Veszprémi Független Hirlap, 1885 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1885-04-18 / 16. szám

mindkét hasznos újítás életbe fog léptetni. E tekintet­ben az érdem a „Balaton-egylet“-é, melynek idei köz­gyűlése nagy elismeréssel fogadta el az általam ezen irányban tett indítványokat. A vitorlázás nemes sportja tehát nemciak viszony­lag rendkívül rövid idő alatt szép lendületet vön ná- lnnk hanem fényes jövő van annak biztosítva; mert oly kitűnő sportsmanek ápolják e nemes sportot, kiknél ügybuzgóbbak nincsenek honunkban, így legyen! oze/crenyessy Kaiman, Országos kiállítás. Az országos kiállítás csoportjai és kitüntetései. Az országos kiállítás minden izében e hó 8-án vette kezdetét az általános installáció, t. i. a kiál­lított tárgyak csop ortok szerint való beosztása és rendeltetésük helyére felállítása által. Az ebbeli munkálatok oly gyorsan haladnak előre, hogy két­ségünk sem lehet az iránt, miszerint a megnyitás határidejére legfőbb részeiben teljesen elkészült mű­ként fog a kiállítás előttünk állani. Az országos kiállításra elfogadott bejelentések száma április hó 1-jén 8'500-at tett, a mi a turin országos kiállítást kivéve, az utolsó évtizedben Euró­pában tartott általános kiállítások között, legalább a kiállítók számát tekintve, első helyre állítja, kiállítá­sunkat. Az összes bejelentések közül Horvát-Szla- vonországra esik 1445. Budapesre 1296. Csoportok szerint a bejelentések következőleg oszlanak meg: mezőgazdaság és mezőgazdasági-szakoktatás 1084 (köztük 185 külföldi), kertészet és szőlészet 88, ál­lati termények 226, erdészet, erdészeti-szakoktatás és vadászat 249. bányászat és kohászat 237, vegyé­szeti ipar 147, élelmi szerek, mint iparcikkek 246, bor és egyéb szeszes italok 990, agyag és üveg-ipar 129, vas és fém-ipar 228, fa-ipar 228, bőr-ipar 210, papiros-ipar 78, fonó és szövő-ipar 357, ruhászati- ipar 785, butor-ipar és dekorativ-lakberendezés 256, arany- és ezüstműves cikkek, diszmű-ipar és apró­árúk 142, sokszorosító műiparágak 178, zenészétől, tudományos eszközök, műszerek 61, épitési-ipar 203. jármüvek 140, gép-ipar 228, közlekedésügy 26, hajó­zás és tengerészet 13, honvédelmi felszerelések 21, egészségügy 218, házi-ipar 1029, iparoktatás 106, ne­velés és közoktatás 318,: összesen 8.373. Ezenkívül a III. pótkiállitás, a aisipari munkagépek és szabadalma­zott találmányok nemzetközi kiállításra érkezett! 197 bejelentés. E számban azonban nincsenek még benfoglalva az időleges kiállítások kiállítói. A meunyiben á kiállí­tásról — a kölönböző akadályoknál fogva — több be­jelentett és elfogadott kiállító el is maradna, mégis minden körülmények között igen tekintélyes marad a kiállítók Bzáma. Az időleges kiállítások megállapított sorozata a következő : A) Kertészeti kiállítások. Első tavaszi virág-, gyümölcs- és zöldség-kiállítás (május hó 10—20-ig). Második tavaszi virág- gyümölcs- és zöldség-kiál­lítás (junius hó 10—20-ig). Nyári virág-, gyümölcs- és zöldség-kiállítás (augusztus hó 15- -25-ig). őszi virág-, gyümölcs- és zöldség- kiállítás (ok­tóber 1 — 15-ig). B) Tejgazdasági termékek kiállítása. Tejgazdasági termékek kiállítása (szeptember hó 19 — 20-ig). C) Élő állatok kiállítása. a) Baromfi, tengerinyul- és b) eb-kiállitás (május hó 5- 10-ig). Hízott szarvasmarha- és juh -kiál 1 i tás (május hó 17—24-ig). Tenyészjuh kiállítás (május hó 20 -30-ig). Élő méhek kiállítása (augusztus hó 20—30-ig.) Tenyészs“rtés-kiállitása (szeptember hó 1—8-ig.) Hízott sertés-kiállitás (szeptember hó 1—18-ig. Tenyész-szarvasmarha kiállítás szeptember hó (1- 10-ig). Ló-kiállitás (október 5—10-ig). D) Iparossegédek és tanonczok munkakiállitása. Munka-kiállitás (julius hó 1-től agusztus hó 10.) A kiállított tárgyak megbirálása, a kitüntetések, dijak és odaítélése képezi a jury feladatát. A jury egy általános és négy külön juryből áll, ez utóbbiak a kép­zőművészeti csoport, az állat-kiállitások, a tejgazdasági termékek és a kertészet kiállításaira alkottattak, mig az általános jury a kiállítás valamennyi többi csoport­jára kiterjedő hatáskörrel Hibáztatott fel. kivéve a műipari régiségeket, (I. pótkiállitás) és a külföldi gépek és szabadalmazott tárgyak (III. pótkiállitás) csoportját, melyek teljesen versenyen kívül helyeztettek. A jury által megítélhető kitüntetések megállapí­tása annak szem előtt tartásával történt, hogy a bírá­lat ne csak igazságos, de hasznos is legyen és valamint visszaélések, úgy kicsinyes vételkedéseknek is leketőleg eleje vétessék. E czélból csupán egy általános kitünte­tés, a nagy bronzérem állapíttatott meg, mely „Érdem jeléül“ felirattal van ellátva, az érdem mellett azon­ban oklevelek adatnak ki, melyekben a kitüntetett tárgy kiváló érdemei részletesen felsoroltatnak, az idő­leges killitásoknál ezenfelül még kiadatnak nagy ok­levelek. A nagy bronzérmen kívül csupán 100 darab nagy díszoklevél adatik ki oly kiállítók részére, kiknek tár­gyai nemcsak kiváló figyelmet érdemelnek, de nemzet­gazdasági vagy hasonló országos érdekű jelentőséget mutatnak fel. A buzgó munkálkodás és bár nem önálló, de figyel­met érdemlő tevékenység jutalmazására a kiállító ál­tal bejelentett közreműködők részére közreműködői érmek adatnak ki, melyek szintén az érdemet feltün­tető oklevéllel láttatnak el. * „Budapest a kiállítás alatt. “ Ily czimü munkát küldött be hozzánk Dobrowsky és Franke fővárosi könyvkereskedő czég. A kiállítás alkalmából az ország minen részéből nagy számú közönség készül a fővárosba, a fövaros megtekintése és a kiállítás tanulmányozása czéljábol. A Dobrowski és Franke által az országos kiállítási bizottság támogatása mellett kiadott és Gell éri Mór által több jeles iró közreműködése mellett ügyesen szerkesztett e fővárosi kalauz minden látoga­tóra nézve nélkülözhetien kézi könyvet képez, melyet előre megszerezve és figyelmesen átlapozgatva, min- , P,11,,1 , ]Z0llá0S tájékozottsággal mehet a fővárosba és a kiállításba. A mü a Baedecker-féle és a leiró könyvek előnyeit egyesíti magában, amennyiben a legszüksége­sebb tájékozást nyújtja a fővárosba érkezőnek az uta­zásra és elszállásolásra nézve ; közli a hordaro ’ es er kocsikftarifáit, a társaskocsik, a közúti vasút, a e yi hajók, a csavargőzösök menetrendjét ^ es szalu asi dijait; kimeríti mindazt, a mit a posta, tavirda, te e on, színházak, mulatóhelyek, vendéglők, sörhazak, kávé- házak, ezukrászdák, fürdők, s a port, a tudományos es köziutézetek közhivatalok,, a rendőrség a. _ fővárosi es közhasznú intézetek egyletek stb. iránti