Veszprémi Független Hirlap, 1885 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1885-05-23 / 21. szám

tése három árvának a balaton-füredi szeretetházba leendő felvétele iránt. 19. Az enyingi járás szolgabirájának előterjesz­tése Volf Ignácz kenesei lakos 1885. évi kenesei és csajágbi közmunka tartozásának megváltoztatása tár­gyában. , 20: Nagy-Szőlős községnek községi kovacsmühely és lakbáz épitése tárgyában szerkesztett költségvetési előirányzata. 21. Az enyingi kisdedóvoda alapról készített kimutatás. ^ 22. A zirczi járási kórház alapítványról szóló 1883. évi számadás. 23. Az 1884. évi házi pénztári, utfeDtarási, betegápolási és katonabeszállásolási-pótadóra vonat­kozó számadások. Az ebtartásra és az ebadóra vonat­kozó szabályrendelet, Veszprém városában. 1. §. Minden gazdának szoros kötelességévé téte­tik kutyájára legszigorúbban felügyelni s felügyelhetni, 'a kutyáik által okozott bármi károkért ők lévén fe­lelősek. 2. §. Minden tulajdonos köteles ebének elegendő s megfelelő eledeléről s italáról, valamint arról is gondoskodni, hogy az ebek fekhelyükön hideg s nagy hőség ellen kellőleg védve legyenek. 3. §. Házikutyák minden esetben, más ebek pe­dig ha harapósak, nappal kötve és bekerített helyen tartandók s éjjel is csak zárt udvarokban bocsáthatók szabadon. 4. §. A kutyák kínzása és ingerlése a legszigoru- abban tiltatik. 5. §. Ebeket vendéglőkbe, kávéházakba vagy más ilyen nyilvános helyekre magával vinni tilos. 6. §. A vidékről és szomszédos községekből be­jövő s egyátalán a város területén található minden kóbor eb, lehetőleg már a városon kivül az erre hiva­tott közegek által elpusztittatnak, különben pedig bent a városban elfogatnak s kivétel nélkül kiirtatnak. 7. §. Azon ebek, melyeknek egészségi állapota gyanút kelt, az illetékes hatóságnál haladék nélkül be- jelentendők, mely a tiszti állatorvos közbenjöttével azonnal intézkedik s a körülmények szerént az ebet, ha dühösnek ismertetik fel, azonnal kiirtatja, ha pedig csak düh-gyanu forog fenn, akkor a tulajdonos kíván­ságára és költségére állatorvosi felügyelet alá helyezi, hol a megfigyelés eredményéhez képest esetleg kiirtatik, avagy pedig a felmerült költségek megfizetése mellett tulajdonosának visszaadatik. 8. §. Mihelyt valaki megtudja, hogy a város terü­letén dühös vagy dühgyanus eb létezik, kötelessége azt a hatóságnak azonnal bejelenteni, hogy a hatóság a szükséges intézkedéseket megtehesse. 9. §. Ha valamely kutyánál az ebdüh kitör, akkor azon környékbeli kutyák mind megvizsgálandók, külö­nösen pedig azok, melyek tudomásszerüleg a veszettel érintkezésbe jöttek. 10. §. Mihelyt a hatóság közhírré teszi, hogy a város területén, dühös, vagy dühgyanus kutya létezik, köteles minden ebtulajdonos kutyáját mindaddig zárva vagy kötve tartani, mig a hatóság közhírré nem teszi, hogy a dühös eb elpusztittatott. 11. §. Ha valakinek kutyája határozottan dühös eb által maratott meg, az okvetlenül kiirtandó. Ha pedig a megmart állatok nagyértékűek p. 1. ló, szar­vasmarha stb. akkor a megmart lovak és szarvasmar­hák 4, juh, kecske és sertések 3 hónapig, — értékesebb kutya pedig 40 napig rendőri felügyelet s állatorvosi megfigyelés alá helyezendök. 13. §. A dühnek a megmart állatokon kitörése esetében az állatok különbség nélkül megsemmisíten­dők s bőrük keresztmetszések által haszonvehetétlenné tétele s kellő fertőtlenítés után szabályszerűen 2 méter mélyen elásandók. 