Veszprémi Független Hirlap, 1887 (7. évfolyam, 1-60. szám)

1887-04-09 / 17. szám

Nyilvános könyvtárakat hát a vidéknek! Könyvet a népnek! Minden könyvtár élére álljon egy-egy ügybuzgó férfiú, ki a nép mű­veltségi állapotát valamely nemzet jólétét illetőleg komolyan föl tudja fogni, aki szivén hordja nemzetének egyik legszentebb ügyét, a nemzeti irodalom emelését. Nem szeretjük a németektől venni a pél­dát, de ebben a tekintetben ellenségünktől is sokat tanulhatunk. Németországban minden nagyobb község­nek van nyilvános könyvtára, melyet az állam és község viribus unitig tart fenn, a melyből ezután bárki 1 — 2 krért meríthet magának jótékonyan ható szellemi táplálékot, mulat­tatva oktató szellemes olvasmányt. Ilyen nyilvános könyvtárakat kellene fel­állítani Magyarország minden nagyobb köz­ségében is. Vármegyénkben több nagobb községben van olvasókör, ezen körök férfiai tegyék ma­gukévá e szent ügyet, s közadakozás utján létesítsenek egy kis nyilvános könyvtárt, mely­ből 1—2 krajczárnyi díjért kiki szerezhessen olvasmányt. A krajczárokból forint lesz s forintokért már lehet szaporítani a könyvek számát. Szerintünk csak igy lehet a néppel meg­kedvelteim az olvasást. Kevés pénzért adni jó olvasmányt és a magyar közönséget rászok­tatjuk könyvolvasásra. És ha már egyszer rászokott erre, a könyv- vásárlás már magától fog következni. Mert a figyelmes olvasó, megismerve a könyv becsét, iparkodni fog azt a müvet megszerezni. S ha nem csurran, hát csöppen. Lassanként kedvet kap a könyvvásárláshoz a közönség s be fogja látni, hogy a szobában a könyves­szekrény épen olyan szükséges bútordarab, mint egyéb más. Nyilvános könyvtárakat tehát a községek­nek, könyvet a népnek! És a könyvirók és könyvkiadók jogos panaszai orvoslást fognak találni. Tegyék ez eszmét legelőször magukévá a megyék székvárosai és a példa követésre fog találni a nagyközségekben. Ne feledjük, hogy irodalmában él a nyelv, s „nyelvében nemzet élni s enyészni szokott!“ Füredy Károly, f Tarányi Ferencz. Ä veszprémi székesegjdiázi káptalant nagy veszteség érte. Nem volt váratlan a csapás. Az ősz Tarányi a múlt tél folyamán folyton betegeskedett, utóbb szélhüdés érte. Ezt a nagy szervezeti rázkódást is kibirta az edzett test. Még halála előtt 2 nappal felolvastatta magának a budapesti lapokat, a „Veszprémi Közlöny“-t s mulatott a mi lapunk egyes élczein. Lelki erejét megtartotta végiglen, mig sejtetlenül ráborította a jó ember sze­meire fekete fátyolát az enyészet angyala. Agyszélhüdés érte. A gyászhir pillanat alatt futotta be a várost s középületeinkre kitűz­ték a gyászlobogót. A megboldogult 1802-ben született; 1826-ban tette le a papi fogadal­mat; 1832-ben szemináriumi vicerektorrá lett, majd csabrendeki, — utóbb peremartoni plébános lön. Érdemeit az egyház s a korona egyaránt mél­tányolván. 