Veszprémi Független Hirlap, 1887 (7. évfolyam, 1-60. szám)

1887-11-05 / 52. szám

eniberekkeli társalgás. Tegyen szert a tannitó általános műveltségre, mi által tiszteletet vivh.it ki az úri osztálynál, tekintélyt a föld népénél nemcsak magának, hanem azon hivatali karnak is, amelynek ta^ja.

Társalagjon a tanító és szokjék társaságba feszesség nélkül, hogy ne legyen félszeg. Azonban tegyen kíilömbséget a társaság és társaság közt. A mely társaság tagjai erkölcsileg minták, tudományban tekintélyek és műveltségben is felettünk álinak. azon társaságban mi is olyanok lenni igyekezzünk és önkénytelen magunkkal visszük, mintegy magunkba szívjuk azon vágyat, hogy lassankint mindazon tulajdonságot elsajátítsuk, a mik őket a jobbak előtt kitűnővé tették. — — Vannak azonban társaságok. melyek beni részvétel megbélyegez. Hogy melyiket válassza a tanító, azt romlatlan lelkiismeretétől kérdezze.

A tanítónak önképzése utján megállaui nem szabad. Ha megáll, rosszabb, mint a ki meg sem kezdte. A megállás egyenlő az .elmaradással, a féltudással. S. nem az a tanító a legrosszabb, a ki keveset tud, hanem az, a ki nem igyekszik haladni.

— Haladnia kell a korral.

A tanító önképzése azonban a tnnitó-egyesületek- beu nyeri koronáját, hol vállvetve, tömörülve dolgozik egy mindnyájáért és mindnyája egyért. A tanító*, egyesületek gyűlésein társulnak és cserélődnek az eszmék egy nemes, jó, szép, dicső és magasztos ügyért: a néphévelésérf: mely’ a nép szellemi és anyagi javát czélozza, előmozdítja; magának a néptanítónak pedig örömet hoz, szilárdítja lépteit a tüskés ösvényen, melynek végén reá babérkoszorú pálma ugyan nem vár, de várja azon tudat, hogy tehetségéhez mérten iparkodott magát kiképezni növendékei részére, és bennük az egyház és haza javára.

Nemesítse a tanító önmagát, hogy másokat nemesíthessen ; tanuljon, hogy taníthasson. — Boldog, ki megérti magasztos hivatását és kellőleg betölti azt. Az elégedetten tekinthet vissza végperczeiben, mert jó harezot harczolt. Boldogtalan azonban, ki esak azt tudja, mit kellett volna tennie; de hogy mit tett, azt nem tudja.

Függ György, k. tani tó.

A „Gazdák és iparosok ált. hitelszövetkezete“

budapesti központi igazgatósága.

12/887. az. a. alábbi körleve’et intézte valamennyi fióktelep elnökségeihez :

Tekintetes elnök ur ! ji; / . T.^iizottsiVg!.. 1;:^ . '

ParáddzásíiitTk folytán sikerült, gazdukö- áönsegünk számára külföldi összeköttetést szérézni,1”hogy: Tagjainknak térinényáruikat — ha azok e czélra megfelelők lésznetí, ez utón is minnél jobb árban értékesithessük.

Midőn ijízon fontos körülmény /lebegett ssteíRfjnk\ efőM,-,bogy tágjainknak terményeiket a lehető magasabb árban adhassuk el és a midőn erre szövetkezetünk fióktelepeinek ^bizottságának valamint, összgs tagjainknak figyelmét felhívom. törekszünk egyszersmind s felkérjük czimeteket kik terményeiket általunk és ez utón kívánják értékesíttetni, hogy a saját érdekükben -- mert csak igy adható el magasabb .árban termányök is,

— szorosan a következő eljárásho*;^tart8ák: magukat:

a.) hozzánk beküldendő búza, hogy külföldre legyen küldhető, minél pirosabb — esetleg pirosas legyen:

Zf.jí'tisztán kezelt és száraz, egészséges szeműek s mindenek lelett jól kikonkolyozott, kirostált legyen;

(.) ha a búza, árpa Vagy gabona különböző helyeken termett s nem egyforma lenne, azokat összekeveréssel teljesen egyöntetvé tegyék s bezsákoláskor a zsákokat erőssen bekötözzék. *

Az árpa szállitmáuynál kérjük megjegyezni hogy annak a külföldre való szállittasa csak azon esetben fizeti ki magát, ha az árpa a serfözéshez megkivántató kellő suly- lval és szép fehér színnel bir.

