Veszprémi Független Hirlap, 1887 (7. évfolyam, 1-60. szám)
1887-01-15 / 4. szám
megilletett javakról Veszprém város részére. Hogy a nemesség tulajdonában voltak-e egyéb javak, ingatlanok vagy pénzértékek; s ha voltak, hát hova lettek azok? ez mindenesetre fontos és érdekes, de nem e szerény ezikk keretébe tartozó kérdés. Itt csak annak konstatálására szorítkozom, hogy a nemességnek mint testületnek éven- kiut meghatározott -1 hónapon át volt regal e- joga, azon már többször említett egyezségnél lógva, mely 1820. évi október 5-iki kelettel egyrészről a püspökség és káptalan, másrészről pedig a veszprémi nemesség közt létrejött. Ebből s a fentebb hivatkozott -137. számú jegyzőkönyvből kifolyólag az 1849. évi julius 3-án e regálejog Veszprém városára átszállóit. Ezen jegyzőkönyv alapján a legutóbbi városi közgyűlés alkalmával dr. Csete Antal városi t. t. ügyész ur interpellatiót intézett a polgármesterhez aziránt, hogy a város e jogának érvényesítése czéljából szándékozik-e intézkedni ? Vájjon ez okirat mint heverhetett évtizedeken át a városi irattárban észrevétlenül, s kit terhel a mulasztás a város e jogának negligálása körül, azt Ítélje meg a nagy közönség. Ezzel azonban még nincs megoldva a gordiusi csomó. Mert most már azzal a fontos kérdéssel álluuk szemben, hogy vájjon a városnak ezen jogát ki s mi módon fogja érvényre juttatni 1 Mert hisz úgy a város t. ügyésze mint t. t. ügyésze, nemkülönben a jogügyi bizottságnak számos tagja ügyvédi működést folytattak s ez idő szerint is folytatnak egyik vagy másik érdekelt fél képviseletében. Ily körülmények közt még csak a módozattal sem lehet egyelőre tisztába jönnünk, mely szerint a városnak ezen már jóformán el is évült joga mégegyszer életbe léptettessék. A polgárságnak mindenesetre fontos érdeke az ügyet szemmel tartani, nehogy az az agyonhaUgatás veszélyének továbbra is ki legyen téve. Fontos különösen most, hogy a regále- megváltás küszöbén álluuk. A mi ha fogauatosittatni is fog, akkor a városra jelentékeny tőke-összeg jut, mivel szemben azon kérdés eltörpül, hogy évenként mennyi haszonbérösszeget kapna a város regálé jogáért? De éppen azért, mert annyira jelentékeny érdeke forog szóban városunknak, — bizalommal várjuk a polgármester urnák dr. Csete Antal ügyvéd ur interpellatiójára adandó válaszát, s hisszük, hogy ezen innen-onnan már el is évült jogot sikerülend valamiképen a városi közönség javára életbe léptetni megint. Egyébként remélhetőteg lesz még alkalmunk ez ügyre visszatérni. Rosenberg Lajos, joghallgató. Farsang. Veszprém, jan. 13. A farsang kezdetét vette. A tréfás és szellemes Carnevál herczeg ismét elfoglalta trónját, hogy uj életet leheljen a társadalomba, hogy felvidítsa az embereket. Carneval herczeg február hó 23-áig fog trónján uralkodni, ekkor azután meg fogják őt fosztani méltóságától, el mehet pihenni habáraira. A bojt elég hosszú idő fog lenni számára, a mely idő alatt alkalma nyílik gondolkodni bolondságain. Carneval azonban a böjt alatt sem veszíti el jó kedvét, sőt inkább ez idő alatt gyűjteni fogja a jó élezeket és adomákat, hogy a jövő farsangban fel- t ál áthassa azokat: szóval Carneval herczeg nem fogja elveszíteni jó kedvét, bár a sors olyan kegyetlen irányában. Csak rövid ideig hagyja uralkodni, azután Carneval herczeg elcsapódik a trónról, mint a Bulgár fejedelem. Városunknak Carneval herczeg minden évben meghozza a szokásos mulatságait, nem nmük el farsang, hogy Veszprémben 15—20 tánczvigalom ne