Veszprémi Független Hirlap, 1886 (6. évfolyam, 1-53. szám)
1886-01-09 / 2. szám
érben kamataival együtt az I-ső és Il-od évesek élelmezését fedezze; ezentúl ha az intézet életrevaló lesz, ennek nélkülözhető jövedelméhez a tankötelesek a szükséglethez képest saját vagyonukból járulnának kiszámítandó pótlék-perczenttel, mi semmiesetre sem fogja a szükségelt és követelt élelmezési pénz felét túlhaladni. Vagy hogy még erősebb lábra állíttassák az iskola biztonsága, a fent, az építkezésnél felvett és esetleg nem szükségelt 100/o-hez még két éven keresztül fizettessék a 10°/0, s akkor a 30 tanuló élelmezésének megfelelő örökös tőkéül előláll 60 ezer firt, és még igy is egy 200 holdas gazda két évi élelmezés fejeben három éven át letörlesztendő 60 forintot fizet 300 forint helyett, egy 100 holdas gazda 30 frtot 300 frt helyett, egy 50 holdas 15 frtot 300 firt helyett s igy tovább. Most következnék a 3-ik kérdés, hogy miként lenne biztosítva az intézet látogatottsága, — erre nézve véleményem szerint csak egy biztos válasz lehet, ha. tudniillik törvényileg kötelezővé tétetik az. Nálunk még a kis gazdasági üzletkezelők nem akarják belátni a szakismeret szükségességét, termő- képességgel gazdagon megáldott talajunk eddig úgyszólván magától termett, nem éreztette, hogy szakismeretre van szükségünk, de ma már mások a viszonyok. Ha jólétet akarunk magunknak biztosítani, szakismerettel egybekötött gazdasági üzletkezelést kell folytatnunk, de épen ezt nem akarja népünk ezen osztálya belátni, ok erre ugyan az a megcsö- könyösödés, ami van ott, hogy idegenkedik népünk az elemi iskolába is küldeni gyermekét. Ha tehát szükséges volt ott a törvény a tankötelezettségre, hasonlólag itt, — ha az iparos-ifjak köteleztetnek az ipariskolát látogatni, úgy mondja ki a törvény : miután a gazdasági üzletkezelésnek is vannak tudományos elveken és gyakorlati elveken alapuló tanai, melyek nélkül okszerűen gazdálkodni nem lehet: hogy minden gazdasági üzletkezelő a kellő szakismerettel ellátva legyen, vagyis a részükre felállított gazdasági iskolába az elemi- és ismétlő-iskola befejezése után, járni kötelesek legyenek. Ha már 'most azon kellemes helyzetben lennénk, hogy szakiskolánk benndezve s benépesítve lenne, az a kérdés merül fel, hogyan legyen ezen szaktanintézetünkben az oktatás szervezve? Miután tudjuk, hogy 50—200 holdas gazdáink szakképesítéséről lehet intézetünkben csak szó, tehát ezek körébe vágó gazdasági üzletet képező tényezők szem előtt tartásával kell az oktatás vázlatát megállapítanunk. — Tehát körükhöz képest érteniök kell az állat-tenyésztéshez, talajmi velőshez, gépkezeléshez, mesterséges takarmányozáshoz, cselédek és napszámosokhoz! bánásmódhoz és üzletükben előfordulható köoyvvezetéshez, szóval mindazon sikert biztositó gazdasági üzleti tanok és szabályok összegét meg kell tanulniok, amelyből a gazdasági szaktudomány áll. Ne ugyan tudományos, de legyen szaktanoda s ölelje föl e szakokat: talajisme, gazdasági növény- termelés, állattenyésztés, gyümölcsfatenyésztés, konyhakertészet, üzletkezelési szabályok, gazdasági számvitel, erdei fatenyésztés, időjárás tüneteinek magyarázata, mezei rendőrség, szőllő-termelés és borkezelési szabályok“ stb. Ez emlékirat kellőleg tájékoztathatja a magyar gazdaközönséget úgy az uj szakiskola szervezetére, mint jövő beléletére vonatkozólag. Az értelmiségnek, a megyebeli tanitók, jegyzők, lelkészek feladatául marad most, a néppel a földmives-iskola feladatát megismertetni s fiaikat a tanulásra buzdítani. Csak igy lesz foganatja az elvetett magnak, melyet önzéstelen, gondos kezek ültettek el a nép jobblétének felvirágozására! Az uj községi törvényjavaslat. — Ajánlva Korporal barátomnak. — Igaz, hogv az uj községi törvényjavaslat elolvasásakor engem is a javadalmazásunkról szóló rész hozott ki legjobban sodromból, annál inkább, mert először legközelebbről érdekel és másodszor, mert javadalmazásunk jnéltányosabb megállapítása iránt táplált jogos reményemet semmisítette meg. Avagy nem jogosan várhatta-e minden kjegyző a törvény- javaslattól, hogy a jogos várakozásnak megfelel, szemben az 1871. évi XVIII. t.