tájékozás szem­pontjából tudni kel. Szóval kalauz és tájékoztató e könyv minőén látogatónak bármily hivatalos vagy ma­gánügyben akarjon a fővárosban eljárni, akár csak szórakozás kedvéért, akár komolyabb czéllal megy Budapestre. Időfelosztási javaslatában továbbá tájéko­zást nyújt a főváros és a kiállítás megtekintésére szánt idő legczélszerübb beosztására nézve. Körséta a fővá­rosban czimü fejezetében számos gyönyörű illusztráczio kíséretében elvezet bennünket a mű a főváros minden nevezetes és megtekintésre méltó közintézetéhez és középületéhez, tömören és néhány vonással jellemzi a főváros legkiemelkedőbb alkotásait és látnivaló neveze­tességeit; majd a főváros környékén a közelben és a távolban eszközölhető kirándulásoknak szentel kiváló figyelmet, végre egy függelékben a kiállításról nemcsak a legszükségesebb tájékozást nyújtja, hanem igen praktikus javaslatot tesz a kiállítás miként való látogatására nézve is. A főváros nevezetesebb pont­jait negyvennyolez, a kiállítás legkiválóbb épüle­teit 6 művészi kivitelű képben ismerteti végre tartal­mazza a fővárosnak nagyterjedelmü, nyolez szinnyomat- bau díszesen kiállított, pontos térképét és a kiállítás­nak ugyanily kivitelű kisebb helyzetrajzát, a kiállítási épületek felsorolásával. A főváros térképének magyará­zatul szolgál a főváros utczáit és tereit tartalmazó feje­zet, melyből bárki a legkönnyebben tájékozhatja magát a főváros bármely pontjára kívánjon is menni. Mindez előnyök és gazdag tartalom és a díszes kiállítás da­czára, a könyv ára csak hatvan krajezár, oly ár melyet az abban lévő térképekért is bátran lehet adni. A kiadók e gyakorlati szempontból is kitünően szerkesztett és a hasonló czéllal biró könyvek között magasan kiemel­kedő müvecske kiadásával a tömeges szükségletre szá­mítottak és bizonyára nem csalódtak számításukban, mert a „Budapest a kiállítás alatt“ czimü mű megszer­zése által minden a fővárosba ránduló látogató időben pénzben is jelentékeny megtakarításokat eszközölhet és legalább előre tudja mit, mikor, hol és mikép lehet és kell megnézni. 65 krajezár előleges beküldése mel­lett a kiadó czég (Budapest egyetem-uteza 2.) a müvet bérmentve küldi meg a megrendelőknek. A legmelegeb­ben ajánljuk a mű előleges megszerzését a fővárosba ránduló közönségnek. Újdonságok. — Szakonyi József m. barnagi ref. lelkész s la­punk derék külmunkatársát a mohai ref. egyházközség lelkészévé választott s e hó 20-án ott el is foglalja uj állomását. Szivünkből gratuláljuk! — Gyászhir. Egy jó nő elhunytéról veszünk fáj­dalmas tudomást. Reé Jenő megyei közéletünk egyik közbecsült vezórférfiának szerető neje elhuuyt.A mélyen sújtott család a következő gyászjelentést adta ki: Reé Jenő mint férj,- Martonfalvay Elek a győri királyi tör­vényszék elnöke és neje született Árvay Mária mint szülők,- végül Martonfalvy Elek győri ügyvéd mint testvér, úgy a számos rokonság fájdalomtól megtört szívvel jelentik, hogy a forrón szeretett neje, felejthet- len gyermekük, egyetlen nővére, s a legjobb rokon: Reé Jenőué Martonfalvi Jolán a f. hó 11-én d. u. 672 órakor, hosszú szenvedés után, 33 éves korában boldog házassága 14-ik évében elhunyt. A drága elhunytnak hült tetemei a f. hó 13-án d. e- 9 órakor fognak Ajkán a róm. kath. egyház