Fenti körlevelünk tartalmát közölni kérjük a fióktelep tagjaival s hivatalos helyiségükben azt kifüggesztetni.

Tisztelettel [

Az igazgatóság.

Templomszentelés Felsö-Eörsön. *

— Saját tudósitóhktól. —

r* *

Múlt hó 30-áu, délelőtt lett felszentelve a f.-örsi ref. uj templom. Már korán reggel minden oldalról özönlött a vidék beli érdeklődő közönség; kocsi kocsit ért. Fél kilenczkor sorrendben a 40 tagtól álló balaton-íni'edi polgári dalárda, a dalegylet pompás zászlója alatt érkezett. 10 órakor még- kondult a hivó harang, s mire beharangoztak- a templom előtti széles teret, utczát beláhatlaa embertömeg lepte el, felekezeti külömbség nélkül. A templom előtt a dalárda félkörben állva, Nagy Áron b.-füredi szeretetházi ig. tanár vezetése alatt egy alkalmi „nyitány“-uyal az ünnepélyt megyitotta. Elhangozván az ének, a veszprémi ev, ref. egyházmegye nagyérdemű esperese n. t. Csonk# Ferencz lelkész'hegy fehérbe öltözött kedves lánytól átvéve a temp'lom,vk'nlcsiiit, szép szavak kíséretében — a helybeli > lelk.- 'F. Cseh Sándornak hivatalosan átnyújtotta, ki azonnal feltárta az Isten háza kapuit.

A kivüről br már sokat ígérő (nem éppen nagyszerű, 400 .lélekkef biró, egyházközségünkben, azonban elég nagy,) de arányos, -belül czélszertien s csínnal berendezett az aestheticának minden tekintetben megfelelő teriiplom míg megtelt, jó félóra eltelt. Az egyház vezetői tnpitatotos eljárásairól tanúskodik, hogy első sorban a nőket,, azután férfiakat —- mind vidékieket, — bocsátott, be a templomba, (még Vi helybeli pap . és. tapitó ,is kívül. maradt.) Bent- a templomban gyülekezés alatt L ángi Gyula, b.-füredi rektor „lm bejöttünk nagy örömmel“ kezdődő éneket éneket énekelte. Mikor megtelt a templom, az ajtó be Jett zárva.- A dalárda vette1 át az éheket, s közben-kö^ben sikerrel énekeltél A ' gyönyörű össz- hangzatps j-^nek alatt az uíczokról a lelikesültség ttikrődzoVÍ vissza. Mely , (jsend áll. be,v.,Cso n k a FérfeRázpé^y tiszteletet, bizalthát keltő alak áll a szószékért. Mézédes ajkáról' megcsendül a hang, Isten segítségét; kéri a'-Haieftt' munkához. Megható imája alatt vallásos ihlettség szállt meg berniünkét, hőn imádva Istenünket a szeretet és hála szent tüze gyűlt fel bennünk, magasztos .gnielte szivünkét fi mindenjók adójához. - -A templomon kivid több százra menő közönség előtt n.’t. Ségesd'y Miklós 'b.-füredi ref leikész', prédikált. Hévvel elmondott alkalmi szónoklata a hallgatók figyelmét mindvégig lekötötte.

A két helyen tartott isteni-tisztelet után, mely a délutánba is átment — a közönség a vendégszék retö kzive.5 házigazdákhoz elszéledt, a nyers, szellem} táplálék után égy kis testi táplálékot, hogy vegyenek magukhoz- A fiatalság*;-1—' sok Vidéki; — jó bor és muzsika mellett kivilágos kivirmdtig mulatott.

Vesz pro ii)ből B.e,cs ke, A. jóbirü fénképező az ünnepély alatt lefényképezte az úgynevezett .Ki-Hegy “^oldalról a községet. Ez oldalról a község, igen -tisztán lévehető, nagyszerű képet mutat. Félkörben az erdő, mező, szőllő koszoruzza az oldalban' fekvő kis egységes községet. Balaton Felvidéknek —- ha azt mondom ez egyik legszebb pontja, nem mondok nagyot.

