Veszprémi Független Hirlap, 1886 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1886-12-04 / 50. szám

-- A „Sunyi“ és a marhahús. Vettük a »vetkező sorokat: Tek. szerkesztő ur ! En- idje meg, hogy a „Veszprém" czimü ujság- ipiros 48-ik számában kö?ölt vezérczikk óját felvilágosíthassam. A nevezett lapban 'janis a czikkiró a legnagyobb tudatlan- iggal ir Francziaországról, Angolországról, ! az isten tudja miről. A többek közt azt ja, hogy nálunk egy kiló marhahús 52 — SO r. ügy látszik, hogy a t. czikkiró cseh-hu- m szokott rágódni, mert azt sem tudja, agy egy kiló marhahús. Pedig ha valahol lesó a marhahús, akkor olcsó nálunk, mert legjobb marhahús 28 krtól 52 krig kap­ató, a birka-hus kilója 20 — 82 krajezár és ;y a legszegényebb ember is képes hússal íplálkozni. Tehát aki nem tud arabusul, z ne beszéljen arabusul! Tisztelettel. Egy elybeli m és záró s-m ester. — Kivándorlás megyénkből. Még mindig annak lelketlen ügynökök, akik Eldoradó- ak festik a tudatlan nép előtt Amerika ildjét. A kormány hiába hozta meg az ltiltó rendeleteket, a kivándorlás nem szü- ik. Nem múlik el hónap, hogy ne halla- ánk hirt újabb kivándorlásról, kivált megyénk­ül is sokan készülnek Amerikába s többen aár el is mentek. Mint értesülünk, Péterd s Románd veszprémmegyei községekből újra itra kelt két család. — Tüzes menyecske. A tegnapi hetivásár lkaiméval egy tüzes piros pozsgás-arczu menyecske szoknyája meggyuladt, de szom- zédjai észrevették és figyelmeztették erre a oenyecske hentesnét., a ki azután csakhamar dnyomta a már-már lángoló tüzet. A tüzes nenyecske parázs mellett melegedett s szok- lyája szikrát fogott. A tűzoltó őrtoronyban íz esetet nem vették észre igy nem is vér­ék félre a vészharangot, de a menyecske izive ijedtében hevesen dobogott! Döntvény. A pénzügyi közig, bíróság kimu- atta, hogy ha a polgári biró a beadvánvi élzeteknek, a törvénykezési rendtartás vagy nás különleges törvény szerint elrendelt izámának hiányát megállapítja s ennek követ­keztében az illeték! szabályok 02. §-a értel- nében szabályszerű bélyeglelet vétetik fel: b feleknek a lelet alapján kiszabott illeték illeni felebbezésének azon az alapon való felülvizsgálására, hogy a polgári biró által íiányzónak mondott felzetek száma a tör- féuykezési rendtartás vagy más különleges törvény rendelkezéseinek nem felel meg, — i pénzügyi közig, bíróság hivatva nincsen. — A néptanítók fizetése. A néptanítók fize­tésének kiszolgáltatása gyakori felszólalás és panasz tárgyát képezte az utóbbi időben. Miután ugyanis a folyó évre költségvetésileg megszavazott javadalom a népnevelés szük­ségleteinek fedezésére elegendő nem volt, a tulkiadás lehető korlátozása czéljából a val­lás- és közoktatásügyi miniszter az államilag segélyezett községi népiskolák segélyeinek ez évre csak felét szolgáltatta ki, abban a reményben, hogy7 a községek a hiányt lega­lább ez egy évben pótolni képesek lesznek. E remény azonban nem teljesült, minek folytán a tanítók tényleg sok községi nép­iskolánál ez évi fizetésüknek eddig csak felét kaphatták ki. E baj orvoslása czéljából a vallás és közoktatásügyi miniszter tárgyalá­sokat folytatott a pénzügyminiszterrel, melyek eredményre is vezettek; melyhez