Veszprémi Független Hirlap, 1886 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1886-08-14 / 34. szám

— Ideje már. A BaÍog-tó, mely már 10 éve nem lett kitisztítva, s mely majdnem egészen megtelt iszappal, (ami nem valami pompás illatot terjesztett maga körül), valahára ki lesz tisztítva a közeli lakosok folytonos sürgetésére.

— Lapunk szerkesztőjének. Kompolthy Tivadar urnák házába péntekre virradó éjjel a gólya egy síró kis leánykával köszöntött lie. Az apróságot, a kiben a szülői szemek már egv napos korában i° nagyon okos kis leánykát födöztek fel, természetesen nagy örömmel fogadták. Kívánjak, hogy mindig oly örömet találjanak benne, mint most, hogy a napvilágot megpillantotta.

— Dangl nemzetközi zenetársulata ma este

vpiirlp'/ a K ö v e s-féle kávéháza bélyeg más tintával s más kézírással van j keresztül írva, mint a milyennek az okirat íratott, „a bélyeg az okiratra biróilag utólagosan fel ragasztottnak vélelnieztetik.“

— A székházépitő bizottság f. hó 9-én ülést tartott, amely alkalommal érdemleges határozat hozatott a beérkezett belső munkálatokra vonatkozó ajánlatok fölött. Az ajánlatok közül a következő iparosoké fogadtatott el: Zellerin Mátyás Budapestről bádogos munkákra 9717 frt 78 kr; Sandraesik Budapestről palafedő munkákra 4435 frt; Thék Endre Budapestről asztalos munkákra 17208 frt Só kr; Árkai Sándor Budapestről lakatos- munkákra 7005 frt 7(3 kr; Forgó és társa Budapestről üveges munkákra 4456 frt; Pfilf

— Nyári mulatság. A zirczi önkéntes tűzoltó-egylet, segélyalapja javára, e hó 22-én a -Pintér “-hegyen nyári tánczmulatságot rendez. A rendezőség élén Szönveghy Alajos, dr. Kemény Pál és Takácsy Ignáez állanak. Úgy halljuk, hogy a mulatságon a környékről is számosán készülnek megjelenni. Akik meghívót véletlenül nem kaptak s arra igényt tartanak: forduljanak az eevlet titkárához.

— A megyei uj székház — ugv látszik — sűrűén megköveteli áldozatait. E hét folyamán ismét komolyabb sérülés történt. Az egyik munkavezető ugyanis a magas áll- > ványról egv téglát dobott le, mi az alant álló munkás fejére esvén, azt súlyosan megsebesítette.

kormány is, hogy az 1867-iki kibékülés legyen igaz? őszinte, terjesztessék ki a hadseregre is. (Hosszas . éljenzés.)

Az a kibékülés sem egész nem lesz, sem igaz és őszinte, mi<j Magvarország a hadseregben is a maga

1 ct o v CT n íj

összes jogát és alkotmányát nem valósítja, el nem éri. (Éljen!)

Csak egy szót mondok még uraim. (Halljuk!) ! Sokan, mert nem egy pártból áll a nemzet, sokan í az ellenes pártok közül nem vesznek részt e nép- gyiilésben. (Elég baj!) Különösen a vezetők, vezérek nem! Azt mondják: Ja, a miniszter ur elutazott : Ischlbe. (Derültség) várjuk meg, mig megjön Ischlből ! (Nagy derültség.) várjuk meg, mit mond, majd akkor aztán mi is mondunk valamit. (Nagy derültség.)