14. §. Dühös, vagy dühgyanus eb által megmart ló és szavasmarha 4, juh, kecske és sertés pedig 3 hó letelte előtt el nem adható, sem le nem vágható, sőt a megmart emlős állat teje is megsemisitendő. 15. §. A dühös állatok teje, húsa, szőre, bőre, Bzóval minden egyébként használtatni szokott része megsemmisítendő. 16. §. A dühös állat által használt helyiségek szorgosan kitisztitandók, fekhelyének földalapzata leg­alább fél méter mélységre kiásandó és száraz földdel feltöltendő, mig a kiásott föld — egy félreeső helyre hordva s két méter melységre elásandó; ha az eb fal­lal érintkezett, a fal levakartatván, újólag bemeszelendő, vagy más módon fertőtlenítendő, kivéve a vaslárgya- kat, melyek fehér izzásig hevitendők. 17. §. Ha valamely kutya előbb üttetett agyon, semhogy a dühösség rajta megállapittatott volna, a kórisme moghatározása czéljából a tiszti állat-orvos által felbonczolandó. 18. §. Az ebek tartása minden megkölömböztetés nélkül a város területén, bizonyos, évenként teljesítendő dijfizetésről tételeztetik föl. 19. §. Az obtartási díj, a szopós ebek kivételével, kedvtelésből tartott kutya után évi 4 frt, a vadászkutya után évi 1 frt és a házőrző kutya után évi 50 krban állapittatik meg. Vadászkutyára szóló ebtartási bárcza csak azon ebtulajdonosoknak szolgáltatik ki, ki vadá­szati jegygyei bír. A házi kutya tartására az engedélyt az orvosi tanács adja meg s csak a házra szükségesnek hatóságilag elismert kutya jön az utóbbi osztályba. 20. §. Aki az óv folyama alatt kutyát szerez, tar­tozik érte az egész évi járandóságot lefizetni. 21. §. A dij lefizetése után nyerendő jegy a nyak­övre illesztendők. 22. §. Az ebek számának pontos összeírása czél­jából köteles minden háztalajdonos, vagy annak he­lyettese a hatóság által kiadott összeirási ivet kijelöl­tetni, a házban lakó felek által aláíratni s a kézbesítéstől számítandó 8 nap alatt saját aláírásával ellátva, a nála jelentkező hatósági közegnek átszolgáltatni. A véd- jegygyel ellátott ebek nyilvántartandók. 23 §. A védjegyre a lajstrom és év száma illesz- tetik; a védjegy minden évben más alakban adatik ki. 24. §. Valamely ebnek más személyre való áten­gedése alkalmából a dij fizetésről szóló nyugta a védjegygyei együtt az uj tulajdonosra ruháztatik át. 25. §. A védjegy elvesztése esetében az illető eb­tulajdonosok jogositvák az ebtartási díjnak lefizetésé­ről szóló nyugta elömutatása a védjegy beszerzési árá­nak lefizetése mellett a folyó évre uj védjegyet váltani. 26. §. Az ebtartási dij fizetésnek kijátszása, az ebek eltitkolása, vagy hamis védjegyek használata miatt az illető ebtulajdonos az évi dij lefizetésén felül alább a 30 §-ban meghatározott pénzbüntetéssel is büntetendő. 27. §. Az idegenek, vagy átkelők ebei számára más alakú idegen védjegyek szolgáltatuak ki ,• a szál­lodák tulajdonosainak szabadságában áll az évi dij le fizetése mellett, a szükséghez képest, idegen védjegye­ket váltani s ezeket vendégeiknek használatra áten­gedni; az idegen védjegyekért évenként ugyanazon di­jak fizetendők, melyek helybeliektől szedetnek. 28. §. Ha valamely ebtu’ajdonos a 23. §-ban érin­tett összeírás után kutyát szerez be s azt 3 nap alatt a kapitányi hivatalnál be nem jelenti, az évi ebtartási díjnak háromszoros összegével büntetendő meg. 29. §. Az ebtartási dij visszafizetésének semmi szin alatt helye nem lehet. 30. §. .Az ezen szabályrendelet ellen vétők vagy cselekvők kihágást követnek el s a mennyiben nem az 1879. XL. t. ez. 86-ik, illetve 103 §§-ai alapján bünte­tendők : 1 írtról 20 frtig terjedhető pénzbüntetéssel, — behajthatlanság esetén 6 órától 2 napig terjedhető el­zárással fognak büntettetni. 