyen kedvesen kezeli az ifjú vőlegény vésőjét; lávén ő ugyanis — kőfaragó !

Városunk egyetlen üdülő helyét a színházteret gazdasági tanácsosunk igazán gonddal rendezteti különben is szorgalma tevékenysége példaképül szolgál bármelyik városbeli kollegája előtt. Nem hagyhatom azonban megjegyzés uélkül, hogy a közelmúltban midőn egy kis permetező ésőzés volt a laki utczán á vidékről jövő kocsik alig bírták egjmiást az utcza mélységes árokvágásaiból lesüppedt medreiből órahosszat kiszabadítani. Az izraelita kórház felőli része ez utczának ki van gyengén kövezve, ha ugyan ezt követi tanácsos urunk az egész utczával a közlekedést meg fogja könyiteni, hisz ennyi figyelmet ez a városrész megérdemel lévén: ez a város nagy részének is a mezőre vezető egyedüli közel útja.

Ha nem hiszi t. tanácsos ur, nézzen csak arra feré, ha egy kis esőzés lesz.

RacineA kereskedelmi muzeum.

A földművelés-, ipar- és keresk. minisztérium f. évi május havában megnyitni szándékozik Budapesten a kiállítási iparcsarnokban a kereskedelmi múzeumot.

Nagy horderejű intézmény lesz ez a magyar gazdaközönség és ipar. érdekében, Belgiumban, Hollandiában, Németországban fennállanak már ilyen múzeumok s jóhatását a gazdaság, ipar- és kereskedelemre el nem téveszti.

A . szervezeti szabályok futólagos áttekintése is meggyőzhet mindenkit arról, hogy a felállítandó gyűjtemények és szervezendő kereskedelmi iroda rendelkezésére álló segédeszközök a termelőnek és fogyasztónak, épugy, mint a kereskedőnek oly anya- gpt nyújtanak, milyent egyesek a kellő adatok hiányában, legnagyobb idő és költség áldozattal sem képesek megszerezni.

Czélja a kereskedelmi múzeumnak:

a.) megismertetni a hazai termelőkkel mindazon termelvényeket, melyek a külföldön főleg a keleti piaczokon kelendőségre .számíthatnak;

I b.) megismertetni a közönséggel mindazon kereskedelmi czíkkeket, melyekben a hazai ipar verseny- képes és kivitelre számíthat;

c.) oda hatni, hogy termelőink, a bel- és külföldi , szükséglet felől mindenkor tájékozva és eleve értesítve legyenek.

A múzeum gyűjteményei két fő osztályból állanak és pd:

’A.) Hazai gyűjteményekből, melyek alá mezőgazdaság kertészet, állati termények, erdészet, bányászat, kohászat, vegyészeti szerek, bor és szeszesitalok, agyag és üyegiyar, vas-, és fémipar, faipar, bor, papír, fonó és Szövőipar, ruházati, bútor, arany és ezüstipar sokszorositóipar, hangszerek, tudományos műszerek, építési ipar, járművek, gépipar, közlekedés- ügy- hajózás és halászat, hadi felszerelési ezikkek, egészségügy, házi-ipar, népnevelés és közoktatás tartoznak. Ezeknek az a czélja, hogy a hazai termelésnek lehetőleg teljes képét tűntessék fel s egyrészt a hazai közönséget a magyar ezikkek fogyasztására, másrészt a hazai termelőket termelvényeik értékesítésére ösztönözzék, azok kiterjedtebb körben való megismertetésére eszközt nyújtsanak.

B.) Külföldi kivált keleti gyűjteményekből, melyek czélja iparunk kiviteli képességét fejleszteni.

A múzeummal ezen állandó kiállítása a kiállítókra szerfölött kevés költséggeljárés ezen költségek a nagyobb kiállítások magas dij tételeinek messze mögötte maradnak.

A gazdaközöuség betakarhatja termését, összegezi azok eladásrra kerülő mennyiségét, lepeze, búza, rozs, árpa, zab, takarmány és fűmagnak, len, kender- fonal, gyapjú, bar stbből mintát küld be a meny- nyiség és ár meghatározása mellett, ezen árak természetesen a hullámzással emelkednek vagy csökkennek. Az iparos ugyan igy tesz oly nemű czikkeivel melyből nagyobb mennyiséget kíván vagy képes a vásárra vetni a vevővel csupán a muzeum illető osztályát megtekinteni és azonnal tájékozva lesz, mely vidéken kinek és midőn mennyiségben találja meg azon gazdasági és ipar terményeket, amilyeneket keres és amilyenekeket beserezni kivan. Ekkor már beáll a termelő közönségre, azon eddigelé nagyon ritkán előfordult körülmény, hogy első kézbe adhat e 1 és a közben eső alkuszok és kereskedők nyereményeit a termelő rakhatja zsebre.

