Veszprémi Független Hirlap, 1886 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1886-11-27 / 49. szám

iskolai törvény 133. §-a követelményei szerint választattak-e? — Minthogy a tanító hivatalra a törvény 13S §-a szerint a tanítók hivatalból való elmozdítása esetén felügyel, hogy azok az egyházi hatóság fenálló törvénye- vagy szabályai szerint itéltettek-e el. s nem történik-e rajtok méltatlanság?“

Arról tanúskodik továbbá a közigazgatási bizottság részére 20311/1876. sz. VJ. miniszteri utasítás 20 §-a, mely igy szól: Ha ezen (magán) intézetben a népoktatási törvények intézkedését meg nem tartatnának, vagy ha a kormány erkölcsi bajoknak jönne tudomására, ellenök a törvényhatóság a közigazgatási bizottság a magánintézetekre felügyel.“

Ugyan azt igazolja azon körülmény is, hogy a népiskolai törvény 55 §-a községi, — a 11 §-a felekezeti tanítók választásáról ren*

delkezik, anélkül azonban, hogy akár a magánosok, akár a társulatok által fentartott iskolák, — vagy azok tanítóiról intézkednék; minthogy jellegük szerint az egyikhez vagy másikhoz tartoznak, mint azt igazolja a 19 §!“ Minden ily magán tanintézet tartozik a tanítandó tárgyakat és azok terjedelmét illetőleg megfelelni azon nyilvános tanintézeteknek, melyeket pótolni akarnak.“

Mindezek megdönthetlenül igazolják, hogy a kérdéses iskolák a törvény átalános szabályai alá esnek, annál is inkább, miután a törvény egy szóval sem engedi meg az önkénykedést, vag3r hallgatagságával az átalános szabályok alá helyezi.

A kérdéses p.-gyimóthi tanító sérelmes esete folytán a vallás és közoktatásügyi magy. kir. miniszter ur, folyó. évi nov. 12. kelt dl874 sz. rendeletében úgy nyilatkozik, hogy a 1868 évi 38 t. ez. 138 §-a csak a községi, felekezeti és államilag kinevezett tanítókra vonatkozik, egyebeknél szerződésnek van helye. — Nem egvébb ezen feltevés, mint alap nélküli kibúvó, minthogy a ne/ezett 13S § átalában szól, minden megjegyzés nélkül. — A mely alapon ma 200 főnyi néptanítót akar a miniszter ur törvényen kivül helyezni, holnap ugyanazon 20000 felekezeti, a vagy 3000-nyi községi tanítóval tehetné.

Ezideig sem a hivatkozott törvény, sem a miniszteri utasítások nem tételezték fel a szerződést a tanítók biztonságára. — Szerződésnek csakis mától holnapig rendezett iskoláknál van helye, az iskolafentartó fedezetére, de nem rendes nyilvános iskoláknál, a hová a tanítók nem felfogadtatnak, hanem rendszeresen, bizonyos próbaév fentartásával kineveztetnek, mint a p.-gyimóthi iskolánál is történt. — Különben ha állna a miniszteri feltevés, akkor a 133. sem volna kötelező, miért is a pusztai iskolákban bármely kiérdemül t juhászbojtár is alkalmazható volna.

Egyébiránt azon földbirtokosok, kik pusztáikon népiskolákat tartanak fenn, csak, a törvény által is szorítható kötelességeiknek tesznek eleget, — minthogy az iskolai törvény 47. §-a értelmében azon község volna köteles az iskolát felállítani, a melyhez a puszta tartozik, mivel pedig az illető község saját iskolájára bizonyára többet költ, mint a mennyire a törvény kötelezi, minélfogva a

44. §. értelmében a pusztai iskola fentartá- sához nem is köteles járulni, annak egész terhe a tulajdonosra nehezedik; de nem is volna illő követelés, hogy a szegény községi lakosság tartson fent iskolát a nagybirtokosok számára is. — Az oly földbirtokosok tehát, kik a község intézkedését megelőzték, legfelebb az iskolaszéki jgok illethetik csak meg. de semmi esetre több nem.

