Veszprémi Független Hirlap, 1886 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1886-11-06 / 46. szám

foglaltató beleegyez, hogy a kincstár a fen- álló adóhátralékra nézve a biróságilag lefog­lalt foglalinányból a majd beálló árverésen első rendben nyerhessen kielégítést. Az adófelügyelőség most ez egyszer egész hivatali készséggel jegyzőkönyvet vesz. az alaposan megokolt előterjesztést figyelembe véve 130-11). sz. a. meghagyja a jegyzőnek, hogy az agy ekképeni állapotában az árve­rést függessze fel, s azt szabályszerül eg tartsa majdan meg. A jegyző az adófelügyelőség rendeletét ignorálva, az árverést f. é. okt. 28-án megtartotta, még pedig akkép, hogy a biróságilag kinevezett zárgondnokkal ajtót nyittatott, s a 8 akó bort elárverezteté. Ekkép a jegyző a 8 akó bort a 30 akónyi bortömeg közül a kincstár részére és javára kisajátította, s a fölötti boszuját kilihegve, hogy végrehajtást szenvedettől se a lefolyt évben, se a jelenben collectát nem kapott, azon diadalérzettel távozott, hogy az adó­ügyi kérdésekben ő az omnipotens a község­ben, nem az adófelügyelő ur. Ez tehát azon adóügyretorm, mely a köz- ohajnak teljesen megfelel ? S kérdjük a tör­vényhozó testületet: akkor, midőn az adó­ügyi reformokat megalkotó, a közadók és kincstári illetékek biztosítása és behajtása kérdésénél ez volt intentiója ? Szomorú dolog, midőn a jogsérelmet szen­vedett sérelmeiért bejár minden fórumot, a törvény ótalma alá menekül, s a törvényben kijelölt ótalom : sötét fekete betű a tör­vénykönyv lapján. Tényt állitánk a maga valóságában elő, Ítéljen fölötte a legilletékesebb censor, az elfogulatlan közvélemény. Mi pedig bátran és hangosan elmondhatjuk, hogy az ily adóügy- reformtól, az ily adóügyi administratióról, meg az ilyféle jegyzőtől „ments meg uram minket,“ úgy azt, hogy egyszer valahára már „fiat justitia, aut pereat nrnndus.“ b. I I I Hazugság-e, vagy veritás ? Egv néptanító méltatlan üldözéséről irt czikket, a „VeszprémiKözlöny“ 43. számában „alaptalannak“, a „Pápai Lapok“ pedig „hazugságnak“ nevezik. Minthogy a kérdé­ses czikk megtörtént tényeken alapuló meg- czáfolhatatlan igazságokat tartalmaz, a neve­zett lapok felszólalásai nem tekinthetők egyéb­nek, mint utczai argumentomokkal való illetlen piaczi védekezésnek, ép azért, hogy turpisságukról a lepel le ne rántathassék, még a jogos válaszoló előtt is elzárták az utat. — Csakhogy csalódtak, mert van a megyében egy, a nevének megfelelő hírlap, melynek magasan lobogó zászlajára nem a zsoldért való lihegés és hazugság, hanem az igazság jelszava van fényes betűkkel felírva. Ep azért, mert nem függ semmi oldalról, védelme alá vette a méltatlanul üldözött szegény, de becsületes néptanítót és a meg­sértett tanitó-ügyet; jelen indokolt válasznak pedig tért nyitott, a megsértett jog és igaz­ság megóvása tekintetéből. Hogy a kérdésben levő puszta-gyimóthi tanító, Z. L. ur, törvénytelen, jogtalan, egy­oldalú és lapító felületességgel méltatlan el­bánásban részasittetett, azt igazolják az elvi- tázhatatlan megtörtént tények és visszavon- ! hatatlan beismerések ; ugyanis : 1. A „Pápai Lapok“ kijelentik, hogy a vizsgálatot nem a felsőbb tanhatóság küldötte ki, a miért nagyon természetes, az törvényes és jogos nem is lehet; valamint az abból kifolyó elbocsátás sem. 2. A vizsgálat a ki­tűzött napon nem tartatott meg, minél fogva a történt megállapodás szerint, a tanító­mikor azt mondtam, hogy megyek — hivatalos esküt tenni. Úgy éreztem magam, mint ki a gőzfürdő után a hideg zuhany alá kerül. Brrr . . . Későbben annál kellemesebben. Ha a hírlapot vettem a kezembe, olyanformán mosolyogtam, mint