31. §. Az 1879. XL. t. ez. 86. illetve 103. §-ai alapján kiszabott pénzbüntetésekből befolyó összegek, a hivatkozott t. ez. 12. §-a értelmében, az 1878. V. t. ez. 27. §-ban jelzett czélokra; a szabályrendelet alapján kiszabott pénzbüntetések, valamint az ebtartás czimén kirótt adók pedig a városi szegényházalap javára for­dítandók. 32. §. Kihágások elbírálásánál első fokban a vá­ros rendőrkapitánya, vagy a városi tanács által e rész­ben megbízott városi tisztviselő, másodfokban pedig a m. kir. Belügyminiszter bíráskodik. 33. §. Ezen szabályrendelet életbeléptetése kezdő napjának meghatárzásával s annak foganatosítása kö­rüli intézkedések megtételével a városi tanács biza- tik meg. Veszprém rendezett tanácsú város képviselő testületetének 1884 évi Deczember 20-án tartott rend­kívüli közgyűléséből. Kovács m. k. polgármester. — Vikár Lajos m. k. vfőjegyző. — (P. h) Másolat — 20235. m. kir. belüayminiszterter. Ezen szabályrende­letet az 1879. évi XL. t. ez. 5 §-alapján ezeunel válto­zatlanul megerősítem. — Budapesten, 1885. April hó 26-án. A miniszter helyett: Benitzky m. k. államtitkár. (P- k.) ______ Ve szprémmegye számadása, 1884. évről. Veszprém vármegye 1884-ik évi január 1-től deczember 31-ig terjedő közigazgatási árva- és gyám- hatósági és utfentartási számadása szerint összeállított bevételei és kiadásainak kimutatása. Bevétel: Állami javadalmazásból 71600 frt; fekvő vagyon és kamatokból 382 frt 12 kr; egyéb jövedelemből 4 frt 67 kr; pótjavadalmazásból 2400 frt; téritmények- ből 3450 frt 11 kr; nyomtatványok árából 82 frt 94 kr; gyámpénztári tartalék-alapból 3010 frt: utfentar­tási alapból 100 frt. összesen 81029 frt 84 kr. Kiadás. Tisztviselők rendes fizetése és fizetési előlegekre 46931 frt 22 kr; tisztviselők mellékjárulékaira 11155 frt 67 kr; szolgák fizetése és fizetési előlegekre, lak­bérre 4850 frt 44 kr; szolgaszemélyzet mellékjárulé­kaira 1089 frt30kr; hivatalos helyiségek bérletére 325 frt; irodai szerek, tűzifa, világítás és bútorjaví­tásra 5014 frt 4 kr; útiköltségek és napidijakra 586 frt 65 kr; épületek fentartása és biztositására 380 frt 24 kr; egyéb rendszeres kiadásokra 29 frt 34 kr ; előre nem látott költségekre 2731 frt 98 kr ; pótjavadalina- zás terhére 1801 frt 57 kr. összesen 74895 frt 45 kr. Pénztári maradvány 1884. év végével 6134 frt 39 krajezár. Utfentartási alap kimutatása. B e v é t e 1: 1883-ik maradvány 18731 frt 32 kr. 1884-ik évi bevétel 47083 frt 47 kr. Összesen 65814 frt 79 kr. Kiadás: 26748,frt 6 kr. Maradvány: 39336 frt 73 kr. Kopácsi/ Árpád Kasenszky János m. főpénztáros. m. főszamvevő. Szőke Ignácz m. főkönyvivő. Országos kiállítás. Budapest, május 22. Külsőleg egyike a legigénytelenebb kiállítási épületeknek a fegyencz- és rabmunkacsarnok, de tagadhatlanul érdekes annak béltartalma, a mit azon körülmény is igazol, hogy abban mindig igen nagyszámú látogató közönség van, s a szakértők azt ismételten szokták megtekinteni. Valóban meglepő is a munkatermékek azon változatossága, aránylagos tökélye és külső csínja, melylyel a szemlélő e csarnokban találkozik, s bár szánalommal az elbukottak felett, mégis nagy meg­elégedéssel tapasztalhatjuk, hogy börtöneink ma már nem a tunya tétlenség színhelyei, hanem oly intézetek, a melyekben az elitéltek nagy száma való­ságos pótnevelésben részesül. A kiállított czikkek összesége igen érdekes. Ott látjuk gyűjteményes összeállításban, hogy mily okszerűen