Különben a p.-gyimóthi tanító Z. L. ügye most már törvényes utón fog megoldást nyerni, mivel a „Pápai esperesi kerület róna. kath. tanitó-egyesület“ alapszabályai értelmében. a méltatlanul üldözött tanító ügyét annál is inkább magáévá tette, mivel benne az összes tanítóság érdekeit látja mélyen sértve. -— A törvényes képviseletre szerencsés volt megnyerhetni az egész művelt világban ismert nagytudományu Eötvös Károly urat.

Az igazság és népnevelés érdekében kívánatos volna, ha a felszínre jött kérdéshez honatyáink is komolyan hozzászólnának. — Mert ha van törvény, értse és tartsa is ezt meg mindenki, a minisztertől kezdve le a legutolsó falusi kisbiróig, abból ne alkothasson magának senki kiváltságokat. — Ép a félremagyarázhatásoknak szüleménye a felmerült kérdésen kivül az is, hogy ezer és ezer tanítónak nincs meg még ma sem a törvény által kijelölt 300 írt minimum fizetése s lakása is csak valamivel különb a czigány- putrinál.

Fölszólalt már ez ügyben az 1885. évi III. országos képviseleti tanitó-gyülés is, kérvén, hogy miután a tanítóktól egyenlő képzettség, kötelesség és teher viselése követeltetik, a méltányosság elvénél fogva legyen egyenlő a jog és előny is; azonban ugylátszik. a felszólalás, mint pusztában kiáltó szava szét- porlott a nélkül, hogy őszinte visszhangra találhatott volna. Veritas.

Veszprém vármegye alispánétól.

Veszprémmegye közgyűlése.

Meghívó.

Hivatalos tisztelettel megkérem a t. törvényhatósági bizottság tagjait, hogy az 1SS6. évi deczember hó 6-án és a következő napokon tartandó törvényhatósági rendes közgyűlésen megjelenni szíveskedjenek.

Veszprém, 1886 évi november hó 17-én.

Véghely Dezső,

kir. tanácsos, alispán.

Tárgysorozat.

1. Alispáni jelentés.

2. Id. Purgly Sándor, Békássy Károly, dr. Kenessy Pon- grácz és Láng Lajosnak törvény szerint való kilépése illetve Tóth Lajos elhalálozása folytán a közigazgatási bizottságnál üresedésbe jött helyeknek választás utján leendő betöltése.

3. Az igazoló választmány tagjainak megválasztatása.

4. A bíráló választmány tagjainak megválasztása.

5. Az állandó választmány tagjainak megválasztása.

Ö. A központi választmány újbóli megalakítása.

7. A folyó év végével kilépő választott megyebizottsági tagok helyeinek betöltése iránti intézkedések megtétele.

8. Az ujonezozási polgári elnökök megválasztása.

9. Az 1887. évi közmunka felosztási tervezet megállapítása és ezzel kapcsolatos teendők elintézése.

10. A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. ministerium- nak a Sión építendő hidakra nézve alkotott szabályrendeletünkre vonatkozó leirata.

11. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magy. kir. minisztériumnak az engedélyhez kötött iparok gyakorlása iránt alkotandó szabályrendeletre vonatkozó leirata.

12. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magy. kir. ministeriumnak a megye területén felállítani szándékolt állatorvosi állásokra vonatkozó leirata.

13. A magy. kir. belügyministeriumnak a „Cholera árvák“ alapjáról szerkesztett Í885. évi számadásra vonatkozó leirata.

14. A magy. kir. belügyminiszternek a vármegye tulajdonát képező u. n. tornakert és főispánt kert eladására vonatkozó leirata.

15. A magy. kir. belügyminiszternek az állandó választmány ügyrendjéről alkotott szabályrendeletünkre vonatkozó leirata.

16. A magy. kir. belügyminiszternek az 1887. évi költségvetési előirányzatra vonatkozó intézvénye.

17. A magy. kir. belügyminiszternek a községekben (rendezett tanacsu városokban) a pénztári kezelés is számvitel módjának szabályozására vonatkozó leirata.