rendez- tetnék. Azonban a rendeztötni szokott táuczvigalmak koránt sem azt bizonyítják, hogy Veszprémnek van élénk, mulatni szerető fiatalság. A mi azt illeti, elmondhatjuk, hogy az utóbbi időben ugyancsak megfogyott a fiatalság száma. A mi mulatság rendezgetik az újabb időben, azt nem fiatal emberek, hanem egyesületek rendezik. A „Polgári Társaskör“, „Iparoskor“, „Népkör“, „Kereskedelmi kör“, „Nemzeti kaszinó“ s hasonló egyesületek rendezik mulatságaikat a farsang alatt. Sokan nem adnak igazat azon állításunknak, hogy Veszprémnek nincs fiatalsága. Pedig ez tényleg úgy van. Mert a hol a fiatalemberek össze nem tartanak, ott fiatalságról szó nem lehet. A farsangi tánczmulatságok ellen nincsen semmi kifogásunk, ezek ellen Írni haszontalan időpazarlás. Terpsichore művészete keresi az alkalmat, a farsangi mulatság ősi szokás. De van egy-két szavunk. Tai'tsanak össze a fiatalok, ne hagyjanak mindent az egyesületekre. Elég szegény egyesület van városunkban, melyekre ugyancsak ráférne egy kis .jótékonyság“. Mert ha az egyesületeket hagyjuk hálózni, akkor nem érünk ez ügyben czélt. Hégi szokás az városunkban, hogy az egyesületek saját pénztáruk javára tartják mulatságaikat. Ez kétszeres megadóztatás. A tagok, a közönség úgyis eleget fáradozik szellemileg és anyagilag egyes egyesületek főn tartásáért. Ha a tűzoltók rendeznek mulatságot saját pénztáruk javára, akkor az intelligentia távol tartja magát, s a vége az lesz, mint rendesen szokott lenni, a mulatság nemhogy gyarapítaná, sőt inkább soványitja az egyesület pénztárát. Az ily nemes törekvésű egyesületek ügyét az összetartó fiatalságnak, vagy más egyesületeknek kell magukévá tenni. Ha már mulatunk, mulassunk jótékonyczélra, ne pedig a magunk zsébjére. A jótékonyságról jut eszünkbe a hazafiság. Osvárosunkban a mulatságok alkalmával évröl-évre lehet tapasztalni, hogy hanyatlásnak indult a magyar eredetiség. Azon egyletek is, melyek zászlójukra Írták az önművelődés és a magyarosodás terjesztését, farsangi mulatságaik alkalmával háttérbe szorítják a magyar eredeti nemzeti tánezot a holmi Walcze- rokban és polkákban töltik kedvteléseiket. Idegen nyelven rendezik a tánezot, idegen nyelven társalogr nak a mulatságok alkalmával. Meg kell csak nézni egy alkalommal akár melyik egyesület tánezrendjét, nyelv bicsakló táncz neveset fogunk olvasni, de körmagyart, csárdást s hasonló nemzeti tánezot igen keveset. Ne hagyjuk nemzeti kincseinket, szokásainkat elparlagiasodui, a magyarosodás eszméjét terjesszük ki a tánezra is. Mert ha valakinek szüksége van a nemzeti nyelv megvédésére, úgy szükségünk van nekünk magyaroknak. Szerezzünk tehát nemzeti nyelvünknek, nemzeti szokásainknak tekintélyt. Hála Isten van még a magyarnak nemzeti zenéje, van nyelve és van jókedve is, de kell, hogy a jó-' kedv ne nyomja el az előbbieket; ne cseréljük el soha sem az eredetit az idegenért és ha ez erővel uralkodni akar, ne engedjük ! Ennyit akartunk elmondani a farsang kezdetével s ha e keveset figyelembe veszik és megteszik, a kiket illet, akkor két nemes dolgot fognak elkövetni: jótékonyságot és magyarosítást. Még egy szavunk : jómulatást! —ni. VIDÉK. Berhida, jan. 14. (A „Veszprémi Független Hírlap“ szerkesztőjéhez.) Habár kissé megkésve is, de el nem mulaszthatom, hogy meg ne emlékezzem az elmúlt év utolsó napjáról, a mit szokásszerint virrasztással törölnek ki az élők sorából. lesz, a ki a nyári saisonban hideg fürdőket szokott használni. Ezen úgynevezett fej-olaj-fürdők