Veszprémi Független Hirlap, 1887 (7. évfolyam, 1-60. szám)

1887-09-03 / 41. szám

mek ülne a jól dijazott állomásokban, ahol nincse­nek helyükön, s melyeket mások jobban töltenéuek be. Sajátságos azonban, hogy nálunk a társadalmi tevé­kenység terén jobban uralkodik a protekczió, mint az állami téren. Magán állomások ritkán töltetnek be máskép, mint a protekczió utján. Ez nagyon természetesen a Köznek nincsen különös kárára, s a menynyiben az illető a protegáltban csalatkozik, másrészt gyorsan túl is adhat rajta. A társadalmi téren hozzájárul még az is, hogy nagyobb bizalom­mal viseltetnek oly ember iránt, kinek más oldalról ajánlatai vannak, különösen pedig, kit valamely isme­rős ajánl a keresőnek. Ezt az illető szolgálatadó részéről még rossz néven se lehet venni. Káros következményű azonban az oly protekczió, mely a különös protegáltakkal tölti be a nyilvános állásokat az állami és közélet különböző terein. Ahol a pro- tekczionalis rendszer virágában van, ott rosszul be­folyásolja a közerkölcsöket, és ezeknek nagy mérvben korrumpálására vezet. Elidegeníti, elijeszti minden térről a valódi tehet­ségeket, növeli a szellemi proletárságot, rothasztólag hat a köztevékenységre, s lerombolván a tekintélyt, gyarapítja a szolgalelküséget; egyszóval egész nem­zedékekben lerontja az igazság iránti érzéket s uralkodóvá teszi a kétszínűséget, az érdek hajhászatot; s a mi a legnagyobb baj, elposványositással fenye­geti a nyilvános élet oly ágait, melyeknek helyes vezetésétől a nemzetiét legkiválóbb tényezői függnek; mert bármily csekély s jelentékteleneknek látszó némely hivatal vagy állás önmagában, abban a gépezetben, melybe működése esik, igen gyakran tényező az ő keze. Protekczió nélkül egyetlen állam sem létezik, de legkevesebb kárt bizonyára ott tesz, a hol nem kizárólagos s a hol mellette a lelkiismeret követel­ményei is tekintetbe vétetnek: ellenkezőleg pedig fekély, mely a test legnemesebb szerveit is meg­rontani képes. VIDÉK. Miháld, szept. 2. (A „Veszprémi Független Hírlap“ szerkesztőjéhez.) Somogymegye egy részében a közbiztonság szomorú állapotban van, egymást érik a fegyveres rablók betörései és utonállásai, a kisebb lopások pedig napi­renden vaunak annyira, hogy a békés polgárok nyugalma teljesen meg van zavarva s egyes helye­ken a lakosságot páni félelem fogta el. De nem csoda; hisz vakmerőségük bámulatos: rendesen fényes nappal törnek áldozataikra s állitólag a legaljasabb dolgokat követek el a megtámodottak családjainak nőtagjain. A fegyveres bandák állitólag antisemita rablók, de ez még egész bizonyosan nem volt kitud­ható, csak a megtámodottak előtt elejtett egyes szavaikból gyanítható. A közigazgatási hatóság a tőle kitelhetőt megtette, a mennyiben az éji őrök létszámát megkétszerezte s azokat fegyverrel elláttatni rendelte, de igen ismeretes, hogy ily védekezés mennyiben szokott sikeri’e vezetni. A csendőrség elkövet ugyan mindent s bámulatos kitartással üldözi a rablókat; de ha figyelembe vesz- szük a terület nagyságát és milyenségét és ehhez a csendőrök csekély számát, mit sem csodálkozunk, hogy eddig még eredményt nem értek el, inkább kell szánalommal párosultan elismerésünket nyilvánítani rendkívüli kitartásuk felett, mert sem éjelük, sem nappaluk s a szó szoros értelmében : teljesen ki van­nak zsarolva. Friss