18. Nyitva vármegye közönségének a képviselőliázlioz intézett felirata, melyben a magyar nyelvnek a diplomatiai | használatban a kölcsönösség és viszonosság elvénél fogva érvényt szerezni óhajt.

19. Aradmegye közönsége és tisztikara főispánjának Ta- bajdy Károlynak elhalálozását tudatja.

20. Az országos magyar iskolaegyosületnek erkölcsi és anyagi támogatást kérő átirata.

21. Zala vármegye közönségének a „Zala vármegye története“ czimü müvet ajánló átirata.

22. Az Ányos emlék bizottság jelentése,

23. A székházépitő bizottság évnegyedes előterjesztése.

24. A vármegye alispánjának a Budapesten alakuló „Országos erkölcsnemesi tő egyesületire vonatkozó előterjesztése

25. Alispáni előterjesztés a törvényhatóság területén létező | marhahajtó utaknak az újabb viszonyokhoz mért módosítása j tárgyában.

20. Az 1887. évre kivetendő betegápolási pótadó %-ának I mogállapitása.

27. Az 1887. évi katonabeszállásolási pótadónak megállapítása.

28. A megyei árvaszéknek a mező-komáromi árvaértékekre venatkozó előterjesztése.

29. A legtöbb egyenes államadót fizető bizottsági tagoknak 1887., évi névjegyzéke.

30. Alispáni előterjesztés a községi szegények 1885. évi létszámáról és ellátásáról.

31. A megyei főszámvevőnek előterjesztése, hogy a megyei számvevőséghez egy irnoki állás rendszeresittessék.

32. Devecser nagy község képviselőtestülete által a község kötelékébe való felvételért fizetendő dijak megállapítása. biztosítása és behajtása tárgyában alkotott szabályrendeletet.

33. Siófok községnek a községi kézbesítőre vonatkozó határozata.

34. Ajka községnek a község tagositási térképének és földkönyvének lemásolására vonatkozó határozata.

35. Ügyészi előterjesztés Purgly Sándor kőkuti lakos tulajdonát képező „Kőkút“ pusztának és gróf Nádasdy Ferenez nádasd-ladányi lakos tulajdonát képező „Riki“ és „Benyő“ pusztáknak önálló pusztákká leendő nyilvánítása tárgyában.

36. Csernye község képviselő testületének azon határozata, melyben a községben létező felekezeti iskoláknál alkalmazott tanítóknak 50 frt segélyt szavazott meg.

37. Reó Jenő ajkai lakosnak kérvénye, melyben az általa bérelt „Csóta“ pusztát önálló pusztává nyilváníttatni kéri.

38. Özv. Krémé Józsefnó hajmáskéri lakosnak vu-ugdijáztat ás a iránti kérvénye.

49. Kenessey Géza pozsonyi lakos honvéd főhadnagy nemesi bizonyítvány kiadását kéri.

40. Orel József polányi tanítónak nyugdíj ügye.

41. Réde községnek nagy községgé alakulás engedélyezése iránti kérvénye.

42. Költségvetési előirányzatok.

43. Községi házi számadások.

44. Községi szegényalap számadások.

45. Alispáni előterjesztés a községi faiskolákról szóló szabályrendelet módosítása iránt.

46. Küldöttségi jelentés a megye egész területére érvényes hegyrendszabály megalkotása iránt.

47. Somló hegység hegy rendszabályai.

48. A megyei gazdasági egyesület előterjesztése az ebadóról szóló szabályrendelet megalkotása iránt.

49. A megyei gazdasági egyesület előterjesztése az éves cselédek felmondási és szegődési idejének megállapítása iránt.

Az utolsó haramiavezér.

Budapest, nov. 24.