addig használandók, mig a korpagümők annyira meglá- gyulnak, hogy a fésülés közben magától lehullnak, a mi rendesen 4—5 nap alatt bizonyosan megtörténik. Ha letisztul igy a fejbőr, a reggeli órában háziszappaunal jól bedörzsölendő a fej, és langyos vízzel lemosandó. A nedves hajat pedig most be kell kötni, hogy megszáradjon. Ha megszáradt, ismét vagy hajolajjal vagy kenöcscsel bekenendő. A fésülés közben most a beteg baj mind kihull, de gyorsan utána jönnek az uj hajszálak, csak naponta jól meg kell olajozni, és szorgalmasan kifésülni. A fejbőr egészen megtisztul, csak igen érzékeny lesz, a mi szintén rövid idő múlva megszűnik. Hogy pedig a korpa újra meg ne teremjen, a fej hetenkint egyszer vagy kétszer igen gyenge oldatu carbolos glycerinnel mosandó meg. Ilyetén eljárás mellett megtisztul a fejbőr a korpától tökéletesen, nem recidiválódik, a hajzat pedig erősödik, és gyorsan nő. A hajhullás megszűnik, és a kihulltak helyett ujjak nőnek. Van aztán a hajhullásnak még egy sajátságos neme. Minden ok nélkül egyszerre egy kis körülbelül krajezár nagysága helyen kihűl minden hajszál, egy pár nap múlva azután egy második, harmadik, és igy tovább, több helyen ugyanaz történik, úgy hogy a fej úgy néz ki, mint ha számos helyen a hajzat le volna beretválva. Ezért az apró kopaszodások gyorsan nagyobbodnak, majd egybe is foly kettő bárom, úgy hogy a fej félig kopasz lesz. Ettől félnek a nők a legjobban. Pedig de kár, az egész processus oly ártalmatlan. Rövid idő múlva egészen önmagától megszűnik az egész baj, nem kell semmit sem használni, a haj megnő újra. Ugyanez áll a hosszú lázas betegségek folyamában beálló hajhullásánál is. Typhusos, himlősNálunk is átvirasztották a hagyományos tíylvester- estét, azt hiszem, nem egy helveu, de én csak azt jegyezhetem fel, a hol magam is kmnmogtam, vidékünk örök ifjú kedélyű Universalis Miklós bátyánk vendégszerető házánzl. A vig estvét a háziasszony szeretetreméltó kedélyén kiviil; az inyeczségig elragadó konyhájának dús választéka fűszerezte; (ala Hongrie) melyre ugyancsak csiklandozólag hatott a berhidai hires 72-ős. A baráti kedélyes zamatu companiában, a nyugalomba vonuló podegrás 86-ik év összes hibáit s kevés örömeit, az ifjú 87-es virgoncz jötte feletteté; melynek első mosolyával a jótékonyság szelíd varázsa terjeszté ki ölelő karjait. Búcsút véve a kiszolgált aszott alakú 86 utolsó perceitől, a kedves ház asszonya egy kis könyvvel kezében, vidám mosolylyal kecsteljes kifejezéssel ajakán emlékezett meg ajótékouy nőegylet. Szegény nyomorultakról. S midőn moudá „adjatok adjatok, kinek isten adott“ a kis baráti kör a megtakarított fillérek után, hogy kitől végzete megtagadott mindent, a jótékonyság angyala letörölje bánatát. Egy perez s mire a kísérteties 12-ő utolsó hangja is elnémult, már 5 frt volt a kis könyvbe beírva és letéve. Áldja meg az adakozókat, a szegények jótevő Istene. Egyúttal el nem mulaszthatom, a „Berhidai jótékony nő-egylet,“ virágzásáért a semmi akadályt nem ismerő kegyes szivü elnök idősb Boronkay Miklósné nagyságának köszönetét mondani. Szerényen és szegényen, alig pár krajezárok hetibetétéből csekély számú tagokkal jött, és jön össze kis vagyonkája, melyből az elhagyatott nyomorékokat megmenti az utolsó kétségbe eséstől; táplálékkal látja el az éhezőket, felmelegiti, a didergők bénult idegeit, pártfogolja az árva elhagyatott kisdedeket. Nem fitogtatja nagy garral működését; de ott van a hol a bánatot, vagy szükséget lát, — sajnos