űzetik a fűzmivelés oly fogházaknál, a hol erre akalmas talaj létezik, egyéb kézműves foglal kozás meghonosítása pedig lehetetlen. Látjuk azután a kosárfonás legkülönfélébb termékeit is, elkezdve a fekete vesszőből font legdurvább szénhordó kosártól a lefinomabb és szépen színezett női munka- és egyébb diszkosarakig. A közönségesebb kosárfonás legtöbb termékét a kecskeméti kir. ügyészség, a finomabb kosarak közül a legszebbet a miskolci és ipolysághi kir. ügyészség, valamint a nagy-enyedi orsz. fegyintézet állította ki. Méltó tárgyai a közfi­gyelemnek a kisújszállási és kalocsai kiválóan szép gyékényfonások is. Egyszerűbb faraunkákat igen sikerült minőség­ben állítottak ki és pedig kádármunkákat az egri kir. ügyészség, a munkácsi és váczi fegyintézet. Ez utóbbi különösen szép gazdasági taligákat is muta­tott be. Kerti bútorokat s kézi mángorlót a zombori kir. ügyészség, egy szép borsajtót a sátoralja-ujhelyi ügyészség küldött be a kiállításra. — Butornemüek nem nagy számmal állíttattak ki s ezek közül hatá­rozottan a váczi orsz. fegyintézet termékei a legtö • kéletesebbek. A lipótvári fegyintézet szép kötélverő- és szövészeti czikkekkel dicsekszik. A szamosujvári fegyintézet különféle pokrócokat és darócszövoteket, a n enyedi a műlakatossághoz tartozó czikkeket, továbbá hajlitott fából készült székeket s pamut­szöveteket, az illavai fegyintézet pedig igeQ SZ®P esztergályozott és faragott famunkákat állított ki. Képviselve látjuk még e csarnokban a kefekotes , szalmakalap fonást, képkeretekhez való léczek elő- állitását, szabóságot és czipészséget, kötszöveszetet és gyermekjátékok készítését. Az üveges kiállítási szek­rényben a márianosztrai női fegyintézet kézi mun­kái és a kalocsai kir. ügyészség gombkötészete mu­tatnak he szép terméket. Már ezekből is látszik, mily sokoldalú munka- oktatás folytattatik fegyintézeteinkben s börtöne­inkben, — a szemlélő meglepetéssel tapasztalja e muukatermékek tökélyét s azon meggyőződésre jut, hogy a börtönökben csak a leggyakorlatibb s oly kézi munkára oktattatnak a rabok, a melyekből ki­szabadulásuk után viszonyaik közt meg is élhetnek. Érdekes tanulságul szolgálnak e részben azon feljegyzések, a melyek a tárgyak legtöbbjén felvilá­gosítást adnak az azt elkészített rab korábbi élet­pályája iránt. Meglepetve tapasztaljuk, hogy e vagy ama szép tárgyat egy oly ember készítette, a ki el- itéltetóse előtt cseléd, napszámos, marhahajcsár, üve­gestót, vagy más efféle volt, tehát a mesterséget, a melyben most magát kitünteti, csakis a börtönben ta­nulhatta, 8 örömest vehetünk tudomást arról, hogy azon, a bejárattal szemközt álló faragott karszék, mely figyelmünket okvetlenül megragadja, oly kezekből származik, a melyek az illavai fegyintézetben megta­nult mesterséget most is nagy sikerrel folytatják, s szorgalmas munkájukkal elfelejtetik a foltot, mely egykor reájuk tapadt. Mint közállapotaink javulásának világos tanu- jelére bátran utalhatjuk a közönség figyelmét ezen csarnokra, melynek berendezésével az igazságügy­miniszter ium csak elismerést arathat. Vidék. Yilonya, május 22. — A .Veszprémi Független Hírlap“ szerkesztőjéhez. — Vilonyán egy 75 éves özvegy ember pár évvel ez­előtt, — mivel saját leánya ellene mérgezési kísérletet követett el, s házát és férjét elhagyta; kizárta vagyo­nából s összes birtokát ajándék czimen átk eb el ez tette Z. J. és neje B. M. fiatal rokonaira oly feltétellel, hogy neki és egy elmehibás fiának gondját viseljék s tisztes­ségesen eltakarittassák. Az igy megajándékozott fiatal nő úgy értelmezte az átadási szerződés ezen pontját, hogy mivel az öreg úgyis sokat panaszkodott a gondviselés hiánya miatt, jó lesz őket most már eltakarittatni, de mivel maga nem értett ezen bűnös czél kiviteléhez, megszerződött ez­iránt egy házaló kártyavető csikvári czigányassonynyal, ki is úgy válalta magára az ügy kivitelét, ha legelőször is a szerződő fél teste egy részét lenyirhatja. Ezen műtét után kicsalt tőle két sonkát, egy uj abroszba gyöngyölve ; maga és férje názsünnepélyükön használt összes ruháit, 5 pár férfifehórruhát, egy uj női inget, s ráadásul egy fazék zsírt. Ezzel kereket adott azon ígé­rettel, hogy pár hét alatt megviszi a halálos orvosságot. Egyik szoszédnak pedig feltűnt, hogy a czigánynő a házhoz üresen, onnét pedig nagy batyuval ment, lo­pást gyanítván, lármát kiáltott, s a községbiróhoz sie tett, de az honn nem lévén, erélyes, neje kapta férje pál- czáját, s a vélt tolvajt a faluvégéről egy elöljáró segítségével visszahajtották a biróházhoz s ez ott ki­mondta, hogy a nála talált tárgyakat nem lopta, hanem ajándékba kapta Z-nétől, azért, hogy vigyen mérget, mitől B. J-ék meghaljanak. Ugyan ezen czigánynő ugyanazon községben egy más fiatal nőtől is kicsalt 50 frtot, annak ipa, és napa megmérgezéséért. Mindezek daczára mindkét rendbeli öregek él­nek, s a legjobb egészségnek örvendenek. A bűnösök az illető hatóságnak feljelentettek, illetőleg bepereltettek, s most megadással várják itó- letöket. Török Sándor. Újdonságok. — A veszprémi függetlenségi párt ma, szombaton délután a „Korona“ szállodában kijelölő gyűlést tart, melyen a párt szeretett vezére Eötvös Károly ur fog a veszprémi választókerület képviselő­jelöltjéül proklamáltatni. -- Várpalotán az ottani függetlenségi párt is, ugyancsak ma proklamálja jelölteid Eötvös Károlyt. — Eötvös Károly ur maga pár nap múlva körünkbe érkezik, programmbeszé- dét megtartandó; azután a kerület községeit kere- sendi föl; miről a kerület választóközönsége falra­gaszok utján fog értesittetni. — A kormánypárt szánandó állapotban van. Fejnólküli lótás-futás páni ijjedelem jellemzi őket, hogy még eddig jelöltet sem sikerült fogniok. Megpróbálgatták a múlt héten még a miniszterelnök összes rokonságát is, Móricz Pá­lyástól együtt, de a kormányelnök sokkal okosabb ember, semhogy itt egy meddő harezot, biztos vere­séget megkoczkáztasson olyan emberével, akit szeret. Utóbb is majd rászorulnak Magyar Jánosra s mint hírlik, Hanzi ur nem is idegenkednék a jelöltségtől, bárha tudja, hogy elverődnék rajta a por alaposan-. Bezerédy Viktort is jelölték a lapok a kormánypárt részéről, csakhogy a beavatott ódondász urak persze nem tudják, hogy ez képtelenség, lévén Bezerédy politikai hitvallása mérsékelt ellenzéki. A napokban Kopácsy Árpád is kínálta magát mamelukóknak, de hát Árpi ur „apró csont“-jai ott sem kelendősek. Szóval, sikerült zavarban vannak ott a szabad levü fazék körül s megérjük, hogy valakit in effigie fog­nak a jelöltségre elítélni. Egész bátran ráfanyarod- liatnak arra az alkalmi nótára: „Múltadban nincs öröm — jövődben nincs remény!