képest — az összes hátralékos állami segélyek utalvá- nyoztatnak s igy az illető néptanítók pár nap múlva teljes fizetésük birtokában lesznek. Jövőre már a költségvetési javadalom meg­felelő felemelése biztosítékot képez e hasonló bajok megújulása ellen. — Betörött az orra. Heitzmann Károly helybeli órás szerencsétlenül járt múlt szom­bat éjjel. Ugyanis egy árokba esett és fejét, orrát egészen összetörte. A szerencsétlenül járt órás az orvosi kezelés következtében már túl van a veszélyen. —- A város erdején az egész hét folyamán folyt a faeladás és valóban méregdrágáért ad­ták el a leginkább falusiakból álló vásárlóknak. — Városlőd és a magyarosodás. Lapunknak írják: Múlt hó 28-án Városlődön, az egészen német ajkú község templomában, Bauer József plébános ur, híveinek épületes beszéd­ben fejtette ki, hogy7 mennyire kívánatos és elkerülhetetlen a magyar nyelv bírása, és erre igen jó alkalmat nyújtott az által, hogy ingyenes téli magyar tanfolyamot nyitott, melynek vezetését S t a n g 1 Sándor főtanitó szívesen elvállalta. A kiadásokhoz a plébá­nos ur 10 frtot adott magánpénztárából. A szép beszéd nem vesztette el hatását. Isteni tisztelet után 115-en iratkoztak be hetenkint 4 magyar tanórára. — Gazdaközönségünket a föídmivelés, ipar és kereskedelemügyi magy. kir. minisztérium az ország gazdasági egyleteihez legújabban intézett körlevelében figyelmezteti, hogy „rosta hulladék,“ „hereallj,“ „tisztított rostaallj,“ s „lucerna hulladék“ cim alatt arankával kevert lucerna és lóheremagok hozatnak for­galomba, továbbá hogy a lóhere és lucerna­mag oly7képen liamisittatik, hogy' az illető magvak csekélyebb értékű magvakkal, neve­zetesen a lóhere köherével, a lucerna pedig sárgavirágu és komló herevei vegyittetik. Ez^n körlevelet azon hozzáadással közié ke­reskedelmi kamaránkkal, hogy a magkeres­kedők eljárását figyelemmel fogja kisértetni s jövőre hasonló visszaélések esetén az illető kereskedők neveit, minden további tekinte­tek mellőzésével közzétenni s a gazdákat a tőlük való vásárlás kerülésére felhívni. — Keszthelyről következő sorokat vesszük: A föídmivelés ipar és kereskedelemügyi magy. kir. minisztériumnak 50992/86. sz. i-endelete folytán alulírott igazgatóságnak van szeren­cséje az érdekelt gazdaközönséget a követ­kezőkről értesíteni: A káli trágyák alkal­mazása által elért kedvező eredmények, ezen trágyák minél elterjedtebbb használatát te­vén kívánatossá, minélfogva megengedtetett, hogy a mennyiben azok 2%-nál több konyha sót nem tartalmaznak, a külföldről követ­kező módozatok mellett behozhatok: Az ily trágyákra reflektálok alulirt igazgatósághoz fordulnak e részbeni írásbeli megkeresésük­kel, mely meggyőződést szerezvén magának arról, váljon a kért kali trágyát az illető valóban trágyázási czélokra kívánja és képes-e felhasználni, igazoló bizonyítványt állít ki megkereső részére. Ezen igazoló bizonyítvány alapján az igazgatóság a trágya megrende­lését maga eszközli, megjegyeztetvén azon­ban, hogy a megrendelését kérő felek nem­csak az anyag értekét és szállítási dijat tartoznak az anyag megérkezése után a vas­útnak azonnal kifizetni, hanem minden más ezzel összekötött egyébb kiadások, esetleg kocsi birság stb. iránt