erejű segitség, az egy-két szomszédos őrsöt leszámítva, még sehonnét nem érkezett, noha erre elég nagy szükség volna. De hát nem adóbehaj­tásról vagy szabálytalanul kiállított lólevélről lévén szó, csak az adózó polgárság élet- és vagyonbizton­ságáról. Ez pedig úgy látszik, csak harmadrendű valami. Fogadja tek. szerk. ur stb. stb. Németh Béla. Megmosakodtak egy sugárúti borbélynál, a Kecs- kemét-utczai „Kecske“ pedig olyan elegáns ruhát csinált számukra ötven forintért, mint annaka rendje. Beállítottak a legelső kávéházba és csakhamar az „első körökben“ forgolódtak. Leültek a kártyaasz­talhoz, s akik azelőtt egy-egy hatosért drukkoltak, most büszkén rakták az ötveneseket tányérjaik alá. Az első napokban kedvezett nekik a szerencse és jól megszedték magukat. Rövid idő múlva annyira vitték az ügyet, hogy meghivatták magukat theaestélyre. Az estélyen előkelő társaság volt együtt. Tizen­egy óráig folyt a kártyázás. Eleinte a mi két czim- boránknak itt is kedvezett a szerencse, de csakha­mar megfordult Fortuna szekerének rudja és roha­mosan kezdtek vesziteni. Pumpfy Adolárd legelőször lett schwarz. És mintha csak összebeszéltek volna, csakhamar eljátszotta szép játékait Sántha Muki is. Más közönséges ember a tömérdek veszteség után kétségbeesett volna, ők azonban koránsem törődtek vele, mert megnyugodtak a közmondás igazságában: „ebül jött szerdák ebül vész el.“ De hogy némileg mégis kárpótolva legyenek a veszteségért, miudenik azon gondolkodott, hogy miképen lehetne „valamit“ elemelni. Megkezdődött a theázás, mely alatt élvezett az asztaltársaság. — Én mikor tavai Olaszországban voltam, kezdi a házigazda, aki nyert, — éppen kánikula volt és oly tikkasztó hőség uralkodott, hogy a tyúkok is főtt tojást tojtak. •— Ez semmi replikáz rá az egyik vendég, én Afrikába olyan fekete szerecsent láttam, hogy mikor bejött a szobába, egyszerre koromsetétség lett odabenn. Égte- Érdekes, szól egy harmadik, de ez sem az SfeÉiK dolog. Én ismertem egy anyóst, aki sohasem -------------tt. pr émvármegyét képviselni fogjak: az egyház részéről P r i b é k István felszentelt püspök ő méltósága, aki egyszersmind Vasvarmegyét is képviselendő mivel Hid assy Kornél betegsége miatt a fogadtatáson megjelenni aka­dályozva van. Megyénkből azünnepélyes fogad­tatáson jelen lesznek: Gr.Esterházy M., S u pka Jeromos zirczi apát, Ke me n es Ferenczkano­nok, Észté rházy Ferencz gr., Észté r- házy Imre gr., id. Purgly Sándor, Ihász Lajos, Bibó Dénes, Bezerédj Viktor dr., Szabadhegyi Kálmán, Fenyvessy Ferencz, dr. Fiáth Pál báró, Matkovich Tivadar dr. — A küldöttség í. hó 7-en este indul el városunkból és az éjjelt Nagy-Kani- zsáu fogja tölteni, mivel Csáktornyán a laká­sok mind le vannak foglalva. Innen mennek másnap Csáktornyára az ünnepélyes fogadta­tásra. — A kath. nagygyűlést, mely holnap tar­tatik a régi megyeházán, a hírlapunk elejéu álló meghívó jelzi. Felhívjuk arra minden buzgó katholikus hivő figyelmét! — A b.