kevés adakozó tag van, de kik adnak, azok sokszor láthatják, hogy a csekélységnek látszó krajcárokból, miként jő össze egy kis segély, mely már az egylet két évi fönnállása óta is hány szenvedőnek adott vigaszt, hány kesergő könnyét törülte le a nyomorult elhagyatottak kialvó végső napjaiban. Isten fizesse meg e jótéteményt!! Viszontlátásig tek. szerkesztő urnák stb. Berhidai. Pápa, január 14. (A „Veszprémi Független Hirlap“ tek. szerkesztőjének.) II. kimutatás. Az állásától elmozdított s könyörtelen módon több tagú családjával együtt kenyerétől megfosztott p.-gyimóthi tanító Zubek Lénárd részére a következő adományok folytak be: A „Nagy- Szombati vicariatus területén lakó r. katb. tanitó- egylet“ gyűjtése 3 frt. „Heves-N.-Kunsági ev. ref. egyházmegyei tunitó-egylet“ 5 frt. „Kis- és Nagy- Kiiküllőmegye tanfelügyelősége“ 3 frt. „Nagy-Károly vidéki tanitó-egylet“ 3 frt. „Debreczeni ref. egyházmegyei tanitó-egylefc“ 4 frt. „Csanádmegyei tanitó- egylet“ gyűjtése 3 frt. „Alsó-borsodi ev. ref. tanító egyesület“ gyűjtése 2 frt 80 kr. „Somlyóvidéki ev. tanitó-egylet“ 2 frt. „Pápai izr. tantestület“ 2 frt 20 kr. Aignerné úrnő polg. isk. magántanitó Pápa 1 frt. Ozv. Kluge Ferenczné úrnő Pápa 3 frt. Erdős j Istvánná úrnő Pápa 1 frt, Főt. Bogár Mihály pleb. , ur Bácsföldvár 2 frt. K. K. Pápa 1 frt. T. F. Pápa 1 frt. K. E. Pápa 1 frt. N. N. Pápa 3 frt. E. H. Pápa 3 frt. Báron Jakab kereskedő ur Pápa 3 frt. Báníi János polg. isk. igazgató ur Karánsebes 3 frt. Rácz Ferencz tanító ur R.-Palota 2 frt. Schoor Ármin tanító ur Pápa 50 kr. Kegl József ur Pápa 1 frt 50 kr. Biró Vincze ur Páltelek 1 frt. A. B. Pápa 50 kr. M. Gy. Pápa 2 frt. Összesen 58 frt 50 kr. Az I. kimutatás 168 frt 24 kr. Főösszeg 224 frt 74 kr. Fogadják a nemeskeblü adakozók a nyilvánosság terén is az egylet forró köszönetét. Pápa, 1887. január 11-én. A tanító-egyleti elnökség. Keszthely, jan. 14. (A „Veszprémi Független Hírlap“ tok. szerkesztőjéhez). Iparhatósági megbízottakká Keszthelyen az 1887. évre megválasztattak: Hencz Antal építész. Ejuri Nándor géplakatos, Weiczy Antal, Vebáp Ferencz, Nagy István, Raiman Ferencz. Harasztovics István, Parragi György, Stieder Kálmán, Farkas László, Horni Alajos, Neiger János, Neumark Adolf és Frankó János iparosok, Gyarmati Lajos és Neuweith Pál vendéglősök, Oppenheim Ede, Mérei Itrnácz, Rosenberg Manó és Mandl Pál kereskedők. A megváí, tott iparhatósági megbízottak e hó 9-éu tartott síik alkalmával elnökül Hencz Antal építészt vál tották. A keszthelyi kereskedő ifjak önképző egylete fi hó 8-án tartotta ez évi tánczestélyét, mely min tekintetben fényesen sikeriitt. A négyeseket 40 lejté. A tánezrend egy félig kinyílt rózsából áll melynek leveleire voltak nyomatva az egyes tál darabok. A tisztajövedelem 160 frtot tesz. A hö koszorúban láttuk Emecz Gizi, Reisckl Karc Kummer Róza, Breyer Irma, Mondschein Euge Vajda nővérek, Krausz Ilona, Neiger Laura, Neun Ilona (Keszthelyről), Grosz Laura (Dióshál) és L: Kamiin (Z.-Sántóról) stb. urhölgyeket; — továt Hochstiitter Mórné, Neumark Adolfné, Pető Vilmc és Manovill Dávidné úrnőket. r. ÚJDONSÁGOK. Veszprém, jan. : — A városi képviselőválasztásokat kü kiadott, hétfői rendkívüli hírlapunkban kek tűk. Erre s különösen az egyes kerület ben lefolyt eseményekre vonatkozólag, j< hirlapunkban még visszatérünk. Estendei Verner-vendéglőben mintegy 60-an gyűl egybe. Jókedvű áldomásra. Ott volt a ke let t. képviselője s számos ellenzéki férfin Sok jóindulatú, hazafias felköszöntő mon tott s a társaság jó kedélylyel mulatott egy majd éjfélig. — A gazdág és iparosok általános hif szövetkezetének veszprémi fióktelepe bőin vasárnap d. u. fél 3 órakor pontban tai meg közgyűlését a vármegyeház tanácsi mében avégből, hogy az önállólag való c geztetést kimondja s a hiteligények kiele tése iránt döntő hitelbizottságot megvála sza. Az országos bank főigazgatóságát e k gyűlésen dr. Balogh Sándor a Szt.