1850-ben kanonokká lett s azóta büszkesége volt káptalanunknak. Jószívűsége nem szorul embertársai gyönge dicséretéi-e. A hála túléli őt. Országos nevű család sarja volt. Deák Ferencz közel rokona s szellemében test­vére. Jelentékeny vagyonából majd negyven­ezer forintot hagjmtt nemzeti, városa s egy­házmegyéje jótékony közezéljaira. Legyen áldott örökre emlékezete ! Legyen vele az ég kegyelme, mint az övé az embertársaié volt! A kiadott családi gyászlap igy hangzik: Nyirlaki Tarányi Ferencz és Nagyszigethi Szily Kálmánná: Egyházasbükki Dervarics Róza, Dervarics Imre, Dervarics János, Vin- dornva-Laki és Hertelendi Hertelendy József, Hertelendy Andor, Kalcic Ivánné: Galanthai Bessenyey Irén, Hild Gyuláné: Bessenyey Róza mély fájdalommal jelentik szeretett nagybátyjának, illetőleg nagybátyjuknak Nagy­ságos és Főtisztelendő Nyirlaki Tarányi Ferencz urnák, a veszprémi székesegyházi káptalan nagyprépostjának, aranymisés áldozó papnak élete 84-ik, áldozó papsága 61-ik és kanonoksága 37-ik évében, a haldoklók szent­ségeinek ájtatos felvétele után, 1887. ápr. 3-án éjjeli 11 órakor agyszélhiidésben történt gyászos elhunytát. Hült tetemei április hó 6-án, d. e. 10 órakor fognak a veszprémi alsó-városi temetőben örök nyugalomra leté­tetni, az ünnepélyes gyászmise pedig lelke nyugalmáért 5-ikén d. e. 10 órakor a Szt. Ferenczrendiek templomában, és 6-án reggeli 9 órakor a veszprémi székesegyházban fog a miedenhatónak bemutattatni. Kelt Vesz­prémben, 1887. április hó 4-én. Áldás és béke hamvaira! A megboldogult főpap földi maradványai 6-án d. e. 10 órakor kisértettek örök nyuga­lomra az alsóvárosi sirkertbe. A temetés igen impozáns volt. A menetet a gymnasiumi ifjúság hosszú sora nyitotta meg; jelenvoltak a városi és megyei tisztviselők, a helyben állomásozó honvédség tisztikara és a csen­dőrség képviselője; továbbá az önkéntes tűzoltók, A koporsót szebbnél szebb koszo­rúk borították. A gyászkocsi mellett megye- hajdúk és városi rendőrök haladtak teljes díszben. A temetési szertartást Pribék ez. püspök végezte fényes segédlettel. A tömeg mely a főpapot végső útjára kisérte, számra nézve meghaladta a kétezerét. ÚJDONSÁGOK. Veszprém, ápril 0. — Boldog húsvéti ünnepeket kívánunk a hírlap minden szives olvasója- s barátjának. Szivünkből kívánjuk, hogy szeretteik körében a legboldogabban töltsék e legmagasztosb ünnepünket. Boldog ünnepeket! — A ..Sunyi-' elleni sajtópör. Ama sajtó­perben, melyet Kompolthy Tivadar szerkesztő ur indított tavaly a „ Veszprém “-ben ellene megjelent többrendbeli támadás megtorlása végett, Hegedűs János városi írnok, mint e támadások szerzője ellen : a szombathelyi kir. sajtóbiróság j u n i u s hó 2-i kára tűzte ki az esküdtszéki tárgyalást Hegedűs János ellen. — A nagyvázsonyi választókerület függet­lenségi és 48-as pártja végrehajtóbizottsága annak kijelentésére kérte föl hírlapunkat, miszerint ama híresztelések, mintha a kerü­let derék képviselője Győrffy Géza ur a a jövőben nem reflektálna a kerület mandá­tumára s a képviselőjelöltséget el nem fo­gadná — minden alapot nélkülöznek, üröm­mel jelzi a végrehajtó-bizottság egyúttal, hogy Győrffy Géza ur a felajánlott jelölt­ség újból elfogadására szives készségét fejezte ki — mit legközelebb a kerület meglátoga­tása alkalmából ünnepélyesen is teend. A párt végrehajtóbizottsága ebbeli felhívásának szives örömmel teszünk eleget. — A szentsirí a nagypénteki ájtatosságok alkalmából, minden templomban százával látogatta tegnap városi polgárságunk. Kivált a székesegyház s a ftdő szent-ferenezrendiek gyönyörűen díszített szentsirjai körül hullám­zott egész nap az ájtatoskodók serege — Időjárásunk egész nyárias. Gyönyörű meleg napok járnak. Almádiban valóságos hőség fakasztja a kikeletet. A fák ott már virágozni kezdenek. — Fromm János elhunyt veterán ügyvéd