a czigány, ha olyan mulató vendége kerül, ki neki muzsikál és mégis fizet neki. Hát igy dolgozgatok már nyolcz éve szépen béke- töréssel (pedig az nem poetaerény) s kaczagnom kell, ha bevallom, hogy még most is úgy járok olykor, mint a kimustrált csata-ló . . . Hivatalnok és érzés, paragrafus és elnézés ellen­lábasok, s igy, ha a helyzet olykor kényelmetlen s mégis sikerült egy-egyszánandót nyakamról lerázni, a tükör elé szaladok: Mensch, wie körnst du mir vor?! S ha azt kérdi, hogy milyen vagyok hivatalon kívül, arra nem szégyenlem bevallani, hogy javít­hatatlan ; hiába csalnak, lopnak, rágalmaznak, engem érintetlenül hagy . . . Most is mottóm az a nóta, melyet el-el hegedíilgetek magamnak izgult idegeim lecsillapítására: Nagy-pénteken mossa liólló a fiát, Ez a világ kigyöt-békát rám kiált. Mondja meg fiát ez a világ szemembe. Kinek hogy mit vétettem életembe. ? ! S ha azt kérdi, hogy állunk az actiákkal anya­gilag? Arra bátran elmerem mondani, hogy 20 év múlva sem fog megszakadni munkájában a leltározó. Elég gyöngéd figyelem tőlem. Kompolthy Gusztáv. egylet elnöke azon részt nem vehetett. 3. A tanuk vallomásaikat a törvényes gyakorlat szerint esküvel nem erősítették meg, sót annak komolyságára, mint azt az egyik vizs­gáló a tanitó-gyülésen be is ismerte, még csak nem is figyelmeztettek. 4. A tanuk val­lomásai a tanítóval nem közöltettek, minél fogva ellenük kifogásait, avagy észrevételeit meg nem tehette. 5. Az iskola-igazgató és cselédség többsége által folyó évi aug. 29. és 27-én a tanító javára kiállított jeles bizonyítványok figyelmen kivid hagyattak; 6. Nem vétetett figyelembe azon körülmény, hogy a tanuk a bosszúból vádaskodó kasznár befolyása alatt vannak. 7. Az 1868. XXXV11. t. ez. 138. §-a által előirt törvényes ok nem létezik. 8. A 20311/1876 sz. miniszteri ren­deletben előirt fokozatos fenyítés nem alkal­maztatott ; 9. A hivatkozott iskolai törvény 138. §. előirt felsőbb fórumok kikerültettek. 10. A Bakony tetején kelt elbocsátó levél nélkülözi a törvényszerű indokolást. 11. A kasznár a tanítót négy béres fedezete alatt tettleg bántalmazta. 12. Minden törvényes idézés nélkül szolgabirói rendeletre egyik majorból a másikba, ártatlanul csendőr által kisértettek, mely alkalommal a csendőr is ki volt téve Éva asszony pénzbeli vesztege­téseinek, de megvetőleg visszautasította. 13. Tizennégy évi fáradalmainak jutalmául, négy neveletlen gyermekével, évközben, tél kezde­tén, egy nyakába akasztott üres tarisznyával földönfutóvá tenni stb. Vájjon szükséges-e mindezekhez bővebb kommentár ? Valóban aggodalommal töltheti el ezen botrányos eset minden önérzetes tanítót és őszinte nevelés- barátot ! — így jutáimaztatik-e a tanítói munkásság és érdem ? Hisz a „Pápai Lapok“ még folyó évi julius 25-én is hosannát énekelt róla „jeles“ vizsgájáért, s ma már kész volna ártatlanul a bitóra huzni. — Ily körülmények közt különb helyzete volna a legutolsó cseléd­nek, mert a cseléd az 1876. XIII. t. ez. 56. §., 75. §. és 76. §. védelme alatt felelősségre és kártérítésre vonhatja a méltatlankodó gazdát. — Vájjon a nemzet napszámosa legyen-e védtelenebb, mint egy cseléd ? Az nem lehet s nem fog megtörténni, hisz az iskolai törvények 138. §-a nyíltan és határo­zottan rendelkezik a tanítók fölött általában. Oly §-t senki sem tud felmutatni, ha csak az ököljogból nem, ami a tanítók felett egye­sek önkénykedését megengedi, (ide nem értve a magán házi tanítókat.) A „Pápai Lapok“ azt állítják, hogy a p.