szertartásai szerint beszenteltetni, s ugyaucsak az nap délután 5 órakor Pápán, a kálvária melletti sirkertben újabb beszentelés után örök nyuga­lomra tétetni. Az engesztelő gyászmise áldozatok a pápai plébániai főtemplomban f. hó 14-én reggeli 9 órakor, Tósok-Berénden pedig f. hó 15-én reggeli 9 órakor fognak az Urnák bemutattatni. Ajkán 1885, Ápril hó 11-én. Áldás emlékére 1 — Tűzvész öskün. Óriási tűzvész pusztított múlt vasárnap Öskü, megyénkbeli tót községben, melynek roppant sok ház, takarmány s házi állat is esett áldo­zatul. Szerencsére emberélet nem veszett el. A tűz el­fojtásánál a szomszédos községek is erélyesen segéd­keztek. A vész kitörése oka ismeretlen. — Hírlapunk egyes számait, a közönség kényel­mére való tekintetből, ezentúl a sétánytéri tőzsde­kioszkban is árusittatni fogjuk, mit a szomszédos városrész lakói szives tudomására hozunk. — Almádiban Androvits Imre ur nézetei s tervei szerint a parkirozási munkálatok, a Remete-patak sza­bályozása s a főutak javíttatása részben már be­fejeztetett, részben most van folyamatban. A Re­mete-patak már az uj rendszerben foly s a régi betemettetett. A parkirozási munkálatokat Kurcz Rudolf társasági megbízott hajtotta végre s oly remek sikerrel, mely mindenkit meglep, számos állét, egy nagy uj sétányt, négy fenyőgruppot teremtett, a ta­lajt nivellirozta s egyáltalán gyönyörű ligetet alkotott az eddig elhagyott Roboz-telekből. Több mint 500 fa fog ott díszelegni már a tavaszon. E munkálattal Kurcz ur maradandó érdemet szerzett magának. — Most Androvits ur emberei dolgoznak ott serényen az utak javításán. Az élő utkeritések mindenütt kivágatnak s a birtokosok kötelesek azokat léczkeritéssel helyettesitni. A főbb utak. midenütt 3 öl szélességre javíttatván, több helyütt az utmenti szőlőbirtoktestekből is levágatik egy-egy földszallag, igy lapunk szerkesztőjének a kápolna melletti szőlleje felső részéből esik az útba egy darab, mit szívesen engedett át a hozzá intézett föl- szólitásra. Hinni akarjuk, hogy többi birtokosaink is hason méltánylattal lesznek Almádi érdekében. — Egy szép vadkan. Magyar János kanonok ur, elismert jeles vadász, a múlt csütörtökön vadászaton lévén, a többek közt egy igen szép vadkant ejtettt el, melyet azután diadalmasan szállítottak be Veszprémbe. — Hírhedt zsebmetszők, még pedig heten tenkin- teltek be a f. hó 14-én tartott b.-füredi országos vá­sárra, köztük nő is volt. A banda vezetője állítólag egy veszprémi származású egyén, ki nem rég szabadult ki a börtönből. — Ezek fognak aztán garázdálkodni a bu­dapesti kiállítás alatt is. — Az u. n. megyei temetkezési egylet zászlószen- telési ünnepélyét pünkösd vasárnapján tartandja meg. A zászló költségeire eddig 51 frt 80 kr gyűlt össze. A nagyszámú taggal biro egylet a keresztanyjai tiszttel Megyessy József közbecsült derék polgártársunk ked­ves nejét tisztelte meg, ki azt örömmel el is fogadta. Az ünnepély bizonyára nagy érdeket fog kelteni város­szerte. Hát a tűzoltó-zászlóval mi lesz ? I — A veszprémi főgymnázium már az 1885—86. tanévben nyolezosztályuvá lesz. Az erre vonatkozó ren­deletet a hivatalos lap már meghozta. — A veszprémi iparos-tanulók által ápril hó 6-án tartott szinielőadás alkalmával a következő kegyes adományok