temetése múlt vasárnap igen fényesen tartatott meg. Jelen volt az egész veszprémi ügyvédi kar s a városi s megyei hivatalnokok nagy része. A gyászoló család tagjai között ott láttuk Eötvös Károly urat is, a függetlenségi párt jeles vezér- férfiút, ki az elhunyt ügyvédben felesége édesaty­ját gyászolja. — Templom javára. Özv. Bakos Istvánné, szül Tőnai Rozi földmüvesné az edericsi templom felszerelésére 100 o. é. forintot adományozott. — Ujváry Ferencz kaposvári esperes-plebémos nem régiben apáttá neveztetvén ki, ápril 3-án Veszprémbe jött, hogy itt a nagyméltóságu megyés püspöktől kinevezési okmányát átvegye, és a főpapi jelvények használatára egyházi áldás által fölavattassék. Benedikáltatása ápr. 5-én, kedden történt, s igy husvét vasárnapján már teljes főpapi díszben végzi az isteni szolgálatot. — Tessék a „Sunyira“ prenumerálni. Mert tudvalevőleg ez a jámbor papiroslélek minden bolondot fölszed,-ami elég buta arra, hogy — nevettessen. A múlt héten a „Sunyi“ egy szellemdus czikket közöl „A nőkről“ czim alatt s ebben szórul-szóra a következőleg szellemeskedik: „Nőkről lévén szó, a legfi­nomabb tintába mártom toliamat; megtaga­dom a természetemet s udvarias leszek a nők iránt . . . Ami a gúnárnak jó, a ludnak sem rósz ... A kanczának épen annyi joga van a rúgásra, mint a csőd őrnek!“ Brávó „Sunyi!“ Ilyesféle rugaszkodásra önnek is vagyon joga; kivált ha mindig ilyen legfinomabb trágya- leves-tintába mártogatja a toll-csutakját! — JÖI1 a muszka! Az ország fővárosában Budapesten egy pár nap óta apraja-nagyja megmozdult, fegyvert fogott, és az egész köz­véleményt, a. sajtót mozgásba hozta, hogy vagyonát, létét az állami adókivető ralóbanda ellen megvédje. Közzément, hogy Budapesten az adófelügyelő a jövő 3 évre szóló, az idén megszabandó Jll-ad osztályú adójavaslatában, illetve előirányzatában a kereskedők és ipa­rosok adóját 100—150 egész 200 perczenttel általában, sőt ezenfelül is, egyes esetekben minden indokolás nélkül, csakhogy az ország szánandó zacskójába több véresverejtékü pénz befolyhasson kivetni akart, a mint ezt a köz- szsmlére kitett előirányzat mutatta. Ott azon­ban nem lévén olyan birkatürelmű polgárság, mint nálunk, neki meutek a pesti muszka Harapiscsipisnek, és a magyar czár, a pénz­ügyminiszterelnök elébe czipelték, mielőtt gyilkos szándékait végrehajthatta volna. Ná­lunk ugyan még az adóelőirányzat kitéve nincs, és igy még alaposan hozzá nem szól­hatunk, de miután a mi hírhedt adókomon­dorunk amúgy is mintául szolgált a buda­pestinek, félünk, hogy az adócsavarási düh újon kitör rajta, miért ezennel felhívjuk előre is úgy a városi közönséget — mint a hiva­talos factori urak szives figyelmét!! — Nemes tett. Kopácsy József ur ötven forintot küldött Kováts Imre polgármesterhez azon kéréssel, hogy azon összeget a húsvéti ünnepek alkalmával a munkaképtelen szegé­nyek között ossza ki. A nemes tett nem szorul dicséretre. A polgármester lapunk utján fejezi ki hálás köszönetét a szükölkö- dők nevében. ‘ — Az irgalom szava, melyet Serfőző Istvánné és nyolez neveletlen árvája nevé­ben emeltünk városunk nemes szivü, jó polgáraihoz, nem hangzott el a pusztába kiáltó szavaiként. Alig hangzott el az irgalom szava, máris siettek egyesek a nemes- szivüek közül adományaikkal a nyomort enyhíteni. Ha valamikor igaznak bizonyult