-czikk életbelépte óta a kjegyzőkre utalt és 19131/85. számú belügyminiszteri rendeletben a jegyzők által végrehajtandó törvények és rendeletekkel, melyek registrálása csak 2 iv nyomtatva, és nem-e jogosan várhatta minden jegyző, de e részében már az érdekelt közönség is az 1871. XVIII. t.-cz. életbelépte óta a mai napig aránytalanul (lásd és olvasd a fenthivatkozott miniszteri rendeletet), a helyi körülményekhez képest egy vagy több ember munkaerejét meghaladó, sok teendő ellátbatásához szükséges munkaerő határozott kirendelését? a mely legelső sorban az állam, másodsorban a közönség — és csak harmadsorban a mi érdekünk. — Bizonyára a közigazgatás alphájá- hoz értő laikus is legkevesebb ennyit várt az uj törvényjavaslattól, de senki nem várta azt jelen alakjában, meglepetés az mindenkire, annál szembe- szökőbb meglepetés, mert előre hirdetett czélja a közigazgatás ázsiai állapotán segíteni, a zérusra lyukadt ki. De hagyjuk a jegyzők javadalmazási részét, minorum gentiumok vagyunk, Korporál szerint hazafiak, kik nélkül nem tud a szölgabiró, vármegye, adófelügyelő, tanfelügyelő, utász, bába, bakter, halottkém okosan fungálni, Szápáry államadósságot, nyugdijat, katonát, még csak minisztereket sem fizetni, — hanem térjünk át a törvényjavaslat sokkal ominosusabb részére, a jegyzőválasztási, a jegyzői állások betöltési módozatára : Általában az egész törvényjavaslat az 1871. évi XVIII. t.-czikkben biztosított községi autonómia határozott kijátszása, kortestörvény akar lenni, mely a törvényhatóságok rendezéséről szóló törvényjavaslat által a kurmány le- kötetezettjeivé vált szolgabiráknak az újon választandó jegyzőket czélozza, lekötelezni, ekként biztosítva lesz minden járásban egy fő- és számtalan al- kortes. — Dicső szerep! Még ez a jegyzői teendők hosszú sorozatából hiányzott. — — - — Kandidál tehát a szölgabiró bírót, jegyzőt, kqrorvost. — Hányat, ahoz senkinek, de különösen a választóknak semmi köze, hogy kit, azt ö majd jól fogja tudni, és senkitől nem kérdezi. — Hát a községi számadások megvizsgálása tekintetében tartandó közgyűlés idegen községből delegált elnöke? Ez ám még a valami! Hanem e pontnál bátor leszek következő módosítást beadni az „elnök“ czim ellen, e helyett ugyanis jó lenne .közgyűlési felügyelő- 2000 forint fizetéssel; hisz a felügyelők korszakát éljük, van adó-, tan-, faiskola-, út-, kataszter- stb. felügyelő, csak adó nincs, t. i. pénzben, tanultság nincs, faiskola nincs, no út és kataszter az van, de rósz, sigy számvizsgáló községi közgyűlés is lesz, csak számadás nem lesz jó ............ De m ajd segít mindezen a törvényjavaslat zömét tevő fegyelmi intézkedés, rendbírság, mert rönd- nek muszáj lesz. lönni még a községekben is, kör- jegyzőségenkint évi 400 frjért. No hát lesz is! Csak várja-várja-várjatök , . . . De eltértem kissé czélomtól, mely eredetileg az volt, hogy megköszönjem Homokbödögének, hogy czikkemet ő irta meg, szja, én vénebb nótárius vagyok, ha már beláttam, hogy mi nem streikolha- tunk. Felesleges volt tehát Lovász-Patonán megijedni a streiktól, annál is inkább, mert ez, ha lehetséges volna, akkor is a