folytak be: Kovács Zsigmond megyés püs­pök ur ő exczellentiája, 5 frtot, ngos Kisovics József kanonok ur 5 frt, ngos Vogronics Antal kanonok ur 2 frt, ngos Tallián Lázár kanonok ur 2 frt, ngos Jánosi Ágoston kanonok ur 2 frt, ngos Fehérváry József ka­nonok ur 3 frt, ngos Devics József kanonok ur 2 frt, ngos Ráth Károly (Budapestről) 5 frt, ft. dr. Rédey Gyula 1 frt, ft. dr. Molnár Dénes 1 frt, ft. dr. Rada Ist­ván 1 frt, ft. Ley József 1 frt, ft. Lévay Imre főgymn. igazgató 1 frt, ft. Tamaskó Antal házfőnök 1 'frt, ft. Lakatos Lajos 1 frt, ft. CsánkBéla 1 frt, ft. Nemes Dénes 50 kr, ft. Börzsönyi Antal 50 kr, ft. Antal Ignácz 50 kr, fc. Kőszeghi Sándor 50 kr, ft. Farkas Flórencz 50 kr, tek. Kovács Imre polgármester ur 1 frt, t. Vikár Lajos főjegyző ur 1 frt, t. Kleczár Ferencz szolgabiró 1 frt, t. Pap Gyula segédszolgabiró ur 1 frt, t. Rák János tanár ur 1 frt, t. Czollenstein Ferencz 2 frt, t. FójtBetti 1 frt, t. Kremo György 1 Irt, t. Racsek Fri- gyes2 frt, S. F. 1 frt, t. StrinovicsLeo 1 frt, Battó Tivadar 1 frt, t. Kubay Hubert 1 frt, t. Husvéth Jár nosné 2 frt, t. Rostásy Károly 1 frt, t. Szalay Ignácz 1 frt, t. Meidinger Lajos lfrt, t. Fáró Ede 1 frt, t. Ko­vács Károly 60 kr, t. Balogh Károly 50 kr, t. Szilágyi Mihály 50 kr, t.Babay György 60 kr, t. Szenczy József 40 kr, t Heimesz Zsigmond 25 kr, t. Boór Lajos 50 kr, t. Kövesi Antónia 30 kr, t. Kövesi Janka 30 kr, t. Diróozi Ferencz 30 kr, t. Farkas István 10 kr, t. Mé­száros Károly 20 kr, t. Baksi N. 30 kr, t. Mészáros Mihály 20 krajezár, t. Husvéth János 20 krajezár, t. Búzás; Károly 50 krajezár. t. Cseh Gyula 45 krajezár, t. Veltzl János 40 kr, t. Szabó Mária 40 kr, N. N. 30 kr, t. Melikher Andor 20 kr, t. Rostásy István 50 kr, t. Szelmajer Vilmos 50 kr, t. Pataky Heinrik 60 kr, t. Robrig Jakab 30 kr, t. Polinger Ferencz 40 kr, t. Horváth István 50 kr, t. Csepeli Imre 50 kr, t. Bauer Sándor 50 kr, Bubla József 25 kr, Szedmák Teréz 40 kr, Szedmák Juli 40 kr, t.Suli Antal 30 kr, t. Kovács János 20 kr, Benis Vincze 15 kr, Németh Kálmán iO kr, Szép Lajos 50 kr, Fekete Izidor 50 kr, t. Stetler Ede 50 kr, Rozenblat Adolf 25 kr' Csögört Károly 20 kr, t. Szalay Ferencz 50 kr, t. Pálfi Mari 20 kr, t. Pfilf Andor 40 kr, t. Kertész FerenczöO kr, t. Megyesy Jó­zsef 50 kr, t. Szirávatka Károly 50 kr, t. Sáner János 40 kr, t. Varga János 20 kr, t. Suli László 20 kr, t. Garay Mihály 50 kr, t, Vágner Jáuos 30 kr, t Andro- vics Imre 40 kr, t. Mészáros Károly 40krajczár, t. Pongrácz Dániel 40 krajezár, N. N. 20 krajezár. Brenner Lőrincz 1 frt, ifj. Vargaístván 50 kr, Hegedűs János 40 kr. — Be nem jegyzettektől 2 frt. — Be­vétel : 82 frt 95 kr. Kiadás ; 26 frt 17 kr. Tiszta bevé­tel: 56 frt 78 kr, mely összeg tanszerekre fog fordit- tatni;az összeg kezelés végett átadatott Szilágyi Mihály urnák, mint az iparos-iskola pénztúrnokáDak, Fogadja a mélyen tisztelt közönség az igazgató s a tanitó-kar legmélyebb köszönetét azon pártolásért, melyet becses megjelenésével tanúsított. Az igazgatóság. — Krakóí irgalmas nővérek érkeztek városunkba tegnap, hogy itt intézetük részére kegyadomáuyt gyűjt­senek. Bizony előbb elkel a mi szegényeink számára való gyűjtés ! — Ismét egy őrült városunkban. Honyecz Pál 28 éves nős csapó