-gyimóthi iskolához senkinek semmi köze. Ha úgy volna, akkor miért van iskola-igaz­gatója ? Miért van miniszterileg kinevezett iskola-látogatója 1 Miért látogatják a tanfel­ügyelők ? Miért fizeti a tanítói uyugdij-alapot ? Miért kell róla évi jelentést adni a felsőbb tanhatóságoknak ? stb. Olyan iskola biz az a gyakorlat szerint is, mint akármely más, legfelebb mint egyedüli feutartó, az iskola­széket képviselheti, de semmi esetre a felsőbb fórumokat. — Azt is állítja nevezett lap, hogy a kérdéses tanoda bármikor bezárható a fentartó által. — Az mindenesetre a körül­mények és az alapítási feltételektől függ; hogy mától nem holnapig volt alapítva, azt igazolja a vallás- és közoktatásügyi magyar kir. miniszter ur azon nyilvános elismerése, melvlyel az Istenben boldogult, hallhatatlan emlékű alapitó főurat kitüntetetté. A „Pápai Lapok“ azon feltevése, hogy a tanító felsőbb tanhatóság által nem volt megerősítve, még nem ad jogot az elbocsátására, mivel a már hivatkozott iskolai törvény 138. §. azt nem is rendeli; különben 776/872. sz. kinevezési okmányban kikötött egy próba­év leteltivel véglegesítette 14 év után a leg­felsőbb forum, az uzus. Végül az említett lap által hivatkozott egyház megyei tanfelügyelő ur hivatalos levele ellenében van szerencsém föl állítani a kir. tanfelügyelő 1195/8S6. sz. hivatalos irotár, mely a tanitók ügyét, első sorban a megyei közigazgatási bizottság, — legfelsőbb' fáromon pedig a magy. kir. vallás és köz- oktatásügyi miniszter elé tartozónak állítja ; azaz, a mint a törvény rendeli. Vegye szives tudomásul mindezeket és azt a „Pápai Lapok“ különféle lim-lomjai közt lapító ama bizonyos jó madár, a ki nem hallgat a veritásra, hogy nem az a hazug, a ki azt tagadja. Vegye tudomásul azt is, hogy a Veritásnak a hazugság nem kenyere, ha talán neki szellemi tápláléka, élvezze jó étvágygyal. A felsülés, jó madár és hazugság — féle megjegyzéseire pedig csak annyit mon­dok, hogy^ üssön egy nagyot a mellére és mondja: „Én vétkem;“ s ráadásul még gon­dolhatja : „Wie der Schelm ist, so denkter.“ Veritas. Kis csecsemők táplálkozási módozatairól. Néhány nappal ezelőtt egy három hónapos kis beteghez liivattattam. Midőn a szobába léptem, épen jókor értem: az öreg mama a kis patiens etetésével foglalkozott. A szo­bában más nem volt jelen, és igy az öreg mamához intéz­tem kérdéseimet, ki aztán szokott bőbeszédűségével el kezdé mesélni, hogy a kis unokájának édes mamája nem szoptat­hatja mindig gyermekét, sokszor el kell menni *) — és ha ilyenkor sir a kis piczike — „kiflis tejet“ ad neki, „a kifli gyengébb mint a zsemle !“ Tehát egy három hónapos kis gyermeknek kiflis tej! Ha szemeimmel nem láttam > volna, soha de soha el nem hinném ! — így érlelt bennem | meg a határozat hogy orvosi tudósításaimat — tek. szer- j kesztő ur engedőimével, — a szoptatós gyermekek táplál- I kozási módozatainak tüzetesebb fejtegetésével fogom meg­kezdeni. A csecsemők tápláléka mindaddig, mig a természet a I legelső fogak megjelenése által erősebb tápláló szerre nem I utal — kizárólagosan a tej és ha csak lehet az anyatej j le yen. Minden bárminemű más tápláló szer, bármily gyenge 1 is legyen az. ártalmára lehet a csecsemőnek. Az anya tej a legkönnyebben nyújtható, legczélszerübb és legjobb táp­láléka a szoptatós gyerekeknek. Minden gondos és gyer­mekének jólétét szivén hordozó édes anyának saját emlőin kellene csecsemőit nevelni, és azt sem dajkára sem az úgy­nevezett száraz utón való fölnevelésre bízni. Eltekintve attól, hogy épen az anyaíej a legalkalmasabb és legczél­szerübb táplálék, az anyáknak mindig meg kellene gondolni azt, hogy senki ezen a nagy világon nem képes kisdedét oly gyengédséggel, oly figyelemmel, oly odaadással nevelni, mint épen az anya maga. Sajnos azonban, — bogy a medern társadalmi eszmék, a férjek, nejeik iránti helytelen, okadatolatlan gyengédsége, de még talán a szépségüket féltő anyák hiúsága is — mindinkább puszirozza a dajkák tar­tását oly annyira, bogy a mai világban egy fiatal mamácska még félne is. hogy a bon ton ellen vét, ha ő maga emlőzné kisdedét. Megfeledkezik, hogy az ur Isten az asszonynak legfőbb és legszentebb hivatásáról gondoskodott akkor, midőn oda rendelő gyermeke mellé!! — Sok esetben az orvos az, ki határozottak tiltakozik, hogy az anya maga táplálja kisdedét. Az anya p. o. lehet gyenge — vagy beteges szervezetű, emlői lehetnek kevésbbé kifej­lődtek vagy a tej vegytani összeköttetése lehet czélszerütlen stb; ilyen esetekben az orvos mindig figyelmeztetni fogja az anyát, és gazdagabb házban a dajka tartást, — szegény házban pedig a csecsemő „száraz utón“ való fölnevelését fogja ajánlani. Ha az anya neveli gyermekét, vagy akár ha a dajka gondozza, szükséges tudni, hogy mikor kell a piczikét szop­tatni. Az emésztés rendszesesitése, de még inkább a fel­nevelés megkönnyebbítése végett, okvetlenül szükséges a szoptatási órák meghatározása és pontos megtartása. De szükséges ez más okból is. Rendesen azt hallani, hogy a gyermeket akkor kell szoptatni, mikor sir. De ez nem úgy van. Tény, hogy a gyermek, mikor éhes, akkor sir. Ezt elfogadom én is. De a gyermek nem mindig éhes, ha sir. A csecsemő p. o. igeu gyorsan kap kólikát. Egy kissé meghűl, vagy véletlenül a tej egy kevéssé higabb, mint rendesen, — mindjárt itt a kolika. Ez pedig fáj, még nagy embernek is ; — denique a kis jószág bizony neki kezdi a sirást, és el sem akarja hagyni. Már most ha a szoptatási órákat a mama vagy a dada pontosan be nem tartja, hanem akkor veszi magához a piczikét, mikor sir, most bizonyára ismét ölébe veszi, eteti, hiszen sir, és akkor éhes. Pedig ez j nem áll, a piczi nem éhes, mert ■/, órával előbb jólakott, j hanem sir, mert fájdalmai vannak. Ha pedig most ismét szopik, — és a gyermek ilyenkor instinctive nyúl az emlők I után, azt gondolva, talán elmarad fájdalma, — csak növeli j baját. Tehát lassan lassan rendhez kell szoktatni még a piczikéket is, és a gondos anya legjobban teszi, ha minden 1 2—3 órában gondoskodik kisdedéről, és ha időközben akkor ' sir, az anya legalább tudja, hogy valami kis baja van a szegénykének, és óvatos lesz! Ha az anya orvosi tilalom íolytán nem maga gondoz­hatja. gyermekét, avagy időközben azt félbe kellene szakí­tania, legjobb kisdedének nevelését — dajkára bízni. A dajka megválasztásánál soha sem lehetünk eléggé vigyázok. Minden gondos anya tudja, hogy legelőször is arra kell ügyelnie, hogy ugyanazon hónapban szült-e a dajka is, melyben ő. Kutatni fogja továbbá, nincsenek-e rossz erköl­csei annak a dajkának, kire ő gyermekének nevelését fogja bízni. Tudakozódni fog, nem heves természetü-e, szereti-e a gyermekeket, elég tiszta-e stb. Ha mindezekről megnyug­tató biztosságot szerzett, akkor orvosilag fogja megvizsgál­tatni. Nem eléggé ajánlhatom az édes anyáknak ezen utóbbi pontot, A közéletben, a mint azt a mindennapi tapasztalat bizonyítja — sokszor, de igen sokszor fordul elő az eset, hogy az anya későn bánta meg, hogy jóhiszemüleg helyezte bizalmát egy orvos által meg nem vizsgált dajkába. Ha az anya nem szoptathatja gyermekét, és dajkát sem képes tartani, beáll az az eset, hogy mesterséges, — vagy a mint mondják, száraz utón kell a gyermeket fölnevelni. Valamint az előbbi két esetben, úgy ekkor is a tej legyen egyedüli tápszere, a mit a csecsemőnek adni lehet, és pedig a tehéntej. Minthogy pedig ez sokkal erősebb, mint az anyatej, tehát vízzel