Sav anyu Józsi és társai felett mondott kedden, nov. 23-án, ítéletet a kir. tábla II. büntető tanácsa. Savanyu az utolsó rablóvezér volt abból a fajtából, a melyből a Rózsa Sándorok, Patkó Bandik s Bogár Imrék kerültek ki. Garázdálkodásainak színhelyéül a dunántúli vidéket választotta ki, s kedvencz tartózkodási helye volt a Bakony, melynek évszázados fái között nem egy ártatlan utast fosztott meg erszényétől, sőt nem ritkán életétől is. Nem kevesebb mint 29 bűntett elkövetésével vádolják ezt a vakmerő rablót, a ki évek hosszú során át tudta elkerülni a büntető igazságszolgáltatás karját, s a merre járt, párolgó vér és égő házak jelölték lépteinek nyomát. Ennyi bűntettel vádolják, — mert csak ennyiről tudnak s ennyi bizonyult rá. Hány lehet azonban azoknak a titkos áldozatoknak a szama,

a kiket a rettegett kegyetlenségü rabló az országúton ütött agyon s az országút árkába temetett. Hány lehet a névtelen áldozatok száma, kiket azóta hiába keresnek hozzátartozóik, s kikről csak Savanyu lelkiismerete tudna szólni. Az iratokat igy is kocsin kellett a kir. táblához szállítani. A büntettek, melyekkel a rablót és társait vádolják, igy oszlanak meg: 7 rablás, 2 rablási kísérlet, 1 gyilkosság, 3 emberölés, 3 emberölési kísérlet, 4 súlyos testi sértés, 2 hatóság elleni erőszak és végül 15 tolvajlás.

A vádlottak felett a szombathelyi kir. törvényszék ez év május havában már Ítélt, és pedig Savanyu Józsit ez alkalommal életfogytiglani fegyházra, társait pedig kisebb nagyobb fegyházbüntetésre Ítélte. A kir. tábla II. büntető tanácsa mai tárgyalásán megváltoztatta az itéletetet és Savanyu Józsit kötél általi halálra ítélte.

A tárgyalás lefolyásáról egyébiránt a következő bővebb tudósítást közölhetjük:

A biröság a kővetkezőkép alakult meg: elnök: Horváth Döme, kir. táblai tanácselnök; bírák: Sélley Sándor, Frenreisz István, Válkay Bertalan és Párvy fván előadó.

A tárgyalás megnyitása után Párvy előadó ismertetette a vádlottak bűntetteit, melyek közül nevezetesebbek: Bezerédi Antal vasmegyei szentivánfai lakos kirablása 1877-ben. Továbbá a esabrendeki rablási kísérlet 1881. aug. 31-én, mely alkalommal B o g y a i Antal földbirtokos agyonlővetett. A mondott napon fogotyvadászat volt Háczky Kálmán földbirtokosnál. Estefelé bekormozott, álszakállas rablók jöttek a földbirtokos házába, azzal ámítva, a szolgákat, hogy egy kis farsangi tréfát akarnak elkövetni az egy- begyült vendégségen. Savanyú előreszegzett fegyverrel benyitott az ebédlőbe és elkiáltotta magát, hogy senki se merjen megmozdulni. A jelen volt Bogvay földbirtokos ijedtében kiugrott az ablakon, hol azonban az őrtálló rabló ledurrantotta s Bogyay halva rogyott össze. A rablók azután elmenekültek.— 1882. őszén követték el a rablók legnagyobb bűnüket. Éjszaka betörtek Gerstmann Gáspár győr-gyömrői kereskedő házába. Az első szobában Gerstmann Zsigmondot, a házigazda fiát találták. Savanyu Józsi mellének szegezte revolverét és azt kiáltotta: „Pénzt vagy életedet!“ Gerstmann azt hitte, hogy Savanya egyedül vau és bírókra kelt vele. A vezér sarokba szorittatván előkiáltotta két társát és Szijszörös Mihályra ráparancsolt: Lődd le a kutyát! A rabló lőtt és súlyos sebet ejtett Gerstmann Zsigmondon, kiről később maga Savanyú elismerte társai előtt, hogy bátor zsidólegény. A család többi tagjai eltorlaszolták magukat a másik szobában és az ablakon adogatták ki az ötös és tizes bankjegyeket a rablóknak. A lövés zajára azonban elősiettek a szomszédok. Egyik rabló Savanyu rendeletére a nép közé lőtt és Gerstmann Gáspár unokaöcscsét találta halálosan. A rablók ezután lövöldözve elmenekültek. Savanyu Józsi tagadta bünrészességét úgy ebben, mint a többi ügyekben, kivéve néhány apróbb lopást. — 1S83. márczius 27-én a rablók Meleg Jenő tihanyi nyugalmazott gazdatisztnél törtek be és azt a földre te- perve, pénzének előadására szólították föl. Meleg átadta nekik 700 frtnyi készpénzét, mire a rablók kedélyesen szerencsés jó éjszakát kívánva, távoztak. Az itt kapott aranyakat Grotta Dávid korcsmárosnál értékesítették. kit aztán orgazdaság miatt, helyeztek vád alá. — Több rendbeli lopás elkövetése után 1883. ápril 30-án a rablók Bobán betörtek Németh Samu házába. Ez kérdőre vonta Savanyút, mire a rabló agyonlőtte. — Volt a büntettek e rémes sorozatában komikus intermezzo is. Május havában két pandúr a nyavaládi erdő egy viskójáben rábukkant Savanyúra és két társára, mire elhatározták, hogy rájuk gyújtják a gunyhót. A két rabló azonban idejekorán lyukat vágott a falba és ellenkező irányban, lövöldözve elmenekült. Savanyu ellenben fegyveresen az ajtón jött ki, mire a pandúrok úgy megijedtek, hogy hanyatthomlok iramodtak tova tüskön-bokron keresztül. — Julius havában Németh Péter juhászt a rablók majdnem félholdra verték, mindig azt kérdezve tőle : „Megérdemled-e?“ Az elkinzott ember rámondta, hogy „megérdemlein.“ Soha sem

