Veszprémi Független Hirlap, 1886 (6. évfolyam, 1-53. szám)
1886-05-08 / 20. szám
használatra szánt kutak kitisztittassanak s minden lehetőt kövessen el az iránt, hogy a közönség tiszta és egészséges ivóvízzel ellátható legyen. Végül minthogy törvényes kötelességem ez irányban a legéberebb ellenőrzést gyakorolni, arra is felhívom szolgabiró, polgármester urat, hogy a hatósága területén levő összes köz- és magánku- takat vizsgálja vagy vizsgáltassa meg s azok állapotáról és számáról, annak jelzése mellett, hogy a jelen körrendeletemben foglaltakat mikép hajtatta végre? hozzám folyó hó 1-ső napjáig részletes jelentést tegyen. Veszprém, 1886. évi májushó 5-én. Véghelyi Dezső, k. tan. alispán. Részvétirat. Dr. Pauler Tivadar m. Hr. igazságügy- miniszter urnák elhunytár ól a veszprémi kir. törvényszék, kir. járásbíróság és kir. ügyészség tagjai értesülvén, az elnök közbejöttével. tanácskozást tartottak s felejthetetlen jó vezérük elhunyta feletti őszinte fájdalmuknak kifejezést adandó, elhatározták az elhunyt fiához Dr. Pauler Gyulához részvét iratot küldeni, a mely a következőleg hangzott: Nagyságos úr! Gyászolók serege áll a ravatal előtt, — melyen a szelid -atyának, a, nemes vezérnek áldott porai nyugosznak; a veszteség előtt, melyet a magyar tudományosság, — a magyar törvényhozás, — a magyar társadalom a nemes, — a kitűnő férfiúnak elhunytával szenvedett! De mi különösen, kik az elhunytnak magas szelleme által vezetett munkástábor tagjai vagyunk, — gyászban — könnyekkel, aggodalommal járulunk nemes vezérünk ravatalához; — hálával, kegyelettel kisérjük nyugvó porait a sirhoz; — hálával, kegyelettel őrizzük emlékét mindenkoron ! Vajha a gondviselés enyhítené a bánatot, melyet mindannyian szenvedünk, — mely mégis az atyát vesztett családot a legkino- sabban sújtja. Fogadja Nagyságod mély bánatunk s tiszteletünk kifejezését, melylyel a magas család fájdalmában részt veszünk. A veszprémi kir. törvényszék, — kir. ügyészség- és kir. járásbíróság tagjai: Veszprém, 1886. april 80-án. Következnek az aláírások. a tek. vármegyei főorvos úrhoz. Tekintetbe véve azt,' hogy — rég megállapított orvosi vélemény szerint — a járványok terjedésének fő-fészkét képezhetik a közhelyeken fölhalmozott tisztátalan anyagoknak a szabad lég s nap behatása alatt heverése; tekintve, hogy a középületek, nevezetesen az iskolák környékének tisztasága s egészség- rendőrileg kifogástalan állása a népre is nevelő — az e téren eltűrt botrányos hanyagság pedig a jövő nemzedékre is mételyező hatással van; tekintve, hogy az iskolák melletti árnyékszékek felállítását a mélt. belügyminiszter ur már évek előtt szigorúan elrendelte; mindezekkel szemben tekintve, hogy Veszprém vármegye területén ma is számos oly iskola van (és pedig nem egy ily helyen a tankötelesek száma százakra megy, mely- lyek a kérdéses mellékhelyiségekkel ellátva nincsenek sahol tán ezek felállítása több ízben szigorúan elrendeltetett is, a felső hatósági intézkedések az illető helyi közegek által teljesen figyelmen kívül hagyattak: Legyen szabad teljes tisztelettel kérdeni: mint tisztviselő — helybenhagyhatónak véli-e némely községi közegek obscurus közönyét ; mint orvos és emberbarát helyesuek tartja-e az ily állapotoknak továbbra is érintetlen