Nos hát uraim, (Halljuk!) azt kérdem, hát ha valakit közülünk hatalmasan nyakon ütnek, az a j szomszédjától kérdezi, fáj-e vagy nem ? (Nagy éljenzés. Derültség.) Hát férfi volna az, a ki elmenne a kapitányhoz, bíróhoz és azt mondaná: Engem nyakon ütöttek, fáj-e vagy nem? És kérdem, ha a magyar nemzet meg lett-e sértve, Ischlben kérdezzük meg? (Nagy derültség, lelkes éljenzés.) Hát kell várnunk arra, hogy a miniszterelnök bebarangolja fél Európát, megvárja, mig összeül az országgyülésés és azt mondja, miután én a miniszterelnök maradhatok, tehát sérelem nincs. (Hosszas éljenek.)

A nemzet ne hagyja magát félre vezettetni sem félénk vezetők által, sem a kormánytagok, sem az osztrák generálisok (Abczug!) által. És mi azt az érzelmet, azt a hazafiui kötelességet, minek meg kell lenni szivünkben, nem Ischlben tanuljuk, nem a miniszterelnöktől várjuk, legyen az minden magyarnak őszinte, igaz szivében és ha bent van és ha látja, hogy a nemzet jogait és alkotmányát sértik, mondja meg igazán, őszintén, de hangos szóval uraim, nem imádkozva, ne könyörögve, ne rimán- kodva, hanem hangosan, nép szavával, a mely Isten szava. (Nagy éljenzés.)

Azért, uraim, én is szivvel-lélekkel hozzájárulok azon határozati javaslathoz, melyet Fodor Gyula barátom és rokonom előterjesztett (Éljenzés) és indítványozom, hogy azt a határozatot egyhangúlag fogadják el (Éljenzés. Elfogadjuk) és határozzuk el azt, hogy ezen határozat mind az országgyűlés, mind a vármegyegyülés színe elé terjesztessék. (Éljen.)

Isten áldja hazánkat, nemzetünket! (Hosszantartó lelkesült éljenzés.)

Unger Manó elnöki zárszava.

Tisztelt népgyülés! Midőn a uépgyülés szónokai által előterjesztettekből a nemzet sérelmeit megérthették, miután kifejtve lett, hogy a nemzet sérelmeket eltörni nem köteles és azok ellen népgyülésekben tiltakozni és sérelmei orvoslását követelni jogosultak. felhívom a veszprémmegyei tisztelt nép- gvülést, mikép Fodor Gyula szónok ur által felolvasott resolutiót a népgyülés saját hatá- rozatakint elfogadja-e ?

Akarja-e a népgyülés, hogy ezen resolutiója Győrffy Géza országgyűlési képviselő ur által a parlament elé terjesztessék 1

Akarja-e a népgyülés, hogy ezen resolutiót Ányos Tivadar országgyűlési képviselő ur a legközelebbi, szeptember havi veszprémmegyei gyűlés elé terjeszsze a végből, hogy a nép resoliftióját a megye közgyűlése is magáévá tegye.

(Válasz: Akarjuk!)

Midőn az előre bocsátottakból megértette i népgyülés. hogy a magyar kormány, a nemzet becsülete és alkotmányos önállósága i Janszki-féle merénylettel mélyen meg lett sértve, tehát felhivok minden honfit, hogy valamint mi most polgári kötelességünket teljesítjük, jövőben és mindenkor a nemzeti és ilkotmányos jogok védelmét szem elöl ne

csendőrség azonban megindította a nyomozást s kiderítette, hogy Bácsi Pál, az elhunyt Bácsi fia, apjával folytonos gyűlölködésben élt, sőt egy Ízben fenyegette is, mert attól félt, hogy az öreg Bácsi egész birtokát gazda- asszonyára, Magyar Zsófiára fogja Íratni. Ez adatok alapján Bácsi Pált és nejét letartóz- tóztatták. A holttestet 5 hó múlva a sírból kiásták és felbonczolták. Az orvosi látlelet megengedi, hogy a halál megfojtás következtében állt be. Bácsi Pál később beismerő vallomást tett. elmondván, hogy apját vélet- lenségből a padlásról letaszította. Köveket akkor rakott apja teste mellé és föléje, midőn meggyőződött, hogy meghalt. A veszprémi k i r. t ö r v é n v s z é k Bácsi P á 11 g v i 1 k 0 s- s á g miatt életfogytiglani fegyházra ítélte. A kir. tábla szüneti büntető tanácsa íz ítéletet megváltoztatta s vádlottat halált okozott súlyos testi sértés miatt 10 évi fegyházra Ítélte.

