Veszprémi Független Hirlap, 1886 (6. évfolyam, 1-53. szám)
1886-04-24 / 18. szám
ajánlani a szülőknek, bogy tanítsák gyermekeiket küzdeni az élet viharaival-, részesítsék őket erkölcsös, vallásos nevelésben! Lelkészek, tanítók, ti pedig tanítsátok a népet élni, amit úgy fogtok elérhetni, ha megtanítjátok őket jól imádkozni, mert amint sz. Ágoston mondá: „Aki jól imádkozik, az jól is él!“ —m. VIDÉK. Pápa, ápril 23. (A „Veszprémi Független Hírlap“ szerkesztőjéhez) Csendőr garázdálkodásról kell ezúttal b. lapját értesítenem. A pápai őrsre beosztott Hor- vát nevű csendőr ugyanis f. hó 17-én d. u. 5 óra tájban, meglehetős ittas állapotban Krausz Sámuelnek az uj-utczán levő korcsmájába ment, hol az ottlévő vendégek egyike e szóval „maga is itt van az őrsön barátom?“ megszóllitotta a csendőrt, -mire ez kardját kihúzta s azért, mert az illető vendég őt barátjának nevezte, keresztül akarta szúrni, de ebben a korcsmában levők a csendőrt megakadályozták, sőt mikor újra kezdett a karddal hadonázni, azt tőle el is'vették, könyörgésére azonban visszaadták. Ekkor a csendőr a laktanyára futott s töltött fegyverét vele hozva visszajött a korcsmába oly szándékkal, hogy aki őt bántalmazta, agyonlövi, a korcsmában azonban senkit sem találva, az udvaron állt lesbe. Ekközben két csendőr jött utánna, — s bár ezek neki felebbvalói voltak, — fegyverét felszólításukra nem adta át, sőt hogy őket elijesze egyet lőtt a levegőbe. A lövésre az utczán nagy csődülés lett, s ez a csendőrt még jobban boszantotta. Ekközben megjelent a rendőrkapitány is, és látva hogy a két csendőr részeg társával nem tud boldogulni, elküldött a katonai őrjáratért, mire azonban ez a helyszínére ért, akkorra már egy Gerber nevű csendőrtizedes lefegyverezte Horvátot s bekísérte alaktanyára. Horvátot másnap az örsparancsnok — ki az eset alkalmával hivatalos kiküldetésen volt —- a székes-fehérvári katonai fogházba kísértje. Balaton-füred, ápril 23. (A „Veszprémi Független Hírlap“ szerkesztőjéhez) (25 éves tanítói jubelium.) Sváb Lajos rom. kath. tanító, ki már 38 év óta eszi a tanítói pályán szerezhető kenyeret, 25 éve működik Balaton-Füreden. Érdemeinek elismerése jeléül a róni. kath. hitközség mindazok közreműködésével, kik Sváb Lajos tanító urat tisztelik s szeretik egy kis ünnepélyt rendez f. évi május hó 3-án, mely délelőtt 9 órakor veszi kezdetét az r. k. iskola helyiségében. Először a növendékek évi vizsgája tartatik meg, azután az emlék-tárgy átadása, végül pedig társas ebéd Fodor József vendéglősnél. Mindazok, kik akár az emléktárgy vételárához hozzájárulni, vagy a társas ebéden részt venni óhajtanának, forduljanak ez ügyben Kanovics Gyöi-gy bizottsági jegyzőhöz Balaton-Füreden. I*. I. Mezőszenígyörgy ápril 20. (A „Veszprémi Független Hírlap“ szerkesztőjéhez.) Sehol és sémiben sem nyilvánul tisztábban a népnek szeretet és hála-érzetből származott kegyelete, mint a szomorúság idejében. Általánosan ismert igazság az, hogy az emberek közül azok, kik csak saját énjöket szeretik, és semmi nemesebb érzelemmel nem ékeskednek; — Ha a napsugarát nem egy vízzel telt pohárra, hanem egy háromélü finoman csiszolt üveg-prysmára vetjük (tükör segélyével), a keletkező szivárványszalag határozottabb jelleget ölt. Élesebben meg- külömböztethetök az egyes színek helyei. Ha most a prysmára nem a nap sugarát, hanem például bor- szeszláng halvány, kékes sugarát vetjük, a szivár- ványos szalag elhomályosodik, a színek elmosódnak .. s ha borszeszlángba egy kevés sót tartunk platin sodronyon, az elhomályosodott szalag egy bizonyos helyén élénken sárga szinü vonalka tűnik föl, mely