a latin közmondás, hogy „bis dat, qui cito dat“. bebizonyult az most, midőn a gyoi-san érkező adományokkal egy özvegy és nyolez árva nyomorán lett segítve, kik kétségbe­esés között sinlődtek napról-napra. Álljon itt azon kegjms adakozók nevei, kik adomá­nyaikkal enydiiteni szívesek voltak a nyo­moron: Kopácsy György 1 frt; Kiss Dániel 1 véka burgonya, 10 tojás, egy fazék káposzta, 2 liter bab; Yeisz Elek 1 frt; Huszár János 1 frt: Elszaszer Endre 1 frt; N. N. 1 frt 50 kr; Kompolthy Tivadarné 1 véka burgonya, egy fazék káposzta. Az adományokat rög­tön átszolgáltattuk Serfőzőnének, kinek nevében köszönjük a szives adományokat. Áldja meg őket érte az Isten mind a két kezével. — A „Gazdák és iparosok általános hitelszövet­kezetének“ fióktelepe elnökségétől. Hivatkozással a „Gazdák és Iparosok általános hitelszövetkezet“ alapszabályainak 15. §-a értelmében, hivatalos tisz­telettel felkérem a jelzett hitelszövetkezet veszprémi fióktelep részvényeseit, kik részletbefizetéseikkel hátralékban vannak, e felhívástól számítandó 30 nap befizetéseiket annyival inkább teljesítsék, mert ellen­esetben, ugyan a 15. §-a értelmében befizetési ösz- szegttk a szövetkezet tartalékalap javára fog vissza­esni s az ily tagok joga a szövetkezettel szemben megszűnik, vagyis az eddig teljesített befizetéseiket behatási dijukkal, teljesen minden kárpótlás nélkül elvesztik. Herényi Antal, h. elnök. — A jótékony káptalan. A veszprémi főt. káptalan azon tetemes összegen kívül, melyet ösztöndíj és egyébb segély czimen nyújt rendszerint a szegény gymnasiumi tanulók­nak, rendkivülileg a napokban 20 frtot adott egy szegénysorsu tanulónak, melyért az igazgatóság hálás köszönetét mond. — Közigazgatási bizottság ülése. Hétfőn délelőtt gróf Esterházy Móricz megyei főis­pán elnöklete alatt a vármegyeházán a köz- igazgatási bizottság ülést tartott, a mely alkalommal a nagy közönséget érdeklő ügy nem tárgyaltatott. — Gyászhir. Városunk egyik köztiszteletben álló családját mély gyász érte. Karácson Jánosné hosszú szenvedés utóm jobblétra szenderült. Fogadja a gyászoló csaliul legőszintébb rés zvét Hűket, a mcgbol- dogult felett pedig az ötök világosság fényeskedjék! A család által kiadott gyászjelentés igy hangzik: Karácson János királyi törvényszéki bíró, továbbá gyermekei: Karácson Mária és Karácson Géza, királyi törvényszéki jegyző a legmélyebb fájdalommal jelentik, nejének, illetve edes anyjuknak Karó,csőn Jánosné, született Balassa Máriának élete 52-ik, boldog házasságának 32-ik évében, a halotti szentsé­gek ájtatos felvétele után, 1887. évi ápril hó 5-ikén, délután félnégy órakor, tüdőhüdésben hosszúi szenve­dés után történt csendes elhuuytát. A megboldogult tetemei ápril hó 7-én délidán 5 (makor fognak a veszprémi alsóvárosi temetőben az örök nyugalomnak átadatni. Lelke nyugalmáért a gyászmise ápril hó 12-ik nap jóm, délelőtt 10 órakor fog a szent Ferencz­rendiek templomában a Mindenhatónak bemutattatni. Kelt Veszprémben, 1887. ápril hó 6-án. Áldás és béke hamvaira ! — Nagypéntek. Tegnap, az ev. reformátusok legnagyobb ünnepe alkalmával a helybeli ev. ref. templomban fényes istenitisztelet tarta­tott. Bényey Gábor igen megható és jól átfon­tolt beszédet tartott a hívekhez, akik nem tudták eléggé dicsérni a uagjHiszteletü ur kitűnő beszédét. — A méltatlanul üldözött p.