munkás a napokban megőrült; azonban a rohamok oly nagy mértékben lepték meg, hogy a szerencsétlen ember pár nap alatt kiszenvedett. — Bécsi szabó-ügynök. A napokban bécsi ezégtöl járt egy utazó városukban, megrendeléseket gyűjtsön háza számára. A helyi szabóiparosok e miatt panaszt emeltek az i|)arhatóságnál, sőt a minisztériumhoz száudékoskodnak kérvényt felterjeszteni, — mi- utá n a hiszékeny közönség tőlük rendel s megcsaló­dik ugyan, de az itteni adózó iparosok addig, mig a közönség öntudatra ébred, tön kre jutnak. — A vasúton csaknem szerencsétlenség történt, ugyanis a múlt szombaton egy vasmegyei fiatal paraszt legény a herendi állomáson, hol csak egy perez a késés, leszállt 8 midőn már a vonat elindult, kapaszkodott fel a legutolsó kocsira, minek folytán a vonatot meg­állítani kellett. — Három nappal később két lókuti paraszt fiú csupa pajkosságból a helyi állomásnál a megérkező vonatra - mielőtt megáit volna reá kapasz­kodtak és ezek is a gépvezető rendkívüli ügyészségé­nek lehetett köszönni, hogy szét nem zúzódtak.— Mind három egyén a rendő rségnek adatott át további intéz­kedés végett. — Poros utczák. Valóban utczáinkon oly rop­pant por van a nagy szárasság következtében, hogy maholnap kimenni sem lehet. Felhívjuk az illetékes hatóság figyelmét ezen roppant por összetisztogattatása iránt való intézkedés mielőbbi megtételére. — Nevelői állást keres egy intelligens, tanult képzett fiatal ember, kedvező feltételek mellett. Mi is sz ívesen ajánljuk. Czime hírlapunk irodájában. — A pápai czigánybanda, a napokban érkezett tudó­sítása szerint, Portlandban hangversenyez, honnan több­ször kirándulnak a közeli vidékre is. Portland lakossága zsúfolásig tölti be a hangverseny termet, hol a „bar­nák“ játszanak, s csaknem minden alkalommal koszo­rúkkal tisztelik meg a szolgált élvezetet . Minden egyes darab után szűnni nem akaró taps és éljen vihar tör ki, mely csak akkor szűnik, ha látják, hogy uj dara­bot kezdenek. Igazi becsületet szereznek a külföldön a a magyar czigányzenészek. Csak előre I — Csendőri brutalitás. Egy helybeli szabó mester a múlt bfüredi vásáron egy egyénnek egy kabá tot adott el. Ez egyén a vétel után kis vártatra visszament a szabóhoz, és a kabátot vissza akarja adni, a pénzt pedig tőle követelte. A szabó a pénzt visszaadni vonakodott, mire a vásárló egy csendőrt hivott elő, ki gorombán utasittolta a szabót a pénz vissza adására. Midőn a szabó kijelentette a csendőrnek hogy nem illetékes ez ügyben bíráskodni, az szuronyát a szabó felé tartva fenyegette, hogy leszúrja. Erre előjött egy másik csendőr is, s miután az is fenyegetéssel élt, a szabó kénytelen volt az erőszaknak engedni s a pénzt vissza­adni. Ez után a szabó panaszt akart az őrmesternél tenni, de azt meg nem halgatta és elutasította. Mint halljuk, a szabómester most már a parancsnok­ságnál tett panaszt az arczátlan szemtelenség meg^ (óriásáért. — Megjöttek a fecskék. Egész sereggel állítottak be pénteken reggel, kedves tavaszi vándormadaraink városunkba, több helyen tavalyi fészkeiket felkeresendők. — Állat-egészségügyünk már helyre állt. — A szarvasmarhák közt a száj - és körömfájás megszűnvén, a csordák valahára kihajtatnak. —Yadnay Soma egész­ségügyi m. kir. ellenőr e héten városunkban