mindannyiszor felvillanik, ahányszor a só a lánggal érintkezik. A kis sárga vonalka a só egyik alkotó részét a nátriumot jellemzi. Ha más anyagot közelitek a lánghoz, más és más helyen tűnnek föl más és más szinü csikók. Ha tehát most én egy ismeretlen anyagból jövő fénvsugárt vetek a prysmára, s megfigyelem a fényszalag színes vonalkáit, következtetni tudok az anyag alkotó részeire, anélkül, hogy azt magát közelebbről megvizsgáltam volna. így sikerült megállapítani a messze végtelenben csillogó álló csillagok anyagi minőségét is és azon eredményre jutottak, hogy azok a mesés távolban levő világot ép olyan alkotó részekből állanak mint ami földünk, vagy mint a nap, melyben még izzó állapotban vannak az anyagok. E tény megerősít Laplace elméletét, hogy t. i. a föld s a csillagok egykor* egy óriási gömböt képeztek, melyből a sebes forgás következtében a csillagok s velük ami földünk is kivált—ez ős gömb. maradványa a nap. A spectroscóp tehát megnyitotta az utat a végtelenbe, fürkészhetjük szabadon a mindenság titkait.. Azért ne idegenedjenek el kedves hölgyeim a csillagoktól, hogy azok is csak olyan földek mint a mienk — talán azokon még áll az éden, még az alma is rajt csünghet a fán. BENCSIK FERENCZ. az öröm és jólét napjaiban mint a tavaszi nap jótékony sugarait, keresik fel a boldogság élvezőit, hogy a morzsákban részesülhessenek, melyek az ő uroknak asztaláról lehullanak; mig a szomorúság napjaiban megfeledkezve mindenről, amit az előtt tettek, a Karony rideg köpenyébe burkolva félre álnak mint valami idegenek, kiknek sejtelmük sincs a történtekről. Nem igyarok kiknek szivét e keresztényi erények legszebbike a szeretet és hálaérzet ékesíti, mert azok ép a szomorúság napjaiban törekednek a veszteség okozta sebek sajgó fájdalmát a részvét gyógyító balzsamával enyhíteni. Ugyan ezt tapasztaltuk folyó hó 17-én Mező- Szent-Györgyön idősb győrszemerei Matkovich Tivadarné szül. Nagybocsai Sárközy Hermina asszonyság temetése alkalmával is. » Alig hozta meg a villanyos drót a szomorú hirt, hogy egykori j óltévő angyaluk meghalt, s alig értesültek tek. Krisztinkovics Aladár ur mint a családnak hü barátjától, ki a szükséges előkészületek megtétele végett jelent meg közöttük, hogy az elhunyt gyülekezetük kebelében óhajtott pihenni; a gyülekezet elöljárói az első felszólításra a legnagyobb készséggel egyeztek bele a törvényes formaságok betartása mellett a rovatainak a templomban leendő felállításában, gyász lepellel vonván be a szószéket, az ur asztalát, az első széksort s a bejáratokat is. Ott állott a boldogultnak számos szebhnél-szebb koszorúktól borított érczkoporsója az ur asztala előtti ravatalon. Minden szeretet és hálaérzetről tett tanúságot, de legérthetőbben s legmeghatóbban nyilvánult ez azon altalános zokogásban, mely a templomot zsúfolásig megtöltő gyász közönségen erőt vett a gyász beszéd alatt. A templomi gyászbeszédet nagyt. Halom Ádám Szt-Györgyi ref. lelkész ur tartotta ékes és megható beszédben emlékezvén meg az elköltözöttről Lukács eyangelioma I fejezet 38 versének szavai szerint: „Es elméne tőle az angyal“, mint a családnak egyháznak és emberiségnek jótékony angyaláról. A gyászbeszéd végével a koporsót a Szent- Györgyi hívek közül 12-en vállaikra emelték, a koszorúkat pedig a nők, a fáklyákat pedig azon őszinte szivil barátai és elvtársai a családnak, vitték kik Enyingről s a szomszéd községekből, értesülvén a gyászesetről, a végtisztesség tételre megjelentek, részvétük által akarván enyhíteni a család fájdalmát. A temetőben, hová az egész község s a vidékről megjelentek szépszámú közönsége a