t. jző uraknak válandott hasznára. Hiszen csak streikolhatnánk, lenne ám 1000 frt fizetésünk is. Másodszor, hogy Korporal barátomnak válaszoljam, miszerint elhiszem, hogy kilencz fiát, ha volna, jegyzőnek szánná (azoknak ugyan több eszük lenne, mint apjuknak e tekintetben, mintsem hogy lennének), hanem azt még neki sem hiszem el, hogy egy fiát jegyzőnek szánná, (nem tudom ugyan hány a reménydus jegyző-csemete), mert hát szép az a hazafiaskodás és követésre méltó volna, ha a példa felülről jönne, ha első sorban a törvényjavaslatot beterjesztő miniszterelnök ur, ha ingyért nem is, de fele fizetésért szolgálna és igy tovább, a nagyfizetésü s nem dolgozó, a nagy nyugdiju és nem nyugvó hazaboldogitók aránylago- san leengednének valamicskét, ha nem is a mi javunkra, de legalább a népnevelők javára, hogy ilyen törvényjavaslatkészitőt ne neveljenek. Korporál barátomnak a jegyzői állás szép jövőjére vonatkozó meggyőződése irigylendő látnoki tehetségére, vagy ami vele egymagas röptű költői fantáziájára vall, csakhogy ez nekünk, nem poétáknak. kik a czipót és a czipőt sehogysem tudjuk költői fantáziával létezőnek képzelni, ha nincs, vég- hetetlen sovány vigasztalás, és én részemről azon praktikus példabeszéddel tartok, hogy: „Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok.“ — Én tehát a törvényjavaslatot általánosságban sem fogadom el és mint honatya-választó kérem a napirendről levetetni, és meghagyni az ennél sokkal jobb 1871. évi XVI11. t.-czikket. GEFREITER. IRODALOM. — A hiizasságtörti. Ily czimmel illette a dúsgazdagsága daczára szegény és szánalomraméltó Soleur Gidó gróf nejét, a szép Raymundát, kit porbul emelt fel kényelmes palotába a szerelem, melyet a hitves hűtlenséggel viszónzott. — Az érdekházasságban sötét szerepet játszik a leánykori kedves: Vernier Jakab, ki aljas fenyegetőzéseivel, hogy a grófné leveleit felfedezi, játékszerként bánik Soleurnével, ki vakon engedelmeskedik ; álláshoz juttatja, de a parkfelűgyelő többet követel. Megragadó állásokkal ecseteli a ragyogó tollú iró: Richebourg -Emil. a franczia irodalom eme „Rejtélyes kéz“ czimü történeti regényének 2-ik és 3-ik füzetében, úgy a megcsalatott férjnek szenvedéseit, szilárd jellemét, mint a bizalmával visszaélő nőt, ki folyton sülyed, s a csábitó jellemtelenségét, kin mégis könyörül a boldogságát vesztett gróf. — Nagy szolgálatot tesz a már VII-ik évfolyamát élő »Olvasókör“ az irodalomnak, midőn ezen érdekfeszitő, elragadó irálylyal magyar nyelvre átültetett regényt közli. Csekély előfizetési ára (évnegyedre 1 frt 50 kr.), mely a ki- adóhivatalba: Budapest (Stáczió-utcza 31. szám alatt) küldendő, lehetővé tezzi, hogy a magyar nemzet minden rétegében otthonossá légy en. — Táborszky ős Parsch nemzeti zenemükoreskedé- sében (váczi-utcza 30. sz. Deák-Ferencz-utcza sarokház) megjelent „Pásztort űz mellet t“ csim alatt tiz eredeti dal énekhangra zongorakisérlettel vagy zongorára külön Szentirmay Elemértől. A dalok a következők: 1. Senki fia az ón nevem. (Az elhagyatott dala). 2. Nem volt soha, miért is volna. 3. Szép az erdő, hogyha kerek. 4. Zöld erdőben találkoztam én veled. 5. Hej! amikor kicsi kis lány. 6. Száz grófnak. (Betyárdal.). 7. Inczi-finczi kis leánya. 8. Kialudt már végreményem csillaga. 9. Árok, árok, jaj be mély árok. 10. Egy hatosban vagyon tiz krajczár. A díszesen kiállított I füzet Gyulai László jellemző rajzával van ellátva. Ára összesen 2 frt 50 kr. Szabályrendelet a zs báruskodásról. Zsibáruskodás gyakorlására nem nyerhet engedélyt oly egyén, aki nyereségvágyból elkövetett bűntettért vagy vétségért büntetve volt és akit az iparhatóság megbizhatónak nem tart. ily egyén zsibárus-üzletben segédnek sem alkalmazható. 