-füredi kiállításra, mely e hó 8-án nyílik meg — Almádiból is küldenek többen borokat. Nagy Sándor birtokos egy kollectio vörösborral képviselteti Almádi termését. — A fürdöivad véget ért. Almádiban,, Balaton-Füreden már csak nagyon kevés vendég van. De azoknak azután nincs is kifogásuk a valóban rendkívül kedvező idő­járás ellen. — Beküldetett. Tek. szerkesztő ur! A „Vesz­prémi Független Hírlap“ 40-ik számában közölt,— Kossuth Lajos nagy hazánkfiához menesztett — üdvözlő távirat alatt nevem is szerepel. Miután ezen távirat az 1848/9. függetlenségi párt nevében adatott ki, én pedig a szabadelvű párthoz tartozom, politi­kai felfogásom, és morálom reputátiójának megvédése czéljából kénytelen vagyok kije­lenteni, hogy nevem ott tévesen foglalt helyet. Ezt, a szerkesztőségben másnap megjelenvén, személyesen ki is jelentettem, midőn előad­tam, hogy én azon helyiségbe, hol a haza­fias estély tartatott, meghiva nem voltam, s azon meggyőződéssel léptem be, hogy ott magam leszek, s meglepetésemre egy díszes társaságot találtam, de belépésemért nyíltan bocsánatot is kértem, és csak miután hely- lyel szívesen kínáltak, maradtam ott. Kijelen­tettem azt is, hogy azon aláírási ivet, mely a lelkes felköszöntők körében köröztetett, ép akkor erős szembajom miatt elolvasni nem tudván, különösen pedig egy igen tisztelt asztaltárs felszólalásával összefüggöleg bizo­nyos pártolás végett kibocsájtott Ívnek gon­dolva, írtam alá. Midőn ugyanazon aláírási iv előttem felmutattatott, a „függetlenségi párt nevében“ kitételt akkor sem észlelvén, minthogy nagy hazánkfia nemcsak a függet­lenség bajnoka, de egyszersmind „A szabad­ság, egyenlőség és testvériség“ apostola is volt, s mint ilyennek a 80 éves jubileuma alkalmával megyénk közönsége is üdvözlő iratot küldött, — nevem aláírását helyesel­tem. Midőn pedig a szerkesztőségi munka­társ ur maga figyelmeztetett, hogy — bál­áiig olvashatókig — a „függetlenségi párt“ megnevezve van, én kértem nevemnek kitör­lését avagy kihagyását. Miután eme óhajom nem teljesittetett, kérem jelen soraimnak becses lapjábani felvételét. Veszprém, 1887. aug. 31. Hazafias üdvözlettel Kasén ízki János. — Közöltük e nyilatkozatot, melyre az a megjegyzésünk, hogy a távirat aláírását mi kitörülni nem vagyunk jogosítottak, még az aláíró kérésére sem. Máskor mindenesetre — De tedd bolonddá az öregapádat, mond egy öreg ur, aki háromszor nősülvén, rászolgált a meny­országra. Kitörését nagy hahota kisérte. Az alkal­mat Pumpfy fel is használta és ügyesen elcsent egy ezüstkanalat. Sántha Muki észrevette és restelni kezdte a dolgot, hogy ő még nem tudott eredményre jutni.: De nem tehette, mert igen körülfogták az asztal- társaság tagjai. Azonban eszméje támadt. — Biz szép élezek voltak ezek, kezdi a beszédet, de tegye valaki utánam meg ezt a büveszseget. És azzal felvesz egy olyan ezüstkanalat, mint í a milyent Pumpfy Adolár eldugott és igy szólt: — Nézzék uraim, itt az ezüstkanál! Egy, kettő, három, én a zsebembe dugom és a kanál át sfiiál kollegám, Pumpfy ur zsebébe! Adolárd elpirult és dühösen, szégyenkedve kivette zsebéből a lopott kanalat. Elfogta az irigység. ■— Dejszen, nem eszel te abból, gondolta magá- bnn és felvevőn ugyanazt az ezüstkanalat, követ­kezőkép viszonzott: — Én nem találok abban semmi mesterséget. Nézzék uraim. Egy, kettő, három; a kanalat zsebre teszem és visszasétál Sántha Muki zsebébe. Sántha Muki meg volt lőve. Kifogtak rajta. Harmadszor is produkálta volna ő a mutatványt, de érdektelenné vált. A társaság szétoszlott, Pumpfy Adolárdnak meg­maradt az ezüstkanál. Másnap a háziasszony észrevette a hiányt. Mind­járt a két czimborára gyanakodott, de nem volt elég okos annak meghatározására, hogy — ki volt a nyertes ? Hullám. jó lesz jobban odanézni, hová lép be, mit szónokol s mit ir alá az ember. Akkor más­nap nem lesz oka megbánui a lelkesedést, mint a versbeli János vitéznek: „János vitéz igy hát katonának álla; Aztán meg is bánta, de már késő vala!