szokták keverni, és pedig vagy tiszta vagy ezukros vízzel. Dr. Monti, bécsi tanár, a legújabban keveréknek orosz tlieát ajánl, és ezt gyermekgyógyászati osztályán is alkalmazásba hozta. Bécsben való tartózkodá­som alatt elég alkalmam volt a tanár ur tliea keverékének kitűnő hatásáról meggyőződni, és a legmelegebben ajánl­hatom mindenhol. Menti tanár újonnan szülötteknél 3 rész theát ajánl egy rész tejre, később két harmad tlieát és egy harmad tejet. Így halad fokozatosan, 2 rész tlieáról 2 rézz tejre, tovább megy \3 theára % tejre, mig végre a 9. hó­napban már tiszta tejet adat. A tejre nézve ajánlandó, hogy naponta 3-szor frissen legyen fejve, és pedig mindig egy és ugyanazon tehéntől, vagy ha ez nem lehetséges, legalább egy istálóban levő tehenektől. A fejősnél szintúgy mint a felforralással és etetésnél a legnagyobb tisztaságra ügyelendő. A tejet csak egyszer szabad tüzretevés által fölforralni, illetőleg melegíteni. Ha a már egyszer fölforralt tej már kihűlt, és hssználni akarjuk, akkor a keverékhez ajánlt theát kell megmelegiteni, a tejet pedig egy edényben, éjnek idejében p. o. spiritus lámpán melegített vízbe kell helyezni, hogy ott megmelegedjék. Végre még megjegy­zem, hogy 6 kanálnál több egy etetésnél ne adassák, és egy kis czukornál más egyéb a tejbe ne tétessék. Szüksé­gesnek tartom még felemlíteni, hogy a tejet semmi néven nevezendő praeparatum nem képes helyettesíteni. Van egy egész hosszú sora a mesterséges tápszereknek, — melyek azonban mint sok más — a divat alá tartoznak. A Him- elthau, Zuriebakkus viz, husthea. Aroov — root, Liebig stb. csak históriai jelentőséggel bíznak, ámbár annak idején úgy lettek felkarolva, mint jelenleg sok más — surogat, a mely azonban egy sem közelíti meg a jó tej tápláló hatását. Mindegyiknél hiányosabbak egyik v. másik jelentékeny alkatrész, a melyek a tejben a legmüvésziebb chomicai összeköttetésben öszpontosulnak. Ungár Sándor, az összes orvosi tudományok tudora. *) Talán sétálni. ÚJDONSÁGOK. Veszprém, nov. 6. — Eötvös Károiy ur múlt szombaton váro­sunkban volt s az ellenzék főbb embereivel meg­állapodott a megyei ellenzék szervezése módozatai­ban. Másnap visszatért Budapestre. A jelöltséget a Csíkszeredái kerületben a miatt nem fogadta el, bogg szeretett fia, Bálint, himlőben veszélyesen megbetegedett s minden szabad perezét ápolására szentelhesse. — A halottak estéje az idén is olyan változhat'an kegyelettel folyt le, mint minden évben. Ezerekre ment azok száma, akik koszorúkkal keziildr.n kimen­tek a halottak csendes országába, hogy letegyék a virágot igaz szeretetnie és kegyeletük jeléül. Minden sir fölött volt majdnem e.gy-egy gyászoló; itt dísze­sebb a koszorú, száz és száz viaszgyertya árasztja cl fényét, amott csak úgyszólván a koszorú és egy szál viaszgyertya világit. De a kong, mely az arezo- kon alápereg: egyforma, a szeretet, a kegyelet és részvét kénye. Esti hat órakor megkodultalc az ösz- szes harangok a temetők minden halottjáért. Nyugod­janak hőkében! — Valamennyi sirkert szépen fel volt díszítve és az esti órákban pazar világítással fénylettek egyes sírok. A kegyelet pompája legimpo­zánsabb volt az alsóvárosi sirkertben. ahol a díszes sírboltok felett versenyre kelt a kegyelet. Csermák sírjánál, mint rendesen, az idén is megjelent Kiss Jancsi zenekara és eljátszotta a „SzúznC-ot, majd pedig Csermák gyönyörű rapsódiáját adták cló ere­deti hűséggel. Midőn elhangzottak a gyászdalok, Bényey Gábor ev. rcf. lelkész tartott gyönyörű emlék­beszédet, melyben szépen kifejtette, hogy a szellem rendesen a porból tör az egekig és hogy a lélek hal­hatatlan. Gyönyörű