Utoljára még megjegyzem, hogy a monumentális j épület Brenner Lőrincz építőmestert dicséri, a j külső és belső festést Huugler György, a belső diszi- | tést pedig Kurcz Adolf veszprémi iparosok eszkö- ; zölték. N G.

oly gyakran „barbár“ kornak nevezünk — ami. különösén a festészeti és szobrászat művészetét illeti, — sokkul előbbre volt a mi czivilizált korunknál Az ötvös '' művészetnek is oly remekei tárulnak elénk, amélyeket talán csak a távoli képzelet világában szemléltünk. A legkisebb tárgy megragadja, lebilincseli figyelmünket, — az emberi- lélek egész világát tárja elénk, s önkénytelenül is megerősödik* bennünk azon hit — hogy azon lélek, mely ilyen* dolgot teremteni képes — kell, hogy hallhatatlan legyen!

Jelenben van Velenczének 138 ezer lakosa, 378 közlekedési hídja, és 107 temploma. Templomai! között első helyet foglal el a Szent Márk templom, mely a hasonnevű téren áll — a Dogék palotája, és a királyi palotával együtt; — ezen templom egész belseje mozaikból van kirakva, teljes elkészülte 400 évet vett igénybe, s 46 millió frankot emésztett föl. Legszebb tere a városnak s Szent Márk-tér, mely az egész szárazföld, s azon szigetnek egyrésze, amelyen Velencze keletkezett.

Szükségtelen mondanom, hogy a Velenczében töltött napok -— amint fogadtatásunkból mindenki meggyőződhetik — éllünk legszebb napjai között méltán foglalhatnak helyet. Áz ott tartózkodásunk alatt minden oldalról tanúsított meleg rokonszenv-* barátság megyőzött bennünket arról, bogy a távol) világrészekben is vannak népek, melyeknek tárnoga- tására-rokon8zenvére mindég számíthatunk.

Hivatalos működésünk Velenczében arra szorítkozott, hogy némi viszonzásául ama határtalan vendégszeretetnek, — melyben részesítve lettünk — Olasz hon két legnagyobb fiának Viktor Emánuel, és Garibaldi szobrait 2 értékes koszorúval megkoszorúzzuk, és hogy testületileg Velencze főpolgár-, mesterénél, ki bennünket a barátság, az érdeklődés minden jeleivel elhalmozva, tőlünk a következő szép szavakkal vett búcsút: .Éljen soká a legne- i mesebb, leglovagiasabb magyar nemzet, éljenek í soká annak Velenczében levő képviselői, — tartsák meg Velenczét — Velencze népét szeretetükben — nagybecsű barátságukban.“ — Én meg azt hiszem midőn ez eniléksorokat bezárom, mindnyájunk érzelmét tolmácsolom akkor, midőn azt mondom .Éljen \ elencze derék főpolgármestere azon néppel együtt, mely oly szívesen fogadott bennünket, azon nemes érzésű néppel együtt, amelynek barátságára mindenki büszke lehetne.“

Érdekes városi közgyűlés.

— Saját tudósitónktól. —

Október hó 31-én városi közgyűlés tartatott, melyen a képviselők szép számmal jelentek meg, Kovács polgármester a gyűlést inegnyitottnak nyilvánítván, két elhunyt képviselő halála felett részvétét fejezi ki és ez jegyzőkönyvileg is fogana- sittatik.

Ezek után a regale megváltásának ügye került a szőuyegre.

Vi kár Lajos városi főjegyző tudatja, hogy a regále megváltásának előzetes tárgyalásába három rendbei bizottság (gazdasági, pénzügyi, jogi) folyt be.

Dr. Csete Antal a regále megváltását nem ajánlja és rosszalását fejezi ki a fölött, hogy még nem is tudják, mily áron váltható meg a regále és máris a kölcsöösszeg forog szóban.

Szabó Imre szükségesnek tartja a regale megváltását a város részére, kifejti annak hasznos és üdvös voltát és bebizonyítja, miszérint minden adón és pótadó felemelés nélkül ötveu év alatt a regále a város tulajdonául megváltható,

Pa ál Dénes a regále megváltása ellen nyilatkozik és gazdasági szempontból sem tarja helyesnek, hogy a város megváltsa a regálét. Érvül felhozván, hogy esetleges szeszadó felemelés alkalmával a fogyasztók száma csökken s a phylloxera pusztítása folytán a korcsmárosok száma is apad. A jelen viszonyok között határozottan szökségtelennek tartja a i'agále megváltását.