“ — József föherczeg B.-Füreden. József főher- czeg fiatalabb éveiből Írja a „Budapest“, hogy egy alkalommal Balaton-Füreden a föherczeg a czigányokat magával vitte, kiknek szeren­csétlenségére a csolnak lyukat kapott. Volt kétségbeesés. És az istenadta embereinek kénytelen kelletlen tovább is kellett buzniok, babár a szép muzsika keserves ezinezogássá vált is reszkető kezeik alatt. És a viz egyre szaporopott a lyukas csónak fenekén. Leg­nagyobb veszedelemben a nagybrugó forgott, mert hát azt nem lehet áll alá csapni. S a brugó veszedelmével együtt növekedett a bru- gós kétségbeesése. Mikor már jó arasznyinál magasabban állott a viz, ez a kétségbeesés a tetőfokát érte el. Flfanyalodott nyöszörgő hangon szólt oda a bőgős a fóherczeghez: „Oh fenséges föherczeg, kegyelmes Atyauristeu! Én nekem ázs élet semmit sem ír ázs én brúgom nélkül! Én együtt akarok meghalni ázs én brúgommal ebben á cauf vizsben, ha ... ha ... ha fölséges uram fel nem támastja halottaiból ázs én megboldogult brúgomat!“ A föherczeg megértette a vén dádé baját, elmosolyodott s ismét csak azt intette: „hogy volt?“ Kevés időre rá vízzel telt meg a ladik s a benniilőket elnyelték a Balaton hullámai, de csak övig, mert ekkor már közelértek a kikötőhelyhez, a hol csekély volt a viz. A használhatatlanná lett brugó csakugyan „feltámadt“ halottaiból, de a dolognak nem ez a csattanós vége, hanem amit a megúsztatott föherczeg a parton kaczagva mondott: „Hej! ha ezt tudnák odafent — B é c s b e n !“ — Gyiimölcskiállitás. A balaton-füredi bor-, gyümölcs-, szőllő- és mezei terménykiállitás iránt más megyékben is nagy érdeklődés nyilvánul. Eddig bort és szőllőmőveiéshez szükséges eszközöket, mezei terményeket bejelentettek Győrből, Esztergomból, Bácská­ból, Fejér- és Pestmegyéből is. Óhajtandó volna, ha a Balatonvidék kilépve szokásos közönyösségéből, a maga érdekét tartva szemelőtt, mentői nagyobb számmal jelennék meg a kiállításon, a melyen, valamint a vele egybekötött kongresszuson, a mely a filloxera által okozott pusztítások czélszerü kárpótolhatásáról fog tanácskozni, Miklós Gyula borászati kormánybiztos is jelen lesz. A kiállításra bezárólag szept. 6-ig folyton küldhetők tárgyak Balaton-Füredre, a Bala- ton-egylet titkárához. — TanitÓválasztás. Csoóron a napokban volt megejtve a tanitóválasztás, amely alka­lommal Illés Kálmán veszprémi ev. ref. helyettes kántortanitó választatott rneg a csoóri ev. ref. egyházhoz rendes kántortanitóvá. — Deák Tamás, előnyösen ismert szőllé- szeti és borászati tanár Székesfejérvárról lesz hihetőleg felkérve a balatonfüredi bor-, szőllő- és gyömölcskiállitást rendező bizottság által, hogy a kiállításon előadóként szerepeljen. Fz esetben már a legközelebbi napokban Balaton-Füredre utazik Deák ur, hogy a 7-én megnyitandó kiállítást előzetesen tanulmá­nyozza. — Jótékonyság. A városunk szülötte Ta- mássy József javára rendezett hangverseny tiszta jövedelme 774 frt volt, melyet a hang­verseny buzgó rendezője, Maleezkyné asszony, másnap adott át a beteg