-gyimóthi tanító ügyé­ből kifolyólag „Tanítói segélyegyleteket!“ czimmel egy felhívást tesz közzé a „Zalai Tauügy“ inai száma, melyből közöljük szószerint a következőket: Alig egy-két hónapja merült fal a megdöbbentő puszta- gyimóthi eset; Zubeck Lénárd kartársunk 14 éven át szakadatlanul működött ott s folytonosan meg voltak vele elégedve. A 15. esztendőben még is elég volt egy uradalmi kasznár haragja arra nézve, hogy állását, kenyerét elveszítse. Nem bírta őt megmen­teni (elég szomorú:) még a mag. minisztérium sem. Igaz, hogy a megmentést meg sem kísérelte, hanem az ezen ügyben hozzá folyamodott tanitó-egylet kér­vényére oly értelmű végzést hozott, hogy a puszta- gyimóthi iskola magán egyén (gróf) által fentartott iskola lévén, az ott működő tanítóra a törvény azon szakasza, mely a tanió holtiglan való választásáról szól, nem alkalmaztató, hanem itt a magán féllel szemben szerződésnek volt volna helye. Hát szép elvi határozat, de e mellett azutáu Zubeck kollegánk, nejével és öt gyermekével együtt éhen veszhetett volna. Az emberi irgalomhoz kellett fordulni, hogy ez be ne következzék. Az adakozások szépen folytak és szegény üldözött kartársunk legalább ideig-óráig, családjával együtt, mentve, biztosítva van. Hanem az alkalomból igen sok helyen juthattak arra a belá­tásra, hogy mily nagy szükségünk volna tanítói segély­egyletekre. — Ref. tanítók értekezlete. Folyó évi ápril hó 15-én d. e. 9 órakor Veszprémben a ref. tanítói lakon kisszerű értekezlet tartatik, midőn az érdekel­teket s a tanügy barátait meghivni szerencsém van, egyúttal az értekezlet tárgyaiul kitűzöm e követke­zőket. 1. A természetrajz gyakorlati kezelése V és Vl-ik osztályban. Előadja Száz Ferencz. 2. Bárki által szabadon választandó tantárgyból gyakorlati előadás. 3. Az LFngmegyei általános népt. egyesület­től érkezett felhívás feletti vélemény nyilvánítás. 4. Az állásától méltatlanul megfosztatott p.-gyimóthi tanítónak segélyezése. 5. A nagygyűlés elé tejesz­tendő indítványok. Szent-István, 1887. ápril. 4. Száz Ferencz, egyl. elnök. — Eljegyzés. Rónai Izidor, budapesti magán hivatalnok, Róthauser Sándor veszprémi keres­kedő fia m. hó 31 -én eljegyezte Diener Katicza kisasszonyt, özv. Diener Sándorné szép és szellemdus leányát. Éljenek! — Nemes tett. A jószívűségéről ismert vámosi plébános, ft. Hegedűs József az ipa­ros iskolába járó szegény és árva pintér­inasnak, Mustos Gábornak, egy egészen uj öltözet ruhát csináltatott az ünnepekre. Átadással az iparos-iskola igazgatóját bízta meg. — Kikeresztelkedés. Mangold Béla (Felhő Nándor) fiatal Író Mangold Henrik dr. b.-füredi fürdőorvos fia, múlt hó 30-án a római katholikus hitre tért át. Az iinuepies szertartást Pannonhalmán Vaszary Kolos pannonhalmi főapát végezte. — Színészet Pápán. Sághy Zsigmond 50 tagból álló színtársulatával ma érkezett meg Pápára és holnap megkezdi előadásainak soro­zatát, a mely alkalommal Bérezik legújabb népszínműve, a „Paraszt kisasszony“ kerül színre. Veszprémi K. Jenő, a társulat első­rendű szerelmes színésze és rendezője, váro­sunk szülötte a napokban városunkban idő­zött. hogy ismerőseit meglátogassa. — Hetivásárunk a tegnapi ünnep miatt csü­törtökön lett megtartva. Már régen nem volt olyan élénk hetivására Veszprémnek, mint a tegnap- előtti. A megye minden részéből tömegesen