legszebb rendben kisérte ki az elhunytat, a családi sírboltnál t. Horváth Dezső veszprémi evang lelkész tartotta a siri beszédet, melyben a bölcs Sirák II fejezet 28 versének ezen szavai alapján; „A mikor az ember meghal tudja meg miként élt“, — tüntette fel, ki halhat meg boldogan. A gyász szertartás befejezte után a megszomorodott családtagok visszautaztak Pestre. Az elköltö- zöttnek legyen könnyű a föld, a bánatos család fájdalmát pedig enyhítse a rokonok és számos megjelent tisztelőinek őszinte részvéte. r. I. „Veszprémi jótékony nő-egylet“ Kimutatás vagyoni állapot, jövedelmek- és kiadásokról az 1885-ik évben. ' I. Yagyoni állapot: Tallián Pálné-féle alap a veszprémi ta- karékpénztárban 4305. könyvlap (1886. jan. 4-én) 15.000 frt. A veszprémi takarékpénztár alapítványa 3620. könyvlap (18S6. jan. 1-én) 50? frt 20 kr. Az Altstädter és Scliweitzer- féle alapítvány 563. könyvlap (1886, jan. 1.) 199 frt 96 ki-. Tartalékalap elhelyezve a veszprémi takarékpénztárban 3135. könyvlap sz. alatt (1885. jan. 1.) 3005 06 kr. Az ala- pitó-tagok által befizetett öszszegek 330S. és 2997. könyvlapszámok alatt (1886. évi jan. 4.) 900 frt és 150 frt — 1050 frt. A 4816. számú (kassai) földtehermentesitési kötvény (Tuszkau M. ajándéka) 52 frt. MunkaAicania királya. (Amerikai naplófeljegyzéseimből) Irta: Kompolthy Tivadar. (F oly tatás.) A dandorrah-i felség bámulatra méltó örömmel fogadta Leboucher urat, ki alig tudott hova lenni a fölötti örömében, hogy ezúttal a szokásos botozás elmaradt. O felsége két nap óta nem tudott jóizüt enni s már épen ismét azon a ponton volt, hogy újra a nyers hús élvezetére adja magát, mikor az udvari szakács ur megérkezett. A vízhatlan eső-kostüm, mely tagjait födte, nem kevésbé lepte meg a derék monarchát s müér- tőleg szedte le az olajos vászondarabokat Leboucher úrról. Nyilván úgy vélekedett, hogy ez a luxus inkább megilleti a királyt, mint egy közönséges in- digena-szakácsot. Nyomban beaf-et kelle készítenie s ő felsége azon kitüntetésben részesité derék szakácsát,'hogy saját legmagasb személyében celebrált körülötte, kuktái minőségben. Időközben a következő párbeszéd fejlett ki köztük : — Látod fehér, én meglehetősen szeretlek, pedig nem ésdemled. — Dehogy is nem, csakhogy te is csak olyan király vagy, mint a többi! — Milyen ? — Kegyetlen és buta! Hallgass, mert szétbasitlak! — Akkor nem eszel több beaf-et, tojással és garnirozva. — Szemtelen! — Piha ! A sértéseket nem veszem föl tőled. alap 30 frt. Pénztári maradvány az 1SS5. év végén 119 frt 34 kr. Összesen 19.965 forint 56 kr. • Ezenkívül kezeli az egylet a népkonyha- alapot, mely jelenleg tesz (1S86. jan. 1-éig) 132 frt 40 “ krt. II. Bevétel. Pénztári maradvány az 1884. évi'ől 127 frt 88 ki*. Tagsági dijakból befolyt 404 frt. Karácsonyi gyűjtő-iveken befolyt 260 frt 20 kr. 18S5. junius 6-iki „Betekintsi“ ozsonna jövedelme 53 frt 14 kr. Földtehermentesitési kötvényből befolyt kamat 2 frt 44 kr. Egyéb ajándékok és gyűjtések (ngs. káptalantól 10 frt, Supka zirczi apát úrtól 5 frt, Sárkány apát úrtól 5 frt, Bohuniezky jbiró ixrtól 4 frt 50 krt. Ivováts polgármester úrtól 2 frt 70 krt, Margalit Ignácz úrtól 25 frt, mtls. Kopácsy József úrtól 25 frt, özv. br. Fiáth Ferenczné ő méltóságától 50 ;frt, Ns. Szabó G}rörgy úrtól 50 frt, Gr. Esztei’házy Móricz főispán ur ő méltóságától 100 frt) — 177 frt 20 kr. Pénztárnoknétól visszavétetett 8 frt 10 kr. Takarékpénztári tőkék után kamat 719 frt 98 ki*. Összesen lSj)2 frt 94 kr. Gyermekek ruházatára 14 frt 65 la*. Gyógyszertári számlákra 29 frt 65 kr. Takarékpénztárba tétetett 175 frt. Izr. nőegyletnek