művésznek. — Yacht-verseny a Balatonon. Balaton- Füredről írják m. hó 30-áról: A „Stefánia- Yaeht-Egyesület“ mai vitorla-versenyén a vándor-dijért versenyeztek: „Alma“, „Álmom“ és „Fergeteg“. Nyertes lett „Alma“, tulajdo­nosának Todesko Lajosnak vezetése alatt. — Portomentes postaküldemények. A köz­munka- és közlekedésügyi miniszter legújabb rendelete szerint a portómentességi igénynyel postára adott küldemények czimiratában a feladó, valamint a czimzett egyén vagy ható­ság, továbbá a tárgy jelzése, a portomentes- ségi járadék és a rendeltetési hely minden­esetre magyar nyelven, szembetünőleg és olvashatólag kiteendő. — A székesfejérvári ügyvédi kamara részé­ről közzé tétetik, hogy Lázár Benő pápai ügyvéd elhalálozása folytán a kamara lajstro­mából kitörőltetett s a halaszthatlan teendők teljesítésére Galamb József pápai ügyvéd rendeltetetett ki gondnokul; továbbá hogy dr. Matisz Dezső ügyvéd Veszprém szék­hellyel a kamara lajstromába felvétetett. — Iparosaink figyelmébe. Közzé tétetik, miszerint az iparos-tanonezoknak az iparos-iskolába leendő behatása f. 1887. évi szeptember hó 4-ik, 8-ik és 11-ik napjain mindenkor délután 2-től 4 óráig fog az iparos-iskola helyiségében eszközöltetni. Közzé tétetik továbbá, hogy a tandijak előre lesznek az ipariskola pénztárnokánál lefizetendők. Felbivatnak ennél fogva a tanonezot tartó mesterek, hogy tanon- czaikat az iskolába beírassák s a tandijakat előre az ipariskola pénztárába befizessék. Veszprém, 1887. évi aug. 30. Balogh Károly, h.-polgármester. — Tűz ütött ki tegnap este 6 órakor a Kálistó melletti Jerzsabek-házban. A lakók gyermekei a szalmával megtömött sertéshidas- bau játszottak s játék közben felgyújtották azt. A láng elől a gyermekek szerencsére elmenekültek s a hidas tüstént lángba borult. Roppant veszedelem fenyegette a szomszédos nádas épületeket, de a gyors segély s az, hogy a Kálistóból rögtön elég vizet kaphattak, megakadályozta a nagyobb veszedelmet. A tüzet elfojtották, mielőtt a tűzőrök meghúz­ták volna a vészharangot. — „A tragoedia és hatása.“ Ez a czime annak a 12 ívre terjedő tanulmánynak, melyet V. Hullám József fiatal író s lapunk betmunka- tása irt beható és mély tanulmányozás után. Az értékes mii bizonyára hiányt fog pótolni irodal­munk terén. A művet legközelebb rendezi sajtó alá a „Singer és Wolfner“ elsőrendű budapesti könyvkiadó vállalata. — Holnap lesz a világ vége! Ezzel rémit- gették egymást mult hó 29-én — a rátótiak. Valami kobakfejü burger elhíresztelte, hogy7 akkorra megjön a nagy üstökös, mely a vilá­got olyan laposra veri, mint a palacsénta ! Hát aztán úgy neki keseredtek a jó burgerok a siralomnak, hogy csak a tegnapi jó heti­vásár örömére ocsúdtak föl a nagy bánatból; hogy még mindig áll a világ Veszprémben is, még mindig röfögnek a malaczok és gágog- nak a kóser-jelölt libák ! — Wellner La'OS. városunk jeles fogorvosa ma huzamosabb tartózkodásra Tápára utazik, hogy ott enyhítsen a fogbajban szenvedők fájdalmain. Wellner ur kitűnő szakképzettsége ismeretes vár­megyénkben, még sem mulaszthatjuk el, hogy fel ne hivjuk Fápaváros és vidéke fogbajban szenvedő közönségének figyelmét, valamint a foghiányban szenvedőket is, hogg siessenek ott tartózkodása alkalmával a kínálkozó előnyt megragadni. — Czélszerü határozatot hozott nemrég a városi hatóság