jöttek eladók és vevők. Úgy az iparosok, mint a keres­kedők meg voltak elégedve a hetivásárral. A nagy tolongást a zsebmetszők ki is aknázták sáját elő­nyeikre. A rendőrség is értesült, hogy a hetivá­sárra három zsebmetsző érkezeti városunkba, de a jómadavakat nem sikerült kézrekeriteni, — Veszprémváros polgármesteréhez, vala­mint a járások főszolgabíróihoz a honvédelmi miniszter körrendeletét bocsátott az 1882-ik évi XXXIX-ik törvényezikk 10-ik szakasza., valamint az 1873-ik évi XXXIl-ik törvény­ezikk értelmében fegyvergyakorlatokra köte­lezett tartalékos tisztek és katonák, úgyszin­tén szabadságolt állományú honvédtisztek és honvédek f. évi fegyvergyakorlatai ügyében. — Eltűnt. Rothauser Dávid veszprémmegyei szüle­tésű szabósegéd, B.-Pest práter-uteza 40. sz. a. luka­sáról márczius 31-én távozott el s máig sem látták. — Az ipartörvény módosítása. Az ipar­törvény 25. §-a a keresk. minisztert felhatal­mazza, hogy az iparhatósági telepengedélyhez kötött iparágak közé a törvényben felsorol­takon kivül, ha köztekintetek kívánatossá vagy szükségessé teszik, a belügyminiszterrel egyetértőleg más iparágakat is fölvegyen. A miniszter eme felhatalmazás lapján elrendelte, hogy az iparhatósági engedéshez kötött iparágak közé a bőrszáritó, a csontgyüjtő, az épület és tüzifatelepek, továbbá a nagy­ipar körébt tartozó marhahizlaló- és sertés­hizlaló telepek is felvétessenek. — A népfölkelő tisztek kijelölését az egész országból beterjesztett hivatalos összeírások és kérvények alapján most eszközük a hon­védelmi ministeriumban. Első sorban a kvali- fikáczióval biró volt katonákat és másodsorban a nem katonákat jelölik ki. A tiszti rangra kijelölteket erről legközelebb hivatalosan értesítik. — Ösztöndíj gymnasiumi tanulóknak. A Yreszprémmegyei magán-pénztárakra ügyelő választmány kezelése alatt lévő ösztöndíj­alapoknál 2. hely egyenként 84 forint java­dalmazással üresedésbe jővén, — ezekre pályázat hirdethetik, feltételek: 1. Veszprém­megyei illetőség, II. r. katb. vallás, III. szor­galmat és előmenetelt tanúsító gymnasiumi bizonyítvány, IV. beigazolt szegénység. Meg­jegyeztetik, hogy a teljesen árvák, ezek után az atyátlan s végre az anyátlan árvák az élő szülőkkel bírókkal szemben előnynyel bírnak. Az ezen ösztöndíjat elnyerni óhajtó gymnasiumi tanulók kellőleg felszerelt kérvé­nyeiket f. 1887. évi május hó 1-ső napjáig Szabó Imréhez, mint veszprémmegyei magán- pénztárakra ügyelő választmány elnökéhez Veszprémbe czimzetten annál bizonyosabban adják be, mert a később érkezendő folya­modványok figyelmen kivül hagyatnak. — Dr. Palotay Ferencz, veszprémi kanonok, egyházmegyei tanfelügyelő márczius hó 30 és 31-én meglátogatta a keszthelyi községi elemi- felső- nép- és polgári iskola összes osztályait és a zárdái iskolát. Itt minden tárgyról, amott a hit- és erkölcstanból kér­dezett és kérdeztetett, meggyőződést szer- zendő a tanulók előmeneteléről. Halljuk, hogy a Keszthely-vidékbeli összes iskolákat meglátogatta ő nagysága. Az egyh. megyei tanfelügyelő ápr. 2-án városunkból székhe­lyére Veszprémbe visszajött. — Sorozás Pápán. Az ujonezozás a pápai járásban múlt szerdán kezdetett meg és kie­légítő eredménynyel ért véget. A sorozó­bizottság tagjai voltak a közöshadsereg részé­ről: elnök: Fochtmaun Ottó alezredes, orvos

Next

/
Thumbnails
Contents