Beszélt még dr. Bezerédj Viktor és Csolnoky városi ügyész, amiután egy háromtagú bizottság kiküldése határozhatott, mely bizottság az ügyben kellő lépéseket megtenni tartozik.

Ezután Kiirtly Károly és Velty Ferencz kérvénye intéztetett el kedvezően.

Most a városi tisztviselők fizetésének felemelése került (!s'zóba. Az ez1 ügyben kiküldött bizottság jelenti, hogy a polgármester, főjegyző és árvaszéki ülnök fizetése nem emelhető, de ajánlatba mént a városi ügyész, számvevő ,és városi orvos fizetésének felemelése és pedig oly módon, hogy íL7. ügyész-fizetése 300 írttól 500 írtra emeltessék.

A, gviilés .,már-már e javaslatot magáévá tette, midőn szót emelt dr. Bezerédj Viktor és ajánlja az ügyész fizetésének 600 írtra való felemelését, azzal argumentálva, hogy i Sók Jtz ügyész dolga, érintvéu egyszersmind a győri-városi történeteket. (Tudtunkkal ezelőtt 6 esztendővel városunkban is fórdűlt élő a győrihez hasonló eset éppen a városi ügyész részéről, aki természetesen a hiányt pótolta Szerk.)

Bezerédj . szavára C is o 11 é n s t e i n Ferencz városi képviselő mint szegény iparos kér engedelmet a beszédre »egy nagy ur“ szavai után. O, mint a szegény iparos .osztály képviselője megjegyzi, hogy Bezerédjnek 100 írt semmi, de a szegény iparosok megérzik, ha enyivej is emeltetik a fizetés. Azt hiszi, hogy elég elismer#},,az iigyés}:. iftínt, Jia i frftaf ‘emelik iizótósél;.

Balogh Károly városi tanácsos pártolja Bezerédj indítványát annál is inkább, mivel sok dolga akad most az ügyésznek és minden jogi kérdésben is tőle kérnek tanácsot.

Hús vét h János osztja Czolenstéin nézetét.

Bezerédj indítványa elfogadtatik. Ezek után egyes apró ügyek elintézésével a közgyűlés véget ért. '

A reg a le -ügyre helyi tekintélyes polgár tollából igen figyelemre méltó czikket vettünk, melyet térszüke miatt jövő hirlapunkbag :közlendünk.

ÚJDONSÁGOK.

Veszprém, november ».

— A megyei függetlenségi párt szervezése czéljából múlt vasárnap a „Koroná“-ban várokozáson felüli szépszámú közönség gyűlt egybe, úgy helyből, mint vidékről, úgy annyira, bogy a kiszemelt 2-ik számú szoba szűk lévén, a gyűlés a nagyteremben tartatott meg. Ez alkalommal az alapszabályok megvitatása képezte, a tárgyat, ami azzal végződött, bogy a „fejérvári függetlenségi és 48-as kör“ alapszabályai fogadtattak el némi módosítással. A párt megalakítása deczember hó első vasárnapjára tűzetett ki.

— A kegyelet ünnepén. November elsején a halottak ünnepét városunk polgársága az idén is szokott kegyelettel ülte meg. Az ünnep előestéjén, a tengernyi sár daczára, csak ugv hullámzott a néptömeg a temetőkbe, hogv szeretteik sírba!ma- fölött meggyujtsák az emlékezés mécsesét és koszorút tehessenek a kegyelet nevében kedveseik sirhaltnára. Habár zimankós esős idő volt egész nap folyamán, még sem riadt vissza senki sem és szebbnél-szebb, drágább»ál-drágább koszorúkkal halmozták el egyesek sírboltját. Leg- inpozánsabb látványt nyújtott az alsóvárosi temető ezernyi fénylő mécsesével és díszes virág-koszorúival. A családi sírboltok sorában egymást múlták felül a szebbnél-szebb díszletek. Legelőször a Csermák-sírbolt lepte meg a főbejáratnál belépő közönséget. A nagy művész sírboltját az idén is impozánsan feldíszítette szerkesztőségünk. A díszítéshez hozzájárult a város közönsége is. Félhét órakor vette kezdetét az évenként tartatni szokott ünnepélyesség. Óriási néptömeg állta körül a sirt, mindenki helyet akart biztosítani, hogy közvetlenebb szemtanúja lehessen az ünnepélynek. A derék Kiss Jancsi az idén sem feledkezett meg leróni zenekarával együtt a kegyelett adóját a nagy zeneművész iránt. Egyszerre felhangzott a száraz fából a szivetrázó C s e r m á k-gyászdal és ezt egy másik darab követte, mely szintén a művész szerzeménye. Azután lapunk szerkesztője, Kompolthy Tivadar ur mondott emelkedett hangú emlékezést a művész sírjánál, röviden vázolva a „Senki fia“ életét-nyomorát, küzdelmét és halálát. Az ünnepélyt Kiss Jancsi zenekara zárta be a hymu.ussal, melynek elhangzása után szétoszlott a közönség, hogy egyenkint szemlélje a többi családi sírboltot. A kegyesrendiek sírboltjánál ez idén nem tartatott megemlékezés az ifjúság részéről. Szép közönség látogatta Ányos P á 1 költő Zsoldos Ignácz volt akadémikus sírboltját. A közönség csak a késő esteli órákban hagyta oda a temetőt.