aziránt, hogy a föutczákat, tereket elzárta a legelőre járó sertésfalka előtt s a mellékutezákra szorította. Ennél üdvösb határozatot nem is képzelhetni! S most azt halljuk — hogy egynémely7 úri ember opponál ez ellen s kéri a régi sertés- skandalum visszaállítását a főpiaczokon, főut- czákon át. Reméljük, az iuditványt csak a disznók fogják pártolni ! — Olcsó gabona. Pénteki hetivásárunk a legnépesebb volt az idén, illetve aratás óta. A sok gabnás kocsit alig volt képes elhelyezni a rendőrség. A szép tiszta búza 6 frt, árpa rozs 4 frt körül kelt mázsa számra. — B.-Füreden — mint levelezőnk írja — csak most kezdődik az igazán vig élet. Jókai Róza kisasszony neve napján is sike­rült tánczvigalom volt a gyógyház nagyter­mében. Ott voltak: Zichy Jánosné, Esterházy Imréné Marietta leányával, Esterházy Mihályné, Zichy Antónia, Nádasdy Júlia grófnők, Jókai Róza, Káldy Gazella, Várady Irma, Viszki- denszky Anna, Plósz Mártha, Káldy Gizella, Krayzik Anna (Mainzból), Mayer kisasszony (a hires bécsi egyetemi tanár leánya), Lich­tenstein Mariska és Herteleudy kisasszonyok, továbbá Serly Gyuláné és Lengyel Samuné asszonyok. Andrássy Géza, Andrássy Sándor, Esterházy Mihály, Esterházy Andor és Nádasdy Tamás grófok szintén jelenvoltak. — Az a bizonyos adóprés. Vettük a alábbi sorokat: „Nagyon gyakori eset az adóügy biztos kezelőinél, ha valami hibát követnek el, azt az árva tollat kárhoztatják. Hetek­kel ezelőtt történt, hogy lakásomon beállít egy hosszú alak és kezdi a felpakoltatást 4 forint hadmentességi adó és 40 krajezár járulékaiért, még az 1886-ik évről. Felesé­gem, ki oda haza volt, szaladt a városházhoz lefizetni. Hazajövök, hallom a gyász jelen­tést, előveszem adókönyvecskémet és látom, hogy hátralékban nem vagyok és fölsietek; kérem az összeg visszafizetését. Miután igaz­ságom kiderült, hangzott a válasz és tanács: „Tudja mit, a 4 frtot beírjuk a 87-re a 40 krt pedig a magas minisztériumhoz intézet folyamodvány alapján megnyerheti éspedig 50 k raj ez áros bélyeggel ellássa, — mert hát biz ez tolihiba“. — „Tudják mit az urak ?! Füstölögjenek csak abból a 40 krból; hanem én mégis ajánlom, hogy jó lesz ha arra a tolira kissé jobban vigyáznak; mert nem arra ütnek ám! — hanem a körömre“. Grün Mihály, épitész- segéd. — A gazdák s iparosok csopak-vidéki ügy- vivőségének Balaton-Füreddel való egyesítése ügyében, a veszprémi fióktelep elnöksége szept. 8-án Csopakra s B.-Füredre rándul ki. Az uj szervezést az elnökség ott azonnal foganatosítani is fogja. — A hőség újra beköszöntött s az emberre- állatra egyaránt veszedelmes. A tegnapi sertésvásáron 5 sertés hullott el a rettentő hőség folytán. A gyepmester rögtön eltávo­lította a dögöket a térről. ~ Varsányban a zirczi derék gyógyszerész Takácsy ur már megnyitotta kitünően beren­dezett fiókgyógyszertártát. A megye valóban hiányt pótló dolgot cselekedett, Takácsy ur pedig a humanismusnak áldozott, midőn e gyógytár megnyitását elhatározta. Felhívjuk rá ottani közönségünk szives figyelmét! ÚJDONSÁGOK. Veszprém, szept. 3. — Jön a király! 0 felsége a magyar király folyó hó 8-án főszemlét tart Csáktornyán a hadseregen, m,ely jelenleg őszi hadgya­korlatait tartja a Muraközben. — Fogadta­tására a szomszéd vármegyék a legmessze- terjedőbb intézkedéseket tették meg. Vesz-

Next

/
Thumbnails
Contents