tudta meg, hogy miért. — Aug. 1-én a rablók Gyertyámoson özv. Rosenthalnénál törtek be és 500 forint készpénzét meg 10,000 forint értékű obligáczióját elrabolták. — Iszonyú kegyetlenkedést vittek véghez a rablók Bakos József tótvázsonyi erdőkerülőn, kit árulónak tartottak. El csalták Doma Vendel pusztai lakására, hol reggel 10 órától estig vérig kínozták; serétet etettek vele, eltörték a kulcscsontját, majd egyik lábát és a szerencsétlen embert még arra kényszeritették, hogy féllábon tánczoljon. Egyik haramia borba mártott kendőt tett Bakos sebeire. Végre megkezdték, bogy a dologból semmit

sem árul el. Az elkinzott embert másnap fél- boltun találták meg. — Egy hároméves kis but Savauyu csupa tréfából lőtt agyon, csakhogy megmutassa egyik társának, hogyan kell bánni a revolverrel. Végre 1884. május

4-én a csendőrök a halászi erdőn elfogták Savanyu Józsit.

A bíróság az előadó meghallgatása után visszavonult, s az elnök d. u. 1 órakor hirdette ki az ítéletet, mely szerint Savanyu Józsi kötél általi halálra Ítéltetett. Társai közül csak Sipos Szabó Istvánnak változtatták meg az ítéletét, a mennyiben az 12 évi fegy- báz helyett 15-Öt kapott.

ÚJDONSÁGOK.

Veszprém, nov. 27.