— A főgymnasium vendége. Mészáros I Nándor pécsi tankerületi főigazgató f. hó I 2-án délután érkezett városunkba Székes- ! Fejérvárról. A vasúti állomásnál S tan ez el

Károly főgymnasiumi igazgató üdvözölte a tanári-kar nevében. A főigazgató pár napig időzik varosunkban es a főgymnasium ban tart részletes szemlét, mely időtartam alatt a kegyesrendiek vendége. A főigazgató városunkban elvégezve hivatalos látogatásait az egyes osztályokban, innét Sümeg, Keszthely, és Nagy-Kanizsa városok tanodáiban folytatja vizsgálatait,

■ — Eljegyzés. Fo.yó hó 1-én jegyezte el magának Rex D. Dezső tiszteletben álló ifjú kereskedő K o 1 i n Lázár városunk egyik legtekintélyesebb iparosának kedves és szel- lemdus leányát Laura kisasszonyt. Áz eljegyzést este családikörben lakoma követte, mely alatt a jelen voltak, többnyire rokonok, a legjobb kedvben mulattak egész éjfélig. Tartós boldogságot kívánunk az igaz szerelemszőtte frigyhez!

— Gyászhir. Bereczky Johanna kisasz- szouy, városunk köztiszteletben álló hölgye nincs többé. Hosszú szenvedés után f. hó

3-án jobblétre szenderült, A megboldogultban bárom tekintélyes család vesztett közeli rokont, illetve testvért. A gyászoló család az elhalálozásról a következő jelentést adta ki; Pethő Józsefné Bereczky Antónia a maga, — valamint Barcza Kálmánná Komá- roray Ida, — Komáromy Gyula, — Komáromy Zoltán, — Hertelendy Béláné Komáromy Irén nevében is fájó szivei tudatja szeretett testvérének. —- illetőleg any^ai nagynénjük adász-teveli Bereczky Johanna kisasszonynak a folyó 1887. évi november hó 3-ik napján délelőtt í) órakor életének 70-ik évében,

I hosszas és kinos szenvedés folytán végel- | gyengülésben történt halálát. Az elhaltnak kihűlt teteme folyó hó 5-ik napján délután 4 órakor az ev. reformált hitvallás szertartása szerint fog a Veszprém városi alsó sii*- kertben örök nyugalomra tétetni. Áldás és béke lengjen sírja fölött!

— Csermák-kegyelet. A művész sírjának halottak napján való feldiszitétére Ellin- ger Miksa kávéházában elhelyezett ivén a következő adományok folytak be: Ellinger Miksa 1 frt, Zbovill Ferencz 20 kr, Lengyel Mór szabó 30 kr. Blumenfeld Róza 20 kr, Stern N. 10 kr, N. N. 10 kr, Sachz Mór pinezér 30 kr, Jelinek Norbert 10 kr, Kolin Soma 10 kr, Szabó József 50 kr, Jenőfy Ferencz 20 kr, Brenner Lőrincz 50 kr, Kiirtly Károly 20 kr, ft. Lakatos Lajos 20 kr.

—- Emlékkő-leleplezés. A balaton-füredi „Szeretetház“ alapitójának sírhelyét jelelő emlékkövet f. hó 8-án fogják lelepleplezni nagy ünepélyességgel Arácsou. A leleplezési ünnepélyen lapunk is képviselve leend.