is ők felelősek. Mag}7, kir. gazdasági tanintézet igazgatósága Keszt­helyen. — A jásdi rablásgyllkosság. A veszprém­megyei csendőrség, eddig tizenkét embert fogdosott össze, keresve köztük V á r a d i Lipót jásdi földbirtokos megrablóit. Az elfo- gottak jobbára elbocsátott cselédei Váradi- nak, de bűnösségüknek kevés a bizonysága. Néhányat már szabadon eresztettek közülük s a többi is nem sokáig marad a börtönben. A vizsgálat különben irányt változtatott, mert nagyon valószínűnek látszik, hogy a rablók vezére K o 1 h o s János bakony-szom- bathelyi erdőkerülő volt, kinek a merénylet óta nyoma veszett. A rendőrség keresi őt az egész megyében. — A keszthelyi palota. Arról is sokat ír­tak már a lapok, hogy Festetics gróf palo­tája mily mesés kincsbe, milliókba kerül ! Ez sem való. A palota valóban nagy sza­bású lesz, de a vízvezeték, gázkészitő telep­pel együtt sem jön többe — • mint tudósí­tónk írja — 800000 forintnál. Jó csomó pénz ugyan ez is, de még sem milliók. A palota a jövő évben végleg elkészül . — Keresztszentelés. Múlt hó 21-én Csóth községében kegyeletes ünnepély folyt le. Ugyanis özv. Arkovics Katalin úrnő vallásos érzelmétől vezéreltetve, a templom mögött fennállott, de már elavult fakereszt helyére diszszel kiállított uj kőkeresztet emeltetett, melyet plébániamise után főt. Néger Ágos­ton apátesperes és plébános Sarlav Ignácz csáki és Lukácsék János ugódi plébános se- gédkezése mellett s a jámbor hívek és a más vallásuak sokasága jelenlétében szentelt fel. — Uj közigazgatási bizottsági tagok. A köz- igazgatási bizottságba öt hely lesz üres, mit már a deczemberi megyegyülésen fognak be­tölteni, A törvény értelméken ugyanis kilép­nek id. Purgly Sándor, Kenessey Pongrácz és Láng Lajos. Kettő pedig elhalt: Tóth Lajos és Békássy Károly. — „Csak rövid ideig látható! Ily kezdetű óriási falragaszok hirdetik a vásártéri „Hülő- és kigyószinházat. “ Látható egy óriási kro- kodill Agchapurin, mely Harley angol hajós- kapitány által fogatott el és Hamburgba vi­tetett. Látható egy egyiptomi ichneumon, továbbá egy tengeri- vagy jeges-oroszlán, mely 1873. hozatott be tírönlandból az osz­trák-magyar expeditio által. Legérdekesebb a három éves kis „Kleopatra“ az ő dressi- rozott óriási kígyóival, melyekkel a legne­hezebb mutatványokat véghez viszi. Látható egy majomcsalád stb. Belépti dij 20 és 10 krajezár. — Jótékony czélra! A veszprémi jótékony nőegylet saját pénztára javára folyó hó 5-én vasárnap a „Nemzeti-kaszinó“ helyiségeiben házias theaestélyt rendez, mindenki szívesen láttatik. Belépti dij 1 frt. — A szabadi-i gyilkossághoz. Lapunk múlt számában említettük, hogy Nemes Sándort, Nemes Antal volt szabadi-i jegyző fiát is­meretlen tettesek meggyilkolták. A szeren- esétlenül járt fiatal ember holttestét a berénvi szárazkútban találták meg másnap összeütött fejjel és széttépett ruhával. A vizsgálat rög­tön megindittatott, többen le lettek tartóz­tatva. Minden jel arra mutat, hogy Nemes Sándor boszunak esett áldozatául. Legelőször Simon Jánost hallgatta ki héttőn délelőtt fiával együtt a járásbiró. Ugylátszik, hogy a vizsgáló biró nagyon az elevenére koppint­hatott Simon Jánosnak, mert hazamenet a Berény és Felső-Örs