“ . . . — Boldog pünkösdi ünnepeket kívánunk lapunk szives olvasóinak, mint barátainknak s elvtársainknak egyaránt. Adja az ég, hogy ez ünnepeket szeretteik körébe vidáman, boldogan tölthessék. — Eszterházy Móricz gróf főispán úrról azt je­lentették a lapok, hogy junius 6-án fogná magát főis- páni hivatalába igtattatni Feltételeztük eleve az ifjú grófról azt a tapintatot, hogy a küszöbön levő választás előtt nem fogja magát beiktattatni. Igazunk volt. A gróf csak a választás után, junius hó utolsó napjaiban fog installáltatni. A helybeli lapok e hire tehát nem egyébb egyszerű diurnista-stylusnál. — Dr. Kovács Zsigmond püspök, mint megírtuk a múlt napokban kapta ő felségétől az I. oszt vaskorona rendet, ez alkalommal városunkból a megyei tisztviselők az alispánnal tisztelegtek ő excellentiájánál és gratulál- tak kituntettetéséhez. — Időjárásunk a hét elején rettenetes volt. Felhő szakadásszerű esőzések, roppant hidegek, fagy dér s orkánszerü szélvészek dühöngtek, sok kárt okozva, a facsemetéknek, szőllöknek. Csütörökön délben azonban megszűntek a viharok s azóta borúval változatos verő­fényes napjaink vannak. — Bérmálás. Ő excellentiája a megyés püspök ur Veszprémben a székesegyházban pünkösd ünnepén f hó 24-én ki fogja szolgáltatni a veszprémi híveknek á bérmálás szentségét. — Almádiban tegnapelőtt volt künn a veszprémi ftdő. káptalan küldöttsége, az ottani katárutak rende­zése tárgyában. A küldöttség tagjai ngs. Tallián és Ke- menes kanonok urak voltak, kiséretükben Nagy Károly és Papp Ferencz urakkal. Az almádi közbirtokosság részéről Czollestein Ferencz bíró, Kompoltky Tivadar s Kurcz Rndolf urak keresték föl a ftdő. urakat, kiknek a t. küldöttek szívélyesen ígérték meg, hogy a határsza­bályozáshoz a leglovagiasabban hozzá járulnak, s a pa­tak mentén s illetve töltésén, a gyalogsétány rendsze­resítésit szívesen megengedik. A ftdő káptalan, e szívé­lyes jóindulatáért bízvást az egész almádi közbirtokos­ság lekötelezett hálájára számíthat. — Mikor lesz a választás ? Ezzel a kérdéssel ostromolják irodánkat úgy helyi-, mint vidéki elvtársa­ink. Ma, szombat reggel, lapunk zártakor még nem volt az kitűzve, de körülbelül junushó 19-én lesz az. — Gyászhir. Megindult szívvel vesszük Pápáról a szomorú hirt, hogy Teuffel Mihály ügyvéd, közbecsülés- ben álló derék munkatársunk ifjú neje múlt kedden meghalt. A szerető nő, boldog hitves régóta betegeske­dett, de halálhíre mégis megdöbbenti a szeretett család minden ismerőjét. Vigasztalja mélyen sújtott barátun­kat az isteni rendelésben való férfias megnyugvás s mindnyájuknak őszinte szívből fakadott igaz, mély bánata. Ä kiadott családi gyászlap igy szól: Teuffel Mi­hály úgy a maga, mint ipa és napa Dóczy Bálint és Vecsey Eszter, — valamint az összes rokonság nevében megtört szívvel jelenti forróu szeretett kedves nejének Teuffol Mihálynó született Dóczy Fanny-nak folyó 1885. évi május fió 19-én reggeli 1/i9 órakor élete 32-ik s boldog házasságának 8-ik évében két heti kínos szenve­dés után tüdő- s agybajban történt gyászos elhunytát. A felejthetetlen nő földi maradványai folyó 1885. má­jus 20-án délután 5 órakor fognak az evang. egyház szertartása szerint a pápai alsóvárosi sirkertben örök nyugalomra elbelyeztetni. Legyen áldva poraiban is a hőn szeretett hitves I — Balaton-füredi kirándulók Keszthelyen. A „Keszthely“ irja: Egy díszes, 46 tagból álló társaság nagyobbrészt Veszprém és B.