— Lévay-ünnepély. A piárista főgymnásium Lévay Imre tiszteletére november 4-én neve- napja előestéjén, hangversenyt rendezett a piarista-épület dísztermében a főgymnásiüm ifjúsága. B.-pesten.

— Oltárhoz vezetés. Weisz Elek helybeli nagykereskedő üzlettársa, Dóri Ödön f. hó. 15-én d. u. 31/* órakor vezeti oltárhoz a veszprémi izr. imaházban Rosenberg Adolf veszprémi nagykereskedő szép és szellemes leányát, Irma kisasszonyt. A szép frigyhez mi is gratulálunk !

— Esküvő. Gombos László állami mérnök a városunkban ismert Gombos-család sarja m. hó 29-én vezette oltárhoz Kecskeméten Szentgáli Ilona kisasszonyt.

— Oroszlán a börtönben. Talán szükségtelen is mondanunk, kitünően érzi magát. Munkatársunk a napokban meglátogatta esperesekig beszélgetett vele. „Nem bánta-e meg az eddig folgta- tot betyár életet?“ — Kérdé munkatársunk. — „Mindegy az uram, már nekem, ha bánom, ha nem, az már néni változtat a sorsomon„ Van-e étvágya?!“ — „Hát csak beletörődöm kérem a réyí kerékvágásba“ — szólt akasztófahumorral. — „Hát mondja csak, igaz hogy meykinozták a csendőrök?“ — „Az egyik felütötte öklével az orromat, hogy mindjárt kibugygyant a vérem, de ezt csak köszönöm neki, mert bizony, ha ezt nem teszi, látva Benkó bátyámat kiterítve, még elfogott volna az érzékesség s talán elhalok!“

így keletkezett tehát a nép monda szerint azon hatalmas velenczei köztársaság, mely századokon keresztül a világ bámulatának tárgya volt.

Midőn a lakosság szaporodott, újabb, és újabb építkezésre volt szükség, bogy az kellően elhelyeztessék ; miután azonban a sziget területe oly kicsi volt, bogy azon pár száz háznál több el nem férhetett; — azon bizarr gondolat érlelődött meg a velebezeiek lelkében, hogy a tengerre építsenek. A gondolatot elhatározás, az elhatározást tett követte, s a kereskedelem élénkülésével mesés kincseket szerzett nép, házsorokat, utczákat, városrészeket épített a tenger közepére, s lett Velenczéből a világ legbizarabb épült városa.

Fölolvasásomnafe nem lévén czélja történelmet adni elő, és mert különben is bajos volna Velencze történelmét egy fölolvasás keretébe beilleszteni, annak időről-időre való fejlődését, majd későbbi hanyatlását, s annak okait nem részletezem, röviden 1 csak azt jegyzem meg, hogy ama régi dicsőségnek- nagyságnak, melylyel egykor _ Velencze dicsekedett ma már csak romjai vannak. Önállóságát elveszítvén, elveszítette lábai alól azon talajt is, melyen régi nagysága megállhatott volna. A világi és egyházi központnak Rómába áttételével kereskedelmi is hatványozva indult hanyatlásnak. Ma már Velencze nem egyéb mint érdeies látvány az ember szemei előtt.

Régi nagvságát-fényét azon temérdek,, de félig- meddig pusztulásnak indult palota sorok és az ezekben fölhalmozott óriási mennyiségű műkincsek hirdetik, melyek ugy a rég múltban,? mint a jelenben Velenczét érdekessé tették, teszik, és tennék ! még .akkor is, ha már fekvésónéi fogva is nem ő volna .rí,.világ legérdekesebb városa. — ‘De habár íninT emiit'ém mindent elveszített is, népe megőrizte azon meleg rokonszenvet irányunkban, melyet oly I erös-mjékÜéo rajta kivid egyetlen-egy nemzetnél sem""Tapasztalhatunk. '

Pafólai közül legérdekesebbek a Dogék palotája a királyi palota és a Giovan^jli palota. Ezen* paloták mindegyike a müizlés a műépítészet remeke,: káprázik a szem, ha végig tekint, ezen paloták ter- I mein — az építészet, festé.-zet, a szobrászat és j kézműipar oly remekeivel találkozunk, hogy szinte hihetetlennek tűnik fel. hogy mind az, amit magunk előtt, látunk, az. a-véges elmével bíró ember alko- 1 fása; — ily tüneményszertt dolgok látása meggyőz- 1 heti az embert arról, hogy az a régi' világ, — amit