közötti kútba vetette magát, a hol meg is halt. A fia látta apja öngyilkosságát s ahelyett, hogy kimentette volna, a nála levő kötéllel felakasztotta ma­gát egy fára, de a falubeliek észrevették és levágták a kötélről. Öngyilkosságának okául az valja, hogy nagyon elkeseredett apja ön- gyilkosságán. Egy ciifra Dama József nevű juhász le lett tartóztatva, mert az a gyanú, hogy ő gyilkolta meg Nemest. — A veszprémi országos vásár hétfőn, azaz deczember hó 8-án fog a püspöki részen megtartatni. Hisszük, hogy többet fog érni a tegnapi hetivásárnál, amely ugyancsak rossz volt minden tekintetben, úgy a kereskedők­nek, mint az iparosoknak és eladóknak. — Plessinger lopásai felől újabban azt jelent­hetjük, hogy egy lopás már körülbelül rá van bizonyítva a veszedelmes gonosztevőre. Ugyanis Sz. Kiss Gyula vizsgálóbíró azon intézkedésének, hogy felhívást intézett mindazon helyekre, hol Plessinger szökése alatt megfordult, eddig az az eredménye, hogy jelentkezett egy Grosz Teofil nevű pinezér, ki most a fővárosban, akkor pedig Német- Boly-ban Omacht vendéglősnél szolgált s előadta, hogy Plessinger ott meghált s másnap reggel eltűnvén vele tűnt több ruhanemű s 280 frt készpénz is. Plessinger konokul tagadja ezt s azt is, hogy 1880. év óta megfordult volna Német-Bolyon. Most leküldik a furfangos gazember arczképét, hogy Omachtné és az ott levő másik pinezér ráismernek-e benne a tolvajra. Grosz szembesittetvén Plessingerrel, határozottan állítja, hogy ő bált meg a korcsmában s tűnt el másnap reggel, — A haladó iparos ifjúsági-egylet. Öröm­mel vesszük tudomásul, hogy a veszprémi iparos ifjúsági-egylet szép működésében foly­vást halad és egészen nagyvárosi egyletek mintájára domborodik. Az egylet elnöke Szilágyi Mihály páratlan odaadással min­den lehetőt megtesz, a mi annak előnyére válik. — így a többek között dalárdát szer­vezett, mely Ü r ö g i Sándor vezetése alatt, a ki oly alapos oktatást ad a tagoknak, hogy remélni lehet, miszerint az be fogja tölteni hivatását. — A dalárda védnökének Magyar János kanonok ő nagyságát és elnökének tek. Köves János törvszéki biró urat sikerült megnyerni. Az egylet kebelében Önképzőkör is alakult, melynek hivatása az irodalmat és a költészetet megismertetni a tagokkal, az Önképzőkör elnöke főt. Bauer Lénárd kegyesrendi tanár ur készséggel tesz meg minden lehetőt, hogy az ifjúság szinielőadás- sal és szavalatokkal egybekötött hangversenyt rendezzen. A szinielőadási próbák főt.Meszes Polykárp tapintatos vezetése alatt folynak. Ha ily áldozatkész férfiak veszik kezükbe a kezdeményezést, hisszük, hogy az egylet fel fog virágozni. — Kuriosum. A berhidai jegyzői hivatal közli velünk az alábbi csodabogarat, melyet 1877-ben S z i v á c z községben Rozner zsidó­nál Szolgált Somogyi Julianna küldött Iszka- Szent-György bírójához: Szivácz 13-án 877. Tisztáéit Helység! Én mostan ojan esitbe vagyuk hogy in már több mint 2: héten már ojan esetbe győttem, hogy az egiz kötsigem- böll kifottam és ha az ember két hónap már szenvedik nem csökélvsik. — Legyenek olyan jó a Nótár ur is Árva Atgya hogy dolgoznak aszdat ki, hogy egy kis segidsíg küldenek udánom, mert maskében ell kellene veszi- deni és elvézni. - Tiszáéit Árva Adtgya legyen ojan jó azt nékem kidolgazni hogy pénz. megkaphatom, mert máskékem nem dotok máskem sekideni. — Az Ur Isten üzenek azt mind meg kezid csokolom is maradok lagnagyobb szolgálok mindenkor az Ur Isten ajánlom magamat. — Az én Adresse Szivatczon Ferdinánt Rozner no. Somogyi Jéliánna m. p. + + + — Döbre.itey-ünnepély. A veszprémi róni. hath, fögymnazium „Anyós-önképzőköre“ szerdán, deczember 1-én, Döbrentey Gábor születésének századik énfordulóján „ Döhren tey-ün neyélyt “ tar­tott az igazgató és tanári kar jelenlétében a következő műsorozattal: 1. Döbrentey emlékére. Óda, irta Vellner József, szavalta Sülé József; 2. Emlékbeszéd Döbrentey fölött; irta és felol­vasta Müller Károly; 3. Törvénybírához. Döb­renteytől, szavalta Zárkay Adolf; 1. A poesis- röl, Döbrenteytől, felolvasta Bauer Endre; 5. A nemzeti nyelv, Döbrenteytől, Szavalta Schmied Antal; ti. A havas violája, Döbrenteytől, sza­valta Uj-Mészáros Károly; 7. Szózat, Vörös- marthytól, szavalta Illés Gyula. Utoljára Lévay Imre igazgató ur tartott lelkesitő beszédet, amely után az ünnepély véget ért. — Kúriai határozatok választási jogosultsági kérdésekben. A m. kir. Curia, mint az 1874. évi 33. t. c. 50. és 51. §§-ai alapján alakí­tott bíróság, választói jogosultsági kérdések­ben következő elvi jelentőségű határozatokat hozta: „A szülők elhaltéval az örökség utó­daikra azonnal átszállván, a választói képes­ség az örökölt földbirtok alapján igazolt — habár a tulajdonjog bekebelezési okirat később állíttatott is ki.“ — Továbbá: „A választói jog alapját az államadó képezvén, a községi adó be nem fizetése a választói jogosultság kizárására alapul nem szolgál.“ — A csavargók összefogdozására a rendőr- kapitány több rendőrt küldött ki a városba, mert tudomására esett, hogy városunkban, különösen jeruzsálemhegyi városrészben több helyen foglalkozás nélküli csavargók és nősze­mélyek tartózkodnak. — Telefon. Az uj városházban a rendőr- kapitányi hivatal a polgármesteri hivatallal telefonnal lett összekötve. Most már csak az adózó polgárok zsebeit kell villany-sodrony- nyal összekötni az adóhivatallal, azután min­den rendjén lesz. — Halálozás Veszprémben, november hó 27-től deczember hó 3-ájg: özv. Ónodi Györgyné 82 éves, végelgyengülés. Weiszfeld Móriczné 67 éves, végelgyengülés. Szlávik Róza 2 és fél éves, torokgyík. Varga Ferencz 65 éves, végelgvenkülés. Dvorszky Mária 8 hónapos, fogzási gond. Pintér Mihályné 55 éves, méh- elfajulás. Dr. Fischer. — Kéménytiiz. Vasárnap este 6—7 óra között a jeruzsálemhegyen a volt Kürtli-ház kéménye kigyuladt, de a gyorsan megjelent néhány tűzoltó a tüzet eloltotta. A ház­beliek ijedtségén kívül más baj nem történt. — Dutyi egy harmonikáért. Nagy érdeklő­déssel várták városunk éhen kórászai és uap- lopói, hogy ki lesz ez a szerencsés halandó, a ki először kerülend az uj városház dutyi­jába, a inig végre megtudták, hogy Szalay Géza molnár inas részesült abban a szeren­csében. Szalay ellopta Szloboda János ké­ményseprő inas harmonikáját és azért került a dutyiba, a hol két napig elmélkedett a néma magányban a harmonika és — Szent Dávid hegedűje fölött. — Műkedvelői előadás. Mint újabban érte­sülünk, a veszprémi műkedvelő ifjúság csakugyan színre hozza legközelebb Tóth Ede „Falu rosz- szá“-t. Ezen előadásra az előkészületek és pró­bák már javában folynak, és a legjobban az a meglepő, hogy az alakítások már e próbákon is kitünően sikerültek, mely eléggé biztosítja a közönségnek azt, hogy a „Falu rosszát“ előadva láthatja oly kifogástalanul, mint még itt időző egyik színtársulattól sem jobban. Az előadást ajánljuk közönségünk figyelmébe, annál is inkább, mivel a tiszta jövedelem a helybeli nagyon is árva, magára hagyatott önk. tűzoltó-egylet kongó pénztárába ajánltatik fel. — Az „Aurora“ magyar keresztény írók könyvkiadó szövetkezete által kiadott Győry Vilmos Elbeszélései első kötete legközelebb kerül ki Kompolthy Tivadar ur „Petőfi“- könyvnyomdájából, a legdíszesebben kiállítva. — Lányához jött meghalni. Weiszfeld Mónié, Spitzer Vilmos alrabbi nejének édesanyja el­jött meglátogatni leányát. Alig töltött egy­két napot gyermeke és unokái körében, hir­telen rosszul lett és meghalt. — Megőrült a templomban. Tegnap reggel a hajnali misén egy asszony megőrült. A sze­rencsétlenül járt asszonyt rögtön lakására kisérték s jelenleg felügyelet alatt van. Tü­neteit még jókor észre vették és igy a templomban semmi zavart sem idézett elő. — Pakrócz tolvaj. Galambos János rendőr épen akor csípte nyakon Bakor Jánost, mi­kor egy lóról a pakróczot akarta elemelni. Bakort a rendőrségre kísérték s holnap ille­tőségi helyére fogják tolouczolni. — Tolvaj cselédleány. Schwarcz Sámuel cselédje többféle ruhaneműt ö.sszepakkolt és csiittörtök virradóra megszökött helyéről. A rendőrség nyomozza, — Helyiérdekű vasút Bakos Gábor a fejérmegyei helyiérdekű vasutak engedélyes vállalkozója a napok­ban megkapván a fejérmegyei h. é. vasutak egyéb­ként már összeállított közgazdasági tervéhez még kiegészitőleg szükséglett hiv. adatokat, azokkal most egészíti ki e vasutak közgazdasági tervét s azt vél­vén, hogy Fejérvár és Fejérmegye ez oly fontos közügyének egyelőre mivel sem lehetne szolgálatot tenni, s ahhoz a talajt hathatósabban előkészíteni: legközelebb e nagy feladat részletezett és okadatolt s a körülményekkel számitó közgazdasági ter­vét nyilvánosságra fogja hozni. Minden­esetre üdvös dolog lesz ekkép előre tájékoztatni a közvéleményt s az illető városi és megyei bizottsá­gokat s ha tekintetbe vesszük e munkálat tetemes költségeit, melyek vállalkozóra nézve, ha nem ő nyeri el a vasútépítést, elvesznek, nem tagadhatjuk meg Bakos úrtól elismerésünket. — A Buhim-utcza meg a lámpa gyújtogató ténsurak. Bizony az a sok panasz, melyet a közönség napról-napra hangoztat, nem minden ok nélküli. Ott van a Buhim-utcza. Ez utczában évenkint négyszer gyujtatik föl az a két hitvány lámpa, mély ott áll szégyenszemre. Mintha bizony az ottani lakosok nem is adófizető polgá­rok volnának, mintha bizony ez utczabélieknek kötelességök volna az ott uralgó egyptomi sötét­ségben nyakukat törni, vagy belefutni abba a sártengerbe, mely ott oly díszesen folydogál bele a Sédbe. A lámpagyujtogató ténsurak alkalmasint életük veszélyeztetését látják abban, hogy ez utczába is belemer észkedjenek a két lámpát felgyújtani. Kinek gozdálkodják meg a petróleumot ? isr-cc »P VA ‘•zir ■***

Next

/
Thumbnails
Contents