-Füredről — érkezett hét­főn délben Imrik János péczeli birtokos vezetése alatt a Kisfasudy-gőzössel Balaton-Füredről Keszthelyre. Bár az érkezés, az ide menesztett tudósítás értelmében 11 órára volt kitűzve, mégis jóval tizenegy előtt már nagy sürgés-torgás volt látható a csónakegyleti helyiségben. Még jól fel seui tűntek a gőzös árboczai a láthatáron, több csónak-egyleti tag egyenruhába öltözve sietett a csónakokon az érkezők üdvözlésére. „Mária Victoria“ csónakban levők Szent-Mihály hegyén túl adták meg az első üdvözletét. Az ebéd Nieszuer vendéglőbe volt meg­rendelve. Ebéd után kirándulás Hévvizre, a kirándulók­hoz többen csatlakoztak a helybeliek közül is. Innen csakhamar visszatértek Keszthelyre s itt kezdetét vette a táncz, mely habár rövid ideig tartott is, nagy kedv mellett folyt le. A tánezolók szép koszorújában általá­nos érdeklődést kellett Veszprém város előkelő társas köreinek kimagasló szeretetre méltó alakja és a „Vesz­prémi Független Hirlap“-ban is dicsőített Veghelyi Dezsőiié, a veszprémi alispán neje. Ott voltak még a következők: B.-Füredről : Segesdi Miklós nejével Kano- vic8 György nejével, Türinger Nina k. a. Somogyi Zsig­mond nejével, Orbán Ignácz nejével, Hermann Edéné, Szabó Imre nejével, Mórocza Kálmán kir. járásriró, Deák Tamás, Nagy Áron, Takácli Lajos, Arkauer Tó­biás, Fodor József Csepely Károly, Weninger Mátyás, Veszprémből : Terelmes Lajosné Mariska leányával, Bohuniczky Ödön nejével sz. Mihályffy Margit úrnő­vel, Horváth gyógyszerész nővérével, Barcza Kál­mánná, Szólesy Dani, Csolnoky István, Koller Sándor, Pap Gyula, Fodor József, Keserű Imre. Herteleudy István nejével s bájos leányával Mariska kisasszonnyal Dörgicséről, Imrik János nejével s Ágnes leányával Péczelről. Bakó Imre (Péczelről), Kiss Vilmos (Akaii­ból) ; Vida József (Csicsóból) ; Biró Dániel (Kövesdről; Keszthelyiek közül ott voltak : Saáry Vinczénó Piroska leányával, Csák kisasszonyok, Gagern Eugénia stb. A mulatság azonban az általános jókedv daczáta az idő rövidsége miatt hamar félbeszakadt s a kedélyes tár­saság még az este útnak indult. Ha ők is oly szép emlé­ket vittekel magukkal minőt a keszthelyieknél hagytak, úgy felejthetlen fog lenni előttünk e látogatás s Ígére­tükhöz híven legközelebb ismét fel fogják keresni városunkat. — A veszprémi növendék papság „Pázmányköre“ 1885. május 25-én ünnepélyt rendez. Műsorozat: 1. Megnyitó- beszéd. Tartja : Gergely János elnök. 2. Költő és paraszt. Nyitány, Suppé-től. Előadja: az inté­zeti zenekar. 3. Szent beszéd. Előadja: Kaufmann Géza, III. éves papnövendék. 4. Ave Maria. Douette, lllovszky Raphaeltől. Előadják : Németh János IV. és Kutassy Ákos III. éves papnövendékek, harmoniummal kiséri Tóth Károly, IV. éves papnövendék. 5. A szentek unokáihoz. Költemény, Mindszentytől. Előadja : Töreky Árpád, IV. éves papnövendék. 6. Részlet Donizetti „Lamermoori Luca“-jából. Előadja: az intézeti ének­kar. 7. A magyar zenéről. Értekezés, Tóth Károly, IV. éves papnövendéktől, felolvassa a szerző. 8. A kor gyermekei. Satyra. Matkovich Gyula IV. évis papnö­vendéktől, felolvassa a szerző. 9. Graduale. Előadja az intézeti ének- és zenekar. 10. Elnöki zárszó. Kezdete d. u. 4 órakor. — A veszprémi iparos-tanulók által folyó évi ápril hó 6-án, húsvéthétfőn, oly szép sikerrel adott szi- nielőadás közkívánatra folyó évi május hó 25-én, pün­kösdhétfőn a „Korona“ nagytermében megbővitett mű­sorozattal újra adatik, melyre a meghívók már szétkül­dettek. Kezdete este fél 8 órakor. Belépt-idij nem vétetik, hanem kegyes adományok szívesen fogadtat­nak s hirlapilag nyugtáztatnak. — Az esetleg befolyt pénz tanszerekre fog fordittatni. Belépti-jégyül a meg­hívó szolgál. Müsorozat. 1) „Kedves vendégek“ Petőfi Sándortól. Szavalja: Rostási János. 2) „Ebéd után.“ Petőfi Sándortól. Szavalja : Veltz Gyula. 3) Szinmű: Az elégedetlen favágó. Vig életkép két felvonásban. Irta: Scharnbeck János. Az első felvonás után szavalat: 4)

Next

/
Thumbnails
Contents