Gabnáink főleg az árpa árát többnyire a szomszédéhoz mérik pedig nagyon sokszor megesik, hogy a minőség kiilömbözeténél fél vagy egész forinttal értékén alul adják el. így járnak többnyire a gyapjúnkkal, a kereskedő legkevesebbett figyel a vételnél a minőségre, de legtöbbnyire arra, hogy múlt évben minő árban értékesíttetett, pedig éppen ezen czikk az, mely úgyszólván gazdaságoként különböző és éppen azért kell, bogy az állandó kiállítás igazolja a hozzá fűzött reményeket és a vevő összeválogathassa magának azon minőségeket, melyek keresletének leginkább megfelelnek.

Az egyéni tagdíj 10 frt.

| A tagság kötelezettsége decz. 31 ik ével végződő ; egy év.

j a.) Szabad bemenet a muzeum összes tárlataiba.

! b.) Jogában áll árjegyzékeket, hirdetéseket, stb.

terjesztés végett letéteményezni.

c. ) A muzeum kereskedelmi irodáját igénybe veheti;

d. ) mint kiállító joga van 1 Q méter díjtalan használatára;

e. ) igénye van a katalógusok s egyébb kiadandó folyó közlemények egy-egy ingyen példányára.

Mindez mit e közleményben elősoroltunk, csak akkor emelkedhetik a siker magaslatára, ha azok kik a gazdászat, ipar- és kereskedelem keretébe tartoznak a kellő érdekeltséget az által is igazolják, hogy Ragokul belépnek.

Kellő pártolás mellett a befektetés olcsó, a ^siker- teljes lehet! ÖZ.

A kézügyesség és a játék.

A játék legyen egyéni.

Minden ember egyént képez, melyszerint a másik embertársától különbözik, úgy, hogy a kerek földön alig található két ember, kik testalkatásra nézve egymással tökéletesen megegyeznének. Ugyanez áll a leiekre nézve is, alig van két ember, kik egyenlően gondolkodjanak és cselekedjenek. Minden embernek más czélja van, más eszköze, melylyei czélját elérje, más indoka, mely őt a tettre bírja. Ugyanez áll a gyermekekre nézve is. Két gyermek egy-egy pillangót akar megfogni (a czél ez esetben ugyanaz), de a pillangó az árok túlsó oldalán van, az egyik az árkot kikerüli, a másik átugorja, (az eszköz tehát különböző,) az egyik játszani akar vele, szárnyát, lábait kitépni, szóval kínozni akarja, mig a másik a rovargyüjteményébe akarja tenni ismereteit bővíteni, (tehát az indok is más).

Minél magasabb fokon áll az egyén, annál nemesebb czéljai vannak ; fiatal emberek rendesen nagyon távoli czélt tűznek maguk elé, a gyermeknek pedig csak pillanatnyi czéljai vannak.

A gyermek egyénisége függ neme-, kora-, neveltetése- és vérmérsékletétől.

Az embereket vérmérsékletük szerint már a régi görögök 4 osztályba sorozták. Ilyenek: 1. a vérmes (sangninicus) mozgékouy és ingerlékeny, de szilárdság és a visszahatásra kitartó erő uélküli vérmérséklet. 2. a nyálkás (phlegmaticus) vagyis az előbbivel ellenkező vérmérséklet, nehezen indul meg, s csaknem érzéketlen a külbehatások iránt, de ha valamibe bele kezd, kitartó és türelmes. 3. az epés (cbolericus) tüzes az érzésben, hirtelen és erős a mozgásban. 4. a méla (melancholicus) érzelgő, de tetterő nélkül. Gyermeknél csakis az előbbi kétféle vérmérséklettel találkozunk, ritkán cholericus- sal, de phlegmaticus gyermekkel rendes körülmények: közt alig.

A nevelés is nagy hatással van a gyermek egyéniségére, más természete van a müveit szülök gyermekeinek, más a durva, műveletlen embereknek.

Ezekből következik, hogy a játéknál tekintettel legyünk a- gyermek neme-, kora-, vérmérséklete szóval az egyéniségére. így pl. fiuknak adjunk kato- násdi játékot pl. fapuskát, kardot, katona és épület alakokat; leányoknak bábut, konyhaszer-játékokat stb. Kis gyermeknek egyszerű játékot adjunk, nagyobbaknak összetettebbeket pl. össZarakó kocz- kákat, kivágandó mintákat stb. Vérmes gyermek; inkább játszik a szabadban, a phlegmatikus inkább szeret a szobában maradni.

Azonban bármilyen fontos is az egyéniség tekintetbevétele, általa az egyoldalúság hibájába is eshetünk, erről azonban más alkalommal. Krón M-