2- §Zsibáruskodás gyakorolhatására Veszprém városában 6 engedély adatik ki. 3. §; Zsibárus-üzlet a Vár,- Piacz,- Palotai,- Szabadi,- Nagy-Vázsonyi,- Úri,- Toborzó,- Horgos,- Virág,- Takarékpénztár,- és Hosszú utczában és az ezek által határolt tereken nem nyitható. 4. §. A zsibárus üzlete állandóan a rendőr- hatóság ellenőrzése és vizsgálata alatt áll. 5. §. Ha az eladó személye vagy az eladásra kinált tárgy ellen gyanuok forog fenn, a zsibárus erről az illető rendőrhatóságot azonnal értesíteni tartozik. 6. §. Az a zsibárus, aki az 1. §. 2. pontja és az 5. §. intézkedése ellen vét, az iparhatóság által 50 forintig" terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 7. §. Azok, akik zsibárus-üzletet az 1884 október 1 -je előtt szerzett jogosítvány alapján folytatnak, üzletük gyakorlásánál jelen szabály- rendelet határozatait szintén megtartani kötelesek. Szabályrendelet a foglalkozást közvetítő és cseléd- szerző üzletekről. í. §. A foglalkozást közvetitő vagy cselédszerző- ipar gyakorolhatására nem nyerhet engedélyt oly egyén, aki a hatóság előtt mint erkölcstelen életű ismeretes, vagy akit az iparhatóság megbizbatónak nem tart. 2. §. A foglalkozást közvetitő vagy cseléd- szerző-üzlet nyithatására Veszprém város területén két engedély adatik ki. 3. §• A foglalkozást közvetitő vagy cseléd- szerző-üzlet tulajdonosa tartozik készpénzben vagy biztosítékként elfogadható értékpapírokban 100 forintnyi összeget a hatóság pénztárába, mint biztosítékot, az iparengedély kiszolgáltatása előtt letenni. Az üzlethelyiségben hatóságilag megállapított árszabály tartandó kifüggesztve. A jelentkezés alkalmával bárminemű dijat szedni tilos. Az árszabály szerint megállapított dij a tettleges szolgálatba lépéstől számítandó 8 nap után esedékes. A szedhető dijak a következőkben állapíttatnak meg: 1. Nem cselédszerü foglalkozás közvetítéséért ........................................1 frt. 2. Női cseléd szerzésért . . . 40 kr. 8. Férfi cseléd szerzésért . . . 50 kr. 4. Tömeges külső munkás szerzésért egyenkint.........................20 kr. 5. §• Az üzlettulajdonosnak rendes könyvet kell vezetnie; a könyv alakja, beosztása és tartama a következő: Az üzlet, valamint az üzleti könyvek a rendőri hatóság által bármikor megvizsgálhatok. Cselédet cselédkönyv nélkül, iparos-segédet vagy gyári munkást munkakönyv nélkül és egyáltalában foglalkozást kereső egyéneket kellő igazoló okmányok nélkül beszegődtetni tilos. 3. §• Az üzlettulajdonos a nála jelentkező egyén erkölcsi viseletéről tudomást szerezni és erről a felfogadót híven értesíteni tartozik. ,.9- * A már beszegődött egyént máshoz szerződtetni vagy más helyre csábítani, vagy elbocsátás nélkül távozottnak helyet szerezni, tilos. 10. §.. Az üzlettulajdonos köteles minden nála jelentkező és magát kellően igazolt egyénnek személyválogatás nélkül helyet közvetíteni. 11. §. Az üzlettulajdonos tartozik üzleti helyiségeit tisztán tartani. 12. §. Az a közvetitő vagy cselédszerző, aki a jelen szabályrendelet határozatai ellen vét: az iparhatóság által 50 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Szabályrendelet a kéményseprés-iparról. !• §• Kéményseprés-ipar gyakorlására nem nyerhet engedélyt oly egyén, aki képesítését az 1884. évi XVII. t.-cz. 4. §-a értelmében kimutatni nem képes; gyújtogatásért vagy tűzvész okozásért büntetve volt és a hatóság előtt mint iszákos ismeretes, vagy akit az iparhatóság megbizhatónak nem tart. A kéményseprés gyakorlása munka-kerülethez köttetik és e czélból Veszprém várost két kerületre osztatik. 2. §. I. kerület. 1. A Séd-patak jobb vagyis déli partján A választóvonal kezdődik a városnál déli részén, a Csókvár-utcza végén az 563 és 617 számú házak közt és a nagyvázsonyi-utoi: Lovarda-téren, Babóchay-téren, Gizella-téren piacz-utczán, vár-utczán és a szent Benedek- hegyen vonul végig a Séd-patakig. Am ezen vonaltól jobbra vagyis keletre fekszik az I. munka-kerülethez tartozik. Ide tartoznak azonkívül a Vár-utczából a 8—12 szán: alatti házak. 2. A Séd bal- vagyis északi partján : A választóvonal kezdődik a nagy-hidná] és képezi a csorda-utczának jobb vagyis keleti házsora. Ami ezen házsortól jobbra vagyis keletre fekszik, képezi az 1. munkakerületet. II. kerület. 1. A Séd jobb vagyis déli-partján. Mindaz ami a választó-vonaltól balra vagyis nyugatra fekszik, a vái--utczai 8—12. szám alatti házak kivételével. 2. A Séd bal- vagyis északi-partján csorda-mtcza keleti házsora, s az attól nyugatra eső egész városrész. Minden használatban levő kémény és maga a tulajdonos által kifogástalanul ki nem tisztogatott takarék-tűzhely liavonkinl legalább egyszer, ott azonban, ahol a napnak nagy részén, éjjel is tüzelnek, minden kémény, kivétel nélkül, havonkint legalábl kétszer tisztítandó. A takarék-tűzhely kürtjei és csövei minden esetben a kéményseprő által tisztitandók 4. §. A kémény-seprésért járó dijak következőleg állapíttatnak meg: I. Kéménytisztítás: 1. Földszinti ...................................12 kr. 2. Egy emeletes.......................17 kr. 3. Több emeletes.......................20 kr. A kürtcsövek tisztítása bent foglaltatik II. Hengerkémények: 1. Földszinti tisztogatása ... 17 kr. 2. Egy emeletesé.......................20 kr. 3. Több emeletesé..................25 kr. 4. Uj henger köszörülés . . . 50 kr. A tisztogatásnál a kürtcsövek bent foglaltatnak. III. Takaréktűzhelyek tisztogatása: 1. Egy sütővel...................................10 kr. 2. Két sütővel...................................16 kr. 3. Több sütővel..............................20_ kr. A csőtisztítás bent foglaltatik. 4. Csupán füstvezető-csövek tisztogatása két méterig, meterenkint 5 kr., azontúl minden méterért 3 kr. IV. Ki éget és. 1. Henger-kémény ...... 50 kr. 2. Épített kürt...................................50 kr. 3. Kürt-csövek..................................40 kr. 4. Mászó-kémény: a) Földszinti .... 1 frt. b) Egy emeletes . . 2 frt. c) Több emeletes . . 3 frt. Ezen dijakat a háztulajdonos köteles kifizetni, fentmai'adván esetleges szerződési jogából folyó megtérítéshez való igénye a lakó ellen. 5’ §' A kéményseprő köteles gondoskodni arról hogy kerületében minden kémény a 3. § szerint tisztittassék. Ennek kellő foganatosithatása czéljából a kerületébe eső házak és azok kéményeiről rendes jegyzéket vezet, a 3. §-ban meghatározott időszakban minden házhoz elmegy és a tisztítást teljesiti, és amennyiben az a házbeliek által elleneztetnék, erről az iparhatóságnak jelentést tesz. , 6- §• A kéményseprés alkalmával a kéményseprő meggyőződést szerez magának arról, hogy az illető épületekben s különösen a kémények közelében megvan-e a tűzveszély ellen a kellő rend. Az e részben tapasztaltakra vagy tűz- rendőri szabályokkal ellenkező dolgokra az illető házbelieket figyelmeztetni, sőt a rendőr- hatóságnál jelentést tenni tartozik. A kéményseprő jegyzékében igazoltatja azt, hogy a rendes időszakban a kémények tisztítását teljesítette, és e jegyzéket minden hó végével az iparhatósághoz bemutatja. 8. §. Tűzvész esetén a kéményseprő a helyszínén megjelenni, az oltásnál segédkezni és a tűzoltó-parancsnoknak a szükséges szakszerű felvilágosításokat megadni tartozik.