-Lász társulat alelnöke képviselendi, ki ma szó baton délben érkezik meg a fővárosbó Szabó György apátkanonok ur szívéi meghívása folytán, az ő vendége lesz. Fog tatását a vasúti indulóháznál a veszpré telep ellenőrző s kezelő bizottságainak egy tes küldöttségei eszközük, Czollenste Ferencz telepi elnök vezetése alatt. Üd zöljük a nagy vendéget szerető körűnkbe — A csoóri önkéntes tűzoltó-egylet sa. pénztára javára, — • mint halljuk — legkö lebb az ottani vendéglő termeiben zártke táncestéit rendez. — A Sunyi ellen. Hegedűs János he beli diurnista ellen tudvalevőleg sajtóp- indított a múlt évben, hírlapunk szerke tője. Ezt sehogyse akarta elhinni a Sur. Most már hiszi. Tegnapról jelzik a búi pesti lapok, hogy ez ügy előzetes tárgyal, befejeztetett s Kompoltby urnák az ált: berendelt tanuk útiköltségeinek előzetes m< térítése elleni fellebbezését a kúriai saj tanács elvetette. A végtárgyalás most ír kétségtelenül pár nap múlva meg is i tartatni Szombathelyen, az esküdtszék ele Kompoltby ur vádját, mint már jelezve ve Eötvös Károly adta be s Szombathelyen ő tartandja meg a vádbeszédet. Az itéle közleni fogjuk. — Eljegyzés. A keszthelyi m. kir. honvéd-hus: tisztikar egyik közkedveltségü tagja Kocsis Jái százados e napokban váltott jegyet Velledics Mih veszprémi lakos és birtokos müveit lelkű leányai özv. Csákósnó úrnővel. Kívánjuk szivünk! hogy a frigyet az ég minden áldása kisérje! — Erkölcsi elégtétel. Folyó 1887. évi jam: hó 11-ik napján volt a tárgyalás Zube Lénárd urnák Günther Endre, gr. Esterhé Móricz p.-gyimótbi kasznárja elleni becsül sértési ügyében, melyet annak idején a „Ve prémi Független Hírlap“ is közölt, s mc ugylátszik, alapja volt annak, hogy Zube Lénárd ur tanítói állásától megfosztato Ezen becsületsértési ügy most akként ny< megoldást, hogy miután Zubeck Lénárd előadta, hogy neki nem boszuállás a czél hanem elégtétel-kapás, Günther Endre ka; nár ur kijelentette a bíróság és a meghive ugyanazon tanuk előtt, kik előtt a sérti elkövette, hogy ő sérteni nem szándékozó Zubeck urat, s azon szavakat, miket mondo megbánta, túlságos felbevülésében mondoti és azokért Zubeck úrtól bocsánatot ké (Most csak az a kérdés, hogy meg lehel élni egy nagy családu embernek — az erköli elégtételből ? A szerk.) — A balaton-füredi szeretetházról pár m előtt azt írták a budapesti lapok, hogy ví ságban van, évi segélyből nem tudja mag fentartani s e miatt az igazgatóság be adta lemondását. Illetékes helyről oda mód sitják e bírt, hogy a szeretetház évi segél; nem 5000 frt, hanem az évröl-évre változó igy J 882-ben 4500 frt, 1883-ban 9000 f 18S4-ben 9600 frt, lS85-ben 5000 frt, 188 ban 8000 frtot kapott ez intézet az állai tói. Nem fedezte azonban az utolsó két é ről az 5700 írtra menő deficitet s ezé mondott le az igazgató választmány, de v: rá kilátás, hogy T ref őrt miniszter mó ját ejti az intézeti pénzügyek rendezéséne mert a jóakaratban részéről nincs hiány. ki a haj, mert szorosan lesz összekötve és összefonva. Olyankor csak gyengébben meg kell kötni és