— Kegyetlen kanász. Már több ízben emeltek a város kapitányi hivatalánál panaszt az alsóvárosi kanász ellen, amiért a reábizott sertéseket barbár módra kínozza, kutyáival tépeti. F. hó 11-én Bekker Mihály né malaczos disznóját a csordán vad kegyetlenséggel verte agyon. A károsult asszony sertése elpusztulásával jelentékeny kárt szenvedett, mert a hátramaradt 8 apró malaczot sem tudja fölnevelni.

Kövágó-Eörsről írják lapunknak, hogy ott a napokban egy vándorórás tartózkodott, ki több úgynevezett „stikli“ után egv szép éjszakán hátat fordított a hehségnek. Az ott töltött szép napok emlékéül azonban magával vitte Eösze Gábor ottani lakos 62.845 számú ancre remontoir óráját is. A kedélyes „Wanderpurs“ most a tapolczai szolgabiró utján köröztetik. Személyleirása : magas, vállas, barna, körszakálla van; bajusza kicsiny és ritka. Három hivatalos bizonyítványt hord magával.

— Pénzhamisító banda nyomára jött a nagy- kanizsai rendőrség, mely értesült, hogy Keszthelyen bizonyos Corzinek nevű gépész hamis pénz gyártásával foglalkozik. Az illető elfogatván, lakásán egy érczpénznyomó gépet, számos hamis egy-forintost és félig elégetett papírpénzeket találtak. Corzineknek azonban czinkostársai is vannak, kik a környék nagyobb városaiban, sőt Zágrábban is túladtak a hamis pénzeken.

— Borzasztó tűzvész dühöngött Sümeghen, mely a város alsó végén levő gőzmalom kürtőjéből támadt s több mint 50 házat elhamvasztott, sőt egy asszony is a lángoló kazalok közt égett. A kárvallottak nagyobbrészt szegény emberek, a kik egészen koldusbotra jutottak.

— Fürdözök tizparancsolatja. Egy szakember hosszú évi tapasztalatai alapján figyelemre méltó szabályokat állított fel a fürdőzők részére. A tízparancsolat

I a következő: Heves kedély izgalmak után ne fürödj. Hirtelen yoszullét vagy tartós gyöugélkedés után ne fürödj! Átvirasztott éjek és túlságos megerőltetés után ne fürödj, mig nem pihentél! Dús lakmározás és evés után ne fürödj! A fürdő-épülethez lassan menj! Megérkezésed után tudakold meg a viz mély- sésrét és áramlását! Vetkőzz le lassan, de aztán azon- nal menj a vízbe! Fejjel ugorj a vízbe, vagy gyorsan bukj alá. Ne maradj soká a vízben, vagy gyorsan ne bukj alá. Ne maradj soká a vízben, különösen ha nem vagy nagyon erős. Fürdés után dörzsöld meg testedet a vérkeringés előmozdítása végett, öl- 1 tözz fel gyorsan és menj sétálni. A fürdés és úszás I nemcsak meleg, hanem hűvös időben is egészséges I és üdvös a testre s lélekre, ba e szabályokat szem j előtt tartjuk.

Felelős szerkesztő:

KOMPOLTHY TIVADAR.

►OOOOOOOOOOO

V

■

é. közönséggel tudatni, hogy az

índor-féle

érést átvettem,

0-án, azaz hétfőn

mint sok egyetemi hallgatóé, ki az összes kurzusokat végigjárta. Alighanem sok minden „elúszott“ amigeztasok numerust megtanulta.

— „Röndnek muszáj lönnyi!“ még a tejfölös piaczon is, mondja a rendőrbiztos, s megvizsgálta a milimárik készítményeit, mely alkalommal több liter tejföl koboztatott el, mivel liszttel volt keverve.

— Az okiratok bélyegei. A kir. pénzügyi közigazgatási bíróság fontos határozatot hozott. Kimondta ugyanis, hogy ha valamely okiraton

— ni vaiaiuo amu«. —-------ok

mány van kezeink között, melynek hitelességét a szöveg alá ütött bélyeg eléggé bizonyítja. Hangzik pedig a következőképpen „Pizoniddom, hog Hegyeddős Isdván Eztda- bogyvekéthetes. özző borgyó. Nem dudom lazzugat anni mernem, kabdom. 1886. Augusz- tis 5-án. K. J. biró.“ Mint értesülünk ez okmányt egyenesen a szanszkrit tudós akadémiához fogják küldeni, mivel a szöveg átkozottal hasonlít a sz anszkrithoz.

0

0

s

ariTO

ízletes ételekről és italokról minden időben gondoskodva leend. Kérem a m. t. közönség szives pártfogását.

Kiváló tisztelettel

Szabó József,

vendéglős.

0

ianácsadói voltak, a királyt arra biztatták, hogy ■sináljon összes országaiból egy egységes birodalmat ekintet nélkül arra, hogy Magyarország önmagának 'ügyetlen országa; továbbá azok, akik a király nellett voltak, arra biztatták a királyt, hogy hazánk >des nyelvét, a magyar nyelvet szorítsa le, s tegyt íémetté és vége, hogy a nemzet jogaival és s nagyar nép szabadságával nem törődve, az önkény- íralmat hozza be. Ez a három sérelem volt köztünk izázadokon keresztül. Be akarták Magyarországot ryurni egy idegen birodalomba, németté akarták enni, és jogait és szabadságát el akarták venni Nem lehet ám !) A magyar nemzet is azt mondta unit az a barátunk, hogy nem lehet és mikor erre i szóra az illető katona urak a kardjukra ütöttek i magyar nemzet is elővette régi jó fegyverét, s h; íem voltak fabrikált fegyverei, elővette a kaszát láromszáz év alatt három-négyszer álltak szemben reléink azok a tanácsadók, akik a királyt félre akar- ,ák vezetni.

Legutoljára 1848-—49-ben álltunk velük szemközt Jraim mi megvertük az osztrákot, az osztrák az iroszszal szövetkezve megvert minket, de a két rereség azokat a tanácsosokat érte, mert azoknak lebizonyitá a nemzet, hogy Magyarországon csak i nép egyetértése mellett lehet uralkodni, vagy ledig máskép nem lehet, és behizonyitá, hogy a nagyar király csak akkor erős. a fény és dicső- lég csak akkor lehet nagy, Európa tekintélyét isak akkor isnJeri el, ha Magyarországgal, a magyar léppel békében él, mert ha nem él, akkor meg- rerik Olaszország sikjain, mint 1859-ben, megférik Csehország bérczei közt, mint 1866-ban, megférik mindig, mindenütt, síkon, hegyen, völgyön igyiránt. Elvégre a király belátta ezt, és azt mondta : lű magyar népemmel ki akarok egyezni, visszaadom i nép szabadságát, legyen vége a háromszáz eszten- lős viszálynak. Azt hittük uraim, hogy vége van, e nincs vége. Mint mikor a genyedő sebet minden ó, rossz orvos körülveszi és meg akarja gyógyítani, [itisztitja, bekötözi, de egy veszélyes szálkát benn íagv, azonképen lett a mi kibékülésünkben benn- lagyva a közös, hadsereg mostani szervezete. (Igaz!)

Azt tanítják itt, egy magas állású fölierczeg azt nondta egy felköszöntőben, hogy a hadseregnek a (irodalom egységét kell képviselni a hagyományos zellem értelmében. Hát mikor a birodalom egy- égébe be nem tudták kényszeríteni, s a magyart, cint, birkát az akolba nem tudták behajtani, azt ették, hogy egy várt állítanak a birodalom egysége zámára és ez volt a hadsereg. Ez volt a kezdete i sérelemnek. Továbbá a közös hadsereg, uraim, aelyben Magyarország 320 ezer ifja van és a lelybe bekényszeritik Magyarország összes épkézláb érfiát 40 éves koráig; minden férfi, aki itt van s aki itt nincs, 40 éves koráig katona és hacsak gv káplárnak tetszik, behívhat.

Ur aim, ezt a hadsereget a magyar nemzet virága, fjai és erőteljes férfi nemzedéke alkotja és ezt a lémet nyelvre kényszeríteni akarják, azt rendeli, larancsolják ; arra tanítják az ifjakat, hogy nekik csak lémétől szabad beszélni, és kell, de magyarul nem zabad — s végül harmadszor, ezen hadsereg azt (ondolta, hogy erre nem terjed ki a nemzet alkotmánya, s hogy ennek a hadseregnek a nép szabadágához semmi köze. Hát ami háromszáz esztendős uszály volt, a melyről azt hittük, hogy elmúlt, mnak a viszálynak minden tüskéje a hadsereg mos- ani szervezetében bent van.

Ez a sérelem, nem holmi csiribiri Janszlciak Abczug!) dolga, nem is a főherczegi felköszöntőé, lem az egri Seeman ezredes szaváé, azok csak por- beinek, melyek a szél szemeink közé vág. De a vihar, Hely azt szemünkbe vágta, a hadsereg mostani tervezetében van. Ezen kell segíteni. Mert ha ezen lem segítünk, akármit csinálnak Janszkival, akár utalmazzák, akár kerékbe törik, addig, mig a fiadig megmarad, addig sérelem és fáj addig, amig lz alkotmánynak és népünk szabadságának nincs Hztositéka, mert a hadsereget mindig fel lehet 'asználni a nép ellen, mint két éve itt felhasználták; iddig Magyarország Európában és a világ előtt nem esz igazán elismerve; királyunk méltósága üres beszéd, enimi egyéb; arra kell nekünk, nemzetünknek töretni, hogy a hadsereg egyrésze legyen Magyarság és a magyar nemzetnek hadserege, amely !Pugy lelkesüljön hazájáért, mint amily hű támasza

r királyának. Hiszen, uraim, a hadsereg a nemzetnek két erős karja. Megvan a magyar nemzet, de hol van a két erős kar? Osztrák mondurban, német szó uralma alatt, az osztrák generálisok alatt; a két erős kar meg van kötve. (Éljenzés.)

Azok a vak és bolond tanácsadók, kik a király oldalán vannak, elhitették vele azt, hogy a nemzet, melynek két erős kai ja meg vau kötve — megvédheti a királyt. A nemzet azt mondta: „Nem lehet. Segitnélek uram király, de a kezem kötve. Ha téged megver franczia, porosz, nem segíthetek. Ha meg volna szabadságom, akkor máskép szólnék a dologhoz.“ (Nagy éljenzés. Helyeslés!)

Ez az igazság uraim, t. népgyülés! Fodor Gyula ’ I igen t. barátom és rokonom beszélt arról is, hogy ‘ j a nemzetnek joga van a maga hadseregéhez; a dolog úgy áll Európában és az egész világon, hogy a hol a rendes hadsereg van, az nem a király hadserege, hanem az illető nemzeté, országé, még Oroszország hadserege is az ő fogalma szerint a szt. Oroszország , hadserege. A mienk pedig tán a nemzet hadserege ? Nem. Vágy a magyar királyé? Az sem. Azt mond- | ják, a császáré, azt mondják, a császár számára szed- ( nek ujonczot. Mikor az az ujoncz bemegy s levettetik vele a polgárruhát, azt mondják neki: „Te, amint ezt a ruhát levetetted, magyar voltodat is levesd. Te a császáré vagy!“ (Igaz!)

Uraim! (Halljuk) Hajdanában, régebben, mikor még a népről azt tartották a bölcsek, hogy a nép csak arra való, hogy attól adót lehessen behajtani, és hogy a felett lehessen kormányozni, de nem való arra, hogy magát kormányozza, akkor voltak a zsoldos hadak. Az azt jelenté, hogy valami nagy ur, herczeg, király, vagy Isten neki, császár, azt mondta a népének: Aki az én zászlóm alá beáll, adok fogadó- pénzt ennyit, hónaponkint ennyit; aki beállt, beállt; azt lehetett apja, anyja, saját háza ellen vinni a zsoldért; feltiizte az urának czimerét, felesküdött j zászlójára, azontúl hazát, rokont, nemzetet nem ismert. Ezek voltak a zsoldosok.

i Most a mi katonáinkkal azok az osztrák generálisok (Abczug !) szintén úgy bánnak, mint zsoldosokkal, azt akarják, hogy ne a nemzet zászlójára esküdjenek fel, hanem a sárga-fekete zászlóra, hogy ne a nemzet czimeróre, hanem a kétfejű sasra, s ne ■ a hazáért ontsanak vért és a királyért, hanem a császárért és birodalomért.

Igen szép dolog volna az, ha a 320 ezer főnyi hadba önként állnának ifjú és férfi, és ha a császár ! fizetné őket, de nem önként állnak be, nem a császár j és király fogadja őket, hanem a nemzet törvény- hozása adja meg: — nem a nagy urak és nem a császár, hanem mi fizetjük, — (Éljenzés. Helyeslés.) ] | magunk leszünk szegények a nagy adók terhe alatt, j í hogy ez a katona, melyet mi adunk, magunk fizetünk,! mi tartunk, ez a katona olyan legyen, mint a múlt | századok bérenczhada.

Ezen kell nekünk segíteni azért, hogy szívben és ( • lélekben üdvözölhessük őket; itt a nemzet nagy ! sérelme, melyet a kik megértvén, összegyűltek, hogy • tiltakozó szavukat felemeljék és az országgyűlésbe ! is^ eljuttassák és a vármegye gyűlésén is tárgyalják. |

I (Éljen.)

Önök most, uraim, jogukat gyakorolják, mint nép ; és szabadságukat gyakorolják, midőn tiltó és kárhoztató szavukat felemelik, de önök nagy és szent hazafiui kötelességet teljesítenek, mert a mely nép ! elnézné azt, hogy az ő jogai és szabadsága generálisok által lábbal tiportassék, ha szó nélkül elnézné azt, hogy a magyar anyáknak gyermekei, az összes fiatalság, az összes erős férfi nemzetség német szóra, i a birodalom megmentésére, császár neve alatt vitessék el, mint barom, ahelyett, hogy a magyar nemzetnek lenne öntudatos, hü vitéze, ha ez igy van, akkor uraim, tegyünk le jövendőről, becsületről, ha ez igy van, tegyünk le minden szabadságról; akkor ne i dicsekedjünk azzal, hogy mi vagyunk ama nevezetes magyar nép, mely ezer év óta tartja fenn magát,: virágzó alkotmányát; ne mondjuk, hogy szembeálltunk törökkel, tatárral, némettel. Vagy tagadjuk I meg őseinket, vagy legyünk azokhoz méltók. (Hosszas éljenzés.)

Vagy ne dicsekedjünk szabadsággal, vagy őrizzük meg szentül azt az osztrák generálisok ellen, vagy mondjunk le a jövendőről, vagy szerezzünk biztosítékot a hadseregben is. Mondja ki a magyar nemzet, a törvényhozás, a korona előtt, és mondja ki a