és krajczáregyletnek 10—10 frt — 20 frt. Szürke nénikéknek 10 frt. Hunyady Róza neveltetése 70 frt. Krausznak utalványokéx*t 25 frt. Pénz- tárnoknénak adatott 1260 frt. (A pénztárnok- nénak adatott 1260 írtból kifizettetett rendes havi 'segélyekig 1086 frt 20 kr., rendkívüliekre 165 frt 70 kr az elnöknek visszaadatott 8 frt 10 kr, tehát összesen 1260 frt.) Összes kiadás 1733 frt 60 kr. Marad az 1886. évre 119 frt 34 kr. Kelt Veszprémben 1SS6. évi ápril hó 23-án. ÚJDONSÁGOK. Veszprém, ápril 24. — Boldog húsvéti ünnepeket kívánunk szivünkből hírlapunk minden olvasójának. Adja az ég, hogy e szent örömnapokat, sze- retetteik körében, vidáman, boldogan töltsék. — Személyi hírek. Véghely Dezső alispán ur Pápáról, dr. Bezerédj Viktor orsz. képviselő ur Budapestről Veszprémbe érkezett. A kerület képviselője május hó 3-ig marad városunkban. — A nagy hét folyamán városunk polgársága dicsérendő áhítattal kereste föl templomainkat s estenden a kálváriái ájtatos- ságokat. — Uj arczot ölt városunk az ünnepek közeledtével. A távolból megjöttek a polgárság rokonai s most sok régi jó ismerőssel találkozunk, kiket régóta nem láttunk. — Czigány Károly jeles irótársunk remek műve, a „Lélek Naplója“ czimii bölcsei mi mű, mint értesülünk, Budapesten is roppant érdeket keltett s amint a mű expeditiójából kitűnik, valószínűleg uj kiadás i*endezése fog szükségessé válni. A mű ára 2 frt. — A székesfehérvári színtársulat előzetes jelentését közöljük im hírlapunk más helyén. A névsor sok kitűnő erőt jelez s igy a jeles társulatnak biztosítva lesz a pártolás is. Ma, azt mondhatni, ez a társulat a legjobb az országban. Mához egy hétre, jövő szombaton lesz az első előadás. — Bogyó társulata azért nem jöhetett el, mert a concessiót nem kapták meg a központi koi’mánytanácstól. — Jól van. Főzni tudsz, az igaz .... de az időjőslásboz nem értesz. — Veled nem vitatkozom. — Még a bivaly is többet ért ahhoz. Ha eső készül, bazaszalad az erdőből a kraal-ba. — Látom, hogy csakugyan buta vagy. A bivaly nem az eső elől szalad akkor haza, hanem azért, mert beborul s azt hiszi, hogy alkonyodik. — Sokat tudsz, fehér, hanem azt még sem tudod, amit én. — Mindent tudok. Azt pedig négyszemközt egyszer s mindenkorra kikérem, hogy műveltebbnek tartsd magadat nálamnál. Én egy finom franczia monsieur vagyok, te pedig egy neveletlen, buta . . . király, mint a többi. — Jól van, azért szeretlek, de ne viczczelj, mert széthasitlak. — Az nem volt viczcz! — Szerencséd is! Hát ugy-e nem tudod mi az újság? — Dehogy nem! — Hát mi? Az, hogy ismét hat fehér embert fogtál el. Ő felsége a király ügy elcsudálkozott erre a váratlan kijelentésre, hogy a beafforgató nyársat menten kiejtette a kézből, aminek következtében a hús a tűzbe hűlt. — Csudálatos! Hát azt te honnan tudod ? — A csillagokból. — Édes barátom! Ugy-e látod, hogy szeretlek ? — Látom. — Hát mond el, mit tudsz még a csillagokból ? — Hogy az elveszett piczi lányod, Lalla-Léh herczegnő él . . . A fekete felség e pillanatban mint a tigris rohant a szakácsra s torkon ragadva őt, fojtogatni ■ kezdte. — Időjárásunk pár nap óta zord. Csütörtök reggel hó esett, mely pár perez alatt fölolvadt, tegnap virradóra pedig iszonyú köd volt, mely a gyümölcscsirákra roppant kárt tett. Ma — ugylátszik — már jobbra fordul az idő. — Az almádi bérház épitését Brenner Lőrincz ur már megkezdette. Junius 15-én elkészül s átadja a tái*saságnak. — A sorozás Pápán s a pápai járásban befejeztetett. Az összes jutalék kitelt s a honvédséghez is került 9 ember. — Menzl Adolf ismei-t derék kereskedőnk piaczi háza emeletében nagy árucsarnokot nyitott