— Gyászílir. Vármegyénk egyik jeles ve- zérférfia, a közbecsiilésében álló Békássy Károly, volt orsz. képviselő buuyt el e hó 20-án. A gyászhir megdöbbentőleg hatott itt ép úgy, mint a fővárosban. Maga T i s z a, miniszterelnök táviratilag fejeszte ki a gyászoló családnak részvétét. A megye székvárosából különvonaton ment ki a temetésre a megyebizottság 39 tagja, köztük dr. Laky Kristóf es. kir. kamarás, Cserna Vincze, Kopácsy, Kenessey Pongrácz, Móricz s Károly, Barcza Kálmán, Kovács Imre, Szabó Imre, Körösy Antal, Purgly, Kolosváry, Bauer Károly, Reé Jeuő, Kompdlthy Tivadar, Ányos Tivadar, dr. Sándorffy Miksa, dr. Kerényi, Végh I. s még számosán. Maga Véghely alispán betegsége miatt nem mehetett el, de résztvevő neje ott volt. Pápáról Kiss László, Néger apát, Horváth Lajos, Lazányi, Antal Gábor voltak ott. A roppant katafalkot közel száz koszorú bo- ritá s a szomszédos községek lelkészei cze- lebráltak a gyászszertartáson. A családi gyászlap igy hangzik: Békássy Károlyné született Rosos Izabella hitvese, Békássy Izabella férjezett Bezerédj Viktorné és Békássy Mária gyermekei, Bezerédj Viktor veje, úgy Bezerédj Ilona és Mária unokái, Rosos István ipa, Békássy Antonia férjezett Hollán Ernőué és Békássy Gyula testvérei, Békássy Gyuláné született Dőry Irén sógornője, Hollán Ernő és Guary Kálmán sógorai, úgy a maguk, mint az összes rokonság nevében fájdalom tört szívvel jelentik forrón szeretett felejthetlen férjének, édes atyjuknak, ipának, öregatyjuknak, vejének, testvérüknek, illetve sógoruknak békási Békássy Károly-nak élte 52-ik, boldog házasságának 25-ik évében folyó hó 20-án reggeli 5 órakor szivszélhüdés következtében történt gyászos kimultát. A boldo- gultnak hült tetemei Békáson f. hó 22-én délután fognak a családi sirkápolnában örök nyugalomra tétetni s az engesztelő szent mise áldozat ugyanazon napon délelőtt 10 órakor fog a Mindenhatónak bemutattatok Kelt Békáson, 1886. november hó 20-án. Nyugodjék békében és áldott legyen emléke!

— Döbrentey eml ékezete. Deczember hó 1-én azaz szavdán lesz századik évfordulója azon napnak, amelyen Döbrentey Gábor magyar iró, műfordító és nyelvész született. Döbrentey vá rmegyénk szülötte, a Somló tövében, Nagy-Szőllősön született. Egyike volt azon férfiaknak, akik a nyelv újjáébredésén fáradoztak, akik sziveiken hordták az anyanyelvet, tudva jól, hogy amely nemzetnek nyelve kihal, az eltűnik a világ szipadáról. Sokoldalú munkálkodásáért a magyar tudományos akadémia rendes tagjává választotta, a melynek később titkárává neveztetett ki. Tizennégy vármegye választotta meg táblabirójává. Döbrentey az akadémia megbízásából összegyűjtötte a régi magyar nyelvemlékeket, azonkívül több idegen müvet fordított le magyarra. Emlékezetét a kegyelet nevében megüli a veszprémi főgymnasium „Auyos-köre“ szerdán délután, a mikor az iskola falain belül „Döbrentey-ünnepélyt* rendez.

— Az uj püspöki kormányzó, Szabó Imre előtt a napokban tisztelgett s mutatta be magát testületileg az uradalmi összes tisztség. Az uj kormányzó szívélyesen köszönte meg az üdvözlést, s kitartó ügybuzgalomra kérte őket, az uradalmi restaurálás munkájában.

— Kinevezés. Az igazság ügy miniszter Karácson Géza urat a helyi királyi törvényszékhez jegyzővé nevezte ki. Üdvözöljük !

— A „Balatonvidéki kör,“ mint az elnökség Budapestről értesít, deczember hó 1-től az Andrássy-ut 35. sz. házában tartja helyiségét s ugyan e napon este ismerkedési estélyt is tart. Sikert kivánuk az ifjak nemes törekvéséhez !

— A gazdák és iparosok ált. hitelszövetkezete veszprémi fióktelepének, az országos központi igazgatóság meleghangú átiratban elismerő köszönetét nyilvánította a rövid idő alatt máris kivívott szép sikerért s az ügybuzgó gyors eljárásért, mit tanúsított. Szolgálhat ez buzdításul a dunántúli többi fióktelepnek is.

— A Bfüreden, egy tűzvész alkalmával, Reményfy vezér tűzoltóparancsnokon ejtett szúrás tettesére vonatkozólag leérkezett a legfőbb itélőszéki Ítélet, mely 10 havi börtönre szól.

— A „Népkör“ megerősített alapszabályainak leérkeztével innit vasárnap igen népes közgyűlés tartatott az egyleti helyiségben. Bemutattak az alapszabályok, mely után az