gyengébben összefonni és a bajnak vége. A legtöbb esetben a fej korpa idézi elő a baj kipusztulását. Csak a fejkorpát kell eltávolítani, annak uj képződését kell sikeresen megakadályozni; és a baj többet nem megy ki, az elpusztult helyébe pedig uj szál nő. A fejkorpának kétféle nemét ismerjük. Mindegyik más bánásmódot igényel. Ki ne ismerné azokat az apró, vékony ezüstszínű, fényes lemezecskéket, a melyek tömegesen bulinak le a fejről, ha ujjaival valaki korpás hajzatba nyúl ? Ezek hajhullást okozhatnak. Ha kétszer vagy legfőlebb háromszor egymásután, legfekvés előtt egy-egy tojássárgájával jól bedörzsöli, nagysád, hajait és másnap reggel jó lemossa szappanyos langyos vízzel a korpa mind lepusztul. Hogy pedig újra ki ne újuljon naponta egy kissé meg kell olajozni, vagy pomádéval bekenni a haját, és eleinte legalább hónaponként egv- egy tojássárgájával bedörzsölni ép úgy, mint fennt említem. A fejkorpának a második neme az apró, vékony lemecsecskék összetömörüléséböl áll elő. Ezen össze- tömöriilések a fejbőrön az ujjak által mint kis dombocskák tapinthatók. Ez a korpanem, nagy mérvben okoz hajhullást. Ettől is könnyen letisztul a fej. Az eljárás a következő: Egy szép, nagy fehér szivacsnak egyik lapos oldala ollóval kivájandó akként, hogy a szivacs ezen lapja homorú, az ellentétes második oldala domború legyen. Ezen szivacs most, ha a kúra kezdődik, finom tiszta tábla olajban mártatik be, hogy jó teli szívódjék. Lefekvés előtt a haj jól kifésülendő simára, és az olajos szivacs a fejre tétetik, a hol egész éjjel meg is marad. Hogy azonban az ágynemű meg ne rongálódjék, a szivacsra egy viaszkos vászonból vagy valami másnemű vizáthatlan szövetből álló fej kő tő vei köttetik be a fej. Ilyen fejkötő vagy kalap minden nőnek betegek rendesen elvesztik hajukat. De azért ettől sem kell tartani. Itt is a természet maga működik, nem kell semmiféle növesztő kenőcs, lassan ugyan de azért mégis mindig újra megnő önönmagától is a hajzat. így röviden végig futottunk azon okokon, melyek hajhullást előidéznek. Láttuk, hogy csak két esetben nem regenerálódik önmagától a hajzat, és pedig ez akkor van, midőn a fejkorpa mutatja, hogy beteg a fejbőr, és beteg a hajhagyma. Tüzetesen foglalkoztunk e két eset gyógyítási módozatáról, és pontos használatnál biztos a siker. Ezeken kívül nem ismerkedtünk meg oly nemével a haj kihullásnak, mely ellen valami gyógyszert használni kellene. Majdnem mindig megnő a hajzat önönmagától. Ott, hol az meg nem történik, elhasználhatja bárki a világ összes hajnövesztő köcsegeit, — de sikert nem fog tapasztalni. Most már láthatják önök, hölgyeim, mért szaporodnak annyira a haj-kuruzslók, és mért találkozunk annyiszor a hírlapi hirdetésekben a drága haszon- i tálán hajnövesztő szerek dicséretével, és ajánlásával. Ha a nők haja ki kezd hullni, nem az orvoshoz mennek, hanem meghozatnak egyik hajnövesztő köcsögöt a másik után drága pénzen. Pedig kár, mert ott, hol gyógykezelésre van szükség, a kenőcsök által soha sem szűnik meg a hajhullás, ott, pedig a hol a luij megnövése önnön magától állna be néha, néha a csodakenőcs a növést hátráltatja. Félre tehát a kuruzslók hajnövesztő szereivel. Még egyet. Fiatal hölgyeknek soha sem kell félni a kopaszodástól, és egyáltalában a nők sokkal nehezebben kopaszodnak meg, mint a férfiak. Hogy miért? azt nem árulom el. Hanem annyit — ugy-e mégis mondhatok: hogy „ez a természet gáláns hódolata a szép nem iránt!!“ (Vége következik.) Dr. Ungar Sándor.