beszéde meghatotta a jelenlevő közönséget, mindenki szemében köny ült. Alidon a beszed bevégződött, csendes éljenzéssel a lőtt a közön­ség tetszésének kifejezést. Halkan, mert meg voltak hatva! Kompolthy Tivadar ur, a veszprémi művész- pártoló közönség nevében ez évben is helyezett egy szép) koszorút a sírra. — A kegyesrendiek sírjánál is menjelent az ifjúság egg része, de a szokásos beszéd elmaradt. Okát nem tudjuk. — Az iparos ifjúság egylete testületileg vonult ki a temetőbe és az év folyamán elhunyt Sz. Orbán Sándor volt hásnagy sírját megkoszorúzták az cmlékbeszéd kíséretében. — A veszprémi könyvnyomdászok is helyezlek koszorút elhunyt szaktársuk, Hevessy Sándor sírjára. — A közigazgatási bizottság ülése. A köz- igazgatási bizottsága hétfői ünnep miatt ked­den tartotta ülését. Délelőtt 9 órakor ifj. Eszterházy Móricz gróf főispán az ülést meg­nyitottunk nyilvánította, a megnyitásra követ­keztek a szakjelentések felöl vasasai. Az ülés tár­gyát képezte még az adófelügyelőnek egy határozati ja\aslata. Ezt illetőleg, mint fon­tosabb intézkedést jelezhetjük, hogy az adó­felügyelőnek azon határozati javaslatai, me­lyekben azt kéri a közigazgatási bizottságtól, hogy engedje meg, miszerint az adóhátralé­kokra ingatlanokra is tehessen foglalást: a bizottsági ülés a 20 frtton aluli adóhátralé­kokra a foglalást ingatlanokra nem engedte meg, hanem utasította az adófelügyelőt, hogy a kisebb hátralék-összegeket a házbérjövede­lemből iparkodjék behajtani. Miután még egy-két, a nagy közönséget nem érdeklő ügy elintéztetett, az elnöklő főispán a gyűlést bezárta. —- A gymnasium vendége. Mészáros Nándor kir. tan. pécsi tankerületi főigazgató folyó hó elsején d. u. Székesfehérvárról városunkba érkezett, hogy meglátogassa a veszprémi főgymnasiumot. A pályaudvarnál Lévay Imre főgymn. igazgató fogadta a magas vendéget és üdvözölte. Megérkezése után a tanárikar tisztelgett nála; 6 órakora gymnasiumi dalárda és zenekar adott serenadot a vendégnek, majd pedig Müller Károly Vili. oszt. tanuló üdvözölte a főigazgatót az ifjúság nevében. Másnap a főigazgató megkezdette látogatá­sait és valamennyi osztályban majdnem min­den tantárgyat meghallgatott s nagy örö­münkre, megelégedésének adott kifejezést. Örömére szolgált a tantárgyakból tett elő­menetelekről meggyőződése, valamint azon körülmény, hogy a gymnasiumi tanulók a szabályaikat egy Ízben sem lépték át. És ez leginkább a derék tanári kar és Lévay Imre igazgató érdeme, mert a kegyes tanitórend e tagjai a tanításon kívül még igazi neve­lésben is részesítik az ifjúságot. — Földmivelési iskola megyénkben. A vesz- prémmegye felső vidékére tervezett földmi­velési iskola czéljaira a földmívelés ipar- és kereskedelmi minisztériumnak a szinaházi és igali gazdaság ajánltatott föl. A miniszté­rium Tormay Béla miniszteri tanácsost és Máday Izidor osztálytanácsost kiküldte a hely megvizsgálására, akik úgy a majort, mint a gazdaságot alkalmasnak találták a nevezett czélra. A létesítendő földmivelési iskola Pápa, Tapolczafő s Tevel községek közel 20.000 lakosságára ki fogja kiterjeszteni okta­i tasat. — Katonai előléptetések. A helyben állo­másozó honvédségnél Szemerey János hadnagy­kezelőtiszt föhadnagygyá, Rostásy Károly törzsőrmester hadnagy-kezelőtisztté lettek előléptetve ő felsége által, a novemberi kine­vezések alkalmával. — A Balaton-egylet elnöksége a balatoni uj gőzhajó létesítése érdekében kiküldött bizottság tagjaihoz, időkimélés és a külön­böző helyen lakó biz. tagoknak egy közös helyre való jövetel nehézségét szem előtt tartva, felszólítást intézett, hogy a fenti A szerk.

Next

/
Thumbnails
Contents