s felhívjuk a szolid üzletre, mely gyári árakon adja az árukat, t. közönségünk figyelmét! — Vasparipán érkezik ünnep után való szerdán ápril 28-án d. u. 3—4 óra között Vörösmarthy Mihály ismert ifjú spoi*tsman-unk Köveskálláról, hogy itt az almádi 5-ös bizottsággal megbeszélje az Almádiban rendezendő vasparipa s torna- verseny-ünnepély progranjját. — Múlt vasárnap a kora reggeli ói*ákban 10 óráig mintegy 20 ember dolgozott a megyeházi építkezés körül, mi sok köi*ben megbotránkozást idézett elő. A végzett dolog oly természetű volt, hogy Siittőröl ép ez ói’ákban érkeztek meg a faragott kövek s ezeket momentán lei’akni kelle. A főpallér ur azonban rögtön intézkedett a további munka beszüntetése iránt. — A husszú-uíczai csatorna javítási költségeire vonatkozólag a múlt évben a megye tudvalevőleg azt a határozatot hozta, hogy e költséget egyharmadrészben a megye, egv- harmadrészben a város s egyharmadrészben az illető háztulajdonosok fizessék. Az ez ellen beadott fellebbezés elvettetvén, most már a költségek behajtása iránt az alispáni hivatal a legerélyesebb intézkedéseket tette meg. — Nyílt köszönet. Alulirt a veszpi'émi ev. ref. leányiskola növedékeinek kézi munkáihoz megkivántató anyagok beszerezhetése czéljából, kisorsolt egy drb. női karperecz ügyében tett lelkes fáradozásaikéi’t az egyház nevében, nyilvánosság utján, Márton Karolin, Lappai Anna, Taubler Anna és Dobner k.-a.-nak őszinte köszönetét és elismerését nyilvánítja, kívánva, hogy isten ily nemes buzgalomban sokáig tartsa a kedves kisasszonyokat. A karperecz szép nyerője Bencsik Tera kisasszony sokáig egészségben viselhesse azt. A soi*solás eredménye tek. Yida Imréné ő nagysága kimutatása szerint 20 frt 46 kr. volt; övé az érdem oroszlán része, ő fogadja legforróbb köszönetemet. — Veszprém 1886 ápril 21. — Bényei Gábor, ev. refonn. lelkész. — Nagy forgalom van a helyi postán, ugyannvira, hogy négy levélhordó is alig győzi a levelek kihordását. A x*endkivüli forgalmat a nagy ünnepeknek kell betudni, amikor mindenki siet övéinek s szeretteinek boldog ünepeket kívánni, szeretetüket egy-egy jó mákos- és diós kalácscsal erősítve. — Véletlen lövés áldozata. Ily czimü Kővágó-Örsi hírünk lapunk f. évi márcz. 27-ki szamában akként adatott ki: mintha a tilos utón szekerező béreseket 2 csősz zálogolni akarván, Lakatos József és János kvörsi birtokosok a béreseket ellenállásra buzdították volna s az igy támadt dulakodás közben sült volna el az egyik — Hol van — orditá — te tudod .. hol van! Beszélj, mert megfojtlak. — Ugy-e mondtam, hogy buta vagy! Eressz, bőgött a szakács — mert ha megfojtasz, ki mondja meg neked, hol a herczegnő . . — Pohos szamár! Hát illik igy bánni jó alattvalóddal. Szemtelen vagy mint a többi király. O felsége bocsánatkérőleg tekintett Leboncber úrra! Leboucher űr érzékeny szivű és megbocsátott. Mindössze azzal fejezte ki megbotránkozását, bogy a tüzes pernyébe esett búst ő felségéhez vágta. — Hát mond édesem, hol van az én gyönyörű kis Lallám ? — Megmondom, ha egyet megígérsz. — ígérem. — Az nem úgy van. A királyoknak a szava nem ér egy fakovát. Nem hiszek. — Ne tréfálj. — Nem én. Túszokat állíts! — Jól van. Mind az ötven feleségemet elviheted. — Köszönöm. Nem vesződöm a szerelemmel. — Hát mit kívánsz? — Minden miniszteredet s minden rokonodat. — Tudod szakács, te nagy gazember vagy, de azért szeretlek. Jól van — elviheted az egész kabinetet, meg az egész királyi pereputtyot, de ha megcsalsz —- szétbasitlak. — Köszönöm a jóakaratot. — S aztán? — Aztán alkotmányt adsz az országnak. — Hát az mi ? — Majd elmondom, vigyázz! (Folyt, köv.)