szinte vizsgálatot tartott. Az „Olvasókör“ szépirodalmi regényfolyirat 26. füzete megjelent mely a „Gyémánt király“ czimü fran­cia regény folytatását képezi. — A képes, és díszes kiállítású kiadvány havanként 2-szer jelenik meg. Elő­fizetési ára egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. — Mutatványszám mindenkinek ingyen és bérmentve küldetik, ki eziránt a kiadóhivatalhoz for­dul, mely Budapesten Stáczió-utcza 31 sz. alatt van. — Megjelent a „Gondüző“ 31. szám a kővetkező változatos tartalommal: „Az uj főispán,“ regény, Tolnai Lajostól; „Költői episztola,“ költemény Re­viczky Gyulától; „Rózsa-e vagy Viola“, irta Benicz- kiné Bajza Lenke (vége) ; „A végzet,“ regény, Mai- gihry Dezsőtől; „Hogyan lett Ófaluból Újfalu.“? Erdélyi Gyulától (vége); Székely támad, székely bánja,“ tönténet regény P. Szathmáry Károlytól; „A gránát köves asszony,“ Marlitt E. legújabb re­génye, fordította Mártonffy Frigyes. A végzetes le­vél, humoreszk. Ezeket követi a boríték érdekes tartalma, u. m.: A magyar gazdaszony, vegyesek, ta­lányok, talányfejtők és szerkesztői posta. A minden vasárnap megjelenő „Gondüző“ elfizetési ára: ne­gyedévre 1 frt 50 kr. Az előfizetési pénzek Székely Aladár kiadó tulajdonoshoz küldendők: Budapesten, VII., dob-utca 14. — Assicurazioni Generali. E társaság legújab­ban dij-táblázatot bocsátót legújabban közre, mely sze­rint a életbiztosítási ágban, egyenlőre a halál és elélés esetére azonnali vagy meghatározott esedékességgel szóló vegyes biztosításokra nézve egy osztályt állított fel, melyben a biztosítottak a nyeremény nyolezvan zsázalékát kapják oló módon, hogy az a biztosításnak három évi fennállása után évenkint az igényre jogosul­tak közt osztatik fel, mérlegből netalán eredő vesztesé­get azonban kizárólag a társaság viseli. Az Assicura­zioni Generali, mely mindenkor azon van, hogy a közöuség méltányos kívánalmainak lehető legjobban megfeleljen, első volt azok közül, melyek az életbizto­sítás terén igen liberális biztosítási feltételek életbelép­tetése által dicséretre méltó reformokathoztak be és úgy ez által, valamint uj biztosítási módosítások léte­sítése által az életbiztosítás terjesztése közül nagy érdemeket szerzett. A 80 százaléknyi nyerereményré- részesités oly újítás, mely az életbiztosítás népszerűsí­tése érdekében bizonyára igen czélszerü, annál is inkább, mivel is inkább, mivel az ezen társaságnál az 1852-ikévóta az egyszerű haláleseti biztosításokra nézve fennálló nyeremény részesítési osztály a résztve­vőknek 29.77 százaléknyi átlagos osztalékot fizetett ki, Csarnok. A liusvét eredete. A husvét (festum pasebatos) a legrégibb s legnve- zetesebb ünnepe a kereszténységnek. Mint legtöbb ün­nepünk, úgy ez is a héber ünnepek mintájára alakult. A zsidók az Egyptomból való kiszabadulás emlékére a Pesach vagy Pascha ünnepét szentelték. Az ünnepre szánt áldoz6ti bárányt az első hó 12-én ölték le. Az első vagy aratási hónapot a fogság előtt Abib, a fogság után Niszán hónak nevezték. Az áldozati báránynyal kovásztalan kenyérből keserű füvekből és gyökerekből készített salátát kellett enni. Az étkezés alatt nem ül­tek le, hanem teljesen útra készülve, botjukkal kezük­ben költék el paschát. Ez ünnep a hébereknél a sza­badság és egyenlőség ünnepe volt, midőn kicsiny és nagy úr és szolga egyenlőkép osztoztak az életből. Jeruzsálem elpusztítása után nincs a zsidóknak több paschájuk, ünnepi áldozatuk: hanem csak a páscha emlékére szentelt ünnepük. Vacsora végeztével a csa­ládfő ünnepélyesen megáldotta a kenyeret, megtörte azt és adta környezetének, ezt mondván : „Ez a szenve­désnek ama kenyere, melyet atyáink ettek Egyiptom­ban.