hatását, és mint hazafi s művelt ember, eljöttnek látja-e az időt arra, hogy iskoláink köréből (ahol van) minden ázsiai rondaság sürgősen és minden áron eltávolittassék!? HOMO. Veszprémi önk. tűzoltó-egylet. A Veszprém önk. tűzoltó-egyletnek 1886. máj. 4-én tartott választmányi ülésében az egyleti zászló felavatása elhatároztatott. Még ez évben és pedig lehetőleg a pünkösdi ünnepek alatt megtartatik. Az ünnepély előmunkálatainak kidolgozására s 14 nap alatti jelentéstételre az' elnökség utasitatott. A szertárban hiányokat észlelt a kiküldött bizottság. Ezen hiányokat a mennyire telik, az egyleti pénztárból fogják fedezni, de a városi hatóságot is megkeresik, hogy a szükséges lovakat legalább nyáron s különösen éjjel bizonyos helyen készen tartsa, hogy azonnal a fecskendő elé legyenek foghatók vész esetén. Arra is felkérik a város hatóságát, hogy a karmester fizetését ismét tegye folyóvá (havi 8 írt. az egész). A hiányos hangszerek beszerzésére pedig egy nyári mulatság van tervezve. A parancsnokság által előterjesztett kimutatás szerint 14 oly működő tagja van még az egyletnek, ki az országos tűzoltó szövetség által alapitott szolgálati ezüstérem viselésére jogosult, mert 10 évet (köztük az egyleti elnök) szolgáltak; 4 pedig bronzérmet kap, 5 évi szolgálat folytán. Köszönettel vették a veszprémi takarék- pénztár, a magya r-f r a n c z i a biztositó társulat és az Adria biztositó intézet adományait, melyekről, valamint a húshagyó keddi mulatság jövedelméről nyilvános nyugtatványt tesznek közzé. A pénztárnok jelentése szerint jelenleg az egyletnek a takarékpénztárban van 247 frt 16 kr készpénze, a segélyalap pedig 92 frt 46 krt számlál. ÍTÉSZÉT. ILiélelr ZtTaplcöa,Irta Czigány Károly. Kiadta a „Petőfi-könyvnyomda“ Veszprémben. 1886. Egy vaskos, 366 oldalt tartalmazó, elegáns kiállítású kötet fekszik előttünk, mely társadalmi és irányczikkeket, alkalmi elmélkedéseket, táj- és útleírásokat, verseket s egyéb apróságokat tartalmaz. E kötet Czigány Károly Lélek Naplója ! Sokat Ígérő ezim. így nevezte Szemere Bertalan jeles írónk azon zsebtárcza-jegyzékét, melyet mindig és mindenütt magával borröpke gondolatait, a költői tájak kellemes benyomXsaií sft). belejegyezze s azokat a feledéstől megóvja a maga, az emberiség, a társadalom számára. így nevezi Czigány Károly is kötetét, amelyben jártá- ban-keltében, — bánatában, örömében, — olvasás-, társalgás- és utazás-közben szerzett tapasztalatait, ifjan működő szellemének észleleteit beható tanulmánynyal, nagy világismerettel, élénk fantáziával, a szép és nemes iránti vonzalommal adja vissza a közéletnek. „Nagyot senki ne várjon“ — mondja a szerző költői szerénységgel előszavában — és fölülmúlja a várakozást, mert Czigány Károly eltér azoktól a vidéki íróktól és poétáktól, akik sokkal többet szeretnek Ígérni, mint adni. Tisztelet a kivételnek ! Czigány Károly keveset Ígér : sokat ád! Nagyot is, sokat is nyújt e kötetben s annak minden egyes ezikkét meleg érzelem, vonzalom a szép iránt jellemzi; s az egész kötetben egyetlen lap sincs, hol ne találkoznánk szebbnél-szebb gondolatokkal, nemesobbnél-nemesebb érzelmekkel, vagy hogy a szerő saját szavaival éljek, melyeket előszavában mond: „Egy hullámos kedélynek „Lélek Naplója“ ez, melybe lerakvák a léleknek alkalmi, de röpke gondolatai, — s a szívnek fel-fel lobbanó tünékeny érzelmei, az emberi örömnek, búnak és megnyugvásnak meleg- s a tapasztalásnak hideg forrásaiból. Tíz év alatt irt czikkeit adja a szerző e kötetben, mert Írói működése csak 1875-ben veszi kezdetét, Jókai ötvenéves jubileumakor, midőn a jubilálót 2—3 lapon át üdvözölte. És azóta nem sokat törődik a §§-sokkal, asztal alá vágta a pörös aktákat és irt a „falusi élet komisz kenyere mellé — konfekt-munkát.“ És ezen „konfekt-munkákat“ kiadták a vidéki és fővárosi lapok; ezeket látjuk összegyűjtve e vaskos kötetben, — Ne ordíts, kedvés királyom. A dolog nem veszedelmes. Majd meglátod. — Hát beszélj! — A felséges nép választ egy bizottságot. Minden kraal egy-egy derék embert. Ezek összegyűlnek Dandorrah-ba s ott állandóan intézik az ország dolgait. Minden 10 évben uj választások lesznek s ezt a bizottságot nevezik parlament-nek. — Nagyon szép. — ügy van, az nagyon szép intézmény s Európában nagyon divatos. — De ügy látom, hogy kissé alkalmatlan. — Azt jól látod s úgy látják olykor a te európai kollegáid is. Hanem olyankor egyszerűen elcsapják a parlamentet. — Ne mondd! — Úgy van! — Te, mit, gondolsz, nem tartja azt aztán a nép szemtelenségnek ? — Dehogynem. Csakhogy azért vagytok királyok, hogy avval ne törődjetek. — Hallod szakács, te mégis nagy gazember vagy! — Ne hidd. Csak diplomata vagyok. Te az ilyesmit gazemberségnek tartod, pedig hát az csak diplomatia. Azt te nem érted. Mondtam, hogy műveletlen, buta vagy. — Ne viczczelj szakács, mert széthasitlak! — Amint mondtam. Egyébként alkotmányos királynak lenni igen kényelmes dolog. Például te | akarsz valami országos dolgot csinálni, megsúgod a miniszterelnökuek . . . — Hát az ki? — A parlamentben a fődiplomata. — Ah értem, a legnagyobb gazember. . . . — A te eszed szerint. Nos hát ennek megsúgod, hogy mit akarsz s ez megszavaztatja a parlament által. — Hát mind szeretik ezt az embert? — Hát persze, mert csak olyanokat választat meg a kraal-okban, akiket szeret. — Furcsa. De hát hogy tudja azt csinálni? . . — Nagyon egyszerűen. Akik azt választják, akit ő szeret, azoknak pénzt, hivatalt ad, akik nem azt választják, azokat nagy adóra fogja, becsukatja. — Ne tréfálj szakács. Azt gondolod, hogy bolond vagyok? — Te ahhoz nem értesz. — De ha ez igaz, hát akkor a felséges nép azt a főgazemhert mért nem hasítja széjjel? — Néha azt is megcsinálják. Akkor azt úgy hívják, hogy forradalom. — És akkor mit csinálnak? — Széthasitnak minden hivatalos diplomatát. — És a királyt? . . . — A királyt csak akkor, ha a diplomatát pártolja. — Hát tudd meg szakács, hogy én mihelyt kineveztem az én diplomatáimat, mindjárt szét is hasítom. amely hasonló egy kis könyvtárhoz, amelyben minden egyes czikk. minden egyes értekezés önálló könyvecskét képez. „Az ember“, „A munka“, „Boldogság“, „Szeretet“, „Szerelem“, „Remény“, „Vidámság“ stb. bölcselmi értekezései mély gondolkodó tehetségről, meleg érzelemről, nemes szívről — és nagy olvasottságról tesznek tanúságot. Czigány Károly egyike azon férfiaknak, akik nem szórakozásból olvasnak, hanem azért, hogy abból gondos jegyzeteket és kivonatokat csináljanak és az olvasottakat sajátukká tegyék. Szeret idézni jeleseinkből, de nem azért, mintha velők olvasottságát akarná fitogtatni, hanem, mint maga mondja : „e hazafias gyöngyszemeket lelkemen átszűrve kívántam imádott nemzetem és fajom szülötteinek ismételt adagokban ezeknek is szivébe leikébe átcsöpögtetni, — meg- örökiteni. Tud az ősök dicső tettein lelkesülni, argumentumait, példáit szereti a történetből felhozni, melyek egy-zét kivétellel, mindig helyeseknek és alkalmasaknak bizonyulnak. Jólehet irányczikkei közt vannak olyanok is, melyek a mindennapi sajtó számára lettek Írva, valamely időszaki kérdés megoldására és igy egyesekre nézve nem bírnak érdekeltséggel, miután az illető kérdés vagy megoldatott már, vagy megoldás nélkül feledésbe ment; mindazonáltal ezen czikkek is helyes és szabatos gondolkodásról, erős kritikai tehetségről tanúskodnak. A kötetet költemények zárják be, melyek közül „Igazgyöngy“, „Örüljünk“ czimüek tűnnek ki, melyek a költő szivének, érzelmeinek és gondolatainak hű tolmácsai. Szeretni Istent, hazát, szépet, jót, igazat — önmagunkat és embertársainkat melegen, hirdeti Czigány Károly „Lélek Naplójáéban, melylyel czélul tűzte ki magának a szerző : az életből merített tapasztalatait vissza adni annak, amelytől kapta — a közéletnek. És e mellett tanít és serkent, gyönyörködtet és lelkesít, edzi és szilárdítja a lelket az erény útjain. A kötet Jókainak van ajánlva. Reméljük, hogy e kötet a közönség megelégedésével találkozand és bátran merjük bárkinek is ajánlani, mert megtalálja benne olvasni valóját a komoly gondolkodású férfiú, és a szabad idejében olvasni vágyó háziasszony és családanya. Szeretjük hinni, hogy a legközelebb sajtó alól kikerülő második kötetével a szerző még inkább díszíteni fogja azt az épületet, melyet első kötetével hozott létre, s melylyel bölcselmi s erkölcs-literaturánknak oly lélekemelő iskolát nyitott. —isiVIDÉK. Pápa május 7. (A „Veszprémi Független Hírlap“ szerkesztőjéhez) Tóth Dániel főiskolai tanár urat súlyos csapás érte, — szerető neje szül. Muck Mária f. hó 3-án meghalt. Temetése 5-én volt, általános részvét mellett. Béke hamvaira. Somogyi Károly színigazgató előadásait — nem mint múlt levelemben jeleztem 1-én, hanem f. hó 8-án, holnap fogja megkezdeni. Az első majális városunkban holnap tartatik, ha ugyan az idő engedi; mert eddig biz a május igen hideg volt, hogy * t/ i ^ - ... _i_--ÍJ---~ 1-^ „ -Í-A1Í Vnl\o-fof űlnxranni — Rendezik pedig ezt a majálist városunk fiatalabb izr. kereskedő segédei, a vasúti indó- ház melletti restauratióban. A lövöldének múlt vasárnapra tervezett ünnepélyes megnyitása a nagy hideg miatt elmaradt. Nagy Károly bábsütő kocsijáról f. hó 2-án este felé — mikor a vaszari búcsúról hazafelé jött — ismerretlen tettesek egy ponyvát s egy szűrt elloptak. A soproni m. kir. postaigazgatóság az itteni postahivatalhoz gyakornokká Battenberg Lajost nevezte ki. PÁPAI. Aika-Csingervölgy, máj. 4. (A „Veszprémi Független Hírlap“ szerkesztőjéhez) A hírlapokból olvasott gyakori tüzesetek ország- s megyeszerte lázas izgatottságba ejtik a résztve\ő olvasót. A múlt hét folyamán minket is rémületbe ejtett a bányatelepen elterjedt vészhir, hogy a szomszédos Úrkút község lángokban áll. A bányakezelőség intézkedett, hogy a kéznél és szabadban dolgozó munkások azonnal a helyszínére siessenek menteni, mit még megmenteni lehetséges. • Nagy dicséretet érdemel tek. Hnmayer Károly budapesti mész-iparos, kinek ugyan Urkuton e nemű vállalata lévén, esetleg épen személyesen üzletét vizsgálandó — üzletének az az saját hátrányára minden — Akkor nem vagy alkotmányos. ;•— Miért ? — Mert az alkotmány az, hogy a diplomaták addig kínozzák az alattvalókat, mig a nép aztán megúnja s te egyszerűen elcsapod. — ügy is jól van. — Látod, hogy mégis fog a fejed. — Ne hízelkedj! — Aztán mint alkotmányos király nem te jársz azután az adó után, hanem a parlament kirójja a népre s egy nagy rakás hivatalnok beszedi, elviszik a miniszternek s az elhozza nékeo. — Derék emberek. — Úgy van nagyon derék emberek. Úgy hívják, hogy adóvégrehajtók. — Hatalmas emberek! — Igazad van. Azoktól senki se biztos. Mindenki fél tőlük. — Te szakács, azt mondom, jobb szeretnék adóvégrehajtó lenni mint király. — Már hiszen egy európai főadóvégrehajtóság többet is ér, mint az a te felleghajtó királyságod. — Te megint vakmerő vagy! — No ne apprehendálj, ha rám hallgatsz — kiművellek s hatalmas király lesz ! — Téged nevezlek ki főgazembernek. — Ennyi tiszteletett nem érdemelek. — No ne izélj, fogadd el. Ekkora tolvaj mint te nincs az országomban! (Folyt, köv.) munkásait azonnal a veszély helyére vezényelte á tapintatos intézkedései által a bősz elemet lehetőleg localizálta. — Továbbá többeknek a helyszínén zsebpénzéből pénzt osztogatott. — Haza érkezvén Budapestre, onnét pedig üzletvezetőjének 100 frt. segélyt küldött a szerencsétlenek közti kiosztás végett. A nagyvázsonyi tek. urad. igazgatóság pedig szinte gyűjtést eszközölt a tiszt urak közt, kik szép jelét adták emberbaráti szeretetüknek, mert mint tudom és ha jól értesültem, többet mint 40 frtot adhattak át a községi bírónak kiosztás végett.^ Az uradalom tulajdonosa ngs. Totescó Armin ur pedig amint értesült a szerencsétlenségről: megígérte a szükséges épületfát a leégetteknek ingyen kiszolgáltatni. Szám Lörincz, bányatiszt. Vámos, május 3-án 1886. (A „Veszprémi Független Hírlap“ szerkesztőjéhez) Nem mulaszthatom el, hogy a „Veszprémi Független Hírlapot“ mely jelezte a faészi uj templom alapkövének május 1-én leendő letételét, annak mikénti megtörténtéről röviden ne tudósítsam. Községi előleges határozat szerint teljes munkaszünet és nagy ünnep volt Faész községben; már kora virradatkor magasan lengő koszorúval ékesített nemzeti zászló hirdette a rendkívüli örömnapot, melyen régi vágyát, óhajtva óhajtott kívánságát bimbajából fejleni látta e hitbuzgó község. Tiz óra felé már mindenki, ki csak mozogni tudott e községben, az: uj templom munkásaival egyetemben a jelenlegi templomba ment, hogy mindazokra, kik ez örömnapnak mint régi vágyaik teljesülésének bármi tekintetben előmozdítói voltak, Istenhez áldásért könyörögjenek, hogy önmaguk és az uj templom munkásai számára segedelmet kérjenek. Szent mise után megindult a nép körmenetben azon helyre hol az alapkő leteendő volt, hol magyar és német nyelven rövid alkalmi beszéd intéztetett a nép és munkásokhoz, minek befejezése után egyházi szertartással letétetett az alapkő, melyben elhelyeztetett okirat kíséretében a 46 faészi házbirtokos és épitetö névsorozata, minden mostani hazai érczpénz- nemböl egy-egy példánya és a megye székhelyén megjelenő 4 féle lap egy-egy példánya s igy itt a szerkesztő ur engedelmével a „Veszprémi független Hírlap“ is, s ezzel a további munkálat átadatott az építő mesternek. Ezután következett az ily alkalommal szokásos kalapács-ütések az alapkőre. Az első egyházunk látható feje XlII-ik Leó pápa ö szentsége jólétéért és szent hitünk gyarapodásáért. 2-ik a községbiró által ő felsége apostoli királyunk és édes hazánk jólétéért. 3-ik szeretett főpásztorunk megyés püspök ur egészségéért, ezután a helybeli lelkipásztorért, minden egyházi és világi elöljárókért, majd a község jó voltáért, az építő mester és munkásokért s igy tovább egész hosszú sorozata .a külömbféle czim alatti jó kivánatoknak ki-ki maga részéről megtoldva a munkások részére nyújtott kis pénz ajándékkal. Ennek befejezte után térdre borulva „Ur Isten szent felségedet borulva imádjuk“ egyházi ének egy szakaszát egész lelkesedéssel énekelte el az összes out íevo ajxaxos nép, s ezzel vissza tért újra a jelenlegi templomba, hol „Téged Isten dicsérünk“ hála adó ének elzengedezése után befejezhetett az egyházi szertartás sorozata, és kö vetkezett a magyaros magnum áldomás a munkások számára a korcsmában étel és ital, a vendégek számára ki csak megjelent a helyiségben három fogásos ebéddel, mely 15 tál külömbféle ételt foglalt magában, fogásonkint 5 tál ételt, de volt is ám öröm é? jó kedv midőn látta e jó nép, hogy az ő lelki örömében szeretett vendégei is szívből osztoznak. Fogadja tek. szerkesztő ur stb. . . . s. ÚJDONSÁGOK. Veszprém, május 8. — Színtársulatunk, a Thalia-szövetkezet, mely a szövetkezeti színtársulatok közt az országban ezidőszerint a legelső helyen áll, egy hét óta van városunkban. Az időjárás miatt azonban, bár minden estélyük a művészet remeke, közönségünk eddig csak gyéren látogatta a színházat. Ma délelőtt Véghelyi Dezső alispán ur kezdeményezése folytán értekezletet tart a helyi intelligens ifjúság a megyeházán, hogy a társulat ügyét felkarn- lólag mozgalmat indítson közönségünk között. Valóban ez a saját kormányzata s régi jó erőkből alakult társulat meg is érdemli a város támogatását s hisszük, nem fogják Veszprémet panasszal elhagyni, 4 hét múlva. — Májusi hó, fagy gyönyörködtet pár nap óta. Ä gyümölcsöt tönkre tette; egyébben még nincs kár. Tegnap délelőtt erősen havazott. Fehér lett a város egyszerre. Délután melegen sütött a nap. Bolond Józsinak való idő ez ! — Alapkőletételi-iinnepély mégis lesz a megyeházépitésnél. Eziránt legközelebb határoz a megye. — Az almádi fürdőrészvénytársaság választmánya múlt kedden ülést tartott, melyen egy istálló építését s a Remete-patak alsó gyalogsétánya elkészítését határozták el. — Pauler igazságügyminiszter halálát a megyei székváros is gyászolta. Úgy a törvényszék, mint az ügyészség épületein gyászlobogó lengett napokon át. Nyugodjék békén ! — A Bábel tornya vagyis az uj városház ügyét, mint lapunk más helyén is jelezzük, ma tárgyalja a képviselet. Hogy aztán úgy ne járjunk a jövedelemnélküli parádézhat- námsággal, mint a megyeház építési kövekkel. Ivéler tudvalevőleg 1400 öl követ akart megvenni 4 frt 75 krjával, s hogy oda nem adták, ugyanazokat a köveket 4 frt 50 krjával hor- datja most, szerződés nélkül. — Aztán az erdei