“ Azután vette a poharat, melyből mindannyian ittak. Másnap Niszán hó 16-án vagy ha szombat jött közbe, a leviták kimentek Jeruzsálemen kívül, hogy le­vágják az első árpakévét, melyet aztán megáldoztak az az égő oltáron. Az első keresztények a Jézus halálának emlékére szentelték a páscha-ünnepet. Niszán hó 14-én, mikor Jézus halálát jelképező bárány leszokott öletni, János apostol és ázsiai keresztények a zsidókkal együtt Niszán hó 12-én tartották a husvétot, mig a nyugati keresztények mindig Niszán hó 14-ike utáni vasárnap. PÍU8Z római püspök elrendelte, hogy a husvétot mindig Niszán hó 14 ike utáni vasárnap tartsák meg. Nagy Konstantin elküldé Hosiust az ázsiai keresztényekhez, hogy ne ennék a húsvéti bárányt a zsidókkal egy napon, ezek azt felelték, hogy: „A nap ugyan közös a zsidók­kal, de az ünnep keresztény.“ A niczeai zsinat 325-ben, az eltéréseknek véget vetendő, azt határozta, hogy: a páscha ne a Niszán hó 14-én a zsidókkal, sem az úrva­csora szerveztetésének emlékére, hanem a krisztus feltá- modásának emlékére szenteltessék, még pedig a ta­vaszi éj-egyent követő vasárnap. Innen van aztán, hogy hui vét sem márczius 22-énél előbb semápril hó 25-énél későbbre nem eshetik. A husvét valóságos öröm-ünnep volt az első keresztényeknél, a miről tanúskodnak Chrysostomus, Georgus és Nasinási Gergely prédikácziói, melyekben a husvétot az „ünnepek királyának“ nevezik. Ekkor a foglyokat és rabszolgákat szabadon bocsátották és mindenüt a szeretet és jótékonyságot gyakorolták. Magyar nevét husvét onnan vette, mert a negyven napi böjt után ekkor vettek húst magukhoz. Szent László végzése szerint négy napig ülték ez ünnepet. Német nevei: Ostern, Ostara tavasz-istennőtől vette, kit a németek tavasz kezdetén hegyi-tüzekkel tiszteltek. Mások az „Ostern“ szót az ó-szász szóból Urist (feltámad) származtatják. Hazánkban a divatos öutözés onnan vette eredetét, hogy a katekumenusokat e napon merítették be a vízbe : ennek emlékére némely vidéken az ünnep má­sodnapján az ifjak egymást egészen megfürösztik vízzel. A húsvéti piros tojások eredetét Bőd Péter „Sz.- Heostokrastóban“ onnan vezeti le, hogy a zsidók ke­ményen főtt tojást vesznek elő husvétban, melylyel Jeruzsálem elpusztulását jelképezik. Vagy pedig, mert a 40 napi böjt alatt a tojás igen meggyűlt, mihez aztán husvétba bőven hozzá férhettek. De a legtekintélyesebb német archeologok római ünnep maradányának tartják. Ugyanis a rómaiak April elején Lédának, a Kastor és Pollux anyjának mint a tavasz istennőjének ünnepet szenteltek, mikor az ismerősök egymásnak piros színre festett tojást küldöttek, mintegy jelképezve ez által, hogy mikép a tojásból életképes állat előtör, azonképen tör föl a földből növényi élet tavaszszal. Badacsonyi. Felelős szerkesztő Kompolthy Tivadar.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents